BH 2007.10.342 I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség - A jogellenes vagyonmozgás egyúttal a Ptk. 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem a Cstv.-ben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 4. §, 34. § (2) bek., 38. § (3) bek.; Ptk. 361. §]

II. A hitelező a követelését a szolgáltatás visszafizetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 40 nap alatt jelentheti be a felszámolónak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 37. § (2) bek.]

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes gazdálkodó szervezet 2003. július 8-ai kezdő időponttól felszámolás alatt áll. A felszámolásról szóló közlemény 2003. október 9-én jelent meg a Cégközlönyben.

A felperes 2003. augusztus 4-e és 19-e közötti időszakban több átutalással összesen 17 101 163 Ft-ot fizetett meg az alperesnek úgy, hogy az átutalásról nem a felszámoló intézkedett.

A felszámoló 2005. augusztus 13-án kelt levelében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) 4. §-át, 28. §-a (2) bekezdését, 34. §-a (2) bekezdését, 57. §-a (1) bekezdését és 58. §-a (1) bekezdését megjelölve, továbbá hivatkozva a Legfelsőbb Bíróságnak az EBH 2003/961. szám alatt közzétett eseti döntésére, felszólította az alperest, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően részére átutalt 17 101 163 Ft-ot és annak törvényesen járó kamatait, 15 napon belül fizesse vissza. A felszámoló arról is tájékoztatta az alperest, hogy "ameny­nyiben a visszafizetés megtörténik, a követelését visszaigazolja és a megtérülés a felszámolási zárómérleg szerint fog történni". Az alperes a felszólítást 2005. augusztus 17-én átvette, azonban fizetést nem teljesített.

A felszámoló a felperes képviseletében a bírósághoz benyújtott keresetében kérte az alperes kötelezését 17 101 163 Ft tőke és ennek 2003. augusztus 20. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamata megfizetésére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. Az volt az álláspontja, hogy a felszámolás kezdő időpontja és a közzététel időpontja közötti időszakban kifizetett összegek nem követelhetők vissza, mert a részére történő kifizetés jogszerű volt.

Az elsőfokú bíróság 2006. január 6-án kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte az alperest a perköltség megfizetésére. Határozatát azzal indokolta, hogy a peres felek 2000. év óta leveleztek egymással és a bíróság jogerősen megállapította a felperes fizetésképtelenségét. A fizetésképtelenség megállapítása és a közzététel időpontja körüli időben a felperes valóban rendezte a tartozását az alperes felé és az alperes az átutalás tényét jelezte a bíróságoknak, azonban a felszámolási eljárás megszüntetésére már nem kerülhetett sor. A felperesnek a Ptk. 339. § (1) bekezdésére alapított kereseti kérelmét azért találta megalapozatlannak, mert az alperes részéről nem látta megállapíthatónak a kártérítés megállapításához szükséges jogellenességet.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 17 101 163 Ft tőkét és ez összeg után 2003. augusztus 20. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11%, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig pedig minden naptári félév teljes idejére, az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Az ítélet indokolásában hivatkozott a Cstv. 28. § (1) bekezdésére, (2) bekezdése e) pontjára, 34. § (2) bekezdésére, 38. § (3) bekezdésére és a 4. § (1) bekezdésére. Kifejtette, hogy a Cstv. idézett rendelkezései mindenkire vonatkoznak, nemcsak a felszámolás alá került szervezetre és hitelezőire. A bírói gyakorlat következetes és egységes abban a kérdésben, hogy a felszámolás kezdő időpontja olyan objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesülnek. Ezt a Legfelsőbb Bíróság is kifejtette több közzétett eseti döntésében, így pl. az LBH 2003/880., EBH 2003/964. és a BH 2004/469. szám alatt közzétett eseti döntésekben.

A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az esetleg mégis kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni, miután a felszámolás kezdő időpontját követően a gazdálkodó szervezet vagyona ún. felszámolási vagyonná válik, melyre vonatkozóan jognyilatkozatot a Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felszámoló tehet. Így a bankszámlán lévő készpénzből történő átutalásról is csak a felszámoló intézkedhet. Mindez azt is jelenti, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtt még jogszerűnek tekintett hitelezői követelésnek a felszámolás kezdő időpontja után történő, felszámolási eljáráson kívüli kiegyenlítése jogszabálysértővé válik, ezért az így felvett összegeket a hitelező köteles a felszámoló felhívására visszafizetni.