A Miskolci Törvényszék Kf.27001/2016/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 324. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 158. §, 165. §, 1988. évi VI. törvény (Gt.) 22. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 94. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 12. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 13. §, 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 108. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

..........., mint másodfokú bíróság

1.Kf. 27.001/2016/3. szám

A ........... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a .........ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ..........sz. alatti ügyvéd) által képviselt felperes neve (.........sz. alatti) felperesnek dr. Szikszai Ottó jogtanácsos által képviselt ...........Kormányhivatal ......... Járási Hivatala (............sz. alatti) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében - amely perbe beavatkozott a felperes pernyertessége érdekében dr. .......(................ alatti lakos) I.r., alperes pernyertessége érdekében a dr. ...........ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. .........sz., alatti ügyvéd) által képviselt ..............Zrt. (.............sz. alatti) II.r. beavatkozó - a ................Bíróság által a 2015. szeptember 29. napján meghozott és 32. sorszám alatt kijavított 24.K.27.591/2014/28.sz. alatt ítélete ellen a felperes által 29. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

A felperes által az állam felhívására fizetendő eljárási illeték összegét 30.000 (harmincezer) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhatóság felhívásában közölt időben és módon 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket,

valamint II.r. beavatkozónak 15 napon belül 30.000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az állam felhívására 37.000 Ft eljárási illetéket, továbbá 15 napon belül az alperes részére 20.000 Ft, a II.r. beavatkozó részére 38.100 Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte kereseti kérelmének megfelelően akként, hogy a bíróság az alperes 34.390/2014 sz. határozatát helyezze hatályon kívül, és kötelezze alperest az ingatlan-nyilvántartás helyreállítására, perköltség megfizetésére.

Fellebbezésében továbbra is vitatta, hogy a javára bejegyzett használati, haszonélvezeti jogok szerződéssel alapítottak. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a 2013. évi CCXII. tv. (Fétv.) 108.§ (1) bekezdésének rendelkezését tévesen értelmezte a jogalkotó szándékával ellentétesen, jogértelmezése az Alaptörvény 28. cikkébe ütközik.

Az elsőfokú bíróság mellőzte a jogalkotó céljának feltárást annak ellenére, hogy az eljárás során az Alkotmánybíróság 25/2015 (VII.21.) határozatában ezt megtette.

Azt nem vitatta, hogy a...........i 1828, 0136/8 és 0136/10 hrsz alatti ingatlanok tekintetében a haszonélvezeti jog szerződéssel jött létre, azonban e tekintetben is fenntartotta a keresetét arra hivatkozással, hogy ........gal szemben Európai Uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a Fétv. 108.§ (1) bekezdésének uniós jogba ütközése okán, továbbá a jogalkotó még nem fogadta el az elszámolás szabályait rögzítő jogszabályt, így azt sem lehet tudni, hogy az megfelelő módon fogja-e orvosolni a felperesi társaság befektetőit ért jogsérelmet. Fenntartotta az indítványát, amelyben kérte, hogy kezdeményezzen a bíróság az Alkotmánybíróság előtt eljárást a Fétv. 108.§ (1) bekezdése tekintetében, annak az Alaptörvény 13. cikk (1) bekezdésébe ütközése, az 1988. évi VI. tv. 22.§ (2), az 1997. évi CXLIV. tv. 12.§ (4), a 2006. évi IV. tv. 13.§ (4), a 2013. évi V. tv. 3:10.§ (3), 3:99.§ (2) bekezdésébe ütközés okán.

Emellett amennyiben az apportált jogok esetében is alkalmazhatónak találja a bíróság a Fétv. 108.§ (1) bekezdését, úgy azért forduljon Alkotmánybírósághoz, hogy állapítsa meg, hogy ez a rendelkezés az 59/1987 (XI.29), 7/1989 (I.15) Mt. rendeletekkel kihirdetett beruházás védelmi megállapodásokba ütközik.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, a másodfokú eljárás során nyilatkozatot nem tett.

Az I.r. beavatkozó a felperes fellebbezésével egyezően nyilatkozott, kérte a fellebbezés teljesítését.

A II.r. beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A törvényszék álláspontja szerint a fellebbezés nem megalapozott.

A törvényszék a felperes fellebbezését kérelme alapján a Pp. 340.§ (5), (6) bekezdésében foglaltak szerint tárgyaláson bírálta el.

A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az irányadó tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló jogkövetkeztetésre jutott, érdemi döntését a törvényszék osztja, az indokolásában kifejtettekre - azok ismétlése nélkül - visszautal annak pontosításával, hogy jelen ügyben a használat alapításakor 1998-ban, a használati jog bejegyzésekor 1999-ben a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. volt hatályban, így helyesen - szemben az ítélet 8. oldalának 2. bekezdésével - ezen törvény 9.§ (2) bekezdése ad átvezetést a Polgári törvénykönyv alkalmazására, s ezen törvény 12.§ rendelkezése irányadó a tagok vagyoni és nem vagyoni hozzájárulására vonatkozóan.

Ezzel a pontosítással a törvényszék az elsőfokú bíróság döntését a Pp. 324.§, 253.§ (2), 254.§ (3) bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben.

A fellebbezésben foglaltak kapcsán a törvényszék a következőket emeli ki:

I. Alkotmánybíróság előtt eljárás kezdeményezésének szükségessége

A felperes fellebbezésében alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését indítványozta, kérte az alkalmazandó jogszabályok helytállóságának az Alaptörvény általa hivatkozott jogszabályokkal történő összhangban állásának vizsgálatát.

Jelen per közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt volt folyamatban. A keresettel támadott közigazgatási határozat a 2013. évi CCXII. tv. (Fétv) 108.§. (1) bekezdésén, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv.(Inytv) 94.§ (5) bekezdésén alapult.

A perben a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy ezen két jogszabályi rendelkezést az alperes határozata meghozatalakor helyesen alkalmazta-e, és ezen két jogszabályhely kapcsán kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy szükséges-e további alkotmánybírósági eljárás, miként arra a fellebbezés utalt.

A törvényszék tehát elsőként e kérdést vizsgálta.

A per folyamatban léte alatt az Alkotmánybíróság előtt a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alkotmányossági vizsgálatával összefüggésben eljárás volt folyamatban, melynek során az Alkotmánybíróság 25/2015 (VII.21) határozatot hozott. A felperes a fellebbezésében azt kérte, hogy más körülmények vizsgálata kapcsán kezdeményezzen Alkotmánybíróság előtti eljárást a törvényszék, nevezetesen abban a kérdésben, hogy a Fétv. 108.§-ának alkalmazása során a szerződés körébe vonható-e az apportálás.