BH 2014.10.303 Az álképviselő eljárását a képviselt utólag jóváhagyhatja. A jóváhagyás pedig nincs alakszerűséghez kötve. A teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződésmódosítás akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. A többletmunka és a pótmunka elhatárolása [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 205. § (1) bek., 219. § (1)-(2) bek., 221. § (1) bek., 217. § (1)-(2) bek., 403. § (4) bek.].

[1] A felek között 2010. január 20-án vállalkozási szerződés jött létre, amelyben a felperes 4 222 397 forint átalánydíj ellenében kötelezettséget vállalt egy főiskola főépületének bővítése során a falazási és vakolási, illetve felületképzési munkák elvégzésére.

[2] A szerződést a felek utóbb egy alkalommal módosították: a felperes további 618 805 forint vállalkozói díjért zsalukőfal, gipszesztrich, aljzatbeton és aljzatszigetelés készítésére is kötelezettséget vállalt. Egyúttal az eredeti 2010. március 20-i teljesítési határidőt a felek 2010. május 31-re módosították.

[3] A felperes a vállalt munkafeladatot a kikötött teljesítési határidőben túlnyomórészt elvégezte, és jelentős mértékű pótmunkát is végzett. Ennek keretében elvégezte az épület nagy előadótermének mennyezetén elhelyezett gipszkarton glettelését és festését, valamint a mellvédfal gipszkarton felületeinek javítását.

[4] Az alperes a felperest megillető átalánydíj összegéből nem fizetett meg 1 190 096 forintot, valamint további, eredetileg a garanciális javításokra visszatartott 242 067 forintot. Elmaradt a pótmunkák ellenértékének kiegyenlítése is.

[5] A felperes 2011. augusztus 23-tól kezdődően felszámolás alatt áll.

[6] A felperes keresetében 3 911 518 forint hátralékos vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

[7] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy a vállalkozási szerződés megkötésekor a felperes nevében a képviseletére nem jogosult személy járt el. A szerződés ezért nem jött létre; a felperes a vállalkozói díjra nem tarthat igényt. Azt ugyanakkor nem vitatta, hogy az átalánydíj összegéből 1 190 096 forintot, valamint a garanciális javításokra visszatartott 242 060 forintot nem fizette meg a felperes részére. A gipszkarton mennyezet glettelése és festése, valamint a mellvédfal javítása viszont az álláspontja szerint nem tartozott a pótmunkák körébe, így ezekért a felperes külön díjazásra nem jogosult. Beszámítási kifogást is előterjesztett a felperes követelésével szemben, amelyben késedelmi kötbér jogcímén 2 178 450 forint megfizetésére tartott igényt.

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 3 623 167 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[9] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta.

[10] A jogerős ítélet indokolása szerint a perbeli vállalkozási szerződés megkötésekor a felperes nevében valóban a képviseletére nem jogosult személy járt el. Az álképviselő eljárását azonban az ügyvezető utólag jóváhagyta, így a szerződés megfelelően létrejött.

[11] Azt pedig maga az alperes sem vitatta, hogy az átalánydíj összegéből 1 190 096 forintot, valamint a garanciális javításokra visszatartott 242 060 forintot nem fizette meg, és a pótmunkák esetében is csupán a gipszkarton mennyezet glettelése és festése, valamint a mellvédfal javítása esetében vitatta a felperes díjigényét. H. J. tanúvallomása, a felek közötti vállalkozási szerződés tartalmát meghatározó árazatlan költségvetés, valamint B. A. igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eredeti szerződés e munkálatok elvégzésére sem terjedt ki. A gipszkarton mennyezet glettelése és festése, valamint a mellvédfal javítása tehát pótmunkának minősülnek, így a felperes az átalánydíjon felül e munkálatok ellenértékének megfizetésére is igényt tarthat.

[12] A pótmunkák díját a bíróság a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján 2 191 011 forintban határozta meg, és az alperest erre figyelemmel összesen 3 623 167 forint hátralékos vállalkozói díj megfizetésére kötelezte.

[13] A beszámítási kifogás teljesítésére ugyanakkor a jogerős ítélet indokolásában kifejtettek szerint nem kerülhetett sor. A felperes ugyanis felszámolás alatt áll, felszámolás alá került gazdasági társaság követelésével szemben pedig beszámítási kifogás csak a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. § (3) bekezdésében meghatározott speciális feltételek fennállása esetén terjeszthető elő. E feltételek viszont a perbeli esetben nem valósultak meg.

[14] A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet fellebbezett részének megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a marasztalási összeg 1 432 156 forintra történő leszállítása, harmadlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

[15] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.

[16] A Ptk. 205. § (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

[17] Szerződést a Ptk. 219. § (1) és (2) bekezdése értelmében más személy (képviselő) útján is lehet kötni, ilyenkor a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.

[18] Képviselőnek az minősül, akinek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapuló képviseleti joga van, illetőleg őt a Ptk. 226. § (1) bekezdése alapján (vélelmezett képviselet), vagy azért, mert eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni (látszaton alapuló képviselet), képviselőnek kell tekinteni. Ha viszont valaki más nevében anélkül köt szerződést, hogy képviseleti joga volna, vagy képviseleti jogkörét túllépi, a Ptk. 221. § (1) bekezdése értelmében álképviseletről van szó.

[19] Kötelmet a képviselt és a másik fél között alapvetően csak a valódi képviselő jognyilatkozata keletkeztet. Az álképviselő cselekménye a Ptk. 221. §-a szerint a képviseltet nem köti, és így - mivel nincs olyan akaratnyilatkozat, amely a képviselt nyilatkozatának minősülne - szerződés nem jöhet létre. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a képviselt az akaratának utólagos kifejezésével jóváhagyja az álképviselő eljárását, és ezzel magára nézve kötelezőnek ismerje el a nevében tett jognyilatkozatot. Ilyen esetben az utólagos jóváhagyás folytán az álképviselő cselekményét úgy kell tekinteni, mintha már a nyilatkozat tételekor is rendelkezett volna képviseleti joggal. Jognyilatkozata tehát ilyenkor úgy minősül, mintha képviselő tette volna, és ennek megfelelően kiváltja a joghatásokat a képviselt személynél.

[20] Az álképviselő nyilatkozatának jóváhagyása nincs alakszerűséghez kötve, a jóváhagyás tehát a képviselt részéről írásban, szóban vagy ráutaló magatartással egyaránt megtörténhet. Ráutaló magatartás lehet például az, ha az álképviselő által kötött szerződést a képviselt magára nézve kötelezőnek ismeri el, és teljesíti az abból eredő kötelezettségeit.