1993/26. Nemzetközi Szerződés a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma közigazgatási államtitkárától

Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya a következőkben állapodnak meg:

I. Cikk

Általános kötelezettségek

1. Mindkét Félnek biztosítania kell a szabadalmak, a védjegyek, a szerzői jogok, az üzleti titkok, valamint a félvezető chipek topográfiájának megfelelő és hatékony védelmét, és az ezekhez kapcsolódó megfelelő és hatékony jogérvényesítést, azáltal, hogy, többek között megvalósítják azon nemzetközi megállapodásokban foglaltakat, melyeknek mindkét Fél tagja, beleértve a jelen Megállapodást is, különös tekintettel a következő egyezmények lényegi rendelkezéseire:

a) Genfi Egyezmény a hangfelvételek előállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli sokszorosítása ellen, 1971 (Genfi Egyezmény);

b) Berni Egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelmére, felülvizsgálva Párizsban, 1971-ben (Berni Egyezmény); és

c) Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon oltalmára, felülvizsgálva Stockholmban, 1967-ben (Párizsi Uniós Egyezmény).

2. Mindkét Félnek törekednie kell arra, hogy szerződő fele legyen azon jövőben létrejövő nemzetközi megállapodásoknak, amelyek megítélése szerint javítják a szellemi tulajdon védelmét.

3. A szellemi tulajdon védelme területén, beleértve az üzleti titkok védelmét, mindkét Félnek legalább azt az elbánást meg kell adnia a másik Fél állampolgárai számára, mint amit saját állampolgárainak megad, figyelembe véve a Párizsi Uniós Egyezményben, a Berni Egyezményben, Római Egyezményben és az Integrált Áramkörökre Vonatkozó Szellemi Tulajdon Oltalmáról szóló Egyezményben biztosított kivételeket.

4. A Felek a jogi és adminisztratív eljárásokkal kapcsolatosan, beleértve a Felek joghatósági területén levelezési cím megjelölését vagy képviselő megbízását, kizárólag akkor élhetnek a jelen Cikk 3. bekezdése által megengedett kivételekkel, amennyiben az ilyen kivételek a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló törvényeknek és szabályozásoknak való megfelelés biztosításához szükségesek, és amennyiben az ilyen gyakorlatot nem alkalmazzák olyan módon, hogy az a kereskedelem rejtett korlátozását képezné.

II. Cikk

Szerzői jog és szomszédos jogok

1. A Felek kötelesek védelemben részesíteni a Berni Uniós Egyezmény 1971-es párizsi szövege 2. cikkelyében felsorolt műveket, és bármely más ismert vagy a jövőben keletkező művet, amely a Berni Uniós Egyezmény értelmében eredeti gondolatkifejezés, beleértve az alábbi műveket is:

a) az Irodalmi és Művészeti Alkotások Védelmére létrejött Berni Uniós Egyezmény értelmében irodalmi műként védelemben részesülő számítógépi programok bármely módon, akár forráskódban, akár tárgyi kódban rögzített minden fajtája (ebbe beleértve a felhasználói programokat és operációs rendszereket egyaránt), valamint a számítógéppel vagy számítógép segítségével alkotott művek;

b) védelem alatt álló, vagy nem védett anyagok vagy adatok válogatásai, valamint gyűjteményei, akár nyomtatott, akár géppel olvasható, akár egyéb hordozón rögzített formában, beleértve az adattárakat is, amelyek akkor állnak védelem alatt, ha kiválogatásuknál, egymás mellé rendelésüknél vagy tartalmi elrendezésüknél fogva szellemi alkotásnak minősülnek.

2. A jelen Cikk 1. bekezdése értelmében védett műveken, többek között az alábbi jogok állnak fenn:

a) az eredeti műpéldány vagy engedéllyel készült másolatai adásvétel, bérbeadás útján vagy egyéb módon történő, az importot is magában foglaló első nyilvános terjesztésére, vagy a terjesztés engedélyezésére vonatkozó kizárólagos jog;

b) a számítógépi programok első nyilvános terjesztését követően a számítógépi programok eredeti műpéldánya, vagy másolatai bérbeadásának engedélyezésére, vagy a bérbeadás megtiltására vonatkozó kizárólagos jog;

c) a mű nyilvánossághoz történő közvetítésére (például a mű előadására, vetítésére, kiállítására, sugárzására, átvitelére, továbbközvetítésére) vagy ennek engedélyezésére vonatkozó kizárólagos jog; a "nyilvánossághoz történő közvetítés" magában foglalja:

(i) a mű nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történő bemutatása, ahol az átlagos családon és annak társasági ismerősi körén felül jelentős számú személy gyűlik össze,

(ii) a műnek, a mű előadásának vagy képernyőn történő megjelenítésének a jelen Cikk 2. bekezdése c) pont (i) alpontjában meghatározott helyre, vagy pedig a nagyközönséghez történő bemutatása vagy átvitele bármely formában, bármely eszközzel vagy eljárással, tekintet nélkül arra, hogy a nagyközönség azon tagjai, akiknek erre lehetőségük van, ugyanazon vagy különböző helyeken, illetve ugyanazon vagy különböző időpontokban vehetik a közvetítést.

3. A Felek kötelesek a jelen Cikk 2. bekezdésében meghatározott védelmet biztosítani a másik Fél szerzőinek is, mégpedig mind természetes személyeknek, továbbá, ha ezt a másik Fél nemzeti joga megengedi, gazdasági tevékenységet végző és egyéb szervezeteknek, mind pedig mindezek jogutódainak is.

4. A Felek kötelesek megengedni a jelen Cikk 2. bekezdése alapján védett jogok mindegyikének szabad gyakorlását és a joggyakorlás átengedését.

5. Ha valamelyik Fél nemzeti jogában a mű védelmi idejét nem a szerző halálától kell számítani, a védelmi idő nem lehet kevesebb, mint a mű megengedett nyilvánosságra hozatalának évétől, ilyen nyilvánosságra hozatal hiányában pedig a mű elkészültének évétől számított 50 év.

6. A Felek a jelen Cikk 2. bekezdésében felsorolt jogok korlátait, valamint az e jogokra vonatkozó kivételeket (ebbe beleértve bármely "közcélú" tevékenységre tekintettel engedett korlátozást vagy kivételt) olyan, világosan és nagy gondossággal meghatározott különleges esetekre kötelesek szorítani, amelyek nem befolyásolják hátrányosan a védett művek tényleges, vagy lehetséges piacát, vagy értékét.

7. A Felek kötelesek biztosítani, hogy bármely kényszer-, vagy más, nem önkéntes felhasználási engedély megadása során megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a jogosult az önkéntes szerződés alapján kialkudható jogdíj mértékével összhangban álló jogdíjat kaphasson.

8. A Felek kötelesek az Irodalmi és Művészeti Művek védelmére létrejött Berni Uniós Egyezmény 6 (bis) cikkelye alapján fennálló kötelezettségüknek szerzői jogi törvényük, egyéb szövetségi vagy tagállami szintű jogszabályuk, vagy bíró alkotta joguk útján eleget tenni.

9. A Felek kötelesek a hangfelvételek előállítóinak legalább az alábbi kizárólagos jogokat biztosítani:

a) a hangfelvételről közvetve vagy közvetlenül, bármely eszközzel vagy eljárással, egészben vagy részben másolat készítésének joga, illetve ennek engedélyezése;

b) a terjesztés, valamint a terjesztés engedélyezésének joga, ebbe beleértve az import és a jelen Cikk 2. bekezdése a) pontjában meghatározott bérbeadás jogát is;

c) a hangfelvétel első nyilvános terjesztését követően a hangfelvétel eredeti vagy másolati műpéldányai bérbeadásának engedélyezése, vagy ennek megtiltása. A bérbeadás joga nem érintheti, és semmilyen módon sem befolyásolhatja a hangfelvételeken rögzített irodalmi és művészeti művek védelmét.

10. A jelen Cikk 3., 4. és 6. bekezdését a hangfelvételekre is megfelelően alkalmazni kell.

11. A Felek kötelesek

a) a hangfelvételeket az első rögzítéstől számított legalább 50 évig védelemben részesíteni; továbbá

b) a jelen Megállapodást minden olyan hangfelvételre alkalmazni, amely annak hatálybalépésének napján a származás országában a védelmi idő letelte folytán nem vált még engedély nélkül felhasználhatóvá. Ha azonban a hatálybalépés napja előtt nyújtott védelmi idő letelte miatt a hangfelvétel abban az országban, ahol a védelmet igénylik, engedély nélkül felhasználhatóvá vált, a védelem többé nem éled fel.

12. A Felek a hangfelvételekre vonatkozó szellemi tulajdonjogok keletkezését és érvényességét nem tehetik függővé semmiféle formai követelménytől. A védelem a hangfelvétel elkészítésével önmagától létrejön.

III. Cikk

Védjegyek

Az oltalom tárgya

1. Védjegy lehet legalább bármely megjelölés, szó, beleértve a személyneveket, minta, szám, szín, az áruk vagy csomagolásuk formája, amely alkalmas valamely személy, vállalat vagy szervezet áruinak vagy szolgáltatásainak más személy, vállalat vagy szervezet áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére.

2. A "védjegy" kifejezés szolgáltatási védjegyekre, együttes védjegyekre és tanúsító védjegyekre is vonatkozik. A jelen Megállapodás alkalmazásában a tanúsító védjegyek a szolgáltatási védjegyek oltalmára vonatkozó rendelkezések szerint oltalmazhatók.

A jogok megszerzése

3. A védjegyjogosultság lajstromozással vagy használattal szerezhető meg. Mindkét Fél gondoskodik védjegylajstromozási rendszer létrehozásáról. A lajstromozás előfeltételeként megkövetelhető a védjegy használata.

4. A Felek minden védjegyet a lajstromozás előtt vagy közvetlenül azt követően közzétesznek és megfelelő lehetőséget nyújtanak harmadik felek számára a védjegy törlésének kérelmezésére. Mindkét Fél lehetővé teheti továbbá, hogy a másik Fél egy védjegy lajstromozása ellen felszólalással éljen.

5. Az áru vagy szolgáltatás jellege, amelyen a védjegyet alkalmazzák, semmiképpen sem jelenthet lajstromozási akadályt.

Az oltalom hatálya

6. A lajstromozott védjegy tulajdonosának kizárólagos joga van a védjegyhez. Jogában áll mindenkit megakadályozni abban, hogy engedélye nélkül a kereskedelemben azonos vagy hasonló megjelöléseket használjon olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek azonosak vagy hasonlóak azokhoz az árukhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek vonatkozásában a védjegy oltalomban részesül, amennyiben az ilyen használat megtévesztésre alkalmas.

7. A Felek elutasítják vagy törlik az olyan védjegy lajstromozását, és megtiltják használatát, amely összetéveszthető más közismert védjegyével. Egyik Fél sem követelheti meg, hogy a közismert védjegy az adott áruval vagy szolgáltatással szokásosan foglalkozó körön kívül is ismert legyen.

8. A védjegy tulajdonosának jogában áll fellépni bármely jogosulatlan használat ellen, amely tisztességtelen versenycselekménynek vagy szolgai utánzásnak minősül.

Az oltalom időtartama

9. A védjegy lajstromozása korlátlanul megújítható legalább tízéves időtartamokra, amennyiben a megújítás feltételeinek eleget tesznek. A védjegyet első ízben legalább tízéves időtartamra kell lajstromozni.

A használat követelménye

10. Amennyiben a védjegyjogok fenntartásához a lajstromozott védjegy használata szükséges, a lajstromozás csak akkor szüntethető meg, ha a védjegyet legalább két évig folyamatosan nem használták, hacsak a használat hiányát jogos okok nem indokolják. A védjegynek a tulajdonos hozzájárulásával történő használata az oltalom fenntartására irányuló védjegyhasználatnak minősül.

11. A használat elmaradásának jogos indokai közé tartozik a használat hiánya a védjegy tulajdonosának akaratától függetlenül felmerülő körülmények (például a védjegyoltalommal érintett termékek importjának korlátozása, vagy az azokkal szemben támasztott egyéb állami előírások) folytán, amely körülmények gátolják a védjegy használatát.

Egyéb követelmények

12. A védjegy kereskedelmi használata nem köthető külön követelményekhez, különösen nem követelhető a védjegy származási jelzés funkciójának csökkentésére alkalmas vagy más védjeggyel együtt történő használat.

Kényszerengedély

13. Védjegyre kényszerengedély nem adható.

Átruházás

14. A lajstromozott védjegy átruházható.

IV. Cikk

Szabadalmak

Szabadalmazható találmány

1. A technika bármely területén létrehozott valamennyi találmány szabadalmazható, akár termékre, akár eljárásra vonatkozik, kivéve azokat a találmányokat, amelyek kizárólag különleges nukleáris anyag vagy atomenergia atomfegyverben való felhasználására alkalmasak.

2. A Felek kizárhatják a szabadalmi oltalomból

a) azokat a találmányokat, amelyeknek kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend és közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni; és

b) az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló sebészeti vagy gyógyászati és az emberi vagy állati testen alkalmazott diagnosztikai eljárásokat.

A szabadalom hatálya

3. A szabadalom jogot ad arra, hogy a szabadalom tulajdonosa megakadályozzon másokat a szabadalom tárgyának engedélye nélküli gyártásában, használatában vagy forgalomba hozatalában. Szabadalmazott eljárás esetén a szabadalomból eredő jog megakadályoz másokat abban, hogy engedély nélkül használják az adott eljárást, illetve hogy az eljárással közvetlenül előállított terméket használják, forgalmazzák vagy importálják.

4. Amennyiben a szabadalom tárgya eljárás egy termék előállítására, mindkét Fél úgy rendelkezik, hogy az állítólagos bitorlót terhelje annak bizonyítása, miszerint az állítólag jogsértő terméket nem az adott eljárással állították elő, legalább a következő esetek egyikében:

a) a termék új; vagy

b) nagy mértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalom tulajdonosa megfelelő erőfeszítéssel sem tudta megállapítani, hogy ténylegesen milyen eljárást alkalmaztak. (Eleve fennáll annak nagymértékű valószínűsége, hogy a szabadalmazott eljárást használták, ha az az egyetlen ismert eljárás.)

A fentiekkel ellenkező bizonyítékok összegyűjtésekor és értékelésekor figyelembe kell venni az alperes gyártási és üzleti titkai védelméhez fűződő jogos érdekeit.

5. A szabadalmat csak olyan okok alapján lehet megsemmisíteni, amelyek alapján a szabadalmi bejelentés elutasítható lett volna.

Kivételek

6. A Felek a szabadalomból eredő kizárólagos jog hatálya alól meghatározott kivételekről rendelkezhetnek, például kísérleti célú cselekményekre vonatkozóan, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem túlzottan ellentétesek a szabadalom szabályszerű hasznosításával, és nem sértik aránytalanul a szabadalmas jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

Oltalmi idő

7. A Felek által biztosított oltalmi idő legalább 20 év a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától számítva, vagy 17 év a szabadalom megadásának napjától számítva.

Átmeneti oltalom

8. A jelen Cikk 9. bekezdésében felsorolt kivételek fenntartásával a Magyar Kormány kizárólagos forgalmazási és gyártási jogok formájában oltalmat biztosít bármely amerikai gyógyszertermék számára, amely Magyarországon nem részesülhetett termékoltalomban, de olyan amerikai szabadalom tárgya, amelynek elsőbbségi dátuma tizenkét hónappal megelőzi azt a napot, amelyen a gyógyszertermékek szabadalmi oltalma lehetővé válik Magyarországon, és 1987. január 1-jénél nem korábbi. Az ilyen oltalom ideje ugyanaznap jár le, mint annak az amerikai szabadalomnak az eredeti oltalmi ideje, amelyben a termék oltalmát igényelték. A jelen bekezdés szerinti átmeneti oltalom iránti kérelmet a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmának magyarországi hatálybalépésétől számított egy éven belül kell benyújtani az illetékes magyar hatóságnak.

9. A termék ki van zárva a jelen Cikk 8. bekezdése szerinti oltalomból, ha

a) Magyarországon kereskedelmi forgalomba került azt az időpontot megelőzően, amikor a gyógyszertermékek szabadalmi oltalma hatályba lépett Magyarországon; vagy

b) Magyarországon gyártották azt az időpontot megelőzően, amikor a gyógyszertermékek szabadalmi oltalma hatályba lépett Magyarországon, feltéve, hogy

(i) az ilyen termék gyártási joga kizárólag azt a céget illeti meg, amely a gyógyszertermékek szabadalmi oltalmának hatálybalépésekor a terméket gyártja; és ez a jog nem ruházható át még allicencia formájában sem, kivéve a vállalat vagy üzleti tevékenység azon részével együtt, amely ezt a jogot gyakorolja, és

(ii) az ilyen termék gyártójának bizonyítania kell, hogy a terméket a termékoltalom magyarországi hatálybalépését megelőzően ténylegesen gyártotta. A bizonyíték formája a Szabályos Gyógyszergyártási Bizonyítvány (GMP) vagy más, a termékoltalom magyarországi hatálybalépését megelőzően kiállított hatósági okirat.

10. Azokban az esetekben, amikor a jelen Cikk 8. és 9. bekezdésében foglalt rendelkezések olyan jogokat érintenek, amelyeket a szabadalom tulajdonosa a hatályos magyar szabadalmi törvény alapján a termékoltalom hatálybalépését megelőzően szerzett, a Felek bármelyike konzultációt kérhet. A másik Fél beleegyezik az azonnali konzultációba. Az ilyen konzultációk célja, hogy meghatározzák azokat a módokat és eszközöket, amelyek által az így szerzett jogok, valamint a jelen Cikk 8. és 9. bekezdései szerint szerzett jogok gyakorolhatók, és a vonatkozó jogok tulajdonosainak érdekei érvényesíthetőek.

Kényszerengedélyek

11. Ha valamelyik Fél jogszabályai lehetővé teszik, hogy egy szabadalom tárgyát a jogosult engedélye nélkül, a jelen Cikk 6. bekezdése szerinti esettől függetlenül hasznosítsák, beleértve a Kormány általi vagy a Kormány által feljogosított harmadik fél általi hasznosítást is, a következő rendelkezések irányadóak:

a) az ilyen hasznosításra vonatkozó engedélyeket egyedileg kell elbírálni;

b) az ilyen hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a hasznosítás előtt a javasolt hasznosító megkísérelte, hogy méltányos kereskedelmi feltételek mellett engedélyt szerezzen a jogosulttól, de erre vonatkozó erőfeszítései elfogadható időn belül nem jártak eredménnyel. E követelményhez egyik Félnek sem kell ragaszkodnia országos szükséghelyzet, egyéb rendkívüli sürgősség vagy közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén. Országos szükséghelyzet vagy más rendkívüli sürgősség esetén a jogosultat mindazonáltal az ésszerűen lehetséges időn belül értesíteni kell. Közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén, ha az állam vagy a vállalkozó szabadalomkutatás nélkül tudja, vagy kézenfekvő okból tudnia kell, hogy az állam által vagy az állam javára érvényes szabadalmat hasznosítanak, vagy fognak hasznosítani, a jogosultat azonnal értesíteni kell;

c) az ilyen hasznosítás terjedelme és időtartama arra a célra korlátozódik, amelyre engedélyezték;

d) az ilyen hasznosítás nem lehet kizárólagos;

e) az ilyen hasznosítás nem ruházható át, kivéve a vállalattal vagy üzleti tevékenységének azzal a részével együtt, amelyik a hasznosítás jogát gyakorolja;

f) az ilyen hasznosítást elsősorban a hasznosítást engedélyező Fél belső piacának kielégítésére engedélyezik;

g) a hasznosítási engedély - a hasznosításra feljogosított személyek jogos érdekei megfelelő védelmének fenntartásával - megszűnik, ha az engedélyezéshez vezető körülmények megszűnnek és valószínűleg nem merülnek fel újra. Az illetékes hatóság indokolt kérelem esetén felülvizsgálhatja e körülmények további fennállását;

h) a jogosultnak az egyes esetek körülményeitől függő megfelelő díj jár, figyelembe véve az engedély gazdasági értékét;

i) a hasznosítás engedélyezésére vonatkozó határozat jogszerűsége az adott Fél országában bírói úton vagy egyéb független felsőbb hatóság által felülvizsgálható;

j) az ilyen hasznosítás esetén fizetendő díjra vonatkozó bármely határozat jogszerűsége az adott Fél országában bírói úton vagy egyéb független felsőbb hatóság által felülvizsgálható;

k) a Felek nem kötelesek alkalmazni a b) és f) pontok szerinti feltételeket, amennyiben a hasznosítást bírói vagy hatósági eljárás során versenyellenesnek ítélt gyakorlat orvoslására engedélyezték. A versenyellenes gyakorlat megszüntetésének szükségessége figyelembe vehető az ilyen esetekben járó díj összegének megállapításakor. Az illetékes hatóságoknak jogában áll az engedély megszűnésének elutasítása, ha és amennyiben az arra okot adó körülmények feltehetően újból felmerülnek;

l) amennyiben a hasznosítást egy szabadalom ("második szabadalom") hasznosításának lehetővé tételére engedélyezik, amely egy másik szabadalom ("első szabadalom") megsértése nélkül nem hasznosítható, a következő további feltételek érvényesek:

(i) a második szabadalom tárgyát képező találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent az első szabadalom tárgyát képező találmányhoz viszonyítva,

(ii) az első szabadalom jogosultját méltányos feltételek mellett keresztlicencia illeti meg a második szabadalom tárgyát képező találmány hasznosítására, és

(iii) az első szabadalomra adott hasznosítási engedély csak a második szabadalom átruházásával együtt ruházható át.

12. A szabadalmak engedélyezése, illetve a szabadalmi jogok gyakorlása független a műszaki területtől és attól, hogy a terméket importálják vagy belföldön gyártják.

V. Cikk

Félvezető chipek topográfiája

Az oltalom tárgya

1. Mindkét Fél oltalomban részesíti a félvezető chipek bármilyen formában rögzített vagy kódolt eredeti topográfiáját.

2. A Felek az oltalom feltételeként előírhatják a topográfia rögzítését vagy lajstromozását. Lajstromozás megkövetelése esetén a bejelentő részére a topográfia első nyilvános hasznosításától számított legalább két év határidőt kell adni a bejelentés megtételére. Az azonosító anyag vagy a topográfiára vonatkozó egyéb anyag letétbe helyezését megkövetelő Fél nem kívánhatja meg, hogy a bejelentő bizalmas vagy tulajdonosi információt tárjon fel, hacsak ez nem elengedhetetlen a topográfia azonosításához.

Az oltalom hatálya

3. A Felek az integrált áramkör topográfiájának jogosultja számára kizárólagos jogot biztosítanak a következő cselekményekre, illetve, hogy azokra másnak engedélyt adjon:

a) a topográfia többszörözése;

b) a topográfia megtestesítése félvezető chipekben; és

c) a topográfiát megtestesítő félvezető chip, illetve az ilyen chipeket tartalmazó termékek behozatala és forgalomba hozatala.

4. A topográfiára adott kényszerengedélyre a jelen Megállapodás IV. Cikke 11. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

5. A Felek nem kötelesek kiterjeszteni az oltalmat olyan topográfiákra, amelyek megalkotásuk idején az iparban szokásosak, illetve, amelyek kizárólag az áramkör rendeltetésének következményei.

6. Bármelyik Fél jogszabályai alapján kivétel lehet az oltalom hatálya alól:

a) a topográfia oktatás, elemzés vagy értékelés céljára való többszörözése és az annak alapján alkotott eredeti topográfia;

b) a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalomba hozott, az oltalmazott topográfiát megtestesítő félvezető chipek behozatala és további forgalomba hozatala; és

c) az oltalmazott topográfiát megtestesítő félvezető chip és az ilyen chipeket tartalmazó termékek behozatala és forgalomba hozatala a figyelmeztetés időpontjáig olyan személy által, aki állítása szerint nem tudta, vagy nem kellett tudnia, hogy a topográfia oltalom alatt áll, feltéve, hogy az ilyen személy csak a figyelmeztetés kézhezvételekor raktáron lévő vagy megrendelt készletet hozhatja be vagy forgalmazhatja, a figyelmeztetés kézhezvétele után történő eladásokkal kapcsolatban azonban köteles méltányos hasznosítási díjat fizetni.

Az oltalom időtartama

7. A topográfia oltalmának időtartama legalább tíz év az első nyilvános hasznosítás kezdő napjától vagy - ha ez korábbi - a lajstromozás napjától számítva.

VI. Cikk

A tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes cselekmények és az üzleti titok védelme

1. A tisztességtelen versennyel szembeni hatékony védelemnek a Párizsi Egyezmény 10bis Cikkében előírt módon történő biztosítása során a Felek hazai jogukban és gyakorlatukban az állampolgárok, a társaságok és más szervezetek számára jogi úton lehetőséget adnak annak megakadályozására, hogy bizalmas információt az üzleti titok tulajdonosának hozzájárulása nélkül mások a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes módon nyilvánosságra hozzanak, megszerezzenek vagy felhasználjanak amennyiben az ilyen információ

a) egészében vagy alkotó elemeinek pontos megjelenésében és összeállításában általánosan nem ismert vagy könnyen nem ismerhető meg;

b) tényleges vagy potenciális kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel általánosan nem ismert vagy könnyen nem ismerhető meg;

c) titokban tartása érdekében a körülményekhez képest ésszerű lépéseket tettek.

Időtartam

2. A Felek egyike sem korlátozza az üzleti titkok védelmének időtartamát, ameddig az 1. bekezdésben említett feltételek fennállnak.

Engedélyezés

3. A Felek egyike sem gátolja meg vagy hátráltatja az üzleti titkokkal kapcsolatos önkéntes engedélyadást (licenciaadást) azáltal, hogy túlzott követelményeket támasztó, indokolatlanul megkülönböztető vagy olyan feltételeket ír elő az ilyen engedélyekre (licenciákra), amelyek az üzleti titkok értékét csökkentik.

Hatósági felhasználás

4. Amennyiben a Felek vegyi elemeket hasznosító gyógyszer- vagy mezőgazdasági vegyi termékek forgalomba hozatalának jóváhagyásához olyan, még nyilvánosságra nem hozott tesztek vagy más adatok rendelkezésre bocsátását követelik meg, amelyekhez csak számottevő erőfeszítés révén lehet hozzájutni, védeniük kell az ilyen adatokat a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben. Emellett a Feleknek védelmet kell nyújtaniuk az ilyen adatok nyilvánosságra jutásával szemben, kivéve, ha azt a közérdek védelme teszi szükségessé, vagy ha lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy az ilyen adatok a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben védelemben részesüljenek.

VII. Cikk

A szellemi tulajdonjogok érvényesítése

1. A Felek biztosítják, hogy hazai polgári jogi, büntetőjogi és közigazgatási jogszabályaik alapján megfelelő jogérvényesítési eljárások állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy a Megállapodásban szabályozott szellemi tulajdonjogok bármilyen megsértésével szemben hatékony fellépést tegyenek lehetővé, ideértve a jogsértések megelőzésére szolgáló azonnali és a további jogsértésektől visszatartó jogorvoslati lehetőségeket. Ezeket az eljárásokat úgy kell alkalmazni, hogy ne váljanak a törvényes kereskedelem akadályaivá, és hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre a velük való visszaéléssel szemben.

2. A szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó eljárásoknak pártatlannak és méltányosnak kell lenniük. Nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak vagy költségesek, illetve nem járhatnak ésszerűtlen határidőkkel vagy indokolatlan késedelmekkel.

3. Az ügy érdemében hozott döntéseket, általános szabályként, írásba kell foglalni és meg kell indokolni. E döntéseket indokolatlan késedelem nélkül közölni kell legalább a jogvitában részt vevő felekkel.

4. A Feleknek lehetőséget kell adniuk a szellemi tulajdonjog védelmével kapcsolatos kérelmekről közigazgatási jogkörben hozott végső, érdemi döntések bírósági felülvizsgálatára. A nemzeti jogszabályoknak az ügy jelentősége szerint megállapított hatásköri rendelkezéseitől függően, a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó ügy érdemében hozott elsőfokú bírósági döntések jogszerűsége szempontjából történő bírósági felülvizsgálatára szintén lehetőséget kell adni.

5. E szakasz egyéb rendelkezéseitől függetlenül, ha valamelyik Féllel szemben szellemi tulajdonjog megsértése címén pert indítanak e jog közérdekű, nem kereskedelmi jellegű - kormányzati részről vagy kormányzati érdekből történő - felhasználása folytán, a Fél a jogosult számára járó teljes kártalanításra korlátozhatja a kormányzattal szembeni igényeket.

VIII. Cikk

Nemzetbiztonsági kivétel

Jelen Megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy az bármely Felet megakadályozná az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáról szóló Kartája szerinti kötelezettségei teljesítése, illetve az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely lépés megtételében

a) a hasadó anyagok, illetve azon anyagok vonatkozásában, amelyekből a hasadó anyagokat nyerik;

b) a fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések kereskedelme, valamint más áruk és anyagok ilyen jellegű kereskedelme vonatkozásában, amelyek közvetlenül vagy közvetve katonaság ellátását szolgálják; vagy

c) háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén.

IX. Cikk

Konzultációk

A Felek megállapodnak, hogy bármelyikük kérésére azonnal konzultálnak a jelen Megállapodás értelmezésének, megvalósításának, illetve működtetésének bármely kérdéséről. A Felek továbbá megállapodnak, hogy konstruktív módon együttműködnek bármely, e tekintetben felmerülő probléma megoldása érdekében.

X. Cikk

Kapcsolat az egyéb kötelezettségekhez

1. Jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozná Magyarországot az Európai Közösségekkel 1991. december 16-án kötött Európai Megállapodás 65. Cikkében és XIII. Mellékletében foglalt kötelezettségek betartásában.

2. Jelen Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozná Magyarországot abban, hogy az Európai Közösségekkel 1991. december 16-án kötött Európai Megállapodásban vállalt kötelezettsége alapján, a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzeti törvényeit és szabályozásait oly módon alakítsa és/vagy módosítsa, aminek révén biztosított megfelelésük az Európai Közösségek azon szabályozásainak, döntéseinek, direktíváinak és az Európai Bíróság azon döntéseinek, amelyek átvétele, illetve alkalmazása az EK tagállamok számára kötelező. Amennyiben az Európai Közösségek szabályozásai, döntései, direktívái és az Európai Bíróság döntései választást engednek megvalósításuk módját illetően, tartalmazva egy olyan lehetőséget, amely biztosítja a jelen Megállapodásból eredő kötelezettségek betartását. Magyarország olyan módon gyakorolja e bekezdés szerinti jogait, hogy jelen Megállapodás rendelkezései érvényesüljenek.

3. Abban az esetben, ha bármelyik Fél úgy véli, hogy a X. Cikk alkalmazása ellentétes a jelen Megállapodásban vállalt valamely kötelezettséggel, konzultációt kérhet. A másik Fél beleegyezik az azonnali konzultációba, azzal a céllal, hogy a jelen Megállapodásban foglalt kötelezettségek betartása, a lehetséges mértékig, biztosított legyen.

XI. Cikk

Végrehajtás

A Felek megállapodnak, hogy 1993. december 31-ig a törvényhozás elé terjesztik azokat a törvényjavaslatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyenek a Megállapodásban foglalt kötelezettségeknek és mindent megtesznek azért, hogy e törvényeket 1994. június 30-ig hatályba léptessék és alkalmazzák.

XII. Cikk

Meghatározások

Jelen Megállapodásban

a) a "jogtulajdonos" kifejezés jelenti magát a jogtulajdonost, és mindazon természetes és jogi személyeket, akiket meghatalmaz és akik kizárólagos engedélyesei a jog használatának, illetve egyéb meghatalmazott személyeket, beleértve azon szövetségeket és egyesületeket (társaságokat), amelyek a nemzeti jog alapján az ilyen jogokat érvényesíthetik;

b) a "tisztességes kereskedelmi gyakorlattal ellentétes mód" fogalma magában foglalja, többek között, a lopást, megvesztegetést, szerződésszegést, szerződésszegésre való rábírást, az elektromos és egyéb módon történő ipari kémkedést és tartalmazza üzleti titkok olyan harmadik felek általi megszerzését, akik tudták, vagy akiknek megfelelő alapjuk volt tudni, hogy az információk megszerzéséhez ilyen tevékenységek alkalmazásra kerültek.

XIII. Cikk

A Megállapodás időbeli hatálya és felmondása

1. Jelen Megállapodás a Felek diplomáciai jegyzékváltása nyomán lép hatályba. A Megállapodás hatályban marad egy kezdeti ötéves időszakban, majd tovább is, hacsak e Cikk 2. bekezdésének megfelelően fel nem mondják.

2. Bármely Fél, egy évvel korábban értesítve a másik Felet, felmondhatja jelen Megállapodást a kezdeti ötéves időszak végén, illetve bármely ezt követő időpontban.

3. A Jegyzőkönyv jelen Megállapodás szerves részét képezi.

A FENTIEK HITELÉÜL a Meghatalmazottak jelen Megállapodást aláírták.

Készült két példányban, Washingtonban, 1993. szeptember 24. napján.

JEGYZŐKÖNYV

1. Nyilvános előadás - A képernyőn való megjelenítés joga

A kiállításra való jog magában foglalja a szerzői joggal védett mű nyilvános, képernyőn való megjelenítésének jogát.

2. Nemzeti elbánás - Hangfelvételek előadói és előállítói

Az Egyesült Államok és Magyarország bármiféle nemzetiségre való kritérium nélkül védi a hangfelvételek előadóit és előállítóit.

3. Jogérvényesítés - VII. Cikk

Jelen bekezdés rendelkezései nem keletkeztetnek semmilyen kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatosan az általános jogérvényesítéstől különálló jogi rendszert állítsanak fel, és nem befolyásolják valamely Felet az általános jogérvényesítésben.

4. Termékek forgalomba hozatalának engedélyezése

A Felek egyetértenek abban, hogy a következő eljárás összhangban van a Szellemi Tulajdonról szóló Megállapodás VI. Cikke, 4. bekezdésének rendelkezéseivel.

A generikus termékek forgalomba hozatalára irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelmező ("második" benyújtó) a kereskedelmi forgalomban kapható eredeti termék mintája alapján, szükség esetén az eredeti dokumentációra való hivatkozással, igazolja saját termékének az előbbivel való egyenértékűségét.

Az illetékes hatóság a "második" kérelem elfogadása tárgyában az ehhez a kérelemhez csatolt dokumentáció vizsgálata alapján dönt.

Az eljárás során a kérdéses hatóság semmilyen formában nem fed fel semmilyen információt az eredeti termék dokumentációjáról.

Dr. Kádár Béla

a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere

Magyar Köztársaság

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Miniszter Úr,

Megtisztelő számomra, hogy az előadóművészek USA-beli védelmével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást nyújthatom Önnek.

Az Egyesült Államokban az előadóművészek a szerzői jogi törvény alapján a hangfelvételek szerzőtársainak minősülnek, külföldi előadóművészek pedig a Berni Uniós egyezmény 5. cikkelye alapján nemzeti elbánást élveznek. Emellett a tagállamok bíróságai és jogalkotó szervei tekintet nélkül az Egyesült Államok nemzetközi elkötelezettségeire, határozott lépéseket tettek azért, hogy védelemben részesítsék az előadóművészeket előadóművészi teljesítményeik jogosulatlan rögzítése ellen, azaz kiterjesztették az Egyesült Államok joga által nyújtott védelmet bármely állampolgárságú előadóművészre, függetlenül attól, hogy az előadás hol zajlott le, azzal a feltétellel azonban, hogy történt olyan jogsértés, amelynek elbírálására az ügyben hatáskörrel rendelkező bíróságnak volt joghatósága.

Az előadóművészek USA-beli jogvédelmének két alapelve érdemel említést. Az első az, hogy az előadóművészeknek az az igénye, hogy megakadályozhassák élő előadásaik jogosulatlan rögzítését és annak többszörözését, olyannyira alapvető, hogy mind a jogalkotók, mind pedig a bíróságok hajlandóak és készek arra, hogy alkotó jellegű megoldásokat találjanak a tisztesség és az igazságosság biztosítására. A második elv, amely sok szálon kapcsolódik az elsőhöz, úgy szól, hogy mivel a védelemre való igény ily mértékben alapvető, ezért nem köthető viszonossághoz vagy létező nemzetközi egyezmények alapján fennálló kötelezettségekhez. Az előadóművész állampolgársága és az előadás helye közömbös az Egyesült Államok jogának alkalmazása szempontjából. Az e helyütt felhívott jogszabályok alapján a helyzet megítélése egyszerű. Aki élő előadás hangját rögzíti, a rögzítést többszörözi, azt terjeszti vagy egyébként értékesíti, bűncselekményt követ el, amely számos tagállamban 5 évig terjedő szabadságvesztéssel és/vagy 250 000 $-ig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. Az Egyesült Államok joga nyilvánvalóan nem alkalmazható az Egyesült Államok bíróságai joghatóságán kívül eső területeken elkövetett cselekményekre, de büntetendő a cselekmény, ha a többszörözés, terjesztés vagy értékesítés valamely, az ügyre hatáskörrel rendelkező bíróság joghatóságán belül történik, még akkor is, ha a tényleges rögzítés ugyan jogszerűnek minősült, azonban nem a felek megállapodásán alapult, azon állam alkalmazandó joga szerint, ahol a szóban forgó cselekmény (a rögzítés) lezajlott.

Míg az USA szövetségi joga nem nyújt védelmet az élő előadások hangjának rögzítésével szemben, kivéve azt az esetet, ha egyidejűleg más személy az előadóművész beleegyezésével rögzíti a hangot, számos tagállam meghatározott, törvényben rögzített jogorvoslatokat vezetett be az ilyen jellegű cselekményekkel szemben, és lehetőséget teremtett arra, hogy az előadóművészek vagy ügynökeik hatékonyan felléphessenek az engedély nélküli rögzítéssel és többszörözéssel szemben.

A mai állapot szerint 26 tagállam pönalizálta az élő előadás engedély nélküli rögzítését, vagy az ilyen rögzítésnek az előadóművész beleegyezése nélkül történt többszörözését, terjesztését vagy értékesítését. Ezek közé tartoznak olyan fontos tagállamok, mint New York, Illinois, Tennessee, Texas és Kalifornia. Érdekelt körök megcélozták, hogy további 14 tagállam is hasonló törvényt fogadjon el, ennek nyomán már 40 lehet a szóban forgó tagállamok száma. A már hatályban lévő törvénnyel bíró 26 tagállam az Egyesült Államok lakosságának csaknem hetven százalékát és a hangfelvételt vásárló közönség még jelentősebb hányadát jelenti. Ha a 14 megcélzott tagállamban is sor kerül a törvények elfogadására, ez az USA lakosságának további 26 százalékát fogja majd át.

E törvényi rendelkezéseken felül a szerzői jog, a tisztességtelen versenyjog, és a nyilvánossághoz való jog területén kifejlődött bíró alkotta jog elveiből kibontakozóban van egy jogterület, amely az előadóművész hangjára és külső megjelenésére épülő tulajdonosi jogosítványokat, és ezen jogosítványokhoz fűződő gazdasági hasznosítás ellenőrzésének jogát kezdi elismerni. A közelmúltban hozott bírósági határozatok e tulajdonosi jogosítványokat kiterjesztették az előadóművész hangjához hasonló hang felhasználásában kimerülő visszaélésre is, mégpedig úgy, hogy a tényállás szerinti hang nem is a sérelmet szenvedett előadóművésztől származott.

Hálás lennék, ha visszaigazolná, hogy Kormányához eljutott e tájékoztatás.

Charlene Barshefsky

az Amerikai Egyesült Államok

kereskedelmi főmegbízottjának helyettese

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Nagykövet Asszony,

Van szerencsém megerősíteni, hogy szeptember 24-i keltezésű, az előadóművészek jogai védelmének jelenlegi egyesült államokbeli gyakorlatáról szóló levelét megkaptam.

Dr. Kádár Béla

a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere

Magyar Köztársaság

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Miniszter Úr,

Megtisztelő számomra, hogy a személyhez fűződő jogok USA-beli védelméről az alábbi tájékoztatást nyújthatom Önnek.

Amikor az Egyesült Államok Kongresszusa elhatározta az Irodalmi és Művészeti Művek Védelmére alakult Berni Unióhoz történő csatlakozást, az a megállapítás született, hogy a hatályos szövetségi, tagállami szintű jogszabályok, és a bíró alkotta jog a Berni Uniós Egyezmény 6 bis cikkelyének követelményeit kielégítő, elégséges szintű védelmet nyújtanak. Az USA Berni Unióhoz történő csatlakozásának előkészítésével foglalkozó ad hoc Munkacsoport záró jelentésében megállapította, hogy figyelemmel a tényleges védelemre, amely az USA-ban a személyhez fűződő jogok valódi megfelelőjeként a kodifikált és a bírói jog alapján fennáll, valamint arra, hogy a Berni Unió tagállamai által nyújtott védelem nem egységes, a tagállamok szerzői jogi törvényei némelyikéből hiányoznak a személyhez fűződő jogi rendelkezések, és mindegyik tagállamot megilleti az a jog, hogy fenntartással élhessen az igénybe vehető jogorvoslatokkal kapcsolatban, a személyhez fűződő jogok USA-beli védelme összegyeztethető a Berni Uniós Egyezménnyel.

Az ad hoc Munkacsoport záró jelentése felsorolta azokat a különböző szövetségi és tagállami szintű jogszabályokat, amelyek kielégítik a 6 bis cikkely követelményeit. Következtetéseik változtatás nélkül bekerültek a képviselőházi és a szenátusi bizottságok jelentéseibe.

Az ad hoc Munkacsoport jelentése kiemelte a szerzői jogi törvény két rendelkezését: a 106. § (2) bekezdést (a másodlagos művek készítésére vonatkozó jogról), és a 115. § (a) bekezdés (2) pontját (a hangfelvételek mechanikai rögzítésének engedélyezéséről).

Az ad hoc Munkacsoport emellett felsorolta a Lanham Act-et (szövetségi törvény), emellett tagállami szintű törvényeket, továbbá szövetségi és tagállami bíróságok határozatait, "amelyek a tagállamok bíró alkotta jogában kialakult elvek alapján a Berni Uniós Egyezmény 6 bis cikkelye által biztosított jogokkal azonos szintű különböző jogintézményeket részesítenek védelemben", így például a szerződést, a tisztességtelen verseny elleni fellépést, a szerződésen kívül okozott károk megtérítésére való jogot, a jóhírnév megsértésével kapcsolatos igényeket, valamint a magánszférához való jogot, illetve a sajtószabadságot.

1990 decemberében a Kongresszus elfogadta a Vizuális Művek Alkotóinak Jogairól Szóló Törvényt (Visual Artists Rights Act száma: 101-650), amely szövetségi szinten további személyhez fűződő jogokat vezetett be bizonyos művekre, amelyek "vizuális művekként" ismeretesek.

A törvényben található 106/A. § szövetségi szinten új, a szerzői minőséghez fűződő, és a mű sérthetetlenségére való jogot vezet be 1991. június 1-jétől. A szerzői minőség elismerésére való jog magában foglalja a szerző nevének feltüntetésére, illetve ennek mellőzésére való jogot. A sérthetetlenségre való joggal a mű szándékos torzítását, csonkítását és a szerző jóhírnevét, valamint szerzői méltóságát hátrányosan érintő egyéb módosítását lehet megakadályozni. Az új szövetségi jogok a szerzőt életében illetik meg (a tagállamok által nyújtott jogok a szerző halála után hatályosulnak). Az új jogok megelőznek minden olyan jogszabályon vagy bírói precedenseken alapuló jogot, amelyek a 106/A. § által létesített jogok megfelelőinek tekinthetők.

Hálás lennék, ha visszaigazolná, hogy Kormányához eljutott e tájékoztatás.

Charlene Barshefsky

az Amerikai Egyesült Államok

kereskedelmi főmegbízottjának helyettese

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Nagykövet Asszony,

Van szerencsém megerősíteni, hogy szeptember 24-i keltezésű, a személyhez fűződő jogok védelmének jelenlegi egyesült államokbeli gyakorlatáról szóló levelét megkaptam.

Charlene Barshefsky

az Amerikai Egyesült Államok

kereskedelmi főmegbízottjának helyettese

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Nagykövet Asszony,

Megtisztelő számomra, hogy a magyar szerzői jogi szerződések jogáról az alábbi tájékoztatást nyújthatom Önnek.

A nemzeti elbánás elve, a Berni Uniós Egyezmény sarokköve [5. cikkely (1) bekezdés] egyaránt alkalmazandó a szerzői jog által nyújtott valamennyi részjogosítványra, és az e jogosítványok alapján élvezhető valamennyi előnyre. Ezen előnyök magukban foglalják, hogy a Berni Unióhoz tartozó államok területén a jogokat ugyanolyan mértékben gyakorolhatják és élvezhetik az adott államban honos személyek, mint az Unió bármely más tagállamának jogalanyai.

Emellett a magyar jog honosságra való tekintet nélkül, szomszédos jogi védelemben részesíti az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit és a műsorsugárzó szervezeteket.

Ennélfogva Magyarországon hatályosulnak a külföldi, így természetesen az egyesült államokbeli szerzői jogi szerződések, ezen belül a munkaszerződések is, azonban a szerződésekben használt szerzői jogi fogalmakat a magyar szerzői jog figyelembevételével értelmezik (nemzeti elbánás). Jogi személyek, amelyek egyes külföldi jogok alapján eredeti szerzői jogosultak, jogutódnak minősülnek, a szerzői jogátruházás bármely formája területi és időbeli korlátozás nélküli felhasználási engedélynek tekintendő. Ugyanezen elvet kell alkalmazni a szomszédos jogi szerződésekre is. A vagyoni jogok gyakorlása átengedésének a terjedelmét e magyar jogszabályok általában véve nem korlátozzák. Bizonyos esetekben azonban egyes korlátozások vonatkoznak a szerzői jogosultakra és a felhasználókra (pl. személyhez fűződő jogok).

Hálás lennék, ha visszaigazolná, hogy Kormányához e tájékoztatás eljutott.

Dr. Kádár Béla

a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere

Magyar Köztársaság

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Miniszter Úr,

Van szerencsém megerősíteni, hogy szeptember 24-i keltezésű, a szerzői jogi szerződések jogának jelenlegi magyarországi gyakorlatáról tájékoztató levelét megkaptam.

Az Egyesült Államok a levelében leírt magyarországi gyakorlattól, a jogok és lehetőségek jelenlegi és jövőbeni biztosítása vonatkozásában való, bármely eltérését komoly, konzultációt szükségessé tevő helyzetnek tekintene.

Charlene Barshefsky

az Amerikai Egyesült Államok

kereskedelmi főmegbízottjának helyettese

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Nagykövet Asszony,

Megtisztelő számomra, hogy tájékoztathatom arról, hogy az 1993. szeptember 24-én az Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság által kötött, a Szellemi Tulajdonról szóló Egyezmény rendelkezései hatályosulásának előmozdítására Magyarország Kormánya a XI. Cikkel összhangban az alábbi törvények módosítására irányuló javaslatokat terjeszt a Magyar Országgyűlés elé:

Egyezmény II. Cikk (9) bekezdés

b) új jogokat kell beiktatni a magyar Szerzői Jogi Törvénybe (az 1978. évi 27. tvr.-rel módosított 1969. évi III. törvény, SZJT),

c) új jogokat kell beiktatni az SZJT-be;

Egyezmény II. Cikk (11) bekezdés

a) új védelmi időt kell bevezetni az SZJT-be,

b) ezzel az SZJT kiegészítendő;

Egyezmény IV. Cikk (1) bekezdés (szabadalmazható találmány)

módosítandó a Találmányok Szabadalmi Oltalmáról szóló törvény (módosított 1969. évi II. törvény, SZT) 6. § (3) bekezdés a) pontja, módosítandó az SZT végrehajtásáról szóló, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az igazságügyminiszter módosított 9/1969. (XII. 28.) együttes rendelete (SZTV) 3. § (1) bekezdés;

Egyezmény IV. Cikk (4) bekezdés (bizonyítási teher)

módosítandó az SZTV 6. §;

Egyezmény IV. Cikk (8) bekezdés (átmeneti oltalom)

az SZT-t módosító jogszabályba az átmeneti oltalomra vonatkozó szabályokat kell iktatni;

Egyezmény IV. Cikk (11) bekezdés (kényszerengedélyek)

felülvizsgálandó az SZT 21-23. § és esetleg az SZTV 9. §.

A Magyar Kormánynak nem áll szándékában egyéb jogszabály-módosításokat kezdeményezni a fent említett Egyezmény egyéb rendelkezéseire tekintettel, mivel a hatályos jogszabályok az említett rendelkezésekkel összhangban állónak minősülnek.

Le lennék kötelezve, ha visszaigazolná, hogy az Egyesült Államok tudomást szerzett e levél tartalmáról.

Kérem, Asszonyom, engedje meg, hogy biztosíthassam legmélyebb nagyrabecsülésemről.

Dr. Kádár Béla

a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere

Magyar Köztársaság

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Miniszter Úr,

Van szerencsém megerősíteni, hogy az országaink között szeptember 24-én aláírt Szellemi Tulajdonjogi Megállapodásban foglaltaknak való megfelelés biztosítása céljából benyújtásra kerülő magyar jogszabály-módosítási javaslatokról tájékoztató, szeptember 24-i keltezésű levelét megkaptam.

Charlene Barshefsky

az Amerikai Egyesült Államok

kereskedelmi főmegbízottjának helyettese

Washington, 1993. szeptember 24.

Tisztelt Nagykövet Asszony,

Magyarország Kormánya beleegyezik abba, hogy az Egyesült Államok Kormányának a szerzői jogi szerződések jogának magyarországi gyakorlatáról írt, 1993. szeptember 24-én kelt levelemre az Ön által írt válaszlevélnek megfelelően előterjesztett kérésére haladéktalanul konzultációt folytasson.