Az alapvető jogok biztosáról szóló T/3585. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi CXI. törvény
Az Országgyűlés az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 30. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladat- és hatásköre
1. §
(1) Az alapvető jogok biztosa - az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatásköre mellett - független, nemzeti megelőző, illetve ellenőrző jogvédelmi mechanizmusként jár el, ha erre nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése érdekében kijelölik.
(2) Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít
a) a gyermekek jogainak,
b) az Alaptörvény P) cikkében meghatározott értékeknek (a továbbiakban: a jövő nemzedékek érdekei),
c) az Alaptörvény XXIX. cikkében meghatározott jogoknak (a továbbiakban: a Magyarországon élő nemzetiségek jogai), valamint
d) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak a védelmére.
2. §
(1) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal összefüggő, Magyarországon történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Független Rendészeti Panasztestület, valamint az oktatási jogok biztosa az alapvető jogok biztosának megkeresése alapján a statisztikai kimutatáshoz személyes adatokat nem tartalmazó összesített adatokat szolgáltat.
(2) Az alapvető jogok biztosa véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét.
3. §
(1) Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülését, és
a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,
b) felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,
c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,
d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,
e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.
(2) Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és
a) rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól,
b) felhívja az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,
c) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli eljárás megindítását javasolhatja,
d) közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,
e) javasolhatja, hogy az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz forduljon.
II. Fejezet
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megbízatása
2. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megválasztása
4. §
(1) Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a javaslatára választja meg az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesét, valamint az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesét.
(2) Az alapvető jogok biztosának helyettese felett - a megbízatás létrejöttének és megszüntetésének kivételével - a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
5. §
(1) Alapvető jogok biztosának és helyettesének minden olyan jogász végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár megválasztható, aki az e szakaszban előírt követelményeknek megfelel.
(2) Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
(3) Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesét azok közül a harmincötödik életévüket betöltött jogászok közül választja meg, akik kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és a jövő nemzedékek érdekeit érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
(4) Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesét azok közül a harmincötödik életévüket betöltött jogászok közül választja meg, akik kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és a Magyarországon élő nemzetiségek jogait érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
(5) Nem lehet az alapvető jogok biztosa vagy helyettese az, aki a választásra irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, nemzetiségi önkormányzat tagja, jegyző, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek és rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományú tagja, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.
6. §
(1) A köztársasági elnök az alapvető jogok biztosának a személyére az alapvető jogok biztosa megbízatási idejének a lejártát megelőző kilencven napon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.
(2) Ha az alapvető jogok biztosának a megbízatása a 16. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül tesz javaslatot az alapvető jogok biztosának a személyére.
(3) Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.
(4) Az alapvető jogok biztosának javasolt személyt az Országgyűlés - az alapvető jogok biztosa feladatkörét érintően - hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.
(5) Az alapvető jogok biztosa egyszer újraválasztható.
7. §
(1) Az alapvető jogok biztosa a helyettesének a személyére a helyettes megbízatási idejének a lejártát megelőző kilencven napon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.
(2) Ha az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása a 17. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott okból szűnt meg, az alapvető jogok biztosa a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül tesz javaslatot az alapvető jogok biztosa helyettesének a személyére.
(3) Ha az alapvető jogok biztosa helyettesének javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, az alapvető jogok biztosa legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.
(4) Az alapvető jogok biztosa a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesének személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt kikéri az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
(5) Az alapvető jogok biztosának helyettese egyszer újraválasztható.
3. Összeférhetetlenség
8. §
(1) Az alapvető jogok biztosának és helyettesének a megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese más kereső tevékenységet nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(3) Az alapvető jogok biztosa és helyettese nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, valamint gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.
4. Vagyonnyilatkozat
9. §
(1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az alapvető jogok biztosa és helyettese vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - az alapvető jogok biztosa és helyettese megbízatását nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.
(4) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) főtitkára a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(5) A vagyonnyilatkozatokat a Hivatal főtitkára kezeli.
(6) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az alapvető jogok biztosa vagy helyettese vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(7) Az alapvető jogok biztosa vagy helyettese vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Összeférhetetlenségi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba csak az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(9) Az alapvető jogok biztosa és helyettese által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Hivatal főtitkára a volt alapvető jogok biztosa és helyettese, valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.
5. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek jogállása és javadalmazása
10. §
(1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese az elődje megbízatásának megszűnésekor, vagy ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásával lép hivatalba.
(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese a megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
11. §
Az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható.
12. §
(1) Az alapvető jogok biztosa miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult azzal, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke a miniszteri vezetői illetménypótlék másfélszerese.
(2) Az alapvető jogok biztosának helyettese államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyettesét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
13. §
(1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.
(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.
6. Mentelmi jog
14. §
(1) Az alapvető jogok biztosát és helyettesét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni.
7. Az alapvető jogok biztosának helyettesítése
15. §
Ha az alapvető jogok biztosa akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az alapvető jogok biztosának jogkörét az általa kijelölt, ennek hiányában a korban idősebb helyettese gyakorolja.
8. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei megbízatásának megszűnése
16. §
(1) Az alapvető jogok biztosának a megbízatása megszűnik
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a halálával,
c) a lemondásával,
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) a felmentésével vagy
g) a tisztségtől való megfosztással.
(2) Az alapvető jogok biztosa megbízatásának a megszűnését az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetében a megbízatás megszűnéséről az Országgyűlés határoz.
(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az alapvető jogok biztosának a megbízatása a lemondásában megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének a napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(4) Ha az alapvető jogok biztosa az Összeférhetetlenséget a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi bizottság véleményének a kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának a kérdésében. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az alapvető jogok biztosa a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.
(5) Felmentéssel szűnhet meg az alapvető jogok biztosának a megbízatása, ha az alapvető jogok biztosa neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő kötelezettségeinek. A felmentést bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja. Felmentés esetén az alapvető jogok biztosa háromhavi külön illetményre jogosult.
(6) Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg az alapvető jogok biztosának a megbízatása, ha az alapvető jogok biztosa neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az összeférhetetlenségi bizottság indítványozhatja.
17. §
(1) Az alapvető jogok biztosa helyettesének megbízatása megszűnik
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a halálával,
c) a lemondásával,
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) a felmentésével vagy
g) a tisztségtől való megfosztással.
(2) Az alapvető jogok biztosának a helyettese megbízatásának a megszűnését az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz.
(3) Az alapvető jogok biztosának helyettese a lemondást - az alapvető jogok biztosa útján - írásban közli az Országgyűlés elnökével. Az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása a lemondásában megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(4) Ha az alapvető jogok biztosának helyettese az összeférhetetlenséget a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az alapvető jogok biztosa, valamint az összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az alapvető jogok biztosának helyettese a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.
(5) Felmentéssel szűnhet meg az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása, ha neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A felmentést az alapvető jogok biztosa, valamint bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja. Felmentés esetén az alapvető jogok biztosának helyettese háromhavi külön illetményre jogosult.
(6) Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg az alapvető jogok biztosa helyettesének a megbízatása, ha az alapvető jogok biztosának helyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az alapvető jogok biztosa vagy az összeférhetetlenségi bizottság indítványozhatja.
III. Fejezet
Az alapvető jogok biztosának eljárása és intézkedései
9. Az alapvető jogok biztosának eljárása
18. §
(1) Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint
a) közigazgatási szerv,
b) helyi önkormányzat,
c) nemzetiségi önkormányzat,
d) kötelező tagság alapján működő köztestület,
e) Magyar Honvédség,
f) rendvédelmi szerv,
g) közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében,
h) nyomozó hatóság,
i) közjegyző,
j) megyei bírósági végrehajtó,
k) önálló bírósági végrehajtó vagy
l) közszolgáltatást végző szerv
(a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogának a megsértésével vagy annak közvetlen veszélyével visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Közszolgáltatást végző szerv - függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában működik -
a) az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, illetve e feladat ellátásában közreműködő szerv,
b) a közüzemi szolgáltató,
c) az egyetemes szolgáltató,
d) az állami vagy európai uniós támogatás nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő szervezet,
e) a jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt tevékenységet végző szervezet, valamint
f) a jogszabályban előírt, kötelezően igénybeveendő szolgáltatást nyújtó szervezet.
A közszolgáltatást végző szerv kizárólag e tevékenységével összefüggésben vizsgálható.
(3) Az alapvető jogok biztosa a nyomozó hatóságok, rendvédelmi szervek, valamint rendvédelmi feladatot ellátó szervek által végrehajtott kényszerintézkedések vizsgálata során a kényszerintézkedések végrehajtásának módját és körülményeit vizsgálhatja.
(4) Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja
a) az Országgyűlés,
b) a köztársasági elnök,
c) az Alkotmánybíróság,
d) az Állami Számvevőszék,
e) a bíróság,
f) az ügyészség, valamint
g) a választási szervek tevékenységét.
(5) Az alapvető jogok biztosa a hatóságok tevékenysége során felmerült, az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytathat. A hivatalból indított eljárás természetes személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érintő visszásság kivizsgálására vagy egy alapvető jog érvényesülésének átfogó vizsgálatára irányulhat.
(6) Ha az ügyben jogerős közigazgatási határozat született, az alapvető jogok biztosához ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni.
(7) Az alapvető jogok biztosának a vizsgálati lehetősége az 1989. október 23-át követően indult eljárásokra terjed ki.
(8) Az alapvető jogok biztosa nem járhat el olyan ügyben, amelyben a határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult, vagy amelyben jogerős bírósági határozat született.
(9) A beadványt benyújtó személy kilétét az alapvető jogok biztosa csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az alapvető jogok biztosa nem fedheti fel. Az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.
19. §
Az alapvető jogok biztosának eljárása ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hivatal előlegezi és viseli.
20. §
(1) Az alapvető jogok biztosa a hozzá benyújtott beadvány alapján - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - vizsgálatot folytat, és az e törvényben meghatározott intézkedést alkalmazza.
(2) Az alapvető jogok biztosa a beadványt elutasítja, ha
a) az nem felel meg a 18. § (1) bekezdésében, (4) bekezdésében vagy (6)-(8) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
b) az nyilvánvalóan alaptalan,
c) az ismételten előterjesztett, és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy
d) a beadvány előterjesztője kérte, hogy kilétét ne fedjék fel, és anélkül a vizsgálat nem folytatható le.
(3) Az alapvető jogok biztosa a beadványt elutasíthatja, ha
a) azt névtelenül nyújtották be, vagy
b) megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű.
(4) A beadvány elutasítását minden esetben indokolni kell. Az alapvető jogok biztosa a beadvány elutasításáról a beadványtevőt értesíti.
(5) Az alapvető jogok biztosa a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt - a beadványtevő egyidejű értesítése mellett - az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.
10. Az alapvető jogok biztosának vizsgálata
21. §
(1) Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során
a) a vizsgált hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, valamint a keletkezett iratokról másolat készítését kérheti,
b) vizsgálat lefolytatására kérheti fel a vizsgált hatóság vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét,
c) közmeghallgatáson részt vehet, valamint
d) helyszíni ellenőrzést folytathat.
(2) Az alapvető jogok biztosának az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott megkeresésének az alapvető jogok biztosa által megállapított határidőn belül eleget kell tenni. A határidő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.
22. §
(1) A helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa vagy a felhatalmazása alapján a vizsgálatot végző munkatársa
a) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vizsgált hatóság helyiségeibe beléphet,
b) a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, és
c) a vizsgált hatóság bármely munkatársát meghallgathatja.
(2) Az alapvető jogok biztosának vagy a felhatalmazása alapján a vizsgálatot végző munkatársának a helyszíni ellenőrzés során a Magyar Honvédség, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szervei, valamint bűnügyi főigazgatósága és annak alsó és középfokú szervei működésére szolgáló területekre történő belépésének, tartózkodásnak és kilépésének rendjét a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter határozza meg.
(3) A vizsgált hatóság helyiségébe való belépést szabályozó jogszabály a helyszíni ellenőrzést érdemben nem akadályozhatja.
(4) A vizsgált hatóság munkatársa a meghallgatás során a válaszadást megtagadhatja, ha
a) az a személy, akit az alapvető jogok biztosa vizsgálatának az alapját képező beadvány érint, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy
b) a válaszadás során magát vagy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozóját, bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.
23. §
(1) Az alapvető jogok biztosa a Magyar Honvédséget érintő vizsgálata során nem tekinthet be
a) a Magyarország védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint a védelmi képesség fejlesztésére vonatkozó olyan iratba, amelyből azok lényege megismerhető,
b) a Magyar Honvédség hadrendje hadrendi kivonatát seregtestszintig bezárólag tartalmazó, valamint a hadászati anyagi készletek megalakítására, fenntartására, és széttelepítésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratba,
c) a Magyar Honvédség különleges jogrend időszakában történő alkalmazására vonatkozó terveket tartalmazó iratba,
d) az állami és a katonai felsővezetés védett vezetési rendszerére vonatkozó iratba,
e) a Magyar Honvédség harckészültségi, riasztási és értékesítési rendszerével kapcsolatos iratba, a mozgósítási készségről, a hadrafoghatóság szintjéről szóló összesített iratba, valamint a katonai területek, a velük azonos vagy magasabb szintű katonai szervezetek összesített harckészültségi terveibe és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre vonatkozó iratba,
f) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség híradása megszervezésének összesített tervébe, a rendszeresített vagy alkalmazott különleges információvédelmi eszközök kulcs- és egyéb dokumentációiba,
g) a Magyar Honvédség részletezett költségvetési, számítási, fejlesztési anyagába,
h) nemzetközi együttműködési megállapodásba és tervbe, valamint a haditechnikai eszközök azon adataiba, amit a nemzetközi együttműködésben részt vevő felek kölcsönösen "Szigorúan titkos!" minősítési szintű adatnak minősítettek, valamint
i) a hadászati felderítés eszközeire, azok működésére vonatkozó iratba, valamint a Magyar Honvédség felderítés elleni védelmére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratba.
(2) Az alapvető jogok biztosa a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő vizsgálata során nem tekinthet be
a) a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő magánszemélyek azonosítására szolgáló nyilvántartásba,
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő iratba,
c) a rejtjeltevékenységgel és kódolással kapcsolatos iratba,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok objektumaival és állományával kapcsolatos biztonsági dokumentumokba,
e) a biztonsági okmányvédelemmel és technológiai ellenőrzéssel kapcsolatos iratba,
f) olyan iratba, amelynek megismerése az információforrás azonosítását lehetővé tenné, valamint
g) olyan iratba, amelynek megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatok külföldi partnerszolgálatok irányában vállalt kötelezettségeit sértené.
(3) Az alapvető jogok biztosa a rendőrséget érintő vizsgálata során nem tekinthet be
a) más országok rendőri szervével, nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi együttműködési megállapodásba és tervbe, a nemzetközi együttműködés során hozott együttes intézkedésbe és az együttműködés során keletkezett, a rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok minősített adatként történő védelmét kérik,
b) a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó azon minősített megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden, a (2) bekezdésben meghatározott adatot tartalmazó iratba,
d) a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett személyek őrzés-védelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba,
e) a rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő iratba, kivéve ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, és a kivizsgálást maga kéri,
f) a rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumba,
g) a rendőrség rejtjeles híradásával kapcsolatos iratba, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokat tartalmazó iratba,
h) a tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték, valamint
i) a Magyar Honvédséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési megállapodásba, amelyet a felek "Szigorúan titkos!" minősítési szintű adatnak minősítettek.
(4) Az alapvető jogok biztosa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szerveit és bűnügyi főigazgatóságát érintő vizsgálata során nem tekinthet be
a) más országok vámszerveivel, nemzetközi szervezettel kötött nemzetközi együttműködési megállapodásba és tervbe, a nemzetközi együttműködés során hozott együttes intézkedésbe és az együttműködés során keletkezett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok minősített adatként történő védelmét kérik,
b) a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó azon minősített megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szervével történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden, a (2) bekezdésben meghatározott adatot tartalmazó iratba,
d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által védett objektumok és személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba,
e) a rejtjeles híradással kapcsolatos iratba, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatot tartalmazó iratba,
f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szervével titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő iratba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri,
g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szerve által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő iratba,
h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szerve által végzett felderítés eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratba, valamint
i) a zár- és adójegyek védelmével kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal érintett szerve által alkalmazott módszerek adataiba, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára, az ellenőrzési tervekre, a megfigyelésekre és a körözések elrendelésére, illetve a katonai ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó iratba.
(5) Az alapvető jogok biztosa a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait érintő vizsgálata során nem tekinthet be a rejtjeltevékenység szakirányításával és hatósági engedélyezésével, felügyeletével kapcsolatos iratba.
(6) Ha az alapvető jogok biztosa az ügy teljes körű feltárása érdekében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott iratok megvizsgálását is szükségesnek tartja, a feladatkörrel rendelkező minisztertől kérheti azok megvizsgálását. A feladatkörrel rendelkező miniszter köteles az alapvető jogok biztosa által megkívánt vizsgálatot elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálat eredményéről az alapvető jogok biztosát az általa megállapított határidőn belül tájékoztatni. A határidő nem lehet rövidebb harminc napnál.
24. §
(1) Ha alappal tehető fel, hogy az alapvető jogok biztosa intézkedésének késedelme esetén természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogai súlyosan sérülnének, az alapvető jogok biztosának a felhatalmazása alapján vizsgálatot végző munkatársa a jogsérelem veszélyét a vizsgált hatóság vezetőjének jelezheti, egyidejűleg az alapvető jogok biztosának az intézkedését kezdeményezi. A jelzést az ügyiraton rögzíteni kell.
(2) Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során olyan körülményt észlel, amelyből a kényszerintézkedés elrendelésének jogszerűtlenségére lehet következtetni, erről a legfőbb ügyész útján haladéktalanul értesíti az illetékes ügyészt.
25. §
(1) Az alapvető jogok biztosa vizsgálatainak lefolytatása, illetve a vizsgálat megtervezése érdekében a vizsgált hatóság, a vizsgált hatóság vezetője, a vizsgált hatóság felügyeleti szervének vezetője, a kért vizsgálat lefolytatására jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetője, valamint a vizsgált hatóság munkatársa a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az alapvető jogok biztosával együttműködik.
(2) Ha a vizsgált hatóság az együttműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az alapvető jogok biztosa e tényt jelentésében rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön kiemeli.
26. §
(1) Az alapvető jogok biztosa vizsgálatainak lefolytatása érdekében az e törvény szerint hatóságnak nem minősülő szervezet vagy személy, valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság közreműködésre köteles.
(2) Az alapvető jogok biztosa az általa vizsgált ügyben a közreműködésre köteles szervezettől vagy személytől, illetve a szervezet munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.
(3) Ha a közreműködésre kötelezett szervezet vagy személy a közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az alapvető jogok biztosa e tényt jelentésében rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön kiemeli.
27. §
(1) Az alapvető jogok biztosa eljárása során az annak lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, illetve amelyek kezelése a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.
(2) Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a vizsgálat lefolytatásához szükséges minősített adatokat megismerheti, arról kivonatot és másolatot készíthet, és a minősített adatot birtokában tarthatja.
(3) Az alapvető jogok biztosának a vizsgálata során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök nem nyilvánosak.
(4) Az alapvető jogok biztosa és a hatóság, a közreműködésre kötelezett szervezet vagy személy, valamint a kivételes vizsgálattal érintett szervezet között a kapcsolat elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is fenntartható.
28. §
(1) Az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.
(2) Az alapvető jogok biztosának a jelentése nyilvános. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat személyes adatot, minősített adatot, a törvény által védett titkot és hivatás gyakorlásához kötött titkot.
(3) Az alapvető jogok biztosának a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből a szerv adott ügyben folytatott titkos információgyűjtő tevékenységére lehetne következtetni.
(4) Az alapvető jogok biztosának a beadványt elutasító döntésével, valamint a jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
29. §
Az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványtevőt értesíti.
30. §
Az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatok szakmai szabályait és módszereit normatív utasításban határozza meg.
11. Az alapvető jogok biztosának intézkedései
31. §
(1) Ha az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására - a vizsgált hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.
(2) Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, az erre vonatkozó közlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az alapvető jogok biztosa tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.
(3) Ha az alapvető jogok biztosa az ajánlást módosítja, azt a megteendő intézkedések szempontjából új ajánlásnak kell tekinteni.
(4) Ha a vizsgált hatóságnak nincs felügyeleti szerve, az alapvető jogok biztosa a vizsgált hatóság számára tesz ajánlást.
32. §
(1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot a vizsgált hatóság saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a vizsgált hatóság vezetőjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton - távbeszélőn, szóban vagy elektronikus levélben - is történhet, ez esetben a kezdeményezés időpontját, módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni.
(2) A vizsgált hatóság a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja az alapvető jogok biztosát.
(3) Ha a vizsgált hatóság a kezdeményezéssel nem ért egyet, - a 31. § (4) bekezdésében meghatározott hatóság kivételével - a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a felterjesztés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az alapvető jogok biztosát értesíteni.
(4) A felügyeleti szerv, illetve az alapvető jogok biztosa további eljárására a 31. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az alapvető jogok biztosa arról értesíti a felügyeleti szervet, hogy a kezdeményezést változatlan vagy módosított formában ajánlásként tartja-e fenn.
33. §
(1) Az alapvető jogok biztosa a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érdekében a legfőbb ügyész útján az illetékes ügyésznél törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Az illetékes ügyész a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.
(2) Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során alapvető joggal összefüggő visszásságot nem állapít meg, de jogszabálysértésre utaló körülményt észlel, a beadványt a legfőbb ügyész útján megküldheti az illetékes ügyésznek.
34. §
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározottak szerint az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
35. §
(1) Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szervnél.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - harminc napon belül, az eljárás eredményéről pedig az annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az alapvető jogok biztosát.
36. §
Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a személyes adatok védelméhez, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való joggal összefüggő visszásságot észlel, bejelentéssel fordul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
37. §
Ha az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint a visszásság valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve a jogszabály előkészítőjénél jogszabály előkészítését. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.
38. §
(1) Ha a vizsgált hatóság vagy felügyeleti szerve az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az alapvető jogok biztosa az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Ha megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. A napirendre tűzés kérdésében az Országgyűlés dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az alapvető jogok biztosa a 34. §-ban meghatározott intézkedést tette, illetve a 37. §-ban meghatározott esetben az Országgyűlést kereste meg, az alapvető jogok biztosa az intézkedését, illetve a megkeresett szerv intézkedését vagy annak elmulasztását az éves beszámolóban jelzi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a visszásság feltárása minősített adatot érintene, az ügyet az alapvető jogok biztosa éves beszámolójával egyidejűleg, vagy - ha a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti - az éves beszámolót megelőzően, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítési szintű jelentésben az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága elé terjeszti. A napirendre tűzés kérdéséről a bizottság zárt ülésen dönt.
12. Kivételes vizsgálat
39. §
(1) Ha a beadvány alapján feltehető, hogy - a 18. § (4) bekezdésben megjelölt szervek kivételével -a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen eljárhat (a továbbiakban: kivételes vizsgálat).
(2) A kivételes vizsgálatra a 18. § (6)-(9) bekezdését, a 19. §-t, a 20. §-t, a 27. § (1) és (4) bekezdését, a 28-30. §-t és a 34-37. §-t kell alkalmazni.
(3) A kivételes vizsgálat lefolytatása érdekében a hatóságnak nem minősülő szervezet együttműködésre köteles.
(4) Az alapvető jogok biztosa a hatóságnak nem minősülő szervezettől - a kivételes vizsgálat lefolytatása céljából - írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.
(5) Az alapvető jogok biztosa a kivételes vizsgálat eredménye alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását kezdeményezheti. A hatóság a kezdeményezés alapján az eljárást haladéktalanul megindítja.
IV. Fejezet
Az alapvető jogok biztosának éves beszámolója
40. §
(1) Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig terjeszti az Országgyűlés elé.
(2) Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban
a) tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről,
b) tájékoztat az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről, valamint
c) az alapvető jogokkal kapcsolatos jogsértésekről készült statisztikai kimutatás alapján értékeli az alapvető jogok helyzetét.
(3) Az Országgyűlés a beszámolót benyújtásának évében megtárgyalja.
(4) Az alapvető jogok biztosának a beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
V. Fejezet
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
41. §
(1) Az alapvető jogok biztosának a feladatával kapcsolatos ügyvitel és előkészítés teendőit a Hivatal látja el.
(2) A Hivatalt az alapvető jogok biztosa irányítja, és a főtitkár vezeti.
(3) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az alapvető jogok biztosa normatív utasításban állapítja meg.
(4) A Hivatal a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.
42. §
(1) A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2) A főtitkár államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
(3) A Hivatalban foglalkozott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosa nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
13. Felhatalmazó rendelkezések
43. §
(1) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az alapvető jogok biztosának a Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok működésére szolgáló területre való belépésének, tartózkodásának és kilépésének a rendjét rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, hogy az alapvető jogok biztosának a rendvédelmi szerv működésére szolgáló területre való belépésének, tartózkodásának és kilépésének a rendjét rendeletben határozza meg.
(3) Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy az alapvető jogok biztosának a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági feladatokat ellátó szervei, valamint bűnügyi főigazgatósága és annak alsó és középfokú szervei működésére szolgáló területre való belépésének, tartózkodásának és kilépésének a rendjét rendeletben határozza meg.
14. Hatályba léptető rendelkezés
44. §
Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
15. Átmeneti rendelkezések
45. §
(1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa.
(2) E törvény nem érinti a hatálybalépésekor hivatalban lévő állampolgári jogok országgyűlési biztosának megbízatását azzal, hogy
a) tisztségének elnevezése alapvető jogok biztosa,
b) megbízatására a 8. §-ban, a 9. §-ban, a 11-16. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell, és
c) megbízatásának megszűnése után alapvető jogok biztosának egyszer választható meg.
(3) A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa e törvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa e törvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásukra e törvénynek az alapvető jogok helyettesére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) megbízatásuk megszűnésére a 17. § (1) bekezdés b)-g) pontja alapján vagy az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével kerülhet sor, és
b) megbízatásuk megszűnése után az alapvető jogok biztosa helyettesének egyszer választhatók meg.
(4) A Hivatal az Országgyűlési Biztos Hivatalának jogutódja.
(5) E törvény hatálybalépésétől az Országgyűlési Biztos Hivatala vezetője tisztségének elnevezése főtitkár.
(6) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából az Országgyűlési Biztos Hivatala jogutódjának a Hivatalt kell tekinteni.
16. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
46. §
E törvény 47. §-a és 49. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
17. Módosító rendelkezések
47. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 30. § (3) bekezdésében az "Országgyűlési Biztos" szövegrész helyébe az "Alapvető Jogok Biztosának" szöveg, 1. számú melléklet 9. pontjában az "országgyűlési biztos" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa és helyettese" szöveg lép.
48. §
(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 1. pont f) alpontjában az "országgyűlési biztos" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa és helyettese" szöveg, 137. § 1. pont j) alpontjában az "Országgyűlés Hivatalánál" szövegrész helyébe az "Országgyűlés Hivatalánál és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál" szöveg lép.
(2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tőrvény
a) 1. § (2) bekezdésében az "országgyűlési biztos hivatala" szövegrészek helyébe az "Alapvető Jogok Biztosának Hivatala",
b) 44. § (5) bekezdésében az "országgyűlési biztos hivatalában" szövegrész helyébe az "Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában", és
c) 49/N. § (2) bekezdésében az "országgyűlési biztost" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosát"
szöveg lép
(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. § (3) bekezdés i) pontjában az "Országgyűlési Biztosok" szövegrész helyébe az "Alapvető Jogok Biztosának" szöveg lép.
(4) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdésében az "országgyűlési biztosok hivatalainak" szövegrész helyébe az "Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának" szöveg lép.
(5) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés k) pontjában az "országgyűlési biztossal" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosával" szöveg lép.
(6) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
a) 12. § (1) bekezdés c) pontjában az "országgyűlési biztos" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa és helyettese", és
b) 14. § (1) bekezdés a) pontjában az "Országgyűlési Biztos" szövegrész helyébe az "Alapvető Jogok Biztosának"
szöveg lép.
(7) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában az "országgyűlési biztosok" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa" szöveg lép.
(8) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (2) bekezdésében az "Országgyűlési Biztos" szövegrész helyébe az "Alapvető Jogok Biztosának" szöveg lép.
(9) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdés q) pontjában az "országgyűlési biztossal" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosával" szöveg lép.
(10) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 15. § (6) bekezdésében az "országgyűlési biztos" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa" szöveg lép.
(11) Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés f) pontjában az "országgyűlési biztos" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa, az alapvető jogok biztosának helyettese" szöveg lép.
(12) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés j) pontjában az "országgyűlési biztossal" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosával" szöveg lép.
(13) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 88. § (1) bekezdés o) pontjában az "országgyűlési biztossal" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosával" szöveg lép.
(14) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 2. § e) pontjában az "országgyűlési biztosok" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa" szöveg lép.
(15) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
a) 4. § (1) bekezdés j) pontjában az "országgyűlési biztos" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa", és
b) 13. § (3) bekezdés g) pontjában az "országgyűlési biztos" szövegrész helyébe az "alapvető jogok biztosa"
szöveg lép
(16) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 53. § (4) bekezdésében az "Országgyűlési Biztos" szövegrész helyébe az "Alapvető Jogok Biztosának" szöveg lép.
18. Hatályon kívül helyező rendelkezések
49. §
Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52. §-a.
50. §
(1) Hatályát veszti az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény.
(2) Hatályát veszti
a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (12) bekezdése,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11. § (2) bekezdése, és
c) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 107. § (4) bekezdése.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogállam egyik tartalmi ismérve az alapvető jogokat biztosító garanciarendszer kiépítése. E garanciák közé tartozik egyebek mellett a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának általános bevezetése, az ügyészi törvényességi felügyelet, az Alkotmánybíróság létrehozása, valamint az alapvető jogok védelmére - kizárólag az Országgyűlésnek felelős - biztos intézményének létrehozása.
Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is bebizonyosodott, hogy e rendszer egyik sarokköve a hatékony ombudsmani típusú jogvédelem kialakítása.
Az Alaptörvény az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében egységes ombudsmani rendszert alakított ki, amelynek törvényi szintű szabályait a Javaslat tartalmazza. Ennek keretében az elmúlt tizenöt év tapasztalatai mellett az ombudsmani intézményt szabályozó hatályos törvény alkalmazásának tapasztalataira és az ombudsman típusú jogvédelemben megfigyelhető folyamatokra is figyelemmel van. Az államhatalom önellenőrző mechanizmusai fogyatékosságai kiküszöbölésének, az alapvető jogok védelmét szolgáló garanciák biztosításának, valamint a parlament ellenőrző funkciója gyakorlásának hatékony eszköze a parlamenthez kapcsolódó, a végrehajtó hatalomtól és a bíróságoktól egyaránt független ombudsmani intézmény. A Javaslat az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását szolgálja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét határozza meg, amelynek során kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa ellátja a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségnek megfelelően az abban szabályozott nemzeti mechanizmus feladatait, amennyiben ilyenként az alapvető jogok biztosát jelölik ki, megjelöl olyan társadalmi csoportokat, amelyek alapvető jogainak védelmére az alapvető jogok biztosának kiemelt figyelmet kell fordítania. Rendelkezik továbbá arról, hogy az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal összefüggésben történt jogsértésekről statisztikai kimutatást készít, amelybe az alapvető jogokkal összefüggő jogsértések minél teljesebb regiszterének kialakítása céljából az alapjogvédelemmel foglalkozó más szervek adatot kötelesek szolgáltatni.
A 3. §-hoz
A Javaslat szabályozza az alapvető jogok biztosa helyetteseinek feladatát, amelynek keretében a helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatban tájékoztatják az alapvető jogok biztosát, valamint közreműködnek az alapvető jogok biztosának vizsgálataiban, és javaslatot tehetnek vizsgálat hivatalbóli megindítására, valamint arra, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz. Felhívhatják továbbá az alapvető jogok biztosának figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére.
A 4-9. §-hoz
A Javaslat az Alaptörvény rendelkezésével összhangban meghatározza az alapvető jogok biztosa, valamint helyettesei tisztsége keletkezésének részletes szabályait, meghatározva a megválasztás feltételeit, valamint azokat a tisztségeket, amelyek a biztos és helyetteseinek pártatlanságát hivatottak szolgálni.
A kizáró feltételek egyrészt azt kívánják megelőzni, hogy az alapvető jogok biztosa saját korábbi tevékenységét vizsgálhassa új tisztségében, másrészt politikai elfogulatlanságának biztosítékát jelentik. A korábbi megbízatásokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi okok köre kibővült az Európai Parlament tagjával, az alpolgármesterrel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat tagjával. Mivel a Javaslat alapján az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja sem az ügyészséget, sem az Alkotmánybíróságot, nem indokolt sem az ügyészi, sem az alkotmánybírói megbízatás kizáró okként történő szabályozása sem.
Az alapvető jogok biztosa helyetteseinek megválasztásával kapcsolatban a Javaslat az alapvető jogok biztosával nagyrészt megegyező szabályokat állapít meg, azzal a kivétellel, hogy az alapvető jogok biztosa helyettesének személyére az alapvető jogok biztosa tesz javaslatot. Az alapvető jogok biztosa függetlenségét célozzák a Javaslat szigorú összeférhetetlenségi szabályai. Ennek értelmében az alapvető jogok biztosának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel. Az alapvető jogok biztosa -szűk körű kivételektől eltekintve - más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért sem fogadhat el díjazást.
A Javaslat az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével megegyező tartalommal szabályozza az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. A Javaslat rendelkezik a vagyonnyilatkozat kezeléséről, nyilvánosságáról, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás részletes szabályairól.
A 10-13. §-hoz
A Javaslat meghatározza az alapvető jogok biztosa és helyettese hivatalba lépésének időpontját és eskütételi kötelezettségét. Az alapvető jogok biztosa függetlenségének megalapozása érdekében a Javaslat kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa eljárása során független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható. A Javaslat meghatározza az alapvető jogok biztosa, valamint helyettesei illetményét, szabadságának mértékét, valamint rendezi társadalombiztosítási jogállásukat.
A 14. §-hoz
Annak érdekében, hogy tevékenységüket zavartalanul végezhessék, a Javaslat az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot biztosít az alapvető jogok biztosának és helyettesének.
A 15. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az alapvető jogok biztosának helyettesítéséről arra az esetre, ha a tisztség nincs betöltve, vagy az alapvető jogok biztosa akadályoztatva van.
A 16-17. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának megbízatása vagy megbízatási idejének leteltével, vagy olyan módon szűnik meg, hogy az alapvető jogok biztosa nem tölti ki megbízatásának teljes időtartamát. Ez utóbbi megszűnési okok közös jellemzője, hogy a megbízatás megszűnésére csak a megbízatás további ellátását lehetetlenné tévő állapot, illetve rendkívül nyomós ok (pl. összeférhetetlenség) miatt kerülhet sor.
A megszűnés azon eseteiben, amelyek kizárólag valamely magától értetődő ténnyel függenek össze, a megbízatás megszűnését az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az alapvető jogok biztosával szemben nemcsak megválasztásakor, hanem később, tevékenysége során is felmerülhet összeférhetetlenségi ok. Ha az összeférhetetlenséget az alapvető jogok biztosa nem szünteti meg, az Országgyűlés bármelyik képviselő indítványára megállapítja megbízatása megszűnését.
Előfordulhat, hogy az alapvető jogok biztosa valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A Javaslat a következmény szempontjából különbséget tesz a között, hogy az alapvető jogok biztosa neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni, vagy pedig neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak.
Ha az alapvető jogok biztosa neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásának, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált, a tisztségtől való megfosztást az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága indítványozhatja.
Az alapvető jogok biztosa helyettese megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok részben megegyeznek az alapvető jogok biztosára vonatkozó szabályokkal, de az összeférhetetlenségi eljárás során az alapvető jogok biztosának véleményét is ki kell kérni, továbbá a Javaslat rendelkezik arról, hogy a helyettes felmentését és a tisztségtől való megfosztását a biztos is javasolhatja.
A 18. §-hoz
A Javaslat szerint az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint a törvényben felsorolt szervek (amelyeket a törvény együtt hatóságként nevesít) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogának a megsértésével vagy annak közvetlen veszélyével visszásságot okozott. A közszolgáltatást végző szervek tevékenysége nem tekinthető hatósági működésnek, ugyanakkor e szolgáltatások is jelentősen érintik az alapvető jogokat. Erre figyelemmel az alapvető jogok biztosához való fordulás lehetőségét - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - e szervek eljárása (mulasztása) által előidézett alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság felmerülése esetén is indokolt biztosítani.
Tekintve, hogy az alapvető jogok biztosának intézménye az alapvető jogok védelmének rendkívüli jogvédelmi eszköze, a fellépése iránti kérelemnek csak akkor lehet helye, ha az érintett a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve nincs számára jogorvoslati lehetőség biztosítva. Nem folytatható vizsgálat azon ügyekben, amelyek az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépése előtt indultak.
A Javaslat - annak érdekében, hogy elkerülje azt a látszatot, hogy az alapvető jogok biztosa által nem vizsgálható ügyészség és bíróságok ügy érdemére vonatkozó megállapításaival ellentétes megállapítást tehetne - a büntetőeljárási kényszerintézkedések vizsgálati terjedelmét pontosító rendelkezést tartalmaz.
Az alapvető jogok védelme kiemelkedő jelentőségére tekintettel a Javaslat a hivatalból való eljárás lehetőségét is megadja az alapvető jogok biztosának.
A Javaslat meghatározza mindazon további eljárási előfeltételeket, amelyek teljesülése hiányában az alapvető jogok biztosa nem járhat el, így a beadvány benyújtására rendelkezésre álló határidőt is.
Az információs önrendelkezéshez való jog mind teljesebb biztosítása, és a beadványt előterjesztő személy védelme érdekében a Javaslat főszabállyá teszi, hogy a biztos eljárása során a panaszos kilétét nem fedi fel.
A 19. §-hoz
Az alapvető jogok biztosához való fordulás lehetőségének gyakorlati érvényesülését hivatott elősegíteni a Javaslat azon rendelkezése, amely az alapvető jogok biztosának eljárása ingyenességéről rendelkezik.
A 20. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa a hozzá benyújtott beadványt elutasítja, ha az nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, az ismételten előterjesztett és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy a beadvány előterjesztője kérte, hogy kilétét ne fedjék fel, és anélkül a vizsgálat nem folytatható le. A beadvány elutasításának lehetősége további esetekben is fennáll számára, ha azt nem jogosult nyújtotta be, névtelenül nyújtották be, vagy az alapvető jogok biztosának megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű.
Lényeges garanciális szabály, hogy az elutasítást minden esetben indokolni kell, valamint a beadványtevőt értesíteni kell a beadvány elutasításáról.
Ha az adott ügy nem tartozik az alapvető jogok biztosának a hatáskörébe, az alapvető jogok biztosa a beadványt - a beadványt előterjesztő egyidejű értesítése mellett - az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.
A 21. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennállásának feltáráshoz megfelelő eszközöket biztosít az alapvető jogok biztosa részére: felvilágosítást vagy vizsgálat lefolytatását kérheti a vizsgált hatóságtól, részt vehet közmeghallgatáson, valamint helyszíni ellenőrzést folytathat.
A 22-23. §-hoz
A Javaslat a helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa, valamint a felhatalmazása alapján vizsgálatot végző munkatársa számára rendelkezésre álló lehetőségeket szabályozza. Ennek keretében biztosítja a vizsgált hatóság helyiségeibe való belépés, az iratokba történő betekintés, illetve a vizsgált hatóság munkatársai meghallgatásának lehetőségét. Egyes szervek sajátos jellegére tekintettel a Javaslat speciális szabályokat állapít meg a belépésre, illetve az adatok megismerésére.
Garanciális szabály, hogy a válaszadásra és nyilatkozattételre felhívott személyeknek meghatározott esetekben joguk van a válaszadás megtagadására.
A 24. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során előfordulhat olyan helyzet, amelyben alappal tehető fel, hogy az alapvető jogok biztosa intézkedésének késedelme esetén természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogai súlyosan sérülnének. A Javaslat ilyenkor - hangsúlyozottan kivételesen - előírja, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálatot végző munkatársa jelezheti ezt az érintett szerv vezetőjének, egyúttal pedig az alapvető jogok biztosának intézkedését kezdeményezi. Ezeket az ügyiraton rögzíteni kell.
A jogsérelem azonnali orvoslásának lehetőségét megteremtő szabály az is, hogy az ügyészséget kell értesíteni, ha a kényszerintézkedés elrendelésének jogszerűtlenségére lehet következtetni.
A 25. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata lefolytatása érdekében a vizsgált hatóság az alapvető jogok biztosával köteles együttműködni. Ha ezt a kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az alapvető jogok biztosa e tényt jelentésében rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön is kiemeli
A 26. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa vizsgálatainak lefolytatása érdekében a törvény szerint hatóságnak nem minősülő szerv vagy személy, valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság közreműködésre köteles, a kért magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt köteles az alapvető jogok biztosa számára megadni. Ennek a kötelezettségnek a megalapozott indok nélküli elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén ezt a tényt az alapvető jogok biztosa jelentésében rögzíti, és azt az éves beszámolójában külön is kiemeli.
A 27. §-hoz
A Javaslat kifejezetten és részletesen rendelkezik az alapvető jogok biztosának adatkezeléséről, minősített adatokhoz való hozzáféréséről, arról, hogy az alapvető jogok biztosa vizsgálat során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök nem nyilvánosak, valamint rendelkezik az alapvető jogok biztosának elektronikus kapcsolattartásáról is.
A 28-29. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának vizsgálata jelentéssel zárul. A Javaslat meghatározza a jelentés tartalmát, előírja annak nyilvánosságát, meghatározza a jelentés nyilvánossága korlátozhatóságának eseteit.
A beadványtevő szempontjából lényeges biztosítékot nyújt az a rendelkezés, mely szerint az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványtevőt értesíti.
A 30. §-hoz
Az ombudsmani vizsgálatok szakmai szabályait, módszereit az ombudsman eddig is maga alakította ki, azonban azt nem volt köteles nyilvánosságra hozni, a Javaslat éppen ezért a normatív utasítás formájának előírásával biztosítja e szabályzatok nyilvánosságát.
A 31. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa a visszásság feltárása esetén a fennálló helyzetet érdemben módosító intézkedés megtételére nem jogosult. Ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a visszásság fennáll, annak orvoslására ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének, amiről egyidejűleg a vizsgált hatóságot is tájékoztatnia kell.
A 32. §-hoz
Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a visszásságot a vizsgált hatóság saját hatáskörében meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a vizsgált hatóság vezetőjénél a visszásság orvoslását. E kezdeményezés rövid úton is történhet. Ezt követően a vizsgált hatóság ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról vagy intézkedéséről értesíti az alapvető jogok biztosát, ha azonban a kezdeményezéssel nem ért egyet, továbbítja azt felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv is tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az alapvető jogok biztosa felé a megtett kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontja illetve intézkedése tekintetében. A Javaslat garanciális okból határidőket állapít meg a fentiek teljesítésére.
A 33-36. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogok biztosának lehetőséget ad arra, hogy - a hatékony jogvédelem elősegítése érdekében - más hatóság vagy jogvédő szerv eljárását kezdeményezhesse. Ez - a vizsgálat megállapításaitól függően - az Alkotmánybíróság, az ügyészség, vagy a szabálysértési, fegyelmi vagy büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv lehet.
Az ügyészségre vonatkozóan további szabály, hogy az alapvető jogok biztosa akkor is megküldheti a beadványt az ügyésznek, ha visszásságot nem állapított meg, de jogszabálysértésre utaló körülményt észlel.
A Javaslat rendezi az alapvető jogok biztosa és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közötti hatáskörmegosztást azzal, hogy amennyiben az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a személyes adatok védelméhez, illetve a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való joggal összefüggő visszásságot észlel, bejelentéssel fordul a Hatósághoz, saját eljárását pedig megszünteti.
A 37. §-hoz
Ha az alapvető jogok biztosának megítélése szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél a jogszabály (közjogi szervezetszabályozó eszköz) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. Az alapvető jogok biztosa a jogszabály jogalkotási törvény szerinti előkészítőjéhez is fordulhat megkereséssel.
A 38. §-hoz
A Javaslat azt az esetet szabályozza, ha az alapvető jogok biztosa által megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy ha az alapvető jogok biztosa az állásfoglalással, megtett intézkedéssel nem ért egyet, az alapvető jogok biztosa az adott ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. A kivizsgálás módjára az alapvető jogok biztosa is tehet javaslatot.
Ha az alapvető jogok biztosa megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti, a Javaslat indítványozási jogot biztosít az alapvető jogok biztosa részére a tekintetben, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre.
Titokvédelmi szempontokra tekintettel speciális szabályokat tartalmaz a Javaslat arra az esetre, ha a visszásság a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek működésével kapcsolatban fordult elő és feltárása minősített adatot érintene. Ilyen esetekben az Országgyűlés helyett a kérdéses üggyel annak hatáskörrel rendelkező bizottsága foglalkozik.
A 39. §-hoz
A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a beadvány alapján tömeges mértékű és súlyos jogsértésre lehet következtetni, az alapvető jogok biztosa olyan szervezetekkel kapcsolatban is eljárást indíthasson, amelyek egyébként nem tartoznak a törvény hatóságfogalma alá. Ebben a kivételes esetben az alapvető jogok biztosának jogosítványai nem a vizsgálatra irányadó általános szabályok szerint alakulnak, hanem annál szűkebbek: arra terjednek ki, hogy írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérjen.
A kivételes vizsgálat eredményeképpen az alapvető jogok biztosa nem az általános intézkedéseket alkalmazhatja, hanem - a jelentésével is biztosított nyilvánossághoz fordulás mellett - kizárólag a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását kezdeményezheti. A hatóság az eljárást köteles haladéktalanul megindítani. Ennek a lehetőségnek kiemelt jelentősége van például környezetvédelmi ügyekben, ahol a veszélyeztető magatartás széles, pontosan nem is feltétlenül meghatározható terjedelmű, és nem ritkán visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethet, és ahol különösen fontos az, hogy a lehető legrövidebb időn belül abbamaradjon a veszélyeztető, károsító tevékenyég, megkezdődjön a károk elhárítása.
A 40. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésnek évente beszámol, az Országgyűlés a beszámolót a benyújtás évében megtárgyalja. A Javaslat szerint az alapvető jogok biztosa éves beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
A 41-42. §-hoz
Az alapvető jogok biztosának tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli és előkészítő teendőket az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala végzi. A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát az alapvető jogok biztosa állapítja meg. Az alapvető jogok biztosa, illetőleg hivatali szervezete működésének, illetőleg önállóságának egyik fontos biztosítéka, hogy a működési költségeket és a szükséges létszámot az állami költségvetés külön fejezetében kell meghatározni. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait a főtitkár gyakorolja.
A Javaslat meghatározza az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának irányítására és vezetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat, a főtitkár és a Hivatalban foglalkoztatottak jogállását.
A 43. §-hoz
A Javaslat felhatalmazó rendelkezéseket állapít meg az alapvető jogok biztosának a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésére szolgáló területre való belépésére vonatkozó részletes szabályok megalkotásának céljából.
A 44. §-hoz
A Javaslat az Alaptörvénnyel egyidejűleg, 2012. január 1-jén lép hatályba.
A 45. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódlásáról, valamint meghatározza, hogy az átmeneti időszak során mikor kell az új jogszabály rendelkezéseit alkalmazni. A Javaslat rendelkezik az Országgyűlési Biztos Hivatalának, valamint vezetőjének jogutódlásáról is.
A 46. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy mely rendelkezései minősülnek az Alaptörvény alapján sarkalatosnak.
A 47-50. §-hoz
A Javaslat elvégzi a jogrendszer egészében a Javaslat által bevezetett változások miatt szükséges törvényi szintű jogszabály-módosításokat.