A Fővárosi Törvényszék Pf.632960/2014/10. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 78. §, 206. §, 239. §, 252. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bírók: Dóczi Márta, Kozma Brigitta, Molnár Judit

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

44.Pf..../2014/10.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Gyúrta Tibor Roland ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve(felperes címe.) lakos felperesnek,

dr. Hyross Virág ügyvéd (fél címe2.) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe.) lakos I. rendű és a perben nem védekező ... Önkormányzata (III.r. alperes címe.) székhelyű III. rendű alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 2014. év február hó 21. napján kelt 13.P. .../2013/18. számú ítélete ellen, az I. rendű alperes által 19., 20. és Pf.7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Mellőzi a Földhivatal megkeresését, és az I. rendű alperes perköltség és illetékviselési kötelezettségét.

A le nem rótt 360.000.- (háromszázhatvanezer) forint kereseti és a 480.000.- (négyszáznyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 285.750.- (kétszáznyolcvanötezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a ... helyrajzi szám alatt felvett társasházi lakás ingatlan és a közös tulajdonból hozzá tartozó 313/10000 tulajdoni hányad tekintetében a felperes eszmei 1/2 arányban tulajdonjogot szerzett. Megkeresni rendelte a földhivatalt a felperes tulajdonjogának bejegyzése végett, a III. rendű alperest pedig tűrésre kötelezte. Kimondta, hogy a le nem rótt 720.000.- forint eljárási illetéket az I. rendű alperesnek kell viselni és megfizetni az állam részére. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000.- forint + ÁFA perköltséget.

Az ítélet indokolása szerint, a felperes és az I. rendű alperes 1991-ben élettársi kapcsolatot létesítettek, majd 2000. december 16-án összeházasodtak. Utolsó közös lakásuk az (I.r. alperesi cím) alatti lakás volt, mely 1/2-1/2 arányú közös tulajdonukban áll. Az I. rendű alperes édesanyja, fél1 az (ingatlan címe) alatti önkormányzati bérlakásban, mint bérlő élt. 1994. március 22-én az ingatlant a gyermeke, az I. rendű alperes részére megvásárolta olyan módon, hogy annak állagvevője az I. rendű alperes lett, míg a haszonélvezeti jog vevője a bérlő volt. A vételár 226.050.- forint volt, ebből a 22.605.- forint vételárelőleg megfizetésére a szerződés aláírásakor került sor. A fennmaradó rész havi 784.- forintos törlesztésében állapodtak meg 2029. április 10. napjáig. Az alperesi édesanya az adásvételi szerződés megkötésének napján külön íven szövegezve nyilatkozott arról, hogy az általa bérelt lakást a gyermeke részére vásárolja meg, haszonélvezeti jogának fenntartásával. Az adásvételi szerződésben a helyrajzi szám elírásra kerültek, ezért a felek 2002. május 7-én ismét adásvételi szerződést kötöttek az eddigi feltételekkel, melynek átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban is megtörtént. A szerződés megkötésekor a bérlő még évekig az ingatlanban lakott, majd betegségére figyelemmel másik gyermekéhez költözött, 2011. október 5-én hunyt el. Az ingatlan több évig ki volt adva. A felek között az életközösség 2009. év júliusában megszakadt, házasságukat a bíróság részítéletével felbontotta. A házassági

vagyonközösség megosztása tárgyában köztük a per jelenleg is folyik. A III. rendű alperes javára az ingatlanon jelzálogjog, elidegenítési- és terhelési tilalom van bejegyezve.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a perben senki nem vitatta, hogy a felek 1991-ben élettársi kapcsolatot létesítettek. Vagyonjogi vonatkozásban a házasságot megelőző

életközösség a házassági életközösséggel egybe olvad, ezért az életközösség