BH 2022.7.173 A vádlott visszaélt rendőri mivoltával és hivatali helyzetével, amellyel hatalmi helyzetét hangsúlyozta, célja a megfélemlítés volt, az adott közlekedési szituációban a hatalmi fellépésétől tekintélyt remélt.

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék Kb.6/2016/17., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.49/2017/12., Győri Törvényszék Kb.7/2019/31., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.15/2021/24., Kúria Bhar.1420/2021/13. (*BH 2022.7.173*)

***********

Mindez pedig nem a közhatalom gyakorlása, hanem hatalmaskodás, a személyes cél, a jogtalan előny érdekében való cselekvés volt (Btk. 305. §).

II. A büntetőfékezés mint közlekedési magatartás (szabályszegés) az érintett gépjármű vezetője, utasai életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetésére alkalmas. Valójában egy közlekedési konfliktushelyzet szándékos kiprovokálása, amely az elkövető szabályok felett álló öntörvényűségét jelzi, agresszivitásának közlekedési szituációkban való megnyilvánulását jelenti.

A vádlott e közlekedési és garázda jellegű cselekményeit rendőrként, hivatalos személyként valósította meg, vagyis olyan cselekményeket követett el, amelyek megakadályozása, az ezek elleni fellépés éppen hivatásából fakadó. Ilyen esetben súlyosabb büntetés kiszabása indokolt [Btk. 234. § (1) bek., 339. § (1) bek., 305. § c) pont; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. § (1) bek. c) pont, 27. § (1) bek.].

[1] A törvényszék katonai tanácsa a 2021. február 4. napján meghozott ítéletével bűnösnek mondta ki a rendőr törzszászlós vádlottat közúti veszélyeztetés bűntettében [Btk. 234. § (1) bek.] és garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bek.]. Ezért őt halmazati büntetésül 300 napi tétel, napi tételenként 1300 forint, így összesen 390 000 forint pénzbüntetésre, 2 évre zászlósi rendfokozatba történő visszavetésre és 1 évre a "B" kategóriájú járművek vezetésétől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést meg nem fizetése estén 300 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, illetve kötelezte a vádlottat a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla katonai tanácsa mint másodfokú bíróság a 2021. szeptember 24. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a rendőr törzszászlós vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § c) pont] is. A vádlottal szemben kiszabott katonai büntetést szolgálati viszony megszüntetésére súlyosította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás a következő.

[4] A rendőr törzszászlós vádlott 2018. december 14. napján 9 óra és 9 óra 30 perc közötti időszakban - szolgálati idejében, de munkaközi szünete alatt - az érdekeltségébe tartozó G. Bt. tulajdonában lévő Mercedes Vito Tourer típusú gépjárművel Gy. belterületén, a G. úton haladt a 83-as számú főút irányába, amikor besorolt elé a sértett által vezetett Opel Vivaro típusú gépkocsi.

[5] A rendőr törzszászlós vádlott - e manővert sérelmezve - az Opel Vivaro mellé hajtott, majd ingerülten, heves kézmozdulatokkal kísérve azt kiabálta a sértettnek címezve, hogy "Megtanítsam vezetni?".

[6] A vádlott ezt követően lemaradt és besorolt az Opel Vivaro mögé, majd mindketten rákanyarodtak a 83-as főútra.

[7] A sértett az Opel Vivaro típusú gépjárművel a 83-as főút P. felé haladó bal belső forgalmi sávjában egyenletes, kb. 50 km/h sebességgel közlekedett. A 83-as út ezen a részen kétszer kétsávos, középen záróvonallal behatárolt. A forgalmi sávok fel vannak festve, egyértelműen láthatóak. A Gy., M. L. utca 3. szám alatt található gépjármű-kereskedés vonalában a vádlott nagy sebességgel a jobb oldali külső forgalmi sávban előzni kezdte az Opel Vivaro típusú gépjárművet, melyben dr. J.-né F. I. is utazott, majd egy váratlan irányváltással az Opel gépjármű elé vágott, és hirtelen állóra fékezte autóját.

[8] Az Opel Vivaro vezetője - a forgalmi viszonyokra tekintettel - a párhuzamosan futó forgalmi sávokba nem térhetett ki, így vészfékezésre kényszerült. A két gépjármű ütközésének elkerülése kizárólag a sértett vezetői tapasztalatának, gyors és megfelelő reakciójának, valamint a véletlennek volt betudható.

[9] Ezt követően a vádlott kiszállt a gépjárművéből, öklét rázva, trágár szavakkal szidalmazva odament az Opel Vivaro gépjármű vezető oldali ajtajához, és káromkodva, rendőrségi szolgálati igazolványát felmutatva közölte a sértettel, hogy rendőr, és azonnal szálljon ki az autóból. A sértett kérte, hogy mutassa meg az igazolványát és a jelvényét is, hogy kiderüljön tényleg rendőri beosztásban van-e. A vádlott erre nem volt hajlandó, ezért a sértett jelezte, hogy bejelentést fog tenni a rendőrségen, és ezért mobiltelefonját elővette, azonban a vádlott ekkor a sofőr melletti ajtót hirtelen kinyitotta, és egy erőteljes mozdulattal megütötte a sértett csuklóját, aminek következtében mobiltelefonja kezéből kiesett a jármű padlójára. A vádlott cselekményét akkor hagyta abba, amikor tapasztalta, hogy az Opel Vivaro gépjármű jobb első ülésén helyet foglaló dr. J.-né F. I. saját telefonján bejelentést tett a rendőrségre.

[10] A vádlott kihívóan közösségellenes és erőszakos magatartásával megbotránkozást és riadalmat keltett az Opel Vivaro gépjárműben tartózkodó, illetve a 83-as főútvonalon közlekedő személyekben.

[11] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 3. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

[12] A KRESZ 27. § (1) bekezdése rendelkezik a követési távolsággal kapcsolatban, és e szerint járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - annak hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.

[13] A KRESZ 29. §-a pedig az irányváltoztatás és irányjelzés szabályait tartalmazza, és az (1) bekezdése szerint, aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.

[14] A megállást a KRESZ 40. § szabályozza, és az (1) bekezdés alapján járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.

[15] A vádlott ezeknek a közlekedési szabályoknak a szándékos megszegésével hozta a sértettet olyan helyzetbe, hogy a KRESZ 27. § (1) bekezdésében foglalt szabályt nem tudta betartani; ezzel az életét, testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, és ezeken keresztül valósította meg a Btk. 234. § (1) bekezdése szerinti közúti veszélyeztetés bűntettét.

[16] A másodfokú ítélettel szemben az ügyészség a vádlott terhére súlyosítás érdekében, a vádlott és a védője pedig a hivatali visszaélés vonatkozásában felmentés iránt, továbbá az első- és másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése, illetve a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.