BH+ 2013.11.466 I. A házastársak utolsó közös lakásán fennálló közös tulajdon megszüntetése nem törvénysértő, ha nem állnak fenn azok a kivételes feltételek (joggal való visszaélés, alkalmatlan idő), amelyek annak mellőzésére alapot adnak.

II. Ha a házastárs az ingatlan használatával önként felhagyott, többlethasználati díjat a bentlakó igényelhet, amikor őt erre kifejezetten felszólította, illetve igényét keresettel érvényesítette. [1952. évi IV. tv. 31. §, 1959. évi IV. tv. 148. §, 140. §]

A jogerős ítéletben megállapított, és a felülvizsgálati kérelem, valamint a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között irányadó tényállás szerint a peres felek 1955. december 3. napján kötöttek házasságot. Házastársi életközösségük 2003. év tavaszán szakadt meg véglegesen. Utolsó közös lakásuk a közös tulajdonukban lévő Sz. utca 128. szám alatti ingatlan volt, ahonnan a felperes 2003 júliusában elköltözött. A peres felek házasságát a Városi Bíróság P.21.073/2003/38. szám alatt jogerős ítéletével felbontotta, az utolsó közös lakás kizárólagos használatára az alperest jogosította fel, aki jelenleg is a perbeli ingatlanban él. A felperes időközben újra nősült, jelenlegi házastársával R.-n lakik.

A peres felek a házastársi életközösségük fennállása alatt - többek között - az alábbi megosztásra váró közös vagyont szerezték.

Ingók:

6. tétel forgódobos mosógép 73 000 forint

9. tétel 35 q tűzifa 59 500 forint

10. tétel másfél köbméter gerenda 30 000 forint

11. tétel 3,5 m3 faanyag 42 000 forint

12. tétel 200 db bontott tégla 8000 forint

13. tétel 20 db 160×110 bontott hullámpala 24 000 forint

14. tétel 12 q búza 48 000 forint

15. tétel értékpapírokban

elhelyezett pénzmegtakarítás 3 116 683 forint

Ingatlan:

18. tétel 2641 hrsz.-ú, természetben Sz. utca 128. sz. ing. 10 220 000 forint

Megosztásból kihagyott tételek:

4. tétel kis rotációs kapa

A felperes keresetében az alperessel fennálló házastársi közös vagyon megosztását kérte az utolsó közös lakáson fennálló közös tulajdon elsődlegesen alperesi magához váltással, másodlagosan árverési értékesítés elrendelésével való megszüntetésével. A szerzéskor felhasznált különvagyoni hozzájárulására tekintettel az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetettektől javára eltérő arányú tulajdonszerzés megállapítását kérte. Az ingatlan kizárólagos használatára figyelemmel az alperes 2003. július 1. napjától havi 20 000 forintos többlethasználati díj megfizetésére kötelezését kérte.

Az alperes ellenkérelmében a házastársi közös vagyon megosztását nem ellenezte. A közös tulajdonú lakóingatlan vonatkozásában a felperes többlettulajdoni hányad igényét vitatta, megváltásra történő kötelezése esetére az ingóvagyon megosztása, illetve az ahhoz kapcsolódó elszámolás eredményeként javára mutatkozó értékkülönbözet összegét a felperesnek fizetendő megváltási árba beszámítani kérte.

Az elsőfokú bíróság a felperes kizárólagos tulajdonába adta az ítélete rendelkező részében tétel szerint felsorolt ingóságokat mindösszesen 301 500 forint értékben, míg az alperes tulajdonába a birtokában levő 6. tételszám alatti forgódobós mosógépet 68 000 forint értékben. Megállapította, hogy az alperest ingó értékkülönbözetként 114 250 forint, míg a 15-16. tétel alatti pénzmegtakarítások elszámolásából adódóan 1 110 526 forint, mindösszesen 1 224 776 forint értékkülönbözet illeti meg.

Kötelezte az alperest, hogy 2008. május 1. napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig előre esedékesen fizessen meg a felperesnek havi 20 000 forint többlethasználati díjat. Megállapította, hogy az alperesnek 2008. május 1. napjától a 2012. május 3. napjáig 640 000 forint többlethasználati díj hátraléka áll fenn. Az alperest illető 1 224 776 forint értékkiegyenlítés összegébe a felperesnek járó 640 000 forint többlethasználati díj beszámítása mellett 584 776 forint értékkülönbözet megfizetésére kötelezte a felperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezést nyújtott be.

A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperes kötelezését ingó értékkülönbözet címén 24 881 forint megfizetésére. A többlethasználati díj iránti kereseti kérelmének a kezdő időpontját 2005. március 1. napjában jelölte meg, így összesen 2 488 640 forint hátralékos, 2011. január 1. napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig havi 41 296 forint folyamatos használati díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az ingatlan vonatkozásában a lakottsággal kapcsolatos értékcsökkenést teljes egészében az alperes terhére kérte elszámolni, melynek alapján legalább 5 110 000 forint árverési vételárra tartott igényt.

A 4. tételszám alatti rotációs kapa, a 9. tételszám alatti tűzifa, a 14. tételszám alatti 12 q búza, a 15. tételszám alatti értékpapírokban elhelyezett 3 116 683 forint elszámolását vitatta.

Az alperes fellebbezésében szintén az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a 6. tételszám alatti forgódobos mosógép értékének 67 990 forintban történő megállapítását, a vagyonmérleg 15-16. tételszám alatti pénztakarítások elszámolásából adódóan a felperes 1 327 627 forint megfizetésére való kötelezését kérte. Ennek figyelembevételével az értékkülönbözet összegének 1 447 407 forintra történő felemelését, valamint az ingatlannal kapcsolatos többlethasználati díj megfizetésre vonatkozó elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és elrendelte a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését lakottan történő árverési értékesítéssel. Az ingatlan legkisebb árverési vételárát 7 154 000 forintban határozta meg, melyből a felperest 5 110 000 forint, az alperest 2 044 000 forint illeti meg. A vagyonmérleg 6. tételszám alatti forgódobos mosógépet 68 000 forint értékben adta az alperes tulajdonába. Az alperest megillető ingó értékkülönbözet összegét 116 750 forintra, míg a vagyonleltár 15-16. tételszám alatti pénzmegtakarítások elszámolásából adódó értékkülönbözet összegét 1 327 650 forintra, azaz mindösszesen 1 444 400 forintra emelte fel. Megállapította, hogy az alperesnek 2008. május 1. napjától 2012. április 30. napjáig terjedő időre 960 000 forint többlethasználati díj hátraléka áll fenn.

A másodfokú bíróság részbizonyítási eljárás keretében igazságügyi műszaki szakértői véleményt szerzett be, melynek alapján megállapította, hogy a perbeli ingatlan a teljesen elkülönült használatra alkalmatlan. A Ptk. 147. §-ára hivatkozással, a Ptk. 5. §-ában foglaltakra is figyelemmel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes nem visszaélésszerűen gyakorolta a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos jogait, így a közös tulajdon a Ptk. 148. §-ának (3) bekezdése szerint értékesítéssel megszüntethető. Hangsúlyozta, hogy a felperes méltányolható, jogos érdekeit is figyelembe kell venni a közös tulajdon megszüntetése iránti kérelem jogalapjának az elbírálása során és figyelemmel kell lenni arra is, hogy az alperessel jelenleg együtt lakó családtagoknak nincs önálló lakáshasználati jogcímük. Mivel a felperes nem kérte az alperesnek a lakásból való kiköltözését, az 1/2008. PK vélemény II. pontjának figyelembevételével, a Csjt. 31/A-31/B. §-aiban foglaltakra is tekintettel a perbeli ingatlan árverési értékesítését rendelte el, az alperes bennlakása mellett. A hozzátartozók használati joga tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben az alperes lakáshasználati joga megszűnik, az ő lakáshasználati joguk is megszűnik. A szakértői véleményben kifejtettekre figyelemmel nem látott lehetőséget az alperes lakáshasználatának a tényleges szükségleteire való korlátozására, mivel az ingatlan a teljes elkülönült használatra alkalmatlan. A legkisebb árverési vételár felosztása tekintetében a hivatkozott PK. vélemény V. pontja alapján foglalt állást aszerint, hogy a bentlakással kapcsolatos értékcsökkenést az alperes köteles viselni.