BH 2014.2.35 A cselekmény elbírálásának időpontja alatt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja értendő [1978. évi IV. tv. 2. § (2) bek.].

A városi bíróság a 2012. március 28-án - tárgyalás mellőzésével meghozott - végzésében a terhelttel szemben lopás vétsége [Btk. 316. § (1) bek. és (2) bek. I. fordulat] miatt 40 napi tétel pénzbüntetést szabott ki; egy napi tétel összegét 2500 forintban határozta meg.

Az így kiszabott 100 000 forint pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett.

Felhívta a részletfizetés elmulasztása és a pénzbüntetés meg nem fizetésének következményeit, illetve a tárgyalás tartására irányuló kérelem lehetőségét.

Fenti törvényi lehetőséggel a jogosultak nem éltek, így az elsőfokú határozat 2012. április 18-án lett jogerős és végrehajtható.

Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt 2011 júliusában a sértettnél felújítási munkákat végzett, melynek során a helyzetet kihasználva jogtalanul eltulajdonította a sértett mobiltelefonját annak töltőjével együtt, melynek értéke 35 000 forint. A kár lefoglalással megtérült.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulatában írt okból - a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével került sor - és indítványozta a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatását, a terhelt felmentését a lopás vétségének vádja alól. Indítványozta az eljárás áttételét a rendőrhatósághoz a tulajdon elleni szabálysértés miatt.

Hivatkozott arra, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 253. § (2) bekezdése 2012. április 15-i hatállyal módosította a bűncselekményi értékhatárt, így a Btk. 138/A. § a) pontját, mely szerint a bűncselekménnyel okozott kár kisebb, ha 50 000 forintot meghaladja, de 200 000 forintot nem, ezért a jogerőre emelkedés időpontjában a terhelti cselekmény szabálysértést valósított meg.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta azzal, hogy a terhelti felmentés mellett a szabálysértés elbírálását indítványozta a Be. 337. §-ának (1) bekezdése alapján és joghátrányként pénzbírság megállapítását.

A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és írásbeli nyilatkozatával egyező tartalommal szólalt fel.

A terhelt védője az ügyészi felülvizsgálati indítvánnyal egyetértett, felmentő rendelkezés meghozatalát és a terhelt által már részben megfizetett pénzbüntetés visszatérítéséről való rendelkezést indítványozott.

A felülvizsgálati indítvány a lopás vétségének vádja alóli terhelti felmentést célzó részében a következők szerint alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

A terhelt terhére rótt cselekmény lopás vétsége, az elkövetési érték 35 000 forint, az elkövetés időpontja 2011 júliusa.

A Btk. 316. § (1) bekezdése alapján lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.

A Btk. 316. § (2) bekezdés I. fordulata alapján a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre követik el.

A Btk. 138/A. § a) pontja meghatározza, hogy a büntetőtörvény alkalmazásában az érték, kár, vagyoni hátrány kisebb, ha ötvenezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg. Ezen törvényi rendelkezés a Szabs. tv. 253. § (2) bekezdése alapján 2012. április 15. napjától hatályos.

A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó törvényi rendelkezés a Btk. 2. §-a, melynek első mondata alapján a bűncselekményt főszabályként az elkövetése idején hatályban volt törvény szerint kell elbírálni. Ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni visszaható hatállyal [Btk. 2. § második mondata].

Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy a Btk. 2. §-a esetében a cselekmény elbírálásának ideje, de a Be. 423. §-ának (2) bekezdése esetében a támadott határozat meghozatalának ideje alatt egyaránt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontja értendő [BH 2009.231.].

Kétségtelen tehát, hogy a terhelt terhére felrótt cselekmény az elkövetéskor, de a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés időpontjában is kimerítette a lopás vétségének törvényi tényállását, de az is kétségtelen, hogy az elbírálás idején - a jogerőre emelkedéskor (2012. április 18. napján) már nem volt bűncselekmény.

A Legfőbb Ügyészség indítványt tett a terhelti cselekmény szabálysértésként való elbírálására.

A Szabs. tv. - 2012. április 15-től hatályos - 177. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint az ötvenezer forintot meg nem haladó értékre elkövetett lopás szabálysértés.

A Be. 337. § (1) bekezdése szabályozza: ha a vád tárgyát képező cselekmény szabálysértés, és ezért a bíróság a vádlottat felmenti, a szabálysértést elbírálja.

A Szabs. tv. 11. §-a rendelkezik a szabálysértés büntethetőségének elévüléséről: nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt. Ezt az elévülési időt az elkövető ellen a felelősségre vonás érdekében tett intézkedések megszakítják, de két év elteltével szabálysértési felelősségre vonásnak helye nincs.

Elévülés esetén pedig a szabálysértési eljárás megszüntetésére kell, hogy sor kerüljön [Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés h) pontja].

A felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat időpontjából kitűnően 2012. március 28-i a terhelttel szembeni, a felelősségre vonást célzó intézkedés, így a Szabs. tv. elévülési szabályai alapján szabálysértési felelősségre vonásának lehetősége 2012. szeptember 27-én megszűnt. [A 3/2010. (XI. 8.) Büntető Jogegységi Határozatban foglaltak alapján a felülvizsgálati indítvány elévülési időn belüli benyújtása sem szakította volna félbe a cselekmény elévülését.]

Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak megváltoztatásra és felmentésre tett indítványi részében helyt adott, a támadott határozatot megváltoztatta a Be. 427. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, s a terheltet a törvénynek megfelelő határozatot hozva a Be. 331. §-ának (1) bekezdése és a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjának első fordulata alapján felmentette az ellene lopás vétsége miatt emelt vád alól, miután a cselekmény az elbíráláskor - már - nem bűncselekmény.

A terhelt által elkövetett cselekmény az elbíráláskor szabálysértés, a felelősségre vonás lehetősége elévülés miatt kizárt, így a Be. 337. § (1) bekezdése és a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a tulajdon elleni szabálysértés miatt az eljárást megszüntette.

A terhelt a támadott határozatban kiszabott pénzbüntetésből 50 000 forintot befizetett, ezért a Kúria a Be. 585. § (1) bekezdése alapján a visszatérítésről rendelkezett.