A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.21971/2013/18. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 164. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 116. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 6. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bíró: Kárpátiné dr. Elsner Andrea

A Bíróság

dr. Gy. T. R.ügyvéd által képviselt

N. A. G. felperesnek

dr. H. V.ügyvéd által képviselt

S. A. I. r. és

a perben nem védekező

Önkormányzat III. r. alperes elleni

tulajdonjog megállapítása iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság megállapítja, hogy az ingatlannyilvántartásba B., belterület B/1. hrsz. alatt felvett, természetben a B., Gy. u. alatti, 51 nm alapterületű társasházi lakás illetve a közös tulajdonból hozzá tartozó 313/10000 tulajdoni hányad tekintetében a felperes eszmei 1/2 arányban tulajdonjogot szerzett házastársi közös vagyoni szerzés címén.

A bíróság megkeresi a Földhivatalt, hogy a fenti ingatlanra 1/2 arányban jegyezze be a tulajdonjogot a felperes javára, az I. r. alperes 1/1 arányú tulajdoni hányadát 1/2-re módosítsa.

A III. r. alperest mindezek tűrésére kötelezi.

A perben felmerült 720.000,- (hétszázhúszezer) Ft eljárási illetéket az I. r. alperes viseli.

Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy az államnak külön felhívásra az ott írt időben és módon fizessen meg 720.000,- (hétszázhúszezer) Ft eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000,- (százötvenezer) Ft + ÁFA perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet 6 példányban a Törvényszékhez címezve a Bíróságon lehet benyújtani. Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a

részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

- a felek közösen kérték.

A fellebbezésben új tény állítására illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén -reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, vagy az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására szolgál.

I N D O K O L Á S

A felperes és az I. r. alperes 1991-ben ismerkedtek meg egymással. Még abban az évben élettársi kapcsolatra léptek, ez több évig tartott, majd 2000. december 16. napján össze is házasodtak.

A házasságból 2001-ben és 2003-ban egy- egy fiúgyermek született.

A felek utolsó közös lakóhelye a B., P. u. alatti lakásban volt, amely az ingatlannyilvántartási bejegyzés szerint a felperes és az I. r. alperes 1/2 - 1/2 arányú közös tulajdona.

Az I. r. alperes özvegy édesanyja , S. J.-né sz. T. E. a B., Gy. u. alatti önkormányzati bérlakásban élt, ő volt az ingatlan bérlője. A jogszabályi lehetőségekre figyelemmel 1994-ben Polgármesteri Hivatal képviseletében eljáró Ingatlankezelő Vállalattól mint eladótól az ingatlant megvásárolta a gyermeke, az I. r. alperes javára olyan módon, hogy az ingatlan állagvevője az I. r. alperes lett, míg a haszonélvezeti jog vevője a bérlő volt. Az ingatlan adásvételi szerződése 1994. március 22-én kelt. Az adásvétel tárgyát képező ingatlan vételára 226.050,- Ft volt, ebből 22.605,- Ft vételárelőleg megfizetésére az eladó részére a szerződés aláírásával egyidejűleg sor került. A fennmaradó 203.445,- Ft-os vételárhátralék részletekben való törlesztéséről állapodtak meg, ezt 1994. április 1-jétől havonta 784,- Ft-os részletekben kötelesek az eladónak a szerződés szerint megfizetni, 2029. április 10. napjáig. Az adásvételi szerződés megkötésekor, ugyanazon a napon a bérlő külön íven szövegezve nyilatkozott arról, hogy az általa bérelt lakást a gyermeke részére vásárolja meg, saját maga haszonélvezeti jogának fenntartása mellett.

Évek múlva, 2002-ben az Önkormányzat észlelte, hogy az adásvételi szerződésen a helyrajzi szám elírásra került. A szerződésben az A/1 hrsz. végződésű ingatlan szerepelt, míg a szerződő felek szándéka a B/1 hrsz. végződésű ingatlan eladására/megvásárlására irányult. Ezért az adminisztrációs hiba javításaként a szerződő felek az A/1 hrsz. végződésű szerződést felbontották, ugyanakkor az ingatlanra vonatkozó adásvételi szándékukat megerősítették. A "Tulajdonjog rendezése adásvételi szerződés felbontása és adásvételi szerződés megkötése útján "című megállapodás 2002. május 7-én kelt, a pontosított adatok átvezetése az ingatlannyilvántartásban is megtörtént.

Az első adásvételi szerződés megkötésekor a bérlő az ingatlanban lakott, ezt követően még évekig ebben a lakásban élt, majd idős korára és betegségére figyelemmel az I. r. alperes testvéréhez, a másik leányához költözött vidékre. Több évig az ingatlan ki is volt adva bérlőknek. Később az I. r. alperes édesanyja 2011. október 5-én elhunyt.

Időközben a felperes és az I. r. alperes házassága megromlott, közöttük a házassági életközösség 2009 júliusában megszűnt. 2009-ben a feleség keresete folytán házassági bontóper indult köztük, melyben a Bíróság a 100. sz. részítéletével a házasságot felbontotta, döntött a gyermekelhelyezés, a gyermektartásdíj és a kapcsolattartás kérdésében, valamint a P. utcai ingatlan osztott használata felől. A részítéletet a Törvényszék mint másodfokú bíróság 17. sz. részítéletével bírálta felül 2012. október 12-én, az elsőfokú határozatot megváltoztatta a gyermekelhelyezés, a gyermektartásdíj, a kapcsolattartás és a lakás osztott használata tekintetében. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a 2013. november 26-án kelt részítéletével a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.