A Kúria Kfv.37408/2016/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 19. §, 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (Harmvhr.) 57. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács Ákos, Kovács András

A határozat elvi tartalma:

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásnak kezdeményezésére nincs lehetőség, ha a felmerült kérdés az ügy szempontjából nem releváns, vagy a rendelkezést a bíróság már értelmezte.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30442/2015/38., *Kúria Kfv.37408/2016/4.* (BH 2017.6.201)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.408/2016/4.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Kovács Ákos előadó bíró

dr. Fekete Ildikó bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Pohárnok Barbara Ügyvédi Iroda

Az alperes: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (39. sorszám)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 5.K.30.442/2015/38.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.442/2015/38. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Magyarországra 2013. április 16-án érkezett felperest az eljáró menekültügyi hatóság 2013. december 19-én menekültként ismerte el. A felperes szülei és négy testvére Magyarország Libanoni Nagykövetségén 2014. június 19-én családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedély kiadása és tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadása iránt kérelmeket nyújtottak be. Kérelmükben előadták, hogy a felpereshez kívánnak Magyarországra utazni. A kérelmezők a rokoni kapcsolat igazolására családi anyakönyvi kivonatuk fénymásolatát csatolták.

[2] A kérelmeket az elsőfokú hatóság 2014. július 16. napján kelt 106-1-36225/4/2014-T., 106-1-36222/6/2014-T., 106-1-36218/4/2014-T., 106-1-36232/4/2014-T., 106-1-36203/4/2014-T., 106-1-36229/4/2014-T. számú határozataival elutasította. A szülők kapcsán a határozatok azon alapultak, hogy hitelt érdemlő módon nem igazolták, hogy őket a felperes tartotta, illetve tartja el. A testvérek tekintetében az elutasítás indoka az volt, hogy a testvérek nem igazolták, hogy egészségi állapotuk miatt önmagukat képtelenek lennének ellátni.

[3] Az elsőfokú határozatokkal szemben a felperes nyújtott be fellebbezéseket. A másodfokú eljárás során bizonyítékokat nyújtott be arra vonatkozóan, hogy édesapjának damaszkuszi gyógyszertárát felrobbantották, ezért a család megélhetési forrása megszűnt. Az édesanyja és testvérei vonatkozásában a felperes orvosi igazolásokat csatolt arról, hogy melankolikus, depresszív hangulattól, poszt-traumatikus stressztől, szorongástól szenvednek. Csatolt továbbá egy - az édesapától származó és egy helyi vezető által hitelesített - angol nyelvű nyilatkozatot arról, hogy a felperes támogatja a családot.

[4] Az alperes 2014. október 20-án, illetve 2014. október 31-én kelt 106-T-24900/7/2014., 106-T-24901/19/2014., 106-T-24903/15/2014., 106-T-24904/15/2014., 106-T-24905/15/2014. és 106-T-24907/15/2014. számú határozataival a felperes fellebbezéseit elutasította és az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Az alperes a szülők vonatkozásában megállapította, hogy a felrobbantott gyógyszertárról becsatolt képek alapján nem volt megállapítható, hogy azok hol és mikor készültek, ezért az édesapát meghallgatták, aki a meghallgatása során ellentmondásos nyilatkozatot tett, előadta, hogy a felperesről információja nincs, neki a felperes pénzt nem küldött, és a jövőben sem ő tartaná el őket. Erre tekintettel az alperes megállapította, hogy nem nyert hitelt érdemlően bizonyítást, hogy a szülők a felperes tartására szorulnak. A testvérek és az édesanya vonatkozásában csatolt orvosi igazolások kapcsán az alperes megállapította, hogy azok nem tisztázzák kétséget kizáróan azt, hogy milyen súlyos betegségben szenvednek, az gyógyítható-e, illetve hogy önmagukról képesek-e gondoskodni, ezért a tartózkodási célt nem fogadta el igazoltnak.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése