84/2012. (XII. 28.) BM rendelet

az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 81. és 82. § tekintetében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, - az 1-83. § tekintetében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -

a 84. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 85. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendeletet az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: országgyűlési őr) által Magyarország területén végzett szolgálati tevékenységre kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. alárendelt: aki valamely szolgálati elöljáróhoz szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva,

2.[1] csoportos tárolás: a használatra kiadott fegyverzet szolgálati helyen, fegyverszobában vagy szolgálati helyen kívül, ideiglenes fegyvertároló helyen történő tárolása,

3. egyéni tárolás: használatra kiadott fegyverzet személyi páncélszekrényben, vaslemez szekrényben vagy el nem mozdíthatóan rögzített lemezkazettában történő tárolása,

4.[2] alegységkészlet: a fegyverszobáért felelős személy részére kiadott és leltárba vett fegyverzet, amely nem személyi felszerelésként, hanem alegység szinten kerül kiadásra,

5. feljebbvaló: az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll szolgálati elöljárói viszonyban,

6. helyszínbiztosítás: az a tevékenység, amelyet az országgyűlési őr bűncselekmény vagy egyéb esemény helyszínén, a szemle előtt, annak során, szükség esetén azt követően a helyszín őrzésére, lezárására, a nyomok és anyagmaradványok biztosítására foganatosít,

6a.[3] lőfegyver viselése: a lőfegyver rendszeresített hordtokban, hordszíjon, a testen rögzítve történő nyílt - mások által is látható - vagy rejtett hordmódja.

7.[4] szolgálati csoport: a szolgálati feladatok ellátásra szervezett napi készenléti létszám,

8. szolgálati feladat: a szolgálati elöljáró által meghatározott, a szolgálatteljesítés során végrehajtandó tevékenységek, feladatok összessége,

9. szolgálati út: a szolgálati ügyek intézésének azon módja, mely során az utasítások, szolgálati ügyiratok a szolgálati elöljárótól az alárendelthez vagy a jelentések, kérelmek és panaszok az alárendelttől az alá-fölérendeltségi viszonynak megfelelő egymásra épülő rendben az intézkedésre jogosult elöljáróhoz jutnak,

10. támadással közvetlenül fenyegető magatartás: az a fellépés, amikor a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből az országgyűlési őr alaposan következtet arra, hogy a támadás nyomban bekövetkezik,

11. testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás: ha a támadó helyzetéből, tevékenységének módjából és eszközéből alaposan feltételezhető a súlyos sérülés közvetlen veszélye,

12.[5] ügyeletes: a hivatásos állomány ügyeletvezető és ügyeletes szolgálati beosztást betöltő tagja,

12a.[6] rendfokozat: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 15. § (1) bekezdése alapján viselt besorolás szerinti vagy a Hszt. 346. § (2) bekezdése alapján viselt címzetes rendfokozat; ha a hivatásos állomány tagja címzetes rendfokozatot visel, e rendelet rendelkezéseinél a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni.

13.[7] rendkívüli esemény: az Országgyűlési Őrség által védett objektum vagy az Országgyűlés elnökének biztonságával kapcsolatos, az objektum rendjét, az objektumban tartózkodók, illetve az Országgyűlés elnökének életét, testi épségét, személyes szabadságát, egészségét, anyagi javait sértő vagy veszélyeztető esemény, tevékenység vagy mulasztás,

14.[8] védett objektum: az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 125. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, létesítménybiztosítási feladatok ellátásával védett objektum.

1. Az Országgyűlési Őrség szolgálati ágai, szolgálata és szakszolgálatai[9]

3. § (1)[10] Az Országgyűlési Őrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szakszolgálatokra, valamint ügyeleti szolgálatra lebontva kell megszervezni.

(2)[11] A szolgálati ágak:

a) a személyvédelmi szolgálati ág,

b) a létesítménybiztosítási szolgálati ág,

c) a protokolláris díszelgési szolgálati ág,

d) a tárgyalási rendfenntartói szolgálati ág,

e) a tűzoltási és tűzbiztonsági szolgálati ág, valamint

f) a járőr- és őrszolgálati szolgálati ág.

(3)[12] Az Országgyűlési Őrségnél

a) gazdálkodási,

b)[13]

c) humánigazgatási, valamint

d) hivatali

szakszolgálatok működnek.

II. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐR INTÉZKEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI[14]

4. §[15]

2. Intézkedési kötelezettség az Országház üléstermén kívül[16]

5. § (1)[17]

(2) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(3)[18] Az országgyűlési őr meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú jogsértő cselekmény esetén a meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, azonban a szolgálati elöljárójának vagy a szolgálati elöljáró akadályoztatása esetén az ügyeletesnek jelentést tesz, aki köteles intézkedést kezdeményezni a feladatkörében érintett szervezetnél. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv intézkedését az ügyeletes az intézkedés helye szerint illetékes rendőri szerv tevékenység-irányítási központjának az értesítése útján köteles kezdeményezni.

(4)[19] Az országgyűlési őr az életet, testi épséget és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető magatartás észlelése esetén köteles intézkedni. Az országgyűlési őr az intézkedés végrehajtása helyett - intézkedés kezdeményezése érdekében - jelentést tesz, ha az intézkedés végrehajtása az Országgyűlés elnöke vagy a védett objektum tekintetében jelentkező személyvédelmi vagy létesítménybiztosítási szolgálati feladat végrehajtásának biztonságát vagy eredményességét veszélyeztetné.

(5)[20] Szolgálati feladat végrehajtása során az országgyűlési őr a számára kijelölt területet csak parancsra vagy a szolgálati elöljáró engedélye alapján, valamint jogos védelem vagy végszükség esetén hagyhatja el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha a szolgálati elöljáró vagy az ügyeletes értesítésére nincs mód, és a működési terület elhagyásával járó intézkedés elmulasztása az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelent. Ha az országgyűlési őr a számára kijelölt területet elhagyta, a szolgálati feladat végrehajtásáról készült jelentésben meg kell jelölni a szolgálati hely elhagyását engedélyező személyt vagy az engedélykérés mellőzésének okát.

(6) Az országgyűlési őr intézkedése előtt felméri, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, amelyekkel a megkezdett intézkedését eredményesen be tudja fejezni; ha nem, úgy az intézkedésének megkezdése előtt segítséget kér.

6. § (1)[21] Az országgyűlési őr halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is intézkedik, különösen, ha

a) a szolgálatban lévő országgyűlési őr vagy az intézkedés lefolytatására jogosult hatósági személy nincs jelen, és az értesítésével járó késedelem, az intézkedés elmaradása az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelentene, vagy

b) a szolgálatban lévő országgyűlési őrnek vagy az intézkedés lefolytatására jogosult hatósági személynek kell segítséget nyújtani.

(2) A szolgálaton kívül lévő országgyűlési őr kizárólag abban az esetben intézkedhet, ha a felmerülő feladat végrehajtására megfelelő szakmai ismeretekkel és képzettséggel rendelkezik, egészséges, nincs szeszesitaltól befolyásolt állapotban, vagy nem áll intézkedési képességére hátrányosan ható gyógyszer, valamint bódító hatású anyag befolyása alatt.

3. A szolgálati fellépés módja

7. § (1)[22] Az intézkedést az országgyűlési őr - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 20. § (2) bekezdésének első mondatában meghatározottak közlését megelőzően - a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, ha az országgyűlési őr egyenruhát visel, tisztelgéssel kezdi meg. A polgári ruhában intézkedő országgyűlési őr az intézkedés megkezdése előtt szolgálati igazolványát és azonosító jelvényét felmutatja.

(2) Az intézkedés eredményességének veszélyeztetésére figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott, az intézkedés megkezdését megelőző közlés akkor mellőzhető, ha az ott meghatározott információk előzetes közlése, valamint a szolgálati igazolvány és az azonosító jelvény felmutatása az intézkedés megtételét lehetetlenné teszi, vagy annak eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti.

(3) Ha az intézkedés alá vont az országgyűlési őr felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő országgyűlési őr "A törvény nevében!" felszólítással figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel.

(4) Az intézkedés során úgy kell eljárni, hogy az országgyűlési őr megelőzze megtámadását, lefegyverzését, továbbá akadályozza meg, hogy a figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.

(5) Az intézkedés eredményes befejezését szükség esetén segítség igénybevételével is biztosítani kell.

(6)[23] Az országgyűlési őr az Rtv. V. Fejezetében foglalt intézkedését vagy az Rtv. VI. Fejezetében foglalt kényszerítő eszköz alkalmazását követően az Ogytv. 142. §-ában meghatározott jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás keretében felhívja az intézkedés alá vont személy figyelmét a jogorvoslat előterjesztésének határidejére is.

4. Segítség igénybevétele

8. § (1) A segítség igénybevételének a kezdeményezésekor az országgyűlési őr - ha nincs egyenruhában - igazolja magát, ismerteti a felkért személlyel az igénybevétel célját és módját, valamint a törvény által biztosított fokozott büntetőjogi védelem tényét.

(2) Ha az Országgyűlési Őrség által segítségadásra felkért személy a segítségadás teljesítését megtagadja, fel kell hívni a figyelmét, hogy a segítségadást nem tagadhatja meg, kivéve, ha a segítségadás az életét, testi épségét vagy egészségét nyilvánvalóan veszélyezteti, vagy a segítségadás teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre.

5. Az intézkedés akadályai elhárításának közös szabályai

9. § (1) Az országgyűlési őr az intézkedés eredményességét akadályozó tárgy eltávolítása során úgy jár el, hogy az eltávolítás a lehető legkisebb károkozással járjon, valamint a károkozás ne legyen aránytalan az elérni kívánt törvényes célhoz képest.

(2) Ha az akadály eltávolítása különleges szakértelmet igényel, szükség esetén az országgyűlési őr közreműködőt vesz igénybe.

(3) Ha az akadály keletkezése ismert személy jogellenes magatartásának következménye, a vétlen károsult részére az Országgyűlési Őrség által teljesített kártalanítás és a közreműködő részére kifizetett díj visszatérítése iránti igényt az akadály előidézőjével szemben az Országgyűlési Őrség érvényesíti.

6. Eljárás bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén

10. § (1) Az országgyűlési őr a magánindítványra büntethető bűncselekmény észlelése esetén a feljelentés megtételére jogosult kérésére megadja a szükséges felvilágosítást.

(2) Ha a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy a menekülő elkövető elfogására nincs mód, az országgyűlési őr haladéktalanul intézkedik az elfogás és - szükség esetén - a helyszín biztosítása iránt.

11. § Az országgyűlési őr szabálysértés észlelése esetén - az Ogytv. 134. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazása mellett - a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt felszólítja a tevékenysége abbahagyására és szabálysértés elkövetésétől való jövőbeni tartózkodásra.

12. §[24] Az Ogytv. 139. § (1) bekezdésében meghatározott elfogás esetén az országgyűlési őr értesíti az elfogás helye szerint illetékes rendőri szerv tevékenység-irányítási központját.

7. Biztonsági intézkedések

13. § (1) Az országgyűlési őr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, továbbá az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet észlelése esetén - az Rtv. 37. §-ában meghatározott intézkedések végrehajtása során - a helyszínen

a) tájékozódik, azonnali elsődleges jelentést tesz, az esemény jellegétől függően a veszély elhárításában közreműködni kötelezetteket riasztja,

b) gondoskodik az életmentésről és az elsősegélynyújtásról,

c) intézkedik a vagyonmentésre és a további károk megelőzésére,

d) jelentést tesz, szükség esetén újabb erőket és eszközöket igényel, valamint javaslatot tesz további intézkedések megtételére,

e) intézkedik a bűncselekmények megelőzésére és a veszélyhelyzettel összefüggő bűncselekmények felderítésére,

f) tájékoztatást ad a szolgálati elöljáró utasítása szerint, valamint

g) intézkedik a közrendet zavaró cselekmények megszüntetésére, az illetéktelenek távoltartására, a közúti forgalom esetleges elterelésére, szükség esetén a személyek elszállítására, az állatok elterelésére.

(2) Biztonsági intézkedés keretében terület lezárására kell intézkedni

a) természeti vagy ipari katasztrófa, valamint annak veszélye esetén,

b) tűzeset, műszaki mentés helyszínén,

c) bűncselekmény, közlekedési és egyéb baleset esetén,

d) súlyos fertőző betegség, talált sugárzó anyag, robbanóanyag, robbantással történő fenyegetés esetén, valamint

e) terrortámadás veszélye vagy terrorcselekmény esetén.

13/A. §[25] (1) Az Országgyűlés elnöke programjának helyszínét vagy a védett objektumot érintő közveszéllyel fenyegetés esetén a fenyegetés elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendeli el.

(2)[26] Az Országgyűlési Őrséghez érkezett, közveszéllyel fenyegetéssel összefüggő bejelentés esetén az ügyeletes haladéktalanul értesíti a bejelentésben megjelölt helyszín szerint illetékes rendőri szerv tevékenység-irányítási központját.

(3) Az Országgyűlési Őrséghez érkezett, a védett objektumot érintő közveszéllyel fenyegetéssel összefüggő bejelentés esetén az ügyeletes haladéktalanul értesíti a Terrorelhárítási Központ ügyeletét is.

8. Eljárás helyszínbiztosítás esetén

14. § (1) A helyszínt biztosító országgyűlési őr

a) elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során megsérültek vagy megbetegedtek, valamint más ok miatt segítségre szorulnak,

b) a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogja, a tanúkat visszatartja, az eseményben érintetteket, az eseményt észlelőket feltartóztatja,

c) az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítja,

d) a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi,

e) megállapítja és megfigyeli, hogy megváltoztatták-e a helyszínt, miben változtatták meg, ha igen, ki és miért,

f) a közrendet zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszünteti,

g) az eseményt szolgálati elöljárójának azonnal jelenti,

h) feljegyezi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították el, valamint

i)[27] a helyszínre megérkező rendőri szemlebizottság parancsnokát tájékoztatja, az intézkedést átadja, és szükséges mértékben segítséget nyújt.

(2) A helyszínről való bevonulása után az országgyűlési őr írásban jelenti, hogy

a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre,

b) kiket talált a helyszínen,

c) milyen nyomokat és anyagmaradványokat biztosított,

d) milyen intézkedéseket tett, valamint

e) változásokat eszközöltek-e a helyszínen, ha igen, kik és miért,

f) a helyszínt kinek és mikor adta át.

9. Eljárás katasztrófa esetén

15. § (1)[28] A szolgálatteljesítés során észlelt katasztrófa vagy annak veszélye esetén az országgyűlési őr haladéktalanul jelentést tesz az ügyeletesnek, aki azonnal értesíti az Országgyűlési Őrség tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti elemét. Ha az Országgyűlési Őrség tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti eleme a káreset felszámolásához nem rendelkezik a szükséges erő-eszköz állománnyal, a tűzoltás- vagy mentésvezető kérésére az ügyeletes az eseményről értesíti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területileg illetékes ügyeleti szolgálatát.

(2) Katasztrófa helyszínén az országgyűlési őr az Országgyűlési Őrség tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti eleme, vagy az elhárításra jogosult hatóságok és szervek megérkezéséig intézkedik[29]

a) a közbiztonság és az adott helyzetben elvárható rend fenntartására, valamint ennek helyreállítására,

b) a helyszín, valamint a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására, továbbá

c)[30] - a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet 54. §-a szerinti Tűzoltási Műszaki Mentési Tervben meghatározottakra is figyelemmel - a forgalom lezárására és elterelésére, valamint az élet- és vagyonmentésre.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerven kívül értesíteni kell a veszélyeztetett terület lakóit, ha a tűzesetet vagy a műszaki mentést szükségessé tevő eseményt nem észlelték.

(4) Az országgyűlési őr a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről a szolgálati helyére történő bevonulása után haladéktalanul írásos jelentést készít.

10. Terület lezárása

16. § (1)[31] Az Országgyűlés elnöke utazásának és biztosított programjának helyszínén, valamint a védett objektum környezetében a területet, útvonalat vagy útvonalszakaszt ideiglenesen le lehet zárni.

(2) Az országgyűlési őr az (1) bekezdésben, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a terület lezárása esetén megakadályozza a lezárt területre illetéktelenek belépését, az illetéktelenül ott tartózkodókat távozásra szólítja fel.

(3) A terület lezárásával összefüggő intézkedések betartása kikényszeríthető.

(4) A terület lezárását az elrendelés indokának megszűnésekor fel kell oldani.

11. Ideiglenes közlekedésrendészeti intézkedések

17. § (1) Az Országgyűlési Őrség a közbiztonság védelme érdekében, katasztrófa, tűzeset vagy baleset, valamint rendezvény helyszínén a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamban elrendelheti

a) egyes útvonalak, utcák, terek, városrészek közúti forgalmának teljes vagy részleges lezárását, a forgalom elterelését vagy korlátozását,

b) a megállás vagy várakozás tilalmát, valamint az arra kijelölt helyen a várakozás megszüntetését, továbbá

c) egyéb közlekedési tilalmak feloldását, az egyirányú forgalmú utcában a közlekedés irányának megváltoztatását.

(2) Az Országgyűlési Őrség fontos közérdekből a közúti járművek közlekedése vagy várakozása céljára ideiglenes jelleggel igénybe veheti az egyébként nem a közúti forgalom célját szolgáló közterületet, ha annak teherbírása megfelelő, valamint méret- és súlykorlátozás elrendelésével arra alkalmas.

12. Személyazonosság megállapítása

18. §[32] (1) A személyazonosság megállapítása során az országgyűlési őr elkéri az érintett személy Ogytv. 138. § (1) bekezdés a) pontjában vagy 138. § (2) bekezdésében meghatározott, a személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolványát, okmányát vagy belépésre jogosító okmányát. Ha a hatósági igazolvány vagy az okmány valódisága vagy az érintett személy személyazonossága kétséges, az országgyűlési őr ellenőrző kérdéseket tehet fel, felszólítja az intézkedés alá vont személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat a hatósági igazolvánnyal vagy az okmánnyal összehasonlítja.

(2) A személyazonosság megállapítása során meg kell állapítani az érintett személy személyazonosságát, és - akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják - rögzíteni kell az intézkedés alá vont személy természetes személyazonosító adatait, a hatósági igazolványának típusát és okmányazonosítóját, valamint az intézkedés helyét, idejét és okát.

13. Fokozott ellenőrzés

19. § (1) A fokozott ellenőrzés összehangolt és koncentrált szolgálati tevékenység, amelynek során az Országgyűlési Őrség hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben helyszínt vagy annak egy részét lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltatják.

(2) Fokozott ellenőrzés végrehajtását az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendelhet el.

14. Feltartóztatás

20. § (1) A feltartóztatás az országgyűlési őrnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, akitől felvilágosítást kér, az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozza vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozza.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés célját elérte és további intézkedésre nincs szükség.

15. Eljárás diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező személyekkel vagy közjogi tisztséget betöltő személlyel szemben

21. §[33] (1) Ha az országgyűlési őr a személyazonosság Ogytv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján végzett megállapítása során észleli, hogy az érintett személy diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személy, vagy közjogi tisztséget betöltő személy, akkor rögzíti a tényállást, és ezt követően a mentességet élvező személlyel szemben további intézkedést nem tesz.

(2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személy, továbbá a közjogi tisztséget betöltő személy által elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés tettenérése esetén az országgyűlési őr foganatosítja a szükséges helyszíni intézkedést, és feljelentést tesz.

(3) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személlyel szembeni, az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedésről soron kívül értesíteni kell a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot.

16. Eljárás a Magyar Honvédség állományának tagjával és a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állományú személlyel szemben[34]

22. § (1) Az országgyűlési őr

a)[35] a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú katonájával, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonával, a honvéd tisztjelölttel, a honvéd altiszt-jelölttel, valamint

b)[36] a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állományú személlyel

szemben a testület és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedik.

(2)[37] Ha az intézkedés alá vont személy lőfegyvert tart magánál, a biztonsági intézkedések megtétele mellett fel kell szólítani lőfegyvere feltalálási helyének közlésére és le kell fegyverezni.

16/A. Eljárás talált tárgy esetén[38]

22/A. §[39] (1) Ha az országgyűlési őr elhagyott dolgot talál, azt lehetőleg - a robbanó-, sugárzó, radioaktív, nukleáris vagy mérgező anyag gyanúját keltő anyagok kivételével - tanúk jelenlétében átvizsgálja. A találásról jelentést tesz a szolgálati elöljárójának és az ügyeletesnek. A talált tárgy elszállítására az Országgyűlés Hivatala intézkedik az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

(2) Az országgyűlési őr az állampolgár által talált dolgot - a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, lőszer, pirotechnikai termék, kábítószer, pszichotróp anyag, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, okmány, hatósági jelzés kivételével - csak akkor veszi át, ha annak a találó által a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A talált dolog átvételéről elismervényt kell adni. Ha az országgyűlési őr az állampolgárt a talált dologgal a jegyzőhöz irányítja, ennek tényéről a hely, az idő, a talált dolog megnevezésével a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelentést tesz.

(3) A (2) bekezdésben kivételként meghatározott talált tárgyakat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek kell átadni. Az átadásról az országgyűlési őr két példányban jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy példányát az Országgyűlési Őrség őrzi, egy példánya a talált tárggyal együtt átadásra kerül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek.

(4) Ha az országgyűlési őrnek elhagyott robbanó-, sugárzó, radioaktív, nukleáris vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést, ilyen anyag találása jut tudomására, vagy a körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy robbanószerkezetet tartalmaz, az országgyűlési őr a találás helyére megy, és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A találásról az országgyűlési őr haladéktalanul jelentést tesz az ügyeletesnek. Az ügyeletes - ha a találás a védett objektumban vagy annak környezetében történt - értesíti a tűzoltási és tűzbiztonsági szolgálati ág vezetőjét.

(5) Az ügyeletes - az Országgyűlési Őrség parancsnokának történő azonnali jelentéstétellel egyidejűleg -

a) robbanóanyag, robbanószerkezet találásáról a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ ügyeletét,

b)[40] mérgező, sugárzó, radioaktív, nukleáris anyag találásáról a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv ügyeletét, az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot, az Országos Rendőr-főkapitányság Főügyeletét és a Terrorelhárítási Központ ügyeletét

haladéktalanul értesíti.

III. FEJEZET

A TŰZOLTÁSI ÉS TŰZBIZTONSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

23. § A III. Fejezet rendelkezéseit a tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó országgyűlési őrökre kell alkalmazni.

24. § (1)[41] Az országgyűlési őr a védett objektum területén az azonnali beavatkozást igénylő tűzeset, közvetlen tűz- vagy robbanásveszély, valamint egyéb káreset észlelése esetén - feltéve, hogy beavatkozásra alkalmas állapotban van, szolgálati idején kívül is - köteles a beavatkozó egység megérkezéséig a szakmai felkészültségének megfelelően és a rendelkezésére álló felszereléseivel beavatkozni, az általa ismert szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni vagy kezdeményezni és közreműködni azok megtételében.

(2)[42] Az országgyűlési őr a védett objektum területén a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi jogszabályok megsértésének vagy bűncselekményre utaló körülmény észlelése esetén, valamint a tűzvédelmi, polgári védelmi és katasztrófavédelmi előírások érvényre juttatása érdekében köteles kezdeményezni vagy megtenni a szükséges intézkedést.

25. §[43] Tűzbiztonsági és tűzoltási tevékenységet csak a jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező, a feladat ellátására egészségi és fizikai állapotánál fogva alkalmas országgyűlési őr végezhet.

26. § Az országgyűlési őr jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítéséhez természetes személy, jogi személy közreműködését kérheti. A közreműködés kezdeményezésekor ismertetni kell annak jogi alapjait és megtagadásának jogi következményeit.

IV. FEJEZET

A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

17. Általános szabályok

27. § (1) A kényszerítő eszközt alkalmazó országgyűlési őr, valamint az útzár alkalmazását elrendelő parancsnok a helyszíni intézkedések után köteles írásos jelentést készíteni. Ha a kényszerítő eszköz alkalmazását személyi szabadságot korlátozó intézkedés követi, a kényszerítő eszközt alkalmazó országgyűlési őrnek a jelentést a személyi szabadságot korlátozó intézkedésről szóló írásos jelentésben kell megtennie.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról készített jelentés tartalmazza:

a)[44] az alkalmazás alapjául szolgáló magatartás eseményhű bemutatása mellett annak leírását, hol, mikor, kivel szemben, mennyi ideig, milyen kényszerítő eszköz alkalmazására került sor és ennek mi volt az indoka,

b) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka,

c) a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka,

d) keletkezett-e sérülés és milyen fokú, valamint keletkezett-e anyagi kár,

e) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,

f) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása,

g) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint

h) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását követően az országgyűlési őr szolgálati elöljárója haladéktalanul köteles kivizsgálni az alkalmazással összefüggő követelmények teljesülését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat során a szolgálati elöljáró:

a) kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén meghallgatja azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki az eseménynél jelen volt és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatandó személy a meghallgatásához hozzájárult,

b) ha az országgyűlési őr jelentésében ellentmondásokat észlelt, tisztázza azokat,

c) ha az intézkedés alá vont, valamint az eseménynél jelen levő személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja, a szolgálati elöljáró a rendelkezésére álló adatok alapján vizsgálja ki a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét.

(5) A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség, szükségesség, jogszerűség, arányosság követelményének megtartásáról. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszabálysértő módon került sor, - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - az intézkedő országgyűlési őr ellen kártérítési, fegyelmi, vagy fegyelmi és büntetőeljárást kezdeményez.

(6)[45] Ha a kényszerítő eszköz alkalmazását követően az országgyűlési őr az elfogott személyt előállítás céljából a rendőrségnek átadta, az Országgyűlési Őrség a személyi szabadságot korlátozó intézkedésről szóló írásos jelentés másolatát a rendőrség előállítást végrehajtó szervezeti egységének az intézkedés foganatosítását követően haladéktalanul, de legkésőbb az azt követő napon megküldi.

27/A. §[46] Ha a kényszerítő eszköz alkalmazása az ellenszegülés megtörését, illetve a támadás megakadályozását szolgálta, az országgyűlési őr - a kényszerítő eszköz alkalmazását követően - köteles haladéktalanul szóban is jelentést tenni a szolgálati elöljárójának vagy - a szolgálati elöljáró akadályoztatása esetén - az ügyeletesnek. Az elfogással, kényszerítő eszköz alkalmazásával összefüggő rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni kell az ügyeletesnek, aki az eseményt jelenti az Országgyűlési Őrség parancsnokának.

28. § (1) Az Ogytv. 133. § (3) bekezdése szerinti kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az intézkedés alá vont magatartása, ellenszegülésének mértéke annak Rtv. szerinti alkalmazását indokolja. A nagyobb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre vagy sikere eleve kilátástalan.

(2) Az intézkedés alá vont személy magatartása szempontjából az országgyűlési őr az alábbiak szerint tesz különbséget:

a) passzív ellenszegülést tanúsító személy, aki az intézkedés során az országgyűlési őr jogszerűen adott utasításait nem hajtja végre, de tevőleges ellenszegülést nem mutat,

b) aktív ellenszegülést tanúsító személy, aki nem veti magát alá a jogszerű intézkedésnek, magatartásával fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni,

c) támadó magatartást tanúsító személy, aki az intézkedő országgyűlési őrre, valamint a támogatására vagy védelmére kelt személyre rátámad.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie:

a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával, valamint

b) a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.

18. Testi kényszer

29. § (1) A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, az országgyűlési őr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) akkor alkalmazható, ha az országgyűlési őr erőfölénye vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az intézkedés eredményessége ezzel biztosítható.

(2) A testi kényszer alkalmazása során az országgyűlési őr önvédelmi fogásokat is használhat. Az országgyűlési őr a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, továbbá a támadás elhárítása érdekében az ehhez szükséges erejű és irányultságú ütést vagy rúgást alkalmazhat.

(3) Nem minősül testi kényszernek, amikor az országgyűlési őr - jogszerű intézkedése során, a biztonságos intézkedés végrehajtása érdekében - a felé kartávolságon belülre lépő, valamint a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja.

19. Bilincs alkalmazása

30. § (1) Bilincs alkalmazása az Rtv. 48. §-ában meghatározott esetekben, különösen azzal szemben indokolt,

a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít és ennek abbahagyására testi kényszerrel nem késztethető,

b) aki az intézkedő országgyűlési őrt, annak segítőjét, valamint az intézkedésben közreműködőt megtámadja,

c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg,

d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg,

e) aki önkárosító magatartást tanúsít vagy ilyen magatartás tanúsításával fenyeget.

(2) Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni.

(3) A bilincselés módjai:

a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése,

b) kezek előre vagy hátra bilincselése,

c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése,

d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.

(4) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.

31. § (1) A bilincselés módját az intézkedő országgyűlési őr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy

a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor vagy alapos okkal tartani lehet az országgyűlési őr elleni támadástól, valamint szökéstől, kivéve, ha az intézkedésben érintett kezei az erre a célra kialakított övhöz vannak bilincselve;

b) lábbilincselés, valamint kéz és láb bilincselés együttes alkalmazása akkor indokolt, ha arról, akivel szemben alkalmazzák, feltételezhető, hogy önmagában vagy másban kézbilincs alkalmazása esetén is kárt tud okozni, vagy a bűncselekmény jellege azt indokolja;

c) tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, vagy az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható.

(2) Az országgyűlési őr az intézkedés alá vont személyt fekvő helyzetben, falnak vagy más tárgynak nyomva megbilincselheti, ha azt a személy aktív ellenszegülése, támadása, erőszakos magatartása vagy ezek kialakulásának megelőzése szükségessé teszi.

(3) Intézkedése során az országgyűlési őr saját magához mást nem bilincselhet.

(4) A bilincset az országgyűlési őr szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

20. Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, valamint más eszköz alkalmazása

32. § (1) Az országgyűlési őr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot saját elhatározásából vagy szolgálati elöljárója parancsára használhat.

(2) A rendőrbottal - annak hiánya esetén - egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása a rendszeresített rendőrbotéval azonos.

(3) Az országgyűlési őr az (1) bekezdésben meghatározott rendszeresített eszközt szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

(4) Az országgyűlési őr az intézkedés megkezdésekor a vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt készenlétbe helyezi, a rendőrbotot kézbefogja és felkészül a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.

(5)[47] Ha műszaki jellemzőiből más nem következik, az elektromos sokkoló eszköz használata elsősorban a végtagokra irányulhat.

(6) A rendőrbot vagy a vele egy tekintet alá eső bármely más eszköz alkalmazásakor az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje. Kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.

21. Útzár

33. § (1) Közúton vagy közforgalom számára megnyitott egyéb úton útzár - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - ellenőrző-átengedő pont működtetésével telepíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerint telepített útzárat - a forgalomkorlátozáshoz szükséges jelzéseken túl - megkülönböztető fényjelzést működtető jármű vagy villogó sárga fényt adó berendezés elhelyezésével is meg kell jelölni.

(3) Az út szolgálati járművel történő eltorlaszolása sürgős esetben, az útzár telepítésének elrendelésére jogosult engedélyével hajtható végre. Ebben az esetben a szolgálati jármű megkülönböztető fényjelzését folyamatosan működtetni kell.

(4)[48] Az útzár alkalmazását a védett objektum vagy az Országgyűlés elnöke programhelyszíneinek vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendeli el.

(5)[49] Ha az Országgyűlési Őrség parancsnokának az útzár telepítésének elrendelésére vonatkozó döntésének meghozatala indokolatlan késedelemmel járna, az útzár telepítésének engedélyezésére az Országgyűlési Őrség parancsnokának helyettese, az ő akadályoztatása esetén az ügyeletvezető is jogosult.

22. Megállásra kényszerítés

34. §[50] Az Rtv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott megállásra kényszerítéshez az országgyűlési őr szolgálati járművet, továbbá gépjármű elfogó hálót is felhasználhat. Ennek során a szolgálati járműben keletkezett kárért - ha az erre vonatkozó vizsgálat a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos szabályok megsértése miatt más következtetésre nem jut - az országgyűlési őrt kártérítési felelősség nem terheli.

23. Lőfegyverhasználat

35. § (1) A lőfegyverhasználati jog gyakorlása független attól, hogy az országgyűlési őr egyenruhát vagy polgári öltözetet visel, szolgálatban vagy azon kívül van, és rendelkezik-e szolgálati lőfegyverrel.

(2)[51] A tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó országgyűlési őrt a lőfegyverhasználati jog nem illeti meg.

(3) Az országgyűlési őr a lőfegyverhasználat során elsősorban az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített lőfegyvert használja. Az Rtv. 53. § (2) bekezdése alapján fegyverként használható más dolog lehet a nem rendszeresített lőfegyver és minden olyan eszköz, amely az országgyűlési őr feladatának teljesítését elősegíti.

(4) A fegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan "A törvény nevében fegyvert használok!" szavakkal kell megtenni.

(5) Szolgálati elöljárója parancsára az országgyűlési őr köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver parancsra történő használatának jogszerűségéért a parancsot kiadó szolgálati elöljáró a felelős. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha az országgyűlési őr tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el.

36. § (1) A lőfegyverhasználat során a lövést lehetőleg végtagra kell irányítani.

(2) Ha a törvény csak a közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítása céljából teszi lehetővé a fegyverhasználatot és a közvetlen fenyegetés vagy támadás bármely oknál fogva megszűnt, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik. A lőfegyverhasználat további alkalmazásának helye nincs, ha az a célját elérte.

37. § (1) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani - számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is -, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(2) Ha a támadás közvetett - a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz -, akkor az országgyűlési őr elsősorban tárgyra, állatra ad le lövést. Az országgyűlési őr az őt vagy segítőjét járművel elütni szándékozó támadó járművének kerekeire, az emberre uszított kutya támadása esetén az állatra leadott lövéssel hárítja el a veszélyt.

(3) Mások személyét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető megvadult állatra az országgyűlési őr akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs. Szolgálati feladata teljesítésének érdekében az országgyűlési őr a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot lelőheti.

(4) A tárgyra, állatra irányuló lövésnek feltétele, hogy az ember életét, testi épségét ne veszélyeztesse.

(5) Az Rtv. 55. §-ában meghatározottakon túl nincs helye a lőfegyverhasználatnak, ha a lőfegyverhasználat az államhatáron átlövést idézne elő, valamint a határúton közlekedő személlyel szemben, kivéve, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadást, vagy fegyveres ellenállást kell leküzdeni.

38. § (1)[52] A lőfegyverhasználat során sérültet elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni kell orvosi ellátásáról, a közeli hozzátartozója értesítéséről.

(2) A lőfegyverhasználatot, valamint a halaszthatatlan segítségnyújtást követően az országgyűlési őr közvetlen szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelenti, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. A szolgálati elöljáró intézkedik a helyszíni szemle lefolytatására, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e kár. A szolgálati elöljáró a lőfegyverhasználatról jelentést tesz a szolgálati út betartásával.

(3)[53] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka 5 munkanapon belül köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat és lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés jogszerűségét, szakszerűségét. Különösen indokolt esetben a határidőt az Országgyűlési Őrség parancsnoka 5 munkanappal meghosszabbíthatja.

39. § (1) A vizsgálat során jelentést kell íratni a lőfegyvert használó országgyűlési őrrel, a lőfegyver használatára utasítást adó szolgálati elöljáróval és azzal az országgyűlési őrrel, akinek hitelt érdemlő tudomása van az eseményről. Nem vehet részt a vizsgálatban az, akinek jelentésírási kötelezettsége van.

(2) A lőfegyvert használó országgyűlési őr jelentése a következőket tartalmazza:

a) mikor, hol, kivel szemben, milyen fegyvert használt, hány lövést adott le, a leadott lövést hová irányította, a fegyver típusát, gyári számát,

b) a lőfegyverhasználat okát,

c) a megelőző intézkedéseket,

d)[54] milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, hol tartózkodik a sérült, történt-e haláleset,

e) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, az országgyűlési őr, valamint a károsult mit tett a kár enyhítésére,

f) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat,

g) a fegyverhasználatra feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást.

(3) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a jelentések adatait is figyelembe véve, a meghallgatáson történő megjelenésre való felkérés után meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt okozott.

(4) A vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza

a) a lőfegyverhasználat jogszerűsége minősítésére vonatkozó megállapítást,

b) a lőfegyverhasználat jogellenessége megállapítása esetén a felelősségre vonási eljárás megindítására vonatkozó döntést,

c) a sérüléseket, valamint

d) az okozott kárt.

(5) Ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka a lőfegyverhasználattal kapcsolatban bűncselekmény megalapozott gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes ügyészi szervnél, fegyelmi vétség gyanúja esetén intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(6) A tárgyra vagy állatra irányuló, valamint a figyelmeztető és a nem szándékosan létrejött lövést az országgyűlési őr lehetőleg azonnal, szóban jelenti szolgálati elöljárójának, majd írásos jelentést készít, amely tartalmazza:

a) mikor, hol, milyen célból, hány lövést adott le,

b) a lövést kiváltó körülményeket, figyelmeztető lövésnél az alkalmazott megelőző intézkedéseket, vagy azok mellőzésének okait,

c) a lövés irányát és következményét,

d)[55] ha a lövés halált, sérülést vagy kárt okozott, annak leírását,

e) a lövést követően tett intézkedéseit, valamint

f) a helyszínre, a tanúkra, és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

(7)[56] Ha a (6) bekezdés szerinti lövés halált, sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni.

V. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG FELADATAI

24. Személyvédelmi feladatok

40. § (1) A személyvédelem során az Országgyűlési Őrség sajátos védelmi eszközökkel és módszerekkel gondoskodik az Országgyűlés elnöke életének és testi épségének biztonságáról.

(2) A személyvédelmi feladatokat az Országgyűlési Őrség más szervekkel együttműködve végzi, melynek során gondoskodik az Országgyűlés elnöke ellen irányuló erőszakos cselekmények felderítéséről, megelőzéséről, megszakításáról. Az Országgyűlés elnöke életének, testi épségének védelme ellátásában közreműködő rendőri és más szervek tevékenységét az Országgyűlési Őrség koordinálja.

(3) A biztonság érdekében az Országgyűlési Őrség jogosult az Országgyűlés elnökének lakó-, tartózkodási vagy munkahelyén, az általa látogatott helyeken és azok közvetlen környezetében az adott területre egyébként érvényes közlekedési, tartózkodási szabályokat szigorítani, ideiglenesen személyi és technikai ellenőrzési rendszabályokat bevezetni.

40/A. §[57] (1) A személyvédelmi szolgálat célja:

a) a személybiztosítás,

b) a lakásbiztosítás,

c) a programhely-biztosítás,

d) az útvonal-biztosítás,

e) az Országgyűlés elnökének biztonságos közúti szállítása, valamint

f) az Országgyűlés elnökével kapcsolatos nyílt és operatív biztosítás

ellátása.

(2) A személybiztosító feladata az Országgyűlés elnökének közvetlen fizikai védelme, életének, testi épségének megóvása.

(3) A lakásbiztosító feladata az Országgyűlés elnökének és a vele együtt lakó családtagjai elhelyezésére szolgáló létesítmények elleni támadás elhárítása, az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a belépő személyek ellenőrzése, a védelem technikai eszközeinek kezelése.

(4) A programhely-biztosító feladata az Országgyűlés elnöke által látogatott rendezvény helyszínének feltérképezése, a biztosítás előkészítése, a rendezvény helyszínének ellenőrzés alá vonása, indokolt esetben lezárása, a védett személy mozgásterületének és ideiglenes szállásának biztosítása.

(5) Az útvonal-biztosító feladata az Országgyűlés elnöke közlekedési útvonalának megelőző ellenőrzése, a veszélyforrások felmérése, elhárítása, az áthaladás biztosítása.

(6) A biztonsági gépjárművezető feladata az Országgyűlés elnöke közúti közlekedése során - az erre kijelölt gépjárművekkel történő biztonságos szállításával - az Országgyűlés elnökének közvetlen fizikai védelme, életének, testi épségének megóvása.

(7) Az operatív személyvédő feladata az Országgyűlés elnöke élete, testi épsége, valamint a védelemre kijelölt objektumok zárt területének biztonsága ellen irányuló cselekmények, az azokat elkövetni szándékozó személyek erre irányuló szándékának előzetes felderítése, valamint az ezt előkészítő vagy megkönnyítő körülmények felfedése és kiküszöbölése. Ezen feladatok ellátása érdekében az operatív személyvédő az Országgyűlés elnökének testi épségének, valamint a védelemre kijelölt objektumok veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat összegyűjti, rendszerezi és értékeli.

41. § (1) Az Országgyűlés elnökének személyvédelmével kapcsolatos feladatokat az Országgyűlési Őrség látja el, kivéve, ha az Országgyűlés elnöke a magánprogramjának vagy a részvételével bonyolított hivatalos programjának időtartamára a személyvédelem egyes elemeiről - előzetesen és írásban - lemond, feltéve, hogy a hivatalos programon nem vesz részt[58]

a) a Kormány tagjai közé nem tartozó védett személy,

b) nemzetközileg védett személy,

c) viszonosság alapján védett személynek tekintendő külföldi.

(2) Az Országgyűlés elnökének munkahelyét, valamint lakását vagy egyéb tartózkodási helyét az adott célnak megfelelő biztonságtechnikai berendezésekkel kell védeni. Ezek beszerzésével, fel- és leszerelésével, üzemeltetésével, karbantartásával, javításával, továbbá a személyvédelemmel kapcsolatban felmerült költségek az Országgyűlés Hivatalát terhelik.

(3)[59] Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés elnöke részére állandó híradástechnikai összeköttetést biztosít, technikai átvizsgálást végez és gondoskodik lakása technikai védelméről.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban felmerült költségek az Országgyűlés Hivatalát terhelik.

42. § (1) A személyvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a védelemért felelős parancsnok biztonsági szempontból véleményezi az Országgyűlés elnökének programját. Véleményét a program szervezéséért felelős szervezetek, szervek, személyek kötelesek figyelembe venni.

(2) A program során az Országgyűlés elnökének biztonsága érdekében a következők szerint kell eljárni:

a) ha az Országgyűlés elnöke a programtól eltérően tömegben, vagy a tervezetthez képest más útvonalon szándékozik mozogni, ezt a szándékát kellő időben jelzi a biztosítás parancsnokának, aki közreműködik a megváltozott program meghatározásában;

b) a biztosítás parancsnoka váratlan helyzet vagy közvetlen fenyegetettség esetén menekítéssel gondoskodik az Országgyűlés elnökének biztonságba helyezéséről, és - ha az ezzel okozott késedelem veszéllyel nem jár - az Országgyűlés elnöke részére a szükséges tájékoztatást megadja;

c) ha a rendelkezésre álló információk alapján az Országgyűlés elnöke ellen intézett támadás valószínűsíthető, a biztosítás parancsnoka védőruházatról gondoskodik, viselésének szükségességére az Országgyűlés elnökének figyelmét felhívja és elrendeli a védőruházat használatát. A védőruházat viselését az Országgyűlés elnöke írásban visszautasíthatja.

(3) Vasúton, légi és vízi járművön történő utazás esetén az Országgyűlési Őrség a vasúttársasággal, a légitársasággal, a vízi jármű üzemeltetőjével, illetve más, az utazás lebonyolításában közreműködő szervezetekkel egyeztetve gondoskodik az útvonal megfelelő ellenőrzéséről és a vasúti, légi, vízi jármű megfelelő biztonságos őrzéséről, közlekedéséről.

43. § (1) Az Országgyűlés elnökének hivatalos programja idején az Országgyűlés elnöke egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében az Országgyűlési Őrség

a) szervezi és koordinálja a szükség esetén nyújtandó egészségügyi ellátást,

b) gondoskodik a rohamkocsi szintű mentési készenlét biztosításáról és egyéb egészségügyi készültség fenntartásáról, valamint

c)[60] gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi intézmény vagy az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház (a továbbiakban: ÉPC-HK) kijelölt osztályain készenléti ügyelet tartásáról.

(2)[61] Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés elnökének gyógyintézeti ellátásáról a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt intézmények vagy az ÉPC-HK útján gondoskodik.

(3)[62] Az Országgyűlés elnöke hivatalos programja során a rohamkocsi szintű mentési készenlétet az Országgyűlési Őrség biztosítja, akadályoztatása vagy a kapacitását meghaladó feladat esetén az Országgyűlési Őrség az ÉPC-HK kijelölt osztályát vagy az Országos Mentőszolgálat kijelölt egységét kéri fel a rohamkocsi szintű mentési készenlét biztosítására.

(4)[63] A személyvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében az Országgyűlés elnökének gyógyintézeti ellátását az ÉPC-HK végzi.

(5) Az Országgyűlés elnöke gyógyintézeti ellátásának biztosítása érdekében - ha a (4) bekezdésben meghatározotton túl további egészségügyi intézmény bevonása indokolt - az Országgyűlési Őrség más egészségügyi intézményt is felkérhet arra, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon az Országgyűlés elnöke egészségügyi ellátásának biztosítására.

(6) Az Országgyűlés elnökének ellátása érdekében az Országgyűlési Őrség a (4) és (5) bekezdésben foglalt intézményeken túl indokolt esetben más egészségügyi szolgáltatót is felkérhet a közreműködésre.

(7)[64] Az Országgyűlési Őrség személyvédelmi feladatainak ellátása keretében gondoskodik arról, hogy az Országgyűlés elnökének egészségügyi állapotára vonatkozó tájékoztatást - ideértve a közeli hozzátartozók részére adott tájékoztatást is - kizárólag a kezelést irányító vagy végző orvos adjon az Országgyűlés elnöke hozzájárulásával. Az Országgyűlési Őrség személyvédelmi feladatainak ellátása keretében gondoskodik arról, hogy egyéb célú tájékoztatást csak az Országgyűlés elnökének, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapota esetén az Országgyűlés elnöke titkárságának vezetője engedélye alapján adjon a kezelést irányító vagy végző orvos.

25. Létesítménybiztosítási feladatok[65]

44. § (1)[66] A védett objektum őrzésének és védelmének módját az Országgyűlési Őrség parancsnoka által jóváhagyott védelmi terv határozza meg.

(2) Az épületek védelme

a) a létesítmény technikai biztosítására,

b) a be- és kilépő személyek, valamint csomagjaik ellenőrzésére,

c) a létesítmény közvetlen környezetének, továbbá az érkező szállítmányok és küldemények biztonsági ellenőrzésére, és

d) a külső-belső őrzésre

terjed ki.

(3)[67] Az Országgyűlési Őrség

a) az (1) bekezdésben meghatározott épületeket az őrzés biztonságához szükséges biztonságtechnikai eszközökkel és berendezésekkel szereli fel, valamint

b)[68] az (1) bekezdésben meghatározott épületek biztonságának biztosítása - különösen az Országgyűlés működését és tevékenységét érintő adatok és információk jogellenes megszerzésének megakadályozása - érdekében az Rtv. szerinti személyvédelmi és létesítménybiztosítási intézkedéseket alkalmaz, valamint - kizárólag az Ogytv. 141/A. §-ában meghatározott célból - technikai átvizsgálást végez.

(4)[69] A létesítmény kezelője biztosítja az őrzést ellátó állomány megfelelő szintű elhelyezését. A létesítmény kezelőjének költségére a biztonságtechnikai eszközök és berendezések alkalmasságának elbírálását, azok felszerelését, üzemeltetését, karbantartását, javítását és szükség esetén cseréjét az Országgyűlési Őrség végzi.

(5)[70]

(6)[71] A szolgálati elöljáró által meghatározottak alapján létesítmény, terület, felszerelés vagy érték védelmére, őrzésére rendkívüli őr felállítására kerülhet sor.

(7)[72] Zárt objektumon kívül, különösen közterületen, nyilvános helyen, valamint őrzött objektum külső körzetében végrehajtott szolgálat során az objektumőr és a protokolláris díszelgési feladatot ellátó őr (a továbbiakban: díszőr) felállítási helyén történő tartózkodás időtartama megszakítás nélkül legfeljebb 6 óra lehet. A váltást ellehetetlenítő körülmény esetében a felállítási helyen tartózkodás időtartama meghosszabbítható. A váltás megszervezéséről a szolgálati elöljárónak kell gondoskodnia.

25/A. A kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének fenntartása érdekében ellátott járőr- és őrszolgálati feladatok[73]

45. §[74] (1) A járőrszolgálat ellátása során az országgyűlési őr

a) a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzése, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének a fenntartása érdekében előre meghatározott körzetben látja el a jogszabályban meghatározott feladatait,

b) a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének a fenntartásában való közreműködés keretében kezdeményezi a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek eljárását,

c) jelenlétével hozzájárul a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület rendjének a biztosításához, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterületen a biztonság növeléséhez,

d) fokozott figyelmet fordít az elhagyott járművekre, csomagokra, tárgyakra, illetve a kiemelt nemzeti emlékhelyet érintő rongálásra utaló körülményekre, valamint

e) figyelemmel kíséri a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterületen észlelt csoportosulásokat, nyomon követi e csoportosulásoknak a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterületen kifejtett tevékenységét, mozgását.

(2) Az őrszolgálat ellátása során az országgyűlési őr

a) védi, őrzi, illetve közbiztonsági szempontból ellenőrzi a kiemelt nemzeti emlékhely területén kijelölt őrhelyén, mozgási körzetében elhelyezkedő értékeket, szobrokat, emlékhelyeket,

b) fokozott figyelmet fordít az általa ellenőrzött területen elhagyott járművekre, csomagokra, tárgyakra, valamint

c) figyelemmel kíséri az őrhelyén és a mozgási körzetében észlelt csoportosulásokat.

(3) Az országgyűlési őr a járőr- és őrszolgálat ellátása során

a) - az Ogytv. 137. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint - testkamerát, valamint

b) - az Ogytv. 137. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint - elektronikus megfigyelőrendszert

használ.

26. Tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok

46. § (1)[75] Az Országgyűlési Őrség a tűzbiztonsági feladatai körében biztosítja a védett objektum tűzvédelmét, felügyeli a tűzjelző hálózatot.

(2)[76] A tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok keretében az Országgyűlési Őrség feladatkörébe tartozik a tűzveszélyes tevékenységek feltárása, észrevételezése, a tűz korai észlelése, a kezdeti tűz oltása, a tűzoltó erők felvonulásának és munkájának segítése, valamint az (1) bekezdésben meghatározott épületekben tartott különböző rendezvények esetében a tűzbiztonsági szabályok betartásának figyelemmel kísérése.

(3)[77] Az Országgyűlési Őrség vizsgálja a jogszabályokban és hatósági előírásokban foglalt tűzvédelmi követelmények érvényesülését, hiányosság esetén felhívja a használó figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére. A szabálytalanság felszámolásának elmulasztása vagy közvetlen tűzveszély észlelése során haladéktalanul intézkedik és értesíti az ügyeletest.

(4) Az országgyűlési őr tűz- vagy káreset során megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen a következő intézkedéseket: jelzés, felderítés, elsődleges beavatkozás, riasztás, illetékesek értesítése, kiérkező tűzoltóegységek fogadása, a felvezetés megszervezése, jelentési kötelezettségek teljesítése.

(4a)[78] Az Országgyűlési Őrség a tűzesetről vagy a műszaki mentést igénylő esetről utólagosan akkor is tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szervet, ha az Országgyűlési Őrség tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti eleme saját hatáskörében eljárva, önállóan számolta fel a tűzesetet vagy végezte el a műszaki mentést.

(5) Az Országgyűlési Őrség szükség szerint, de legalább évente a tűzoltásra betervezett egységek állománya részére - a Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv szerinti - begyakorló gyakorlatot tart, továbbá legalább évente egy alkalommal kiürítési gyakorlatot hajt végre.

47. § Az Országgyűlési Őrség a tűzbiztonsági és tűzoltási tevékenysége során[79]

a)[80] az általa észlelt segélykérést az ügyeleti szolgálat közreműködésével továbbítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervhez,

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,

c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, továbbá a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.

26/A. A tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok[81]

47/A. §[82] (1)[83] Az Ogytv. 53. és 141. §-ában foglalt feladatok ellátása érdekében az Országgyűlés ülésnapjain intézkedési kötelezettségre felkészült állomány (a továbbiakban: rendfenntartó egység) tevékenységét a szolgálatparancsnok vagy szükség esetén a hivatásos állomány tiszti szolgálati beosztást betöltő tagjának irányításával végzi.

(2) A tárgyalási rend fenntartására az ülésterembe bevonuló rendfenntartó egység az intézkedéseket az Ogytv. 134. § (3) bekezdésében kapott utasítás alapján hajtja végre.

26/B. Díszőri feladatok[84]

47/B. §[85] (1)[86] A díszőr ellátja az öltözködési és alaki előírásokban foglaltak alapján részére meghatározott díszelgő feladatokat nemzeti ünnepek, ünnepségek, rendezvények, kegyeleti aktusok, díszőrbemutatók, egyéb díszelgési feladatok alkalmával. A díszőr tevékenységét a díszőrvezénylő parancsnok utasításai szerint végzi.

(2) A védett objektumon kívül, illetve külföldön ellátott díszőrfeladatokat az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi.

26/C. Feladatok ellátásának folyamatos biztosítása[87]

47/C. §[88] (1) Az Országgyűlési Őrség

a) feladatainak végrehajtása,

b) működésének, irányításának és vezetésének, a szolgálati feladatellátás folyamatosságának biztosítása,

c) az együttműködő szervekkel való kapcsolat állandó fenntartása,

d) a rendkívüli eseményekkel összefüggő, halaszthatatlan intézkedések megtétele, az intézkedésre jogosult és köteles szervek, személyek értesítése, valamint a vezetők tájékoztatása

érdekében folyamatos jelleggel ügyeletet biztosít. Rendkívüli esetben az Országgyűlési Őrség parancsnokának döntése alapján eseti ügyelet működtethető.[89]

(2) Az ügyeletes a hivatali munkaidőn kívül a szerv vezetőjének jogkörét a részére meghatározott mértékben gyakorolja.

(3) Az ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, melyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez szükségesek.

(4) Az ügyeletest a feladatának teljesítésétől elvonni, más feladatra igénybe venni nem lehet.

27.[90]

48. §[91]

VI. FEJEZET[92]

49. §[93]

28.[94]

50. §[95]

29.[96]

51. §[97]

52. §[98]

53. §[99]

54. §[100]

30.[101]

55. §[102]

31.[103]

56. §[104]

VII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI ELÖLJÁRÓI ÉS FELJEBBVALÓI VISZONYRA, AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐR MAGATARTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

32. Szolgálati elöljárók és alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak

57. § (1) A szolgálati elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, valamint az alacsonyabb rendfokozatúakat

a) vezetéknevükön és rendfokozatukon, vagy

b) rendfokozatuk megnevezésével és az "úr", nők esetében az "asszony" vagy a "kisasszony" szóval

szólítják meg.

(2) Az az országgyűlési őr, akit szolgálati elöljárója vagy feljebbvalója megszólít, "Parancs!" szóval jelentkezik.

(3) Az alárendelt a szolgálati elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az "úr" - nők esetében az "asszony" vagy a "kisasszony" - szóval szólítja meg.

(4) A távol lévő szolgálati elöljárót, feljebbvalót, valamint alárendeltet a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni.

(5) A távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása - nevének, rendfokozatának közlése - után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni, kivéve, ha a szolgálati elöljáró-alárendelt viszonyból más következik.

33. Szolgálati elöljárói viszonyba lépés

58. § (1) Ha az Országgyűlési Őrség egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt tagjai együtt látnak el szolgálatot és a parancsnok nincs kijelölve, akkor azonos rendfokozat esetén a szolgálati elöljáró a magasabb beosztású országgyűlési őr. Azonos beosztás esetén a magasabb rendfokozatú országgyűlési őr a szolgálati elöljáró, valamint annak a szolgálati ágnak a beosztottja, amelynek területén a szolgálatot együtt teljesítik.

(2) Ha az országgyűlési őrök az Rtv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott szervek tagjaival együtt látnak el szolgálatot - előzetes írásbeli megállapodás vagy műveleti terv hiányában - a szolgálati elöljáró annak a szervnek a tagja, amelynek a hatáskörébe tartozó ügyben az együttes szolgálatellátást végrehajtják.

(3) Abban az esetben, ha az Országgyűlési Őrség és az Rtv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott szerv által védett személy azonos rendezvényen vesz részt, a szolgálati elöljáró - előzetes írásbeli megállapodás vagy műveleti terv hiányában - a feljebbvaló, vagy azonos rendfokozat esetén az, aki a rendfokozatot régebben viseli.

(4) A feljebbvaló vagy - azonos rendfokozat esetén - a rendfokozatot régebben viselő országgyűlési őr akkor köteles szolgálati elöljárói viszonyba lépni, ha

a) a helyszínen intézkedő országgyűlési őr segítése érdekében erre szükség van,

b) az országgyűlési őr intézkedése törvényellenes, vagy

c) az országgyűlési őr az utcán, nyilvános helyen viselkedésével botrányt okoz, vagy olyan cselekményt követ el, amely az Országgyűlési Őrség tekintélyét sérti.

59. § (1) A szolgálati elöljárói viszonyba lépést egyértelműen és határozottan ki kell jelenteni, és minden, a helyszínen tartózkodó és az utasítások végrehajtásában érintett személy tudomására kell hozni. A polgári ruhában lévő feljebbvaló magát előre igazolva léphet szolgálati elöljárói viszonyba.

(2) A szolgálati elöljárói viszonyba lépés nem járhat a szolgálati intézkedésbe való indokolatlan beavatkozással.

(3) A szolgálati elöljárói viszonyba lépett feljebbvalónak az átvett intézkedést be kell fejeznie. Amennyiben a szolgálati elöljárói viszonyba lépés szolgálati feladat végzésekor történik, akkor a szolgálati elöljáró a megkezdett feladat végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

(4)[105] Az intézkedő országgyűlési őröknek a szolgálati elöljárói viszonyba lépésről közvetlen szolgálati elöljárójuknak jelentést kell tenniük. Ebből a célból kölcsönösen feljegyzik egymás nevét, rendfokozatát, azonosító jelvényének számát és beosztási helyét.

34. A szolgálati elöljáró és a feljebbvaló kötelességei

60. § (1) A szolgálati elöljáró

a)[106] szervezi, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezeti elemek és beosztottak munkáját, biztosítja a munka feltételeit, figyelembe véve és mérlegelve alárendeltjei javaslatait,

b) megfelelően dokumentálja ellenőrzéseit és az ellenőrzés eredményétől függően a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére, valamint a felelős személyének megállapítására és felelősségének érvényesítésére a szükséges intézkedéseket megteszi,

c) hatáskörén belül önállóan intézkedik, megköveteli alárendeltjeitől, hogy pontosan és időben teljesítsék szolgálati kötelességeiket; a munka szervezése során arányosan osztja el a munkaterheket; a munkában kiemelkedő alárendeltjeit dicséri és jutalmazza vagy erre javaslatot tesz, a hanyag, fegyelmezetlen alárendelteket felelősségre vonja,

d) megismeri alárendeltjei alkalmazási feltételeit és azt, hogy ezeknek mennyire felelnek meg; elfogultságtól mentesen jár el, és figyelme kiterjed minden olyan lényeges körülményre, amely alárendeltjeinek szolgálatellátását befolyásolhatja,

e) megismeri és figyelemmel kíséri közvetlen alárendeltjei személyiségét, képességeinek, adottságainak, emberi tulajdonságainak változását, munkáját befolyásoló körülmények alakulását, megteszi a szükséges intézkedéseket a szolgálatellátás terén jelentkező hátráltató tényezők csökkentésére,

f) alárendeltjeitől megköveteli az Alaptörvény, a jogszabályok és a szolgálati tevékenységet szabályozó egyéb rendelkezések betartását, gondoskodik szakismeretük fejlesztéséről, átadja az országgyűlési őri munkában szerzett tapasztalatait,

g) személyes helytállásával példát mutat a szolgálat ellátásában, a szakmai ismeretek elsajátításában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcs normáinak betartásában,

h) védi alárendeltjei jogait és jogos érdekeit, mindenkor tiszteletben tartja alárendeltjei személyiségi jogait és emberi méltóságát,

i) figyelemmel kíséri alárendeltjeinek egészségügyi helyzetét, gondoskodik egészségvédelmükről,

j) intézkedik a továbbképzés, önképzés, számonkérés folyamatos végrehajtásáról, az ezekre vonatkozó feltételek megteremtéséről,

k) gondoskodik az Országgyűlési Őrség vagyonának védelméről, rendeltetésszerű használatáról, a szolgálat ellátásához szükséges technikai felszerelésről, biztosítja a körletrend betartását,

l)[107] ismeri a vezetése alá tartozó szervezeti elem létszámát, az eszközök, a felszerelés és fegyverzet mennyiségét és állapotát, és törekszik a szervezeti elem optimális működtetésére,

m) intézkedik a szolgálati okmányoknak az iratkezelési szabályok szerinti kezeléséről, elhelyezéséről úgy, hogy azok a nap 24 órájában - valamennyi szolgálati csoport okmányai vonatkozásában - ellenőrzéskor rendelkezésre álljanak és naprakészek legyenek, továbbá

n) távolléte esetére kijelöli helyettesét, ha kijelölt vagy megbízott helyettese nincs.

(2) A szolgálati elöljáró az országgyűlési őrt köteles a szolgálat ellátására felkészíteni és eligazítani.

(3) A szolgálati elöljáró a kiadott parancsok végrehajtását ellenőrzi.

(4) A feljebbvaló mindenkor megköveteli az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelem, a rend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra, az udvariasságra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását.

35. Az országgyűlési őr kötelezettségére vonatkozó általános szabályok

61. § (1) Az országgyűlési őr köteles

a) feladatát az Országgyűlési Őrség szervezetében meghatározott függelmi viszonyok rendszerében teljesíteni,

b) gondoskodni a rábízott felszerelések, eszközök rendeltetésszerű használatáról, karbantartásáról, védelméről, közvetlen környezete rendjéről, tisztaságáról,

c) fokozott gondossággal és ésszerű takarékossággal bánni a rábízott és a szolgálati tevékenységhez kapcsolódó anyagi javakkal, minden törvényes eszközzel megakadályozni annak károsodását, pazarlását,

d) tiszteletben tartani munkatársai és beosztottjai emberi méltóságát,

e) szolgálati, munkaköri, szakmai feladatait beosztásának megfelelően, a legjobb tudása szerint ellátni,

f) az esküjében vállalt, jogszabályokban, munkaköri leírásában előírt, valamint a szolgálati elöljárói által meghatározott utasítást teljesíteni,

g) a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó tényeket és körülményeket a valóságnak megfelelően jelenteni,

h) a szolgálat ellátásához, az esküjében vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezni és fenntartani, melyhez a munkáltató segítséget nyújt,

i) az alaki szabályokat betartani,

j)[108] a szolgálati feladatait a szolgálati időrendszerének megfelelően teljesíteni, készenlét elrendelése esetén rendelkezésre állni.

(2) Az országgyűlési őr a szakmai kérdésben hozzá fordulónak - amennyiben megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik - felvilágosítást nyújt.

36. Az alárendelt jelentési kötelezettsége

62. § (1) Az alárendelt szolgálati elöljárójának szóban jelenti

a) a szolgálati feladat, az utasítás végrehajtását, valamint az azt akadályozó körülményeket,

b) beosztásba való kinevezését, magasabb rendfokozatba történt előléptetését, kitüntetését, megdicsérését, jutalmazását, ha ezt nem a közvetlen szolgálati elöljáró jelenlétében közölték vagy nem tőle kapta,

c) ha más szolgálati elöljárótól utasítást kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét,

d) szabadságról való bevonulását, vezénylésének lejártát, a vezénylés helyéről történő bevonulását,

e) ha elháríthatatlan külső ok miatt a szolgálati vagy vezénylési helyén az előírt időben nem tud megjelenni,

f) fegyelmi fenyítését, ha azt nem közvetlenül szolgálati elöljárója szabta ki,

g) intézkedéseit, valamint

h)[109] megbetegedését, felgyógyulását, várható felgyógyulását, illetve annak elhúzódását.

(2) Az alárendelt szolgálati elöljárójának írásban jelenti

a)[110] a személyi és családi körülményeiben beállott, a Hszt. 1. mellékletében meghatározott adatokkal kapcsolatos változásokat, valamint

b) ha bűncselekmény, szabálysértés vagy a helyszínen közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegés miatt vele szemben intézkedés történt.

(3) Ha más jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő, a jelentést írásban kell megtenni.

(4)[111] Az alárendelt szolgálati időben a közvetlen szolgálati elöljárónak haladéktalanul, de legkésőbb szolgálatának letelte előtt, szolgálati időn kívül az eseményt követő szolgálati napon jelenti a jogszabály által előírt jelentési kötelezettség alá eső változásokat.

(5)[112] Az országgyűlési őr az intézkedésével összefüggő rendkívüli eseményről haladéktalanul írásban köteles jelentést tenni, amelyet a szolgálati elöljáró köteles kivizsgálni.

37. Az egyedi utasítás adásának és végrehajtásának rendje

63. § (1) Az utasításokat a szolgálati út betartásával kell kiadni, ugyanígy kell előterjeszteni a kérelmeket is. A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek, az ügyek intézésének az a módja, amikor az ügy a közvetlen parancsnok és a közbeeső szolgálati elöljárók útján jut ahhoz, akinek abban döntési, utasítási, parancsadási, intézkedési joga vagy kötelessége van.

(2) A szolgálati elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha a szolgálati út betartása miatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott utasítást jelenti közvetlen szolgálati elöljárójának.

(3) Az országgyűlési őr az utasítás tudomásulvételét "Értettem!" szóval jelenti. Indokolt esetben a szolgálati elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette az utasítást. A távbeszélőn adott utasítás jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.

(4) Ha az utasítás végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt az utasítást adó szolgálati elöljáró felé haladéktalanul jelenteni kell. Ha az országgyűlési őr kapcsolata megszakad a szolgálati elöljárójával, utasítás hiányában köteles a jogszabályok és más rendelkezések előírásai szerint önállóan eljárni.

(5) A parancsot, utasítást kiadónak kell biztosítania a parancsban, utasításban foglaltak végrehajthatóságának feltételeit.

64. § (1) Az utasítást az alárendelt ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint - az Rtv. 11. és 12. §-ában foglaltakra figyelemmel - hajtja végre. Ha a parancs teljesítését másik szolgálati elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott utasítást köteles jelenteni. Ha a szolgálati elöljáró ennek ellenére utasítást ad parancsa végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi utasítás teljesítését követően az első utasítás végrehajtását meg kell kezdeni, valamint folytatni kell.

(2) Az első utasítás teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új utasítást adó szolgálati elöljáró felelős. Az, aki az újabb parancsot adta, értesíti erről az előző utasítást adó szolgálati elöljárót. Az utasítás végrehajtását mindkét szolgálati elöljárónak jelenteni kell. A fontosabb utasításokat a szolgálati elöljáró írásban adja ki, és gondoskodik az érintett beosztottak előtt történő kihirdetésükről.

38. A jelentkezések rendje

65. § (1) A szolgálati elöljárónál az alárendelt országgyűlési őrök jelentkezni kötelesek.

(2) Jelentkezés alkalmával az alárendelt jelenti vezetéknevét, rendfokozatát és röviden azt, amit szolgálati elöljárója tudomására akar hozni.

(3) Ünnepi rendezvény, szemle vagy parancsnoki értekezlet kivételével a jelentkezéskor, jelentéstételkor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha a szolgálati elöljáró ismeri azt, aki jelent vagy jelentkezik.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka jelentkezni köteles az Országgyűlési Őrséghez érkező köztársasági elnöknél, az Országgyűlés elnökénél és a miniszterelnöknél.

(5)[113] Ellenőrzés alkalmával, ha az ellenőrzést végző nem szolgálati elöljáró, akkor csak az ellenőrzött szervezeti elem vezetője útján intézkedhet. Ez alól kivételt képez, ha a késedelem a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti. Az ellenőrzött szervezeti elem vezetője köteles az ellenőrzést végző felhívására intézkedni az észlelt törvénysértés megszüntetésére. Véleménykülönbség esetén - soron kívül - a közös szolgálati elöljáró döntését kell kérni.

(6)[114] Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szervezeti elem vezetője fogadja az ellenőrzést végző személyt.

(7) A szolgálati elöljárók és feljebbvalók, valamint az alárendeltek - amennyiben nem ismerik egymást és egyértelműen nem állapítható meg legalább a rendfokozat - szolgálati érintkezés alkalmával a nem ismert információk beszerzése érdekében tisztázzák az érintett országgyűlési őr megszólítását. A kezdeményező fél bemutatkozása - név, rendfokozat, beosztás - után a megszólított személy mutatkozik be. További szolgálati érintkezés a szolgálati elöljárói, feljebbvalói viszonyoknak megfelelően történik.

(8) Az ügyeleti szolgálatot ellátó hivatásos állományú a kívülről érkező hívások fogadásánál szolgálati helyének megnevezését, napszaknak megfelelő köszöntést, elöljárói, feljebbvalói viszony esetén jelentkezést köteles végrehajtani.

39. Tiszteletadás

66. § (1) Az Országgyűlési Őrség egyenruhát viselő tagjai az Országgyűlési Őrség alaki szabályzata előírásainak megfelelően teljesítenek tiszteletadást. Az Országgyűlési Őrség egyenruhát viselő tagjai találkozáskor egymásnak tiszteletadást teljesítenek. Alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek. Az azonos rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegnek egymásnak.

(2) Az Országgyűlési Őrség egyenruhát viselő tagjai kölcsönös udvariasság alapján a rendfokozat figyelembevételével tiszteletadást teljesítenek a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyenruhát viselő tagjainak.

(3) Az országgyűlési őr a fentieken kívül tiszteletadást teljesít:

a) a Himnusz, a Szózat és az Európai Unió himnusza elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor,

b) Magyarország állami zászlajának,

c) eskütétel alatt,

d) síremlékek, emlékművek előtt, ha ott díszőrség áll,

e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek csapatzászlói előtt, valamint

f) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek.

(4) A kötelező tiszteletadás szabályai - a helyzetnek megfelelően - nyilvános helyeken, közlekedési eszközökön is érvényesek.

(5)[115] Ha a szolgálati elöljáró, valamint a feljebbvaló az országgyűlési őrt megdicséri, "Hazámat szolgálom hűséggel, becsülettel!" szavakkal kell válaszolni. Csoport vagy kötelék megdicsérése esetén a csoport vagy kötelék parancsnoka válaszol.

(6) Tiszteletadást nem kell teljesíteni

a) az országgyűlési őr intézkedése közben,

b)[116]

c)[117] személyvédelem, lakásbiztosítás, programhely-biztosítás és útvonal-biztosítás közben,

d) tűzoltás közben,

e) katasztrófaelhárítási és felszámolási tevékenység közben,

f) gyakorlat végrehajtása közben,

g) járművezetés közben,

h) szolgálati és magángépjárművek utasterében,

i) tömegközlekedési eszközökre történő fel- vagy leszállás közben vagy ha az balesetveszélyt jelent,

j) a temetési menetben,

k) az alaki szabályzatban meghatározott egyéb esetekben.

40. A körlet rendje

67. §[118] (1) A körlet az Országgyűlési Őrség valamely szervezeti eleme elhelyezésére szolgáló épület vagy épületrész, a hozzá tartozó létesítményekkel együtt.

(2) A körletparancsnok a körletben elhelyezett szervezeti elem vezetője, aki felelős a körlet rendjéért, a körletben elhelyezett személyek fegyelméért. Ha a körletben több szervezeti elem van elhelyezve, a körletparancsnokot a közös szolgálati elöljáró jelöli ki. A körletparancsnoki teendőket utasításban alacsonyabb beosztású szolgálati elöljáróra is át lehet ruházni, amely utasítást a körletben elhelyezett személyekkel ismertetni kell.

(3) A körletrendet a körletparancsnok határozza meg, azt a szolgálati elöljáró jóváhagyása után ki kell függeszteni.

(4) A körletben a női öltözőt és pihenőt a férfiakétól elkülönítve kell kialakítani.

(5) A körlet helyiségeinek, szabad területeinek rendeltetését, használatuk szabályait a körletrend határozza meg. Több szervezeti elem által közösen használt körlet esetén az elöljáróknak intézkedniük kell a közös használatú helyiségekre vonatkozó szabályokról. A használati szabályokat az érintett országgyűlési őrnek meg kell ismernie.

(6) Az országgyűlési őr felelős a körlet rendjének fenntartásáért, a használatára bízott eszközök, felszerelések, berendezések megóvásáért, rendeltetésszerű használatáért.

41. A szolgálati fegyver

68. § (1) Fegyverzettel az az országgyűlési őr látható el, aki a fegyverhasználatra, valamint a fegyver tárolására és kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett és szolgálati beosztása indokolja a fegyverrel történő szolgálatellátást.

(2) Fegyverzetet személyi alapfelszerelésként, személyhez, beosztáshoz vagy technikai eszközhöz rendelt felszerelésként, alegység- és egységkészletként lehet kiadni.

(3) A személyi alapfelszerelésként, személyhez, beosztáshoz vagy technikai eszközhöz rendelt felszerelésként, alegység- és egységkészletként kiadható fegyvereket a fegyverzeti normában határozzák meg.

69. § (1)[119] A használatra kiadott lőfegyverek - a (2), a (2a) és a (2b) bekezdés kivételével - és az azzal egy tekintet alá eső eszközök az erre a célra kialakított fegyverszobában tárolhatók.

(2) A személyi felszerelésként kiadott maroklőfegyverek tárolhatók a szolgálati helyen, csoportosan vagy egyénileg. A szolgálati lőfegyverek csak ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítetten tárolhatók.

(2a)[120] Az Országgyűlési Őrség kiképzési célú szolgálati lőfegyverei a tárolásra hatósági engedéllyel rendelkező lőtér fegyverszobájában oly módon elkülönítve tárolhatók, hogy azokhoz kizárólag a kiképzési feladatot irányító országgyűlési őr férhessen hozzá.

(2b)[121] Az azonnali bevethetőséget megkövetelő szolgálati feladatot ellátó állomány feladatellátására rendelt szolgálati lőfegyverek és lőszerek fegyverrel őrzött védett objektumban lévő zárható tárolóhelyen vagy fegyverrel őrzött védett objektumban lévő lezárt hordozójárműben - a lőfegyver ürített állapotára, valamint a lőfegyvernek a lőszerektől való elkülönítésére vonatkozó követelmény alkalmazását mellőzve - csoportosan vagy egyénileg tárolhatóak.

(3) A lőfegyver tárolóhelyen történő elhelyezése, valamint karbantartása, szétszedése, tisztítása előtt fokozott gondossággal kell meggyőződni a lőfegyver töltetlen és ürített állapotáról.

(4) Azokban a helyiségekben, ahol ügyfelek is megjelenhetnek, a (2) bekezdés első mondata szerinti csoportos tárolás nem végezhető.

(5) Azokban az objektumokban, ahol folyamatos ügyeleti szolgálat nem működik, vagy az objektum technikai védelemmel nincs ellátva, lőfegyver és lőszer nem tárolható.

70. § (1) A szolgálati lőfegyver szolgálatban nyíltan is viselhető, szolgálaton kívül csak rejtett módon hordható.

(1a)[122] Polgári ruhában teljesített szolgálat esetén a lőfegyver nyíltan kizárólag akkor fedhető fel, ha az öltözéken a viselő láthatóvá tette az Országgyűlési Őrséghez való tartozást, így különösen Országgyűlési Őrség felirattal ellátott láthatósági mellény, taktikai vagy lövedékálló mellényt viselésével.

(2) Géppisztolyt, gépkarabélyt, puskát az országgyűlési őr kizárólag szolgálatban és külön utasításra tarthat magánál.

(3)[123] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyével az országgyűlési őr szolgálati maroklőfegyverét, továbbá az ahhoz tartozó lőszert szolgálaton kívül is magánál tarthatja.

(3a)[124] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult a részére személyi felszerelésként kiadott maroklőfegyver és annak lőszere szolgálati helyen kívüli tárolására, ha a biztonságos tárolás (5) bekezdés szerinti feltételei biztosítottak.

(4) Az országgyűlési őr szolgálati maroklőfegyvert vagy lőszert más kereső foglalkozás végzése közben nem tarthat magánál.

(5) Ha az országgyűlési őr a szolgálati maroklőfegyvert vagy lőszert szolgálaton kívül magánál tartja, azt csak állandóan lakott vagy rendszeresen, illetve alkalmanként visszatérő módon látogatott lakásban, a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben, fiókban vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített vaslemez dobozban tarthatja úgy, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A maroklőfegyvert ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítve kell tárolni.

71. §[125] (1) A 70. § (3) bekezdése szerinti engedély iránti kérelmet külön indokolással az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani, aki a szolgálati maroklőfegyver vagy lőszer szolgálaton kívüli birtoklását külön indokolás nélkül is megtilthatja, továbbá a kiadott engedélyt visszavonhatja.

(2) A szolgálati maroklőfegyver vagy lőszer szolgálaton kívüli birtoklása esetén a biztonságos tárolás feltételeinek meglétét az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy az általa megbízott személy köteles évente, visszatérően ellenőrizni.

(3) Ha az országgyűlési őr 72 órát meghaladó ideig nem tartózkodik a 70. § (3) bekezdése szerinti engedélyben a szolgálati maroklőfegyver vagy lőszer tárolásának helyéül megjelölt helyen, úgy a szolgálati maroklőfegyvert vagy lőszert a szolgálati helyen kell tárolnia. Az országgyűlési őr akadályoztatása esetén közvetlen szolgálati elöljárója intézkedik a szolgálati maroklőfegyver vagy lőszer beszállítására.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka nem adhatja meg a 70. § (3) bekezdése szerinti engedélyt, továbbá a kiadott engedélyt köteles visszavonni, ha

a) az országgyűlési őrrel szemben büntetőeljárás indult,

b) az országgyűlési őr szolgálati maroklőfegyverét az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló miniszteri rendelet alapján bevonták,

c) az országgyűlési őr illetmény nélküli szabadságon van,

d) a biztonságos tárolás feltételei nem biztosítottak, vagy

e) az országgyűlési őr a lőfegyverrel vagy lőszerrel bármely módon visszaélt.

71/A. §[126] (1) Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az Országgyűlés elnökének külföldi utazása során az Országgyűlési Őrség szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek a személyvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos szolgálati célból történő külföldre vitelére az Országgyűlési Őrség parancsnokának írásbeli engedélye alapján kerülhet sor.

(2) A kísérőokmányként felhasználható engedélynek magyar és angol nyelven tartalmaznia kell

a) a szolgálati lőfegyver fajtáját, típusát, gyártóját, gyártási számát és kaliberét,

b) a szolgálati lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat és a lőszer mennyiségét,

c) a szolgálati lőfegyver, lőszer kivitelére, illetve külföldön történő használatára jogosult személy természetes személyazonosító adatait, szolgálati helyét és szolgálati beosztását,

d) a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország megnevezését,

e) a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország nemzeti jogrendszerének előírása esetén az ország hatáskörrel rendelkező szerve által kiadott, hozzájárulást vagy tudomásulvételt tartalmazó okirat vagy nem okirati formában kiadott hozzájárulás vagy tudomásulvétel azonosító adatait,

f) a kivitel és a visszahozatal tervezett időpontját, valamint

g) az engedély kiadásának időpontját, hatályosságát és az engedélyező személy aláírását.

(3) Ha az adott ország nemzeti jogrendszere előírja, kivitel csak akkor engedélyezhető, ha a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország hatáskörrel rendelkező szerve a szolgálati lőfegyverek és lőszerek beszállításához vagy átszállításához hozzájárult, vagy azt tudomásul vette.

(4) Az engedélyekről az azt kiadó szervezeti elem nyilvántartást vezet, amelyben rögzíteni kell a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl[127]

a) az engedély számát,

b) a kivitel és a visszahozatal időpontját, továbbá

c) a kiszállított, illetve a visszaszállított szolgálati lőfegyverek, lőszerek közt mutatkozó esetleges hiányokat vagy eltéréseket, valamint ezek okairól készült jelentést.

(5)[128]

42. A szolgálatba lépés követelményei

72. § (1) Az országgyűlési őr szolgálatellátásra kipihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni.

(2)[129]

(3) Ha az országgyűlési őr szeszes italt fogyasztott vagy más szer hatása miatt bódult állapotban van, szolgálatba nem osztható be.

(4) Ha az országgyűlési őr ittassága vagy önhibából eredő bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, fegyelmi, valamint büntetőjogi felelősséggel tartozik, és részére illetmény a szolgálatból kiesett időre nem jár. Nem felel az országgyűlési őr az ital, valamint a jogszerűen fogyasztható bódító hatású szer hatása alatti megjelenéséért, ha szabadidejéből rendelik be, és a fogyasztás a berendelés közlése előtt történt.

73. §[130]

74. § (1) Az országgyűlési őr - beosztására való tekintet nélkül - köteles másokkal szemben a társadalmi együttélési és udvariassági szabályokat betartani.

(2)[131]

(3) Az országgyűlési őr a rábízott szolgálati okmányokat köteles megőrizni és azokat az előírások szerint kezelni.

75. §[132]

43. Az országgyűlési őr nyilvános szereplése

76. § (1) Az országgyűlési őr a sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó szolgálati ügyekről csak engedéllyel és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások betartásával nyilatkozhat. Az engedélyt az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy helyettese adhatja meg.

(2)[133] Az Országgyűlési Őrség személyügyi kérdéseiről, rendkívüli vagy váratlan eseményekről csak az Országgyűlési Őrség parancsnoka hozzájárulásával lehet nyilatkozni.

(3)[134] Az Országgyűlési Őrség káreseti tevékenysége során nyilatkozatot csak az Országgyűlési Őrség parancsnokának előzetes engedélyével lehet tenni.

(4)[135] A sajtó, a rádió, illetve a televízió megkeresésére az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy az általa kijelölt személy jogosult nyilatkozni.

(5) Az országgyűlési őr az Országgyűlési Őrség képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és a televízió műsoraiban, filmekben csak az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy helyettese előzetes hozzájárulásával szerepelhet. Az országgyűlési őri mivoltra történő utalás nélkül tartott tudományos, kulturális előadások megtartásához, ilyen irányú egyéb közszerepléshez - beleértve a rádióban és televízióban történő szereplést is - engedély nem kell.

(6) A nyilatkozatot adó országgyűlési őr felelősséggel tartozik nyilatkozata valóságtartalmáért, továbbá a feladatkörét meghaladó tartalmú nyilatkozatért.

77. § (1) Az Országgyűlési Őrség szakmai munkáját, tevékenységét feldolgozó irodalmi alkotást az országgyűlési őr előzetes engedéllyel jelentethet meg. Az ilyen műveken a szerző nevén kívül rendfokozatát fel lehet tüntetni.

(2) Nyilvános szerepléshez - ha az országgyűlési őrként történik - engedélyt kell kérni. Az engedély megadására az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult.

44.[136]

78. §[137]

45. Ajándék, jutalom elfogadása

79. § (1)[138] Az országgyűlési őr a szolgálattal összefüggésben jutalmat vagy kivételes esetben ajándékot csak az Országgyűlési Őrség parancsnoka előzetes engedélyével fogadhat el.

(2)[139] Az országgyűlési őr az elöljáró vagy az általa megbízott személy által átadott jutalmat, ajándékot az átvétel után, a "Hazámat szolgálom hűséggel, becsülettel!" kifejezéssel köszöni meg.

46. Együttműködés rendje

80. § (1)[140] Az országgyűlési őr a feladatait a jogszabályokban, továbbá az együttműködési megállapodásokban meghatározottak szerint - az Ogytv. 126. §-ában felsoroltakon túl az egyéb állami és egészségügyi szervekkel (a továbbiakban együtt: társszervek) együttműködve - látja el.

(2) Az országgyűlési őrnek - a társszervekkel való együttműködéskor a közös feladat végrehajtása során - a hatáskör és illetékesség szabályait betartva, a szolgálati elöljáró utasítása és irányítása figyelembevételével, önállóan kell a feladatát végrehajtania.

(3) Az országgyűlési őr a szolgálati feladatainak ellátása során észlelt, más szerv hatáskörébe tartozó ügyben - a feladatkörét meghaladó esetben a szolgálati elöljárója útján - értesíti a hatáskörrel rendelkező szervet és tájékoztatja a tudomására jutott adatokról.

(4) Az országgyűlési őr a társszervek tagjaival történő kapcsolattartás során a kölcsönös megbecsülés érvényre juttatásával tart fenn jó viszonyt.

(5) Az országgyűlési őr a szakmai feladatainak körébe tartozó esetekben segítséget nyújt a hatáskörrel rendelkező szervek tevékenységéhez.

VIII. FEJEZET

AZ EGYENRUHA VISELÉSE

81. § (1) Az egyenruha viselésére jogosult csak a rendszeresített egyenruházati felszerelést viselheti.

(2) A szolgálati elöljáró köteles ellenőrizni, hogy az országgyűlési őr által viselt ruházat állapota megfelelő-e, a ruházat tiszta-e.

(3) A szolgálati elöljáró gondoskodik arról, hogy az állomány szolgálati öltözetét és felszerelését megfelelő körülmények között, a szolgálati helyén tudja tárolni.

82. § (1)[141] Tűzesethez, káresethez történő riasztáskor rendszeresített védőöltözet alatt viselhető ruházatról a munkavédelmi, egészségügyi szempontok figyelembevételével az Országgyűlési Őrség parancsnoka határoz.

(2) Az országgyűlési őr olyan ápolt hajat és bajuszt viselhet, amely a védőfelszerelések és eszközök használatában nem akadályozza.

(3)[142] A tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó, egyenruhás ruhanormában sorolt országgyűlési őr - a társasági öltözet viselésének esetét kivéve - szolgálati ideje alatt ékszert nem viselhet.

(4)[143] Az egyenruhát viselő állomány férfi tagja 1,5 cm-nél nem hosszabb, ápolt szakállat viselhet. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka megtilthatja a szakáll viselését, ha az a szolgálati feladatai során légzésvédelmi felszerelések használatára kötelezhető állomány testi épségét, egészségét veszélyezteti. A hivatásos állomány férfi tagjának a haja legfeljebb olyan hosszú lehet, hogy az a sapka szegélyétől a nyak érintkezéséig lefelé haladva fokozatosan csökkenjen. A hivatásos állomány férfi tagja szájszél vonaláig érő ápolt bajuszt, illetve legfeljebb a fül középvonaláig érő pajeszt viselhet. A hivatásos állomány női tagja olyan, az egyenruhához méltó hajat viselhet, amely nem akadályozza feladata végrehajtását.

(5)[144] A hivatali feladatellátással, az ilyen jellegű munkakörökkel együtt járó, a külső megjelenéssel szemben támasztott általános elvárásoknak meg kell felelni. Az állomány tagja munkahelyén - attól függetlenül, hogy szolgálati feladatra érkezik-e - ápoltan, tisztán köteles megjelenni.

(6)[145] Az országgyűlési őr öltözetét köteles a jó erkölcs és ízlésesség határain belül visszafogottan megválasztani. Munkahelyén nem jelenhet meg szélsőséges, kirívó, alkalomhoz nem illő viseletben, megjelenése nem áshatja alá a testület társadalmi megbecsülését, tiszteletét és bizalmát.

(7)[146] A polgári és vegyes ruhás állomány tagjai nemzeti ünnepek, hivatalos események, illetve a közvetlen szolgálati elöljáró által meghatározott esetben ünnepi öltözetet kötelesek viselni.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

83. § Ez a rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba.

84. §[147]

85. §[148]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter