4/1999. Büntető jogegységi határozat

fiatalkorúak tanácsának összetételére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértéséről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa az 1999. április 19-én tartott nem nyilvános ülésen a legfőbb ügyész indítványa alapján meghozta és 1999. április 27-én kihirdette a következő

jogegységi határozatot:

A fiatalkorúak tanácsának összetételére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése miatt a másodfokú bíróság a kényszerintézkedések tárgyában hozott első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja akkor is, ha a határozatot kizárólag a felnőtt korú terhelt fellebbezése folytán bírálja felül.

INDOKOLÁS

A legfőbb ügyész a Bszi. 29. § (1) bekezdése a) pontjának második fordulata és 31. §-ának (2) bekezdése alapján - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - jogegységi eljárást indítványozott.

A legfőbb ügyész Bf.212/1999. számú indítványa szerint az ítélkezési gyakorlat nem egységes abban a jogértelmezési kérdésben, hogy ha a fiatalkorú és a felnőtt korú vádlott együtt elbírált ügyében a tárgyalás előkészítése során a bíróság tanácsa nem volt törvényesen megalakítva, de a végzés a fiatalkorú vádlott tekintetében első fokon jogerőre emelkedett, úgy ez a szabálysértés kiterjed-e a felnőtt korú vádlottra vonatkozó nem jogerős rendelkezésre, és ennek folytán a fiatalkorú vádlottra nézve is a végzés hatályon kívül helyezésének van-e helye.

A legfőbb ügyész az eltérő bírói gyakorlat igazolására az alábbi döntéseket hozta fel:

1/ a) A Legfelsőbb Bíróság Bf.II.674/1985. számú ügyében a megyei főügyészség 11 vádlott ellen különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A vádlottak között két fiatalkorú szerepelt, és egyikük - a II. r. vádlott - előzetes letartóztatásban volt.

A tárgyalás előkészítése során a megyei bíróság a fiatalkorú II. r. vádlott és 8 felnőtt korú vádlott előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A végzés ellen több felnőtt korú vádlott fellebbezést jelentett be.

A Legfelsőbb Bíróság, az ügyészi indítvánnyal megegyezően, a felnőtt korú vádlottak fellebbezésével megtámadott végzést valamennyi vádlottat érintően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, mert a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Az eljárt bírósági tanácsnak ugyanis nem volt nő tagja, arra nézve pedig nem állt rendelkezésre adat, hogy az egyik tagja pedagógus lett volna.

A hatályon kívül helyező végzésében a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a megyei bírósági hatáskörbe tartozó ügyben nem alkalmazható az akkor még hatályban volt Be. 297. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabály, amely szerint a fiatalkorú és a felnőtt korú vádlott összefüggő ügyében az ügyész - kivételesen - a fiatalkorúak bírósága helyett az általános illetékességű bíróság előtt emelhet vádat. Ebből következik - tartalmazza a végzés -, hogy az adott ügyben "az eljárási szabályok alkalmazásánál a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - lévén az eljárás egységes - a felnőtt korú vádlottakat illetően is." (BH 1986/1-13. sz.).

1/ b) A Legfelsőbb Bíróság ugyanígy foglalt állást a Bf.II.737/1992. számú végzésében is (BH 1992/10-627. sz.).

2/ a) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az 1.Fk.59/1998. számú ügyében az elsőfokú bíróság a fiatalkorú I. r. és a felnőtt korú II. r. vádlott előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig fenntartotta. A végzés ellen a felnőtt korú II. r. vádlott jelentett be fellebbezést, a fiatalkorú I. r. vádlottat illetően első fokon jogerőre emelkedett.

A megyei főügyészség a felnőtt korú vádlott vonatkozásában a végzés hatályon kívül helyezését indítványozta, mivel a határozatot aláíró ülnökök egyike sem volt pedagógus, így a bíróság a Be. 296. §-ának (3) bekezdéséhez képest nem volt törvényesen megalakítva.

A megyei bíróság megállapította, hogy az elsőfokú végzés meghozatalában valóban nem vett részt pedagógus ülnök, azonban álláspontja szerint a felnőtt korú vádlott esetében ez a végzés hatályon kívül helyezését azért nem tette indokolttá, mert a hivatkozott eljárási szabálysértés csak a fiatalkorú vádlott vonatkozásában valósult meg (BH 1998/7-327. sz.).

2/ b) A Szombathelyi Városi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága az Fk.1077/1998/2. számú végzésével a felnőtt korú I. r. és IV. r., valamint a fiatalkorú II. r. és III. r. vádlottak előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta. A végzés ellen egyedül a felnőtt korú IV. r. vádlott fellebbezett.

A megyei főügyészség valamennyi vádlottra nézve a végzés hatályon kívül helyezését indítványozta, mivel az első fokon eljárt bírósági tanácsnak nem volt pedagógus ülnök tagja, így az nem volt törvényesen megalakítva.

Az indítvány ezen túlmenően utalt arra is, hogy a fiatalkorúak ügyében már a tárgyalás előkészítése során is a fiatalkorúak tanácsának kell eljárnia.

A Vas Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az Fkf.369/1998/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését a felnőtt korú IV. r. vádlott vonatkozásában annyiban változtatta meg, hogy megszüntette az előzetes letartóztatását.

A megyei bíróság az ügyészi indítvánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy a pedagógus ülnök hiánya a felnőtt korú vádlott tekintetében azért nem indokolta a végzés hatályon kívül helyezését, mert ez az eljárási szabálysértés kizárólag a fiatalkorú vádlottak vonatkozásában valósult meg.

(A megyei bíróság a végzés indokolása során hivatkozott a fentebb megjelölt BH 1998/7-327. számú eseti döntésre.)

A legfőbb ügyésznek a jogegységi eljárást kezdeményező indítványából kitűnő álláspontja szerint a 2/ a) -2/ b) alatt jelzett határozatok téves jogértelmezésen alapulnak, míg az 1/ a) -1/ b) pontban megjelölt végzésekben foglaltak a helytállóak.

A jogegységi tanács nem nyilvános ülésén az indítványozó fenntartotta ezt az álláspontját.

A jogegységi tanács - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében - a jogegységi határozat meghozatalát szükségesnek tartotta.

A Be. a XIII. fejezetében sorolja fel azokat a fiatalkorúakra vonatkozó speciális eljárási szabályokat, amelyek részben eltérnek az általános rendelkezésektől, részben pedig kiegészítik azokat: a Be. 296. §-ának jelenleg hatályos (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az elsőfokú bíróságon a fiatalkorúak tanácsának egyik ülnöke pedagógus.

A 297. § (2) bekezdése szerint a fiatalkorúak bírósága a felnőtt korú terhelt ügyét is elbírálja, ha az a fiatalkorú ügyével összefügg. A bírósági eljárás egységes, ezért ez a törvényi rendelkezés a tárgyalás előkészítésének a szakaszára is vonatkozik: a bíróság tanácsának hatáskörébe tartozó kérdésekben [175. § (2) bek.] a tanácsnak a 296. § (3) bekezdése szerinti összetételben kell eljárnia akkor is, ha fiatalkorú és felnőtt korú vádlott ügyét együtt bírálja el.

Ennek megfelelően töretlen az ítélkezési gyakorlat arra nézve, hogy a fiatalkorú vádlott ügyében már a tárgyalás előkészítése során, illetve a kényszerintézkedések tárgyában is a fiatalkorúak tanácsának kell eljárnia (BH 1997/1-16. sz.).

A fiatalkorúak tanácsának összetételére vonatkozó rendelkezés megsértése ún. feltétlen eljárási szabálysértés: a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva [Be. 250. § II/ a) ]. A Be. 268. §-a második mondatának megfelelően a rendelkezést a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés esetén is alkalmazni kell.

A Be. 297. §-a (2) bekezdésének hatálya, a helyes értelmezése szerint, arra a felnőtt korú terheltre is kiterjed, akinek az ügyét a fiatalkorúak bírósága az összefüggés folytán elbírálja. Ha pedig az elsőfokú bíróság határozata ellen kizárólag a felnőttkorú terhelt jelent be fellebbezést, a felülbírálat terjedelmére vonatkozó szabályok szerint a másodfokú bíróság az első fokú határozatnak a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó részét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja [Be. 237. § (2) bek.].

Minthogy a kényszerintézkedések tárgyában az előkészítő ülés során hozott határozat nem ügydöntő, így e törvénysértés orvoslására a felülvizsgálati eljárás keretei között nem kerülhetne sor [Be. 284. § (1) bek.].

A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács a legfőbb ügyésznek az 1/ a) -1/ b) pontban megjelölt végzésekkel megegyező indítványát alaposnak találta. Ezért - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) - a rendelkező rész szerint határozott, és döntését a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 1999. április 19.