BH 2016.5.112 I. Ha az elkövetőnek a fiatalkorúként, majd felnőttkorúként elkövetett cselekményeit egy eljárásban bírálják el, úgy az elbírálás a felnőttkorúakra vonatkozó általános perrendi szabályok szerint történik akkor is, ha az egy eljárásban elbírálandó cselekmények a folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak vagy folyamatos elkövetéssel megvalósuló természetes egységet alkotnak.

II. Felülvizsgálati eljárásban az a feltételen eljárási szabálysértés, miszerint a fiatalkorú terhelt és a felnőttkorú terhelt cselekményeinek egy eljárásban elbírálása esetén a bíróság nem a fiatalkorúak ügyeire előírt összetételben jár el, és a vádat sem az erre kijelölt ügyész képviselte, csak a fiatalkorú terhelt felülvizsgálati indítványa esetén észlelhető [Be. 417. § (1) bek., 423. § (4) bek., 448. § (4) bek., 373. § (1) bek. II. pont a), d) alpont].

III. A kábítószer-kereskedelem megvalósulása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a 18. életévét be nem töltött elkövető 18. életévét be nem töltött személy részére ad át kábítószert [Btk. 176. §].

IV. Amennyiben az elbíráláskor az elkövetéskorihoz képest új büntetőtörvény van hatályban, az alkalmazandó törvény megválasztásánál annak is jelentősége lehet, hogy a büntetési tétel alsó határa az elkövetéskori törvényhez képest miként változik, az alsó határ növekedése ugyanis közömbösítheti az elbíráláskori törvény alkalmazásából származó kedvezőbb helyzetet, így a feltételes szabadságra bocsátás kedvezőbb lehetőségét [Btk. 2. §].

[1] A járásbíróság a 2014. szeptember 11. napján kelt ítéletével a II. r. terheltet az 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint (7) bekezdés b) pontja, illetőleg a korábbi Btk. 282/B. § (2) bekezdés b) pontja és (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettében, továbbá 2 rb., a korábbi Btk. 282/A. § (5) bekezdése, illetőleg (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért halmazati büntetésül 1 év 8 hónapi börtönre, 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, s vele szemben 1 705 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett végül a járulékos kérdésekről.

[2] Az ítélet ellen a II. r. terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezést elbírálva a törvényszék 2015. február 6. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] A jogerős ítélet ellen a II. r. terhelt személyesen és védője útján is felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A védő a felülvizsgálat jogalapját a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában jelölte meg, s ennek megfelelően a támadott mindkét fokú határozat hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Az általa a terhelt nevében előterjesztett indítvány azonban ezenfelül tartalma szerint a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjára is alapított.

[4] A felülvizsgálati indítványokban kifejtett álláspont szerint az elsőfokú bíróság eljárásában a Be. 373. § (1) bekezdés II. pont a) és d) alpontjaiban meghatározott ún. abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés történt. Az ügyben ugyanis nem a fiatalkorúak tanácsa, hanem egyesbíró járt el első fokon, ülnök és pedagógus ülnök részvétele nélkül, jóllehet a II. r. terhelt (valamint a III. r. terhelt) az elkövetési idő egy részében nem töltötte be a 18. életévét, a VIII. r. terhelt pedig még a vádemelés időpontjában is fiatalkorú volt. Ehhez kapcsolódó eljárási szabálysértés, hogy az ügyben a vádat nem a fiatalkorúak ügyésze képviselte, ezért a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte azon a törvény értelmében kötelező.

[5] Emellett a felülvizsgálati indítvány törvénysértőnek tartotta a bűnösség megállapítását mindazon esetekben, amelyekben a II. r. terhelt a 18. életévének betöltése előtt adott át kábítószert 18. életévét be nem töltött személyeknek. A kifejtett álláspont szerint ugyanis ez a magatartás nem bűncselekmény.

[6] Végezetül a felülvizsgálati indítvány az elkövetéskori büntetőtörvény alkalmazását is kifogásolta. Az indítvány szerint az elbírálás időpontjában hatályos Btk.-t - a 2012. évi C. tv.-t - kellett volna alkalmazni, tekintve, hogy a II. r. terhelt terhére megállapított bűncselekmények büntetési tételeinek felső határa az elkövetéskori és az elbíráláskori törvények szerint azonos, viszont a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége az elbírálás időpontjában hatályos törvény szerint a terheltre kedvezőbb.

[7] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványra tett nyilatkozatában azt alaptalannak tartotta és a támadott ítéletek hatályában fenntartását indítványozta. Kifejtette, hogy a II. r. terhelt fiatal korban és felnőtt korban elkövetett bűncselekményei esetén az általános, tehát a felnőttkorúakra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni, márpedig ennek a járásbíróság eleget tett.

[8] A II. r. terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára észrevételeket tett, amelyekben a BH 1997.16. szám alatt közölt, valamint a Kúria Bfv. I. 1128/2013. számú ügyben hozott eseti döntésekre és a 4/1999. BJE határozatra is utalva fenntartotta azt az álláspontját, hogy a II. r. terhelt ügyében nem az általános szabályok szerint, egyesbírónak, hanem a fiatalkorúak bíróságának, tanácsban kellett volna eljárnia, függetlenül attól, hogy az ügyben felnőttkorú terhelt ellen is folyt eljárás.

[9] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, és a Be. 423. § (1), (4) és (5) bekezdésében meghatározott terjedelemben bírálta el, és megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos:

[10] Töretlen az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy amennyiben a valamely terheltnek a fiatalkorúként, majd felnőttkorúként elkövetett bűncselekményeit egy eljárásban bírálják el, úgy az elbírálás a felnőttkorúakra irányadó büntetőeljárás szabályai szerint történik. Kétféle eljárási szabályt ugyanis ugyanabban az ügyben alkalmazni nem lehet. A felnőttkorúakra vonatkozó büntetéskiszabási szabályok önmagában is kizárják a fiatalkorúakra vonatkozó eljárási szabályok alkalmazhatóságát felnőttkorú terhelttel szemben. Így van ez akkor is, ha a folytatólagosság körébe tartozó, vagy folyamatos elkövetéssel megvalósuló természetes egységként értékelendő bűncselekményeknek csak az egyes részcselekményeit követte el az elkövető fiatalkorúként.

[11] Azt a felülvizsgálati indítvány sem vonja kétségbe, hogy a II. r. terhelt a támadott jogerős ítélettel elbírált, a kábítószerrel visszaélésnek különbözőképpen minősülő bűncselekményeit részben már felnőttkorában követte el, tehát az ő esetében nem történt eljárási szabálysértés azáltal, hogy ügyét első fokon a járásbíróság egyesbíróként eljárva bírálta el. Miután a terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele 8 évnél rövidebb tartamú, az ő esetében minden más körülménytől függetlenül az ügy ülnökök közreműködése nélküli elbírálására a Be. 14. § (1) bekezdése lehetőséget ad.

[12] A II. r. terhelt esetében tehát az eljárt bíróság megalakításával összefüggő, a Be. 373. § (1) bekezdés II. pont a) alpontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés - ami egyszersmind a felülvizsgálat alapja lehet - nem valósult meg.