1274/2018. (VI. 15.) Korm. határozat

a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről

1. A Kormány - figyelemmel a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat 4. pont w) és z) alpontjában foglaltakra - megvizsgálta a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseit, és a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései című melléklete szerinti adatokat az 1. mellékletben közzéteszi.

2. A Kormány a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről szóló 1160/2015. (III. 20.) Korm. határozatot visszavonja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1274/2018. (VI. 15.) Korm. határozathoz

A Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései

* Primerenergia-felhasználás hálózati veszteségre és erőművi önfogyasztásra vonatkozó előrejelzései:

** A kerekítések miatt a részösszegek nem adják ki a végső energiafogyasztási adatot.

*** A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bruttó végső villamosenergia-felhasználás erőművi önfogyasztással és hálózati veszteséggel, valamint az energiaszektor saját fogyasztásával együtt.

Az előrejelzés a 2015. évi eurostat módszertan szerint számított tényértékekből kiindulva készült a jelenlegi trendek, a legfrissebb kormányzati GDP-előrejelzés, a prognosztizált demográfiai folyamatok, a meglévő, illetve tervezett uniós és hazai szakpolitikai intézkedések, az ágazati szereplők tervei és várakozásai, a valószínűsíthetően megvalósuló termelő, szolgáltató és energiahatékonysági beruházások, valamint az energiahatékonyság és a megújulóenergia-hasznosítás növelését célzó pénzügyi keretek figyelembevételével.

Két forgatókönyv frissítése készült el: az "Ölbe tett kéz" (BAU) forgatókönyv és a "Közös erőfeszítés" (Policy) forgatókönyv, amely az uniós kötelezettségeinkből fakadó és az azon felül reálisnak tekinthető energiahatékonysági és megújulóenergia-hasznosítási intézkedések végrehajtásával számol. A Közös erőfeszítés forgatókönyv mindkét szakpolitikai területen az állami szerepvállalás növekedését feltételezi.

A két forgatókönyv közötti különbséget az energiahatékonysági színvonal, illetve a megújulóenergia-felhasználás eltérő mértéke képezi. Ebből következően a szcenáriók a gazdasági növekedést, a gazdaság szerkezetét és az energiahordozók árát tekintve azonos feltételezésekre épülnek. Az előrejelzés 2020-ig a konvergenciaprogramban előrevetített 3,98%-os átlagos GDP-bővüléssel számol, amelynek mértéke 2021-től átlagosan 2,82%. A nyersolajár tekintetében a prognózis a 2016-2017 folyamán kialakult ársáv (50-60 dollár/ hordó) hosszú távú tartósságát feltételezi, az időjárás változásának energiafogyasztásra gyakorolt hatását pedig a 2006-2015 közötti időszak átlagos hőmérsékleti viszonyainak figyelembevételével szűri ki.

A 2017-ben készült előrejelzés az adatgyűjtési, illetve -képzési módszertant érintő jelentős változások miatt közvetlenül nem hasonlítható össze a 2015-ben készített prognózissal. A lakossági biomassza-felhasználás értékének felülvizsgálata következtében a háztartások energiafelhasználásának (ebből kifolyólag a végső és primerenergia-felhasználás) bázisértéke jelentősen megnőtt. Továbbá az adatgyűjtés teljes körűvé tétele rávilágított az ipari szektor korábban számítottnál magasabb, illetve a kereskedelem és szolgáltató szektor alacsonyabb súlyára az energiafelhasználásban. Kiemelendő, hogy bár hosszú távon mindkét forgatókönyv a primerenergia-felhasználás jelentős bővülésével számol, a "Közös erőfeszítés" szcenárió esetében ez döntően abból ered, hogy a villamosenergia-importot hazai termelés váltja ki, aminek következtében az átalakítási veszteség megnövekszik.

Az "Ölbe tett kéz" (BAU) forgatókönyv az alábbi feltételezésekkel számol:

1. Lakosság esetében:

1.1. Nem valósulnak meg energiahatékonysági és szemléletformálási programok, az energetikai szabványok nem szigorodnak.

1.2. Az energiaigényt az épület- és háztartásigép-állomány rendkívül lassú megújulása, a készülékellátottság növekedése, az épületek műszaki színvonalának romlása, a nem energiatudatos szemléletmód, illetve a demográfiai trend alakítja.

1.3. Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is mérsékelten emelkedik.

2. Ipari szektor és mezőgazdaság esetében:

2.1. A termelővállalatok csak részben használják ki a beruházásokkal és a folyamatok racionalizálásával elérhető energiahatékonysági potenciált, energiafelhasználásuk csökkentését az állam nem ösztönzi.

2.2. Az energiaigényt az újraiparosítás üteme és a termelés szerkezete határozza meg.

2.3. Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is meredeken emelkedik.

3. Kereskedelmi és szolgáltató szektor esetében:

3.1. A középületek és a közszolgáltatási infrastruktúra energetikai korszerűsítése nem történik meg, a piaci szolgáltatások gyorsan fejlődnek, de energiahatékonyságuk színvonala csak kismértékben javul.

3.2. Az energiaigényt a középületek növekvő műszaki ellátottsága, a piaci szolgáltatások gyors fejlődése és mérsékelten javuló energiahatékonysága alakítja.

3.3. Az energiafogyasztást rövid és hosszú távon is stagnálás jellemzi.

4. Közlekedés esetében:

4.1. Nem történnek szakpolitikai intézkedések a közúti energiafogyasztás csökkentése, valamint az elektromobilitás fejlesztése érdekében.

4.2. Az energiaigényt a GDP és a jövedelem növekedési üteme, valamint az üzemanyagár alakulása határozza meg.

4.3. Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is rendkívül nagymértékben emelkedik.

5. A villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,3%-kal növekszik.

6. A megújulóenergia-hasznosítás végsőenergia-fogyasztáshoz viszonyított részaránya kismértékben emelkedik.

7. Rövid és hosszú távon is a végsőenergia-fogyasztás nagymértékben növekszik.

A "Közös erőfeszítés" (Policy) forgatókönyv az alábbi feltevésekkel számol:

1. Lakosság esetében:

1.1. Átfogó energiahatékonysági és szemléletformálási programok valósulnak meg, az épületállomány megújulása dinamikus, az energetikai szabványok pedig szigorodnak.

1.2. Az energiaigényt az épületállomány jelentős mértékű energetikai korszerűsítése és megújulása, a háztartásigép-állomány és világítás nagyütemű modernizációja, a készülékellátottság növekedése, az energiatudatos attitűd és a demográfiai trend alakítja.

1.3. Az energiafogyasztás rövid távon kismértékben, hosszú távon jelentősen csökken.

2. Ipari szektor és a mezőgazdaság esetében:

2.1. A termelővállalatok végrehajtják a gazdaságilag megtérülő energiahatékonysági beruházásokat, energiafelhasználásuk csökkentését az állam ösztönzi.

2.2. Az energiaigényt az újraiparosítás üteme és a termelési szerkezet mellett a kapacitások energetikai korszerűsítése, a termelési folyamatok racionalizálása, valamint a mérethatékonyságból eredő energiahatékonysági potenciál kiaknázása határozza meg.

2.3. Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is emelkedik.

3. Kereskedelmi és szolgáltató szektor esetében:

3.1. A középületek és a közszolgáltatási infrastruktúra átfogó korszerűsítése valósul meg, a piaci szolgáltatások esetében az energiahatékonyság nagymértékben javul, az új infrastruktúra-elemek technológiai színvonala pedig kiemelkedően magas.

3.2. Az energiaigényt a közszolgáltatási infrastruktúra kiépítettsége, műszaki ellátottsága és a piaci szolgáltatások gyors fejlődése mellett elsősorban az épületek energiafelhasználásának mérséklődése határozza meg.

3.3. Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is számottevően csökken.

4. Közlekedés esetében:

4.1. A közúti energiafogyasztás csökkentése, illetve az elektromobilitás kiterjesztése érdekében eredményes szakpolitikai intézkedések valósulnak meg.

4.2. Az energiaigényt a GDP és a jövedelem növekedési üteme, illetve az üzemanyagár alakulása mellett a hagyományos meghajtású járművek növekvő hatékonysága, a szállítás racionalizálása, valamint az elektromobilitás és más környezetbarát közlekedési módok terjedése alakítja.

4.3. Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is jelentős mértékben emelkedik.

5. A villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 0,7%-kal növekszik.

6. A megújulóenergia-hasznosítás végső energiafogyasztáshoz viszonyított részaránya emelkedik, ami döntően a napelem-kapacitás és a megújuló alapú távhőtermelés növekedéséből ered.

7. Rövid távon a végsőenergia-fogyasztás mérsékelten, illetve lassuló ütemben növekszik.