32006D1672[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1672/2006/EK határozata ( 2006. október 24. ) a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1672/2006/EK HATÁROZATA

(2006. október 24.)

a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére, 129. cikkére és 137. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

Az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülése az Unió átfogó stratégiájának szerves részeként célul tűzte ki a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás előmozdítását azon stratégiai célkitűzésének az elérése érdekében, hogy az elkövetkező évtized folyamán az Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre, több és jobb munkahelyet kínál és nagyobb társadalmi kohéziót valósít meg. A Tanács nagyszabású célokat és feladatokat tűzött ki az Unió elé a teljes foglalkoztatottság visszaállítása, a munka minőségének és termelékenységének javítása, valamint a társadalmi kohézió és a befogadó munkaerőpiac előmozdítása érdekében. A stratégiát az Európai Tanács 2005. március 22-i és 23-i brüsszeli ülésén felülvizsgálták.

(2)

A Bizottságnak a közösségi finanszírozási eszközök összevonására és racionalizálására vonatkozó kifejezett szándékával összhangban ennek a határozatnak egy egységes és egyszerűsített programot kell létrehoznia, amely biztosítja a megkülönböztetés elleni küzdelem közösségi intézkedési programjának létrehozásáról (2001-től 2006-ig) szóló, 2000. november 27-i 2000/750/EK tanácsi határozat ( 4 ), a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégiához kapcsolódó cselekvési program létrehozásáról (2001-2005) szóló, 2000. december 20-i 2001/51/EK tanácsi határozat ( 5 ), a tagállamok társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló együttműködése ösztönzésére szolgáló közösségi cselekvési programról szóló, 2001. december 7-i 50/2002/EK ( 6 ) európai parlamenti és a tanácsi határozat, a foglalkoztatás területére vonatkozó közösségi ösztönző intézkedésekről szóló, 2002. június 10-i 1145/2002/EK ( 7 ) európai parlamenti és a tanácsi határozat és a nemek közötti egyenlőség területén európai szinten tevékenykedő szervezetek támogatását célzó közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. április 29-i 848/2004/EK ( 8 ) európai parlamenti és a tanácsi határozat alapján kezdeményezett tevékenységek, valamint a munkakörülmények tekintetében közösségi szinten végrehajtott tevékenységek folytatólagos végrehajtását és továbbfejlesztését.

(3)

Az Európai Tanács 1997. november 20-án és 21-én Luxembourgban tartott rendkívüli foglalkoztatásügyi ülése döntött az európai foglalkoztatási stratégia elindításáról, amely a közösen elfogadott foglalkoztatási iránymutatások és ajánlások alapján hivatott összehangolni a tagállamok foglalkoztatáspolitikáit. Az európai foglalkoztatási stratégia jelenleg a lisszaboni stratégia foglalkoztatási és munkaerő-piaci célkitűzéseinek végrehajtásában a legfontosabb uniós szintű eszköz.

(4)

Az Európai Tanács lisszaboni ülése megállapította, hogy az Unióban a szegénységi szint alatt és a társadalmi kirekesztődésben élő emberek száma elfogadhatatlan, és ezért szükségesnek tartotta az erőteljes előrehaladásra irányuló lépések megtételét a szegénység felszámolása érdekében a megfelelő célok kitűzésével. Ezekről a célkitűzésekről az Európai Tanács 2000. december 7-i, 8-i és 9-i nizzai ülésén állapodtak meg. Megállapodás született továbbá arról, hogy a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem politikáinak a koordináció nyílt módszerén kell alapulniuk, amely a nemzeti cselekvési terveket a Bizottság együttműködési kezdeményezésével ötvözi.

(5)

A demográfiai változások jelentős és hosszú távú kihívást jelentenek a szociális védelmi rendszerek számára abból a szempontból, hogy képesek lesznek-e megfelelő nyugdíjakat folyósítani, magas színvonalú egészségügyi ellátást, valamint tartós ápolási szolgáltatásokat nyújtani, amelyek mindenki számára elérhetők és hosszú távon finanszírozhatók. Fontos az olyan politikák támogatása, amelyek mind a megfelelő szociális védelem, mind a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságának elérését biztosítják. A lisszaboni Európai Tanács úgy határozott, hogy az ezen a területen folytatott együttműködésnek a koordináció nyílt módszerén kell alapulnia.

(6)

Ezzel összefüggésben figyelmet kell fordítani a migránsok különleges helyzetére, valamint a be nem jelentett munka legális munkavállalássá alakítása érdekében való fellépés fontosságára.

(7)

Az európai szociálpolitika egyik központi kérdése és az Európai Unió egyik fontos átfogó célkitűzése a minimális normák biztosítása és a munkakörülmények folyamatos javítása az Unióban. A Közösség jelentős szerepet játszik a tagállamok tevékenységeinek támogatásában és kiegészítésében a munkavállalók egészségének és biztonságának, a megfelelő munkakörülmények biztosításának - beleértve a munka és a családi élet összeegyeztetésének szükségességét -, a munkavállalóknak a munkaszerződésük megszűnését követő védelmének, a munkavállalói tájékoztatás, konzultáció és részvétel, valamint a munkavállalói és munkáltatói érdekek képviseletének és kollektív védelmének a területén.

(8)

A megkülönböztetésmentesség az Európai Unió egyik alapelve. A Szerződés 13. cikke arról rendelkezik, hogy intézkedéseket kell tenni a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke is előtérbe helyezi a megkülönböztetésmentességet. Tekintettel kell lenni a megkülönböztetés különféle formáinak a sajátosságaira, és ezzel párhuzamosan megfelelő intézkedést kell kidolgozni az egy vagy több alapon való megkülönböztetés megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre. Ezért a program hozzáférhetőségének és eredményekeinek vizsgálatakor figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit annak biztosítása érdekében, hogy teljesen és másokkal egyenlően hozzáférhessenek a program által finanszírozott tevékenységekhez, ezen tevékenységek eredményeihez és értékeléséhez, beleértve a fogyatékosságukból eredő többletköltségek viselésének kompenzálását. A megkülönböztetés bizonyos formái - többek között a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés - ellen folytatott küzdelem sokéves tapasztalata hasznos lehet a megkülönböztetés egyéb típusai elleni küzdelemben.

(9)

A Szerződés 13. cikke alapján a Tanács a következő irányelveket fogadta el: a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelv ( 9 ), amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést többek között a foglalkoztatás, a szakképzés, az oktatás, az áruk és szolgáltatások, valamint a szociális védelem terén; a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv ( 10 ), amely tiltja a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést a foglalkoztatás és a munkavégzés során, valamint a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelv ( 11 ).

(10)

A Szerződés 2. és 3. cikke alapján a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód a közösségi jog egyik alapelve. Az ezen alapuló irányelvek és egyéb jogi aktusok jelentős szerepet játszanak a nők helyzetének javításában az Unióban. A közösségi szintű fellépés tapasztalata arra mutatott rá, hogy a közösségi politikákban a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés elleni küzdelem a gyakorlatban szükségessé teszi a különböző eszközök, beleértve jogszabályokat, a finanszírozási eszközöket és az egyes területek közösségi politikákba való beépülését (mainstreaming), egymást kiegészítő együttes alkalmazását. A férfiak és nők közötti egyenlőség elvével összhangban a "gender mainstreaming" (nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítése a szakpolitikákban) általános érvényesítését e program minden szakaszának és tevékenységének elő kell mozdítania.

(11)

Számos, különböző szinteken tevékenykedő, nem kormányzati szervezet (NGO-k) jelentős mértékben közreműködhet európai szinten az olyan kulcsfontosságú hálózatokon keresztül, amelyek elősegítik a program általános célkitűzéseivel kapcsolatos politikai irányvonalak megváltoztatását.

(12)

Mivel az európai szintű információcsere és a Közösség egészében bevált gyakorlatok elterjesztésének a szükségessége miatt e határozat célkitűzéseit a tagállami szinten nem lehet megfelelően megvalósítani, és ezért ezek a célkitűzések, a Közösség fellépései és intézkedései multilaterális jellegének köszönhetően, közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(13)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás ( 12 ) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(14)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 13 ) összhangban kell elfogadni.

(15)

Mivel a program öt szakaszból áll, a tagállamok a Bizottságot segítő programbizottság által tárgyalt témáknak megfelelően meghatározhatják a nemzeti képviselőik rotációs rendjét,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása és időtartama

(1) E határozat létrehozza a Progress elnevezésű közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programot (a továbbiakban: a program) abból a célból, hogy pénzügyileg támogassa az Európai Uniónak a szociálpolitikai menetrendről szóló bizottsági közleményben meghatározott célkitűzéseinek megvalósítását a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén, és ezzel hozzájáruljon ezeken a területeken a lisszaboni stratégia céljainak az eléréséhez.

(2) A program 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig tart.

2. cikk

Általános célkitűzések

(1) Ennek a programnak a célja az alábbi általános célkitűzések megvalósítása:

a) a tagállamokban és más részt vevő országokban uralkodó helyzet megismerésének és megértésének javítása a politikák elemzésén, értékelésén és szoros nyomon követésén keresztül;

b) statisztikai eszközök és módszerek, valamint közös indikátorok kidolgozásának a támogatása - adott esetben a nemek és életkorok szerinti csoportokra lebontva - a programhoz tartozó területeken;

c) a közösségi jog, ahol az alkalmazandó, és a közösségi politikai célkitűzések tagállami végrehajtásának támogatása és nyomon követése, valamint azok hatékonyságának és hatásainak a felmérése;

d) a hálózatba szervezésnek, a kölcsönös tanulásnak, a bevált gyakorlatok azonosításának és terjesztésének, valamint az innovatív megközelítéseknek az ösztönzése uniós szinten;

e) az öt szakasz mindegyike vonatkozásában alkalmazott uniós politikák és célkitűzések tudatosításának a javítása az érintettek és a nyilvánosság körében;

f) a kulcsfontosságú európai szintű hálózatoknak a közösségi politikák és célkitűzések, ahol azok alkalmazandóak, előmozdításával, támogatásával és továbbfejlesztésével kapcsolatos teljesítőképességének a javítása.

(2) A "gender mainstreaming" általános érvényesítését ezen program minden szakaszának és tevékenységének elő kell mozdítania.

(3) A program szakaszaiban és tevékenységei során elért eredményeket közzé kell tenni az érintettek és adott esetben a nyilvánosság számára. A Bizottság adott esetben véleménycserét folytat a főbb érintettekkel.

3. cikk

A program felépítése

A program az alábbi öt szakaszból áll:

1. Foglalkoztatás;

2. Szociális védelem és társadalmi befogadás;

3. Munkakörülmények;

4. A megkülönböztetés elleni küzdelem és a sokféleség;

5. Nemek közötti egyenlőség.

4. cikk

1. szakasz: Foglalkoztatás

Az 1. szakasz támogatja az európai foglalkoztatási stratégia (EFS) végrehajtását az alábbiakkal:

a) a foglalkoztatási helyzet és a kilátások megértésének javítása, különösen elemzéseken és tanulmányokon, valamint statisztikáknak és közös indikátoroknak az európai foglalkoztatási stratégia keretében történő kidolgozásán keresztül;

b) az európai foglalkoztatási iránymutatások és ajánlások végrehajtásának és hatásainak nyomon követése és értékelése - különösen a közös foglalkoztatási jelentésen keresztül -, valamint az európai foglalkoztatási stratégia, az általános gazdaság- és szociálpolitika és egyéb politikai területek közötti kölcsönhatások elemzése;

c) a politikák, a bevált gyakorlat és az innovatív megközelítések cseréjének megszervezése és a kölcsönös tanulás előmozdítása az európai foglalkoztatási stratégiával összefüggésben;

d) a tudatosság erősítése, információk terjesztése és a foglalkoztatás kihívásairól, a politikákról és a nemzeti reformprogramok végrehajtásáról szóló vita előmozdítása, beleértve a szociális partnerek, a regionális és helyi szereplők és egyéb érintettek bevonását is.

5. cikk

2. szakasz: Szociális védelem és társadalmi befogadás

A 2. szakasz az alábbiakkal támogatja a koordináció nyílt módszerének megvalósítását a szociális védelem és társadalmi befogadás terén:

a) a társadalmi kirekesztődéssel és a szegénységgel kapcsolatos kérdések, valamint a szociális védelemmel és társadalmi befogadással kapcsolatos politikák jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint statisztikák és közös indikátorok kidolgozásával a szociális védelem és társadalmi befogadás területén a koordináció nyílt módszere keretén belül;

b) a koordináció nyílt módszere megvalósításának, valamint annak nemzeti és közösségi szinten megjelenő hatásának nyomon követése és értékelése a szociális védelem és társadalmi befogadás területén, továbbá a koordináció nyílt módszere és egyéb politikai területek közötti kölcsönhatások elemzése;

c) a politikák, a bevált gyakorlatok és az innovatív megközelítések cseréjének a megszervezése és a kölcsönös tanulás előmozdítása a szociális védelmi és társadalmi befogadási stratégiával összefüggésben;

d) a tudatosság erősítése, információk terjesztése és a Közösség koordinációs folyamata tekintetében a fő kihívásokról és politikákról szóló vita előmozdítása a szociális védelem és társadalmi befogadás területén, beleértve a szociális partnerek, a regionális és helyi szereplők, a nem kormányzati szervezetek, és egyéb érintettek bevonását is;

e) a kulcsfontosságú európai szintű hálózatoknak a - szociális védelmet és társadalmi befogadást érintő uniós politikák és célkitűzések támogatásával és továbbfejlesztésével kapcsolatos - teljesítőképességének fejlesztése.

6. cikk

3. szakasz: Munkakörülmények

A 3. szakasz az alábbiakkal támogatja a munkakörnyezet és munkakörülmények javítását, beleértve a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetését is:

a) a munkakörülményekkel kapcsolatos helyzet jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint adott esetben statisztikák és indikátorok kidolgozásával, valamint a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatékonyságának és hatásának a felmérése;

b) a közösségi munkajogi szabályozás végrehajtásának támogatása a hatékony nyomon követés, a területen dolgozóknak szóló szemináriumok szervezése, valamint a szakosított szervek - beleértve a szociális partnereket - közötti tájékoztatók és hálózatok fejlesztése révén;

c) megelőző intézkedések kezdeményezése és a megelőzési kultúra előmozdítása a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén;

d) a tudatosság erősítése, információk terjesztése, valamint a munkakörülményekkel kapcsolatos fő kihívásokról és politikákról szóló vita előmozdítása, többek között a szociális partnerek és egyéb érintettek között.

7. cikk

4. szakasz: A megkülönböztetés elleni küzdelem és a sokféleség

A 4. szakasz az alábbiakkal támogatja a megkülönböztetésmentesség elvének hatékony végrehajtását és segíti elő annak valamennyi közösségi politikába való beépülését:

a) a megkülönböztetéssel kapcsolatos helyzet jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint adott esetben statisztikák és indikátorok kidolgozásával, továbbá a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatékonyságának és hatásának a felmérésével;

b) a közösségi megkülönböztetés elleni jogi szabályozás végrehajtásának támogatása a hatékony nyomon követés, a területen dolgozóknak szóló szemináriumok szervezése, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelemmel foglalkozó szakosított szervek hálózatának kiépítése révén;

c) a tudatosság erősítése, információk terjesztése, valamint a megkülönböztetéssel és a megkülönböztetés elleni küzdelem beépítésével kapcsolatos fő kihívásokról és politikákról szóló vita előmozdítása valamennyi közösségi politikában, többek között a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és egyéb érintettek között;

d) a megkülönböztetés elleni küzdelem területén a kulcsfontosságú európai szintű hálózatoknak az uniós politikák és célkitűzések előmozdításával és továbbfejlesztésével kapcsolatos teljesítőképességének fejlesztése.

8. cikk

5. szakasz: Nemek közötti egyenlőség

Az 5. szakasz az alábbiakkal támogatja a nemek közötti egyenlőség elvének hatékony végrehajtását és segíti elő a "gender mainstreaming" általános érvényesítésének valamennyi közösségi politikába való beépülését:

a) a nemekkel és a "gender mainstreaming" általános érvényesítésével kapcsolatos helyzet jobb megértésének az elősegítése, különösen elemzések és tanulmányok elkészítésével, valamint statisztikák és adott esetben indikátorok kidolgozásával, valamint a meglévő jogszabályok, politikák és gyakorlatok hatékonyságának és hatásának a felmérése;

b) a közösségi nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos jogi szabályozás végrehajtásának támogatása a hatékony nyomon követés, a területen dolgozóknak szóló szemináriumok szervezése, valamint az egyenlőséggel foglalkozó szakosított szervek hálózatának kiépítése révén;

c) a tudatosság erősítése, információk terjesztése, valamint a nemek közötti egyenlőségnek és a "gender mainstreaming" általános érvényesítésének fő kihívásairól és politikáiról szóló vita előmozdítása a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és egyéb érintettek között;

d) a kulcsfontosságú európai szintű hálózatoknak a - nemek közötti egyenlőséget érintő uniós politikák és célkitűzések támogatásával és továbbfejlesztésével kapcsolatos - teljesítőképességének fejlesztése.

9. cikk

Tevékenységtípusok

(1) A program az alábbi tevékenységtípusokat finanszírozza, amelyek végrehajtása adott esetben transznacionális keretben is történhet:

a) Elemző tevékenységek:

i. adatok és statisztikák gyűjtése, kidolgozása és terjesztése;

ii. közös módszerek, és adott esetben indikátorok vagy referenciaértékek kidolgozása és terjesztése;

iii. tanulmányok, elemzések és felmérések elkészítése, azok eredményeinek terjesztése;

iv. értékelések és hatástanulmányok elkészítése, azok eredményeinek terjesztése;

v. tájékoztatók, jelentések és az interneten vagy egyéb médián keresztül elérhető oktatási anyagok elkészítése és közzététele.

b) Kölcsönös tanulási, tudatosságépítési és terjesztési tevékenységek:

i. a bevált gyakorlatok, az innovatív megközelítések és a tapasztalatok meghatározása és cseréje, valamint a "peer review" és kölcsönös tanulás megszervezése európai, transznacionális és nemzeti szintű ülések/munkaértekezletek/szemináriumok keretében, lehetőség szerint figyelembe véve a sajátos nemzeti körülményeket;

ii. elnökségi konferenciák/szemináriumok megszervezése;

iii. a közösségi jog és politika célkitűzéseinek kidolgozását és végrehajtását támogató konferenciák/szemináriumok megszervezése;

iv. médiakampányok és események megszervezése;

v. anyagok összeállítása és közzététele az információknak és a program eredményeinek terjesztése érdekében.

c) A fő szerepvállalók támogatása:

i. azon kulcsfontosságú európai szintű hálózatok működési költségeinek a támogatása, amelyek tevékenységei e program célkitűzéseinek végrehajtásához kapcsolódnak;

ii. munkacsoportok szervezése a nemzeti tisztviselőkből a közösségi jog végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében;

iii. szakszemináriumok finanszírozása a területen dolgozók, kulcsfontosságú tisztviselők és egyéb érintett szereplők számára;

iv. szakosított szervek uniós szintű hálózatainak létrehozása;

v. szakértői hálózatok finanszírozása;

vi. európai szintű megfigyelőállomások finanszírozása;

vii. a nemzeti közigazgatások közötti személyzetcserék;

viii. a nemzetközi intézményekkel való együttműködés.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt tevékenységeknek meg kell felelniük az erős európai dimenzió és méretgazdaságosság követelményeinek a valódi európai hozzáadott érték biztosítása érdekében, és azokat nemzeti, regionális vagy helyi hatóságoknak, a közösségi jogban meghatározott szakosított szerveknek, vagy a saját területükön kulcsfontosságúnak tekintett szereplőknek kell végrehajtaniuk.

(3) A program nem finanszíroz az európai évek előkészítésére és végrehajtására irányuló intézkedéseket.

10. cikk

A program hozzáférhetősége

(1) Ez a program hozzáférhető minden köz- és/vagy magánszerv, szereplő és intézmény, így különösen az alábbiak számára:

a) tagállamok;

b) az állami foglalkoztatási szolgálatok és ügynökségeik;

c) helyi és regionális hatóságok;

d) a közösségi jog hatálya alá tartozó szakosított szervek;

e) a szociális partnerek;

f) nem kormányzati szervezetek (NGO-k), különösen az uniós szinten szervezettek;

g) felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek;

h) értékelő szakemberek;

i) nemzeti statisztikai hivatalok;

j) a média.

(2) A 9. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a Bizottság közvetlenül is részt vehet a programban.

11. cikk

A támogatás igénylésének módszere

(1) A 9. cikkben említett tevékenységtípusok finanszírozása a következők révén történhet:

a) ajánlati felhívást követően létrejött szolgáltatási szerződés, amely esetekben az Eurostat-eljárásokat a nemzeti statisztikai hivatalokkal való együttműködés tiszteletben tartásával kell alkalmazni;

b) pályázati felhívást követő részleges támogatás, amely esetben a közösségi társfinanszírozás mértéke általános szabályként nem haladhatja meg a kedvezményezett teljes kiadásának a 80 %-át. Minden ezt a felső határt meghaladó mértékű pénzügyi támogatás nyújtása csak rendkívüli esetekben és alapos vizsgálat elvégzése után lehetséges.

(2) A 9. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységtípusok esetében pénzügyi támogatás - például a tagállamok által benyújtott - kérelem ellenében nyújtható, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 14 ) és különösen annak 110. cikke, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet ( 15 ) és különösen annak 168. cikke rendelkezéseivel összhangban.

12. cikk

Végrehajtási rendelkezések

(1) E határozat végrehajtásához szükséges azon intézkedéseket, amelyek az alábbi ügyekkel kapcsolatosak, a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni:

a) a program végrehajtásával kapcsolatos általános iránymutatás;

b) a program végrehajtásával kapcsolatos éves munkaprogram külön szakaszokra bontva;

c) a Közösség által nyújtandó pénzügyi támogatás;

d) az éves költségvetés, a 17. cikknek megfelelően;

e) a Közösség által támogatandó tevékenységek kiválasztására vonatkozó eljárások és az ilyen támogatásban részesülő tevékenységeknek a Bizottság által benyújtott jegyzéktervezete;

f) a program értékelésének kritériumai, beleértve a költséghatékonysággal és az eredmények terjesztésére és továbbítására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatosakat is.

(2) E határozat végrehajtásához szükséges minden olyan intézkedést, amely az (1) bekezdésben említett ügyekkel nem kapcsolatos, a 13. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

13. cikk

A programbizottság

(1) A Bizottságot egy programbizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

(4) A programbizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

14. cikk

Együttműködés más bizottságokkal

(1) A Bizottság kiépíti a szükséges kapcsolatokat a Szociális Védelmi Bizottsággal és a Foglalkoztatási Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy az e határozatban említett tevékenységek végrehajtásáról azok rendszeres és megfelelő tájékoztatást kapjanak.

(2) A Bizottság a többi érintett bizottságot is tájékoztatja a program öt szakasza keretében meghozott intézkedésekről.

(3) Ha szükséges, a Bizottság rendszeres és strukturált együttműködést kezdeményez a 13. cikkben említett programbizottság és az egyéb vonatkozó politikák, eszközök és intézkedések monitoringbizottságai között.

15. cikk

Konzisztencia és kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, gondoskodik az Unió és a Közösség egyéb politikáival, eszközeivel és intézkedéseivel való teljes konzisztenciáról, különösen a program tevékenységeinek a kutatással, bel- és igazságüggyel, kultúrával, oktatásüggyel, képzéssel és ifjúságpolitikával, a bővítéssel és a Közösség külkapcsolataival, valamint a regionális politikával és az általános gazdaságpolitikával kapcsolatos tevékenységekkel való összehangolására irányuló megfelelő mechanizmusok létrehozásával. Különös figyelmet kell fordítani e program, valamint az oktatásügy és képzés területe közötti lehetséges együttműködésekre.

(2) A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak a konzisztencia és kiegészítő jelleg biztosításáról, továbbá az átfedések elkerüléséről a program keretében végzett tevékenységek, valamint az Unió és a Közösség egyéb vonatkozó intézkedései között, különös tekintettel a strukturális alapok, és főleg az Európai Szociális Alap hatálya alá tartozó területekre.

(3) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program által fedezett és a program terhére elszámolt kiadásokat ne számolják el a Közösség más pénzügyi eszközeinek a terhére.

(4) A Bizottság a 13. cikkben említett programbizottságot rendszeresen tájékoztatja a Közösség egyéb olyan intézkedéseiről, amelyek hozzájárulnak a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez a szociálpolitikai menetrend területén.

(5) A tagállamok minden lehetséges erőfeszítést megtesznek a program keretében végzett tevékenységek, valamint a nemzeti, regionális és helyi szinten végzett tevékenységek közötti konzisztencia és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében.

16. cikk

Harmadik országok részvétele

A program nyitott az alábbiak részvételére:

- EFTA/EGT-tagországok az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban,

- az Európai Unióhoz társult csatlakozó és tagjelölt országok, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő nyugat-balkáni országok.

17. cikk

Finanszírozás

(1) Az e határozatban említett uniós tevékenységek végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg a 2007. január 1-je és 2013. december 31-e közötti időszakra 683 250 000 EUR.

(2) A program teljes időtartama alatt az egyes szakaszok közötti pénzügyi bontást az alábbi alsó határértékek figyelembevételével kell végrehajtani:

(3) A pénzügyi keret legfeljebb 2 %-a irányozható elő a program végrehajtására, például a 13. cikkben említett programbizottság működésével vagy a 19. cikk szerint végrehajtott értékeléssel kapcsolatos költségek fedezésére.

(4) Az éves felhasználásokat a pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

(5) A Bizottság támogatási kiadásokat, valamint technikai és/vagy igazgatási segítséget vehet igénybe a Bizottság és a kedvezményezettek kölcsönös előnyére.

18. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1) Az e határozat rendelkezései szerint finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Bizottság köteles gondoskodni a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről a csalás, korrupció és minden egyéb jogellenes cselekedet elleni megelőző intézkedések alkalmazása, a hatékony ellenőrzések, a jogosulatlanul kifizetett összegek behajtása, valamint szabálytalanságok esetén hatékony, arányos és elrettentő hatású büntetések révén, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom ( 16 ), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom ( 17 ) tanácsi rendeletekkel, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 18 ) összhangban.

(2) Az e határozat rendelkezései szerint finanszírozott közösségi intézkedések tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság fogalma a közösségi jog valamely rendelkezésének olyan megsértését, vagy egy szerződéses kötelezettség olyan megszegését jelenti egy gazdasági szereplő cselekménye vagy mulasztása útján, amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések indokolatlan kiadási tétel miatt kárt szenvednek vagy szenvednének.

(3) Az e határozat értelmében kötött szerződéseknek, megállapodásoknak, valamint a részt vevő harmadik országokkal kötött megállapodásoknak rendelkezniük kell, különösen a Bizottság (vagy annak meghatalmazott képviselője) általi felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről és a Számvevőszék általi - szükség szerint helyszíni - könyvvizsgálatról.

19. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A program rendszeres nyomon követésének biztosítása és a szükséges irányváltoztatások lehetővé tétele érdekében a Bizottság a program eredményeire összpontosítva éves tevékenységi jelentéseket készít, és azokat megküldi az Európai Parlament és a 13. cikkben említett programbizottság részére.

(2) A program különböző szakaszait félidős értékelésnek kell alávetni, amely áttekintést nyújt a program egészének vonatkozásában, a program célkitűzéseinek elérésére tett, a források felhasználásának hatékonysága és az európai hozzáadott érték tekintetében elért előrehaladás felmérése érdekében. Ezt az értékelést menet közben végrehajtott értékelések egészíthetik ki. Ezeket a Bizottság hajtja végre külső szakértők bevonásával. Amint az értékelések eredményei rendelkezésre állnak, azokról az (1) bekezdésben említett tevékenységi jelentésekben jelentést kell tenni.

(3) 2015. december 31-ig a Bizottság külső szakértők bevonásával a teljes programot érintő utólagos értékelést hajt végre a program célkitűzései hatásainak és az európai hozzáadott értéknek a felmérése céljából. A szakértői értékelést a Bizottság eljuttatja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához.

(4) A program egyes szakaszainak végrehajtását is - beleértve az eredmények és a jövőbeni prioritások bemutatását - a szociálpolitikai menetrend végrehajtásáról szóló fórum keretében kell megvitatni.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

( 1 ) HL C 255., 2005.10.14., 67. o.

( 2 ) HL C 164., 2005.7.5., 48. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2005. szeptember 6-i véleménye (HL C 193. E, 2006.8.17., 99. o.), a Tanács 2006. július 18-i közös álláspontja (HL C 238. E, 2006.10.3., 31. o.) és az Európai Parlament 2006. szeptember 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) HL L 303., 2000.12.2., 23. o.

( 5 ) HL L 17., 2001.1.19., 22. o. Az 1554/2005/EK határozattal (HL L 255., 2005.9.30., 9. o.) módosított határozat.

( 6 ) HL L 10., 2002.1.12., 1. o. A legutóbb a 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

( 7 ) HL L 170., 2002.6.29., 1. o. A 786/2004/EK határozattal módosított határozat.

( 8 ) HL L 157., 2004.4.30., 18. o. Az 1554/2005/EK határozattal módosított határozat.

( 9 ) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

( 10 ) HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

( 11 ) HL L 373., 2004.12.21., 37. o.

( 12 ) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

( 13 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

( 14 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

( 15 ) HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb az 1248/2006/EK Euratom rendelettel (HL L 227., 2006.8.19., 3. o.) módosított rendelet.

( 16 ) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

( 17 ) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

( 18 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.