3070/2013. (III. 14.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 140. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (2) bekezdése alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 140. § (3) bekezdése alaptörvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[2] Kttv. 140. § (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza "(3) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,45%-a. Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22.00 és 6.00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár."

[3] Az indítványban kifejtett álláspont szerint ez a szabályozás hátrányos megkülönböztetést tartalmaz a kormánytisztviselőkkel szemben, ugyanis az éjszakai pótlék mértéke lényegesen alacsonyabb, meg sem közelíti a velük összehasonlítható jogi helyzetben lévő, munkaviszonyban álló munkavállalókat éjszakai munkavégzés esetén a Munka törvénykövéről szóló 2012. évi I. törvény 142. §-a alapján megillető bérpótlék mértékét.

[4] Az indítványozónak - a kialakult alkotmánybírósági gyakorlat elemzése alapján - kifejtett álláspontja szerint az ilyen, összehasonlítható jogi helyzetben lévő jogalanyok között alkotmányos indok nélkül tett megkülönböztetés sérti az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdését. A strasbourgi bíróság gyakorlatából arra a következtetésre jut, hogy a vitatott szabályozás felveti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. cikkének sérelmét is.

[5] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak a panasz befogadásáról dönteni jogosult tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

[6] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

[7] A panasz befogadásának ez a feltétele hiányzik.

[8] Az Alkotmánybíróság számos határozatában állást foglalt abban a kérdésben, hogy megállapítható-e a megkülönböztetés alkotmányellenessége amiatt, mert a Munka törvénykönyve és a közszolgálati jogviszonyokat szabályozó törvények eltérően szabályoznak egyes munkajogi intézményeket.

[9] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-a alapján valamely jogszabályi rendelkezés alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az összehasonlítható jogosultak, vagy kötelezettek, azaz azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között tesz alkotmányos indok nélkül megkülönböztetést [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65.]. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában nem tekintette azonos szabályozási körbe tartozónak a különböző foglalkoztatási viszonyokat szabályozó törvények hatálya alá tartozó jogalanyokat. Határozataiban kimondta: önmagában az, hogy a különböző foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények egyes munkajogi intézményeket eltérően szabályoznak, nem jelent alkotmányellenes diszkriminációt. A közszolgálatban álló tisztviselők és a Munka törvénykönyvének hatálya alatt álló munkavállalók nem tekinthetők azonos szabályozási körbe tartozó, összehasonlítható jogi helyzetben lévő jogalanyoknak, így a közszolgálati jogviszonyuk eltérő szabályozása miatt az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség sérelme nem állapítható meg [pl. 44/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 574, 575.; 198/B/1998. AB határozat, ABH 1999, 668, 669.; 170/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 2067, 2068-2071.; 8/2011. (II. 18.) AB határozat, ABH 2011, 49].

[10] Tekintettel arra, hogy az Alkotmány 70/A. §-ának tartalma megegyezett az Alaptörvény XV. cikke (2) bekezdésével, az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-a alapján kimunkált gyakorlatát az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján, a jogegyenlőség sérelmére hivatkozó indítványok elbírálása során is irányadónak tekinti (3062/2012. (VII. 26.) AB határozat indokolás [165-166]).

[11] Ennek alapján megállapítható, hogy a panasz nem tekinthető alapvető alkotmányjogi problémát tartalmazó indítványnak, mivel olyan alkotmányossági kérdést vet fel, amelyről az Alkotmánybíróság már állást foglalt, a panasz érdemi elbírálásától az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlatától eltérő, más eredmény nem várható.

[12] Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2013. február 25.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető,

előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3191/2012.