1/2011. (II. 4.) MeG utasítás

a Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatának kiadásáról

A cafetéria-juttatások rendszerének célja a Miniszterelnökségen dolgozó munkatársak részére, egységes elvek alapján szabályozott, az egyéni igényekhez igazodó béren kívüli juttatások biztosítása.

A Miniszterelnökség Cafetéria Szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/F. §-a, valamint a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a következők szerint állapítom meg.

I. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya

1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed

a)[1] a Miniszterelnökség állományába tartozó állami vezetőkre;

b)[2] a Miniszterelnökség állományába tartozó, illetve oda kirendelt kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre;

c) a Miniszterelnökségen munkaviszonyban álló munkavállalókra;

d) azokra a személyekre, akik számára a cafetéria-jogosultságot a Miniszterelnökség megállapodás vagy egyedi intézkedés alapján biztosítja

(a továbbiakban együtt: munkatárs).

(2)[3] Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet ellátó, továbbá a nemzeti szakértőként foglalkoztatott kormánytisztviselő.

(3) A cafetéria-juttatások éves keretösszegének (a továbbiakban: cafetéria keret) 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatársakat.

(4) A cafetéria-juttatások rendszere a következő, a munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza:

a) helyi utazási bérlet,

b)[4] Széchenyi Pihenő Kártya

ba) szálláshely alszámlájára,

bb) vendéglátás alszámlájára,

bc) szabadidő alszámlájára

utalt támogatás,

c)[5] Erzsébet-utalvány,

d)[6]

e) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás,

f) önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás,

g) iskolakezdési támogatás.

Általános szabályok

2. § (1) Az egyes munkatársakat megillető éves cafetéria keret - ezer forintra kerekítve - egységesen, külön államtitkári utasításban kerül meghatározásra.

(2)[7] A cafetéria-keret egy naptári évben, a szabályzatban meghatározott juttatási formákra vehető igénybe, a (7), a (8) és a (11a) bekezdés kivételével a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott mértékben, a munkatárs nyilatkozata alapján. A nyilatkozat év közben nem módosítható.

Az éves cafetéria-keretről, a választható juttatások maximális mértékéről, a minimálbér összegéről, a cafetéria-keretet terhelő, de a munkáltató által megfizetendő közterhek mértékéről az (5) bekezdés szerinti elektronikus levél tartalmaz tájékoztatást.

(3)[8] Nem jogosult cafetéria-juttatásra a munkatárs azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, munkabérre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot.

(4) A cafetéria keret ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult

a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, illetve

b) azon munkatárs, akinek a Miniszterelnökségen fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.

(5)[9] A választható elemeket tartalmazó, nyilatkozattételt lehetővé tevő programot a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály az éves keretet meghatározó államtitkári utasítás kiadását követően teszi elérhetővé - elektronikus úton - a munkatársak részére. A program elérhetőségéről a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat. A cafetéria keret és a választható juttatások ismeretében a munkatárs igény szerint választ, figyelemmel az egyes juttatásoknál ismertetett jogszabályi korlátozásokra. A választás során az egyes cafetéria elemeket úgy kell figyelembe venni, hogy a nyilatkozattételt követően 1000 forint feletti maradvány összeg ne képződjön. A választás során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalandó támogatást, az Erzsébet-utalványt, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulást a munkatárs csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelheti.

(6) Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, a másik juttató felé van bejelentési kötelezettsége a Miniszterelnökségtől igénybe vett támogatás tekintetében.

(7)[10] A munkatárs a nyilatkozatát elektronikusan tölti ki. A kitöltött és kinyomtatott nyilatkozat egy példányát a 2. § (5) bekezdésében megjelölt elektronikus levél kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kell a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztályra aláírva eljuttatni, melyhez csatolni kell a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentumokat az egyes juttatásoknál meghatározottak szerint. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételt önhibájából elmulasztja, - a kedvezményesen adózó értéket meghaladóan is - Erzsébet-utalványra jogosult, cafetéria keretének mértékéig.

(8) Hiányosan előterjesztett nyilatkozat esetében a munkatársat a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási kötelezettségnek a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Amennyiben a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a nyilatkozattételt elmulasztotta volna.

(9) A tárgyévben fel nem használt cafetéria keret nem vihető át a következő évre. Amennyiben maradványösszeg képződik, az a munkatársak részére étkezési utalványban kerül kifizetésre. A cafetéria keretből megmaradt, ezer forint alatti összeget a munkatárs nem veheti igénybe.

(10) A munkatárs köteles a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a cafetéria-juttatásokra való jogosultsága év közben bármilyen okból módosul.

(11)[11] A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály tájékoztatja cafetéria-juttatásra való jogosultságáról és a nyilatkozattételt lehetővé tevő programot elérhetővé teszi a munkatárs számára. A munkatárs a nyilatkozattételi kötelezettségét a tájékoztatást követő 10 munkanapon belül köteles teljesíteni, és aláírt nyilatkozatát eljuttatni a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztályra.

(11a)[12] Ha a munkatárs jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a (7), illetve a (11) bekezdés szerint nyilatkozat tételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást - a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály felhívása alapján - külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni azzal, hogy ha a munkatárs e nyilatkozattételi kötelezettségét önhibájából elmulasztja, részére az őt időarányosan megillető cafetéria-juttatás erejéig a (7) bekezdés szerinti cafetéria-juttatást kell kiadni.

(12) Ha a munkatárs jogviszonya, illetve jogosultsága év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-juttatások - Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály által meghatározott - időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét a Miniszterelnökségnek visszafizetni, illetve - a munkatárs választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni. Ha a kormánytisztviselőt év közben áthelyezik, a cafetéria-juttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Amennyiben a kormánytisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét csökkenteni kell. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni az egyes önkéntes kölcsönös pénztári hozzájárulások tárgyhavi összegét.

(13) A visszafizetés módja elsősorban a munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Amennyiben ez nem lehetséges, a visszafizetés a munkatárs részéről átutalással, illetve készpénz-átutalási megbízással történő befizetéssel történik.

(14) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(15) A szabályzat vonatkozásában közeli hozzátartozónak minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja értelmében: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha-és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

II. fejezet

A CAFETÉRIA RENDSZERBE TARTOZÓ EGYES JUTTATÁSOK

Helyi utazási bérlet

3. § (1) A Miniszterelnökség a helyi utazási bérletet a tárgyévre érvényes éves BKV bérlet formájában, a tárgyévet megelőző évben juttatott bérleten megjelölt érvényességi idő (tárgyév január 5-e) lejárta előtt biztosítja, melyet nyilatkozata alapján a munkatárs kizárólag saját használatára vehet igénybe.

(2)[13] A bérletszelvények beszerzését és átadását minden esetben a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály végzi. Amennyiben a munkatárs cafetéria-jogosultsága év közben megszűnik, az igényelt bérlet típusától függően van lehetőség a bérlet visszaadására. A visszaadás szándékát minden esetben a munkatárs köteles jelezni, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon. A Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály a bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött napot követő napig veszi vissza.

(3)[14] A cafetéria-jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársak részére a helyi utazási bérletet a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály a cafetéria nyilatkozat megérkezését követő hónap első napjától érvényes, kizárólag a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztály által kiadott bérletszelvény formájában biztosítja.

(4) A helyi utazási bérletre a munkatárs folyamatos igénybevétel esetén jogosult. Nincs lehetőség a bérletet kizárólag egyes hónapokra kérni, vagy megszakítással igénybe venni. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattétel időpontjáig betölti a 65. életévét, helyi utazási bérletre nem jogosult.

Széchenyi Pihenő Kártya[15]

4. §[16] (1) A Széchenyi Pihenő Kártya támogatás keretében a munkatárs alszámlákra - egy-egy alszámlára vagy mindegyikre - igényelhet támogatást, az Szja tv. 71. § (1) bekezdés c) pontjában az egyes alszámlákra meghatározott mérték erejéig.

(2) Az egyes támogatások igénylése során a munkatárs - az éves cafetéria-kerete és a törvényben előírt mérték mellett - alszámlánként figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben az adott alszámlára biztosított támogatás összegét is. A munkatárs a más juttatótól származó támogatás összegéről a vonatkozó alszámla tekintetében nyilatkozatot tesz.

(3) A munkatárs a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára egy összegben igényli a támogatást, amit a Miniszterelnökség április 30. napjáig utal el az alszámlára,

b) vendéglátás alszámlájára havi bontású támogatási összeget igényel, amelyeket a Miniszterelnökség havonta utal el, kivéve az első három hónapra eső támogatást, amelynek alszámlára történő utalására április 30. napjáig kerül sor,

c) szabadidő alszámlájára egy összegben igényli a támogatást, amit a Miniszterelnökség április 30. napjáig utal el az alszámlára.

(4) A támogatást a Miniszterelnökség a kártyakibocsátó intézménytől általa megrendelt kártyán keresztül biztosítja a Miniszterelnökség számára. A munkatárs hozzájáruló nyilatkozatot ad az általa megadott személyes adatainak a támogatás biztosítása céljából, az ehhez szükséges mértékben, a kártyakibocsátó intézmény részére történő átadásához. A kártya megrendelésével, használatával, a támogatás igénybevételével kapcsolatban a munkatársat semmilyen költség nem terheli.

(5) Ilyen irányú igénye esetén a munkatárs rendeli meg a pótkártyát, illetve a közeli hozzátartozó és az élettárs részére a társkártyát, közvetlenül a kártyakibocsátó intézménytől, kivéve, ha társkártya igénylésére a cafetéria-nyilatkozat megtételekor kerül sor. Utóbbi esetben - a munkatárs választása szerint - a társkártyát a Miniszterelnökség is megrendelheti, ekkor a munkatárs az élettársi kapcsolat fennállásáról a Miniszterelnökség felé nyilatkozik. A pót-, illetve társkártya előállítási és kézbesítési költsége - a rendelő személyétől függetlenül, pót-, illetve társkártyánként -a munkatársat terheli, az a cafetéria-keretösszeg terhére nem teljesíthető.

(6) A tárgyévben kártya útján adott, a következő naptári év december 31-ig fel nem használt támogatás visszatérítésére, illetve az egyes alszámlákra igényelt összegek módosítására nincs lehetőség.

Erzsébet-utalvány[17]

5. §[18] (1) A Miniszterelnökség az étkezési hozzájárulást papír alapú Erzsébet-utalvány formájában biztosítja, - a 2. § (7) és (8) bekezdésében előírtak kivételével - legfeljebb az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában előírt havi mértékig. Az igényelt összeget havi bontásban kell megadni. A legkisebb igényelhető összeg 300 forint/hó, az igényelt összegnek 100 forinttal oszthatónak kell lennie.

(2) Az utalványok rendelkezésre bocsátása negyedévente előre, egyenlő összegben történik, kivéve az első negyedévet, amikor az utalványok a negyedév végén kerülnek átadásra. A cafetéria-jogosultság év végi megnyílása esetén a Miniszterelnökség november, illetve december hónapban is kiadja az utalványokat.

6. §[19]

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás

7. § (1) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás annak fizethető, aki

a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja,

b)[20] a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztályon - amennyiben ez még nem történt meg - a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát leadja.

(2) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint. A munkatársnak lehetősége van a havi munkáltatói hozzájárulás összegét ettől eltérő mértékben meghatározni éves keretén belül, azonban ha a hozzájárulást az egységesen meghatározott havi 10 000 forintnál alacsonyabb összegben kívánja igénybe venni, a különbözetről a nyilatkozatában le kell mondania. A nyilatkozatban választott összegnek el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot. A havi munkáltatói hozzájárulás legfeljebb a mindenkori minimálbér 50%-át meg nem haladó mértékben igényelhető. A juttatás igénybevétele esetén a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy azonos időszakra az adott jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás

8. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás annak a munkatársnak fizethető, aki

a) önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagja,

b)[21] a Gazdálkodási, Humánpolitikai és Jogi Főosztályon - amennyiben ez még nem történt meg - a cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát leadja.

(2)[22] Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint. A munkatársnak lehetősége van a havi munkáltatói hozzájárulás összegét ettől eltérő mértékben meghatározni éves keretén belül, azonban ha a hozzájárulást az egységesen meghatározott havi 10 000 forintnál alacsonyabb összegben kívánja igénybe venni, a különbözetről a nyilatkozatában le kell mondania. A nyilatkozatban választott összegnek el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot. A havi munkáltatói hozzájárulás - a két pénztárat együttvéve - legfeljebb a mindenkori minimálbér 30%-át meg nem haladó mértékben igényelhető. A juttatás igénybevétele esetén a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy azonos időszakra az adott jogcímen más juttatótól nem szerez bevételt.

Iskolakezdési támogatás

9. § (1) Iskolakezdési támogatást az a munkatárs vehet igénybe, akinek gyermeke a közoktatásban, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban tanulói jogviszonyban áll, nappali tagozatos oktatásban vesz részt, feltéve, hogy a munkatárs a gyermeknek - a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult - szülője vagy e szülőnek vele közös háztartásban élő házastársa.

(2) Az iskolakezdési támogatást a Miniszterelnökség iskolakezdési utalvány formájában a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül biztosítja. Az utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására vehető igénybe.

(3) Az iskolakezdési támogatás igénylése során a munkatárs nyilatkozik

a) arról, hogy a gyermek alapfokú nevelési-oktatási intézményben folytat tanulmányokat, vagy középfokú nevelési-oktatási intézményben tanul, OKJ szakképzésben, illetve bármely EGT-állam közoktatásában vesz részt, és őt saját háztartásban tartja el,

b) ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult-e családi pótlékra,

c) a támogatásban részesített gyermek adóazonosító jeléről, ennek hiányában TAJ-számáról.

(4) A juttatás mértéke gyermekenként a minimálbér 30%-a, mindkét szülő igénybe veheti, amennyiben a fenti feltételeknek megfelelnek.