32016D0344[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/344 határozata (2016. március 9.) a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/344 HATÁROZATA

(2016. március 9.)

a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) A Bizottság "Út a munkahelyteremtő fellendülés felé" című, 2012. április 18-i közleményében hangsúlyozta a tagállamok szorosabb együttműködésének szükségességét, és bejelentette, hogy konzultációkat fog indítani egy uniós szintű, a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni küzdelmet elősegítő platform létrehozásáról a munkaügyi felügyeletek és más végrehajtó hatóságok között; e platform célja az együttműködés javítása, a bevált gyakorlatok cseréje és a vizsgálatokra vonatkozó közös elvek meghatározása.

(2) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 148. cikkének megfelelően a Tanács az (EU) 2015/1848 határozattal (4) iránymutatásokat fogadott el a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan. A szóban forgó iránymutatások útmutatást nyújtanak a tagállamok számára saját nemzeti reformprogramjaik meghatározását és a reformok végrehajtását illetően. A foglalkoztatási iránymutatások képezik a Tanács által az említett cikk értelmében a tagállamok számára megfogalmazott országspecifikus ajánlások alapját. Az elmúlt években ezek az országspecifikus ajánlások a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésre vonatkozó ajánlásokat is tartalmaztak.

(3) Az EUMSZ 151. cikke a szociálpolitika terén célkitűzésként fogalmazza meg a foglalkoztatás, valamint az élet- és munkakörülmények javítását. E célkitűzések elérése érdekében az Unió támogathatja és kiegészítheti a munkahelyi egészség és biztonság, a munkakörülmények, a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedése és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén hozott tagállami intézkedéseket. Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az Unió - kizárva a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását - olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy ösztönözzék az együttműködést a tagállamok között.

(4) Az Európai Parlament "A hathatós munkaügyi ellenőrzésekről: az európai munkakörülmények javítására irányuló stratégia" című, 2014. január 14-i állásfoglalásában üdvözölte az európai platform létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést, és az uniós szintű együttműködés megerősítésére szólított fel - az állásfoglalás szerint - az uniós gazdaságot károsító, tisztességtelen versenyhez vezető, az uniós szociális modellek pénzügyi stabilitását veszélyeztető és a munkavállalók szociális és munkahelyi védelmét mind jobban meggyengítő be nem jelentett munkavégzés kezelése terén.

(5) A "Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen" című, 2007. október 24-i bizottsági közlemény a következőképpen határozta meg a be nem jelentett munkavégzés fogalmát: "bármely olyan fizetett tevékenység, amely természetét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, figyelembe véve a tagállamok szabályozó rendszerében meglévő különbségeket". E fogalommeghatározás alapján a jogellenes tevékenységek nem tartoztak ide.

(6) A be nem jelentett munkavégzés gyakran határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik. A be nem jelentett munkavégzés jellege - a gazdasági, közigazgatási és a szociális környezet függvényében - országonként eltérő lehet. Szintén országonként eltérő a be nem jelentett munkavégzés jogszabályi megítélése és eltérőek a nemzeti szinten használt fogalommeghatározások is. Ezért a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet célzó intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy figyelembe vegyék ezeket az eltéréseket.

(7) Egyes becslések szerint a be nem jelentett munkavégzés az Unió gazdaságának jelentős részét képezi. Mivel a be nem jelentett munkavégzést a nemzeti jogszabályok a tagállamokban eltérően definiálják, nehéz pontos adatokhoz jutni annak elterjedtségéről.

(8) A nemzeti jogszabályokban meghatározott önfoglalkoztató státusszal való visszaélés - legyen szó akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekről - egy olyan formája a megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek, amelyet gyakran a be nem jelentett munkavégzéssel társítanak. Színlelt önfoglalkoztatásról akkor beszélünk, amikor egy személy - bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett - önfoglalkoztatóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy munkaviszonyra jellemző. Az e határozattal létrehozott platformnak (a továbbiakban: a platform) kezelnie kell a be nem jelentett munkavégzés különböző formáit, valamint az azzal társított, megtévesztő módon bejelentett munkavégzést, így például a színlelt önfoglalkoztatást.

(9) A be nem jelentett munkavégzés komoly következményekkel jár az érintett munkavállalók számára, akik azzal szembesülnek, hogy bizonytalan és esetenként veszélyes munkakörülményeket, jóval alacsonyabb fizetést, a munkajogok súlyos megsértését, valamint a munkaügyi és szociális védelmi jogszabályok szerinti védelem jelentősen csökkentett szintjét kénytelenek elfogadni, így megfosztják őket a megfelelő szociális ellátásoktól, a nyugdíjjogosultságoktól és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréstől, valamint a készségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeitől.

(10) Bár a be nem jelentett munkavégzés társadalomra és gazdaságra gyakorolt negatív hatásai számos különböző formát öltenek, a platform a munkakörülmények javítására, valamint a munkaerő-piaci integráció és a társadalmi befogadás ösztönzésére irányul. A társadalombiztosítási és adóbevételek csökkenése következtében a be nem jelentett munkavégzésnek jelentős költségvetési vonzatai vannak, aláásva ezzel a szociális védelmi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát. Hátrányosan hat a foglalkoztatásra és a termelékenységre, valamint torzítja az egyenlő versenyfeltételeket.

(11) A be nem jelentett munkavégzés eltérő hatással van a különböző társadalmi csoportokra, többek között a nőkre, a migránsokra és a háztartási alkalmazottakra, mivel egyes be nem jelentett munkavállalók különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.

(12) A tagállamokban különböző szakpolitikai megközelítéseket és intézkedéseket vezettek be a be nem jelentett munkavégzés kezelésére. A tagállamok a be nem jelentett munkavégzés egyes aspektusaira vonatkozóan továbbá kétoldalú megállapodásokat is kötöttek, és többoldalú projekteket hajtottak végre. A be nem jelentett munkavégzés összetett problémájának megoldása azonban még kidolgozásra vár, és ehhez holisztikus megközelítésre van szükség. A két- vagy többoldalú megállapodások vagy a közigazgatási együttműködést érintő mechanizmusok alkalmazását a platform nem akadályozhatja.

(13) A platform tevékenységeiben való részvétel nem érinti a be nem jelentett munkavégzés kezelésével kapcsolatos tagállami hatásköröket és/vagy kötelezettségeket, többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) irányadó és alkalmazandó egyezményei, például az iparban és a kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. sz. egyezmény szerinti nemzeti vagy nemzetközi felelősségi köreiket.

(14) A tagállamok közötti uniós szintű együttműködés ugyanakkor továbbra sem átfogó sem a tagállami részvételt, sem pedig azokat a kérdéseket illetően, amelyekre az együttműködés kiterjed. A tagállamok érintett hatóságai közötti, határokon átnyúló együttműködés tekintetében nem létezik formális mechanizmus a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdések átfogó módon történő kezelésére.

(15) A tagállamok közötti uniós szintű együttműködés ösztönzésére van szükség ahhoz, hogy a tagállamok hatékonyabban és eredményesebben tudják kezelni a be nem jelentett munkavégzést. Ezzel összefüggésben a platform keretében a bevált gyakorlatok és az információk cseréjének elősegítésére és támogatására, valamint egy olyan uniós szintű keret biztosítására kell törekedni, amelynek célja, hogy a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatban közös felfogás alakuljon ki, bővüljön a szakértelem és elemzések készüljenek. A be nem jelentett munkavégzésre vonatkozó közös meghatározásoknak és fogalmaknak tükrözniük kell a munkaerő-piaci fejleményeket. A platformnak ösztönöznie kell továbbá az azon tagállamok különböző végrehajtó hatóságai közötti együttműködést, amelyek önkéntes alapon vesznek részt az ilyen határokon átnyúló fellépésekben.

(16) E határozat célja a tagállamok közötti uniós szintű együttműködés ösztönzése. A be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos helyzet a tagállamok között igen eltérő, és ezért az együttműködés területeit illetően különböznek a tagállami érintett hatóságok és egyéb szereplők szükségletei is. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy maguk döntsenek arról, hogy milyen mértékben kapcsolódnak be a platform keretében plenáris szinten jóváhagyott tevékenységekbe.

(17) Uniós szinten ösztönözni kell a tagállamok közötti szoros és hatékony együttműködést a be nem jelentett munkavégzés kezelésével kapcsolatos fellépéseik támogatása és kiegészítése érdekében. A nemzeti szintű fellépés az egyes tagállamokban fennálló konkrét helyzettől függ, és a platformon belüli fellépések nem helyettesíthetik annak nemzeti szintű vizsgálatát, hogy mely fellépések lennének a megfelelőek.

(18) A munkakörülményekre és a munkahelyi szociális védelemre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó gyakorlati problémák meghatározása, elemzése és megoldása, valamint a platform tevékenységei eredményeinek érvényesítését célzó nemzeti szintű intézkedésekre irányuló döntéshozatal továbbra is a tagállamok és érintett hatóságaik hatáskörébe tartozik.

(19) A platform keretében valamennyi releváns információforrást fel kell használni, különösen a tanulmányokat, a tagállamok között létrejött kétoldalú megállapodásokat és a többoldalú együttműködési projekteket, valamint szinergiákat kell teremteni a meglévő uniós szintű eszközök és struktúrák között annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen ezen intézkedések elrettentő vagy megelőző hatását. A platform fellépéseire egy olyan keret formájában lehet sort keríteni, amely közös képzésekből, kölcsönös felülvizsgálatokból, valamint - a már meglévő megvalósíthatósági tanulmányokat, többek között az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) által végzett munkát figyelembe véve - olyan eszközök létrehozásából áll, mint például egy interaktív tudásbank, illetve a platform fellépései - az adatvédelem jelentőségét elismerve - az adatcserére vonatkozó megoldásokat is magukban foglalhatnak. Az európai kampányok vagy közös stratégiák növelhetnék a be nem jelentett munkavégzés problémájával kapcsolatos tudatosságot, a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, a tagállamokban eltérő mértékben már létező politikákra és stratégiákra építve. A platformba nem kormányzati szereplőket is be kell vonni, mivel fontos információkkal szolgálhatnak.

(20) A platformnak hozzá kell járulnia a tagállamok közötti együttműködés megerősítéséhez, többek között a határokon átnyúló együttműködés és végrehajtás innovatív megközelítéseinek előmozdítása, valamint az ilyen együttműködéssel kapcsolatos tagállami tapasztalatok értékelése révén. A be nem jelentett munkavégzés visszaszorításához elengedhetetlen a kellő időben zajló információcsere.

(21) Amennyiben a platform valamely tagja úgy véli, hogy egyes konkrét esetek felvetése hasznos lenne az információk és bevált gyakorlatok platformon belüli cseréje szempontjából, gondoskodni kell az esetek megfelelő anonimizálásáról. A platform kizárólag olyan környezetben működhet hatékonyan, amelyben a be nem jelentett munkavégzés eseteit jelentő személyek védelemben részesülnek a kedvezőtlen bánásmóddal szemben. A platform tehát fórumként kell hogy szolgáljon e tekintetben a bevált gyakorlatok cseréjéhez.

(22) Az információk és a bevált gyakorlatok cseréje révén lehetővé válik a platform számára, hogy hasznos információkkal szolgáljon a be nem jelentett munkavégzés kezelésével kapcsolatos lehetséges uniós szintű fellépés - így például a Bizottság általi fellépés - számára. Az európai szemeszter keretében a platform fellépései érdemben hozzájárulhatnak a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos intézkedésekhez.

(23) A be nem jelentett munkavégzés kezelésében különböző nemzeti végrehajtó hatóságok működnek közre, így például a munkaügyi felügyeletek, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó egyéb hatóságok, a szociális biztonsági felügyeletek, valamint az adóhatóságok. Bizonyos esetekben a bevándorlási hivatalok és a foglalkoztatási szolgálatok, valamint a vámhatóságok, a közös közlekedéspolitika végrehajtásáért felelős hatóságok, a rendőrség, az ügyészség és a szociális partnerek is közreműködhetnek.

(24) A be nem jelentett munkavégzés átfogó és sikeres kezelése érdekében a tagállamoknak a különböző szakpolitikák kombinációját kell alkalmazniuk. Ezt az érintett hatóságok és az egyéb szereplők közötti strukturált együttműködés ösztönzése révén kell elősegíteni. A platformban részt kell venniük a be nem jelentett munkavégzés kezelésében vezető szerepet játszó és/vagy aktívan részt vevő érintett nemzeti hatóságoknak, különösen a végrehajtó hatóságoknak. Tagállami hatáskörben marad az arra irányuló döntéshozatal, hogy mely hatóságok képviseljék őket a platform különböző tevékenységeiben. A tagállamok nemzeti hatóságai közötti együttműködés az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban kell hogy történjen.

(25) E célkitűzések elérése érdekében a platformot minden tagállamban egy magas rangú képviselőnek kell támogatnia, akinek koordinálnia kell és kapcsolatot kell tartania a be nem jelentett munkavégzés sokoldalú aspektusaival foglalkozó tagállami hatóságokkal és - adott esetben - egyéb szereplőkkel, például a szociális partnerekkel.

(26) A platformban az uniós szintű - mind az ágazatközi, mind pedig a be nem jelentett munkavégzés által legsúlyosabban érintett vagy a be nem jelentett munkavégzés kezelésében sajátos szerepet játszó ágazatokbeli - szociális partnereknek részt kell venniük és együtt kell működniük a releváns nemzetközi szervezetekkel, például a Nemzetközi Munkaügy Szervezettel (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és az uniós ügynökségekkel, különösen az Eurofounddal és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA). Az Eurofoundnak és az EU-OSHA-nak a platform munkájában megfigyelőként való részvétele nem járhat együtt a már meglévő megbízatásuk kibővítésével.

(27) A platformnak el kell fogadnia eljárási szabályzatát, munkaprogramjait és rendszeres jelentéseit.

(28) A platform keretében lehetőséget kell biztosítani konkrét kérdések megvizsgálása céljából munkacsoportok felállítására, és a platform speciális szaktudással rendelkező szakértőket is igénybe vehet.

(29) A platformnak uniós szinten együtt kell működnie azokkal a releváns szakértői csoportokkal és bizottságokkal, amelyek munkája kapcsolódik a be nem jelentett munkavégzés kérdéséhez.

(30) A platformot és tevékenységeit az Európai Parlament és a Tanács által megállapított előirányzatokon belül az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjának (EaSI) Progress területén keresztül kell finanszírozni. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a platform átláthatóan és hatékonyan használja fel a számára előirányzott pénzügyi forrásokat.

(31) Tekintettel a nyitottság és a dokumentumokhoz való hozzáférés EUMSZ 15. cikkében meghatározott elveinek jelentőségére, a platformnak átlátható módon és az említett elvekkel összhangban kell folytatnia tevékenységét.

(32) A Bizottságnak meg kell tennie a platform létrehozásához szükséges adminisztratív intézkedéseket.

(33) A platformnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt kell tartania az abban rögzített elveket.

(34) A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6), valamint a vonatkozó nemzeti végrehajtási intézkedések alkalmazandók a személyes adatok e határozat keretében történő kezelésére.

(35) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A platform létrehozása

Létrejön a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló, tagállamok közötti uniós együttműködés erősítését célzó platform (a továbbiakban: a platform).

E határozat alkalmazásában a be nem jelentett munkavégzés "kezelése": a be nem jelentett munkavégzés megakadályozása, az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentés és az ellene folytatott küzdelem, valamint a be nem jelentett munkavégzés bejelentésének előmozdítása.

2. cikk

A platform összetétele

(1) A platformot az alábbiak alkotják:

a) az egyes tagállamok által kinevezett, az adott tagállamot képviselő magas rangú képviselő;

b) a Bizottság képviselője;

c) az uniós szintű ágazatközi szociális partnerek legfeljebb négy, az ágazat mindkét oldalát egyenlő mértékben képviselő, a szociális partnerek által kinevezett képviselője.

(2) Az alábbiak megfigyelőként vehetnek részt a platform ülésein, és hozzászólásaikat a platform eljárási szabályzatával összhangban kellőképpen figyelembe kell venni:

a) azon ágazatok szociális partnereinek legfeljebb tizennégy, az ágazat mindkét oldalát egyenlő mértékben képviselő, a szociális partnerek által kinevezett képviselője, amelyekben jelentős a be nem jelentett munkavégzés előfordulása;

b) az Eurofound képviselője;

c) és az EU-OSHA képviselője;

d) az ILO képviselője;

e) az Európai Gazdasági Térségben részes harmadik országok egy-egy képviselője.

Az első albekezdésben említett megfigyelőkön kívüli egyéb megfigyelők meghívást kaphatnak a platform ülésein való részvételre, és véleményüket - a vita tárgyát képező kérdéstől függően - a platform eljárási szabályzatával összhangban kellőképpen figyelembe kell venni.

3. cikk

Nemzeti intézkedések

Ez a határozat nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy határozzanak a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló, nemzeti szinten meghozandó intézkedésekről.

4. cikk

Célkitűzések

A platform alapvető célja az, hogy uniós szinten hozzáadott értéket képviseljen a be nem jelentett munkavégzés összetett problémájának kezeléséhez való hozzájárulás érdekében, maradéktalanul tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és eljárásokat.

A platform hozzájárul egyrészt azon hatékonyabb uniós és nemzeti fellépésekhez, amelyek célja a munkakörülmények javítása, a munkaerő-piaci integráció és a társadalmi befogadás ösztönzése, ideértve az említett területeken a jogérvényesítés javítását is, másrészt a be nem jelentett munkavégzés előfordulásának csökkentéséhez, a bejelentett munkahelyek kialakulásához és ezáltal a munkaminőség, valamint a munkahelyi egészség és biztonság romlásának elkerüléséhez azáltal, hogy:

a) a be nem jelentett munkavégzés különböző formái, valamint az azzal társított, megtévesztő módon bejelentett munkavégzés, köztük a színlelt önfoglalkoztatás hatékonyabb és eredményesebb kezelése érdekében fokozza a tagállamok különböző érintett hatóságai és az egyéb érintett tagállami szereplők közötti együttműködést;

b) javítja a tagállamok különböző érintett hatóságainak és szereplőinek a be nem jelentett munkavégzés kezelését szolgáló kapacitását annak határokon átnyúló aspektusai tekintetében, és ezzel hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek kialakításához;

c) felhívja a nyilvánosság figyelmét a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdésekre és a megfelelő fellépések sürgető szükségességére, valamint bátorítja a tagállamokat arra, hogy tegyenek még több erőfeszítést a be nem jelentett munkavégzés kezelésére.

II. FEJEZET

KÜLDETÉS ÉS FELADATOK

5. cikk

Küldetés

A 4. cikkben felsorolt célkitűzések megvalósítása érdekében a platform uniós szinten ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést a következőkön keresztül:

a) a bevált gyakorlatok és az információk cseréje;

b) a szakértelem bővítése és elemzések készítése;

c) a hatékony és eredményes, határokon átnyúló együttműködés innovatív megközelítéseinek ösztönzése és megkönnyítése, valamint a tapasztalatok értékelése;

d) hozzájárulás a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdések átfogó értelmezéséhez.

6. cikk

Tevékenységek

(1) Küldetése végrehajtása során a platform elsősorban a következő tevékenységeket végzi:

a) közös meghatározások és fogalmak, kutatási eredményeken alapuló mérési eszközök, valamint összehasonlító elemzések és az adatgyűjtésre vonatkozó releváns módszertani eszközök előmozdítása révén javítja a be nem jelentett munkavégzésre és többek között annak okaira és a regionális különbségekre vonatkozó ismereteket, más szereplők, például a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) munkájára építve;

b) javítja a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló különböző rendszerekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos ismereteket és kölcsönös megértést, ideértve a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusait is;

c) elemzési módszert dolgoz ki a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló különböző szakpolitikai intézkedések - ezen belül a megelőzési intézkedések és a szankciók - hatékonyságának mérésére;

d) az információk és a tapasztalatok hatékony cseréje érdekében eszközöket, így például tudásbankot hoz létre a különböző gyakorlatokból és a meghozott intézkedésekből, ideértve a tagállamok által a be nem jelentett munkavégzés kezelését célzó, a tagállamokban alkalmazott két- vagy többoldalú megállapodásokat is;

e) eszközöket dolgoz ki, így például végrehajtási iránymutatásokat, valamint a bevált gyakorlatokról és közös felügyeleti elvekről szóló kézikönyveket a be nem jelentett munkavégzés kezelésére, és értékeli az ilyen eszközökkel kapcsolatos tapasztalatokat;

f) elősegíti és támogatja a tagállamok közötti együttműködés különböző formáit a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusainak kezelésére szolgáló kapacitásuk növelése révén, olyan innovatív megközelítések előmozdítása és elősegítése révén, mint például a személyzetcsere, az - alkalmazandó nemzeti adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő - adatbázis-használat, a közös tevékenységek, valamint a részt vevő tagállamok által végzett ilyen együttműködés tapasztalatainak értékélése;

g) megvizsgálja a gyors információcserét szolgáló rendszer megvalósíthatóságát, valamint az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályok betartása mellett javítja az adatok cseréjét, többek között feltárva az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) által létrehozott belső piaci információs rendszer (IMI) és a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének (EESSI) alkalmazási lehetőségeit;

h) megosztja a nemzeti hatóságoknak a be nem jelentett munkavégzés szempontjából releváns uniós jog alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait;

i) képzési kapacitást alakít ki az érintett hatóságok számára, és adott esetben fejleszti azt, és keretet fogad el a közös képzés megvalósítására;

j) kölcsönös felülvizsgálatokat szervez az ilyen értékelésekben részt venni kívánó tagállamokban a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló fellépés előrehaladásainak nyomon követésére;

k) megosztja a tapasztalatokat és kidolgozza a legjobb gyakorlatokat a tagállamok és adott esetben harmadik országok érintett hatóságai közötti együttműködés tekintetében, a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos, az említett országokat is érintő problémák kezelésére irányuló ilyen együttműködés hatékonyságának növelése érdekében;

l) közös fellépéseket, így például európai kampányokat szervez, valamint koordinálja a regionális vagy az Unió egészére kiterjedő stratégiákat, ezen belül az ágazati megközelítéseket, és ezek révén növeli a be nem jelentett munkavégzés problémájával kapcsolatos tudatosságot;

m) megosztja a be nem jelentett munkavégzés által érintett munkavállalóknak nyújtott tanácsadással és tájékoztatással kapcsolatos tapasztalatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységek megvalósítása során a platform keretében valamennyi releváns információforrást fel kell használni, beleértve a tanulmányokat és a többoldalú együttműködési projekteket is, és figyelembe kell venni az összes uniós eszközt és struktúrát, valamint a vonatkozó bilaterális megállapodások keretében szerzett tapasztalatokat.

III. FEJEZET

A PLATFORM MŰKÖDÉSE

7. cikk

Magas rangú képviselők

(1) Minden egyes tagállam kinevez egy magas rangú képviselőt, aki egyben a platform szavazati joggal rendelkező tagja is lesz.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy magas rangú képviselőjük megfelelő megbízatással rendelkezzen a platform tevékenységeinek végrehajtása tekintetében. Minden tagállam kinevez egy póttagot is, aki szükség esetén helyettesíti a magas rangú képviselőt, és ilyen esetben szavazati joggal is rendelkezik.

(2) A magas rangú képviselő és a póttag kinevezése során a tagállamoknak tekintettel kellene lenniük valamennyi érintett hatóságra, különösen a végrehajtó hatóságokra, valamint a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően közreműködő egyéb szereplőkre. A tagállamok a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban a szociális partnereket vagy az egyéb érintett szereplőket is bevonhatják.

(3) Az e cikk szerint kinevezett egyes magas rangú képviselőknek részt kell venniük a platform plenáris ülésein és - adott esetben - a platform egyéb tevékenységeiben és munkacsoportjaiban.

Az egyes magas rangú képviselőknek a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a be nem jelentett munkavégzés kezelésében részt vevő érintett hatóságok - és adott esetben a szociális partnerek és egyéb érintett szereplők - jegyzékét és elérhetőségeit.

Az egyes magas rangú képviselőknek összeköttetésben kell állniuk az összes érintett hatósággal és adott esetben a szociális partnerekkel és egyéb érintett szereplőkkel, továbbá koordinálniuk kell azok részvételét a platform ülésein és/vagy hozzájárulásukat a platform vagy a platform munkacsoportjainak a tevékenységeihez.

8. cikk

Működés

(1) A platform elnöki teendőit a Bizottság képviselője látja el. Az elnök munkáját a magas rangú képviselők közül választott két társelnök segíti.

Az elnökség az elnökből és a két társelnökből áll.

Az elnökség a platform munkáját a titkársággal közösen készíti elő és szervezi meg, amely utóbbi ellátja a platform - valamint annak elnöksége és munkacsoportjai - titkársági feladatait. A titkárságot a Bizottság biztosítja.

(2) A platform évente legalább kétszer ülésezik.

(3) Küldetésének végrehajtása keretében a platform határozatot fogad el az alábbiakról:

a) saját eljárási szabályzata;

b) a kétéves munkaprogramok, amelyek többek között meghatározzák a platform prioritásait és a 6. cikkben említett tevékenységek konkrét leírását;

c) a platform által kétévente készített jelentések;

d) munkacsoportok létrehozása a platform munkaprogramjaiban meghatározott kérdések megvizsgálására, ideértve a munkacsoportokra vonatkozó gyakorlati szabályokat; e munkacsoportok megbízatásuk teljesítése után azonnal feloszlanak.

A platform az e bekezdésben említett határozatokat egyszerű többséggel fogadja el. A Bizottság képviselője és az egyes magas rangú képviselők egy-egy szavazattal rendelkeznek.

(4) Az elnökség adott esetben eseti elbírálás alapján a vita tárgyát képező témában jártas szakembereket is felkérhet, hogy vegyenek részt a platform vagy munkacsoport tanácskozásain.

(5) A platform munkáját az (1) bekezdésben említett titkárság támogatja. A titkárság készíti elő a platform üléseit, a platform munkaprogram-tervezeteit és jelentéstervezeteit, és nyomon követi a platform üléseit és következtetéseit.

(6) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a platform tevékenységeiről, többek között a szakértői csoportokkal és bizottságokkal folytatott együttes ülésekről. A Bizottság továbbítja a platform munkaprogramjait és jelentéseit az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára.

9. cikk

Együttműködés

(1) A platform hatékonyan, a munka megkettőzését elkerülve együttműködik olyan más érintett uniós szintű szakértői csoportokkal és bizottságokkal, amelyek munkája a be nem jelentett munkavégzéshez kapcsolódik, különösen a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottságával (SLIC), a munkavállalók kiküldetésével foglalkozó szakértői bizottsággal, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottsággal, az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatával, a Foglalkoztatási Bizottsággal (EMCO), a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal (SPC) és a közvetlen adók területén igazgatási együttműködéssel foglalkozó munkacsoporttal. A platform adott esetben megfigyelőként meghívja e csoportok és bizottságok képviselőit üléseire. A hatékonyabb munkavégzés és nagyobb hatásfok érdekében együttes ülések is szervezhetők.

(2) A platform megfelelő együttműködést alakít ki az Eurofounddal és az EU-OSHA-val.

10. cikk

Költségtérítés

A Bizottság a platform tevékenységével összefüggésben megtéríti a tagok, a póttagok, a megfigyelők és a meghívott szakértők utazási költségeit, valamint adott esetben ellátási költségeit.

A tagok, póttagok, megfigyelők és meghívott szakértők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

11. cikk

Pénzügyi támogatás

Az e határozat végrehajtásához szükséges alapvető forrásokat az EaSI keretén belül kell megállapítani. A Bizottság átlátható és hatékony módon kezeli az EaSI-n belül a platform számára előirányzott pénzügyi forrásokat.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a platformmal folytatott konzultációt követően 2020. március 13-ig jelentést nyújt be e határozat alkalmazásáról és hozzáadott értékéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, valamint adott esetben javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A jelentés különösen azt vizsgálja, hogy a platform milyen mértékben járult hozzá a 4. cikkben foglalt célkitűzések eléréséhez, milyen mértékben teljesítette az 5. cikkben foglalt küldetését, hogyan végezte a 6. cikkben foglalt tevékenységeket, és hogyan kezelte a munkaprogramjában meghatározott prioritásokat. A Bizottság adott esetben javaslatokat terjeszt elő a platform működésével kapcsolatban.

13. cikk

Címzettek

E határozat címzettjei a tagállamok.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2016. március 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

J.A. HENNIS-PLASSCHAERT

(1) HL C 458., 2014.12.19., 43. o.

(2) HL C 415., 2014.11.20., 37. o.

(3) Az Európai Parlament 2016. február 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. február 24-i határozata.

(4) A Tanács (EU) 2015/1848 határozata (2015. október 5.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokról (HL L 268., 2015.10.15., 28. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről ("IMI-rendelet") (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32016D0344 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32016D0344&locale=hu