BH 2001.3.134 I. Abban a kérdésben, hogy kit (kiket) kell egy cég képviseletére (cégjegyzésre) jogosultnak tekinteni, elsősorban a cégjegyzék ad eligazítást [1988. évi VI. tv (régi Gt.) 197. § (1) bek., 199. § (1) bek., 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 156. §, 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 3. § (1) bek., 12. § (1) bek., 17. § (1) bek., 44. § (1) bek.].

II. A kézbesítési meghatalmazott jogállása nem azonos a Ptk.-ban szabályozott képviselettel [Ptk. 219. § (1) és (2) bek., 221. § (3) bek., 1988. évi VI. tv (régi Gt.) 17. §, 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 9. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 19. § (1) bek., 23. § (1) és (2) bek.].

A cégnyilvántartás adatai szerint üzletrész-átruházásokat követően 1999. február 16-án az alperes társaság két tagja a K. S. Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság és az A. C. V. cég volt, ügyvezetője pedig H. B. külföldi lakos és K. I. 2000. március 7-től az alperes társaság felszámolás alatt áll, felszámolója a C. Rt. A K. S. Kereskedelmi Kft. tag cégjegyzéke szerint továbbá e társaság ügyvezetője K. P. volt 1999. április 9-éig. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság az 1999. április 28-án kelt végzésével egyéb változások mellett K. P. ügyvezetőt ezen időponttal törölte a K. S. Kereskedelmi Kft. cégjegyzékéből.

Az alperes társaság 1999. február 16-án taggyűlést tartott. A taggyűlésen a K. S. Kereskedelmi Kft. képviseletében K. P. volt jelen, míg az A. C. V.-tagot H. B. képviselte.

A taggyűlés 1/1999. számú egyhangúan hozott határozatával elfogadta a társasági szerződés 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerinti módosítását, egyidejűleg a társaság működése időpontját meghosszabbította. A taggyűlési jegyzőkönyvet - mely teljes terjedelemben tartalmazza az elfogadott, módosított szerződést is - ügyvédi ellenjegyzéssel látták el, és a tagok megjelent képviselői aláírták. Ugyanezen a napon egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés is készült, amelyet ügyvéd ellenjegyzett, és a K. S. Kereskedelmi Kft. képviseletében K. P., az A. C. V.-tag képviseletében H. B. aláírtak. A változásokat a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság az 1999. március 2-án kelt 63. sorszámú végzésével a cégnyilvántartáson átvezette, majd az 1999. március 5-én kelt 64. sorszámú végzésével a 63. sorszámú végzést hivatalból kiegészítette a cég működése befejezésének megváltozott (meghosszabbított) időpontjával. A 63. sorszámú változásbejegyző végzésével a cégbíróság egyebek mellett a cégjegyzék 8. rovatában az okirat-módosítás kelteként 1999. február 16-át feltüntette, továbbá a korábban - 1998. április 30-án - már bejegyzett H. B. ügyvezető, valamint D. L. felügyelőbizottsági tag kézbesítési megbízottjaként K. I.-t bejegyezte.

A felperes az 1999. április 28-án benyújtott keresetlevelében az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 47. §-ának (1) bekezdése alapján a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1999. március 2-án kelt (64. sorszámú végzéssel kiegészített) 63. sorszámú változásbejegyző végzése tekintetében azt kérte, hogy a bíróság a végzés hatályban fenntartása mellett állapítsa meg, hogy az jogszabálysértő, és az alperest kötelezze a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Így a K. S. Kereskedelmi Kft. képviseletében érvényes ügyvezetői megbízatással rendelkező személy bejelentésére és a módosított társasági szerződés általa történő aláírására, H. B. ügyvezető és D. L. felügyelőbizottsági tag tekintetében pedig a jogszabályoknak megfelelő kézbesítési meghatalmazott bejelentésére és ez utóbbi személy elfogadó nyilatkozata csatolására. Előadta, a K. S. Kereskedelmi Kft. cégirataiból az volt megállapítható, hogy K. P. ügyvezető megbízatása 1999. február 1-jén megszűnt, figyelemmel arra, hogy az 1995. február 1-jén kezdődött megbízatása 4 évi időtartamra szólt, s azt követően újraválasztására, illetve megbízatása meghosszabbítására nem került sor. Ezért az alperes társaság 1999. február 16-i taggyűlésén érvényesen nem képviselhette a K. S. Kereskedelmi Kft-t, s a szerződésmódosítást sem írhatta volna alá. Ezt a körülményt a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, bejegyzésnek nem lett volna helye. A kereset szerint ugyancsak jogszabálysértően került sor H. B. külföldi ügyvezető és D. L. külföldi felügyelőbizottsági tag kézbesítési megbízottjaként az alperes társaság másik ügyvezetője, K. I. bejegyzésére. A Ctv. 23. §-ának (2) bekezdésében szabályozott kézbesítési meghatalmazás ugyanis egyfajta képviselet, amelyre a Gt. 9. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 221. §-ának (3) bekezdésében írtak irányadóak, az ügyvezetőt pedig e körben ellentétesen érdekeltnek kell tekinteni.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, a K. S. Kereskedelmi Kft. 1999. február 1-jén tartott taggyűlésén határozatot hozott K. P. ügyvezetői megbízatása meghosszabbításáról. Minthogy a képviselő személyében változás nem történt, annak bejelentése a cégbírósághoz szükségtelen volt. Mellékelte a taggyűlési jegyzőkönyvet. A kézbesítési megbízott bejegyzésére nézve kifejtette, a Ptk. 221. §-ának (3) bekezdésében foglalt kizáró ok, illetve érdekellentét nem áll fenn, tekintettel arra, hogy a kézbesítési meghatalmazott képviseleti joga csupán küldemények átvételére terjed ki. A bejegyzésnek nem volt jogszabályi akadálya.

A felperes a tárgyaláson keresetét akként módosította, hogy K. P. képviseleti jogára nézve csupán a jogszabálysértés megállapítását kérte, figyelemmel arra, hogy ügyvezetői tisztsége meghosszabbítása miatt e tekintetben további intézkedés nem szükséges.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az államot, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 7000 Ft perköltséget. Akként rendelkezett továbbá, hogy a le nem rótt 15 000 Ft illetéket az állam viseli. Az indokolás szerint K. P. ügyvezetői minőségének vizsgálata a Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése szerint nem tartozott a cégbíróság vizsgálati jogkörébe, figyelemmel arra is, hogy K. P. az alperes cég cégjegyzékében nem szerepel, másrészt mert a Ctv. melléklete szerint sem kell igazolni az alperesnek, hogy egyik tagjának ügyvezetője a szerződésmódosításkor még ügyvezető volt-e vagy sem. E körben csak külön törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálódhat a cégbíróság, amennyiben arra nézve kérelem érkezik. A kézbesítési meghatalmazottra nézve az elsőfokú bíróság álláspontja az volt: mivel a Gt. nem tartalmaz kizáró rendelkezést arról, hogy külföldi személy képviselője ugyanazon cég magyarországi ügyvezetője legyen, ezért a Ptk. 221. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható. Egyebekben pedig a Ctv. 23. §-ának (2) bekezdése kézbesítési meghatalmazottról rendelkezik, nem képviselőről, a kézbesítési megbízott feladata tehát nem azonos a Ptk. 219. §-ának (1) bekezdésében írt képviselettel.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Az ítélet módosított kereseti kérelme szerinti megváltoztatását kérte. Hangsúlyozta: a cégbíróságnak a Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében vizsgálnia és észlelnie kellett volna a K. S. Kereskedelmi Kft. képviseletének érvénytelenségét. Az elsőfokú bíróság ítéletéből is ez következik, amennyiben ugyanis a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét gyakorolhatja az adott kérdésben, akkor a hivatalbóli eljárásban is vizsgálnia kell a tagok képviseletének érvényességét. Továbbá minthogy a Gt. és a Ctv. nem határozza meg a kézbesítési meghatalmazott feladatát és jogkörét, a Gt. 9. §-ának (2) bekezdése alapján e körben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 221. §-ának (3) bekezdésében írtak alapján tehát K. I. ügyvezető kézbesítési meghatalmazottként nem járhat el.