1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozat
a csődről szóló törvény koncepciójáról és a gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működését elősegítő intézkedésekről
1. A határozat mellékletét képező tézisek alapján - az érintett érdekképviseleti szervek, kamarák bevonásával -ki kell dolgozni a 2005 szeptemberében a Kormányhoz beterjesztendő új társasági és cégtörvényhez, valamint a környezetvédelmi jogszabályok időközi, illetve közösségi jogi eredetű módosításaihoz kapcsolódó, továbbá a hitelezők fokozott védelmét célzó és a hatályos csődtörvénybe módosítások formájában beilleszthető rendelkezéseket, így különösen
- a végelszámolási eljárás szabályainak megfelelő módosítását és áthelyezését a csődtörvényből a cégtörvénybe,
- a vezető tisztségviselők jogellenes továbbműködés miatti felelősségének szabályozását,
- a társaságcsoportok esetében alkalmazandó speciális csődjogi szabályok továbbfejlesztését,
- a fizetésképtelen adóssal összefonódásban lévő hitelezők biztosított és nem biztosított követeléseinek a kielégítési rangsorban más követeléseknek való alárendelését,
- az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványainak kibővítését az eljárásindítás iránti kérelem benyújtása és az eljárás megindítása közötti vagyonkimentés megakadályozása érdekében,
- a felszámolás kezdő időpontjának a felszámolás megindításáról szóló végzés Cégközlönyben való megjelenésének napjához kötését azzal, hogy a végzés meghozatalától gondoskodni kell a csődvagyon védelméről fizetésképtelenségi szakértő kirendelésével,
- a fizetésképtelenségi szakértő részére mindazon jogosítványok biztosítását, amelyek ahhoz szükségesek, hogy be tudja szerezni a közhiteles nyilvántartásokból az eljárás lefolytatásához szükséges információkat.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő a Kormányhoz benyújtásra:
2005. szeptember 30.
2. Hitelezővédelmi nyilvántartást kell létrehozni.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő a jogi feltételek megteremtésére:
2005. szeptember 30.
Határidő a működés megkezdésére:
2006. szeptember 30.
3. Lehetővé kell tenni a Cégközlönyben és a cégjegyzékben foglalt adatok gyors, költségmentes és az érdeklődő azonosítását nem igénylő megismerését.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő a jogi feltételek megteremtésére az új cégtörvényben: 2005. szeptember 30.
Határidő a működés megkezdésére:
2006. szeptember 30.
4. Kisvállalkozásokat Segítő Tanácsadó Irodát kell létrehozni.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő a jogi feltételek megteremtésére az új cégtörvényben: 2005. szeptember 30.
Határidő a működés megkezdésére:
2006. szeptember 30.
5. A gazdasági bűncselekményekre vonatkozó törvényi tényállások áttekintése után szükség szerint módosítani kell a Büntető Törvénykönyvet, figyelemmel az új társasági és csődtörvény tervezetére.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő az áttekintésre:
2005. szeptember 30.
Határidő a Büntető Törvénykönyv módosítási javaslat Kormányhoz benyújtására:
2006. szeptember 30.
6. Ki kell dolgozni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács bevonásával a gazdasági bíráskodás személyi feltételeinek (képzés, továbbképzés, igazságügyi alkalmazottak száma) továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő a Kormányhoz benyújtásra:
2005.október 31.
7. A határozat mellékletét képező tézisek alapján - az érintett érdekképviseleti szervek, kamarák bevonásával -ki kell dolgozni az új csődtörvény tervezetét.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő a Kormányhoz benyújtásra:
2006. szeptember 30.
8. Az üzleti etikára vonatkozó ismeretközlés középfokú oktatásban való megjelenése érdekében hatástanulmányt kell készíteni (ideértve az esetleges jogalkotói és jogalkalmazói feladatok felmérését is) .
Felelős: oktatási miniszter
Határidő a Kormányhoz benyújtásra:
2006. szeptember 30.
9. Koncepciót kell kidolgozni a fizetési meghagyásos eljárás megújításáról, a kézbesítés szabályai átalakításáról, valamint az ún. azonnali kötelezés jogintézményének bevezetéséről.
Felelős: igazságügy-miniszter
Határidő a Kormányhoz benyújtásra:
2006. szeptember 30.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
Melléklet az 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozathoz
Tézisek az új csődtörvényhez
1. A hatályos csődtörvényben szabályozott külön csődeljárástól és külön felszámolási eljárástól eltérően az új törvény csődeljárás néven egységes eljárást szabályoz. A csődeljárás első szakasza a hitelezői gyűlésig tart, célja a csődtömeg és a hitelezői követelések felmérése; második szakasza a hitelezők döntésétől függően reorganizáció vagy felszámolás. Amennyiben a hitelezők a hitelezői gyűlésen egyezséget kötnek, ennek bírósági jóváhagyásával lezárul a csődeljárás, nem indul meg a második szakasz.
Az egyezség és a reorganizáció viszonya úgy is felfogható, hogy az új törvény lehetőséget biztosít a bírósági felügyelet mellett és az anélkül történő reorganizációra is. Ez utóbbi esetben az adós és a hitelezők az egyezség keretében rögzíthetik a hitelezők ellenőrzési jogosítványait az adós működése tekintetében, s az egyezség bírósági jóváhagyásával a csődeljárás megszűnik. A bíróság által felügyelt reorganizációba pedig a hitelezők a hitelezői gyűlésen az adós által kidolgozott reorganizációs tervnek a törvényben rögzített módon történő elfogadásával egyeznek bele.
2. Az egységesen induló eljáráson belül bizonyos differenciálásra van szükség annak érdekében, hogy az új csődtörvény fokozza az adós hajlandóságát arra, hogy olyan időpontban kezdeményezze a csődeljárást, amikor még van esély a működőképesség helyreállítására. Az új csődtörvény ezért lehetőséget teremt arra, hogy az ún. "adós által irányított eljárás" keretében (a főszabálytól eltérően) az adós kezelési és rendelkezési joga-természetesen a fizetésképtelenségi szakértő ellenőrzése (felügyelete) mellett - a kérelem benyújtása és a csődnyitás közötti időszakban, továbbá a csődnyitás után is megmaradjon a vagyona felett.
3. Az új törvény három esetre hivatkozva teszi lehetővé a csődeljárás megindítását: fizetésképtelenség, fenyegető fizetésképtelenség, vagyonhiány. Fizetésképtelen az adós, ha nem képes tartozásait esedékességkor kifizetni. Fenyegető fizetésképtelenség akkor áll fenn, ha az adós előreláthatólag nem lesz képes tartozásait esedékességkor kifizetni. Vagyonhiány következik be, ha az adós vagyona nem fedezi a tartozásait. Három önálló jogcímről van szó, vagyis - a hatályos törvénnyel és az Európai Unió tagállamainak szabályozásával egyezően - az új törvény sem csak abban az esetben tenné lehetővé a csődeljárás megindítását, ha a gazdálkodó szervezet már eladósodott, vagyis összes esedékes tartozása meghaladja a teljes vagyonát (vagyonhiány), hanem akkor is, ha még csak fizetésképtelen, azaz esedékes tartozásait nem tudja kiegyenlíteni. (Továbbá adósi kérelem esetén akkor is, ha a fizetésképtelenség még nem állt be, de a gazdálkodó szervezet előre látja, hogy az be fog következni.)
4. Az új törvény a csődeljárás megindítására irányuló hitelezői kérelem benyújtását kösse ahhoz a feltételhez, hogy a hitelező előzetesen írásban, az előírt formában (a törvény mellékletében közzétett formanyomtatványon) szólítsa fel adósát a követelés teljesítésére. Az adós ezt követően meghatározott időtartam alatt vitathatja a követelést, ezzel megakadályozhatja a csődeljárás megindítását és a hitelezőt arra kényszerítheti, hogy polgári peres úton, illetve végrehajtási eljárás keretében szerezzen érvényt követelésének. Ha ezt elmulasztja, az eljárás megindulta után már csak teljesítéssel tud mentesülni a csődeljárástól, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy polgári peres úton visszakövetelje a teljesítést a hitelezőtől, ha vitatja a követelés jogalapját vagy nagyságát. így bár a törvény alapján a mulasztó adóst terheli az utólagos igényérvényesítés sikerének kockázata és az azzal összefüggő költségeket is neki kell megelőlegeznie (a törvény a rosszhiszemű adósi magatartást ily módon szankcionálja), de a mulasztás nem eredményez az adós számára végleges jogvesztést.
5. A hatályos törvény nem biztosítja a csődtömeg megfelelő védelmét a csődeljárás megindítása iránti kérelem benyújtása és az esetleges csődnyitás közötti időtartamban. Az új törvénynek oly módon kell szabályoznia egyfelől az adós rendelkezési jogának, másfelől a hitelezők igényérvényesítési jogának korlátozását, hogy megakadályozható legyen a csődtömeg kiüresítése. Előbbi az adósi kérelemre indult eljárásokban vagyonfelügyelő, a hitelezői kérelemre indult eljárásokban ideiglenes vagyonfelügyelő, illetve vagyonfelügyelő kirendelésével, utóbbi az adósnak biztosított moratóriummal valósul meg. A moratórium az adósi kérelemre induló eljárásokban az adós kérelmének benyújtását követő nap 0 órájától áll be.
6. Az új törvény a csődnyitás időpontját a csődnyitásról szóló végzés Cégközlönyben való megjelenésének napjához köti, vagyis ahhoz az időponthoz, amikor harmadik személy hitelezők számára is nyilvánvalóvá válik az eljárás megindulása. Emellett biztosítani kell azt is, hogy a végzés a meghozatalát követően azonnal megismerhetővé, elektronikus úton hozzáférhetővé váljék.
7. A hitelezői követelések besorolását az új törvény egyszerűsíti, a dologi hitelbiztosítékkal nem rendelkező hitelezők három osztályát különbözteti meg: tömeghitelezők, csődhitelezők, alárendelt csődhitelezők. A csődtömegből elsősorban a tömeghitelezők követeléseit, másodsorban a csődhitelezők követeléseit kell kielégíteni, s csak ezt követően kerülhet sor az alárendelt csődhitelezők követeléseinek kielégítésére. Tömegkövetelésnek alapvetően a csődeljárás megindulása után keletkezett követelések minősülnek, továbbá a jogalkotó által privilegizált egyéb követelések. Ez utóbbi körbe tartoznak majd mindenekelőtt a Bérgarancia Alapból ki nem fizetett munkabérkövetelések és a Bérgarancia Alap követelése a csődnyitás után keletkezett s az Alapból kifizetett munkabér-követelések visszafizetésére, valamint a tevékenység megkezdésekor nyújtott, illetve más környezetvédelmi biztosítékból nem fedezhető környezetvédelmi költségek.
8. Az új törvény egyértelműen rendezi a dologi hitelbiztosítékkal rendelkező hitelezők helyzetét, - az alábbi alpontok szerinti módon - megfelelő egyensúlyt teremtve a dologi hitelbiztosítékok lényegadó sajátossága (dologi jellege) és a csődhelyzet között. A dologi hitelbiztosítékkal (tipikusan zálogjoggal) terhelt dolog, jog, követelés a csődvagyon része, amelyre azonban sajátos rendelkezések vonatkoznak.
8.1. A zálogjogosult külön kielégítési joga úgy érvényesül, hogy a zálogtárgy értékesítésére a csődeljárás keretében kerül sor.
8.2. Az új törvény megszünteti a zálogjogosultak külön kielégítési jogának a zálogtárgy vételára 50%-ára korlátozását, megteremti a zálogjogosultak csődeljáráson belüli, de valódi külön kielégítési jogát: a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár - a zálogtárgy biztosításával és értékesítésével kapcsolatos költségek levonása után - minden más követelést megelőzően a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére fordítandó.
8.3. Az új törvény nem tartalmazza a hatályos törvény azon rendelkezését, amely az 50%-os garantált külön kielégítési jogot is megvonja azon zálogjogosultaktól, akiknek a zálogjoga a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtti egy éven belül keletkezett.
8.4. A zálogjogosultnak biztosított külön kielégítési jog megteremtésével párhuzamosan, ahhoz szorosan kapcsolódva az új törvény a csődtömeggel szemben hatálytalannak minősíti az olyan, a zálogjogi szabályokat megkerülő ügyleteket mint a biztosítéki tulajdonátruházás és a biztosítéki engedményezés. A biztosítéki tulajdonátruházás és a biztosítéki engedményezés a zálogjoggal azonos célt szolgáló, azonban a magyar jogban nem szabályozott és a bírói gyakorlatban is bizonytalan megítélésű hitelbiztosítéki konstrukciók, amelyeket azonban e kockázatok ellenére a gyakorlatban alkalmaznak, mindenekelőtt a zálogjogra vonatkozó kedvezőtlen csődjogi szabályozás miatt. Ezen ügyletek alkalmazói - különösen felszámolás esetére - a zálogjogosulténál is kedvezőbb pozíciót kívánnak elérni. Céljuk, hogy csőd esetén ne hitelezőknek, hanem tulajdonosoknak (illetve a követelés jogosultjainak) minősüljenek, s így kivonják a vagyontárgyat a csődtömegből. Ugyanakkor mentesülni akarnak a zálogjog alapításával és érvényesítésével kapcsolatos terhek, illetve a zálogjog esetében érvényesülő kógens, az adós és a többi hitelező védelmét szolgáló garanciális szabályok alól. Az új törvény meg kívánja akadályozni a csődvagyonnak az ilyen módon történő kiüresítését, ezért kimondja, hogy az ilyen ügyletek a csődtömeggel (mai terminológiával élve: a felszámolóval) szemben hatálytalanok. Az ilyen szabályozás előfeltétele azonban az, hogy az új törvény érvényre juttassa a zálogjog dologi jellegét, megteremtse a zálogjogosult hitelezők valódi külön kielégítési jogát. E két elem (a zálogjogosultak valódi külön kielégítési jogának megteremtése egyfelől, a biztosítéki tulajdonátruházás és biztosítéki engedményezés csődtömeggel szemben hatálytalannak minősítése másfelől) együttesen minden fél számára kedvező jogi környezetet teremt: a hitelezők a zálogjog formájában erős, a legkritikusabb helyzetben is jól érvényesíthető hitelbiztosítékhoz jutnak, azonban az adós és az adós többi hitelezőjének jogos érdekeit figyelmen kívül hagyó hitelbiztosítéki konstrukciók visszaszorulnak. Ezáltal az új törvény egyszerre fogja szolgálni a hatékony hitelezői igényérvényesítést és az adósvédelmet.
9. Az óvadékos hitelezők helyzetét továbbra is a 2002/47/EK irányelv magyar jogba átültetett szabályai határozzák meg: az óvadékos hitelezők a csődeljárás megindulásától függetlenül érvényesíthetik az őket a Ptk. szerint megillető jogokat, az óvadék tárgya lényegében nem része a csődvagyonnak.
10. Az új törvény egyrészt megteremti az egy társaságcsoporthoz tartozó (összefonódásban álló) fizetésképtelen adósokkal szembeni csődeljárások egy bírói fórum elé vonásának lehetőségét, másrészt kibővíti a fizetésképtelen adóssal összefonódásban álló hitelezőket sújtó szankciókat, mindenekelőtt biztosított és nem biztosított követeléseik alárendelt csődköveteléssé minősítésével. Az új csődtörvény konszernjogi szabályainak illeszkedniük kell az új társasági törvény konszernjogi szabályozásához.
11. A csődtörvény adjon részletes szabályozási mintát az eljárás rendjére és tartalmára, a döntéshozatalra, a lehetséges döntésekre. A reorganizáció szabályait úgy kell kialakítani, hogy e folyamat mielőbbi megkezdésében váljék az adós érdekeltté. A reorganizációs tervről való szavazás hitelezői csoportokban történik. Mindenképpen külön hitelező csoportot alkotnak a dologi hitelbiztosítékkal rendelkező hitelezők, illetve a csődhitelezők. A reorganizációs terv jóváhagyásához főszabály szerint valamennyi hitelezői csoport jóváhagyása szükséges, mégpedig mind a hitelezői csoport által képviselt hitelezők szám szerinti többségére, mind a hitelezői csoport által képviselt követelések nagyság szerinti többségére. A hitelezői csoport többségének jóváhagyása a csoport azon tagjaira is kötelező, akik maguk nem a terv jóváhagyása mellett szavaztak. Továbbá a szabályozásnak azt is biztosítania kell, hogy a bíróság a törvényben meghatározott együttes feltételek teljesülése esetén abban az esetben is jóváhagyhassa a reorganizációs tervet, ha a hitelezői csoportok valamelyike (akár a dologi hitelbiztosítékkal rendelkező hitelezők, akár a csődhitelezők) a terv ellen foglalt állást. A reorganizációs terv jóváhagyásának azonban ebben az esetben feltétele, hogy a dologi hitelbiztosítékkal rendelkező hitelező az őt egyébként megillető joggal értékében megegyező mértékű kompenzációra tarthasson igényt, például időszakos kifizetések vagy kamatok formájában. A szabályozásnak tehát biztosítania kell, hogy a jóváhagyását megtagadó hitelezői osztály hitelezőinek érdekei ne sérüljenek érdemben a felszámoláshoz képest. A valamely hitelezői osztállyal szembeni bírósági jóváhagyás feltételeit az új törvényben részletesen ki kell dolgozni. Abban az esetben, ha a reorganizációs tervnek környezetvédelmi vonatkozásai ezt indokolják, a reorganizációs terv elfogadásához a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.
12. Biztosítani kell a hazai jogban nem ismert vagy nem megfelelően szabályozott jogintézmények bevezetését, illetve alkalmassá tételét a reorganizációs célú megállapodások létrehozására. így pl. lehetőséget kell adni a hitelezői követeléseknek a tagsági (részvényesi) jogra történő átalakítására, továbbá olyan értékpapír - zártkörűen működő gazdasági társaságok által is lehetséges - kibocsátására, amely a hitelezők javára az adós cégben részesedésszerzési opciót testesít meg a reorganizációs időszak során, illetve befejezését követően. A törvényi szabályozásnak elő kell segítenie, hogy a csődeljárás során az adós cég önállóan működtethető szervezeti egységét (gyáregységét, kereskedelmi egységét) önálló jogi személyiséggel lehessen felruházni és ezt követően ún. "működő egészként" kerülhessen sor értékesítésére. Az új csődtörvény és az új gazdasági társaságokról szóló törvényben egymással összehangolt szabályokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a hitelezői választmány az adós gazdasági társaság ügyvezetésébe, illetve felügyelő bizottságába jogosult legyen tagot delegálni.
13. Az új törvény megállapítja a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek vétkességi alapú felelősségét a jogellenes továbbműködés esetére, vagyis ha annak ellenére működtették tovább a társaságot, hogy tudták vagy tudniuk kellett volna, hogy a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezése elkerülhetetlen. Ha a fenyegető fizetésképtelenség állapotába kerül a gazdasági társaság, a vezető tisztségviselő elsődleges feladatává a hitelezői veszteségek minimalizálása válik. (Az új társasági törvényben is egyértelművé kell tenni, hogy míg "alapesetben" a vezető tisztségviselő a munkáját a "társaság érdekeinek elsődlegessége alapján" látja el, addig a fenyegető fizetésképtelenség beálltát követően "mindenekelőtt a társaság hitelezőinek törvényes érdekeit figyelembe véve" jár el, felelőssége ehhez a megváltozó zsinórmértékhez igazodik.) Amennyiben a bíróság megállapítja a vezető tisztségviselő(k) felelősségét, arra kötelezi őket, hogy magánvagyo-nukból részben vagy egészben pótolják a csődtömeg hiányát. A vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek, de kimentheti magát az a vezető tisztségviselő, aki bizonyítja, hogy mindent megtett a hitelezők veszteségeinek csökkentése érdekében.
14. Ki kell dolgozni a vezető tisztségviselőkre irányadó ún. szakmai diszkvalifikáció törvényi szabályait annak érdekében, hogy a bíróság a gazdasági társaság ügyvezetésétől szakmai alkalmatlanság okán eltilthassa a vezető tisztségviselőt, ha korábbi tevékenysége során a rá irányadó szabályokat szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte és ezáltal közrehatott a cég fizetésképtelenné válásában. Ezzel egyidejűleg indokolatlan fenntartani a hatályos társasági törvény azon rendelkezését, amely az adós cég felszámolásának tényéhez objektív felelősségi szankciók alkalmazását rendeli.
15. Az új törvény erősíteni kívánja azt a szemléletet, illetve követelményt, hogy a felszámoló csak hitelezői felhatalmazás birtokában vállaljon a csődtömeg (ideértve a dologi hitelbiztosítéki jogokkal terhelt vagyontárgyakat is) terhére további kötelezettségeket.
16. A fizetésképtelenségi szakértő (vagyonfelügyelő, csődgondnok, felszámoló) szerepe a hatályos törvényhez képest alapvetően megváltozik: az eljárásban közreműködő fizetésképtelenségi szakértőnek ténylegesen szakértői, ellenőri szerepet szán az új szabályozás, önálló döntési lehetősége csak akkor lesz, ha a hitelezők nem élnek jogosítványaikkal. Ugyanakkor biztosítani kell a fizetésképtelenségi szakértő részére mindazon jogosítványokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy be tudja szerezni a közhiteles nyilvántartásokból az eljárás lefolytatásához szükséges információkat, például a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálattól - személyes költségmentesség mellett -csoportosított céginformációt kérhessen, a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító alapján az adós valamennyi ingatlanáról adatszolgáltatást kérhessen stb.
17. A fizetésképtelenségi szakértő díjazásának arányban kell állnia az adott feladathoz szükséges szakértelemmel és felelősséggel, az egységes csődeljárás két elkülönült szakaszához kell igazítani a költségek elszámolását és a díj érvényesítését. A hitelezői döntésig tartó időszakra vonatkozóan egy törvényben rögzített minimum összeget minden esetben biztosítani kell a szakértő részére, amely a csődtörvényben szabályozott forrásokból gazdálkodó pénzalapból kerülne kifizetésre. Ezen összegen felül az adós vagyonából fizetendő díjat meg kell különböztetni aszerint, hogy milyen módon folytatódik, illetve fejeződik be az eljárás.
18. Alapvető szabályozási cél az, hogy a gazdálkodó szervezetek által okozott környezeti terhek, problémák felszámolását a gazdálkodó megszűnése előtt rendezzék, illetve a gazdálkodó fizetésképtelensége ne akadályozza a környezeti károk rendezését. Ezen cél teljesítése érdekében a környezeti károk megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos környezeti felelősségről szóló 2003/35/EK irányelv 14. cikkelye, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a tevékenység megkezdésének feltétele - a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint - biztosíték nyújtása legyen. A biztosíték funkciója az, hogy környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére ösztönözzön, illetve a kötelezettség nemteljesítése esetén a biztosíték fedezetet nyújtson a kármentesítési feladatok elvégzésére. A biztosítékkal nem fedezett környezeti terhek rendezéséhez szükséges költségeket pedig az új csődtörvény - az elsőként kielégítendő csoportba - a tömegkövetelések közé sorolja. Részletesen szabályozza továbbá a környezetvédelmi hatóság részvételét az eljárásban, biztosítva, hogy a hatóság a csődeljárás elején megismerje az eljárás indulásának tényét, az adós számoljon be a környezetvédelmi problémáiról, ami alapján a környezetvédelmi hatóság jelezze az adós, a bíróság és a hitelezők felé az adós környezetvédelmi kötelezettségeit.
19. A munkabér követelések kielégítése elsősorban a Bérgarancia Alapból történik. A Bérgarancia Alapból nem fedezett munkabér-követelések, valamint a Bérgarancia Alap követelése a csődnyitás után keletkezett és az Alapból kifizetett munkabér-követelések visszafizetésére a csődtörvény által privilegizált követelésként kerüljön a tömegkövetelések közé.
20. A végelszámolási eljárás szabályai nem az új csődtörvényben, hanem a cégtörvényben kerülnek elhelyezésre csakúgy mint azok a más rendelkezések, amelyek a fizetőképes cég jogutód nélküli megszűnésére vonatkoznak.