33/2011. (XII. 2.) BM utasítás

a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint a Kormányügyelet működéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben, az utasításban meghatározott rendkívüli eseményekről, a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményekről, az ezekkel összefüggő szükséges és halaszthatatlan intézkedések megtételéről, a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat 2. és 5. pontjában meghatározottak alapján az alábbi utasítást (a továbbiakban: utasítás) adom ki.

1. Az utasítás hatálya[1]

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK),

b) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF),

c) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP),

d) a Nemzeti Védelmi Szolgálatra (a továbbiakban: NVSZ),

e) a Terrorelhárítási Központra (a továbbiakban: TEK),

f) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságra (a továbbiakban: OIF) [az a)-f) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: rendvédelmi szervek],

g)[2]

h) a Nemzeti Szakértői és Kutató Központra (a továbbiakban: NSZKK),

i) a rendvédelmi technikumokra,

j) a BM Ügyeleti Osztályra,

k) az Országos Kórházi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OKFŐ),

l) az Országos Mentőszolgálatra (a továbbiakban: OMSZ),

m) az Országos Vérellátó Szolgálatra (a továbbiakban: OVSZ),

n) a Nemzeti Népegészségügyi Központra (a továbbiakban: NNK),

o) az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetre (a továbbiakban: OGYÉI)

terjed ki.

1a.[3]

2. A Belügyminisztérium ügyeleti feladatait a TEK Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóság alárendeltségében a BM Ügyeleti Osztály (a továbbiakban: BM Ügyelet) látja el.[4]

2a. A BM Ügyeletet jelölöm ki[5]

a) a Belügyminisztérium tekintetében a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 5. pontja szerinti biztonsági ügyeletként (a továbbiakban: BM biztonsági ügyelet), valamint

b) a Korm. határozat 2. pontja szerinti, a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium ügyeleti feladatait ellátó szervként (a továbbiakban: Kormányügyelet).

3. A BM Ügyelet a tájékoztatási és jelentési kötelezettségét

a) az 1. mellékletben felsorolt eseményekről mint BM Ügyelet,

b) a 2. mellékletben, illetve a más minisztériumok kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményeinek jegyzékében felsorolt eseményekről mint Kormányügyelet[6]

teljesíti.

Tájékoztatási kötelezettség BM Ügyeletként ellátott feladatok esetén

4. Az 1. pontban meghatározott szervek a tájékoztatási és jelentési kötelezettségüket a BM Ügyeleten keresztül teljesítik, az ügyeleti jelentési rendszerükkel kapcsolatban az ügyeleti szolgálatok vezetőinek irányítását a BM Ügyelet végzi. A rendvédelmi szervek a BM Ügyeletre megküldött tájékoztatást és jelentést - ha a jelen utasítás kifejezetten ekként rendelkezik - egyidejűleg a Nemzeti Információs Központnak (a továbbiakban: NIK) is megküldik.[7]

5. A tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó eseményeket az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.[8]

6. Az 1. és a 2. mellékletben felsorolt eseményekről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél működő ügyeleti szolgálatok és az NSZKK az ORFK Főügyelete útján; a büntetés-végrehajtási szervek a BVOP Főügyelete útján; a katasztrófavédelmi szervek a BM OKF Központi Főügyelete útján; az OIF központi ügyelete az NVSZ, a 7b. és a 7c. pontban foglaltak figyelembevételével; a rendvédelmi technikumok, továbbá az egészségügyi ágazat részéről az OKFŐ, az OMSZ, az OVSZ, az NNK és az OGYÉI a 7d. pontban foglaltak figyelembevételével tájékoztatják a BM Ügyeletet és a NIK-et.[9]

7. Az 1. mellékletben meghatározott kiemelt (K) eseményekről a BM Ügyeletet és a NIK-et a következők szerint kell tájékoztatni:[10]

a) az események elsődleges adatait - a hírforrás megjelölésével - azonnal, majd az ellenőrzést követően ismételten telefonon,

b) az élet és anyagi javak mentésére, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedéseket telefonon, a megtételüket követően azonnal,

c) a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a helyszíni szemle megtartása után az eseményt, az előidéző okokat, következményeket, a megtett intézkedések addigi eredményét azonnal telefonon, majd elektronikus úton,

d) amennyiben a bekövetkezett esemény kormányzati intézkedés szükségességét is felveti, a tájékoztatásnak erre a 19. pont szerint ki kell terjednie.

7a. Amennyiben a bekövetkezett esemény az 1. mellékletben foglaltak alapján nem minősül kiemelt eseménynek, annak elsődleges adatairól - a hírforrás megjelölésével - azonnal, elektronikus úton kell tájékoztatást adni a BM Ügyeletnek és a NIK-nek, majd abban az esetben, ha az elsődleges információkhoz képest az adatokban lényeges változás állt be, arról szintén azonnal, elektronikus úton kell tájékoztatni a BM Ügyeletet és a NIK-et.[11]

7b. Az ORFK, a BM OKF, a BVOP, az OIF mindennap összefoglaló jelentést készít az előző nap 0 órától 24 óráig bekövetkezett, az 1. mellékletben meghatározott eseményekről, amelyet 3 óráig[12]

a) az ORFK, a BM OKF, a BVOP és az OIF a BM Ügyeletnek, valamint a NIK-nek,

b) a BM Ügyeletnek[13]

küld meg.

7c. Amennyiben a 7b. pontban meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozó esemény az adott napon nem következett be, az összefoglaló jelentést "rendkívüli esemény nem történt" tartalommal kell megküldeni a BM Ügyeletnek, illetve a NIK-nek.[14]

7d. Az 1. pont d), e), h), i) és k)-o) alpontjában megjelölt szervek napi írásos összefoglalót az 1. mellékletben meghatározott eseményekről szükség szerint készítenek.[15]

7e. A 7d. pont alapján az NVSZ vezetői ügyelete, a TEK, a rendvédelmi technikumok ügyeleti szolgálatai, az OKFŐ, az OMSZ, az OVSZ, az NNK és az OGYÉI az 1. mellékletben meghatározott eseményről szóban, majd az esemény elsődleges kivizsgálását követően aznap, de legkésőbb a következő nap 3 óráig[16]

a) az NVSZ, a TEK, az OKFŐ, az OMSZ, az OVSZ, az NNK és az OGYÉI a BM Ügyeletnek, valamint a NIK-nek,

b) a rendvédelmi technikumok ügyeleti szolgálatai a BM Ügyeletnek

elektronikus úton adnak tájékoztatást.

8. A BM Ügyelet és a NIK a BM biztonsági ügyeleti, valamint a kormányügyeleti feladatainak az ellátása érdekében, a jelentési és tájékoztatási kötelezettségébe tartozó események adatainak, információinak a pontosítása, értékelése és elemzése céljából a szerveknél működtetett ROBOTZSARU-rendszer ügyeleti jelentőszolgálati modulját figyelemmel kísérheti.[17]

9. Az 1. mellékletben meghatározott eseményekről - az azokkal kapcsolatos tények és adatok megállapítása és ellenőrzése, az esetleg szükségessé váló intézkedések megtétele után - kiemelt minősítésű eseményről először szóban, a nem kiemelt eseményről esemény elektronikus úton, majd a napi összefoglaló jelentésekben kell tájékoztatást adni.[18]

10. Azokról az eseményekről, amelyekről a BM Ügyelet ezt kéri, az 1. pontban meghatározott szervnek soron kívül kell tájékoztatást adni.[19]

11.[20]

12.[21]

13. A BM Ügyelet az 1. pontban meghatározott szervektől kapott tájékoztatást követően elektronikus úton jelentést tesz, illetve tájékoztatja az 1. mellékletben felsorolt kiemelt "K" jelzésű, valamint a jelzés nélküliek közül általa kiemeltté minősített eseményekről a minisztert, a miniszter kabinetfőnökét, a Miniszteri Titkárság vezetőjét, a közigazgatási államtitkárt, a parlamenti államtitkárt, a rendészeti államtitkárt, az egészségügyi államtitkárt, a NIK vezetőjét, a BM Ellenőrzési Főosztály vezetőjét és helyettesét, a TEK főigazgatóját és a főigazgató által meghatározott szervezetet, személyt.[22]

14. A BM Ügyelet az előző nap kiemelt és rendkívüli eseményeiről 7 óráig a 3. mellékletben meghatározott formában napi tájékoztató jelentést készít, és azt elektronikus úton továbbítja a 13. pontban meghatározott vezetők, valamint a TEK főigazgatója által meghatározottak részére.[23]

15. Jelentés, illetve tájékoztatás során fokozott figyelmet kell fordítani a minősített, valamint a személyes adatok védelmére, az adatkezelési és adatátviteli előírások megtartására.

16. A BM Ügyelet és az utasítás hatálya alá tartozó egyéb szervek központi ügyeletei kötelesek egymást és a NIK-et haladéktalanul tájékoztatni a tudomásukra jutott, a másik szerv hatáskörébe tartozó és intézkedést igénylő eseményről, információról.[24]

Tájékoztatási kötelezettség Kormányügyeletként ellátott feladatok esetén

17. A Kormányügyelet gondoskodik[25]

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának,

b) a rendészetért felelős miniszternek,

c) a honvédelemért felelős miniszternek, valamint

d) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásának koordinálásáért felelős miniszternek

[az a)-d) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: érintett államtitkár és miniszterek] a 2. mellékletben meghatározott, illetve a más minisztériumok kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményeinek jegyzékében szereplő eseményről történő soron kívüli szóbeli tájékoztatásáról és ennek elektronikus naplózásáról.

18. A tájékoztatás alapjául[26]

a) az 1. pontban meghatározott szervek BM Ügyeletnek tett azonnali szóbeli jelentése,

b) a Korm. határozat 1. melléklet 1. pontja alapján a más minisztérium biztonsági ügyeletének az irányítására és jelentési feladatainak ellátására kijelölt személy által nyújtott szóbeli tájékoztatás,

c) a Korm. határozat 1. melléklet 2. pontja alapján a más minisztérium biztonsági ügyeletétől érkező, a rendkívüli eseményekről és az azokkal összefüggésben felmerült információkról szóló azonnali szóbeli tájékoztatás

szolgálhat.

19. A jelentés a jelentést tévő szerv megnevezésének és a jelentést tevő nevének, hivatali (szolgálati) beosztásának, valamint a jelentéstétel pontos időpontjának (dátum, óra, perc) megjelölésével - az ismert körülményektől és a rendelkezésre álló adatoktól függően - tartalmazza[27]

a) az esemény 2. melléklet szerinti megnevezését, illetve az összetett vagy új típusú helyzet meghatározását,[28]

b) a kialakult helyzet biztonsági szempontból lényeges ismérveit, ennek keretében a hely és időpont megjelölését, a kiváltó okokat, a várható hatásterületet, a prognosztizálható lefolyást és hatásokat,

c) az emberéletben, a vagyoni javakban, a természeti és épített környezetben várható vagy bekövetkezett veszteségeket és károkat,

d) a jelentés időpontjában már megtett, illetve elrendelt intézkedéseket, azok elrendelőjének nevét, beosztását és elérhetőségét,

e) a megelőzéshez, az elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek meglétét, hiányát vagy elégtelenségét,

f) annak jelzését, hogy véleményük szerint szükség van halaszthatatlan kormányzati beavatkozásra vagy kommunikációs intézkedésre.

20. A BM Ügyelet az érintett államtitkár és miniszterek felhívására köteles - a TEK főigazgatójának egyidejű tájékoztatása mellett -a rendelkezésére álló kiegészítő adatokat és információkat beszerezni és rendelkezésre bocsátani. Az érintett államtitkár és miniszterek indokolt esetben a BM Ügyelettől kérhetik a jelentés elektronikus úton történő megküldését is. A további adatszolgáltatás csak a 21. pontban meghatározottak figyelembevételével teljesíthető.[29]

Vegyes és záró rendelkezések

21. Amennyiben a jelentés megtétele minősített adat továbbítását tenné szükségessé, továbbá, ha jogszabályon vagy nemzetközi szerződésen alapuló biztonsági előírás vagy intézkedési terv az értesítés rendjét másként szabályozza, a távbeszélőn továbbított jelentésnek a biztonsági kihívás típusára, helyére és időpontjára, valamint a megtett intézkedésre kell korlátozódnia.[30]

22. A Kormányügyelet a Korm. határozat 1. melléklet 2. pontja alapján, a 19. pont szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében együttműködik más minisztérium biztonsági ügyeletével, illetve ügyeletes állami vezetőjével.[31]

23. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek vezetői a szervek ügyeletei közötti együttműködés rendjének kialakításáról az utasítás hatálybalépését követően haladéktalanul, továbbá az utasítás végrehajtásáról folyamatosan gondoskodnak.

24. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek vezetői intézkednek az ügyeleti jelentő rendszerüket szabályozó belső norma felülvizsgálatára, illetve szükség szerinti pontosítására, legkésőbb az utasítás hatálybalépését követő 60. napig.

25. Az utasítás

a) a b) pontban meghatározottak kivételével a közzétételét követő napon lép hatályba,

b) 26. és 27. pontja 2012. január 1-jén lép hatályba.

26. Az utasítás 1. pontjában a "Rendőrtiszti Főiskolára" szövegrész helyébe a "Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karára" szöveg, a "Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra (a továbbiakban: SZEBEK)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központra (a továbbiakban: NIBEK)" szöveg, 6. pontjában "a SZEBEK" szövegrész helyébe "a NIBEK" szöveg lép.

27. Az utasítás 1. pontjában az "Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK)" szövegrész helyébe az "Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK), az Információs Hivatalra (a továbbiakban: IH)," szöveg, 6. pontjában "a BÁH központi ügyelete," szövegrész helyébe "a BÁH központi ügyelete, az IH," szöveg, 11. pontjában az "ORFK" szövegrész helyébe az "ORFK, az IH," szöveg, az 1. melléklet 11. pontjában és a 2. melléklet 8. pontjában "a Legfelsőbb Bíróság" szövegrész helyébe "a Kúria" szöveg, az 1. melléklet 11. pontjában és a 2. melléklet 8. pontjában az "országgyűlési biztossal," szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosával," szöveg, az 1. melléklet 13. pontjában az "országgyűlési biztosok," szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa," szöveg lép.

28. Hatályát veszti a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 17/2010. (XI. 26.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 33/2011. (XII. 2.) BM utasításhoz[32]

A BELÜGYMINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK ÁLTAL JELENTENDŐ ÉS A BM ÜGYELET TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGÉBE TARTOZÓ ESEMÉNYEK

I. AZ ORSZÁG BIZTONSÁGÁT VAGY KÖZRENDJÉT SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETŐ ESEMÉNYEK

1. Idegen hatalomnak Magyarország alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadás vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekmény. "K"

2. Szomszédos vagy más európai uniós országokban kirobbant háborús helyzet, fegyveres konfliktus, vagy Magyarország határait, légterét, biztonságát más módon közvetlenül vagy közvetetten veszélyeztető esemény, annak nagy valószínűséggel történő bekövetkezésének veszélye. "K[33]

3. Emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, állam elleni bűncselekmények [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII., XIV. és XXIV. fejezete]. "K"

4. Légi járműre elkövetett jármű hatalomba kerítése, illetve annak előkészülete és kísérlete (Btk. 320. §). "K"

5. Terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §). "K"

6. Közveszély okozása, ha feltehetően különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okoz (Btk. 322. §), közérdekű üzem működésének megzavarása, ha feltehetően különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okoz (Btk. 323. §). "K"

7. Minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §). "K"

8. Az ország határán történt provokáció, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértés, a légi járművek szándékos, engedély nélküli berepülése, a légtérsértés. Az erőszakos, a fegyveres, az 50 főt meghaladó illegális határátlépés. Az államhatár, a határfolyók mederviszonyainak jogellenes megváltoztatása. A súlyosabb határrendsértés (átkényszerítés, átlövés, átható robbanás, a beavatkozók határátlépésével is járó tűzátterjedés, környezetszennyezés). "K"[34]

9. Lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel elkövetett támadás, függetlenül attól, hogy sérülést okozott-e vagy sem. "K"

10. Közveszéllyel (pl. robbantással) fenyegetés (Btk. 338. §), ha az közterület, nyilvános hely, közintézmény vagy közforgalmi közlekedési eszköz, illetve közigazgatási vagy népképviseleti szerv elhelyezésére szolgáló épület ellen irányul.

11. Közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), ha a fenyegetéssel érintett helyszínen előtalálásra kerülő tárgy tűzszerészeti vizsgálata válik szükségessé. "K"

12. Szükségállapot elrendelésére alapot adó esemény bekövetkezése, vagy több olyan kisebb jelentőségű esemény egyidejű bekövetkezése, amelyek összességéből ilyen helyzet kialakulásának veszélyére lehet következtetni. "K"

13. A veszélyhelyzet kihirdetésére alapot adó természeti, humanitárius vagy civilizációs katasztrófa bekövetkezése, vagy több olyan kisebb jelentőségű esemény egyidejű bekövetkezése, amelyek összességéből ilyen helyzet kialakulásának veszélye állhat fenn. "K"[35]

II. SZEMÉLY- ÉS VAGYONBIZTONSÁGOT, VALAMINT A NEMZETI VAGYONT ÉRINTŐ ESEMÉNYEK

14. Emberölés (Btk. 160. §), valamint halált okozó testi sértés [Btk. 164. § (8) bekezdés]. "K"

15. Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (2) bekezdés b) és c) pont].

16. Rendbontás (Btk. 340. §), ha azt a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el, vagy a rendbontás megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével történt. "K"

17. Emberrablás (Btk. 190. §). "K"

18. Fegyveresen vagy - amennyiben súlyos sérülést okoz - felfegyverkezve elkövetett rablás vagy annak kísérlete. "K"[36]

19. Határon átlépő (forró nyomon) üldözés.

20. Mesterségesen előállított vegyi, illetve biológiai anyaggal történt szándékos fertőzés gyanúja, illetve gyanús küldeménnyel kapcsolatos esemény, amennyiben az megalapozottnak minősül. "K"

21. Lőfegyver, illetve a Btk. szerinti csekély mennyiséget meghaladó lőszer (ide nem értve pl. a hagyatékban vagy lakásfelújítás során talált vagy állapotánál fogva használhatatlan fegyvert és lőszert) eltűnése, illetéktelenek kezébe történő jutása.[37]

21a. Robbanóanyag, robbantószer, radioaktív sugárzó vagy mérgező anyag eltűnése, illetéktelenek kezébe történő jutása, valamint a robbanóanyag, robbantószer, sugárzó, mérgező anyag, energia pusztító hatására bekövetkezett súlyos sérüléssel járó baleset. "K"[38]

22. Pénzügyi, illetve pénzszállító szervezet sérelmére, illetve pénzszállító járművek vezetői vagy kísérői ellen elkövetett támadás. "K"

23. Egyház, múzeum vagy gyűjtemény sérelmére elkövetett bűncselekmény, ha azt muzeális tárgy megszerzése céljából követték el, vagy vallási meggyőződést, emberi méltóságot sért.

24. Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető események közül:[39]

a) humán járvány esetén tömeges - tíz vagy annál több személy - járványos megbetegedés kialakulása, ha az illetékes hatóság a megbetegedés színhelyén egészségügyi zárlatot rendel el;

b) állatjárvány kialakulása, ha a telephelyén kívüli körzetre kiterjedő zárlat került elrendelésre;

c) epidémiás vagy azt meghaladó méretű fertőző megbetegedés váratlan megjelenése;

d)[40]

e) egészséget károsító körülmény tömeges - ötnél több személyt érintő - bekövetkezése;

f) az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról szóló miniszteri rendelet alapján[41]

fa) a harminc vagy több személy megbetegedése,

fb) a tíznél több személy kórházba szállítása,

fc) a külföldi állampolgár megbetegedése,

fd) a botulizmusgyanús megbetegedés,

fe) a vegyi anyagtól keletkezett, élelmiszer által közvetített megbetegedés,

ff) a mérgező növény - gomba kivételével - vagy mérgező állati eredetű élelmiszer által okozott megbetegedés,

fg) a piacon, üzletben vagy házaló kereskedőtől vásárolt gombától eredő mérgezés,

fh) a súlyos lefolyású vagy halálos kimenetelű élelmiszer eredetű megbetegedés,

fi) a repülőgépen vagy hajón az utazóközönség részére felszolgált élelmiszerre visszavezethető megbetegedés;

g) az utasítás 1. pont k)-o) alpontja szerinti szerv vagy az annak irányítása, fenntartása alá tartozó fekvőbeteg-, illetve járóbeteg-szakellátó intézmény (a továbbiakban együtt: egészségügyi intézmények) által észlelt, gyaníthatóan ugyanazon forrásból származó tömeges mérgezés, ha a mérgezettek száma az ötöt meghaladja;[42]

h) kórházat ért természeti csapás miatt történő kimenekítés, kitelepítés; "K";

i) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése;

j) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése;

k) radioaktív anyag szabadba jutása; "K";

l) veszélyes üzemben bekövetkezett súlyos baleset, vagy veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező súlyos sérüléssel járó baleset; "K";

m) legalább 100 fő lakost érintő ár-, illetve belvízvédekezés;

n) közúti, vasúti, légi közlekedés előreláthatóan 8 órát meghaladó fennakadása;

o) Magyarország területét érintő földrengés, amely károkat vagy személyi sérülést okoz; "K";

p) olyan tűzeset vagy szén-monoxid mérgezéssel járó esemény, ahol azzal összefüggésben haláleset történt;

q) olyan nagy jelentőségű tűzeset vagy műszaki mentés, ahol V-ös riasztási fokozat elrendelése és az annak megfelelő erők kirendelése szükséges; "K";

r) a rendvédelmi szervek épületeiben történt tűzeset vagy műszaki mentés;

s) az egészségügyi intézmények területén történt, a kábítószert vagy pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszer vagy alapanyag eltulajdonítása, eltűnése, ha az a Btk.-ban meghatározott jelentős vagy különösen jelentős mennyiséget érint, illetve ha a Btk.-ban meghatározott csekély mennyiség eltulajdonítására vagy eltűnésére rendszeresen kerül sor;[43]

t) az egészségügyi intézmények területén történt - rendőri intézkedést igénylő - csoportos garázdaság;[44]

u) 100 főt meghaladó lakosságvédelmi intézkedést igénylő esemény;

v) nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtás, segítségkérés;

w) 3000 fogyasztási helyet meghaladó, 8 órán túli villamosenergia-ellátási, víziközmű-szolgáltatási, gázszolgáltatási zavar, kiesés;

x) légi mentőjárműben keletkezett minden káresemény;

y) mentőgépkocsiban keletkezett - a Btk. szerinti - jelentősnek minősülő kár;

z) mentőjármű, illetve mentőjármű okmányainak eltulajdonítása; "K".

25. Az árvízvédelmi és belvízvédelmi rendszer eseményei közül a rendkívüli, a III., a II. és az I. fokú védelmi fokozat elrendelése vagy megszüntetése, a fokozattal érintett szakaszok megjelölésével, a III. fokú vízminőség-védelmi események bekövetkezése és befejezése, valamint a III., a II. és az I. fokú vízhiány elleni védekezés.[45]

26. A kijelölt létfontosságú rendszerelemben bekövetkezett rendkívüli esemény. "K"[46]

27.[47]

28.[48]

III. JELENTŐS HÍRTARTALMÚ KÖZLEKEDÉSI ESEMÉNYEK

29. Tömegszerencsétlenséget okozó közlekedési baleset bekövetkezése. "K"

30. A közúton közlekedő járművek

a) balesete, ha kettőnél több ember meghalt,

b) tömeges (10 vagy annál több), egy időben, egy helyen vagy rövid útszakaszon történt összeütközése, függetlenül a sérültek számától, a sérülés súlyossági fokától, a keletkezett anyagi kár nagyságától, ha az a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztette, vagy a forgalomban jelentős zavart okozott.[49]

31. Autópályán történt teljes útlezárás.

32. A vízi jármű balesete, amennyiben az halálos kimenetelű, jelentős környezetszennyezést okozott, a nemzetközi hajóút elzáródott, a jármű elsüllyedt vagy mozgásképtelenné vált.

33. A vasúti jármű balesete, ha az halálos kimenetelű, környezetszennyezést okozott, a jármű mozgásképtelenné vált vagy a vasúti pályát eltorlaszolja.

34. Légi jármű balesete, kényszerleszállása, ha az halálos kimenetelű, illetve súlyos környezetszennyezést okozott. "K"

35. A veszélyes anyagot szállító járművek közlekedési balesete vagy egyéb eseménye, amennyiben emberi életet veszélyeztet vagy annak kialakulása várható. "K"

IV. SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY TAGJAIVAL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEK

36. A vétlen és a tárgyra leadott lövés, amennyiben az személyi sérülést vagy halált okozott, valamint a lőfegyverhasználat. "K"

37. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek állományának tagja bűncselekmény elkövetése megalapozott gyanúja miatti őrizetbe vétele, rendkívüli halála, vagy olyan közlekedési baleset részesévé válása, amely valamely részes halálához vagy súlyos sérüléséhez vezetett, valamint a személyi állomány szolgálattal összefüggő súlyos sérülése. "K"

37a. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek állománya tagjának a hivatásából fakadó kötelességén felüli életmentő tevékenysége.[50]

38. A személyi állomány hivatásos tagja sérelmére elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §), egyéb hivatalos személy sérelmére történő elkövetés esetén, amennyiben a cselekmény súlyos sérülést okoz.[51]

V. KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ ÉS EGYES KIEMELT ESEMÉNYEK

39. A köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, az Országgyűlés elnökével, a Kúria elnökével, az Alkotmánybíróság elnökével vagy tagjával, az Állami Számvevőszék elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a legfőbb ügyésszel, az alapvető jogok biztosával, országgyűlési képviselővel, miniszterrel, államtitkárral, polgármesterrel, parlamenti párt vezetőjével, illetve frakcióvezetőjével, a miniszterelnök politikai igazgatójával, vármegyei közgyűlés elnökével, főispánnal, európai parlamenti képviselővel, diplomáciai mentességet élvező személlyel, hivatalos külföldi delegáció tagjával, e személyek lakóhelyével, munkahelyével, közlekedésével, illetve e személyeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával, valamint nagyobb létszámú, előre be nem jelentett katonai csoport beutazásával kapcsolatos - az 1-25. és a 29-50. pontban fel nem sorolt - egyéb rendkívüli esemény, személyi sérüléssel járó közlekedési baleset, velük összefüggő bűncselekmény, annak kísérlete, előkészülete, például támadás, tűzeset. "K"[52]

40. A TEK vagy a Készenléti Rendőrség által védett hazai és hazánkba érkező külföldi személy biztonságát veszélyeztető cselekmény, vagy tevékenységüket zavaró, akadályozó esemény, amennyiben az további rendőri intézkedést igényel. "K"

41. A közigazgatási és a rendvédelmi szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a Magyar Honvédség, a Magyar Nemzeti Bank, a diplomáciai testületek épületeivel, valamint a pártok helyiségeivel kapcsolatos egyéb, a Btk.-ban meghatározott jelentős anyagi kárt okozó esemény.[53]

VI. EGYÉB ESEMÉNYEK

42. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, ha azt fegyveresen vagy felfegyverkezve követték el, az esemény során életveszélyes vagy halálos sérülés történt, avagy a támadás elhárítására lőfegyvert használtak (Btk. 311. §). "K"

43. A büntetés-végrehajtási intézetben, illetve rendőrségi fogdában bekövetkezett, ezen mellékletben fel nem sorolt egyéb rendkívüli események közül kiemelten az egyéni vagy csoportos fogolyszökés (Btk. 283. §), fogolyzendülés (Btk. 284. §); túszejtés. "K"[54]

44. A büntetés-végrehajtási intézetek, rendőrségi fogdák, katonai és egyéb rendészeti objektumok, befogadó állomások, menekültügyi őrzött befogadó központ, közösségi szállások és idegenrendészeti fogdák, egyházi vagy civil emberi jogi szervezetek által fenntartott szállás rendjének súlyosabb megzavarása (pl. az étkezés csoportos megtagadása, öngyilkosság, törvénysértő bánásmód, fertőzés, ételmérgezés, rendkívüli haláleset bekövetkezése, csoportos ellenszegülés), jogellenes fogvatartás.[55]

45. A határforgalom jelentős korlátozása, akadályozása, szüneteltetése, az ellenőrzés rendjének megváltoztatása, visszaállítása; más ország területén történt és a határforgalom ellenőrzését jelentősen befolyásoló vagy akadályozó esemény bekövetkezése vagy fennállása (pl. sztrájk, két órát meghaladó várakozás, blokád).

46. A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, várhatóan 1000 vagy afölötti résztvevővel tervezett, vagy olyan rendezvények bejelentése, megtiltása, amelyek céljuknál, helyszínüknél (útvonaluknál) fogva nagyobb létszámú rendőri biztosítást tesznek szükségessé. A rendezvények megtartása, amennyiben azzal kapcsolatban a rendezvény helyszínén rendőri intézkedésre került sor, illetve olyan rendezvény, amely bejelentésre kötelezett, de nem jelentették be, vagy tiltás ellenére kerül megtartásra.[56]

47. A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá nem tartozó országos vagy nemzetközi jelentőségű sport-, kulturális vagy egyéb rendezvény biztosítása, ha ezzel összefüggésben rendőri intézkedésre került sor. "K"

47a. Az egészségügyi dolgozók sztrájkja.[57]

47b.[58]

47c.[59]

48. A belügyminiszter felelősségi körébe tartozó események közül minden, e mellékletben fel nem sorolt egyéb esemény, amelyről az utasítás hatálya alá tartozó szerv tudomást szerez, és amely megalapozhatja a belügyminiszter vagy a Kormány azonnali intézkedését.

49. A rendvédelmi szervek, az egészségügyi intézmények, az NSZKK informatikai rendszerének a rendes működést veszélyeztető problémája vagy annak támadása, fenyegetése.[60]

50. A valamely közszolgáltatást jelentősen vagy tartósan veszélyeztető esemény bekövetkezése.[61]

2. melléklet a 33/2011. (XII. 2.) BM utasításhoz

A BELÜGYMINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK ÁLTAL JELENTENDŐ RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, AMENNYIBEN KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉST IGÉNYELNEK[62]

1. Idegen hatalomnak Magyarország alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadás, vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekmény.

2. Magyarország határának vagy légterének közvetett veszélyeztetettségére utaló esemény.

3. Az ország határán történt provokáció, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértés, a légi járművek szándékos, engedély nélküli berepülése, a légtérsértés, az erőszakos, fegyveres vagy szokatlanul magas létszámú illegális határátlépés, az államhatár, a határfolyók mederviszonyainak jogellenes megváltozása.

4. A szükségállapot elrendelésére alapot adó esemény bekövetkezése, vagy több olyan kisebb jelentőségű esemény egyidejű bekövetkezése, amelyek összességéből ilyen helyzet kialakulásának veszélyére lehet következtetni.

5. A veszélyhelyzet kihirdetésére alapot adó természeti, humanitárius vagy civilizációs katasztrófa bekövetkezése, vagy több olyan kisebb jelentőségű esemény egyidejű bekövetkezése, amelyek összességéből ilyen helyzet kialakulásának veszélye állhat fenn.[63]

6. Az állam és az emberiség elleni bűncselekmény elkövetése.

7. A terrorcselekmény bekövetkezése, vagy annak veszélyére utaló közvetlen fenyegetés.

8. A köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, az Országgyűlés elnökével, a Kúria elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a legfőbb ügyésszel, alapvető jogok biztosával, az országgyűlési képviselővel, a miniszterrel, az államtitkárral, a parlamenti párt vezetőjével és frakcióvezetőjével, a diplomáciai mentességet élvező személlyel, a hivatalos külföldi delegáció tagjával szemben, valamint nagyobb létszámú katonai csoport ellen elkövetett bűncselekmény, annak kísérlete vagy előkészülete, illetve polgári válságkezelési missziókban szolgálatot teljesítők biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet.[64]

9.[65]

10. Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során - bármilyen okból - bekövetkezett olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti, illetve a személyi sugársérüléssel járó baleset.[66]

11. Nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, járványveszély, valamint minden olyan esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti, vagy olyan mértékben károsítja, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet.[67]

12. az Alaptörvény szerinti különleges jogrend bevezetése, vagy annak bevezetésére okot adó esemény,[68]

13.[69]

3. melléklet a 33/2011. (XII. 2.) BM utasításhoz[70]

STATISZTIKAI KIMUTATÁSOK AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN TÖRTÉNT KIEMELT ESEMÉNYEKRŐL