32011D0940[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 940/2011/EU határozata ( 2011. szeptember 14. ) az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 940/2011/EU HATÁROZATA

(2011. szeptember 14.)

az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évéről (2012)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 147. cikke (1) bekezdésének értelmében az Unió hozzájárul a foglalkoztatás magas szintjéhez azáltal, hogy bátorítja a tagállamok közötti együttműködést, támogatja és szükség esetén kiegészíti tevékenységüket.

(2) Az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének értelmében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a munkafeltételek, a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén.

(3) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az Unió többek között küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, valamint a nemzedékek közötti szolidaritást.

(4) Az EUMSZ 174. cikke elismeri, hogy az Unió egyes régiói súlyos és állandó demográfiai hátrányban vannak, amely hátrányosan érintheti fejlődésüket és kiemelt figyelmet igényelnek, ha az Unió meg kívánja valósítani a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra irányuló célkitűzését.

(5) Az Unió az Európai Unió Alapjogi Chartája 25. cikkében elismeri és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.

(6) Az idősödés kétségtelenül az egész társadalom és minden nemzedék számára kihívást jelent Európában, ugyanakkor a nemzedékek közötti szolidaritás és a családok szempontjából is kérdéseket vet fel.

(7) Az ötvenes éveinek végén és afölött lévő népesség száma az Unióban minden eddiginél sokkal gyorsabban fog növekedni. Ez egy rendkívül pozitív fejlődés, az egészségügy és az életminőség javulásának logikus következménye. Ugyanakkor e demográfiai változások következtében az Unió számos kihívás elé néz.

(8) Az Európai Tanács egymást követően több ülése alkalmával elismerte, hogy foglalkozni kell az idősödő népességnek az európai szociális modellekre gyakorolt hatásával. A kor szerinti összetétel gyors változására adott kulcsfontosságú válasz az időskori aktivitás - mint élethosszig tartó folyamat - kultúrája megteremtésének ösztönzésében, és ezáltal annak biztosításában áll, hogy a rohamosan növekvő számú, jelenleg az ötvenes évei végén járó vagy ennél idősebb emberekből álló népességnek - amely összességében minden korábbi ilyen korcsoportnál egészségesebb és képzettebb - jó lehetősége legyen a munkavállalásra, valamint a társadalmi és családi életben való aktív részvételre, többek között az önkéntesség, az egész életen át tartó tanulás, a kulturális önkifejezés és a sport keretei között.

(9) Az Egészségügyi Világszervezet szerint az aktív idősödés az egészségügyi, a részvételi és a biztonsági lehetőségek optimalizálásának folyamatát jelenti az életminőség javítása érdekében az idősödés során. Az aktív idősödés lehetővé teszi, hogy az emberek kiaknázzák a fizikai, társadalmi és mentális jóléti lehetőségeiket életük során, és hogy részt vegyenek a társadalmi életben, miközben őket szükség esetén megfelelő védelemben, biztonságban és ellátásban részesítik. Ennek megfelelően az aktív idősödés előmozdításához többdimenziós megközelítés és valamennyi generáció felelősségvállalása és tartós támogatása szükséges.

(10) Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének (2012) a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve (2010) és az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai éve (2011) örökségére kellene építkeznie, és ezért támogatni kell a szinergiákat ezen európai évek és az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012) ("az európai év") között.

(11) Európában az idősek növekvő aránya és a krónikus betegségek számának emelkedése miatt minden ember - és különösen az idősek - egészségben átélt idősödésének előmozdítása fontosabb, mint valaha, vitalitásuk és méltóságuk támogatása mellett, többek között a megfelelő és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, hosszú távú ellátáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása révén, valamint az idősödéssel együtt járó egészségügyi kockázatok megelőzésének támogatására irányuló kezdeményezések kidolgozása segítségével. Az egészségben átélt idősödés hozzájárulhat az idősek munkaerő-piaci részvételének növeléséhez, lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig aktívan részt vegyenek a társadalomban, javíthatja egyéni életminőségüket és enyhítheti az egészségügyi, a szociális ellátási és a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomást.

(12) A Bizottság az "Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!" című, 2006. október 12-i közleményében, "A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása" című, 2007. május 10-i közleményében, valamint "Az Unióban az idősödő népesség hatásának kezeléséről (2009-es jelentés az idősödésről)" című, 2009. április 29-i közleményében fejtette ki véleményét arról, hogy az Unió milyen demográfiai kihívásokkal néz szembe, és milyen lehetőségek nyílnak ezek megoldására.

(13) Európa idősebb generációinak sokszínűsége tovább fog fokozódni. Ezért aktívan elő kell mozdítani az esélyegyenlőséget, és ösztönözni kell a társadalmi részvételt. A különféle háttérrel rendelkező aktív polgárok fontos hídszerepet játszanak a társadalomban, elősegítik az integrációt, és hozzájárulnak a gazdasághoz.

(14) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői 2007. február 22-én állásfoglalást fogadtak el "Az európai demográfiai változásokból eredő lehetőségek és kihívások: az idősebb emberek hozzájárulása a gazdasági és társadalmi fejlődéshez" címmel, amelyben egyrészt hangsúlyozták, hogy növelni kell az idősek lehetőségeit a társadalomban való aktív részvételre, többek között önkéntes munka révén, másrészt kiemelték az idősek által bizonyos áruk és szolgáltatások iránt támasztott növekvő kereslet következtében előálló új gazdasági lehetőségeket (az "ezüstgazdaság"), valamint felhívták a figyelmet az idősek pozitív közmegítélésének jelentőségére.

(15) A Tanács 2009. június 8-án"A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség: aktív és méltóságteljes idősödés" címmel következtetéseket fogadott el, amelyekben elismerte, hogy az idősebb nők és férfiak szerte az Unióban komoly nehézségekkel szembesülnek, amikor aktív életre és méltóságban töltött időskorra törekednek, továbbá számos intézkedésre tett javaslatot a tagállamoknak és a Bizottságnak, többek között az aktív idősödéssel kapcsolatos politikák előmozdítására, figyelembe véve az egyes tagállamokban kialakult helyzetek, illetve a nők és a férfiak előtt álló kihívások különbségeit.

(16) 2009. november 30-án a Tanács "Az egészségben és méltóságban töltött időskor" címmel következtetéseket fogadott el, amelyekben többek között arra szólítja fel a Bizottságot, hogy "az aktív időskor előmozdítására dolgozzon ki tájékoztató tevékenységeket, ideértve az esetlegesen elfogadásra kerülő aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évét 2012-ben".

(17) A Bizottság az "Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája" című, 2010. március 3-i közleményében hangsúlyozta, hogy a társadalmi kohézió és a nagyobb termelékenység érdekében az Unió számára fontos az egészséges és aktív időskorú népesség támogatása. 2010. november 23-án a Bizottság az Európa 2020 stratégia részeként elfogadta az "Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz" című kiemelt kezdeményezést, amelynek keretében a tagállamok előmozdítják az aktív idősödéssel kapcsolatos politikákat. 2010. december 16-án a Bizottság ismét elfogadott egy, "A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja - A szociális és területi kohézió európai keretrendszere" elnevezésű kiemelt kezdeményezést. Az említett szakpolitikai céloknak az eléréséhez a kormányzat valamennyi szintjének és számos nem kormányzati érdekelt félnek az intézkedésére szükség van; az említett célok uniós szintű támogatását pedig a figyelemfelkeltésre, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzésére irányuló, az európai év keretében szervezett tevékenységek biztosítják. Nemzeti koordinátoroknak kell gondoskodniuk arról, hogy a nemzeti intézkedéseket koordinálják és összehangolják az európai év célkitűzéseivel. Tervezett egyéb intézmények és érdekelt felek részvétele is.

(18) 2010. június 7-én a Tanács "Az aktív idősödés" címmel következtetéseket fogadott el, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy "folytassa az aktív idősödés 2012-es európai évének előkészítését, amelynek során ki lehet emelni az aktív idősödés előnyeit és annak a generációk közötti szolidaritáshoz való hozzájárulását, továbbá ismertté lehet tenni az aktív idősödést minden szinten támogató, ígéretes kezdeményezéseket".

(19) 2010. november 11-én az Európai Parlament elfogadta "A demográfiai kihívásról és a nemzedékek közötti szolidaritásról" című állásfoglalását, amelyben felhívta a tagállamokat, hogy az aktív idősödés kérdését tegyék az elkövetkező évek egyik prioritásává. Ez az állásfoglalás ugyancsak kiemelte, hogy az európai évben különösen hangsúlyozni kell az idősek hozzájárulását a társadalomhoz, valamint lehetőségeket kell biztosítani a nemzedékek közötti szolidaritás, együttműködés és megértés erősítésére, továbbá a fiatalabbak és idősebbek közös munkája számára.

(20) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága által készített vélemények is hangsúlyozták, hogy az aktív idősödés mennyire fontos Európa számára, többek között kiemelve a generációkon átnyúló egészségügyi ellátás értékét.

(21) A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. október 21-i 2010/707/EU tanácsi határozat (3) a 7. és a 8. iránymutatás alapján felszólítja a tagállamokat, hogy az aktív idősödést ösztönző politikákkal növeljék a munkaerő-piaci részvételt, innovatív munkaszervezés előmozdításával növeljék az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátáját, valamint továbbképzésük és az egész életen át tartó tanulásban való részvételük révén növeljék az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságát. A 10. iránymutatás azt hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a szociális védelmi rendszereket, az egész életen át tartó tanulásra és az aktív befogadásra irányuló politikákat, hogy az embereknek a különböző életszakaszokban lehetőségek teremtődjenek, ne fenyegesse őket a szegénység és a szociális kirekesztődés veszélye, továbbá fokozódjon aktív társadalmi részvételük.

(22) Az "Európai digitális menetrend" című, 2010. május 19-én elfogadott első Európa 2020-as kiemelt kezdeményezésről szóló közleményében a Bizottság az információs és kommunikációs technológiai alkalmazások és szolgáltatások jelentőségét hangsúlyozta az időskori jólét szempontjából, különösen a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló (AAL) közös program megerősítését javasolva. Az Európai digitális menetrend arra is javaslatot tesz továbbá, hogy összehangolt cselekvéssel gyarapítsák valamennyi európai polgár digitális ismereteit, beleértve az időseket is, akik túlságosan nagy arányt képviselnek azon, az uniós polgárok teljes létszámának körülbelül 30 %-át kitevő 150 millió polgáron belül, akik még soha nem használták az internetet. Az új technológiákhoz való hozzáférés megkönnyítése és a használatukhoz szükséges képzés tovább javítaná az idősek lehetőségeit.

(23) A Bizottság az Európa 2020 stratégia kapcsán az aktív és egészséges időskorral foglalkozó innovációs partnerség (AHAIP) elindítását javasolta az "Innovatív Unió" elnevezésű kiemelt kezdeményezés keretében. Az AHAIP célja az lenne, hogy lehetővé váljék a polgárok számára, hogy önállóan és jobb egészségben érjenek meg magasabb életkort és 2020-ig az egészségesen eltöltött életévek száma kettővel növekedjen.

(24) A Bizottság végrehajtja az Európai fogyatékosságügyi stratégiát (2010-2020), amely - a fogyatékosság és az idős kor gyakori összefüggésére tekintettel - az idősekre vonatkozó megfelelő intézkedéseket foglal magában. Ezek közül különösen a "mindenki számára történő tervezés" megközelítés alkalmazása releváns. Fontosak az önálló életet és a közösségi befogadást támogató fellépések is, beleértve a fogyatékossággal élő, magas szintű támogatást, összetett szükségletek kielégítését igénylő, különösen sérülékeny, társadalmi kirekesztettségre hajlamos idős személyekre összpontosító cselekvéseket. Ezen kívül az Unió és valamennyi tagállam aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely többek között az idősekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

(25) A generációk közötti szolidaritás európai napját minden évben április 29-én ünneplik. Ez a nap kiváló lehetőséget kínál arra, hogy az Unió megújítsa a nemzedékek közötti szolidaritás és együttműködés megerősítése iránti elkötelezettségét a tisztességes és fenntartható társadalom előmozdítása érdekében.

(26) E határozat pénzügyi keretösszeget határoz meg, amelynek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (4) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára elsődleges referenciául kell szolgálnia.

(27) Az aktív idősödést számos uniós alap, program és akcióterv is támogatja, mint például az Európai Szociális Alap (5), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (6), a Progress-program (7), az egész életen át tartó tanulás programja (8) és különösen a Grundtvig program, az egészségügyi program (9), a Hetedik Kutatási és Fejlesztési Keretprogramba (10) tartozó információs és kommunikációs technológiákkal, valamint társadalom-gazdaságtannal és humán tudományokkal kapcsolatos különleges programok, az "Idősödés jólétben az információs társadalomban" cselekvési terv, a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló (AAL) közös program (11), a versenyképességi és innovációs keretprogram (12) a jólétben töltött időskort szolgáló információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó kísérleti végrehajtási projektekkel, a szociális turizmusra vonatkozó Calypso előkészítő intézkedés, valamint a városi mobilitás cselekvési terve.

(28) Annak biztosítása érdekében, hogy széles körből lehessen bevonni különböző szervezeteket, az európai év során a lehetőségekhez mérten lehetővé kell tenni kisebb események és rendezvények szervezését.

(29) Megfelelő források biztosítása révén ösztönözni és támogatni kell az érintett uniós szintű hálózatok részvételét az európai év eseményein.

(30) Mivel az európai év célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert ehhez transznacionális információcserére és a bevált gyakorlatok uniós szinten történő terjesztésére van szükség, és ezért azok a fellépés terjedelme miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e határozat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

2012 az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve ("az európai év"). Az európai év előmozdítja az emberek vitalitását és méltóságát.

2. cikk

Célkitűzések

Az európai év átfogó célja az, hogy elősegítse Európában az aktív idősödés kultúrájának megteremtését, a minden korosztályt befogadó társadalom szellemében. A fentiek keretében az európai év ösztönzi és támogatja a tagállamok, regionális és helyi hatóságaik, a szociális partnerek, a civil társadalom és az üzleti szféra - beleértve a kis- és középvállalkozásokat - által az aktív idősödés ösztönzése, valamint az ötvenes éveinek végén és afölött járó, gyorsan növekvő népességben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében tett erőfeszítéseket. Mindeközben - a sokféleséget és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe véve - előmozdítja a nemzedékek közötti szolidaritást és együttműködést. Az aktív idősödés elősegítése jobb lehetőségek megteremtését jelenti annak érdekében, hogy az idősebb nők és férfiak szerepet játszhassanak a munkaerőpiacon, továbbá a szegénység, különösen a nőket érintő szegénység, valamint a társadalmi kirekesztés leküzdését, az önkéntes munka, valamint a családi életben és a társadalomban történő aktív részvétel támogatását, továbbá az egészségben és méltóságban átélt idősödés ösztönzését. Ebbe beletartozik többek között a munkafeltételek kiigazítása, az életkorral kapcsolatos sztereotípiák és az életkoron alapuló megkülönböztetés leküzdése, a munkahelyi egészség és biztonság szintjének javítása, az egész életen át tartó tanuláshoz kialakított rendszerek hozzáigazítása az idősödő munkavállalói réteg igényeihez, valamint annak biztosítása, hogy a szociális védelmi rendszerek megfelelőek legyenek, és kellő ösztönző hatást érjenek el.

Az első bekezdésben foglaltak alapján az európai év célkitűzései a következők:

(a) tudatosítani az aktív idősödés értékét és számos dimenzióját, valamint biztosítani, hogy valamennyi szinten az összes érintett politikai napirendjén kiemelt helyet foglaljon el, annak érdekében, hogy hangsúlyt és nagyobb elismerést kapjon az idősek hasznos szerepe a társadalomban és a gazdaságban, ösztönözni az aktív idősödést, a nemzedékek közötti szolidaritást, valamint az emberek vitalitását és méltóságát, továbbá származásuktól függetlenül többet tenni az idősekben rejlő lehetőségek kiaknázásáért és lehetővé tenni számukra egy független életvitel vezetését;

(b) minden szinten ösztönözni a vitát, az információcserét és fejleszteni az egymástól való tanulást a tagállamok, illetve az érdekelt felek között annak érdekében, hogy előmozdítsák az aktív idősödési politikákat, meghatározzák és terjesszék a bevált gyakorlatokat, valamint elősegítsék az együttműködést és a szinergiákat;

(c) keretrendszert kínálni a kötelezettségvállaláshoz és a konkrét intézkedésekhez, hogy az Unió, a tagállamok és az érdekelt felek valamennyi szinten - a civil társadalom, a szociális partnerek és az üzleti élet képviselői bevonásával, és különös hangsúlyt fektetve a tájékoztatási stratégiák előmozdítására - konkrét tevékenységek révén innovatív megoldásokat, politikákat és hosszú távú stratégiákat - beleértve a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos átfogó életkor-kezelési stratégiákat - tudjanak kidolgozni, illetve konkrét célokat tudjanak kitűzni az aktív idősödéssel és a nemzedékek közötti szolidaritással kapcsolatban;

(d) előmozdítani az olyan tevékenységeket, amelyek segítenek az életkoron alapuló megkülönböztetés és az életkorral kapcsolatos sztereotípiák leküzdésében, valamint az - különösen a foglalkoztatást érintő - akadályok felszámolásában.

3. cikk

Az intézkedések tartalma

(1) A 2. cikkben kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések a következő uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten végzendő tevékenységekre terjednek ki:

a) minden érintett fél aktív részvételével konferenciák, rendezvények és egyéb kezdeményezések a vitaindítás, a tudatosság növelése, valamint az állandó és tartós hatás elérésére irányuló konkrét célok kitűzése céljából;

b) tájékoztatók, népszerűsítő és oktatási kampányok a multimédia felhasználásával;

c) az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje, többek között a nyitott koordinációs módszer és az európai év célkitűzéseinek megvalósításában részt vevő érdekelt felek által kialakított kapcsolati hálózatok révén;

d) kutatás és felmérés uniós, nemzeti vagy regionális szinten, valamint az eredmények terjesztése, középpontba állítva az aktív idősödés előmozdításából és az erre törekvő politikákból származó gazdasági és szociális hatást.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása során figyelmet kell fordítani arra, hogy az európai év célkitűzéseinek megvalósításába minden nemzedéket be kell vonni, különösen egy befogadó megközelítés kialakítása, valamint az idősebbek és fiatalabbak közös kezdeményezésekben való részvételének támogatása révén.

(3) A Bizottság vagy a tagállamok egyéb olyan tevékenységeket is meghatározhatnak, amelyek hozzájárulnak az európai év célkitűzéseinek eléréséhez, és engedélyezhetik az "európai év" elnevezés használatát ezeknek a tevékenységeknek a népszerűsítésére, amennyiben hozzájárulnak a 2. cikkben megállapított célkitűzések eléréséhez.

(4) Az európai év végrehajtásakor a Bizottság és a tagállamok valamennyi tevékenységük során a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére törekszenek.

(5) A Bizottság a 2. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében figyelembe veszi a határokon átnyúló regionális és helyi szintű tevékenységekben rejlő lehetőségeket.

(6) Erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az európai év szélesebb közönségnek szánt valamennyi tevékenysége mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is.

4. cikk

Koordináció a tagállamokkal

(1) Minden tagállam nemzeti koordinátort nevez ki, aki a tagállamnak az európai évben való részvétele megszervezéséért felelős, és tájékoztatja a Bizottságot erről a kinevezésről.

(2) A nemzeti koordinátorok az európai év nemzeti tevékenységei megfelelő koordinálásáról is gondoskodnak, továbbá ebben az összefüggésben szerepet vállalhatnak a helyi és a regionális szintű tevékenységek előmozdításában és megkönnyítésében is. A nemzeti koordinátorok előmozdítják az európai év tevékenységeiben az összes érdekelt fél, köztük a civil társadalom bevonását is.

(3) 2011. november 25-ig minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot munkaprogramjáról, amely tartalmazza az európai év keretében tervezett nemzeti tevékenységekkel kapcsolatos részleteket.

5. cikk

Részt vevő országok

Az európai évben való részvétel a következők számára nyitott:

a) tagállamok;

b) tagjelölt országok;

c) a nyugat-balkáni országok; valamint

d) az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államai.

6. cikk

Koordináció az Unió szintjén

(1) A Bizottság az európai évet az Unió szintjén hajtja végre.

(2) A Bizottság összehívja a nemzeti koordinátorok üléseit az európai év tevékenységeinek Unió szintjén történő koordinációja és az információ- és tudásmegosztás érdekében, beleértve a lehetséges kötelezettségvállalásokat, valamint azoknak a tagállamokban történő végrehajtását.

(3) A Bizottság segíti és támogatja az európai évnek a nemzeti, regionális és helyi szintű tevékenységeit, adott esetben új módszereket és eszközöket javasolva az európai év céljainak elérése és értékelése érdekében.

(4) Az európai év tevékenységeinek az Unió szintjén történő koordinációja a meglévő szakpolitikai bizottságok és tanácsadó csoportok feladata is.

(5) A Bizottság üléseket hív össze az aktív idősödés területén működő európai szervezetek és testületek képviselőinek, hogy segítsenek lebonyolítani az európai évet.

(6) Az európai év témáját kiemelten kell kezelni a Bizottság tagállamokbeli képviseletein végzett kommunikációs tevékenységekben, valamint azoknak a kulcsfontosságú uniós szintű hálózatoknak a munkaprogramjaiban, amelyek működési költségeik tekintetében az Unió általános költségvetéséből részesülnek.

(7) Az Európai Parlament, a tagállamok, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága társulnak az európai év tevékenységeihez.

7. cikk

Pénzügyi és nem pénzügyi támogatás

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott, uniós szintű tevékenységek az Unió általános költségvetéséből finanszírozott közbeszerzési szerződés vagy támogatás tárgyát képezhetik.

(2) Adott esetben az aktív idősödéshez hozzájáruló területeken - mint a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az esélyegyenlőség, az oktatás és a kultúra, az egészségügy, a kutatás, az információs társadalom, a regionális politika és a közlekedéspolitika terén - működő programok és politikák is nyújthatnak támogatást az európai évhez, az alkalmazandó szabályoknak megfelelően és a prioritások meghatározásának létező lehetőségein belül.

(3) Az Unió az állami és magánszervezetek által a 3. cikk (3) bekezdésével összhangban vállalt tevékenységekre nem pénzügyi támogatást biztosíthat.

8. cikk

Költségvetés

(1) E határozatnak - különösen a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek tekintetében - az Unió szintjén történő végrehajtására szolgáló pénzügyi keret a 2011. január 1-jétől2012. december 31-ig tartó időszakra 5 000 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret határain belül.

9. cikk

Összhang

A Bizottság a tagállamokkal együtt biztosítja, hogy az e határozatban előírt intézkedések összhangban legyenek az európai év céljainak elérését segítő egyéb uniós, nemzeti és regionális programokkal és kezdeményezésekkel.

10. cikk

Nemzetközi együttműködés

Az európai év céljából a Bizottság együttműködhet az érintett nemzetközi szervezetekkel, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetével és az Európa Tanáccsal, ügyelve az Uniónak az aktív idősödés támogatására irányuló erőfeszítéseinek láthatóságára.

11. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság 2014. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az e határozatban foglalt kezdeményezések átfogó értékeléséről, belefoglalva a végrehajtást és az eredményeket, amely jelentés az e területen jövőbeli uniós politikák, intézkedések és cselekvések alapjául szolgál.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentés továbbá információkat nyújt arra vonatkozóan, hogy az európai év keretében végzett tevékenységekben hogyan érvényesültek a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontok, valamint hogyan biztosították a fogyatékossággal élő személyek számára az említett tevékenységekhez való hozzáférést.

(3) Az (1) bekezdésben említett jelentés rávilágít arra is, hogy az európai év hogyan ért el tartós hatásokat Unió-szerte az aktív idősödés előmozdításában.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2011. szeptember 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

M. DOWGIELEWICZ

(1) HL C 51., 2011.2.17., 55. o.

(2) Az Európai Parlament 2011. július 7-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. július 19-i határozata.

(3) HL L 308., 2010.11.24., 46. o.

(4) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1081/2006/EK rendelete az Európai Szociális Alapról (HL L 210., 2006.7.31., 12. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (HL L 210., 2006.7.31., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1672/2006/EK határozata a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról (HL L 315., 2006.11.15., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. november 15-i 1720/2006/EK határozata az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról (HL L 327., 2006.11.24., 45. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1350/2007/EK határozata az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008-2013) létrehozásáról (HL L 301., 2007.11.20., 3. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 742/2008/EK határozata az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről (HL L 201., 2008.7.30., 49. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. október 24-i 1639/2006/EK határozata a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007-2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.).