BH 2011.8.225 Az öröklési szerződés keltezésének - ugyanígy a helyének - téves megjelölése egymagában a végintézkedés érvénytelenségét nem vonja maga után, hanem - szükség esetén - a valóságos adatok bizonyításának az útját nyitja meg, ami egyéb társult ok folytán eredményezheti esetleg annak érvénytelenségét [Ptk. 629. § (1) bek. és 656. §].

A 2007. július 28-án elhunyt K. F.-né után törvényes öröklésre jogosultak: az I. rendű felperes és az alperes, akik a gyermekei; az örökhagyót megelőzően elhunyt István utónevű gyermeke jogán a II. és III. rendű felperesek, akik az örökhagyó unokái; továbbá az örökhagyót ugyancsak megelőzően elhunyt Ferenc utónevű gyermekének leszármazója, aki nem áll perben.

Az örökhagyó hagyatéka a V. város Sz. u. 27. szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni hányada volt, melyet az eljárt közjegyző az örökhagyó és az alperes 2005. szeptember 5-én megkötött öröklési szerződése alapján ideiglenes hatállyal az alperes részére adott át.

A felperesek keresetükben az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását és a hagyatéknak a törvényes öröklés rendje szerinti átadását kérték. Az érvénytelenséget - egyebek mellett - azon okból állították, hogy az öröklési szerződés egy olyan, internetről - a kormányzati portálról - letölthető blankettán készült, amely a szerződés aláírásának időpontjában még nem volt elérhető.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek (valamennyi érvénytelenségi okra vonatkozó) keresetét elutasította.

A felperesek fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást teljes körűen lefolytatta, annak alapján a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira utalással hagyta helyben.

A felperesek fellebbezési érvelése alapján kiemelte:

Nem bizonyított, hogy az öröklési szerződés szövegmintája csak 2005. szeptember 15-én került megjelenítésre a kormányzati portálon. A szerződéskötésnél eljárt tanúk egyértelmű nyilatkozata szerint az örökhagyó azt maga is elolvasta, arra a jelenlévőknek az aláírást megelőzően észrevételt tett, majd saját kezűleg az ágyban ülve aláírta. A K. Zrt. perben csatolt nyilatkozatából is csak az tűnik ki, hogy a kormányzati portálon az öröklési szerződés-minta verziót tartalmazó dokumentum frissítése történt meg 2005. szeptember 15-én.

A szerződés érvénytelenségének megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy azt a valótlan kitételt tartalmazza: az örökhagyónak nincs kötelesrészre jogosult leszármazója, illetve hogy az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére nem került sor.

A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Annak tartalma szerint elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetüknek megfelelő ítéleti döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérték.

Felülvizsgálati kérelmükben konkrét jogszabálysértést nem jelöltek meg, annak tartalmából következően feltáratlan tényállásra és az öröklési szerződés téves keltezésével összefüggő érvénytelenségre hivatkoztak.