BH+ 2011.2.72 A kereshetőségi jog megállapításához szükséges jogi érdeknek a perindításkor fenn kell állni [Ptk. 234. §].

A V. külterületén található szántó művelési ágú 0532/2., 0543/4., 0543/5. és 0543/6. hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosa a Magyar Állam, az ingatlanok kezelője pedig a II. r. alperes volt. A II. r. alperes 1991. december 23. napjától felszámolás alatt áll. A kezelői jog megszűnése kapcsán bekövetkezett jogszabályváltozásra tekintettel 2005. szeptember 12. napjával az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, hogy a Magyar Állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a földművelés- és vízügyi miniszter, aki e jogát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján gyakorolja.

2005. október 25-én a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA.) és a felperes ideiglenes földhasználati szerződést kötöttek, amely visszavonásig biztosította a perbeli ingatlanokra vonatkozóan a felperes földhasználati jogát.

A II. r. alperes képviseletében eljáró felszámoló, a R. Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság, mint a felszámolási vagyon körébe tartozó ingatlanokat értékesítette a perbeli ingatlanokat az I. r. alperes részére 2006. július 10. napján, a tulajdonosváltozás bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba 2006. augusztus 8-án megtörtént. Az NFA. 2007. június 18-án a 2006. augusztus 8.-i hatállyal visszavonta a felperes földhasználati jogát.

A felperes a módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az I.-II. r. alperesek között 2006. július 10. napján a perbeli ingatlanokra vonatkozóan létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségét, és az eredeti állapotot állítsa helyre oly módon, hogy a IV. r. alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba jegyeztesse vissza, továbbá állapítsa meg, hogy a felperesnek a NFA.-val kötött ideiglenes földhasználati szerződése változatlanul fennáll.

A felperes előadta, hogy a perbeli ingatlanok nem képezték a II. r. alperes tulajdonát, így azokat a felszámolási eljárásban nem értékesíthette volna. Az I. r. alperes, mivel az ingatlanokat nem a tulajdonostól szerezte meg, azokra tulajdonjogot nem szerezhetett. A felperes a kereshetőségi jogának megalapozására hivatkozott arra, hogy abban az esetben, ha a IV. r. alperes tulajdonjogát visszajegyezteti a bíróság, annak képviselője a felperessel ismételten megkötheti a földhasználati szerződést, valamint hivatkozott arra is, hogy az ingatlanok eladása esetén elővásárlási joga lenne. Előadta azt is, hogy mint állampolgárt megilleti az állami vagyon védelmének joga.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a II. r. alperesnek jogában volt értékesíteni a földterületeket, amelyeket ő jóhiszeműen, ellenérték fejében az ingatlan-nyilvántartásba bízva szerzett meg.

A II. r. alperes kérte a kereset elutasítását. Előadta, hogy álláspontja szerint a felperesnek nincs a perben kereshetőségi joga. A II. r. alperes kezelői joga folytán az ingatlanok a felszámolási vagyon körébe tartoztak, így a felszámolónak jogában állt azokat értékesíteni.

A IV.r. alperes a felperes keresetének teljesítését az érvénytelenség körében nem ellenezte. Előadta, hogy a kezelői jog jogszabályváltozás miatt megszűnt. Ha a vagyonkezelő ingatlannyilvántartási bejegyzésére nem került sor, a bírói gyakorlat jogszerűnek ismerte el a volt kezelő által történt értékesítést is. A jelen ügyben azonban amikor az ingatlanok értékesítésére sor került, az ingatlan-nyilvántartásban már az NFA. szerepelt, így csak a NFA. köthetett volna adásvételi szerződést a IV. r. alperes nevében, erre a II. r. alperes nem volt jogosult. Ellenezte ugyanakkor a felperes azon kereseti kérelmének teljesítését, hogy a megszűnt földhasználati szerződését a bíróság tekintse fennállónak.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesnek a perben nincs kereshetőségi joga. Bár a Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat, a bírói gyakorlat ezt a rendelkezést szűkebben értelmezi, a semmisségre csak az hivatkozhat, aki jogi érdekét, vagy jogszabályban biztosított perindítási jogosultságát igazolni tudja.

A bíróság álláspontja szerint a felperesnek nincs ilyen kereshetőségi joga az ügyben, ugyanis az érvénytelenség megállapítása esetén a jogai nem változnak, semmi adat nincs arra, hogy a IV. r. alperes ismét földhasználati szerződést kötne a felperessel a Magyar Állam tulajdonjogának visszajegyzése esetében, illetve, hogy a felperes tudna elővásárlási jogával élni a későbbiekben. Arra sincs mód, hogy a felperes, mint az állami vagyon védelmezője lépjen fel. A felperes a földhasználati jogosultságát ideiglenes jelleggel, visszavonásig kapta meg, ezt a NFA. visszavonta, a perindításkor azzal a felperes már nem rendelkezett.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezést, a IV. r. alperes pedig csatlakozó fellebbezést nyújtott be. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes által a fellebbezésben előadottakkal szemben az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést. A felperes ugyanis nem konkrét perbehívást jelentett be, hanem tájékoztatást adott arról, hogy kezdeményezte az általa említett szervezetek önkéntes perbelépését.