62004CJ0311[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2006. január 12-i ítélete. Algemene Scheeps Agentuur Dordrecht BV kontra Inspecteur der Belastingdienst - Douanedistrict Rotterdam. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Gerechtshof te Amsterdam - Hollandia. Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Rizsszállítmányok besorolása - A kombinált nómenklatúra 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontjának f) alpontja - Érvényesség - Behozatali vámok utólagos beszedése - A Közös Vámtarifa 220. cikke (2) bekezdésének b) pontja - Értelmezés - A kötelezett jóhiszeműsége. C-311/04. sz. ügy.

C-311/04. sz. ügy

Algemene Scheeps Agentuur Dordrecht BV

kontra

Inspecteur der Belastingdienst - Douanedistrict Rotterdam

(a Gerechtshof te Amsterdam [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Rizsszállítmányok besorolása - A kombinált nómenklatúra 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontjának f) alpontja - Érvényesség - Behozatali vámok utólagos beszedése - A Közös Vámtarifa 220. cikke (2) bekezdésének b) pontja - Értelmezés - A kötelezett jóhiszeműsége"

Az ítélet összefoglalása

Közös vámtarifa - Vámtarifaszámok - A kombinált nómenklatúra magyarázó megjegyzései - A 10. árucsoporthoz fűzött kiegészítő megjegyzés 1006-os vámtarifaszámra vonatkozó 1. pontjának f) alpontja - Félig hántolt rizs

(2658/87 tanácsi rendelet)

A 2388/2000 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletének 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontja f) alpontjának érvényességét nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy úgy határozza meg a félig hántolt rizs fogalmát, hogy az a rizsszem csírájára vonatkozóan olyan elemet is tartalmaz, amelyre nem hivatkozik a harmonizált áruleíró és kódrendszer megfelelő magyarázó megjegyzése.

(vö. 24., 37. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2006. január 12.(*)

"Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Rizsszállítmányok besorolása - A kombinált nómenklatúra 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontjának f) alpontja - Érvényesség - Behozatali vámok utólagos beszedése - A Közös Vámtarifa 220. cikke (2) bekezdésének b) pontja - Értelmezés - A kötelezett jóhiszeműsége"

A C-311/04. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

amelyet a Gerechtshof te Amszterdam (Hollandia) a Bírósághoz 2004. július 22-én érkezett, 2004. június 28-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Algemene Scheeps Agentuur Dordrecht BV

és

az Inspecteur der Belastingdienst - Douanedistrict Rotterdam

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, J. Malenovský (előadó), J.-P. Puissochet, S. von Bahr és U. Lőhmus bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az Algemene Scheeps Agentuur Dordrecht BV képviseletében A. Wolkers és E. H. Mennes advocaten,

- a holland kormány képviseletében S. Terstal, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. van Beek és X. Lewis, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2005. október 6-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyrészről a 2000. október 13-i 2388/2000/EK bizottsági rendelettel (HL L 264., 1. o., helyesbítés: HL L 276., 92. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o., a továbbiakban: 2658/87 rendelet) I. mellékletének 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontja f) alpontjának érvényességére vonatkozik. E kérelem másrészről a 2000. november 16-i 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 10. kötet, 239. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o., a továbbiakban: Vámkódex) értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az Algemene Scheeps Agentuur Dordrecht BV (a továbbiakban: ASAD) és az Inspecteur der Belastingdienst - Douanedistrict Rotterdam (rotterdami körzeti vámhivatal, a továbbiakban: Inspecteur) közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya egyes rizsszállítmányok tarifális besorolása.

Jogi háttér

A nemzetközi jog

3 A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, 1983. június 14-én, Brüsszelben kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: HR-ről szóló egyezmény) és annak az 1986. június 24-én, Brüsszelben kelt módosító jegyzőkönyvét a Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4 Az említett egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR-rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét, valamint a hozzájuk tartozó kódszámokat, továbbá követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, valamint nem módosítja utóbbiak hatályát.

5 A Vámegyüttműködési Tanács, jelenleg Vámigazgatások Világszervezete (a továbbiakban: WCO), amelyet az annak létrehozásáról szóló, 1950. december 15-én, Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény létesített, a HR-ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR magyarázó megjegyzéseit, amelyeket az annak 6. cikkében előírt HR-Bizottság fogadott el.

6 A HR-ről szóló egyezmény mellékletében szereplő nómenklatúra tartalmazza a "Növényi termékek" elnevezésű II. áruosztályt, amely magában foglalja többek között a "Gabonafélék" elnevezésű 10. árucsoportot. Ezen árucsoporton belül található többek között a "rizs" elnevezésű 10.06 vámtarifaszám. Az alszámokat az alábbi kódszámok jelölik: 1006.10 "Hántolatlan nyers rizs", 1006.20 "Előmunkált (barna) rizs", 1006.30 "Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is", 1006.40 "Törmelékrizs".

7 A WCO-nak az említett 10.06 vámtarifaszámhoz fűzött magyarázó megjegyzése szerint e vámtarifaszám többek között az alábbiakra vonatkozik:

"1) Hántolatlan (nyers) rizs, olyan rizs, ahol a rizsszemeket szorosan körülfogja a magburok.

2) Előmunkált (barna vagy cargo) rizs, amelyről a hántolóban csak a magburkot távolították el, de még rajta van a magtok. A cargo rizs csaknem minden esetben tartalmaz kis mennyiségű hántolatlan rizst is.

3) Félig hántolt rizs, olyan egész szemű rizs, amelyről a magtokot részben eltávolították.

4) Teljesen hántolt rizs, olyan egész szemű rizs, amelyről a magtokot speciális rizshántoló hengerben [...] eltávolították. [nem hivatalos fordítás]"

A közösségi jog

A kombinált nómenklatúra

8 A vám- és a statisztikai nómenklatúra, valamint a Közös Vámtarifa (a továbbiakban: Közös Vámtarifa) követelményeinek kielégítése céljából a 2658/87 rendelet nyomán létrejött a HR-en alapuló, "Kombinált Nómenklatúra" nevet viselő árunómenklatúra (a továbbiakban: KN), amely átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámát és vámtarifa-alszámát, fenntartva a hetedik és nyolcadik számjegyet a KN-alszámok részére.

9 A KN-nek az alapügy tényállása idején hatályos változata a 2388/2000 rendelet I. mellékletében található. E melléklet második része tartalmazza a "Növényi termékek" elnevezésű II. áruosztályt. Ez az áruosztály foglalja magában többek között a "Gabonafélék" elnevezésű 10. árucsoportot. Ezen árucsoporton belül található többek között a "rizs" elnevezésű 1006 vámtarifaszám, amely többek között az alábbi alszámokat tartalmazza:

"[...]

[...]"

10 Ugyanezen 10. árucsoporthoz kiegészítő megjegyzés (a továbbiakban: vitatott kiegészítő megjegyzés) kapcsolódik, amely szerint az alábbi kifejezések értelmezése a következő:

"d) »hántolatlan rizs«: [...] olyan rizs, amelyen csépelés után rajta marad a magburok;

e) »előmunkált rizs«: ([...] 1006 20 98 alszámok) olyan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el. Az ide besorolandó rizsfajták kereskedelmi elnevezése [...] »cargo« rizs [...];

f) »félig hántolt rizs«: ([...] 1006 30 48 alszámok) olyan rizs, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem;

g) »teljesen hántolt rizs«: ([...] 1006 30 98 alszámok) olyan rizs, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú, ill. a közepes szemű rizsnél a csírát teljesen, a kerek szemű rizsnél pedig legalább részben eltávolították [...]".

11 A 10. árucsoporthoz fűzött kiegészítő megjegyzés 2. pontja szerint az ebbe az árucsoportba tartozó keverékekre alkalmazandó vámtétel a következő:

"a) azon keverékek esetén, amelyekben a keverék valamelyik alkotórésze legalább 90 tömegszázalékban van jelen, az erre az alkotórészre vonatkozó vámtétel;

b) az egyéb keverékek esetén az arra az alkotórészre vonatkozó vámtétel, amely a legmagasabb behozatali vámot eredményezi".

A Vámkódex

12 A Vámkódex 217. cikke szerint:

"(1) A vámhatóságnak, amint rendelkezésére állnak a szükséges adatok, ki kell számítania minden egyes, vámtartozásból származó behozatali vagy kiviteli vám összegét (a továbbiakban: »vámösszeg«), és be kell jegyeznie a könyvelési nyilvántartásba vagy más ezzel egyenértékű adathordozóba (könyvelésbe vétel).

[...]"

13 A Vámkódex 220. cikke alapján:

"(1) Ha a vámtartozásból származó vámösszeget nem vették könyvelésbe a 218. és 219. cikknek megfelelően, vagy a jogszabály szerint fizetendő összegnél alacsonyabbat vettek könyvelésbe, a beszedendő vámösszeget vagy annak még fennmaradó részét attól a naptól számított két napon belül kell könyvelésbe venni, amikor a vámhatóság tudomást szerez a helyzetről, ki tudja számítani a jogszabály szerint fizetendő összeget, és meg tudja állapítani az adós személyét (utólagos könyvelésbe vétel). [...]

(2) A 217. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett esetek kivételével, nem történik utólagos könyvelésbe vétel, ha:

[...]

b) a jogszabály szerint járó vámösszeget a vámhatóság hibájából nem vették könyvelésbe, amit a jóhiszeműen eljáró, a vámáru-nyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított rendelkezéseket teljesítő, megfizetésért felelős személy nem észlelhetett.

Ha az áru preferenciális státusza valamely harmadik ország hatóságait magában foglaló adminisztratív együttműködés rendszerének keretén belül kerül megállapításra, az igazolás ezen hatóságok általi kiadása - amennyiben az hibásnak bizonyul - olyan hibának számít, amely az első albekezdés értelmében nem volt észlelhető.

A hibás igazolás kiadása azonban nem számít hibának, ha az igazolás az exportőr által szolgáltatott adatok hibás feltüntetésén alapul, kivéve különösen, ha nyilvánvaló, hogy a kiadó hatóságok tudatában voltak vagy tudatában kellett volna lenniük annak, hogy az áru nem felel meg a kedvezményes elbánásra jogosító feltételeknek.

A kötelezett hivatkozhat jóhiszeműségére, ha bizonyítani tudja, hogy - az adott kereskedelmi műveletek során - kellő körültekintéssel járt el annak érdekében, hogy minden, a kedvezményes elbánáshoz szükséges feltételnek megfeleljen.

[...]"

Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

14 Az ASAD, mint vámügynök, 2001. augusztus 10-én a holland vámhatóságnál 1 134 500 kg-os rizsszállítmány behozataláról tett bejelentést, amely a "hosszú szemű, félig hántolt rizs, amelynek hosszúság-szélesség aránya 3 vagy nagyobb" megjelölést tartalmazta. Az ASAD tehát a Közös Vámtarifa félig hántolt rizsre vonatkozó 1006 30 48 vámtarifaszáma alá jelentette be a rizst.

15 A behozatali vámáru-nyilatkozat Arubát jelöli meg származási országként. Az ASAD preferenciális tarifális kedvezményt érvényesített az említett 1006 30 48 vámtarifaszám alatt felsorolt, Arubából származó árukra vonatkozóan.

16 Az ASAD vámáru-nyilatkozatához három EUR. 1 szállítási bizonyítványt csatolt. E három bizonyítvány közül kettőt lepecsételtek az arubai illetékes hatóságok. E bizonyítványokon a következő árumegnevezés szerepelt: "AKCS-országból, Guyanából származó cargo rizs, amelyet Arubában dolgoztak fel az 1991. július 25-i 91/482/EGK tanácsi határozat rendelkezéseinek és II. mellékletének megfelelően".

17 E dokumentumokhoz mellékelték a Közös Vámtarifa 1006 30 48 vámtarifaszáma alá tartozó, összesen 3 694 000 kg hosszú szemű, félig hántolt rizs behozataláról szóló "AGRIM" engedélyt, valamint egy számlát, amely a rizst "hosszú szemű, feldolgozott cargo rizsként [...]" nevezte meg.

18 A holland vámhatóság vizsgálat céljából árumintát vett, és arról értesítette az ASAD-ot, hogy a vizsgálat eredményéig felfüggeszti a behozatali vámáru-nyilatkozat ellenőrzését.

19 A minták vizsgálata kimutatta, hogy a rizsszállítmány több mint a fele előmunkált rizst, kevesebb mint a fele félig hántolt rizst, és nyomokban többek között hántolatlan rizst tartalmazott. Ezen eredményekre úgy jutottak, hogy a vitatott kiegészítő megjegyzés alapján egyúttal azt is figyelembe vették, hogy az olyan rizst, amelyről a magtokot ugyan részben eltávolították, de a csírát nem, előmunkált rizsként és nem félig hántolt rizsként kell besorolni. Ezen eredmények alapján az Inspecteur a Közös Vámtarifa 1006 20 98 vámtarifaszáma alá sorolta a rizst, így eltért az említett vámáru-nyilatkozatban megjelölt vámtarifaszámtól, ezáltal az ASAD a preferenciális tarifális kedvezménytől elesett.

20 E módosítás alapján, 2001. november 27-én az Inspecteur 541 394,80 NLG (245 674,25 EUR) összegű vámról szóló fizetési felszólítást küldött az ASAD részére.

21 Miután fellebbezése nem vezetett eredményre, az ASAD, amely a besorolásban így eszközölt módosítást kifogásolja, keresetet nyújtott be a Gerechtshof te Amsterdamhoz. A jogvita tárgya nem magának a vámnak a kiszámítása, hanem az a kérdés, hogy jogszerű volt-e a fizetési felszólítás kibocsátása.

22 E bíróság megállapította, hogy a Közösségen kívül a WCO magyarázó megjegyzését a HR 1006.20 vámtarifaszám és a HR 1006.30 vámtarifaszám alá tartozó rizs megkülönböztetésére használják. Tekintettel arra, hogy a vitatott kiegészítő megjegyzés további feltételt tartalmaz a félig hántolt rizs besorolása tekintetében, nevezetesen a rizsszem csírájának (részbeni) eltávolítását, ugyanezen bíróság úgy ítélte meg, hogy a közösségi jogalkotó e vámtarifaszámok ettől eltérő elhatárolásához folyamodott. Mivel úgy ítélte meg, hogy a Közösség esetleg megsérti a HR-ről szóló egyezményből eredő nemzetközi kötelezettségeit, e bíróság felveti a vitatott kiegészítő megjegyzés érvényességének kérdését. Abban az esetben, ha a Bíróság nem állapítja meg e megjegyzés érvénytelenségét, az említett bíróság úgy véli, hogy az ASAD a fizetési felszólítással szemben jogosan hivatkozik a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, azonban kételkedik abban, hogy e társaság kellő körültekintéssel járt el annak érdekében, hogy a kedvezményes elbánásban való részesüléshez szükséges minden feltételnek megfeleljen.

23 E körülmények között a Gerechtshof te Amsterdam az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Érvényes-e a [...] [vitatott] kiegészítő megjegyzés [...] annyiban, amennyiben a félig hántolt rizs fogalma tekintetében más követelményeket támaszt, mint a [...] [WCO-nak] a HR 10.06 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése?

2) Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén hivatkozhat-e a felperes a [...] Vámkódex 220. cikke (2) bekezdése b) pontjának negyedik albekezdése szerinti jóhiszeműségére abban az esetben, ha ismerte vagy ismernie kellett a [...] [vitatott] kiegészítő megjegyzés[t] [...], de nem tudta, vagy legalábbis kételkedhetett abban, hogy az említett kiegészítő megjegyzés érvényes, tekintettel [...] [a WCO-nak] a HR 10.06 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésében szereplő, ettől eltérő meghatározásra?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

24 A kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy érvénytelen-e a vitatott kiegészítő megjegyzés annyiban, amennyiben úgy határozza meg a félig hántolt rizs fogalmát, hogy az a rizsszem csírájára vonatkozóan olyan elemet is tartalmaz, amelyre nem hivatkozik a HR magyarázó megjegyzése.

25 Bevezetésként emlékeztetni kell arra, hogy az EK 300. cikk (7) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban a HR-ről szóló egyezmény kötelezi a Közösség intézményeit. A Közösség az említett egyezmény 3. cikke szerint kötelezettséget vállal arra, hogy nem módosítja a HR hatályát (lásd ebben az értelemben a C-309/98. sz., Holz Geenen ügyben 2000. március 28-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-1975. o.] 13. pontját). E tekintetben arra is emlékeztetni kell, hogy a Közösség által kötött nemzetközi megállapodások elsőbbsége a másodlagos közösségi joggal szemben (a C-344/04. sz., IATA és társai ügyben 2006. január 10-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-403. o.] 35. pontja) az utóbbi olyan értelmezését követeli meg, amely - lehetőleg - összhangban van e megállapodásokkal (a C-61/94. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 1996. szeptember 10-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-3989. o.] 52. pontja és a C-286/02. sz., Bellio F.lli ügyben 2004. április 1-jén hozott ítélet [EBHT 2004., I-3465. o.] 33. pontja).

26 Másfelől az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd különösen a C-396/02. sz. DFDS-ügyben 2004. szeptember 16-án hozott ítélet [EBHT 2004., I-8439. o.] 27. pontját és a C-495/03. sz., Intermodal Transports ügyben 2005. szeptember 15-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-8151. o.] 47. pontját).

27 Az Európai Közösségek Bizottsága által a KN tekintetében és a WCO által a HR tekintetében kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd többek között a fent hivatkozott DFDS-ügyben hozott ítélet 28. pontját és az Intermodal Transports ügyben hozott ítélet 48. pontját).

28 A KN említett megjegyzései szövegének ezért összhangban kell lennie a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatja azok hatályát (lásd különösen a C-280/97. sz., ROSE Elektrotechnik ügyben 1999. február 9-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-689. o.] 23. pontját; a C-42/99. sz., Eru Portuguesa ügyben 2000. szeptember 26-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-7691. o.] 20. pontját és a fent hivatkozott Intermodal Transports ügyben hozott ítélet 48. pontját).

29 Jelen esetben meg kell állapítani, hogy a különféle rizsfajták megnevezésének szövege a vámtarifaszámokban és az alszámokban megegyezik a HR-ben és a KN-ben. Továbbá bizonyos, hogy a vitatott kiegészítő megjegyzés d) és e) alpontjában a hántolatlan rizs és az előmunkált rizs meghatározása megegyezik a HR-ben szereplővel. Így tehát a hántolatlan rizs olyan rizs, amelyen még rajta van a magburok. Az előmunkált rizs pedig olyan rizs, amelyről előkezeléssel eltávolították az említett magburkot.

30 A HR-ben, amint a KN-ben is, a 1006 30 alszám olyan rizsre vonatkozik, amelyből további kezeléssel félig vagy teljesen hántolt - polírozott vagy fényezett - rizst állítottak elő. A KN tehát összhangban van a HR-rel.

31 A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés arra irányul, hogy a vitatott kiegészítő megjegyzés rendelkezéseinek tartalma a félig vagy teljesen hántolt rizs meghatározását illetően módosítja-e a KN hatályát.

32 A HR szerint, amelynek hatályát a WCO magyarázó megjegyzése tisztázza, a félig hántolt rizs olyan rizs, amelyről a magtokot részben távolították el, a teljesen hántolt rizs pedig olyan rizs, amelyről a magtokot teljes egészében távolították el. A vitatott kiegészítő megjegyzés f) alpontja a félig hántolt rizst olyan rizsként határozza meg, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem. Ugyanezen kiegészítő megjegyzés g) pontja a teljesen hántolt rizst olyan rizsként határozza meg, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú, illetve a közepes szemű rizsről a csírát teljesen, a kerek szemű rizsről pedig legalább részben eltávolították. Tehát a WCO magyarázó megjegyzése és a vitatott kiegészítő megjegyzés meghatározásainak szövege annyiban tér el egymástól, hogy a félig hántolt rizs meghatározásakor a szövegben a csíraeltávolítás szerepel-e, vagy sem.

33 Ennek ellenére - tekintettel a rizsnek az eljárási iratokból következő objektív sajátosságaira - az olyan rizs, amelyről a magtokot részben eltávolították, már nem a HR 1006 20 alszám alá tartozó előmunkált rizs, miután erről - amint a jelen ítélet 29. pontja is megállapítja - csak a magburkot távolították el. Másfelől, ha a HR szerint a félig hántolt rizs fogalmába tartozik minden olyan rizs, amelyről a magtokot részben eltávolították, a vitatott kiegészítő megjegyzés f) alpontjában meghatározott félig hántolt rizs megfelel e feltételnek, következésképpen az említett megjegyzés önmagában nincs ellentmondásban a HR-rel.

34 Ha azonban a vitatott kiegészítő megjegyzést akként kellene értelmezni, hogy az kizárja a KN 1006 30 alszáma alól az olyan rizst, amelyről a magtokot ugyan részben eltávolították, de a csírát nem, akkor azt kellene megállapítani, hogy az ilyen rizs már a 1006 20 alszám alá sem sorolható be. Ezen értelmezésnek tehát az lenne a következménye, hogy egyáltalán nem lenne lehetőség az ilyen rizs besorolására, ennélfogva az szűkítené a HR hatályát, noha annak általános célja éppen az, hogy minden árut besoroljon. Figyelemmel a jelen ítélet 25. pontjában említett feltételekre, amelyek szerint a másodlagos jogot az EK 300. cikk (7) bekezdése alapján a Közösséget kötelező nemzetközi megállapodásokra tekintettel kell értelmezni, fontos tehát megvizsgálni, hogy lehetséges-e a vitatott kiegészítő megjegyzésnek ettől eltérő és a HR-rel összhangban álló értelmezése.

35 Márpedig - amint a főtanácsnok az indítványa 42. pontjában is megállapítja - a vitatott kiegészítő megjegyzés f) és g) alpontjának összevetéséből következik, hogy az úgy értelmezhető, mintha annak megállapítására korlátozódna, hogy a hosszúszemű rizs esetében a csíra részbeni eltávolítása nem lenne elegendő az ilyen rizs teljesen hántolt rizsként történő besorolásához. E körülmények között az említett megjegyzést úgy kell értelmezni, hogy a csíra részbeni eltávolításának említése - az előmunkált rizshez képest - nem jelent további követelményt a rizs félig hántolt rizsként való besorolásához.

36 Amennyiben az e csírára való hivatkozás a vitatott kiegészítő megjegyzésben csak azt befolyásolja, hogy a rizst félig hántolt rizsként vagy teljesen hántolt rizsként kell-e besorolni, amelyek mindegyike a KN ugyanazon 1006 30 alszáma alá tartozik, e hivatkozásnak nem lehet olyan hatása, hogy kizárja ezen alszám alól azt a rizst, amelyről a magtokot a HR-nek megfelelően részben vagy teljesen eltávolították. Az említett hivatkozást ezért a HR-rel összhangban állónak kell tekinteni, így tehát az nem érinti a vitatott kiegészítő megjegyzés érvényességét.

37 E megfontolások alapján az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy annak vizsgálata során nem merült fel olyan körülmény, amely a kiegészítő megjegyzés f) alpontjának érvényességét érintené.

A második kérdésről

38 A kérdést előterjesztő bíróság második kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy abban az esetben, ha a vitatott kiegészítő megjegyzés érvényesnek minősül, jóhiszeműnek tekinthető-e a Vámkódex 220. cikke (2) bekezdése b) pontjának rendelkezései szerint egy olyan kötelezett, mint az ASAD, a behozatali vámok utólagos beszedése alóli mentesülés szempontjából abban az esetben, ha bizonytalannak tűnik, hogy az említett kötelezett vámáru-nyilatkozatának a WCO magyarázó megjegyzése alapján, és nem a vitatott kiegészítő megjegyzés alapján történt kiállítása során kellő körültekintéssel járt-e el annak érdekében, hogy megfeleljen a kedvezményes elbánáshoz szükséges minden feltételnek.

39 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik, hogy a második kérdést arra az esetre tették fel, ha a vitatott kiegészítő megjegyzés alkalmazása azt eredményezné, hogy az olyan rizsszállítmányt, amelyről a magtokot ugyan részben eltávolították, de a csírát nem, a félig vagy teljesen hántolt rizs alszámától eltérő alszám alá kellene besorolni.

40 Márpedig a jelen ítélet 35. pontjából következik, hogy a vitatott kiegészítő megjegyzést úgy kell értelmezni, hogy az olyan rizst, amelyről a magtokot ugyan részben eltávolították, de a csírát nem, nem lehet a félig vagy teljesen hántolt rizs alszámától eltérő alszám alá besorolni. A kérdést előterjesztő bíróság maga is megállapította, hogy a bejelentett rizst a KN 1006 30 alszáma alá kell besorolni, és az ASAD betartotta a hatályos szabályozásban előírt valamennyi rendelkezést.

41 E körülmények között a második kérdést nem szükséges megválaszolni.

A költségekről

42 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

Az előterjesztett első kérdés vizsgálata során nem merült fel olyan körülmény, amely a 2000. október 13-i 2388/2000/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének 10. árucsoportjához fűzött kiegészítő megjegyzés 1. pontja f) alpontjának érvényességét érintené.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: holland.