A Debreceni Ítélőtábla Pf.20256/2019/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 15. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 180. §, 217. §, 253. §, 256/A. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 46. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. §, 77. §, 244. §, 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 6. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. §, 2:42. §, 2:52. §, 6:519. §, 6:532. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 16/A. §] Bírók: Árok Krisztián, Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék P.20963/2017/60., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20256/2019/4.* (ÍH 2020.49)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.256/2019/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Ábrahám László ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felpereseknek - a Szűcs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Andrea ügyvéd; címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének az előmozdítása érdekében beavatkozott a Dr. Polecsák Mária Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Polecsák Mária ügyvéd; címe) által képviselt Alperesi beavatkozó neve (címe) - a Nyíregyházi Törvényszék 12.P.20.963/2017/60. számú ítélete ellen az alperes részéről 62. sorszám alatt előterjesztett és 64. sorszám megindokolt fellebbezés, valamint az I. és II. rendű felperesek részéről Pf. 3. szám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és szövegezésében pontosítja: megállapítja, hogy az alperes azzal sértette meg az I. és II. rendű felperesek családi élethez fűződő személyiségi jogát, hogy 2015. június 26-a és 2015. június 29-e között a II. rendű felperesnél nem vizsgálta a magzatvíz mennyiségét, a méhlepényt, a köldökzsinórban a véráramlást, illetőleg nem határozta meg és értékelte a biofizikai profilt, amely mulasztásaival az I. és II. rendű felpereseket megfosztotta attól az esélytől, hogy magzatuk élve szülessen.

Az ítélőtábla az alperest terhelő marasztalás tőkeösszegét személyenként 5 000 000 (ötmillió) Ft-ra, az általa a felpereseknek mint együttes jogosultaknak járó elsőfokú perköltséget pedig 500 000 (ötszázezer) Ft-ra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint együttes jogosultaknak 250 000 (kettőszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy 480 000 (négyszáznyolcvanezer) Ft összegű fellebbezési illetéket és 160 000 (százhatvanezer) Ft összegű csatlakozó fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az 1987-ben született I. rendű és az 1986-ban született II. rendű felperes 2014. szeptember 20-tól 2018. január 21-ig házassági életközösségben éltek. Házasságukban 2015. július 1-jén egy halott magzatuk és 2016. június 26-án egy élő gyermekük született.

Házasságukat a Nyíregyházi Járásbíróság a 2019. február 13-én jogerőre emelkedett 30.P.22.468/2018/7. számú ítéletével felbontotta.

A II. rendű felperes várandósgondozását az alperes alkalmazottja, dr. K. R. szülész-nőgyógyász szakorvos végezte. A szülés várható idejét 2015. június 26-ában határozta meg.

A II. rendű felperesen a terhesség 24. hetétől a terhesség 38. hetéig 6 ultrahangvizsgálatot végeztek, amelyek során kizárólag a biometriai paramétereket rögzítették, további, a magzat életfunkcióinak a követésére szolgáló, a követés lehetőségét biztosító paraméterek leírása nem történt meg, így a magzat állapotát a leletek alapján nem lehet követni.

A II. rendű felperesnél a terhesség 40. hetétől terminustúllépés állt fenn, ami azt jelentette, hogy a II. rendű felperes orvosszakmai szempontból nem minősült veszélyeztetett terhesnek, azonban a terminustúllépés mint patológiás, növekedő veszélyállapot fennállása fokozott figyelmet indokolt volna az őt ellátó alperesi alkalmazottaktól.

Az alperes alkalmazottja a II. rendű felperesen 2015. június 26-án kizárólag ultrahangvizsgálatot végzett, amelyről leletet nem készített.

Az alperesnél 2016. június 27-én a II. rendű felperesen semmilyen vizsgálatot nem végeztek, terhességét 2015. június 28-án és 2015. június 29-én kizárólag CTG-vel monitorizálták.

A 2015. június 29-i NST vizsgálat hossza - az előírt 15-20 perc helyett - 13 perc volt, ezalatt magzatmozgást nem regisztráltak.

A II. rendű felperesen 2015. június 26-tól egyéb vizsgálatot, úgymint ultrahangot, magzati keringési vizsgálatot (flowmetriát), biofizikai profil meghatározást és amnioscopiát nem végeztek.

Az alperes alkalmazottja a II. rendű felperes részére 2015. június 29-én a következő napra amnioscópiát javasolt, de annak elvégzésére már nem került sor.

A II. rendű felperes 2015. június 30-án 8 óra 5 perckor jelent meg az alperesi kórház nőgyógyászati ultrahang szakrendelésén újabb NST vizsgálatra, amelynek során megállapították, hogy magzatvíz gyakorlatilag nem ábrázolódik, magzati szívhang nem észlelhető, ezért javasolták a II. rendű felperes kórházi felvételét, amely meg is történt.

A II. rendű felperes 2015. július 1-jén 18 óra 10 perckor érett, halott fiúgyermeket szült.

A felperesek magzata halálának oka a köldökzsinór összenyomódása miatt jelentkező heveny méhen belüli hypoxia volt.

Az alperesi gyógyintézetben 2015. június 26-a és 2015. június 29-e között egyetlen olyan vizsgálatot sem végeztek a II. rendű felperesen és a magzatán, ami érdemi információt adott volna a II. rendű felperes és a magzat állapotára vonatkozóan: az alperesnek felróhatóan nem tudjuk, hogy 2015. június 26-tól mennyi volt a II. rendű magzatvize, semmit sem tudunk a méhlepényről és arról, hogy milyen volt a véráramlás a köldökzsinórban, elmaradt a biofizikai profil meghatározása és értékelése is.

Az alperes alkalmazottjának a II. rendű felperes terminustúllépésétől kezdődően naponta CTG-t, kétnaponta amnioscopiás vizsgálatot és a magzatvíz mennyiségének megítélésére, a lepény érettségi fokának a megállapítására ultrahangvizsgálatot, valamint flowmetriát (magzati keringésvizsgálatot) kellett volna végeznie, ám ezek közül az alperes alkalmazottja egyetlen egy vizsgálatot sem végzett el.

Abban az esetben, ha az alperes további vizsgálatot végez, pontosabb eredményt kaphatott volna a magzat állapotáról. Az ultrahangvizsgálat alapján látható lett volna, hogy a magzatvíz rendkívül kevés, a flowmetriás vizsgálat pedig megmutatta volna a köldökzsinór esetleg már ekkor jelentkező beszűkülését. Ezeknek a vizsgálati eredményeknek az ismeretében lett volna az alperes abban a helyzetben, hogy a magzat állapotát megállapítsa, és ez alapján a további teendőkről adekvát döntést hozzon. A vizsgálatok elmulasztása rontotta a magzat élve születésének az esélyét.

Ha az alperes alkalmazottja 2015. június 30-át megelőzően a szülés befejezése mellett dönt, igen nagy, a bizonyossággal határos esély lett volna a méhen belüli elhalás megelőzésére.