35/2020. (XII. 23.) ORFK utasítás

a Rendőrség állományának alkalmasságvizsgálatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 106/A. §-ában foglaltak alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állományának alkalmasságvizsgálatával összefüggő eljárási szabályok meghatározása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományában (a továbbiakban: Rendőrség)

a) hivatásos szolgálati jogviszonyban állók egészségi, pszichológiai és fizikai;

b) rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban állók munkaköri és fizikai;

c) munkaviszonyban állók fizikai

alkalmasságvizsgálatára terjed ki [az a)-c) pont szerinti személyek a továbbiakban együtt: személyi állomány].

2. Értelmező rendelkezések

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) alapellátó egység:

aa) az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK), valamint a pszichológiai alapellátás tekintetében a Nemzetközi Oktatási Központ (a továbbiakban: NOK) esetén az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály (a továbbiakban: ORFK SZF ESZHF),[1]

ab) a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) esetén a KR Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztály,

ac) a NOK egészségügyi alapellátása tekintetében a NOK Nemzetközi Ellátó és Működéstámogató Osztály,

ad) a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) esetén az RRI Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Alosztály,

ae) a Budapesti Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: BRFK), valamint az egészségügyi alapellátás tekintetében a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság esetén a BRFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Osztály,[2]

af) a vármegyei rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: VMRFK) esetén az VMRFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Alosztály vagy Egészségügyi és Pszichológiai Csoport vagy Oktatási és Kiképzési Alosztály;[3]

ag) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (a továbbiakban: ROKK) esetén a ROKK Humánigazgatási Osztály Egészségügyi Csoport;[4]

b) alapellátó orvos: a Rendőrség alapellátó egységénél foglalkoztatási jogviszonyban álló vagy közreműködői szerződés útján igénybe vett orvos;

c) alapellátó pszichológus: a Rendőrség alapellátó egységénél foglalkoztatási jogviszonyban álló vagy közreműködői szerződés útján igénybe vett pszichológus;

d) egészségügyi személyzet: az orvos, a diplomás ápoló, a mentőtiszt, a mentőápoló, a felcser, az ápoló és az egészségügyi asszisztens;

e) vezetői állomány:

ea) az ORFK, a NEBEK, valamint a NOK vezetői szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú tagja, valamint a vezetői munkakört betöltő rendvédelmi igazgatási alkalmazottja és munkavállalója,[5]

eb) a KR állományából a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes (KR parancsnoka), az igazgató (NNI) és a szolgálatvezető (humánigazgatási) szolgálati beosztást betöltők,[6]

ec) a VMRFK és a BRFK állományából a rendőrfőkapitány, a szolgálatvezető (humánigazgatási), az RRI állományából az igazgató és a szolgálatvezető (humánigazgatási), valamint a ROKK állományából az igazgató és humánigazgatási osztályvezető szolgálati beosztást betöltők.[7]

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI BEOSZTÁSOK ALKALMASSÁGVIZSGÁLATI KATEGÓRIÁKBA SOROLÁSA ÉS A KATEGÓRIAFELTÉTELEK MEGHATÁROZÁSA

3. Az alkalmasságvizsgálati kategóriákba történő besorolás, az egészségi és a pszichológiai kategóriafeltételek

3. A Rendőrség szolgálati beosztásainak az alkalmasságvizsgálati kategóriákba történő besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

4. A II-XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások szempontjából egészségi kategóriafeltételnek az tekintendő, ha a vizsgált személy mentes a 2. melléklet alapján az adott alkalmasságvizsgálati kategóriához meghatározott kizáró oknak minősülő betegségektől.

5. A II-XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások pszichológiai kategóriafeltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

4. A fizikai kategóriafeltételek

6. Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat során az I-II., az V-VI., valamint a IX-X. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetén a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 4. mellékletében meghatározott fizikai minimumfeltételek vizsgálatára kerül sor.

7. A III., a VII., valamint a XI. alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztások esetén a BM rendelet 4. mellékletében meghatározott fizikai minimumfeltételek vizsgálatán túl fizikai kategóriafeltételként

a) a mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás és a hanyattfekvésből felülés mozgásformákat, valamint

b) a fekvenyomás, a hajlított karú függés és a helyből távolugrás mozgásformák egyikét

kell végrehajtani.

8. A IV., a VIII., valamint a XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások fizikai kategóriafeltételeként

a) a mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás és a hanyattfekvésből felülés mozgásformákat;

b) a fekvenyomás és a hajlított karú függés mozgásformák egyikét, valamint

c) a 4. mellékletben meghatározott mozgásformák egyikét

kell végrehajtani.

9. A 7. pont a)-b) alpontjában és a 8. pont a)-b) alpontjában meghatározott egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményekhez rendelt pontértékeket az 5. melléklet (a továbbiakban együtt: pontérték táblázat), a 8. pont c) alpontjában meghatározott mozgásformák esetén elvárt minimumszintet a 4. melléklet határozza meg.

10. A 7. pont a)-b) alpontjában és a 8. pont a)-b) alpontjában meghatározott mozgásformák végrehajtásáért mozgásformánként legfeljebb 25 pont adható. Az egyes gyakorlatokért többletpont nem adható.

11. Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatra a III-IV., a VII-VIII., valamint a XI-XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetén évente kerül sor.

12. A hivatásos állomány tagja mentesül az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvétel alól, ha az 55. életévét betöltötte, és az általa betöltött szolgálati beosztás az I-II., V-VI., valamint a IX-X. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozik.

5. A saját elhatározáson alapuló fizikai alkalmasságvizsgálat

13. Az I-II., V-VI., valamint a IX-X. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományúak, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a munkavállalók saját elhatározásukból történő időszakos fizikai alkalmasságvizsgálata a III., a VII., valamint a XI. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásokra meghatározott fizikai alkalmasságvizsgálat követelményei alapján történik. Amennyiben a nem hivatásos állományú vizsgált személy nem éri el a 17. pontban meghatározott "alkalmas" minősítés "kiváló" eredménnyel szintet, a minősítésére nem kerül sor. Amennyiben az I-II., V-VI., valamint a IX-X. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományú nem éri el a 17. pontban meghatározott "alkalmas" minősítés "kiváló" eredménnyel szintet, akkor a minősítését kizárólag a szolgálati beosztása szerinti alkalmasságvizsgálati kategóriához tartozó minimumfeltételek alapján kell megállapítani.

14. Az I-II., az V-VI., valamint a IX-X. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő hivatásos állományúak saját elhatározásukból évente részt vehetnek az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton.

6. Az alkalmas minősítés esetén megállapítható "kiváló" és "megfelelő" eredmény

15. A 7-8. és a 13. pont szerinti fizikai kategóriafeltételének vizsgálatakor a BM rendelet 68. §-ában meghatározott minősítés adható azzal, hogy a kategóriafeltételek vizsgálatakor az "alkalmas" minősítés "megfelelő" vagy "kiváló" eredménnyel is teljesíthető.

16. Az "alkalmas" minősítés "megfelelő" eredménnyel való eléréséhez a pontérték táblázat szerint

a) a III. és a VII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásoknál legalább 50 pontot;[8]

b) a XI. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásoknál legalább 45 pontot[9]

kell elérni úgy, hogy minden mozgásforma esetén legalább 5 pontot és a BM rendelet 4. mellékletében meghatározott minimumszintet kell teljesíteni.

17. Az "alkalmas" minősítés "kiváló" eredménnyel való eléréséhez a pontérték táblázatban meghatározottak szerint a III., a VII. és a XI. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásoknál, valamint a 13. pontban meghatározott személyek esetén legalább 60 pontot és a 4. mellékletben meghatározott Cooper-teszt futásban elvárt eredményét kell elérni.[10]

18. A IV., a VIII. és a XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásoknál az "alkalmas" minősítés "megfelelő" eredménnyel való eléréséhez a pontérték táblázatban meghatározottak szerint legalább 68 pontot és a 4. mellékletben meghatározott minimumszintet kell elérni.[11]

19. A IV., a VIII. és a XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó beosztásoknál az "alkalmas" minősítés "kiváló" eredménnyel való eléréséhez a pontérték táblázatban meghatározottak szerint legalább 70 pontot és a 4. melléklet szerinti futás Cooper-teszten minimumszintet kell elérni.

III. FEJEZET

AZ ALKALMASSÁGVIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZEMÉLYEK KIJELÖLÉSE

7. Az elsőfokú egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot végző személyek

20. Az egészségi alkalmasságvizsgálatot első fokon - a 22-25. pontban foglalt kivétellel -

a) az ORFK, a KR, az RRI, a ROKK, a NOK, valamint a rendőr-főkapitányságok területi és helyi besorolású szervezeti elemei hivatásos állományú tagjai esetén a szolgálati hely, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottai tekintetében a szervezeti egység szerinti rendőri szerv;[12]

b) a NEBEK hivatásos állományú tagjai és rendvédelmi igazgatási alkalmazottai tekintetében az ORFK SZF ESZHF[13]

alapellátó orvosa végzi.

21. A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot első fokon - a 22-25. pontban foglalt kivétellel -[14]

a) az ORFK, a KR, az RRI és a ROKK, valamint a rendőr-főkapitányságok területi és helyi besorolású szervezeti elemei hivatásos állományú tagjai esetén a szolgálati hely;

b) a NEBEK és a NOK hivatásos állományú tagjai tekintetében az ORFK SZF ESZHF

alapellátó pszichológusa végzi.

22. KR Regionális Bevetési Igazgatóság bevetési osztályai és a KR Határvadász Ezred határvadász századai hivatásos állománya, valamint a KR Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Szolgálat Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály (a továbbiakban: KR NNI BSZ NBEFO) I-VI. Bűnüldözési Osztály állománya esetén a BM rendelet 4. § b) és f) pontja szerinti egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot első fokon a szolgálatteljesítési hely szerinti VMRFK alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[15]

22/A. A KR Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság Üzemeltetési Osztály RIK Alosztály és a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága (a továbbiakban: KR KSZI) Informatikai Üzemeltetési Osztály állománya esetén a BM rendelet 4. § b) és f) pontja szerinti egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot első fokon a BRFK alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[16]

22/B. A KR KSZI Légirendészeti Szolgálat és a KR Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálat Tűzszerész Főosztály Tűzszerész Alosztály (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) állománya (a KR 22-22/B. pont szerinti állománya a továbbiakban együtt: diszlokált állomány) esetén a BM rendelet 4. § b) és f) pontja szerinti egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot első fokon az RRI alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[17]

22/C. A ROKK Gazdasági Szervek Műszaki és Üzemeltetési Osztály Csopaki Csoport, valamint a Kiképzési és Tanfolyamszervezési Főosztály Továbbképző Központ Csopakon szolgálatot teljesítő állománya esetén a BM rendelet 4. § b) és f) pontja szerinti egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot első fokon a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[18]

22/D. A KR NNI Műveleti Szolgálat (a továbbiakban: KR NNI MSZ) fedett állománya esetén a pszichológiai alkalmasságvizsgálatot első fokon a KR NNI MSZ állományában szolgálatot teljesítő, pszichológus végzettséggel rendelkező munkatárs végzi.[19]

22/E. A BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrőrseinek állománya esetén - a Vízirendészeti Rendőrőrs Budapest állományát kivéve - a BM rendelet 4. § b) és f) pontja szerinti egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot első fokon a szolgálatteljesítési hely szerinti VMRFK alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[20]

22/F. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrőrseinek állománya esetén a BM rendelet 4. § b) és f) pontja szerinti egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot első fokon a szolgálatteljesítési hely szerinti VMRFK alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[21]

22/G. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztály Hívásfogadó Központ Szombathely és Hívásfogadó Központ Miskolc hivatásos állományának egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatát első fokon a szolgálatteljesítési hely szerinti VMRFK alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[22]

23. A BM rendelet 4. § a), c)-d), valamint g)-h) pontja esetében a diszlokált állomány egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatát első fokon a KR Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztály alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.

24. Az alapellátó egység vezetője, az alapellátó orvos és az alapellátó pszichológus vonatkozásában az elsőfokú egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot az ORFK SZF ESZHF alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.

25. A vezetői állományba tartozó kinevezett vezető, valamint az eredeti szolgálati feladatai alól mentesített és a vezetői állományba tartozó vezetői szolgálati beosztás ellátásával megbízott személy elsőfokú egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatát az ORFK SZF ESZHF alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[23]

26. A Rendőrség hivatásos állományába kinevezés előtti elsőfokú egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatot annak a rendőri szervnek az alapellátó orvosa és az alapellátó pszichológusa végzi, amely rendőri szerv állományába az érintett személy kinevezése történik.

8. Az elsőfokú fizikai alkalmasságvizsgálatot végző személyek

27. A fizikai alkalmasságvizsgálatot első fokon - a 28-31. pontban foglalt kivételekkel - a KR, az RRI, a ROKK, a NOK állománya, valamint a rendőr-főkapitányságok területi és helyi szervei vonatkozásában az adott szervnél foglalkoztatott sportszakember vagy közreműködői szerződés alapján igénybe vett sportszakember (a továbbiakban együtt: sportszakember) végzi.[24]

28. A fizikai alkalmasságvizsgálatot a vezetői állomány, az ORFK, a NEBEK, valamint a fizikai alkalmasságvizsgálatot végző sportszakemberek vonatkozásában első fokon a ROKK állományában foglalkoztatott sportszakember végzi.[25]

29. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 77. § (1) bekezdés b)-c) és h)-i) pontja alapján rendelkezési állományban lévők fizikai alkalmasságvizsgálatát első fokon a rendelkezési állomány vagy a szolgálati hely szerinti sportszakember hajtja végre.

30. A KR NNI BSZ NBEFO I-VI. Bűnüldözési Osztály állományának fizikai alkalmasságvizsgálatát első fokon a KR Regionális Bevetési Igazgatóság állományában foglalkoztatott sportszakember végzi.[26]

31. A BM rendelet 55-59. §-ában meghatározott vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat esetében az elsőfokú fizikai alkalmasságvizsgálatot a ROKK állományában foglalkoztatott sportszakember végzi.

32. A Rendőrség hivatásos állományába jelentkezők elsőfokú fizikai alkalmasságvizsgálatát annak a rendőri szervnek a sportszakembere végzi, amelyhez a jelentkezést benyújtották.

9. A másodfokú alkalmasságvizsgálatokat végző személyek

33. A Rendőrség hivatásos állományú tagjai, valamint a hivatásos állományba jelentkezők másodfokú egészségi és másodfokú pszichológiai alkalmasságvizsgálatát az ORFK SZF ESZHF alapellátó orvosa és alapellátó pszichológusa végzi.[27]

34. Az ORFK SZF ESZHF által végzett elsőfokú alkalmasságvizsgálatok esetén másodfokon az ORFK SZF ESZHF főosztályvezető főorvosa által az ORFK SZF ESZHF állományából kijelölt orvos és pszichológus jár el.

35. A Rendőrség hivatásos állományú tagjai, valamint a hivatásos állományba jelentkezők másodfokú fizikai alkalmasságvizsgálatát a ROKK igazgatója által a ROKK állományából kijelölt sportszakember végzi.[28]

IV. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGI, A PSZICHOLÓGIAI ÉS A FIZIKAI ALKALMASSÁG VIZSGÁLAT KÖZÖS SZABÁLYAI

36. A személyügyi szerv első alkalommal 2021. január 11-ig, azt követően a tárgyév január 5-ig elkészíti a tárgyévben időszakos alkalmasságvizsgálatra kötelezettek névjegyzékét (a továbbiakban: névjegyzék). Azon rendőri szervek vonatkozásában, amelyek önálló alapellátó egységgel nem rendelkeznek, a személyügyi szerv az egészségügyi, pszichológiai alapellátásukat végző alapellátó egység részére küldi meg a névjegyzéket.

37. Az alapellátó egység és a fizikai alkalmasságvizsgálatot végző szervezeti elem vagy szervezeti egység (a továbbiakban: fizikai alkalmasságvizsgálatot végző szerv) szervezeti egységek vagy szervezeti elemek szerinti bontásban, az elvégezhető napi vizsgálatok számának megadásával első alkalommal 2021. január 31-ig, azt követően a tárgyév január 15-ig éves ütemtervet készít. Az ütemterv elkészítésekor a szervezeti egység vagy szervezeti elem létszámának megfelelő időintervallumot kell biztosítani.

38. Az alapellátó egység és a fizikai alkalmasságvizsgálatot végző szerv az ütemterv megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a szervezeti egység vagy a szervezeti elem vezetőjét az adott szervezeti egység vagy szervezeti elem állománya részére biztosított időszakos alkalmasságvizsgálati időpontokról, az alkalmasságvizsgálat helyszínéről és a kapcsolattartó személyéről.

39. Az alkalmasságvizsgálatra kötelezett közvetlen elöljárója, a szervezeti egység vagy szervezeti elem vezetője

a) intézkedik arról, hogy a szervezeti egysége vagy szervezeti eleme részére biztosított időszakban az alkalmasságvizsgálatra kötelezett állomány az alkalmasságvizsgálaton megjelenjen;

b) amennyiben a személyi állomány tagja önhibáján kívüli okból nem tud az alkalmasságvizsgálaton részt venni, gondoskodik arról, hogy a tárgyév december 15-ig az alkalmasságvizsgálat elvégzése céljából az alkalmasságvizsgálatot végzővel egyeztetett időpontban a személyi állomány tagja az alkalmasságvizsgálaton megjelenjen.

40. A személyügyi szerv kiállítja a 37. pont szerint elkészített ütemterv alapján a tárgyévben időszakos alkalmasságvizsgálatra kötelezett személyek részére az alkalmasságvizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, és azokat a vizsgálat megkezdése előtt legalább 5 nappal megküldi az érintett szervezeti egység vagy szervezeti elem vezetője részére.[29]

41. Véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetében a közvetlen szolgálati elöljáró véleményét tartalmazó dokumentumot a személyügyi szerv az alkalmasságvizsgálat elrendelésével egyidejűleg megküldi a pszichológiai alkalmasságvizsgálatot végző számára.

42. A személyügyi szerv a személyi állományt érintő változásokról, így különösen a szolgálati beosztás, a szolgálati hely módosulásáról, az alkalmasságvizsgálati kategória változásáról, a foglalkoztatási jogviszonyt létesítő és azt megszüntető személyekről, a rendelkezési állományba helyezettekről - az aktuális állapot átvezetése érdekében -az alkalmasságvizsgálatot végző alapellátó egység és a fizikai alkalmasságvizsgálatot végző szerv vezetőjét havonta írásban tájékoztatja.

43. Az alkalmasságvizsgálat eredményéről kiállított minősítő lapot az alkalmasságvizsgálatot végző alapellátó orvos, az alapellátó pszichológus, valamint a sportszakember megküldi a személyügyi szerv részére.

44. A BM rendelet 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott külön ívet az egészségügyi és a pszichológiai dokumentációban kell elhelyezni.

45. Az egészségi, valamint a pszichológiai alkalmasságvizsgálat végrehajtásával kapcsolatos feladatok országos szakirányítását, szakfelügyeletét, ellenőrzését az ORFK SZF ESZHF végzi.

46. A fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásával kapcsolatos feladatok országos szakirányítását, szakfelügyeletét, ellenőrzését, valamint az ellenőrzésben részt vevők elméleti és gyakorlati felkészítését a ROKK végzi.

47. Az egészségi és a fizikai Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll, valamint az abban rögzített szükséges vizsgálatok, továbbá az alkalmasságvizsgálatokkal kapcsolatos iratmintáknak a Rendőrség intranetes oldalán történő közzétételéről az ORFK SZF ESZHF és a ROKK gondoskodik.

V. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG VIZSGÁLAT

48. Az alapellátó orvos az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során tájékoztatja a vizsgált személyt arról, hogy a következő esedékes alkalmasságvizsgálatra - az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban meghatározottakon túl - milyen szakorvosi leletek beszerzése szükséges az alkalmasság elbírálásához.

49. Amennyiben az alapellátó orvos az alkalmasságvizsgálat során gondozást igénylő megbetegedést észlel, intézkedik az érintett személy gondozásba vételére.

VI. FEJEZET

A PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁG VIZSGÁLAT

50. Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat lefolytatásához a BM rendelet 70. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú közvetlen elöljárói visszajelzést a közvetlen elöljáró 5 nappal az alkalmasságvizsgálat időpontja előtt az alapellátó pszichológus részére zárt borítékban megküldi.[30]

51. A soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat lefolytatásához a BM rendelet 78. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmú közvetlen elöljárói véleményt a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg az állományilletékes parancsnok az alapellátó pszichológus részére zárt borítékban megküldi. A közvetlen elöljárói véleményben foglaltakat a szolgálati elöljáró a megküldés előtt az érintettel személyesen ismerteti.

52. A BM rendelet 35. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kompetenciavizsgálatot a minimumfeltételek vizsgálatát követően, attól eltérő napon kell elvégezni, annak eredményét - erre vonatkozó kérés esetén -a kompetenciavizsgálatot végző alapellátó pszichológus küldi meg a vizsgált személy állományilletékes parancsnokának. Az illeszkedésvizsgálat eredményét arra irányuló igény esetén az alapellátó pszichológus személyes konzultáció keretében ismerteti az állományilletékes parancsnokkal.

53. Az alapellátó pszichológus az eredmény átadásáról feljegyzést készít, amelyet a pszichológiai dokumentációban helyez el.

54. Amennyiben egy beosztás betöltésére több jelölt is van, a hivatásos állományba történő kinevezést megelőző, valamint a kategóriaváltáshoz kapcsolódó pszichológiai alkalmasságvizsgálat során elvégzett illeszkedésvizsgálat eredménye alapján felállított sorrendet az alapellátó pszichológus a vizsgálatot követően megküldi az állományilletékes parancsnok részére.

55. Az alkalmasságvizsgálatok keretében elvégzett kompetenciavizsgálat eredménye alapján az alapellátó pszichológus meghatározza a vizsgált személy számára a fejlesztendő kompetenciák körét, amit az egyéni fejlesztési terv összeállításánál figyelembe kell venni.

56. A hivatásos állomány tagja első kompetenciavizsgálatának elvégzésére a személyügyi szerv első alkalommal 2021. február 15-ig, azt követően a tárgyév január 15-ig ütemtervet készít. Az ütemtervet a 2021-2024. év közötti időszakra úgy kell elkészíteni, hogy 2024. december 31-ig a teljes hivatásos állomány rendelkezzen kompetenciavizsgálati eredménnyel.

57. A pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a vizsgált személy "korlátozással alkalmas" minősítése esetén, amennyiben a korlátozás jellege "gondozással" került meghatározásra, a gondozásról az alapellátó pszichológus feljegyzést készít, amit a pszichológiai dokumentációban kell elhelyezni. A gondozáson való megjelenést a szolgálati idő terhére kell biztosítani. Amennyiben a gondozáson az érintett személy neki felróható ok miatt nem jelenik meg, a gondozást végző pszichológus javaslatot tehet a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelésére.

VII. FEJEZET

A FIZIKAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLAT

10. A fizikai alkalmasságvizsgálatok közös szabályai

58. A BM rendelet 4. § a)-e) és g)-h) pontja szerinti alkalmasságvizsgálatokra az utasítás időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

59. A fizikai alkalmasságvizsgálat egészségügyi személyzet, az állomány egészségügyi végzettséggel rendelkező tagja, a Rendőrség Police Medic képzés II. oktatási moduljával rendelkező tagja vagy a Rendőrség Police Medic szintentartó képzéssel rendelkező tagja jelenléte nélkül nem hajtható végre.[31]

60. A gyakorlatokat egyéni felkészülés és bemelegítés után egyszeri végrehajtással kell teljesíteni. A kategóriafeltételek teljesítése során, ha a fizikai alkalmasságvizsgálaton részt vevő személy az egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményére figyelemmel kéri, a kérdéses mozgásformát az adott fizikai alkalmasságvizsgálat során egyszer megismételheti.

61. Amennyiben a hivatásos állomány fizikai alkalmasságvizsgálatra kötelezett tagja önhibájából nem jelenik meg az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton, a közvetlen elöljárójának minden esetben egyénileg kell vizsgálnia a távolmaradás okát.

62. A fizikai alkalmasságvizsgálat teljesítéséért az állományilletékes parancsnok a felelős, annak végrehajtását a 37. pont szerinti ütemtervben nevesített koordinátor ellenőrzi.

11. Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat

63. Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatot a tárgyév október 31-ig, egészségi okból történő távolmaradás esetén a tárgyév december 15-ig kell végrehajtani.

64. Amennyiben a hivatásos állomány tagja az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatról egészségügyi ok miatt marad távol, az eseti orvosi igazolás másolatát a közvetlen elöljárója megküldi a fizikai alkalmasságvizsgálatot végző szervnek, és intézkedik az igazolásnak a következő évi időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatig a személyi anyagban történő elhelyezésére.

65. A hivatásos állomány tagjának

a) a BM rendelet 73. § (2) bekezdése szerinti eseti orvosi igazoláson rögzített egészségi ok megszűnésének várható időpontját;

b) a nem egészségügyi ok miatti igazolt távollét okának megszűntét

követő öt munkanapon belül, de legkésőbb a 63. pontban meghatározott időpontot megelőző munkanapon be kell jelentkeznie az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatot végző szervnél a fizikai alkalmasságvizsgálat időpontjának egyeztetése érdekében.

12. A soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat

66. Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat során megállapított "soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges" minősítés esetén a vizsgált személy részére az alkalmasságvizsgálatot végző sportszakember az alapellátó orvos szakvéleménye kikérésével olyan felzárkóztatási programot állít össze, amely a BM rendelet 68. § (3) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül elősegíti a soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálaton az "alkalmas" minősítés elérését.

67. A soron kívüli alkalmasságvizsgálatra a hivatásos állomány tagjának kell bejelentkeznie a szolgálati út betartásával a fizikai alkalmasságvizsgálatot végző szervnél az alkalmasságvizsgálat időpontjának egyeztetése érdekében.

13. A sportcélú szolgálatmentesség

68. Az állományilletékes parancsnok gondoskodik a hivatásos állomány esetében az alkalmasság elérését és szinten tartását szolgáló felkészülés érdekében szükséges heti két óra sportcélú szolgálatmentesség engedélyezéséről.

69. A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a munkavállalók egészségi állapotának és fizikai állóképességének fejlesztését, fenntartását szolgáló, heti két óra szolgálatmentesség, valamint munkavégzés alóli mentesítés (a 68-69. pontban foglalt szolgálatmentesség és munkavégzés alóli mentesítés a továbbiakban együtt: sportcélú szolgálatmentesség) lehetőség szerinti engedélyezéséről.

70. A szolgálat érdekére figyelemmel az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: munkáltatói jogkör gyakorlója) dönthet a sportcélú szolgálatmentesség igénybe vételi lehetősége biztosításának felfüggesztéséről. A döntést írásban kell meghozni.

71. A sportcélú szolgálatmentesség csak hetente vehető igénybe, annak összevonására kizárólag a szolgálat érdekére figyelemmel, legfeljebb hat óra sportcélú szolgálatmentesség mértékig, a munkáltatói jogkör gyakorlója által szervezett sporttevékenység esetén kerülhet sor.

72. A tárgyhéten igénybe nem vett sportcélú szolgálatmentesség, valamint a szolgálat érdekére figyelemmel a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján az igénybevétel lehetősége felfüggesztésének időtartamára eső sportcélú szolgálatmentesség utólag nem vehető igénybe.

73. A sportcélú szolgálatmentesség igénybevételét a munkaidő-nyilvántartásban dokumentálni kell.

74. A sportcélú szolgálatmentességet elsősorban a Rendőrség által biztosított helyszínen lehet igénybe venni, ha az a szolgálat ellátásának sérelme nélkül, a helyi sajátosságok figyelembevételével, egyénileg vagy szervezett formában biztosítható. A szolgálat érdekére, valamint a munkáltató által biztosított sportolási lehetőségekre figyelemmel a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározhatja a sportcélú szolgálatmentesség igénybevételének helyi szabályait.

75. Amennyiben a sportcélú szolgálatmentesség igénybevétele nem a Rendőrség által biztosított helyszínen történik, annak helyszínét a közvetlen elöljárónak, vezetőnek előzetesen be kell jelenteni.

76. A sportcélú szolgálatmentesség igénybevételét a közvetlen elöljáró, vezető ellenőrizheti. Amennyiben a sportcélú szolgálatmentesség időtartamát annak igénybe vevője nem a 75. pontban előírt bejelentés szerinti helyen vagy nem a felkészülést szolgáló tevékenységgel tölti, a sportcélú szolgálatmentesség nem a Rendőrség által biztosított helyszínen és felkészülési lehetőségek használatával történő igénybevételének jogát a munkaáltatói jogkör gyakorlója első alkalommal két hónapra, ezt követően hat hónapra megvonja.

14. A "kiváló" eredményű fizikai alkalmasságvizsgálat

77. A munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat "alkalmas" minősítését "kiváló" eredménnyel elérőknek - beleértve az 55 év feletti hivatásos, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti, valamint a munkavállalói állományt is - a hivatali szolgálati időrendben két napra, ettől eltérő szolgálati időrendben dolgozók esetén kétszer nyolc órára a szolgálatteljesítés, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéséről, amelyet a tárgyévben kell igénybe venni.

78. A szolgálatteljesítés és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés igénybevételét a munkaidő-nyilvántartásban megfelelően dokumentálni kell.

VIII. FEJEZET

A VEZETŐI ÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGI, PSZICHOLÓGIAI, FIZIKAI ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA

15. A vezetői állományra irányadó speciális szabályok

79. A vezetői állományra az utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

80. A vezetői állomány tekintetében

a) a BM rendelet 73. § (2) bekezdése szerinti eseti orvosi igazolás kiadását;

b) az orvosi felülvizsgálattal kapcsolatos feladatokat, valamint

c) a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség véleményezésével kapcsolatos feladatokat

alapellátó egységként az ORFK SZF ESZHF, valamint az ORFK SZF ESZHF alapellátó orvosai és alapellátó pszichológusai végzik.

81. A 36. pontban foglaltaktól eltérően a vezetői állomány adatait - név, rendfokozat, születési hely, év, hónap, nap, anyja neve, beosztás, szolgálati hely, elérhetőség - tartalmazó névjegyzéket a tárgyév január 15-ig kell megküldeni.

82. A vezetői állomány tekintetében az ORFK SZF ESZHF vezetője és a ROKK igazgatója a 37. pont szerinti ütemtervet az ORFK vezetői esetén az adott szervezeti egység vagy szervezeti elem vezetőjének, a többi rendőri szerv vezetője esetén az állományilletékes parancsnoknak küldi meg.

83. A 42. pontban foglaltaktól eltérően a vezetői állományt érintő személyi változásról 5 munkanapon belül kell tájékoztatást nyújtani.

84. A vezetői állomány alkalmasságvizsgálatát tárgyév december 15-ig kell végrehajtani.

16. A vezetői szolgálati beosztásba kinevezés előtti illeszkedésvizsgálat

85. A vezetői szolgálati beosztásba kinevezés előtti pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében elvégzett illeszkedésvizsgálat eredményei alapján az alapellátó pszichológus az általa felállított rangsort a vizsgálatot követően megküldi a sorrendállítást kérő szervezeti elem részére.[32]

85/A. A vezetői szolgálati beosztásba történő kinevezés esetén - amennyiben az adott vezetői beosztásnak megfelelő alkalmasságvizsgálati kategóriához tartozó kategóriafeltételek vizsgálatát célozzák - felhasználhatók az érintett személy vizsgálat időpontjában érvényes alkalmasságvizsgálati minősítését megalapozó vizsgálati eredményei. A minősítés meghozatalához a vizsgálatot végző szakember jogosult újabb vizsgálatokat előírni.[33]

85/B. Az országos rendőrfőkapitány kinevezési jogkörébe tartozó vezető tekintetében elvégzett illeszkedésvizsgálat eredményei alapján felállított rangsorral kapcsolatos dokumentációt az alapellátó pszichológus előzetes szakirányítói véleményezés érdekében megküldi az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály vezetője részére. Az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály vezetője soron kívül ellenőrzi a vezetői döntéstámogató információk meglétét, és írásban tájékoztatja az alapellátó pszichológust az észrevételeiről.[34]

86. A rangsor felállításhoz a kinevezésre jogosult vezető megküldi az alapellátó pszichológus számára, hogy az adott vezetői beosztás sajátosságainak megfelelően az egyes neurális modellekhez milyen mértékben illeszkedjen a jelölt kompetenciaprofilja.

86/A. Rangsor csak az adott vezetői szolgálati beosztásra egészségi, pszichológiai és fizikai szempontból "alkalmas" minősítéssel rendelkező jelöltek között állítható. A jelöltek minősítő lapjait a személyügyi szerv a rangsorállítás elrendelésével egyidőben megküldi a rangsort készítő pszichológiai szakterületnek.[35]

87. Az illeszkedésvizsgálat hatékonyságának növelése érdekében a kinevezésre jogosult vezető személyesen konzultál a vizsgálatot végző alapellátó pszichológussal az elvárt vezetői kompetenciaprofilról, valamint az illeszkedésvizsgálat eredményéről.

88. Az alkalmasságvizsgálat keretében elvégzett kompetenciavizsgálat eredménye alapján az alapellátó pszichológus meghatározza az érintett vezető számára a fejlesztendő kompetenciák körét. A javaslatot a tárgyévet követő egyéni fejlesztési terv összeállításánál figyelembe kell venni.

16/A. A vezetőkiválasztási eljárással kapcsolatos feladatok[36]

88/A. A személyügyi szerv a vezetőkiválasztási eljárásban való részvételre vonatkozó igényt az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztályra küldi meg.[37]

88/B. Az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály vezetője[38]

a) koordinálja a vezetőkiválasztási eljárás lebonyolítását;

b) a vezetőkiválasztási eljárás lebonyolításáról havi ütemtervet készít, amelyet megküld a személyügyi szervek részére;

c) megteszi a szükséges intézkedéseket az országos rendőrfőkapitány által kijelölt alábbi személyek vezetőkiválasztási eljáráson való részvétele érdekében:

ca) a tesztek kitöltését felügyelő személy,

cb) a szituációs gyakorlatokat értékelő bizottság tagjai,

cc) az interjút készítő pszichológus;

d) gondoskodik a vezetőkiválasztási eljárás részét képző páros szituációs gyakorlatokban meghatározott, szerepinstrukciók mentén közreműködő személy részvételéről;

e) gondoskodik a vezetőkiválasztási eljárás eredményével kapcsolatos, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendeletben (a továbbiakban: 2/2013. BM rendelet) foglaltak szerinti tájékoztatásról;

f) havonta a vezetőkiválasztási eljárás országos adatait tartalmazó összesített kimutatást készít, és gondoskodik annak az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat vezetője részére történő megküldésére;

g) gondoskodik a 2/2013. BM rendelet 31. § (1) bekezdése szerinti igazolásnak az érintett személy részére történő megküldéséről.

88/C. A tesztek kitöltését felügyelő személyként kijelölhető bármely alapellátó egység alapellátó pszichológusa vagy pszichológiai asszisztense.[39]

88/D. Az interjút készítő személyként kijelölhető bármely alapellátó egység alapellátó pszichológusa.[40]

88/E. A szituációs gyakorlatokat értékelő bizottság tagjának kijelölhető bármely szervezeti egység vezetői beosztást betöltő állománytagja, bármely alapellátó egység alapellátó pszichológusa, bármely szervezeti egység trénere.[41]

88/F. A vezetőkiválasztási eljárás részét képező páros szituációs gyakorlatokban meghatározott szerepinstrukciók mentén közreműködő személyként bármely alapellátó egység alapellátó pszichológusa, bármely szervezeti egység trénere, szakképzett pedagógusa igénybe vehető.[42]

IX. FEJEZET

A MÁSODFOKÚ ELJÁRÁS

89. Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy a BM rendelet 87. § (2) bekezdése szerinti észrevételt az első fokon eljárt alkalmasságvizsgálatot végző szervhez nyújthatja be.

90. A másodfokú egészségi vagy pszichológiai alkalmasságvizsgálat elvégzéséhez az ORFK SZF ESZHF részére továbbítani kell

a) a másodfokú vizsgálatra rendelő lapot;

b) fellebbezés esetén a fellebbezést;

c) zárt borítékban az első fokú egészségügyi és/vagy pszichológiai dokumentációt.

91. A másodfokú eljárás időpontjáról és helyszínéről az ORFK SZF ESZHF értesíti a személyügyi szervet az érintett értesítése érdekében.

92. A másodfokon eljáró szerv a minősítő lap megküldésével értesíti a személyügyi szervet a vizsgálat eredményéről, és megküldi az érintett egészségi és/vagy pszichológiai dokumentációját. Amennyiben a vizsgálattal érintett személy helyi szerv állományába tartozik, a személyügyi szerv tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot a vizsgálat eredményéről.

X. FEJEZET

A HÁROMFŐS BIZOTTSÁGI VIZSGÁLAT

17. A pszichológiai háromfős bizottsági vizsgálat

93. A pszichológiai alkalmasságvizsgálaton másodfokon alkalmatlan minősítés esetén eljáró pszichológiai háromfős bizottság munkáját az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály vezetője koordinálja, ennek keretében kijelöli a vizsgálat időpontját és helyszínét, valamint felkéri a BM rendelet 20. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagokat a pszichológiai háromfős bizottságban való részvételre.

94. A pszichológiai háromfős bizottsági vizsgálat lefolytatáshoz a személyügyi szerv az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály részére továbbítja

a) a bizottsági vizsgálatra rendelő lapot;

b) zárt borítékban az első- és másodfokú pszichológiai dokumentációt;

c) a parancsnoki véleményt, valamint

d) a minősítő lapot.

95. Amennyiben az első és másodfokú dokumentáció áttekintését követően felmerül a kiegészítő vizsgálat elvégzésének szükségessége, az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály vezetője intézkedik a szükséges vizsgálatok elvégzésére úgy, hogy azok a pszichológiai háromfős bizottsági vizsgálat megkezdése előtt rendelkezésre álljanak.

18. A fizikai háromfős bizottsági vizsgálat

96. A fizikai alkalmasságvizsgálaton másodfokon alkalmatlan minősítés esetén eljáró fizikai háromfős bizottság munkáját a ROKK igazgatója koordinálja. Ennek keretében kijelöli a vizsgálat időpontját és helyszínét, valamint felkéri a BM rendelet 20. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagokat a fizikai háromfős bizottságban való részvételre.

97. A fizikai háromfős bizottsági vizsgálat lefolytatáshoz a személyügyi szerv a ROKK részére továbbítja

a) a bizottsági vizsgálatra rendelő lapot;

b) zárt borítékban az első- és másodfokú fokú fizikai alkalmasságvizsgálati dokumentációt;

c) a parancsnoki véleményt, valamint

d) a minősítő lapot.

XI. FEJEZET

A MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉST HASZNÁLÓ, VALAMINT A SPECIÁLIS GÉPJÁRMŰ VEZETÉSÉRE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY KIADÁSA ELŐTTI, VALAMINT AZ ILYEN ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐK KÖZLEKEDÉSPSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA

98. A BM rendelet 105. § (2) bekezdése szerinti - a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálattal megállapított I. alkalmassági kategória minősítéssel rendelkezők kivételével - a megkülönböztető jelzést használó, valamint a speciális gépjármű vezetésére jogosító engedély kiadása előtti közlekedéspszichológiai vizsgálatok központi vizsgáló helye első fokon a ROKK, amely budapesti és területre kihelyezett vizsgáló egység (a továbbiakban együtt: vizsgálóhely) útján országosan látja el a feladatokat. A vizsgálóhelyek működtetéséért a ROKK igazgatója a felelős.

99. A BM rendelet 105. § (2) bekezdése szerinti közlekedéspszichológiai vizsgálat során alkalmazott vizsgálati eljárásokat, valamint azok kritériumszintjeit módszertani útmutatóban kell szabályozni, amelyet a ROKK igazgatója az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály vezetőjének egyetértésével ad ki.

100. A rendőri szervek a tárgyév január 15-ig megküldik a ROKK részére a tárgyévre vonatkozó vizsgálati igényüket, amely tartalmazza a tárgyévben közlekedéspszichológiai vizsgálatra kötelezett, megkülönböztető jelzést használó, valamint a speciális szolgálati gépjárművezetőkről készített kimutatást és a létszámadatokat.

101. A vizsgálóhelyek - a rendőri szervek által megküldött létszámadatok figyelembevételével - ütemtervet készítenek a vizsgálatok végzésére, amit megküldenek az állományilletékes parancsnokoknak. Az állományilletékes parancsnok felelős az ütemterv betartásáért és betartatásáért.

102. A közlekedéspszichológiai vizsgálatot az állományilletékes parancsnok a vizsgálatra rendelő lap kiállításával rendeli el.

103. A BM rendelet 105. § (3) bekezdése szerinti egészségi alkalmasságvizsgálatot első fokon a szolgálati hely szerint illetékes alapellátó orvos, másodfokon az ORFK SZF ESZHF alapellátó orvosa végzi.

104. A vizsgálóhely a közlekedéspszichológiai vizsgálaton megjelentekről és minősítésükről nyilvántartást vezet, valamint gondoskodik a vizsgálati dokumentumok adatvédelmi előírásoknak megfelelő kezeléséről. A közlekedéspszichológiai vizsgálaton kapott "nem megfelelő" értékelés esetén a vizsgálatot végző pszichológus értesíti az érintett alapellátó pszichológusát.

105. A vizsgálóhely a vizsgált személy részére a közlekedéspszichológiai vizsgálat végrehajtásáról értékelést állít ki, és annak megküldésével tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot a vizsgálat eredményéről. Az állományilletékes parancsnok intézkedik az értékelésnek az ügyintézői igazolvány nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti elemhez történő továbbítására és az ügyintézői igazolványok naprakész nyilvántartására.

106. A közlekedéspszichológiai vizsgálaton kapott "nem megfelelő" értékelés esetén a másodfokú vizsgálatot az állományilletékes parancsnok vagy az érintett személy kezdeményezheti. A másodfokú vizsgálatot az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály alapellátó pszichológusa végzi.

107. A másodfokú közlekedéspszichológiai vizsgálat alapján hozott "nem megfelelő" értékelést követően a közlekedéspszichológiai vizsgálat egy éven belül nem ismételhető meg.

108. Az állományilletékes parancsnok - amennyiben indokoltnak tartja - írásban soron kívüli közlekedéspszichológiai vizsgálat elvégzését kezdeményezheti.

109. A vizsgálóhelyen végzett tevékenység szakmai felügyeletét az ORFK SZF ESZHF Pszichológiai Osztály látja el.

XII. FEJEZET

AZ ALKALMASSÁGVIZSGÁLATTAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI ÉS JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

110. A 27. pont szerinti szerv állományilletékes parancsnoka a fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásáról éves összefoglaló jelentést készít, amit a tárgyévet követő év január 15-ig - első alkalommal az utasítás hatálybalépésétől számított 30 napon belül - megküld a ROKK igazgatójának. A fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásáról szóló éves összefoglaló jelentés szempontjai:

a) a fizikai alkalmasságvizsgálat összesített adatai és statisztikai kimutatásai, valamint az ebből levont következtetések;

b) a fizikai alkalmasságvizsgálat vezetői megítélése;

c) a fizikai alkalmasságvizsgálatot hátráltató tényezők;

d) az igazolatlanul távolmaradtak létszáma szervezeti egységenként és szervezeti elemenként;

e) az igazolatlanul távolmaradók felelősségre vonására tett intézkedések szervezeti egységenként és szervezeti elemenként;

f) javaslatok az eredményesség növelése és a színvonal javításának érdekében;

g) a fizikai alkalmasságvizsgálatot a 13. pont alapján, saját elhatározásból végrehajtók létszáma.

111. Az ORFK SZF ESZHF vezetője és a ROKK igazgatója az egészségi, a pszichológiai és a fizikai alkalmasságvizsgálat éves végrehajtásáról a tárgyévet követő év február 15-ig - első alkalommal 2021. február 15-ig - jelentést készít, amit a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes útján az országos rendőrfőkapitány részére felterjeszt.

112. A ROKK igazgatója a közlekedéspszichológiai vizsgálatok végrehajtásának tapasztalatairól készített jelentést minden év február 15-ig a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes útján felterjeszti az országos rendőrfőkapitány részére.

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

113. Ez az utasítás 2021. január 1-jén lép hatályba.

114. A személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes az utasításban foglaltak egységes végrehajtásának biztosítása érdekében iratmintatárat köteles kidolgozni és azt közzétenni a Rendőrség intranetes honlapján. A Rendőrség szervezeti egységei és szervezeti elemei kötelesek az utasításban meghatározottak végrehajtása érdekében a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes által kiadott iratmintatárban meghatározott iratminták egységes alkalmazására. A személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes szükséges esetben - így különösen jogszabályváltozás esetén - gondoskodik az iratmintatár módosításáról.

115.[43]

Dr. Balogh János r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 35/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

I. Az Országos Rendőr-főkapitányságnál rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

II. A vármegyei rendőr-főkapitányság területi besorolású szervezeti elemeinél és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnál rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása[46]

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* A mélységi ellenőrzési és közterületi támogató feladatok ellátására létrehozott alegység szolgálati beosztásai.[48]

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* Az igazgatásrendészeti szolgálati ág, a Közigazgatási Hatósági Szolgálat, a tevékenység-irányítási központ és a kapcsolattartási szolgálati hely szolgálati beosztásai.[50]

** A mélységi ellenőrzési és közterületi támogató feladatok ellátására létrehozott alegység közterületi támogató feladatok ellátására létrehozott szolgálati beosztásai.[51]

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* A közterületi támogató feladatok ellátására létrehozott alegység közterületi támogató feladatok ellátására létrehozott szolgálati beosztásai.[53]

III. A vármegyei rendőr-főkapitányság helyi besorolású szervezeti egységeinél és szervezeti elemeinél rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása[54]

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* Az igazgatásrendészeti szolgálati ág szolgálati beosztásai.

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

IV. A Budapesti Rendőr-főkapitányság területi besorolású szervezeti elemeinél rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* Az igazgatásrendészeti szolgálati ág, a Közigazgatási Hatósági Osztály, a Tevékenység-irányítási Központ, valamint a Panaszügyi és Koordinációs Osztály Panaszügyi Alosztály szolgálati beosztásai.[55]

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

V. A Budapesti Rendőr-főkapitányság helyi besorolású szervezeti egységeinél és szervezeti elemeinél rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* Az igazgatásrendészeti szolgálati ág szolgálati beosztásai.

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

VI. A Készenléti Rendőrségnél rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálat

** Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálat Tűzszerész Főosztály

*** Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Műveleti Főosztály szolgálati beosztásai[57]

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzszerész Szolgálat Tűzszerész Főosztály

VII. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnál rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* A Bűnügyi Ellátó Igazgatóság Műveleti Főosztály szolgálati beosztásai.

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

* Bűnügyi Ellátó Igazgatóság Műveleti Főosztály

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

VIII. A Nemzetközi Oktatási Központnál rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

IX. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központnál rendszeresített szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába sorolása

1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

2. melléklet a 35/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

1. Az V. és a IX. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében - a BM rendelet 1. mellékletében meghatározott egészségi minimumfeltételeken túl -kizáró oknak minősülő megbetegedések, ezek felsorolása nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszerben (BNO)

2. A II., a VI. és a X. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében - a BM rendelet 1. mellékletében meghatározott egészségügyi minimumfeltételeken túl -kizáró oknak minősülő megbetegedések, ezek felsorolása nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszerben (BNO)

3. A III., a VII. és a XI. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében - a BM rendelet 1. mellékletében meghatározott egészségügyi minimumfeltételeken túl -kizáró oknak minősülő megbetegedések, ezek felsorolása nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszerben (BNO)

4. A IV., a VIII. és a XII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztások esetében - a BM rendelet 1. mellékletében meghatározott egészségügyi minimumfeltételeken túl -kizáró oknak minősülő megbetegedések, ezek felsorolása nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszerben (BNO)

3. melléklet a 35/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

A BM rendelet 2. melléklete szerinti minimumfeltételeken túl meghatározott pszichológiai kategóriafeltételek

4. melléklet a 35/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

A IV., a VIII., valamint a XII. alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztások fizikai kategóriafeltételeként meghatározott Cooper-teszt nemei és a végrehajtásuk során elvárt eredmények

5. melléklet a 35/2020. (XII. 23.) ORFK utasításhoz

A III-IV., a VII-VIII., valamint a XI-XII. alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztások fizikai kategóriafeltételeként meghatározott egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményekhez tartozó pontértékek