BH 2009.1.18 A felfüggesztő feltétellel kötött szerződésből eredő követelés engedményesével szemben a kötelezett kifogásként hivatkozhat arra, hogy a felfüggesztő feltétel bekövetkeztének hiányában a szerződés nem lépett hatályba [Ptk. 228. §, 329. § (3) bek.].

A felperes keresetében 5 000 000 Ft és annak 2005. január 25-étől a kifizetésig járó késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a felperesi jogelőddel, a 2004. december 6-án kötött szerződésmódosítás alapján, az aláírást követő egy banki munkanapon belül, a keresetben megjelölt pénzösszeget volt köteles a felperes jogelődjének számlájára átutalni. A felperes jogelődje, a 2005. január 6-án kelt engedményezési szerződéssel, követelését a felperesre engedményezte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a 2004. december 6-án kelt szerződésmódosítás felfüggesztő feltétellel kötött megállapodás volt. Az alperes, a keresetben megjelölt 5 000 000 Ft határidőben tör­ténő átutalásával kapcsolatos kötelezettségét - mint a szerződésmódosítás hatálybalépésének feltételét - nem teljesítette. A megállapodás hatályosságának hiányában, arra alapítottan, vele szemben, igény nem terjeszthető elő. Az alperes előadta azt is, hogy követelés hiányában, a felperes jogelődje, a felperes által hivatkozott engedményezési szerződésben megjelölt követelést nem ruházhatta át.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott. Kötelezte őt 5 000 000 Ft és ennek 2005. január 25-étől a kifizetésig járó késedelmi kamatai, illetve 1 550 000 Ft perköltség megfizetésére. Határozatának indokolása szerint: a felperes engedményesként, a jogelődjének az alperessel 2004. december 6-án kötött megállapodás alapján, annak 2. pontjában foglalt kikötésére alapítva, követelhette a keresetben megjelölt pénzösszeget és késedelmi kamatait. A lefolytatott bizonyítási eljárás, a becsatolt iratok és a felperes jogelődje ügyvezetőjének, illetve jogi képviselőjének tanúvallomása alapján, a Ptk. 207. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a bíróság azt állapította meg, hogy a 2004. december 6-ai megállapodás 3. pontjának második mondatában írt hatályosulási feltétel nem az egész megállapodás hatálybalépésére vonatkozott. Az a felperes jogelődének, a szerződésmódosításban megjelölt vállalkozói díj kifizetésén túli igénye érvényesítéséről való lemondásának feltétele volt, az alperes fizetési kötelezettségének szerződésszerű teljesítése esetében.

Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest 594 000 Ft együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint, a perbeli jogvita eldöntése során abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes jogelődje rendelkezett-e alperest terhelő, engedményezhető követeléssel. A 2004. december 6-ai szerződésmódosítás teljes szövegének értelmezésével a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy az alperes fizetési kötelezettségének teljesítése a "jelen megállapodás"-ként jelzett szerződésmódosítás hatálybalépésének feltétele volt. Az alperes nem teljesítése miatt, ezért az nem lépett hatályba. Abból engedményezhető, szerződéses kötelezettség nem származhatott. Arra alapítva a felperes nem élhetett megalapozottan igénnyel az alperessel szemben.

A másodfokú bíróság utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás meghaladta a jogvita szempontjából szükséges eljárás kereteit. A Pp. 3. § (3) bekezdése alapján azonban az elsőfokú bíróság a szükséges tények bizonyítására nézve kioktatást nem adott. A jogvita ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok alapján eldönthető volt. A fellebbezéssel támadott határozatot nem kellett hatályon kívül helyezni. A másodfokú bíróság a fellebbezésben állított, a Pp. 205. § (2) bekezdésének megsértését nem észlelte. Kifejtette, hogy a tanúmeghallgatások során jelen volt alperes részére, további észrevételek előterjesztése végett, az elsőfokú bíróság nem volt köteles külön határidőt biztosítani.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Jogszabálysértésként a Pp. 206. § (1) bekezdésének - a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó eljárási szabályok - megsértésére hivatkozott. Állította, hogy az elsőfokú bíróság által megjelölt tanúk vallomásával bizonyította, hogy az alperes a felperesi jogelődének 70 000 000 Ft összegű vállalkozói díjjal tartozott. A jogvita eldöntése szempontjából erre tekintettel nincs jogi jelentősége a 2004. december 6-ai szerződésmódosítás értelmezésének. Hangsúlyozta, hogy az alperessel szembeni vállalkozói díjkövetelés mértékére tekintettel, nem volt akadálya 5 000 000 Ft-nak a felperes részére történő engedményezésének.

Az alperes a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását indítványozta. Vitatta a felperes által állított jogszabálysértést.

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő.