62013CJ0282_SUM[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2015. január 22-i ítélete. T-Mobile Austria GmbH kontra Telekom-Control-Kommission. A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 2002/20/EK irányelv - Az 5. cikk (6) bekezdése - Rádiófrekvencia- és számhasználati jogok - 2002/21/EK irányelv - A 4. cikk (1) bekezdése - A nemzeti szabályozó hatóság határozata elleni jogorvoslati jog - A nemzeti szabályozó hatóság határozata által érintett vállalkozás fogalma - 9b. cikk - Egyéni rádiófrekvencia-használati jogok átruházása - Rádiófrekvencia-használati jogok újrakiosztása két vállalkozás egyesülésének következtében. C-282/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2015. január 22. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások - 2002/20/EK irányelv - Az 5. cikk (6) bekezdése - Rádiófrekvencia- és számhasználati jogok - 2002/21/EK irányelv - A 4. cikk (1) bekezdése - A nemzeti szabályozó hatóság határozata elleni jogorvoslati jog - A nemzeti szabályozó hatóság határozata által érintett vállalkozás fogalma - 9b. cikk - Egyéni rádiófrekvencia-használati jogok átruházása - Rádiófrekvencia-használati jogok újrakiosztása két vállalkozás egyesülésének következtében"

A C-282/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) a Bírósághoz 2013. május 24-én érkezett, 2013. április 24-i határozatával terjesztett elő az előtte

a T-Mobile Austria GmbH

és

a Telekom-Control-Kommission

között,

a Hutchison Drei Austria Holdings GmbH, korábban Hutchison 3G Austria Holdings GmbH,

a Hutchison Drei Austria GmbH, korábban Hutchison 3G Austria GmbH és Orange Austria Telecommunication GmbH,

a Stubai SCA,

az Orange Belgium SA,

az A1 Telekom Austria AG,

a Bundesministerin für Verkehr, Innovation und Technologie

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: M. Ilešič tanácselnök, A. Ó Caoimh, C. Toader, E. Jarašiūnas (előadó) és C. G. Fernlund bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: Illéssy I. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. május 15-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a T-Mobile Austria GmbH képviseletében E. Lichtenberger Rechtsanwalt,

- a Telekom-Control-Kommission képviseletében W. Feiel Rechtsanwalt,

- a Hutchison Drei Austria Holdings GmbH és a Hutchison Drei Austria GmbH képviseletében B. Burtscher Rechtsanwalt,

- az A1 Telekom Austria AG képviseletében H. Kristoferitsch és S. Huber Rechtsanwälte,

- az osztrák kormány képviseletében A. Posch, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében G. Braun és L. Nicolae, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2014. szeptember 9-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 337., 37. o.) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ("Keretirányelv") (HL L 108., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 349. o.; a továbbiakban: keretirányelv) 4. és 9b. cikkének, valamint a 2009/140 irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 108., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 337. o.) (a továbbiakban: engedélyezési irányelv) 5. cikke (6) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a T-Mobile Austria GmbH (a továbbiakban: T-Mobile Austria) és a Telekom-Control-Kommission (hírközlési felügyelet, a továbbiakban: TCK) között annak tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, hogy az utóbbi megtagadta annak elismerését, hogy a T-Mobile Austria GmbH ügyféli jogállással rendelkezik az Orange Austria Telecommunication GmbH-nak (a továbbiakban: Orange) a Hutchison 3G Austria GmbH, jelenleg Hutchison Drei Austria GmbH (a továbbiakban: Hutchison Drei Austria) általi felvásárlása következtében lefolytatott, a tulajdonosi szerkezet módosításának engedélyezésére irányuló eljárás keretében, valamint annak lehetőségét, hogy jogorvoslatot terjesszen elő a TCK által hozott, a fenti eljárást lezáró határozattal szemben.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A keretirányelv "Jogorvoslati jog" című 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nemzeti szinten olyan hatékony mechanizmusok létezzenek, amelyek keretében a nemzeti szabályozó hatóság határozata által érintett minden felhasználó, illetve elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a határozat ellen a felektől független jogorvoslati szervnél jogorvoslattal élhet. E szervnek, amely lehet bíróság, rendelkeznie kell a feladatai elvégzését lehetővé tevő megfelelő szakértelemmel. A tagállamok gondoskodnak az ügyek érdemi elbírálásáról, és arról, hogy hatékony jogorvoslati mechanizmus álljon rendelkezésre.

[...]"

4 A keretirányelv "Ágazatpolitikai célok és szabályozási elvek" című 8. cikkének (2) bekezdése kimondja: "A nemzeti szabályozó hatóságok többek között a következők révén mozdítják elő a versenyt az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások nyújtása terén: [...] [...]

b) biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban, beleértve a tartalomszolgáltatást is, ne legyen versenytorzulás vagy versenykorlátozás;

d) ösztönzik a rádiófrekvenciák és számozási erőforrások hatékony használatát és biztosítják ezek hatékony kezelését."

5 A keretirányelv "Elektronikus hírközlési szolgáltatások rádiófrekvenciáinak kezelése" című 9b. cikke értelmében:

"(1) A tagállamok biztosítják, hogy - azokban a sávokban, amelyek tekintetében a (3) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási intézkedések így rendelkeznek - a vállalkozások a rádiófrekvenciák használatára vonatkozó egyéni jogokhoz fűződő feltételeknek és a nemzeti eljárásoknak megfelelően más vállalkozásokra átruházhassanak, illetve más vállalkozásoknak haszonbérbe adhassanak egyéni rádiófrekvencia-használati jogokat.

A tagállamok más sávok tekintetében is rendelkezhetnek úgy, hogy a vállalkozások a nemzeti eljárásoknak megfelelően más vállalkozásokra átruházhatnak, illetve más vállalkozásoknak haszonbérbe adhatnak egyéni rádiófrekvencia-használati jogokat.

[...]

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások a rádiófrekvencia-használati jog átruházására vonatkozó szándékukat, illetve magát az átruházást az egyéni használati jogok megadásáért felelős, illetékes nemzeti hatóságnak - a nemzeti eljárásoknak megfelelően - bejelentsék és nyilvánosságra hozzák. [...]

[...]"

6 Az engedélyezési irányelv "Rádiófrekvencia- és számhasználati jogok" című 5. cikkének (2) és (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"(2) [...]

Azon egyedi feltételek és eljárások sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok a rádiófrekvencia-használati jognak a közérdekű célok közösségi jognak megfelelő megvalósítása céljából rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók részére való megadása érdekében fogadtak el, a rádiófrekvencia- és számhasználati jogokat nyílt, tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos eljárások keretében, rádiófrekvenciák esetében a [keretirányelv] 9. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell megadni. A nyílt eljárás követelménye alóli kivétel alkalmazható olyan esetekben, amikor az egyedi rádiófrekvencia-használati jogoknak a rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók részére való megadása a tagállamok által a közösségi joggal összhangban meghatározott közérdekű cél eléréséhez szükséges.

A használati jogok megadása során a tagállamok meghatározzák, hogy a kérdéses jogokat a jogosult átruházhatja-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Rádiófrekvenciák esetében ennek a rendelkezésnek összhangban kell lennie a [keretirányelv] 9. és 9b. cikkével.

[...]

(6) A nemzeti szabályozó hatóságok a [keretirányelv] 8. cikkének (2) bekezdésével és 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosítják a rádiófrekvenciák tényleges és hatékony kihasználását. Biztosítják továbbá, hogy a rádiófrekvencia-használati jogok átruházása vagy felhalmozása következtében ne torzuljon a verseny. Ebből a célból a tagállamok megfelelő intézkedéseket tehetnek a rádiófrekvencia-használati jogok kényszerértékesítésére vagy haszonbérbe adásának kötelezővé tételére."

Az osztrák jog

7 Az Allgemeines Verwaltungsverfahrensgesetz (általános közigazgatási eljárásról szóló törvény) 8. §-a kimondja:

"Érdekeltek azok a személyek, akik a hatóság valamely tevékenységét igénybe veszik, vagy akikre a hatóság tevékenysége vonatkozik; félnek minősülnek azok a személyek, amelyek a hatóság tevékenységének tárgyával kapcsolatban joggal vagy jogos érdekkel rendelkeznek."

8 A Telekommunikationsgesetz 2003 (2003. évi távközlésről szóló törvény (2003, BGBl. I, 70/2003, a továbbiakban: 2003. évi TKG) "Frekvenciák kiosztása" című 54. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"A frekvenciák kiosztására a frekvenciahasználati és kiosztási terv szerint objektív, átlátható, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és arányos szempontok szerint, átlátható és objektív eljárások alapján, valamint a technológia szempontjából és a szolgáltatások tekintetében tanúsított semlegesség tiszteletben tartásával kerül sor."

9 A 2003. évi TKG-nak "A frekvenciák szabályozó hatóság általi kiosztása" című 55. §-ának szövege a következő: "(1) A nemzeti szabályozó hatóság azon igénylőnek ítéli oda a rá bízott frekvenciákat, aki teljesíti a (2) bekezdés második sorában előírt feltételeket és biztosítja a frekvenciák leghatékonyabb kihasználását. (2) A szabályozó hatóság a frekvenciák kiosztását a nyílt, méltányos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárás, valamint a gazdasági hatékonyság elveinek megfelelően köteles végezni. A tervezett kiosztásnak nyilvános közbeszerzésen kell alapulnia, [...] [...]"

1. amennyiben ennek szükségességét hivatalból megállapítják, vagy

2. kérelemre, ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy a pályázó alkalmas a frekvenciahasználati joghoz kapcsolódó feltételek teljesítésére. [...]

8) A pályázók az odaítélési eljárás során közösséget alkotnak. [...]

10 A 2003. évi TKG "Frekvenciaátruházás, tulajdonosi szerkezet módosítása" című 56. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

"(1) A nemzeti szabályozó hatóság által kiosztott frekvenciahasználati jogok átruházásához ez utóbbi előzetes engedélyezése szükséges. A nemzeti szabályozó hatóság a frekvenciahasználati jogok átruházásának engedélyezésére irányuló kérelmet, valamint az azzal kapcsolatos határozatot közzéteszi. A szabályozó hatóság a határozathozatal előtt egyedileg megvizsgálja az átruházás versenyre gyakorolt hatását, különösen annak műszaki hatását. Az engedély tekintetében kötelezettségek írhatók elő, amennyiben a versenytorzítás megakadályozása érdekében szükségesek. Az engedélyezés iránti kérelmet mindenképpen el kell utasítani, ha a kötelezettségek előírása ellenére az átruházás a verseny torzításának veszélyével jár.

(1a) Amennyiben a frekvenciahasználati jogok átruházása keretében bebizonyosodik, hogy a frekvenciahasználat jellegének és terjedelmének módosítása szükséges a versenyre gyakorolt műszaki hatások elkerülése érdekében, e módosítást az 57. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni.

(2) A nemzeti szabályozó hatóság előzetes engedélyére van szükség azon vállalkozások tulajdonosi szerkezetének lényeges módosításához, amelyek számára a frekvenciahasználati jogokat az 55. § szerinti eljárásban jelölték ki. Az első bekezdés a harmadik mondatától az utolsó mondatáig megfelelően alkalmazandó.

[...]"

11 A 2003. évi TKG-nak "A frekvenciakiosztás módosítása" című 57. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"A jogosult kérelmére a szabályozó hatóság (az 54. cikk (3) bekezdése) módosíthatja a frekvenciák előírt használatát. [...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

12 A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az alapeljárás a Stubai SCA és az Orange Belgium SA tulajdonában álló Orange társaságnak a Hutchison Drei Austria általi felvásárlásával áll összefüggésben. Az A1 Telekom Austria AG (a továbbiakban: A1 Telekom Austria) azon bizonyos frekvenciahasználati jogok átruházásának jogosultjaként érintett ezen ügyletben, amelyek a fenti felvásárlás folytán létrejött új jogi személyt illetik meg.

13 2012. május 7-én a Hutchison Drei Austria és az Orange közötti fenti említett ügyletet, amely a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódásnak minősül, bejelentették a Bizottságnak

14 2012. május 23-án a Hutchison Drei Austria és az Orange a 2003. évi TKG 56. §-ának (2) bekezdése alapján a tulajdonosi szerkezetben az említett összefonódás eredményeképpen bekövetkező módosulás engedélyezését kérte a TCK-tól.

15 2012. július 9-én az A1 Telekom Austria, a Hutchison Drei Austria és az Orange frekvenciahasználati jogok átruházásának engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be a TCK-hoz a 2003. évi TKG 56. §-a (1) bekezdésének megfelelően.

16 2012. július 10-én a Hutchison Drei Austria és az Orange által 2012. május 23-án kezdeményezett eljárás keretében a T-Mobile Austria észrevételeket terjesztett a TCK elé, amelyekben kétségeit fejezte ki az Orange társaságnak a Hutchison Drei Austria általi felvásárlásával és az utóbbiak tulajdonosi szerkezetének módosításával kapcsolatban. Azt kérte, hogy írjanak elő kötelezettségeket e társaságok számára a versenytorzítás megakadályozása érdekében.

17 2012. december 10-én a T-Mobile Austria azt kérte, hogy a TCK ismerje el, hogy ezen eljárásban az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény 8. §-a értelmében ügyféli jogállással rendelkezik. E tekintetben egyrészről azt kérte, hogy az említett eljárásban hivatalosan hallgassák meg, értesítsék a kérelmezők beadványairól, a szakértői véleményekről, a tárgyalási jegyzőkönyvekről és az eljárást lezáró határozatról, másrészről pedig azt, hogy jogorvoslattal élhessen az említett határozattal szemben.

18 A Bizottság 2012. december 12-i határozatában engedélyezte az említett vállalkozások által tervezett összefonódást, és ezen engedély feltételéül bizonyos kötelezettségvállalásokat írt elő. Ezen eljárás keretében a T-Mobile Austria részére engedélyezték, hogy érdekelt harmadik félként a meghallgatáson jelen legyen, és részt vett a piaci szereplőknek a Hutchison Drei Austria kötelezettségvállalásai tárgyában szervezett konzultációján.

19 2012. december 13-án a TCK szintén engedélyezte a tulajdonosi szerkezetnek a Hutchison Drei Austria és az Orange által kért módosítását különösen azzal a feltétellel, hogy teljesítik a Bizottság határozatában megszabott feltételeket, és e vállalkozások bizonyos rádiófrekvencia-használati jogokat átruháznak az A1 Telekom Austria részére. A TCK tehát engedélyezte a Hutchison Drei Austria és az Orange rádiófrekvencia-használati jogainak az A1 Telekom Austria részére történő átruházását. Ezenkívül elutasította a T-Mobile Austria arra irányuló kérelmét, hogy elismerjék ügyféli jogállását a Hutchison Drei Austria és az Orange tulajdonosi szerkezete módosításának engedélyezésére irányuló eljárásban.

20 A T-Mobile Austria fent említett kérelmét elutasító határozatában a TCK megállapította, hogy sem a nemzeti jog, sem az uniós jog nem írja elő, hogy valamely elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, amely attól tart, hogy a versenytárs vállalkozások tulajdonosi szerkezetének módosítása veszélyezteti a gazdasági helyzetét, ügyféli jogállással rendelkezik az ilyen módosítás engedélyezésére irányuló eljárásban.

21 A T-Mobile Austria keresetet nyújtott be a TCK fenti határozata ellen a Verwaltungsgerichtshofhoz (közigazgatási bíróság). E kereset alátámasztása érdekében arra hivatkozik, hogy a vállalkozások tulajdonosi szerkezete módosításának a nemzeti szabályozó hatóság általi engedélyezésére irányuló eljárás vagy a frekvenciahasználati jogok átruházásának a nemzeti szabályozó hatóság általi engedélyezésére irányuló eljárás keretében azt a versenytársat, amely maga is frekvenciahasználati jogokkal rendelkezik, a keretirányelv 4. §-ának (1) bekezdése értelmében érintettnek kell tekinteni. E tekintetben a Tele2 Telecommunication ítéletre (C-426/05, EU:C:2008:103) hivatkozik.

22 A kérdést előterjesztő bíróság bizonytalan a tekintetben, hogy a T-Mobile Austria, amely frekvenciahasználati jogokkal rendelkezik, úgy tekintendő-e, mint amely a keretirányelv 4. §-ának (1) bekezdése értelmében érintett azon határozat által, amelyet a vállalkozások tulajdonosi szerkezete olyan módosításának engedélyezésére irányuló eljárás keretében fogadtak el, amely az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó más vállalkozások egyesülésének és felvásárlásának következménye. Előadja, hogy 2008. március 26-án hozott ítéletének megfelelően az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény 8. §-a értelmében vett ügyféli jogállást akkor kell elismerni a T-Mobile Austria részére, ha azt az említett rendelkezés értelmében érintettnek kell tekinteni.

23 A kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy első látásra az említett eljárás nem keletkeztet közvetlenül jogokat valamely harmadik személynek minősülő vállalkozás számára, amelynek a jogi helyzete változatlan marad annyiban, amennyiben a számára kijelölt rádiófrekvenciákat ugyanúgy használhatja, mint korábban. Nem zárható ki álláspontja szerint azonban, hogy a felperest rádiófrekvencia-használati jogok jogosultjaként a keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében érintettnek kell tekinteni.

24 A kérdést előterjesztő bíróság ugyanis megjegyzi, hogy a rádiófrekvencia-használati jogokkal rendelkező vállalkozások tulajdonosi szerkezetének módosítására irányuló eljárás során megfelelő kísérőintézkedések írhatók elő az e jogok kiosztásából következő versenytorzulások megakadályozása érdekében, az engedélyezési irányelv 5. cikke (6) bekezdésének utolsó mondata kifejezetten idézi is a "a rádiófrekvencia-használati jogok kényszerértékesítés[ét]". Megjegyzi, hogy pontosan ez történt a jelen ügyben, mivel tekintettel arra, hogy az Orange társaságnak a Hutchison Drei Austria általi felvásárlása miatt ilyen versenytorzítástól lehetett tartani, a TCK szükségesnek látta, hogy az utóbbi rádiófrekvencia-használati jogainak egy részét egy másik vállalkozásra ruházza át. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság szerint az ilyen kötelezettség nem csupán az átruházandó rádiófrekvencia-használati jogokkal rendelkező vállalkozás és az e jogokat megszerző vállalkozás jogi helyzetét érinti, hanem azon más vállakozásokét is, amelyek már rendelkeznek rádiófrekvencia-használati jogokkal, mint például a T-Mobile Austria, amelyek potenciális átvevők, vagy amelyek rádiófrekvencia-ellátottsága az egyesülés, valamint a rádiófrekvencia-használati jogoknak valamely más vállalkozás számára történő, az egyesülés kedvezőtlen hatásainak csökkentése céljából előírt részleges átruházása következtében módosul.

25 A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy a rádiófrekvenciáknak a nemzeti szabályozó hatóság általi első kiosztása keretében a pályázók az eljárás során közösséget alkotnak, és e rádiófrekvencia-kiosztást az engedélyezési irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében kimondott, nyílt, méltányos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárás elveinek tiszteletben tartásával kell elvégezni. A rádiófrekvencia-használati jogok minden olyan későbbi - akár szerződéses, akár a nemzeti szabályozó hatóság által az említett irányelv 5. cikkének (6) bekezdése alapján elrendelt - átruházásának tehát, amely módosítja e kiosztást, szintén meg kell felelnie ezen elveknek.

26 E körülmények között a Verwaltungsgerichtshof az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a keretirányelv 4. és 9b. cikkét és az engedélyezési irányelv 5. cikkének (6) bekezdését, hogy e rendelkezések az engedélyezési irányelv 5. cikkének (6) bekezdése szerinti nemzeti eljárásban a keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett érintetti jogállást biztosítanak valamely versenytársnak?"

27 A Bíróság elnöke 2013. szeptember 30-i végzésével elutasította a kérdést előterjesztő bíróság arra irányuló kérelmét, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikkében és a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikkében szabályozott gyorsított eljárásban bírálják el.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

28 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kíván választ kapni, hogy a keretirányelv 4. és 9b. cikkét, valamint az engedélyezési irányelv 5. cikkének (6) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az a vállalkozás, amely rádiófrekvencia-használati jogokkal rendelkezik, és az említett 5. cikk (6) bekezdése szerinti, rádiófrekvencia-használati jogok átruházásának engedélyezésére irányuló eljárásban részt vevő felek versenytársa, minősülhet-e a keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében véve a nemzeti szabályozó hatóságnak az említett eljárás keretében hozott határozata által érintett személynek, és ennek következtében elismerhetik-e a jogát arra, hogy részt vegyen az említett eljárásban.

29 A T-Mobile Austria és a Bizottság arra hivatkozik, hogy e kérdésre igenlő választ kell adni. A Hutchison Drei Austria, a Hutchison Drei Austria Holdings GmbH, az A1 Telekom Austria és az osztrák kormány ezzel szemben azt állítja, hogy arra nemleges választ kell adni, különösen arra utalva, hogy az engedélyezési irányelv 5. cikkének (6) bekezdése az e rendelkezésben szabályozott, rádiófrekvencia-használati jogok átruházására irányuló eljárásban ügyfélként részt nem vevő vállalkozás javára egyáltalán nem teremt jogot az említett eljárásban való részvételre.

30 A keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "a tagállamok gondoskodnak arról, hogy nemzeti szinten olyan hatékony mechanizmusok létezzenek, amelyek keretében a nemzeti szabályozó hatóság határozata által érintett minden felhasználó, illetve elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a határozat ellen a felektől független jogorvoslati szervnél jogorvoslattal élhet".

31 A keretirányelv azonban nem határozza meg a nemzeti szabályozó hatóság határozata által érintett felhasználó vagy vállalkozás fogalmát.

32 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd ebben az értelemben: Tele2 Telecommunication ítélet, EU:C:2008:103, 27. pont; The Number [UK] és Conduit Enterprises ítélet, C-16/10, EU:C:2011:92, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság korábban már kimondta, hogy a keretirányelv 4. cikke a hatékony bírói jogvédelem elvének kifejeződése, amelynek értelmében a tagállamok bíróságainak feladata a jogalanyok számára az uniós jog közvetlen hatályából eredő jogvédelem biztosítása (lásd ebben az értelemben: Tele2 Telecommunication ítélet, EU:C:2008:103, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34 A keretirányelv 4. cikkében meghatározott esetben tehát a tagállamok kötelesek igazságszolgáltató szerv előtti jogorvoslatról gondoskodni a felhasználóknak és a vállalkozásoknak az uniós jogrendből eredő jogai védelmének biztosítása érdekében. Ebből következik, hogy a hatékony bírósági jogvédelem biztosításának követelményét, amelyből a keretirányelv 4. cikke ered, azokra a felhasználókra és vállalkozásokra is alkalmazni kell, amelyek az uniós jogrendből - különösen az elektronikus hírközlési irányelvekből - eredő jogokra hivatkozhatnak, és amelyeknek e jogait a nemzeti szabályozó hatóság határozata sérti (Tele2 Telecommunication ítélet, EU:C:2008:103, 31. és 32. pont).

35 A fentiekre tekintettel a keretirányelv 16. cikkében szereplő piacelemzési eljárással kapcsolatos ügy keretében a Bíróság kimondta, hogy az érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás versenytársaiként jelen lévő vállalkozásokat a nemzeti szabályozó hatóság által e jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás vonatkozásában megállapított konkrét szabályozó kötelezettségeknek megfelelő jogok potenciális kedvezményezettjeiként - a keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében - az e hatóságnak az említett kötelezettségeket megváltoztató vagy megszüntető határozatai által érintetteknek lehet tekinteni (lásd ebben az értelemben: Tele2 Telecommunication ítélet, EU:C:2008:103, 36. pont).

36 Egyébiránt a Bíróság rámutatott, hogy mivel a keretirányelv 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően a nemzeti szabályozó hatóságoknak elő kell mozdítaniuk a versenyt az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások nyújtása terén, többek között annak biztosításával, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban ne legyen versenytorzulás vagy versenykorlátozás, a keretirányelv 4. cikke (1) bekezdésének szigorú értelmezése, amely szerint ez a rendelkezés a nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak címzettjeitől különböző személyek számára nem biztosít jogorvoslati jogot, nehezen összeegyeztethető az e hatóságok számára az említett irányelv 8. cikkéből következő általános célokkal és szabályozó elvekkel, különösen a verseny előmozdításának céljával (lásd ebben az értelemben: Tele2 Telecommunication ítélet, EU:C:2008:103, 37. és 38. pont).

37 Ahogyan a főtanácsnok az indítványának 74. pontjában említette, a keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése többek között valamennyi olyan vállalkozásra vonatkozik, amely elektronikus hírközlési hálózatokat szolgáltat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt. Meg kell tehát állapítani, hogy e rendelkezés mind a szóban forgó határozat címzettjére, mind a többi olyan vállalkozásra vonatkozik, amely elektronikus hírközlési hálózatokat szolgáltat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt, és e címzett versenytársa lehet, amennyiben a szóban forgó határozat érintheti a piaci helyzetét.

38 Szintén meg kell említeni, hogy a keretirányelv 8. cikkének (2) bekezdése a tagállamok kötelezettségévé teszi az arról való gondoskodást, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hozzanak meg minden ésszerű intézkedést az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása terén a verseny előmozdítása érdekében, biztosítva, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban ne legyen versenytorzulás vagy versenykorlátozás, valamint felszámolva az említett szolgáltatások nyújtása tekintetében uniós szinten még fennálló akadályokat (lásd ebben az értelemben: Centro Europa 7 ítélet, C-380/05, EU:C:2008:59, 81. pont, valamint Bizottság kontra Lengyelország ítélet, C-227/07, EU:C:2008:620, 62. és 63. pont).

39 Meg kell tehát állapítani, hogy egy olyan vállalkozás, mint a T-Mobile Austria, úgy tekinthető, mint amelyet a keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében véve érint a nemzeti szabályozó hatóság által az elektronikus hírközlésről szóló irányelvekben előírt eljárás keretében elfogadott határozat, amennyiben az ilyen vállalkozás, amely elektronikus hírközlési hálózatokat szolgáltat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt, versenytársa a nemzeti szabályozó hatóság határozatai címzettjeként szereplő vállalkozásnak vagy vállalkozásoknak, a nemzeti szabályozó hatóság olyan eljárás keretében hoz határozatot, amelynek a célja a verseny védelme, és a szóban fogó határozat érintheti az előbbi vállalkozás piaci helyzetét.

40 A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdés a versenytárs jogaira vonatkozik a versenytárs vállalkozások tulajdonosi szerkezete módosításának engedélyezésére irányuló eljárás keretében, amely az abban részt vevő vállalkozásokat megillető rádiófrekvenciák átruházását, és ennek következtében azt eredményezi, hogy módosul a rádiófrekvenciáknak a piacon tevékenykedő vállalkozások közötti felosztása. Kétségtelen, hogy a TCK által a 2003. évi TKG 56. §-ának (2) bekezdése alapján lefolytatott eljárásról van szó, amely az engedélyezési irányelv rádiófrekvencia-használati jogok átruházásáról szóló 5. cikkének (6) bekezdését ülteti át az osztrák jogba.

41 Meg kell tehát állapítani, hogy a nemzeti szabályozó hatóság által az engedélyezési irányelv 5. cikkének (6) bekezdése alapján hozott határozatok célja a verseny védelme, és hogy e határozatok érinthetik azon vállalkozás piaci helyzetét, amely elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásával vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkozik, és amely versenytársa az említett határozatok címzettjének vagy címzettjeinek.

42 A frekvenciahasználati jogok átruházásával kapcsolatos eljárásokat illetően a keretirányelv 9b. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a vállalkozások a rádiófrekvenciák használatára vonatkozó feltételeknek és a nemzeti eljárásoknak megfelelően más vállalkozásokra átruházhassák egyéni rádiófrekvencia-használati jogaikat.

43 Az engedélyezési irányelv 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint a rádiófrekvencia-használati jogok első kiosztása során a tagállamok biztosítják, hogy e jogokat nyílt, tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos eljárások keretében, valamint a keretirányelv 9. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban adják meg.

44 Ezenkívül az engedélyezési irányelv 5. cikkének (6) bekezdése előírja a nemzeti szabályozó hatóságok számára többek között annak biztosításának kötelezettségét, hogy a rádiófrekvencia-használati jogok átruházása vagy felhalmozása következtében ne torzuljon a verseny.

45 Közelebbről, ahogyan a jelen ítélet 38. pontjában is szerepelt, a keretirányelv 8. cikkének (2) bekezdése a tagállamok kötelezettségévé teszi az arról való gondoskodást, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hozzanak meg minden ésszerű intézkedést az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása terén a verseny előmozdítása érdekében, biztosítva, hogy az elektronikus hírközlési ágazatban ne legyen versenytorzulás vagy versenykorlátozás, valamint felszámolva az említett szolgáltatások nyújtása tekintetében még fennálló akadályokat.

46 A fentiekből következik, hogy a többek között az engedélyezési irányelv 5. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozó, rádiófrekvencia-használati jogok átruházására irányuló eljárásnak, és ily módon a TCK előtti - az alapeljárás tárgyát képező - eljárás célja a verseny védelme.

47 Egyébiránt, ahogyan az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, az alapeljárás felperese, azaz a T-Mobile Austria közvetlen versenytársa a frekvenciaátruházási-ügylet feleinek, azaz az Orange, a Hutchison Drei Austria és az A1 Telekom Austria társaságnak az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacán. Úgy kell tehát tekinteni, mint amelyet érint a nemzeti szabályozó hatóság olyan határozata, mint amelyről az alapügyben is szó van, mivel az Orange és a Hutchison Drei Austria rádiófrekvencia-használati jogainak az A1 Telekom Austria társaságra történő átruházása módosítja az említett vállalkozások rádiófrekvencia-ellátottságát, és ennek következtében érintheti a T-Mobile Austria társaságnak az említett piacon fennálló helyzetét.

48 A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdését és 9b. cikkét, valamint az engedélyezési irányelv 5. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely vállalkozás olyan körülmények között, mint amelyek az alapügyben is felmerültek, a keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett érintett személynek minősülhet, amennyiben e vállalkozás, amely elektronikus hírközlési hálózatokat szolgáltat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt, versenytársa az említett 5. cikk (6) bekezdésében előírt, rádiófrekvencia-használati jogok átruházásának engedélyezésére irányuló eljárásban félként részt vevő azon vállalkozásnak vagy vállalkozásoknak, amely vagy amelyek a nemzeti szabályozó hatóság határozatának címzettjei, és e határozat érintheti az előbbi vállalkozás piaci helyzetét.

A költségekről

49 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) 4. cikkének (1) bekezdését és 9b. cikkét, valamint a 2009/140 irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) 5. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely vállalkozás olyan körülmények között, mint amelyek az alapügyben is felmerültek, a 2009/140 irányelvvel módosított 2002/21 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett érintett személynek minősülhet, amennyiben e vállalkozás, amely elektronikus hírközlési hálózatokat szolgáltat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt, versenytársa az említett 5. cikk (6) bekezdésében előírt, rádiófrekvencia-használati jogok átruházásának engedélyezésére irányuló eljárásban félként részt vevő azon vállalkozásnak vagy vállalkozásoknak, amely vagy amelyek a nemzeti szabályozó hatóság határozatának címzettjei, és e határozat érintheti az előbbi vállalkozás piaci helyzetét.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.