1217/B/1991. AB határozat

az állampolgárságra vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek helyes és egyöntetű alkalmazásáról szóló 11/1956. (VII. 18.) NET határozat 1. pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az állami irányítás jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránti indítványa tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság az állampolgárságra vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseinek helyes és egyöntetű alkalmazásáról szóló 11/1956. (VII. 18.) NET határozat 1. pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt és megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.

INDOKOLÁS

I. Az indítványozó több ízben önként kiegészített beadványában előadta, hogy korábban a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekkel foglalkozó osztályához fordult azzal a kérelemmel, hogy mivel 1949-ben honosítás útján osztrák állampolgárságot szerzett, a magyar hatóság számára olyan állampolgársági bizonyítványt állítson ki, amely igazolja, hogy magyar állampolgárságát elveszítette. Előadta, hogy az osztrák állampolgárság honosítás útján való megszerzésének az volt - és a hatályos osztrák jog szerint ma is - az előfeltétele, hogy korábbi állampolgársága egyidejűleg megszűnjön. A magyar hatóság ilyen tartalmú állampolgársági bizonyítvány kiállítását megtagadta, mivel az indítványozó által hivatkozott 1939. évi XIII. tc-et az 1948. évi LX. tv., továbbá az 1956. évi 11. (VII. 18.) NET határozat visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte. Az indítványozó szerint a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nem volt jogosult "helyes és egyöntetű jogszabály alkalmazás" címén olyan radikális határozatot hozni, ami törvény megsemmisítésével egyenlő, és ellentmond a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak és emiatt az Alkotmány 7. § (1) bekezdésébe ütközik. Ezért kérte a 11/1956. (VII. 18.) NET határozat megsemmisítését.

II. Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével kapcsolatban megállapítja, hogy az indítványozónak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. 21. § (3) bekezdése szerint nincs jogosultsága jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást indítványozni, az Alkotmánybíróság pedig nem látott indokot arra, hogy ilyen eljárást, az AB. tv. 44. §-a alapján hivatalból lefolytasson.

Az indítványozó által megjelölt második rendelkezés az Alkotmány 25. § (2) bekezdése, mely szerint a törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg. Ebben az esetben sem állapítható meg alkotmánysértés, mivel az állampolgárságról minden esetben törvény rendelkezett.

Az indiványozó által kifogásolt 11/1956. (VII. 18.) NET határozat új rendelkezést nem tartalmaz, csupán az állampolgársággal kapcsolatos esetekre vonatkozó olyan előírásokat foglal magában, amelyeknek nincs új jogi tartalmuk. Így 1. pontjában az 1948: LXI. tc. 36. § (2) foglalt felsorolás egyik elemét értelmezi, jelesül az 1939: XIII. tc. hatályon kívül helyezése következtében előállt jogi helyzetet tisztázza, miszerint nem lehet a magyar állampolgárság elveszésének tényét az 1939. évi XIII. tv. 1. és 2. §-ából eredően hozott határozatok alapján megállapítani.

Az indítványozó magyar állampolgárságát az 1948: LXI. tc. állította vissza, jóllehet, időközben már osztrák állampolgárságot is szerzett.

Az 1939: XIII. tc. nyomán ugyanis akaratuk ellenére sokan veszítették el magyar állampolgárságukat. Az 1948. évi állampolgársági törvény ezt igyekezett felszámolni, azzal, hogy visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte az 1939: XIII. tc-t. Az 1948. évi állampolgársági törvény elfogadására, és az 1939: XIII. tc. hatályon kívül helyezésére Magyarországot a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés 3. cikke kötelezte, azzal a rendelkezésével, hogy "Magyarország ... visszavonja a ...megkülönböztető törvényeket és megszorításokat..." Az 1948. évi LX. törvény 14. §-ában lehetőséget adott a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátás kérelmezésére. Erre egyébként a jelenleg hatályos, 1957. évi V. törvény 12. §-a is módot ad.

Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint: "A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a miniszeterelnök írja alá. A kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni." Az Alkotmánybíróság nem lát összefüggést az indítványozó által kifogásolt NET határozat és a fenti alkotmányos rendelkezés között.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező rész szerint határozott.

Budapest, 1992. április 15.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró