Végső előterjesztői indokolás az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/3.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

2012-ben az Országgyűlés a korábbi Házszabály több rendelkezését is törvényi szintre emelte, így most az Országgyűlés és annak bizottságai eljárási rendjét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) állapítja meg.

Az Országgyűlés a törvényi szinten rögzített házszabályi rendelkezéseket az elmúlt évek során jelentősebb mértékben 2014-ben módosította, a HHSZ-ben megfogalmazott új eljárási rendre tekintettel. Az azóta eltelt időben felmerült alkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozás megfelelően biztosítja az Országgyűlés hatékony és demokratikus működésének alapjait. Ebből következően a szabályozás felülvizsgálata eredményeképpen kidolgozott módosítás - amely jelen Javaslat mellett a párhuzamosan benyújtott, HHSZ módosítására irányuló határozati javaslatban került megfogalmazásra - főként a részletszabályok szakmai alapú pontosítását, az eljárások zárt és koherens rendszerének megerősítését szolgálja, és csak kisebb hányadában tartalmaz érdemi változásként értékelhető módosításokat. Ezek körében jelen Javaslat - a HHSZ módosítására irányuló határozati javaslattal együtt - részletes házszabályi rendelkezéseket alkot az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseiről való képviselői távollét szabályozására, a távolmaradás bejelentésének, igazolásának rendjét és képviselői tiszteletdíj ezen esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait immár - a Házbizottság hatásköréből - házszabályi szintre emelve. A módosítás célja - a képviselői jelenlét garantálásán keresztül - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok feladat- és hatáskörei gyakorlásának elsődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása.

A Kormány ellenőrzésére szolgáló eszközöket érintő módosítások a már létező jogintézmények alkalmazását könnyítik, illetve a teljesebb képviselői joggyakorlást biztosítják és intézményesítésre kerül a nemzetiségi tárgyú interpelláció. Az Országgyűlés és a bizottságok ülésének nyilvánossága körében a működési tapasztalatokra alapozva a zártláncú audiovizuális rendszeren történő közvetítés szabályai módosításra kerülnek, amely azonban nem érinti azt a jogszabályban biztosított lehetőséget, hogy a nem közvetített nyilvános bizottsági üléseket a médiaszolgáltatók rögzítsék, illetve közvetítsék, így a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek a továbbiakban is megfelelően biztosított marad.

A közelmúlt eseményeinek tapasztalataira, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága e tárgykörben hozott elvi jelentőségű megállapításaira figyelemmel a módosítás átalakítja a fegyelmi jogi szabályok rendszerét. Az új szabályozás elsődleges célja az Országgyűlés hatékony és zavartalan működésének biztosítása, valamint az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése.

A jelkép használatához közérdek fűződik, ezért szükséges a használata szabályozásának megfelelő kialakítása. A módosítás a jelképhasználat két módjának egyértelmű elhatárolását célozza. Ennek megfelelően a Javaslat pontosítja a jelkép fogalmát, a két felhasználási módhoz kapcsolódó rendelkezéseket, valamint a hozzájáruláson alapuló használattal összefüggő eljárási szabályokat, ezzel is megkönnyítve a jogalkalmazáshoz kapcsolódó gyakorlat egységesítését. Megjelenik továbbá a jogosulatlan jelképhasználat fogalma, a jogorvoslatok körében pedig a Javaslat rögzíti azokat az eseteket, amelyekben az Országgyűlés Hivatala perelhet és perelhető.

Az Ogytv. a házszabályi rendelkezések mellett a képviselők jogállására vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A Javaslat ezek módosítására főként a meglévő jogintézmények megfelelő alkalmazhatósága érdekében tesz javaslatot. E körben pontosítja a képviselői eskütétel fogalmát hangsúlyozva, hogy az mind az eskü szövegének szóbeli előadását, mind az esküokmány aláírását magába foglalja és a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva pontosan rögzíti, hogy érvényes eskütétel hiányában a képviselő mely jogait nem gyakorolhatja. Az érvényesség elemeit, vizsgálatát és az érvényességet illető kétségek esetén irányadó eljárást a HHSZ módosítására irányuló határozati javaslat szabályozza. A Javaslat módosítja az összeférhetetlenség, az Ogytv. 89. §-ában foglalt bejelentési kötelezettség, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és a mentelmi jog megsértéséről szóló bejelentés egyes részletszabályait, nem érintve a felsorolt jogintézmények lényegi elemeit. Emellett fogalmi egységesítést is elvégez a jogállási szabályokon, és a jelenleg szerteágazó megoldások helyett az egyes jogosultsági időszakok, eljárási határidők kezdetét egységesen az eskütétel napjához köti, azzal, hogy a mentelmi jog a továbbiakban is a megválasztása napjától illeti meg a képviselőt. Végezetül a Javaslat kis terjedelemben módosítja az Országgyűlés hivatali szervezetére és az Országgyűlési Őrségre vonatkozó működési részletszabályokat is.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

A Javaslat az Ogytv. 2. § (2) bekezdés k) pontjának kiegészítésével egyértelműsíti, hogy a házelnök munkáltatói jogkörgyakorlásának szabályait az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2. §-hoz

Az ülést vezető elnök egyik legfontosabb feladata az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása. A Javaslat 18. §-ában megállapított 45. § (1) bekezdése rögzíti, hogy e feladatában az ülés vezetésében közreműködő, valamint az általa a tárgyalási rend fenntartására felkért bármely, az ülésteremben tartózkodó jegyző is segíti. Szükséges e jegyzői feladatot az Ogytv. 5. §-ában is rögzíteni.

3. §-hoz

Az Ogytv. 80. § (3) bekezdése kimondja, hogy a miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja. Ezen összeférhetetlenségi szabály érvényesítése érdekében szükséges rögzíteni, hogy mind a tisztségviselői megbízatás, mind a bizottsági tagság megszűnik a képviselő miniszterelnökké választásával, miniszteri vagy államtitkári kinevezésével.

Tekintettel a Javaslat 11. § (2) bekezdésében foglalt általános felelősségükre, a Javaslat az Országgyűlés tisztségviselőinek hivatalvesztését írja elő abban az esetben, ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták velük szemben. A fegyelmi intézkedés akkor tekinthető jogerősnek, ha azt a Mentelmi bizottság, illetve az Országgyűlés helybenhagyta vagy az intézkedéssel szemben igénybe vehető jogorvoslat határideje eredménytelenül eltelt.

4. §-hoz

A hatályos házszabályi rendelkezések nem rögzítik pontosan a köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalásához történő hozzászólás rendjét. A HHSZ módosítására irányuló javaslat indítványozza, hogy a köztársasági elnök felszólalásához a frakcióvezetők a Házbizottság eseti engedélye alapján szólhassanak hozzá. A Javaslat a Házbizottság feladat- és hatáskörei között rögzíti az engedélyezési jogkört. Ha a Házbizottság ülésén ezzel kapcsolatban nem alakul ki egyetértés, a hozzászólások engedélyezéséről - az Ogytv. 13. § (6) bekezdése alapján -a házelnök határoz.

5. §-hoz

Az Ogytv. 13. § (1) bekezdése alapján a Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízottja - rendelkezik szavazati joggal. A (6) bekezdés szerint a Házbizottság döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában egyes kérdésekben az Országgyűlés, egyébként a házelnök dönt. A szabályozás pontosítása szükséges annak érdekében, hogy egyértelmű legyen: egyhangú döntés hiányáról beszélhetünk abban az esetben is, ha a szavazati joggal rendelkező tagok valamelyike - vagy megbízottja - nem vesz részt a Házbizottság ülésén és így szavazati jogát nem gyakorolja.

6. §-hoz

Az állandó bizottságok tisztségviselői és tagjai személyére a képviselőcsoportok vezetői tesznek indítványt a házelnök számára. A Javaslat a hatályos szabály pontosításával egyértelművé teszi: ezen indítványt csak a megválasztással, illetve változással ténylegesen érintett független képviselővel indokolt egyeztetni.

7. §-hoz

Az Ogytv. 80. § (3) bekezdése kimondja, hogy a miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja. Ezen összeférhetetlenségi szabály érvényesítése érdekében szükséges rögzíteni, hogy mind a tisztségviselői megbízatás, mind a bizottsági tagság megszűnik a képviselő miniszterelnökké választásával, miniszteri vagy államtitkári kinevezésével.

8. §-hoz

Az Ogytv. 21. § (1) bekezdése szerint az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira - az albizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szabály azonban természetesen nem jelentheti azt, hogy az albizottság az ügyrendjében eltérhet az állandó bizottságok működésére vonatkozó - házszabályi rendelkezésekben foglalt - szabályoktól. A Javaslat ennek megfelelően fogalmazza újra a szabályt: az albizottság az állandó bizottságok működésére vonatkozó házszabályi rendelkezések keretei között maga állapíthatja meg működésének szabályait.

9. §-hoz

Az Ogytv. hatályos rendelkezése az eseti bizottságok létrehozására az állandó bizottságok megalakítására irányadó szabályokat rendeli alkalmazni. Míg az állandó bizottságok felállítása kapcsán indokolt és kívánatos a speciális - vita nélküli és korlátozott módosításra lehetőséget nyújtó - eljárás folytatása az Országgyűlés szervezetének mielőbbi felállítása érdekében, az eseti bizottságokat létrehozó döntési javaslatok tárgyalása során ahhoz fűződik érdek, hogy a bizottság javasolt feladatát, összetételét, megbízatása terjedelmét részletesen megvitathassák, módosíthassák. Ennek érdekében szükséges a visszautaló szabályok módosítása, azzal, hogy a Javaslat a közjogi tisztségviselőket jelölő eseti bizottságok esetében a hatályos megoldást tartja fent.

10. §-hoz

A Javaslat pontosítja a jelkép fogalmát egyértelművé téve, hogy az Országház stilizált képe mellett annak sziluettje is védelem alá esik. A felhasználásnak két módja van: a szabad felhasználáson, valamint az előzetes hozzájáruláson alapuló jelképhasználat.

Mindkét felhasználási mód esetére rögzíti a Javaslat, hogy az nem sértheti az Országgyűlés méltóságát, továbbá nem eredményezheti azt a látszatot, hogy a jelkép használója vagy annak tevékenysége összefüggésben áll az Országházzal, az Országgyűléssel, vagy annak tevékenységével, kivéve, ha a használathoz kapott hozzájárulásból ez következik. Emellett pontosításra kerül a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szerinti védjegyoltalom és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által megadott előzetes hozzájárulás viszonya is.

A Javaslat rögzíti azokat az eseteket, amelyekben az Országház képe, az Országház stilizált képe vagy sziluettje szabadon, előzetes hozzájárulás nélkül felhasználható.

A szabad felhasználás esetein kívül a jelkép kizárólag a Bizottság hozzájárulásával használható, a bevezetni kívánt szabályok egyértelműsítik, hogy a hozzájárulás megadására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási eljárásnak. Az eljárás egyfokú, a kérelmet a Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani, a kérelemnek a Javaslatban felsorolt elemeket kell tartalmaznia. A Javaslat rögzíti azokat a főbb szempontokat, amelyeket a Bizottság vizsgál a kérelem értékelésekor, illetve kimondja, hogy a döntést indokolni nem kell. A Bizottság a jelkép használatára adott hozzájárulást - indokolási kötelezettség mellett - visszavonhatja.

Önálló alcím szabályozza azokat az eseteket, amelyekben a jelképhasználat jogosulatlannak minősül. Ennek megfelelően jogosulatlan a jelképhasználat, ha:

- a jelképhasználat szabad felhasználáson alapulna, azonban az mégsem a 27/E. §-ban foglaltak szerint történik,

- a jelkép használata engedélyhez kötött, azonban a Bizottság a hozzájárulást nem adta meg vagy a jelképet nem a kérelemben foglaltak szerint használják,

- mind a jelkép szabad felhasználáson, mind a hozzájáruláson alapuló használata esetében, ha az nem a 27/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint történik.

A jogorvoslatra vonatkozó szabályok azokat az eseteket szabályozzák, amelyekben az Országgyűlés Hivatala perelhető és perelhet. Mindkét esetben a perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes, és mivel nem hatósági ügyről van szó, hanem egy sui generis eljárásról, így a bíróság a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazásával jár el.

A kérelmező vagy akitől a hozzájárulást visszavonták akkor indíthat pert, ha jelkép használatához nem kapta meg a hozzájárulást, a nyilatkozat kiadását a Bizottság elmulasztotta, vagy a jelkép használatára kapott hozzájárulást visszavonták. A bíróság a nyilatkozat kiadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén ismételt döntéshozatalra, a nyilatkozat kiadásának elmulasztása esetén annak kiadására, vagy a hozzájárulás visszavonása esetén a hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat hatályon kívül helyezésére utasíthat.

Az Országgyűlés Hivatala akkor indíthat pert, ha a jogosulatlan jelképhasználót vagy a jelképet az engedélytől eltérően használót eredménytelenül szólította fel. Az Országgyűlés Hivatala a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti a Javaslatban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.

11. §-hoz

A Javaslat célja, hogy az Alaptörvény országgyűlési határozathozatalra vonatkozó rendelkezéseinek, a házszabályi rendelkezések részletszabályainak, valamint a több évtizednyi gyakorlatnak megfelelően pontosítsa, hogy az országgyűlési képviselők mikor tekinthetők a szavazások során jelen lévő képviselőnek.

A jogállamiság alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megállapított működési rendben, szabályozott korlátok között fejtsék ki tevékenységüket. Az Alaptörvény azonban - 5. cikk (5) és (6) bekezdésében - az Országgyűlés határozatképességével és határozathozatalával kapcsolatban csak az ezekhez szükséges szavazati arány meghatározását tartalmazza. Erre figyelemmel a házszabályi rendelkezések feladata a szavazásban való részvétel és a határozathozatali eredményszámítás részletes szabályainak meghatározása.

A képviselő a házszabályi rendelkezések alapján az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni; a szavazásban "igen", "nem" vagy "tartózkodom" nyilatkozata leadásával vehet részt. Azokban az esetekben, amikor a döntés meghozatalához a jelenlévő országgyűlési képviselők valamely hányadának szavazata szükséges, a szavazás eredményének számítása során - figyelemmel a szavazástól való kifejezett tartózkodás jogintézményére -a szavazásban ténylegesen részt vett képviselők számát szükséges alapul venni. A módosítás az Országgyűlés ennek megfelelő, eddigiekben is irányadó gyakorlatát rögzíti, figyelemmel arra, hogy a határozatképesség alkotmányos funkciója a közösséget érintő döntéshozatal folyamatában való tényleges és elégséges részvétel garantálása. A megválasztott képviselők feladata - joga és egyben kötelessége - az e döntések meghozatalában történő közreműködés, amelynek gyakorlását az őket megillető szavazati jog biztosítja. A képviselők az Országgyűlés döntéseinek meghozatalában formailag az országgyűlési határozathozatalok során leadott szavazatukkal vesznek részt, így a szavazati jogát ténylegesen nem gyakorló képviselő a határozathozatalok eredményének vizsgálata során nem tekinthető jelen lévőnek.

Az Ogytv. 28. § (1) bekezdése értelmében a képviselők joga és egyben kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein. Az Ogytv. hatályos rendelkezéseiben, és - a Javaslat szövegében szereplő előírás szerint - a továbbiakban is tiszteletdíj-csökkentésnek van helye azokkal a képviselőkkel szemben, akik előzetes bejelentés nélkül maradtak távol az Országgyűlés, vagy valamely állandó bizottság olyan üléséről, amelyen utóbb határozatképtelenség miatt nem kerülhetett sor döntéshozatalra. E rendelkezés célja - a képviselői jelenlét garantálásán keresztül - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok feladat- és hatáskörei gyakorlásának elődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása.

Figyelemmel arra, hogy a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása jogkövetkezmény alkalmazását vonhatja maga után, a Javaslat a bejelentési kötelezettséget külön is nevesíti az Ogytv. szövegében.

Az Országgyűlés választott tisztségviselői megbízatásukból fakadóan általános felelősséget viselnek a házszabályi rendelkezések betartásáért és az Országgyűlés tekintélyének megóvásáért.

Az országgyűlési képviselő megválasztását követően az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Eskütv.) melléklete szerinti szöveggel esküt tesz, valamint okmányt ír alá az eskütételről. Az eskü előadása és az esküokmány aláírása egyaránt kötelezettség, az eskütétel csak abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha annak mind a szóbeli, mind az írásbeli eleme megvalósult. Ennek megfelelően a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az eskütétel mindkét elemet magába foglalja. Az Ogytv. 28. § (3a) bekezdése úgy szól, hogy a képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt az Országgyűlés munkájában. A Javaslat ez utóbbi fordulatot kibontva, a jogbiztonság követelményét érvényesítve tételesen felsorolja azon jogosítványokat, amelyek kimerítik az Országgyűlés munkájában történő részvétel fogalmát. Mivel a teljeskörű joggyakorlás az érvényes eskütételhez kötött, a Javaslat rögzíti: az érvényességgel kapcsolatos kétségek tisztázásáig a képviselő fenti jogait nem gyakorolhatja. Az érvényesség elemeit, vizsgálatát és a kétségek esetén irányadó eljárást a HHSZ módosítására irányuló javaslat szabályozza.

12. §-hoz

A Javaslat 11. §-ával és 28. §-ával összefüggő jogtechnikai módosítás.

13. §-hoz

Az Ogytv. 40. § (1) bekezdésének módosítása a Javaslat 44. §-ában foglaltakkal összefüggő, az EP-képviselők tanácskozási jogát érintő módosítás.

A (2) és (3) bekezdések az elnök által meghívott szakértőnek és a képviselőcsoportok szakértőinek jogállása közötti indokolatlan különbségtétel megszüntetését és a bizottsági ülésen való részvételük egységes szabályozását célozzák. Figyelemmel arra, hogy a bizottság tagjain, valamint az előterjesztőként eljáró és a módosító javaslatot benyújtó képviselőkön kívül a többi országgyűlési képviselő csak a bizottság engedélyével szólalhat fel, nem indokolható a szakértők tanácskozási, felszólalási jogának automatikus biztosítása.

14. §-hoz

Az Ogytv. 42. § (1) bekezdése alapján a független képviselők létszámát figyelembe véve a Házbizottság biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. E lehetőség a - HHSZ 158. § 20. pontja szerint - független képviselőnek minősülő nemzetiségi képviselő számára is nyitva áll, emellett a Házbizottság 2018. június 1-jén meghozott állásfoglalásában meghonosította a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció jogintézményét is kimondva, hogy a nemzetiségi képviselő rendes ülésszakonként egy ilyen interpelláció elmondására jogosult. A Javaslat a Házbizottság állásfoglalásában garantált speciális tárgyú interpellációt immár törvényi szinten nevesítené. Az elhangzás részletszabályait a HHSZ módosítására irányuló javaslat tartalmazza.

15. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint a válaszadásra kötelezett személy csak halaszthatatlan közfeladat-ellátására hivatkozással jelölhet maga helyett válaszadásra feljogosított személyt. A gyakorlatban azonban a bejelentés alakiságát (módját és idejét) és tartalmát a házelnök nem tudja felülvizsgálni, így a Javaslat csak a helyettes bejelentésének indokolás nélküli kötelezettségét írná elő.

A hatályos rendelkezés szerint a személyes válaszadási kötelezettség akkor szűnik meg, ha a képviselőcsoport vezetője nem olyan helyre sorolja a kérdést, ahol annak feltételére lehetőség nyílik. A szabályozás nem egészen pontos, hiszen annak megítélése, hogy a kérdés feltevésére volt-e reális lehetőség vagy sem, nem egyértelmű, különösen nem a képviselőcsoport vezetője számára, még az ülés megkezdése előtt. A Javaslat ezért objektív körülményekhez fűz jogkövetkezményeket: ha a frakcióvezető a kérdést nem sorolja be, vagy azt - ide nem értve azt az esetet, amikor az azonnali kérdés azért nem hangzik el, mert a képviselő személyes válaszadást kér -az általa megjelölt képviselő nem teszi fel, a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik és az azonnali kérdést visszavontnak kell tekinteni.

16. §-hoz

Szükséges rögzíteni, hogy az Országgyűlés által választott személy esetében a bizottság véleménye - a házelnökhöz címezve - nem önálló indítványként kerül benyújtásra, míg más megbízást, tisztséget betöltő személy esetében a bizottság véleményét a házelnök kapja meg, aki azt a kinevezési jogkör gyakorlójához továbbítja.

17. §

A Javaslat a gyakorlatnak megfelelően deklarálja a képviselői igazolvány kiállításának intézményét.

18-19. §-hoz

Az Országgyűlés 2012-ben új fegyelmi jogi szabályokat vezetett be. A szabályozás gyakorlati tapasztalatainak összegzése, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiben lefektetett elvi jelentőségű megállapítások nyomán szükségessé vált a rendelkezések átfogó jellegű módosítása, így a Javaslat a fegyelmi jogi szabályokat, a lehetséges szankciók körét és a jogorvoslati eljárást új rendszerbe foglalja.

A szabályozás felülvizsgálatának központi eleme az Országgyűlés hatékony működésének garantálása és az egyéni képviselői jogok érvényesülése közötti egyensúly megteremtése. Az Országgyűlés a közügyek megvitatásának legmagasabb szintű nyilvános fóruma. A vélemények kifejezése egy közel kétszáz fős testületben azonban csak szabályozott formában mehet végbe, és nem akadályozhatja meg az intézmény működését és a többségi döntések meghozatalát, mivel azzal az Országgyűlés funkciószerű működése lehetetlenülne el.

Az Alkotmánybíróság szerint a nyugodt, zavartalan és kiegyensúlyozott testületi működés - ideértve a bizottsági ülések zavartalan és kiegyensúlyozott lefolyását is - előfeltétele az Országgyűlés feladatai meghatározásának és végrehajtásának. Az Országgyűlés működésének a hatékonysága, zavartalan működésének biztosítása, valamint az Országgyűlés tekintélyének, méltóságának megőrzése tehát alkotmányosan igazolható módon lehet a képviselői felszólalási jog korlátja [3206/2013. (XI. 18.) AB határozat]. A beszédjog nem pusztán személyes jogosítvány, hanem a parlamenti tárgyalás alapeleme is, és ezért a törvényhozás működőképessége miatt eleve szabályozandó [3207/2013. (XI. 18.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság legfrissebb e tárgyú határozata szerint általánosságban a törvényhozó hatalmi ág észszerű, a tényleges jogalkotási tevékenységben megnyilvánuló működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatóvá teheti egy adott parlament arra irányuló törekvését, hogy a többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlanul hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve javára. Az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján történtek kapcsán kimondta: az a magatartás, amely az Országgyűlés döntéshozatali eljárásának jogszerűtlen eszközökkel történő ellehetetlenítésére irányul, végső fokon az állam alkotmányos működését veszi célba. Az ilyen magatartás alaptörvény-ellenes [15/2019. (IV. 17.) AB határozat].

A Velencei Bizottság "Az ellenzéknek a demokratikus parlamentben betöltött szerepéről" szóló jelentése [CDL-AD (2010)025.] 147. pontja szerint a politikai ellenzék alapvető kötelessége, hogy funkcióját a jogszabályok - többek között a nemzeti alkotmány, a polgári és büntetőjog, valamint a Parlament eljárásrendje - szerint lássa el. Az ellenzéki pártok javasolhatják a jogszabályok módosítását, de a módosításig ugyanúgy tiszteletben kell tartaniuk a hatályos törvényt, mint mindenki másnak.

A fenti elveket az Emberi Jogok Európai Bírósága is rögzítette a Karácsony és mások v. Magyarország ügyben hozott ítéletében. A Nagykamara kimondta: míg a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, e szabadság nem korlátlan természetű. A véleménynyilvánítás szabadságának a parlamentben való gyakorlása a 10. Cikk (2) bekezdésében hivatkozott "kötelezettségekkel és felelősséggel" jár a parlament hatékony működésének biztosítása érdekében. E rendelkezés alapján a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavaró magatartást tanúsítanak. Erre figyelemmel a Bíróság szerint túlnyomó közérdek fűződik ahhoz, hogy a parlament, miközben tiszteletben tartja a szabad vitához fűződő igényeket, mégis hatékonyan tudjon működni és teljesíthesse küldetését a demokratikus társadalmakban.

A nagykamarai ítélet ezen felül meghatározza a tisztességes eljárás feltételeit, amelyeket a házszabályt sértő képviselővel szembeni szankcionálási eljárásban érvényesíteni kell. A fegyelmi szankciót megfelelő indokolással kell ellátni, és a döntéssel szemben hatékony jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani, amelynek során a képviselő kifejtheti álláspontját.

Fentiek figyelembevételével a Javaslat az alábbiak szerint határozza meg a fegyelmi jog elemeit.

Az ülés zavartalan lefolytatásának biztosítása és az Országgyűlés tekintélyének megőrzése az ülést vezető elnök, illetve az ülés vezetésében közreműködő jegyzők feladata. A Javaslat lehetőséget biztosít az ülést vezető elnök számára arra, hogy a tárgyalási rend fenntartásában történő közreműködésre felkérhessen más, az ülésteremben tartózkodó jegyzőt, alelnököt, illetve a háznagyot is. Az Országgyűlés működési rendjét zavaró egyes súlyosabbnak tekinthető magatartások esetében az ülést vezető elnök a tárgyalási rend fenntartásában történő közreműködés általános kötelezettségén túl a jogellenes magatartás megszüntetésében történő személyes közreműködésre is felkérheti elsősorban az ülés vezetésében közreműködő, másodsorban az ülésteremben tartózkodó jegyzők bármelyikét, valamint az ülésteremben tartózkodó alelnököket, illetve a háznagyot is. A Javaslat a házszabályszerű működés helyreállítása érdekében az ülést vezető elnök felkérése nyomán tett intézkedések esetében - figyelemmel arra, hogy azok célja éppen a házszabályszerű működés helyreállítása - kimondja, hogy a tisztségviselővel szemben jogszerű intézkedése miatt a 46/E-46/F. §-ban foglalt magatartásokhoz fűzött jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

A Javaslat a fegyelmi jogi szabályok személyi hatályát kiterjeszti az Országgyűlés ülésein részt vevő személyekre is, a rend megzavarása esetén elrendelhető jogkövetkezmények alkalmazását azonban az ülésen részt vevő más személyek esetében csak korlátok között engedi érvényesülni, illetve kizárja.

A fegyelmi jogba ütköző magatartások körét a Javaslat áttekinthető rendszerbe foglalva, az egyes cselekmények súlya szerint differenciálva határozza meg. A Javaslat a szabályozás által védeni kívánt értékekkel - az Országgyűlés hatékony működésével, valamint tekintélye védelmével - szoros összefüggésben határozza meg a házszabályi rendelkezésekbe ütköző magatartási formákat, és abban az esetben teszi lehetővé jogkövetkezmény alkalmazását, amennyiben a cselekmény alkalmas a tárgyalási rend megzavarására, az intézmény tekintélyének megsértésére, vagy más személyek joggyakorlásába történő beavatkozásra. E célok más államok parlamentjeinek házszabályiban hasonlóképpen szerepelnek; a német Bundestag eljárási szabályaiban éppúgy megjelenik az intézmény méltósága, ahogy az Európai Parlament eljárási szabályzatában is az intézmény tekintélyének tiszteletben tartására vonatkozó előírás.

A Javaslatban meghatározott esetek köre két magatartás kivételével megegyezik a hatályos szabályozásban szereplő magatartásokkal. Új elem a felszólalást vagy az ülés vezetését kirívóan zavaró közbeszólás; valamint az ülés, a vita, vagy a szavazás menetének zavarása, vagy akadályozása, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő zavarása, vagy akadályozása üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében. E magatartások szankcionálásának célja az Országgyűlés hatékony működésének biztosítása, valamint más személyek joggyakorlásának védelme. E két cél érvényesülésének biztosítása az Európai Bíróság joggyakorlatában

- ahogy az a Karácsony és mások v. Magyarország ügyben is kimondásra került - a véleménynyilvánítás szabadságának jogszerű korlátja lehet.

Az ülés vezetését kirívóan zavaró közbeszólások a vitában felszólaló személy félbeszakításával, joggyakorlásának megzavarásával, valamint az ülést vezető elnök ülésvezetési feladatainak ellehetetlenítésével alkalmasak mind a tárgyalási rend, mind más személyek joggyakorlásába való enyhébb súlyú beavatkozásra, így az ilyen magatartást megvalósító személlyel szemben indokolt a jogkövetkezmény alkalmazásának lehetővé tétele.

Az ülés, a vita, vagy a szavazás menetének, illetve más képviselő, országgyűlési, illetve közjogi tisztségviselő üléstermi jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében történő megzavarása, vagy megakadályozása ugyanazon jellegű magatartás enyhébb és súlyosabb eseteiben teszi lehetővé szankció alkalmazását. A képviselő magatartása akkor zavaró, ha - célzatosan, vagy cselekményének következményeit figyelmen kívül hagyva - az ülés, a vita vagy a szavazás rendes menetét megakasztja, illetve az ülés más résztvevője számára üléstermi jogainak gyakorlását, kötelezettségeinek teljesítését megnehezíti, hátráltatja. Míg zavarás esetében az ülés, a vita vagy szavazás menete, illetve más személy joggyakorlása nem lehetetlenül el, addig akadályozás esetében - ideiglenesen vagy tartósan - igen. Az alkalmazható jogkövetkezmények a magatartás súlyosságához igazodnak, és a fokozatosság elvének érvényre juttatása érdekében eltérően határozzák meg a zavarás, illetve akadályozás esetében elrendelhető szankciókat.

A Javaslat rendezni kívánja azt az esetet is, amikor a fegyelmi jogba ütköző magatartást folytató képviselő az ülést vezető elnök figyelmeztetéseit, rendreutasításait sorozatosan figyelmen kívül hagyja; magatartásával sem önként, sem az ülést vezető elnök felhívására nem hagy fel. Ebben az esetben a képviselő nem csupán a törvényben foglalt magatartási szabályokat sérti, hanem az ülés zavartalan lefolytatása és az Országgyűlés tekintélyének megóvása, mások jogainak védelme érdekében tett intézkedéseknek sem tesz eleget. A Javaslat szerint az ülést vezető elnök intézkedéseinek eredménytelensége esetére maga a törvény kötelezi a képviselőt az ülésterem elhagyására. E jogkövetkezmény tehát a fenti képviselői magatartás tanúsításával a törvény erejénél fogva beáll, további ülésvezetési intézkedést - mivel azok nem vezettek eredményre - nem igényel.

A Javaslat az egyes magatartások megvalósítása esetében alkalmazható szankciókat és azok maximális mértékét minden magatartás esetében külön, annak súlyához igazodva határozza meg, és - a fokozatosság elvére figyelemmel - lehetővé teszi az egyes jogkövetkezmények párhuzamos és önálló alkalmazását is.

A Javaslat a hatályos rendelkezésektől eltérően szabályozza a kizárás jogkövetkezményét, és más parlamentek szabályaihoz hasonlóan akként rendelkezik, hogy a kizárt képviselő köteles az üléstermet a vele szóban közölt döntést követően haladéktalanul elhagyni, és amennyiben ennek nem tesz eleget, vele szemben súlyosabb azonnali intézkedés, azaz kitiltás is alkalmazható. Ilyen szabályok irányadók többek között az Európai Parlamentben, ahol az ülés hátralévő részéről kizárt képviselőnek haladéktalanul el kell hagynia az üléstermet, és amennyiben ennek nem tesz eleget, a biztonsági szolgálat segítségével kivezethető. Az Egyesült Királyság Alsóházának szabályzata szerint amennyiben a képviselő az ülésterem elhagyására vonatkozó felszólításnak önként nem tesz eleget, a képviselő felfüggesztése kezdeményezhető. A német Bundestag eljárási szabályai hasonló rendelkezéseket írnak elő; ezek szerint amennyiben a képviselő az ülésterem elhagyására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget, vagy jogtalanul tartózkodik az ülésteremben, kizárásának időtartama meghosszabbodik. A belga Képviselőházban az ülésteremben maradó képviselőt - az ülés felfüggesztését követően - kivezetik, és az üléseken való részvételi jogát a következő nyolc ülés idejére megvonják. Mivel a kizárás részletes, jogorvoslati kérelem alapjául is szolgáló indokolása az ülésen nyomban, az ülésvezetési tevékenység ellátása mellett nem lehetséges, a Javaslat rendelkezései szerint azt a képviselővel három munkanapon belül írásban kell közölni.

A kizárás időtartama a magatartás súlyától függően az ülésnap hátralévő részére, vagy az ülés teljes tartamára vonatkozhat, a kizárt képviselő döntéshozatalban való részvételét azonban nem zárja ki, mivel a határozathozatalok idejére az intézkedés hatálya alatt is visszatérhet az ülésterembe.

A kitiltás jogkövetkezménye a kizáráshoz képest súlyosabbnak tekinthető, mivel a kitiltott képviselő - az Egyesült Királyság Alsóházában irányadó szabályokhoz hasonlóan - nemcsak az üléstermet, hanem az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét is köteles elhagyni.

A kitiltást azonnali hatályú intézkedésként az ülést vezető elnök rendelheti el szóbeli döntésével, a kitiltásra okot adó magatartás tanúsítását követően haladéktalanul, vagy - a német Bundestagban irányadó szabályokhoz hasonlóan, ahol szintén lehetséges azonnali és utólagos alkalmazás is - a házelnök a magatartás megvalósítását követő tizenöt napon belül, hivatalból, vagy az ülést vezető elnök, illetve a képviselőcsoportok vezetőinek írásbeli kérelmére. Az azonnali hatályú intézkedésre vonatkozó szabályok a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülése érdekében kötelezővé teszik a szóban közölt döntés részletes, írásos indokolását és három munkanapon belül történő közlését.

Az ülést vezető elnök által elrendelt kitiltás mértékét a törvény egységesen, minden esetben azonos időtartamban határozza meg, mivel a magatartás súlyának pontos megítélése és a szankció mértékének ehhez igazodó meghatározása az ülésvezetési tevékenység ellátása közben nem lehetséges.

A kitiltott képviselő köteles önként elhagyni az üléstermet; amennyiben ennek nem tesz eleget, a vele szemben alkalmazandó tiszteletdíj-csökkentés mértékének az adott magatartásra meghatározott maximuma - hasonlóan a Bundestagban alkalmazható szabályokhoz, ahol pl. a fegyelmi jogba ütköző magatartás ismétlése ezt a következményt automatikusan maga után vonja - a kétszeresére emelkedik. A törvény erejénél fogva megemelkedett felső határon belül továbbra is a házelnök diszkrecionális jogköre, hogy az eset körülményeit mérlegelve meghatározza a tiszteletdíj-csökkentés konkrét összegét.

Az utólag elrendelhető kitiltás esetében az elrendelésre nyitva álló határidő azonban lehetővé teszi a magatartás megvalósításának körülményei, és az azokkal okozott jogsérelem súlyának mérlegelését, ennek megfelelően az intézkedés mértéke nem egységes, hanem annak maximális mértékét a törvény az egyes magatartások esetében külön-külön, az adott magatartás súlyához igazodva határozza meg. A kitiltás időtartama az e törvényben meghatározott keretek között, mérlegeléstől függően rendelhető el; az Országgyűlés ülésezési rendjének sajátosságaira figyelemmel ülésnapokban, vagy naptári napokban meghatározva.

A kitiltás jogkövetkezménye a hatályos rendelkezések szerinti képviselői jogok felfüggesztését váltja fel, azonban attól eltérően csak az Országházban, és az ahhoz tartozó épületekben való fizikai jelenléthez kötődő egyes képviselői jogok gyakorlásának felfüggesztésével jár. Bár más európai államok házszabályainak rendelkezéseitől nem idegen a szavazásra is kiterjedő felfüggesztés lehetősége, a Javaslat olyan helyzetet teremt, amelyben a képviselő szavazati jogát - mint az egyik legfontosabb képviselői jogosultságot - meghatározott szabályok szerint a kitiltás időtartama alatt is gyakorolhatja.

A Javaslat a nyílt szavazások esetében a megbízott útján történő szavazás intézményét vezeti be. A képviselőcsoporthoz tartozó kitiltott képviselő a képviselőcsoport vezetőjét bízhatja meg, hogy a kitiltás teljes időtartama alatt tartott szavazások során a nevében eljárva és szándéka szerint, helyette is szavazzon. A Javaslat szerint a képviselőcsoport-vezető - tekintettel arra, hogy csak ő bízható meg - a megbízást köteles ellátni, akadályoztatása esetén a megbízás ellátása során helyette az általa erre a feladatra kijelölt képviselőcsoport-vezető helyettes jár el. E kivétellel - más államok gyakorlatából, de a meghatalmazotti jogviszony jellegéből általában is következően - a szavazásra adott megbízás személyhez kötődik, azaz más képviselőre nem ruházható át. A független képviselők a Javaslat értelmében bármely képviselőtársukat felkérhetik a megbízás ellátására, a megbízást így ebben az esetben nem kötelező elfogadni.

A Javaslat a megbízásra vonatkozó részletszabályok esetében az Egyesült Királyság Alsóházában jelenleg irányadó szabályokat is alapul véve lehetővé teszi a megbízó számára, hogy az egyes szavazásokra vonatkozó kifejezett szándékát a megbízást ellátó képviselővel kötött írásbeli megállapodásban is rögzítse. A megállapodás olyan jogi dokumentum, amely kötelezi a megbízást ellátó képviselőt arra, hogy a szavazásokon a kitiltott képviselő előzetes iránymutatásainak megfelelően járjon el. A megállapodás a két képviselő között létrejött jogviszonyt szabályozza, így annak nem teljesítése politikai felelősség keretein belül értékelhető. Ennek megfelelően a Javaslat - a hatályos HHSZ 25. § (7) bekezdésében foglalt jogintézményt átvéve, és azt a kitiltott képviselő számára is elérhető téve -kimondja, hogy ha a kitiltott képviselő a gépi szavazást követően úgy ítéli meg, hogy az elektronikus nyilvántartás nem a szándéka szerinti eredményt tartalmazza, egy napon belül bejelentést tehet az Országgyűlés jegyzőihez, a kihirdetett szavazási eredményt azonban ez nem módosítja. A Javaslat a titkos szavazások esetében a kitiltott képviselők számára is lehetővé teszi a személyes joggyakorlást. A képviselő a titkos szavazások ideje alatt, képviselőtársaival egy időben, de a házelnök által kijelölt - az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, továbbá az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területén található - helyiségben adhatja le szavazatát.

A megbízott útján történő szavazás és a kitiltott képviselő titkos szavazásának részletszabályai a párhuzamosan benyújtott, HHSZ módosítására irányuló határozati javaslatban kerültek megfogalmazásra.

A tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat az egyes magatartások súlyához igazodva, különböző mértékben állapítja meg. A fegyelmi jogba ütköző egyes súlyosabb cselekmények (46/D-46/G. § szerinti magatartások) esetén a házelnök a tényállási elemek megállapítását követően a képviselő tiszteletdíját a törvény előírása szerint csökkenti, mérlegelési jogköre a csökkentés mértékének meghatározására terjed ki a törvényi keretek között. Az előző kategóriába nem tartozó, enyhébb súlyú cselekmények [a 46. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 46/B-46/C. § szerinti magatartások] esetében a képviselő tiszteletdíja a törvény előírása értelmében csak abban az esetben csökken, ha az ülést vezető elnök által alkalmazott rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nem vezet eredményre.

A Javaslat elhagyja a képviselői jogok felfüggesztéséhez, vagy a kizáráshoz a hatályos szabályok szerint jogkövetkezményként automatikusan kapcsolódó tiszteletdíj-csökkentést, és az intézkedést külön erre irányuló döntés esetén, vagy - ha egyes súlyosabb magatartások megvalósítását állapították meg, illetve ha enyhébb magatartás esetében a rendreutasítás, illetve figyelmeztetés nem vezet eredményre - a törvény előírása folytán teszi alkalmazhatóvá. A tiszteletdíj-csökkentés mértékét a Javaslat minden esetben az adott magatartás súlyosságát értékelő mérlegeléstől teszi függővé.

A tiszteletdíj-csökkentés végrehajtására vonatkozó szabályokat a Javaslat - a könnyebb alkalmazhatóság és a szabályozás egységes szerkezete érdekében - áthelyezi a képviselői tiszteletdíjról szóló alcímbe.

A Javaslat az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatában lefektetett megállapításokat figyelembe véve újraszabályozza az alkalmazott jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok rendszerét. A jogorvoslati eljárás minden jogkövetkezmény alkalmazásának esetében kétfokozatúvá: első jogorvoslati fórumként a Mentelmi bizottság jár el, másodfokon az Országgyűlés jogosult a döntés meghozatalára. A jogorvoslati kérelmek előterjesztésére - az érintettek joggyakorlásának megkönnyítése érdekében - egységesen nyolc nap áll rendelkezésre. A Mentelmi bizottság döntésének meghozatalára biztosított határidő kezdőnapja igazodik a jogkövetkezmények alkalmazására rendelkezésre álló határidőkhöz, így elkerülhető, hogy az ülésen elrendelt, és az utólag alkalmazható jogkövetkezményekkel szemben igénybe vehető jogorvoslati eljárások elváljanak egymástól.

Figyelemmel arra, hogy az ülést vezető elnök a fegyelmi jogi rendelkezések alkalmazására a házelnököt helyettesítő jogkörben jogosult, a Javaslat lehetőséget biztosít a házelnöknek arra, hogy az azonnali hatállyal az ülésen alkalmazott kitiltás és kizárás esetében az intézkedés hatályát méltányossági szempontok alapján, kivételesen, hivatalból felfüggessze.

A Javaslat változatlan tartalommal rendelkezik az ülés felfüggesztésének vagy berekesztésének lehetőségéről, és ugyancsak nem terjeszti ki az Országgyűlési Őrség jogkörét: a hatályos szabályozással egyezően csak a fizikai erőszakot alkalmazó (azzal közvetlenül fenyegető) képviselő vezethető ki az ülésteremből, ha az azonnali kitiltás elrendelését követően az ülést vezető elnök felszólításának nem tesz eleget.

A Javaslat meghatározza a fegyelmi döntések írásbeli közlésének szabályait is.

A Javaslat - a 18. alcímben megállapított rendelkezések logikáját követve - az új 18/A. alcímben határozza meg az országgyűlési bizottság ülésén megvalósuló, fegyelmi jogba ütköző magatartások esetén irányadó szabályokat.

A Javaslat az alkalmazandó fegyelmi szabályokat a bizottsági ülésen részt vevők jogállásának sajátosságaira tekintettel differenciáltan határozza meg.

A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében a tárgyalási rend fenntartására irányuló intézkedéseket az országgyűlési bizottság elnöke, valamint maga az országgyűlési bizottság alkalmazhatja, továbbá a bizottság kezdeményezhet a házelnök által elrendelhető utólagos szankciókat is.

Az országgyűlési bizottság elnöke által alkalmazható intézkedés az érintett személy rendreutasítása, illetve figyelmeztetése, valamint - szükség esetén - a képviselő felszólalási jogának megvonása. A felszólalási jognak a bizottság elnöke általi megvonása kizárólag az adott napirendi pont tárgyalására vonatkozna.

A bizottsági eljárások során - a plenáris ülés menetétől eltérően - a vita és a szavazások folyamatosan váltakozva, egymást követve, egymáshoz kapcsolódva jelennek meg, ezért a bizottsági ülésen a gyakorlatban nem lenne végrehajtható a plenáris ülésen elrendelhető kizárás, amely csak a szavazások során tenné lehetővé a bizottsági ülésteremben való tartózkodást. Erre tekintettel, azon magatartások esetében, amelyeknek az Országgyűlés ülésén való tanúsításakor lehetőség lenne a képviselő kizárására, a bizottsági ülésen a felszólalási jognak az ülés hátralévő időtartamára történő megvonására kerülhet sor. Ez az országgyűlési bizottság által elrendelhető intézkedés azzal járna, hogy a képviselő a bizottsági ülésen ugyan jelen lehet és szavazati jogát is gyakorolhatja, de az adott ülésen a továbbiakban már nem szólalhat fel.

Az országgyűlési bizottság meghatározott magatartások tanúsítása esetén rendelkezhet továbbá azonnali hatályú kitiltás alkalmazásáról is. A bizottsági ülésen elrendelt azonnali hatályú kitiltás - a plenáris ülésen elrendelt azonnali hatályú kitiltástól eltérően - azt jelenti, hogy a kitiltott képviselő a bizottsági üléstermet köteles elhagyni és oda a bizottsági ülés időtartama alatt nem térhet vissza.

A Javaslat szerint az országgyűlési bizottság jogosult kezdeményezni a házelnöknél, hogy a bizottsági ülésen tanúsított magatartás miatt rendelje el az érintett képviselő tiszteletdíj-csökkentését, illetve kitiltását. A házelnök ezen intézkedését megalapozó magatartások köre, valamint az alkalmazható intézkedések tartalma és mértéke megegyezik a plenáris ülésre vonatkozó szabályokkal.

Az országgyűlési bizottság ülésén tanúsított, fegyelmi jogba ütköző magatartás miatt alkalmazott fegyelmi intézkedések közül a bizottság által elrendelt azonnali hatályú kitiltással, valamint a házelnök által elrendelt tiszteletdíj-csökkentéssel, illetve kitiltással szemben kérhető jogorvoslati eljárás lefolytatása, amelynek szabályai megegyeznek a 18. alcímben meghatározott jogorvoslati renddel.

Az országgyűlési bizottságra irányadó különös szabályokat a bizottság mellett működő albizottságok tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az albizottság önállóan nem kezdeményezheti a házelnöknél a fegyelmi intézkedés alkalmazását, hanem az albizottságot létrehozó országgyűlési bizottságnak javasolhatja annak kezdeményezését.

20. §-hoz

A módosítás fokozatosságot vezet be az Országgyűlési Őrség által védett létesítményekben tartózkodás - Ogytv. 54. § (3) bekezdésében előírt - szabályainak be nem tartása vonatkozásában, vagyis kisebb szabályszegés esetén az érintett személy kivezethető, súlyos szabályszegés esetén pedig a belépés - a házelnök döntése alapján - megtagadható. A Javaslat a jogbiztonság érvényesítése érdekében meghatározza a védett létesítmények területére történő belépés megtagadásának maximális időtartamát.

A belépés megtagadását a belépésre és a benntartózkodásra vonatkozó szabályok megszegésén túl kivételes esetben megalapozhatja az is, ha az Országgyűlési Őrség olyan információk birtokába jut, amelyek alapján már előzetesen megalapozottan feltételezhető, hogy a belépni szándékozó személy célja a belépéssel és a benntartózkodással az Országgyűlés működését megzavaró, tekintélyét, rendjét súlyosan sértő, vagy a védett létesítményekben tartózkodó személyek biztonságát veszélyeztető magatartás tanúsítása.

21. §-hoz

A Javaslat - figyelembe véve a működési tapasztalatokat - rögzíti, hogy a plenáris ülés és a törvényalkotási bizottság ülése mellett csak azokat a nyilvános bizottsági üléseket szükséges a zártláncú audiovizuális rendszeren közvetíteni, amelyek esetében a bizottsági elnök kezdeményezésére a házelnök így dönt. Ez a rendelkezés nem érinti azt a jogszabályban biztosított lehetőséget, hogy a nem közvetített nyilvános bizottsági üléseket a médiaszolgáltatók rögzítsék, illetve közvetítsék, így a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő közérdek a továbbiakban is megfelelően biztosított marad.

22. §-hoz

Az Országgyűlés munkarendjére figyelemmel, illetve az egységes és átlátható határidő-számítási szabályrendszer kialakítása érdekében célszerű az Országgyűlés rendes ülésszakjai közötti időtartamot a határidő-számítás szempontjából figyelmen kívül hagyandó időszakként meghatározni. E pontosítás átvezetése szükséges az Ogytv. 61. § (5) bekezdése esetében, továbbá az egységes fogalomhasználatot a HHSZ módosítására irányuló javaslat is biztosítja.

A HHSZ módosítására irányuló javaslat rendelkezik arról az esetről, amikor a házelnök képviselői módosító javaslatot utasít vissza, ebben az esetben ugyanis speciális jogorvoslati eljárás megteremtésére van szükség. Az új eljárásban a képviselői módosító javaslat szabályszerűségéről egyedül az Országgyűlés plénuma határoz, ezért az Ogytv. 61. §-ában foglalt eljárástól való eltérés érdekében szükséges a (8) bekezdés rögzítése.

23. §-hoz

Jogtechnikai jellegű módosítás, amely az Ogytv. 72/A. § (1) bekezdését kiegészíti az Alaptörvényre való utalással is. Az Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése értelmében az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege a HHSZ 2. melléklete szerinti nem önálló indítvány, így az Ogytv. 72/A. § (5) bekezdésében foglalt szabály szerint az erre irányadó benyújtási határidő annak utolsó napján a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap végén jár le. Az öt naptári napban megállapított alaptörvényi határidő, mint a jogforrási hierarchiában a legmagasabb szinten elhelyezkedő rendelkezés természetesen e szabály alkalmazását kizárja, ezért szükséges az Ogytv. 72/A. § (1) bekezdésében az Alaptörvényben megállapított határidőkre is utalni. Ugyancsak nem önálló indítvány a HHSZ 2. melléklete szerinti a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele. A köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvény visszaküldéséről az aláírásra nyitva álló ötnapos határidőben dönt, így értelemszerűen ezen nem önálló indítvány esetében sem lehet irányadó az Ogytv. 72/A. § (5) bekezdése szerinti, határidő-számításra vonatkozó szabály.

24. §-hoz

A mentelmi jog megsértésének bejelentésére vonatkozó hatályos szabályozás nyelvtani értelmezése alapján a képviselő mentelmi jogának megsértését csak akkor köteles bejelenteni a házelnöknek, ha azt annak ellenére sértik meg, hogy a képviselő a képviselői megbízatásának tényével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, azaz jelezte képviselői megbízatásának fennállását. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban a képviselők ténylegesen már a képviselői megbízatás tényéről történő tájékoztatással egyidejűleg a házelnöknek is bejelentik a mentelmi jog megsértését. Erre figyelemmel indokolt a kialakult gyakorlatot az Ogytv.-ben is rögzíteni azzal, hogy a mentelmi jog megsértését haladéktalanul be kell jelenteni a házelnöknek. A módosítás nem érinti a képviselőnek azt a kötelezettségét, hogy a bíróságot, illetve a hatóságot tájékoztassa a mentelmi jog fennállásáról.

25. §-hoz

Az Ogytv. 89. §-a szabályozza a bejelentési kötelezettség alá eső, de nem összeférhetetlen tevékenységek körét, ugyanakkor a bejelentési kötelezettség teljesítésének határidejét nem állapítja meg. A gyakorlatban e bejelentések megtételére a nyitó vagyonnyilatkozattal együtt szokott sor kerülni, de az ezt követő változásokról való tájékoztatást a szabályozás szintén nem rögzíti. A Javaslat előírja, hogy az Ogytv. 89. §-a szerinti bejelentési kötelezettséget az eskütételt követő harminc napon belül, ezt követően pedig az éves vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel együtt kell teljesíteni.

26. §-hoz

Az Ogytv. 90. § (1) bekezdése a vagyonnyilatkozati kötelezettség határidejét a képviselői megbízatás keletkezéséhez köti. A képviselő mandátuma azonban az eskütételtől válik teljessé, képviselői jogait és kötelezettségeit az érvényes eskütétel után gyakorolhatja, így indokolt a vagyonnyilatkozattételi-kötelezettség keletkezését is ezen időponthoz kötni.

27. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint a képviselői összeférhetetlenség megszüntetésére rendelkezésre álló harmincnapos határidő a mandátumigazolástól, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, annak tudomásra jutásától kezdődik. Ezzel szemben a képviselő mandátuma az eskütételtől válik teljessé, képviselői jogait és kötelezettségeit az érvényes eskütétel után gyakorolhatja, így indokolt, hogy a fenti határidő is ezt követően induljon meg.

Az összeférhetetlenséghez fűzött jogkövetkezmény érvényesítése érdekében a Javaslat szerint a képviselő nemcsak az Országgyűlés megalakulása előtti időszakban köteles az összeférhetetlenséggel kapcsolatban nyilatkozatot tenni, hanem akkor is, ha az összeférhetetlenségi ok az Országgyűlés megbízatása idején, ciklus közben merül fel. A képviselőt ilyen esetben haladéktalan tájékoztatási kötelezettség terheli, amelynek elmulasztása esetén a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság bármely képviselő indítványára határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

A fenti főszabály alóli kivételként szabályozza a Javaslat azt az esetet, amikor a képviselő összeférhetetlenségének megszüntetése más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik. Ilyen esetben nem méltányos a képviselőt hátrányos helyzetbe hozni a rajta kívül álló eljárás lefolytatásának idejére; ugyanakkor az összeférhetetlenség ekkor is kétségtelenül fennáll, ez pedig olyan alkotmányossági probléma forrása a szavazati jog gyakorlása esetében, amely kezelendő.

A jogbiztonság érdekében a törvény szövegében egyértelműen szükséges meghatározni, hogy az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig mely képviselői jogok nem gyakorolhatók. A Javaslat szerint az összeférhetetlen képviselő tanácskozási, szavazati és indítványtételi jogát nem gyakorolhatná és javadalmazásra sem jogosult.

28. §-hoz

A 98. § újraszabályozása során az Igazságügyi bizottság 2019. március 26-án meghozott állásfoglalásában megfogalmazott indokokra, illetve a nemzetközi szabályozási megoldásokra figyelemmel a Javaslat a 98. § (1) bekezdésében módosítja a képviselők tájékozódásához való jogának egyes elemeit. A parlamenti kontroll alapvető eszközei, így az interpelláció, a kérdés, a vizsgálóbizottság létrehozása, az állandó bizottságok vizsgálati tevékenysége, valamint az Országgyűlés felé történő beszámolási kötelezettség előírása biztosítja az alkotmányos kereteket a parlamenti ellenőrzés gyakorlásához valamennyi képviselő számára. A Javaslat erre figyelemmel az államigazgatási szervek vonatkozásában közvetlenül gyakorolható tájékoztatáshoz való jogot az ellenőrzési jog gyakorlása és az adott szerv akadálytalan működéséhez fűződő közérdek egyensúlyának biztosítását egyaránt szem előtt tartó többletjogosítványként szabályozza.

A Javaslat fenntartja az állami szervek tájékoztatási kötelezettségét, azonban - az állami szervek együttműködése alkotmányos kötelezettségének követelményét szem előtt tartva - egyértelművé teszi a képviselői joggyakorlás feltételeit, és a tájékoztatás megadásának módjára vonatkozó előzetes egyeztetési kötelezettséget ír elő a képviselők számára. A Javaslat értelmében e jogosultság gyakorlása - a hatályos szabályokkal egyezően -a továbbiakban sem eredményezheti az érintett szerv működésének aránytalan sérelmét.

A 98. § további rendelkezései a minősített adatok képviselői felhasználását érinti. A minősített adathoz való hozzáférés korlátozott, amelyről a minősítő a felhasználói engedély kiállításával dönt. Ehhez kapcsolódik a titoktartási nyilatkozat, amelyben az érintett nyilatkozik arról, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokról és annak jogkövetkezményeiről tájékoztatást kapott és titoktartási kötelezettségét tudomásul vette. A felhasználói engedély a titoktartási nyilatkozattal kiegészülve mind a minősítő, mind a betekintő oldaláról rögzíti a felelősségi köröket, ezáltal lehetnek a minősített adat védelméhez kapcsolódó személyi feltételek teljeskörűen biztosítottak. A Javaslat a hatályos rendelkezésekhez hasonlóan a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság, a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság és egyes vizsgálóbizottságok tagjai esetében a fentiektől eltérően - a törvényben fennálló feltételek esetén - a felhasználói engedélytől és titoktartási nyilatkozattól eltekint.

29. §-hoz

Az Ogytv. rendelkezései szerint a képviselőknek joga és egyben kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein. A hatályos rendelkezések értelmében az Országgyűlés ülésein való jelenléttel összefüggésben azokban az esetekben alkalmazható szankció - azaz tiszteletdíj-csökkentés -, ha a képviselő előzetesen nem jelenti be az adott plenáris ülésről, vagy a bizottsági ülésről történő távollétét, és ez az ülés utóbb határozatképtelennek bizonyul. Emellett a törvény erejénél fogva abban az esetben is bekövetkezik a tiszteletdíj csökkenése, ha a képviselő az Országgyűlés adott hónapban tartott üléseinek napirendi javaslataiban feltüntetett szavazások több mint egynegyedén, vagy egy adott bizottság ülésszak során megtartott üléseinek több mint a felén igazolatlanul nem vesz részt.

Azokkal a képviselőkkel szemben, akik előzetes bejelentés nélkül maradtak távol az Országgyűlés, vagy valamely állandó bizottság olyan üléséről, amelyen utóbb határozatképtelenség miatt nem kerülhetett sor döntéshozatalra, a Javaslat szerint - a hatályos rendelkezésekkel egyezően - a Házbizottság döntésétől függően tiszteletdíjcsökkentés alkalmazható. A rendelkezés célja - a képviselői jelenlét garantálásán keresztül - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok feladat-és hatáskörei gyakorlásának elődleges feltételét jelentő határozatképesség biztosítása.

A Javaslat új elemként tartalmazza, hogy a bizottsági ülésről előzetes bejelentés nélkül történő távolmaradás esetén csak abban az esetben alkalmazható szankció, amikor a határozatképtelen állapot már a bizottsági ülés megkezdésekor előáll. Ez a rendelkezés szükségszerűen következik a bizottsági ülések jellegéből: míg a plenáris üléseken a határozathozatal a napirendben előre meghatározott időpontban zajlik, addig a bizottságok esetében az egyes döntéshozatalok időpontja nem kötött. Erre figyelemmel a határozatképtelenség esetében alkalmazható szankció szempontjából a jelenlét megállapítását a bizottsági ülés első határozathozatalához, azaz az ülés megnyitását követő napirend-elfogadáshoz szükséges rendelni. E változtatást indokolja a HHSZ 27/C. § (3) bekezdése szerinti tanácskozóképesség intézménye is, amely szerint - abban az esetben, ha a napirend elfogadására sor került - a bizottsági ülés akkor is folytatható, ha a bizottsági tagok már nincsenek határozatképes számban jelen az ülésen.

Az üléseken való megjelenésen túl a szavazásokban való részvétel - szintúgy a határozatképesség és az országgyűlési döntésekhez szükséges megfelelő szavazati arány biztosítása érdekében - külön is nevesített kötelezettség a képviselők számára. A plenáris ülés szavazásairól való igazolatlan távolmaradás ezért - a hatályos rendelkezésekkel egyezően - a Javaslat szerint a továbbiakban is a képviselői tiszteletdíj ipso iure csökkentését vonja maga után.

A bizottsági ülések esetében a szavazások időpontja nem kötött, így az igazolatlan távolmaradások miatti szankcióalkalmazás alapja nem az elmulasztott szavazások száma, hanem az elmulasztott üléseké. Garanciális okból - a képviselői munka tervezhetősége érdekében - a távollét megállapítása szempontjából csak azokat a bizottsági üléseket kell figyelembe venni, amelyeket legalább 24 órával korábban hívtak össze, és amelyek határozatképesek voltak.

A bizottsági ülésen a képviselők nemcsak személyesen, hanem helyettesítés útján is részt vehetnek. E lehetőségre tekintettel a módosítás egyértelművé teszi a gyakorlatban korábban értelmezési és alkalmazási problémákat okozó rendelkezést, és a jogalkotói cél biztosítása érdekében tartalmazza, hogy a helyettesítés útján történő részvételnek kizárólag az az esete minősül távolmaradásnak, amikor a képviselő az ülés egészén nem vesz részt.

A tiszteletdíj-csökkentés tekintetében a szabályozás igazodik a képviselők javadalmazására vonatkozó rendelkezésekhez; a bizottsági tisztségre és tagságra tekintettel emelt összegű tiszteletdíj illeti meg a képviselőket, így a plenáris ülésről való távolmaradás esetében a tiszteletdíj alapösszegét, míg bizottsági üléseket érintő igazolatlan távolmaradás esetében kizárólag a bizottsági tagság után járó emelt összeget kell alapul venni a csökkentés mértékének meghatározása során. Az eseti és vizsgálóbizottságok üléseit a távollét szempontjából nem kell figyelembe venni, mivel e bizottságok esetében a tisztség és a tagság nem jár külön díjazással.

A képviselői tiszteletdíjak pontos összegét - akár hónapról-hónapra - befolyásolhatja valamely megbízatás keletkezése vagy megszűnése; vagy a tiszteletdíj Ogytv. rendelkezései alapján bekövetkező emelkedése, így előfordulhat, hogy a képviselőnek a levonás alapjául szolgáló esemény hónapjában járó tiszteletdíj összege eltér az abban a hónapban folyósítandó összegtől, amelyből a levonást ténylegesen végrehajtják. Az törvény szövegében ezért egyértelműen szükséges meghatározni, hogy a csökkentés összegének kiszámítása során pontosan melyik hónapra járó tiszteletdíjat szükséges alapul venni. A bizottsági ülésekről történő igazolatlan távolmaradások esetében - ahol az igazolatlan távolmaradások számítása a bizottsági működés sajátosságaira tekintettel nem hónaphoz, hanem az ülésszak teljes tartamához igazodik - a Javaslat az összeg számításának alapjául szolgáló hónapként az ülésszak utolsó hónapját jelöli meg.

A Javaslat az Országgyűlés ülésvezetésben közreműködő tisztségviselőit kivonja az igazolatlan távolmaradás miatt alkalmazható szankciók hatálya alól, mivel e tisztségviselők ülésvezetéssel járó többletfeladatai a szavazásban való tényleges részvételt a gyakorlatban megakadályozhatják.

A távolmaradások igazolásának, illetve előzetes bejelentésének rendjére vonatkozó szabályokat a hatályos rendelkezések szerint a Házbizottság állapítja meg. A plenáris, illetve bizottsági üléseken való jelenlét, valamint a határozatképesség biztosítása azonban a parlamenti működés esetében olyan szükségszerűség és egyben védendő érték, amelynek érvényesülésére egyértelmű, világos, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott szabályokat szükséges alkotni. A Javaslat értelmében az igazolás és az előzetes bejelentés eljárásrendjét a jövőben a HHSZ tartalmazza, így mind a távolmaradás előzetes bejelentésének részletszabályai, mind az igazolási eljárás és a tiszteletdíj-csökkentés garanciális jellegű rendelkezései a jövőben az Országgyűlés működését szabályozó jogszabályokban, illetve joganyagokban szerepelnek.

Figyelemmel az igazolásokban esetlegesen megadott adatok személyes jellegére a Javaslat rögzíti az adatkezelői kört, az adatkezelés időtartamát és célját, valamint a törlés időpontját.

30. §-hoz

A Javaslat a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása esetén elrendelhető tiszteletdíj-csökkentéssel szemben - a hatékony jogorvoslati jog és az egyértelmű alkalmazhatóság érdekében - külön jogorvoslati eljárást vezet be, amelyben az érintett képviselő elsőfokon a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól kérheti a Házbizottság döntésének hatályon kívül helyezését. Az eljárás e szakasza során a képviselő a kérelmében foglaltakat a bizottság tagjai előtt személyesen is előadhatja. Amennyiben a bizottság a képviselő kérelmének nem ad helyt, vagy arról határidőben nem dönt, a képviselő másodfokon az Országgyűléstől kérheti a döntés hatályon kívül helyezését.

A Javaslat a fegyelmi jogba ütköző magatartások megvalósítása esetén elrendelhető, valamint a távolmaradás előzetes bejelentésének elmaradása miatt alkalmazható, illetve az igazolatlan távollét miatt a törvény erejénél fogva bekövetkező tiszteletdíj-csökkentések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a könnyebb alkalmazhatóság és a kiszámítható szabályozás érdekében egységesen, azonos helyen szabályozza.

A levonást várhatóan - figyelemmel az intézkedésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslati eljárások szerinti határidőkre - nem a levonás alapjául szolgáló esemény hónapjában járó tiszteletdíj összegéből szükséges végrehajtani. Erre figyelemmel a Javaslat pontosan megjelöli azt az adott hónapot, amelynek során folyósított tiszteletdíjból a levonást ténylegesen végre kell hajtani.

A Javaslat a levonások végrehajtására garanciális jelentőségű korlátot vezet be, és előírja, hogy a képviselő részére minden hónapban folyósítani szükséges a legalább a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének megfelelő tiszteletdíjat. Az e korlátra is tekintettel fennmaradó levonások a következő tiszteletdíjak összegéből, illetve - a képviselői megbízatás megszűnése esetében - a volt képviselőknek folyósított ellátás összegéből is végrehajthatók. Az e rendelkezések alkalmazását követően fennmaradó összeg a Javaslat értelmében - más követelésekhez hasonlóan - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

31. §-hoz

Az országgyűlési képviselő munkaviszonyban álló alkalmazottja az Ogytv. 112. § (4) bekezdése szerint határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatható. A képviselői munkát segítő alkalmazott speciális szaktudással, gyakran az általános munkarendtől eltérő időbeosztásban látja el tevékenységét. Tekintettel a képviselővel kialakított bizalmi kapcsolatra, a képviselő újraválasztása esetén is jogos igény a továbbfoglalkoztatása, ezért indokolt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (2) bekezdésében meghatározott, határozott idejű szerződésekre vonatkozó 5 éves korlát alóli felmentés, amelyre az Mt. 298. § (4) bekezdése teremti meg a lehetőséget.

32. §-hoz

Az Országgyűlés elnökét, alelnökét, háznagyát az Országgyűlés alakuló ülésén választják, megbízatásuk képviselői megbízatásuk megszűnéséig, illetve az új Országgyűlés megalakulásáig tarthat. Tisztségükre újraválaszthatók. Munkájukat az Országgyűlés Hivatala szervezetében működő titkárságok segítik, ahol köztisztviselők és munkavállalók egyaránt dolgoznak határozott idejű szerződéssel. Az Országgyűlés itt nevesített tisztségviselőinek újraválasztása esetén jogos igény, hogy az Mt. 192. §-ában, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 38. § (2) bekezdésében felállított korláttól el lehessen térni annak érdekében, hogy az Országgyűlés választott tisztviselője a házszabályi rendelkezéseket, az egyes munkafolyamatokat jól ismerő, speciális tudással rendelkező szakemberekkel dolgozhasson tovább az új országgyűlési ciklus alatt is.

33. §-hoz

A jogalkalmazást segítené, ha a Kttv. közös megegyezéssel történő kinevezésmódosítás alóli, Kttv. 48. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kivételét az Ogytv. szerinti illetménymegállapításra is egyértelműen alkalmazni lehetne. Ilyen, törvényen alapuló illetménymegállapításra kerül sor az illetmény-összetevők, így különösen az illetményalap változására tekintettel, illetve az Ogytv. 124/H. § (6) bekezdésében foglalt további esetekben is.

34. §-hoz

2018. július 26-án hatályba lépett a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény, amely módosította a Kttv. 150. § (3) bekezdését (jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításával kapcsolatban). Mivel a jubileumi jutalom szabályai az Ogytv. 124/L. §-ában kerültek szabályozásra - a figyelembe vehető idők tekintetében a Kttv. rendelkezéseit átvéve - és a Kttv. 150. §-a nem alkalmazható az országgyűlési köztisztviselőkre, ezért az Ogytv. 124/L. § (3) bekezdésének a Kttv. módosult 150. § (3) bekezdésével való összhangba hozatala indokolt.

35. §-hoz

Az Országgyűlési Őrség a Kossuth Lajos téren az Ogytv. hatályos rendelkezése, illetve az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet felhatalmazása alapján a Készenléti Rendőrséggel, illetve a Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelettel közös járőrszolgálatot hajt végre a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendeletben meghatározott védelmi intézkedések megvalósulásának ellenőrzése, a bűncselekmények, szabálysértések számának visszaszorítása, illetve a téren tartózkodók szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében.

Az együttműködési megállapodás, illetve az együttműködő felekre irányadó jogszabályi rendelkezések alapján a vegyes összetételű járőrcsoport tagjainak intézkedési jogára a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadók. Az Országgyűlési Őrség az Ogytv. 125. §-ában foglalt hatásköri szabályoknak megfelelően önálló intézkedési joggal kizárólag a létesítménybiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatosan rendelkezik, ezen kívül az intézkedő rendőröknek, illetve a közterület felügyelőknek segítséget nyújt.

Az Országház és környéke, mint kiemelt nemzeti emlékhely területének bővítése indokolttá teszi az őrzés-védelmi rendszer felülvizsgálatát. Az Ogytv. 125. §-ának módosítására vonatkozó javaslat bővíti az Országgyűlési Őrség feladat- és hatáskörét.

Az alapfeladatok köre kiegészül a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésében és a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartásában való közreműködéssel. Ennek az alapfeladatnak az Országgyűlési Őrség járőr- és őrszolgálat ellátásával tesz eleget. A (4) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlési Őrség a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterületen szolgálati tevékenységét a közterület rendjének fenntartásában feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek tevékenységét támogatva hajtja végre.

36-37. §-hoz

Az Ogytv. az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogok gyakorlását a házelnökhöz telepíti. A javaslat célja a házelnök tehermentesítése: a módosítás értelmében a házelnök döntése alapján egyes irányítási jogokat a főigazgatóra delegálhat.

Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képező központi költségvetési szerv. A gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el, valamint a fejezetet irányító szerv hatásköreit a főigazgató gyakorolja, e minőségében egészítené ki feladat- és hatáskörét a házelnöki felhatalmazás. Tevékenységét továbbra is a házelnök irányítása alatt végezné, valamint a legfontosabb irányítási jogokat - úgy mint a vezetőket érintő személyi döntések, a költségvetés tervezetének jóváhagyása, valamint az SZMSZ kibocsátása - továbbra is kizárólag a házelnök gyakorolná, azok nem delegálhatóak.

A hatályos szabályozást fenntartva az Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot továbbra is a főigazgató készítené el a házelnök irányítása mellett, ezen felül a javaslat előírná, hogy az Őrség parancsnoka az Őrség SZMSZ-ére a főigazgató egyetértésével tehet csak javaslatot a házelnöknek.

38. §-hoz

Az Ogytv. hatályos 142. § (2) bekezdése szerint a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.

A 2018. január 1-jétől hatályos az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 50. § (2) bekezdés c) pontja a közigazgatási hatósági eljárás általános ügyintézési határidejét 60 napban határozza meg. Az országgyűlési őr intézkedése elleni panasz kapcsán lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban jellemzően sor kerül időigényes bizonyítási eljárásra (tanúbizonyítás, kamerafelvételek elemzése, szembesítés, stb.), így indokolatlan az Ákr. általános szabályokhoz képest rövidebb eljárási határidő meghatározása.

39. §-hoz

A Javaslat átmeneti rendelkezései.

40. §-hoz

Átmeneti rendelkezés, amely az Ogytv. 145. § (16) bekezdéséhez kapcsolódik.

41. §-hoz

Az 1-2. ponthoz: A Javaslat 2. §-ával összefüggő jogtechnikai módosítások.

A 3. ponthoz: A Javaslat 7. §-ával összefüggő jogtechnikai módosítás.

A 4. ponthoz: Míg az állandó bizottságok esetében az Ogytv. 18. § (4) bekezdése alapján lehetőség nyílik arra, hogy az Országgyűlés több alelnököt is válasszon, addig a nemzetiségeket képviselő bizottság esetében - visszautaló szabály hiányában - a törvény erre nem biztosít lehetőséget. A különbségtétel nem indokolt, így a Javaslat e bizottság esetében is lehetővé teszi több alelnök megválasztását.

Az 5. ponthoz: Az Ogytv. lehetővé teszi a nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a szószóló számára, hogy anyanyelvén is felszólalhasson. A magyar nyelvtől eltérő nyelven előadott felszólalás elhangzásához azonban tolmácsolás biztosítása szükséges, így a megfelelő felkészülés érdekében indokolt előírni, hogy az anyanyelvű felszólalási igényt azon napirendi pontot megelőző munkanap 12 óráig lehet bejelenteni, amelyhez a képviselő vagy a szószóló felszólalni szándékozik. Az e határidőben történő bejelentés - mivel a felszólalás elhangzását csupán rövid idővel előzi meg - nem csorbítja a más nyelven felszólalni kívánó képviselők, illetve szószólók jogait, ugyanakkor lehetővé teszi az ezzel kapcsolatos többlet-teendők ellátását is.

A 6., 11., 13., 20., 21-25. ponthoz: Jogtechnikai módosítások.

A 7. ponthoz: A Javaslat 18. §-ával összefüggő módosítás.

A 8. ponthoz: A zárt ülés tekintetében az Ogytv. rendelkezései jelenleg nem tartalmazzák és más rendelkezésekből sem vezethető le teljesen egzakt módon, hogy amennyiben az országgyűlési bizottság más - nem bizottsági tag -képviselő jelenlétéhez hozzájárul, számára hozzászólási jogot is adhat (a nem bizottsági tag képviselők döntő többséggel hozzászólási szándékkal vesznek részt a zárt üléseken).

A 9. ponthoz: Az Ogytv. 69. § (1) bekezdése szerint a Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést. Az Ogytv. 62. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottság útján is gyakorolhatja. E felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel arra is, hogy a tájékoztatók jelenleg a HHSZ 89. §-a értelmében nem kerülnek a plenáris ülés elé tárgyalásra és döntésre, a Javaslat a tájékoztató megvitatásának lehetőségét az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság előtt teremti meg.

A 10., 12., 14-17. ponthoz: Az Ogytv. képviselői jogállással kapcsolatos rendelkezéseinek fogalomhasználata nem egységes, jogkövetkezményeket az esküokmány aláírásához, a megbízatás keletkezéséhez, a mandátum igazolásához, a megválasztás napjához, stb. fűz. Szükséges e fogalmak egységesítése az alábbiak szerint.

A képviselői mentelmi jog kezdetének pontosítása indokolt az Ogytv. 79. § (1) bekezdésének megfelelően, amely szerint az a megválasztás napjától illeti meg a képviselőt. Ugyanilyen módon pontosítani szükséges a gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére vonatkozó moratórium kezdő időpontjának meghatározását is. A Javaslat megteremti az összhangot a tiszteletdíjra való jogosultság kezdetét szabályozó rendelkezéssel, amely kimondja, hogy a képviselő javadalmazásra az eskütételtől kezdve jogosult, továbbá egyértelművé teszi, hogy az összeférhetetlenség időtartama alatt a képviselőt nem illeti meg tiszteletdíj. A képviselőjelöltet megillető fizetés nélküli szabadság az eskütétele napját megelőző munkanapig járna, míg a képviselőnek az eskütétel napjától megbízatásának ideje alatt. A társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából irányadó szolgálati idő kezdete szintén az eskütétel napja lenne, miként a vezetői gyakorlat számításának kezdő időpontja is. A juttatások és támogatások havi keretmaradványának a jogosultsági hónapot követő felhasználási joga szintén az eskütétel napjától kezdődik.

A 18-19. ponthoz: Az üzemanyagkártya használatára vonatkozó szabályok módosítását gyakorlati szempontok indokolják.

42. §-hoz

Az a-c), j) és l) ponthoz: Jogtechnikai módosítások.

A d) ponthoz: Az Ogytv. 124/V. § (3) bekezdés b) pontja szerint a pillanatfelvétel is belépést dokumentáló adat. Az Ogytv. 124/V. § (3), (5), (8) és (9) bekezdése alapján a belépést dokumentáló adatok megőrzési ideje öt év. A Javaslat e koherencia-zavart szünteti meg.

Az e) ponthoz: Jogtechnikai módosítások.

Az f) ponthoz: Az Ogytv. 137. § (2) és (4) bekezdésének kiegészítésére vonatkozó javaslat - az új alapfeladathoz kapcsolódóan - jogalapot teremt az intézkedésekkel összefüggő, illetve az elektronikus megfigyelőrendszer üzemeltetéséből fakadó adatkezelési tevékenységhez.

Az g) ponthoz: Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés b) pontjának kiegészítésére vonatkozó rendelkezések biztosítják a személyazonosság megállapításának, mint intézkedés foganatosításának lehetőségét a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése és a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartása érdekében végrehajtott járőr- és őrszolgálati tevékenység ellátása során is.

A h) ponthoz: Az Ogytv. 140. §-ának kiegészítésére vonatkozó rendelkezések lehetőséget biztosítanak a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterületen a járőr- és őrszolgálati feladatok ellátása körében közlekedésrendészeti intézkedés foganatosítására.

Az i) ponthoz: Az Országgyűlési Őrség járőr- és őrszolgálati feladataira vonatkozó részletes szabályok megalkotására a rendészetért felelős miniszter kap felhatalmazást a házelnök véleményének kikérésével.

A k) és m) ponthoz: Az Ogytv. 145. § új (16) bekezdésével összefüggésben az Ogytv. sarkalatossági záradékának módosításai.

43. §-hoz

Az a) ponthoz: A Javaslat szerint a jövőben a távolmaradás előzetes bejelentésének részletszabályait, valamint az igazolási eljárás és a tiszteletdíj-csökkentés garanciális jellegű rendelkezéseit nem a Házbizottság állapítja meg, mivel a plenáris, illetve bizottsági üléseken való jelenlét, valamint a határozatképesség biztosítása a parlamenti működés esetében olyan szükségszerűség és egyben védendő érték, amelynek érvényesülésére egyértelmű, világos, a házszabályi rendelkezésekben meghatározott szabályokat szükséges alkotni. A Javaslat értelmében e rendelkezések általános szabályai az Ogytv.-ben, a részletszabályok a HHSZ-ben, a technikai jellegű rendelkezések pedig a HHSZ mellékletében kerülnek elhelyezésre.

A b) ponthoz: Az Ogytv. 13. § (6) bekezdése alapján egyhangú házbizottsági döntés hiányában az Országgyűlés munkarendjéről az Országgyűlés dönt. A (7) bekezdés frakciónként három-háromperces hozzászólási jogot biztosít a határozathozatal előtt. A munkarendről való döntés előtti vita lefolytatása - a napirendre vonatkozó döntésekhez hasonlóan - nem indokolt, így a Javaslat annak elhagyására tesz javaslatot.

A c) és f) ponthoz: Jogtechnikai módosítás.

A d) ponthoz: A Javaslat 18. §-ával összefüggő módosítás.

Az e) ponthoz: A Javaslat - összefüggésben a 42. § 9. pontjában írottakkal is - az Európai Tanács ülésének kimeneteléről szóló miniszterelnöki tájékoztatást előíró rendelkezést hatályon kívül helyezi azzal, hogy a párhuzamosan benyújtott, HHSZ módosítására irányuló határozati javaslat az Európai Tanács ülésének kimeneteléről szóló tájékoztatást a miniszterelnök napirend előtti felszólalásának speciális fajtájaként nevesíti, így a frakciók hozzászólási lehetősége és a miniszterelnök viszonválasza is az általános szabályok szerint rendezetté válik.

A g) ponthoz: Jelen módosítással hatályát veszti az Ogytv. 104. § (3) bekezdése. A módosítás célja az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően a képviselői tiszteletdíj nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresethez igazítása.

44. §-hoz

A rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt, tekintettel arra, hogy

- az Ogytv. 2. § (2) bekezdés l) pontjában már szerepel,

- a felhatalmazó rendelkezések az Ogytv. 98. §-ának módosításával összefüggésben szükségtelenné válnak.

45. §-hoz

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Jogállási törvény) 16. § (1) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai integrációval összefüggő napirendi pontjainak tárgyalásán. Az Ogytv. ennek megfelelően akként rendelkezik, hogy az EP-képviselők az Országgyűlés állandó bizottságainak valamennyi nyilvános ülésére meghívást kapnak, és azokon - függetlenül attól, hogy a tárgyalt napirendi pontok érintenek-e uniós kérdést - általános tanácskozási joggal rendelkeznek. Az Ogytv. az EP-képviselőket a plenáris ülésen megillető jogosítványokkal kapcsolatban - szintén a Jogállási törvény rendelkezésének megfelelően - úgy rendelkezik, hogy az EP-képviselők az ülésen csak az európai uniós kérdéssel összefüggő napirend vitáján vehetnek részt, és csak ezek tárgyalása során szólalhatnak fel.

Az EP-képviselőket a bizottságok ülésein megillető korlátlan részvételi és tanácskozási jog a plenáris ülésen gyakorolható jogosítványokhoz képest tehát jelentősen tágabb. E különbségtétel fenntartása azonban nem támaszható alá, különös tekintettel arra, hogy a bizottsági munkában számottevően szélesebb jogokat biztosít egy magyar jogrendszeren kívül álló intézmény képviselőinek, mint az adott bizottságban tagsággal nem rendelkező országgyűlési képviselőnek. E megkülönböztetés - alkotmányossági szempontokra figyelemmel - nem áll összhangban a nemzeti parlamentek működését meghatározó jogelvekkel, így a Javaslat a részvételi és tanácskozási jogot a rendelkezés eredeti céljára figyelemmel, más uniós tagországok nemzeti parlamentjeiben jellemző megoldásokat alapul véve módosítja.

Az európai államok többségében a korlátozás nélküli részvételi és tanácskozási jog jellemzően nem, vagy kizárólag az európai ügyekkel foglalkozó bizottságokban illeti meg az EP-képviselőket. Ennek megfelelően a Javaslat az állandó bizottságok, a törvényalkotási bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság ülésein csak az országgyűlés ülésén európai uniós napirendi pontként tárgyalt indítványok tárgyalása esetében teszi lehetővé az EP-képviselők számára, hogy - külön meghívás nélkül - részt vegyenek és felszólaljanak a bizottsági ülésen, az európai ügyekkel foglalkozó bizottság ülésein azonban továbbra is fenntartja az általános részvételi és tanácskozási jogosultságot.

A módosítás értelmében az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés között az európai integrációval összefüggő nemzeti jogalkotási kérdésekben megvalósítandó kapcsolat a továbbiakban is biztosított marad, ugyanakkor a rendelkezés összhangot teremt a plenáris ülés és a bizottsági ülésekre vonatkozó szabályozás, és a magyar Országgyűlés képviselői, valamint az EP-képviselők jogosítványai között.

46. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

47. §-hoz

Sarkalatossági, valamint az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezéshez kapcsolódó záradék.