BH 2010.5.114 I. Közvetett tettesként követi el az adócsalást a gazdaság társaságnak az az ügyvezetője, akinek ez a minősége az adóév vége előtt megszűnt, ha ügyvezetői rendelkezése folytán a társaság ténylegesen realizált árbevételeit nem tünteti fel az üzleti könyvekben, ezáltal a társasági adóbevallás benyújtására köteles későbbi ügyvezető az üzleti könyvek tartalmi valóságát feltételezve a valótlan adatok alapulvételével készíti el s nyújtja be a társaság adóbevallását, s ezzel a társasági adóbevételt csökkenti [Btk. 20. § (2) bek., 310. §].

II. Ha a vád kiterjesztésének törvényi előfeltételei teljesültek, közömbös, hogy a kiterjesztésre okot adó tény miként jut az ügyész tudomására.

III. A törvényes vád hiányára alappal nem hivatkozhat a védelem akkor sem, ha az eredeti vád alapján folytatott eljárásban a bíróság által lefolytatott bizonyítás adataiból meríti az ügyész a vád kiterjesztését megalapozó tényeket [Be. 310. § (1), (3) bek., 2. § (1) bek].

A városi bíróság a 2008. február 8-án kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntetté­ben, folytatólagosan elkövetett, a nyugdíjbiztosítási járulékbevételt jelentős mértékben csökkentő társadalombiztosítási csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett, az egészségbiztosítási járulékbevételt jelentős mértékben csökkentő társadalombiztosítási csalás bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap börtönbüntetésre, 2 évi közügyektől eltiltásra, 1 millió forint pénzmellékbüntetésre, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól 3 évi eltiltásra ítélte.

Az ítélet tényállása szerint:

Az I. r. terhelt a megalakulásától, 2001. június 28. napjától 2002. november 14. napjáig látta el a H. Sz. B. Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezetői tisztségét, ezt követően az ügyvezető a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett II. r. terhelt volt.

A Kft. 2002. évben különböző gazdasági társaságoknak

munkaerő kölcsönzést végzett, ami után a megrendelőknek általános forgalmi adót tartalmazó számlákat állított ki, s a számlák ellenértéke banki átutalással kiegyenlítésre került.

1. Az I. r. terhelt, majd a II. r. terhelt a kft. által elvégzett szolgáltatások ellenértékét bevételként nem szerepeltette teljes körűen a kft. könyvelésében.

2003. május 31. napjáig nem történt meg társasági adóbevallás benyújtása. A 2002. évben realizált bevételek egy részének eltitkolásával az I. r. terhelt csökkentette a vállalkozás nyereségét. Ügyvezetése alatt ez 2002. évben személyi jövedelemadó adónemben 420 780 forint, társasági adónemben 462 000 forint adóhiányt okozott, amely nem térült meg.

2. A Kft.-nek áfa bevallási kötelezettsége volt, amit 2002. első negyedévében, majd 2002. április hónaptól havi bevallással kellett teljesítenie. A kft. 2002. január és november között eleget tett az áfa bevallási kötelezettségének, azonban azt nem teljesítette teljes körűen, mert az elvégzett szolgáltatások során a vevőktől átvett összegek egy részének áfa tartalma nem került feltüntetésre az adott hónap bevallásában.

Emiatt 2002. évben általános forgalmi adónemben az I. r. terhelt összességében 13 528 000 forint adóhiányt okozott, amely nem térült meg.

3. Az I. r. terhelt a kft. által kölcsönzött, foglalkoztatottak alkalmazását Egészségbiztosítási Pénztár felé bejelentette, azonban a munkavállalók részére kifizetett jövedelmek után a járulékok és személyi jövedelemadó előleg bevallásának és befizetésének kötelezettségét nem teljesítették. A munkavállalóktól levont és be nem fizetett személyi jövedelemadó előleg 3 870 393 forint volt.

Az I. r. terhelt a munkáltató képviselőjeként nem vallott be és nem fizetett meg 13 799 990 forint nyugdíjbiztosítási járulékot, valamint 7 430 764 forint egészségbiztosítási járulékot az általa kiközvetített munkavállalók kifizetett munkabére után.

A városi bíróság a Btk. 2. §-ára figyelemmel a cselekményeket az elkövetéskor hatályban lévő büntetőtörvény rendelkezései szerint bírálta el.

Az elsőfokú ítélet ellen az I. r. terhelt érdekében bejelentett felmentést, illetve enyhítést célzó védelmi

fellebbezések a személyi jövedelemadó és a társasági adó vonatkozásában arra hivatkoztak, hogy a terhelt a bűncselekményt nem követhette el, mert a bevallási időszakban már nem ő volt az ügyvezető.

Az áfát illetően a védelem azzal érvelt, hogy a terhelt még a büntetőeljárás megindulása előtt önrevízióra adott megbízást, ezért büntetőjogi felelőssége nem bizonyítható. A járulékok tekintetében pedig a vádelv sérült, mert az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában állapította meg a terhelt bűnösségét.

A másodfokú bíróság 2008. december 9. napján meghozott ítéletével az I. r. terhelt börtönbüntetésének tartamát 10 hónapra enyhítette; egyebekben érdemben az elsőfokú határozatot helyben hagyta.

Rámutatott, hogy már a szakértői véleményben is megbontva került kimutatásra az, hogy milyen összegű adóhiány vezethető vissza az I. r. és a II. r. terhelt ügyvezetőségének idejére. Ekként összegszerűségében is helyes, hogy az adóhiányt mennyiben idézte elő az I. r., illetve a II. r. terhelt megtévesztő magatartása. Az áfát illetően lényegében a BH 2007/399. számú eseti döntésben kifejtettekkel egyező jogi álláspontra helyezkedett.

A másodfokú bíróság a vádelv sérelmét sem látta megállapíthatónak. A vádat képviselő ügyész az eljárási szabályoknak megfelelően terjesztette ki a vádat. Az ügyész ugyanis a terhelt védekezését elfogadva, ennek jogi konzekvenciáit vonta le, amikor a járulékokra nézve kiterjesztette a vádat.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással az I. r. terhelt védője nyújtott be lényegileg a fellebbezésével megegyező tartalmú felülvizsgálati indítványt.

E szerint az eljárt bíróságok bár rögzítették, az I. r. terhelt meddig volt a kft. ügyvezetője, ugyanekkor figyelmen kívül hagyták, hogy mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó bevallási és teljesítési ideje már az ügyvezetői tisztségének megszűnését követő időszakra esett, emiatt a büntetőjogi felelősség nem terheli.

Az általános forgalmi adót illetően az eljárt bíróságok azt hagyták figyelmen kívül, hogy az I. r. terhelt nem a büntetőeljárás megindítása után, hanem még azt megelőzően, az adóévben adott utasítást a könyvelő irodájának a teljes körű bevételt tartalmazó adóbevallás önrevízió utján való bejelentésére, így a bíróságnak a BH 2007/399. számú jogesetre történő hivatkozása nem helytálló. Az önrevízió érdekében történt ez az intézkedés az I. r. terhelt szándékosságát nem teszi megállapíthatóvá.

Az ügyben eredetileg benyújtott vádirat a munkavállalói személyi jövedelemadó előleg, a nyugdíjbiztosítási, valamint az egészségbiztosítási járulék bevallásának és befizetésének az elmulasztására vonatkozó tényállást nem tartalmazott, ezért az elsőfokú bíróság a Be. 2. § (4) bekezdésébe ütköző módon rendelt el a járulékok tekintetében szakértői bizonyítást, amelynek alapján sor került a vád módosítására. A vádelv sérelmével elrendelt bizonyítás eredményére büntetőjogi felelősséget alapítani nem lehet, ezért a járulékok tekintetében is törvénysértő a bűnösség megállapítása.