BH 2020.8.249 Mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítési kérelem elbírálása során a jogszerű földhasználat ténye 2014. január 1-ét követően is közhiteles hatósági nyilvántartás alapján igazolható. A TakarNet Földhivatali Információs Rendszer megfelel ennek a követelménynek [1994. LV. tv. (Tftv.) 11/A. § , 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 3. §].

Pertörténet:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33234/2018/20., Kúria Kfv.35540/2019/12. (*BH 2020.8.249*), 3131/2021. (IV. 14.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes bérelt földterületeken szántó és gyep művelési ágban mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat. A 2014. évben 202 db földterületet érintően mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítési kérelmet terjesztett elő. Az adóhatóság az igényelt 8 275 000 forintot visszautalta.

[2] Az elsőfokú adóhatóság 2014. évre jövedéki adónemben bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le a felperesnél. A bevallásban szereplő ingatlanok tekintetében a TakarNet rendszerből lekért adatok alapján az érintett ingatlanokat négy csoportba sorolta. Az elsőbe tartoztak azok az ingatlanok, amelyekre a felperes nevére a teljes évben földhasználat volt bejegyezve, a másodikba azok, melyeknél 2014. évet megelőzően volt felperes nevére földhasználat bejegyezve, de ebben az évben már nem. A harmadikba azok, amelyekben 2014. évben a felperes törtidőszakokban különböző megbontásokban, de rendelkezett földhasználati bejegyzéssel. A negyedik csoportba tartoztak azok a területek, ahol sem korábban, sem az ellenőrzés időpontjában egyáltalán szerepelt földhasználati bejegyzés a felperes nevére.

[3] A felperes észrevételére tekintettel kiegészített ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2014. évre 2 071 000 forint adóhiánynak minősülő jövedékiadó-különbözetet állapított meg, amely után adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Indokolása szerint a felperes a visszaigényelt 8 275 000 forint jövedéki adóból 6 204 000 forintot jogszerűen, míg 2 071 000 forintot jogszerűtlenül igényelt vissza, tekintettel arra, hogy a jogosító megművelt földterület nagysága 706,85 ha, szemben a bevallásban szereplő 942,73 ha nagysággal.

[4] Határozatában alkalmazta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv. (a továbbiakban: Fétv.) 93-95. §-ait, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Iny.tv.) 23. § (2) bekezdését, a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Nyilvántartási rendelet) 2. § (2) bekezdését, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdés a) pontját, 3. § (1) bekezdés a) pontját, 3. § (4) bekezdését, valamint a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (1) bekezdés a) pontját, és az adó mértékére az 52. § (1) bekezdés d) pontját. Rögzítette, hogy mivel a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 11/A. §-a 2014. január 1. napjától már nem hatályos, a perbeli időszakban nem alkalmazható.

[5] Indokolása szerint a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a földművelésügyi hatóság a mezőgazdasági munka elvégzésének igazolása céljából a mezőgazdaságilag meg nem munkált termőföldterületekről nyilvántartást vezet. Amennyiben a nyilvántartás nem tartalmazza a hatóság megkeresésével érintett termőföld területet vagy annak egy részét, úgy azt a jövedékiadó-visszatérítés szempontjából megmunkáltnak kell tekinteni. A jövedéki adó visszatérítésének előfeltétele, hogy az érintett földterület a visszatérítési időszakban jogszerűen a mezőgazdasági termelő használatában legyen. A földhasználati bejegyzés lényege, hogy egy adott területet egyszerre csak egy gazdálkodó (magánszemély) használja, elejét véve annak, hogy egy terület után ugyanazon időszakban többen is éljenek adó-visszatérítéssel. Ennek alapján az adott földterület tekintetében az adózó akkor jogosult a jövedékiadó-visszatérítés érvényesítésére, ha a bérelt földterületek esetében a földhasználatot a visszaigényléssel érintett időszakra vonatkozóan bejelentette és annak nyilvántartásba vétele Nyilvántartási rendeletben foglaltak alapján, a földhasználati lapon megtörtént. Az érintett időszakban az érintett földterületek tekintetében a felperes nem rendelkezett a használati jogosultságra vonatkozó földművelésügyi hatósági bejegyzéssel, ennek folytán ezen területekre nézve a felhasznált gázolaj után nem jogosult a jövedéki adó visszatérítésére.

[6] Az alperes a 2235524521 számú határozatával az indokolás kiegészítésével helybenhagyta az elsőfokú határozatát. A határozat indokolásának kiegészítésében hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 99. § (2) bekezdésére, figyelemmel arra, hogy a Jöt. szankciórendszere az objektivitás talaján áll. Amennyiben tehát az adózó az adó-visszaigényléshez szükséges feltételekkel nem rendelkezik és ennek ellenére jogosulatlanul igényel vissza adót, akkor az jogosulatlan visszaigénylésnek minősül.

A TakarNet használata kapcsán rögzítette, hogy a Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésben leírt "ellenőrizheti" fordulat nem arra vonatkozik, hogy a vámhatóság csak a TakarNet-ből ellenőrizhet, hanem arra, hogy a TakarNet is ellenőrzési lehetőség. Tekintettel arra, hogy a lekérdezésre lehetőség van és így ellenőrizheti a mezőgazdasági termelő tekintetében a jogszerű földhasználat tényét, az elsőfokú hatóság jogszerűen járt el, amikor a megállapításokat a TakarNet alapján vette figyelembe. A felperes alaptalanul hivatkozott arra fellebbezésében, hogy a földhasználati nyilvántartás deklaratív, vagyis a földhasználati jogosultságot nem a bejegyzés, hanem az annak alapjául szolgáló szerződés keletkezteti, nem fogadható el. A felperes által hivatkozott Pfv.I.21.330/2013/6. számú kúriai ítélet azért nem releváns, mert annak tárgya a polgári jogi területen belül a haszonbérleti jogviszony. A Kúria itt nem adójogi kérdésben foglalt állást, hanem a polgárjogi jogviszony tekintetében, jelen ügyben azonban adójogi szempontból kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a visszaigénylés feltételei.

A kereseti kérelem

[7] A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését azért kérte, mert a jogalkotó csak és kizárólagosan azt várja a kérelmező támogatásával kapcsolatban, hogy jogszerű földhasználó legyen, ne pedig nyilvántartásba vett földhasználó és megművelje az adott területet. A jogalkotói cél a gazdák támogatása volt.

Az elsőfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.