BH 2016.4.85 Közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó átalányáras építési vállalkozási szerződés esetén a szerződés keretein túlmutató olyan írásbeli megrendelés adhat alapot a pótmunkák ellenértékének követelésére, ami a szerződés módosításának tekinthető, vagy olyan előre nem látható többletköltség felmerülése, amelyre a vállalkozó gondos előrelátás mellett sem számíthatott [1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 402. § (1) bek., 2003. évi CXXIX. tv. 325. § (2) bek.].

[1] A felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő között közbeszerzési eljárást követően 2009. március 11-én fővállalkozási-építési szerződés jött létre az alperes v.-i sertéstelepének technológiai korszerűsítésére. A szerződésben a felperes vállalta, hogy minden olyan munkát elvégez, ami a vállalkozási szerződés tárgyának rendeltetésszerű használatához szükséges, még akkor is, ha a tervek ezt nem tartalmazzák, vagy a felek abban eredetileg nem állapodtak meg. A módosított teljesítési határidő 2010. december 20. napja volt, a vállalkozói díjat 1 689 651 550 forintban határozták meg. Kikötötték, hogy pótmunka végzésére kizárólag a szerződés módosítása esetén kerülhet sor.

[2] A szerződés szerint amennyiben a fővállalkozó felróható késedelme az ütemtervhez képest eléri a 20 munkanapot, és a megrendelő írásbeli felszólítása ellenére késedelmét nem hozza be, a teljesítést a fővállalkozó hibájából eredően kell meghiúsultnak tekinteni. Ilyen esetben a megrendelő anélkül, hogy érdekmúlást bizonyítania kellene, jogosult a szerződéstől elállni vagy azt azonnali hatállyal felmondani. A felek a szerződés fővállalkozó hibájából bekövetkező meghiúsulása esetére 100 000 000 forint összegű kötbérfizetési kötelezettségben állapodtak meg.

[3] A teljesítés során a felperes több ízben jelezte, hogy többletmunkák miatt a szerződésben szereplő díjon felül további díjigénye van. Az alperes közölte, hogy az átalánydíjas szerződés esetében többletmunka címén díjazás nem számítható fel. A felperes a 2010. november 10-én kelt levelében jelezte, hogy szerinte a szerződés teljesítése a megrendelőnek felróható okból "ellehetetlenült", ezért kezdeményezte a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, felbontását.

[4] A kivitelezés során az alperes többször felszólította a fővállalkozót, hogy 20 napot meghaladó késedelmét hozza be. Miután ez nem történt meg, a szerződést 2010. december 13-án azonnali hatállyal felmondta. Bejelentette 100 000 000 forint összegű meghiúsulásikötbér-igényét is.

[5] A felperes az építési területről a felmondást megelőzően levonult. A felmondásig a kivitelezés elért készültségi foka 69,71%-os. A készültségi foknak megfelelő vállalkozói díjat az alperes teljesítette.

[6] A felperes keresetében 309 813 570 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ebből 247 938 896 forintot pótmunkadíj címén, további 61 871 674 forintot elmaradt vállalkozói díj címén igényelt.

[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy pótmunka végzésére nem került sor, többletmunkák ellenértékére pedig a felperes az átalánydíjas vállalkozási szerződésre tekintettel nem tarthat igényt. A felperessel szemben viszontkeresetet terjesztett elő, melyben 100 000 000 forint meghiúsulási kötbér megfizetésére kérte kötelezni a felperest.

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a viszontkereseti kérelemnek helyt adott.

[9] A másodfokú bíróság az ügy érdemében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a perköltség, a le nem rótt viszontkereseti illeték, továbbá a szakértői díj viselése tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és e rendelkezések együttes tartalmára tekintettel újraszövegezte az ítélet rendelkező részét.

[10] A jogerős ítélet értelmében a peres felek közötti átalányáras vállalkozóidíj-megállapodásra tekintettel a felperes a szerződésben kikötött díjon felül csak a szerződésmódosításnak minősülő pótmunkák ellenértékét követelheti. A perben beszerzett aggálytalan, egyértelmű, meggyőző szakvélemény szerint a felperes pótmunkát nem végzett, a kereseti kérelmében ilyen címen megjelölt munkatételek a szerződés tárgyaként meghatározott műszaki tartalom keretébe tartoznak. Miután a felperes nem tudta bizonyítani, hogy részéről a szerződés keretein túlmutató, annak módosításaként minősülő pótmunka végzése történt, vagy olyan, előre nem látható többletköltsége merült fel, amelynek megfizetésére a megrendelő köteles, a pótmunkadíj iránti igény alaptalan. Megalapozatlan az elmaradt vállalkozóidíj-igény is, figyelemmel arra, hogy a felperes a szakértő által kimunkált teljesítésarányos vállalkozói díjat megkapta.

[11] A bíróság megállapította, hogy a felperes 2010. no­vember 10-i keltű levele a szerződés megszüntetésére nem alkalmas. A felek közötti szerződést az alperes 2010. december 13-i felmondása szüntette meg. Az alperes az azonnali hatályú felmondásra - a szerződés rendelkezéseire, és a felperes felszólítások ellenére fennálló késedelmére tekintettel - jogosult volt a meghiúsulási kötbér - melynek mérséklését a felperes nem kérte - megfizetését igényelni, amelynek mértékét a felek közötti szerződés írta elő.

[12] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.

[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, mert a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.

[14] A Pp. 213. § (1) bekezdése az ítélet teljességének elvét kimondva rendelkezik úgy, hogy az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A jogerős ítélet ezt az elvet nem sérti, a felperes kereseti kérelméről és az alperes viszontkereseti kérelméről ugyanis a bíróság teljes körű döntést hozott. A felperesi kereset jogerős elutasításával egyértelmű jogi helyzet alakult ki a tekintetben, hogy a bíróság nem találta megalapozottnak a felperes szerződés megszűnésével kapcsolatos előadását. Ezen okból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, másrészt a felperes e hivatkozása a megállapítási kereset törvényi előfeltételeinek hiányában csak a kereseti kérelme indokolásaként értelmezhető és ennek megfelelően elbírálásra került. A felperes által előterjesztett marasztalásra irányuló keresetre, továbbá az alperes viszontkereseti kérelemére tekintettel az ugyanazon jogviszony megszűnésével összefüggő megállapítási igény érvényesítésének nincs helye.

[15] Abban a körben pedig, hogy a perbeli szerződés melyik fél magatartására visszavezethetően, melyik fél által közölt nyilatkozattal szűnt meg, e megszűnési ok a peres felek közötti szerződésből következett-e és a szerződés rendelkezéseinek megfelelt-e - a felülvizsgálati kérelem hivatkozásával szemben -, a bíróság állást foglalt. A másodfokú bíróság az ítélete 7. oldalának második bekezdésében kifejezetten foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a felperes 2010. november 10-i keltű levele miért nem volt alkalmas a szerződés megszüntetésére és az ahhoz kötődő joghatás kiváltására, abból ugyanis megállapítható, hogy elállásra vonatkozó kifejezett nyilatkozatot nem tartalmaz. Ugyanitt kifejtette a másodfokú bíróság, hogy ezzel szemben az alperes megfelelően bizonyította, hogy több ízben - 2010. augusztus 18-án, szep­tember 27-én, október 7-én és október 25-én - 20 na­pot meghaladó késedelem miatt felszólította a felperest, hogy késedelmét hozza be, amelynek eleget tenni nem tudott. Az a peres felek közötti szerződés előírása volt, hogy amennyiben a fővállalkozó felperes felróható késedelme az ütemtervhez képest eléri a 20 munkanapot, és késedelmét felszólítás ellenére nem hozza be, a teljesítést a fővállalkozó hibájából eredően kell meghiúsultnak tekinteni. Minderre tekintettel helyesen állapította meg a bíróság, hogy az alperes e szerződési rendelkezésre alapítottan jogosult volt a szerződést azonnali hatállyal felmondani.