32014R0223[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete ( 2014. március 11. ) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 223/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és cél

E rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra létrehozza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (a továbbiakban: az alap), és meghatározza az alap célkitűzéseit, támogatásának hatókörét, a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat és az egyes tagállamoknak történő elosztásukat, valamint megállapítja az alap eredményességének és hatékonyságának biztosításához szükséges szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A következő meghatározások kerülnek alkalmazásra:

1.

"alapvető anyagi támogatás" : korlátozott értékű alapvető fogyasztási javak a leginkább rászoruló személyek személyes használatára, például ruhák, lábbelik, tisztálkodási szerek, iskolai felszerelések és hálózsákok;

2.

"leginkább rászoruló személyek" : olyan természetes személyek, legyenek azok egyének vagy az e személyekből álló családok, háztartások vagy csoportok, akiknek rászorultságát a nemzeti illetékes hatóságok által megállapított objektív kritériumokkal összhangban, az érintettekkel konzultálva és az összeférhetetlenséget elkerülve, vagy a partnerszervezetek által meghatározott és az említett illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan kritériumok szerint állapították meg, és amelyek lehetővé tehetik a leginkább rászoruló személyek bizonyos földrajzi területeken történő megcélzását;

3.

"partnerszervezet" : olyan közszervezet és/vagy nonprofit szervezet, amely közvetlenül vagy más partnerszervezetek révén élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást - adott esetben kísérő intézkedésekkel együtt - juttat a leginkább rászoruló személyekhez, vagy olyan tevékenységeket végez, amelyek közvetlenül a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célozzák, és amelynek műveleteit a 32. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében az irányító hatóság választja ki;

4.

"nemzeti program" : bármely program, amely az alap célkitűzéseivel legalább részben megegyező célkitűzésekkel rendelkezik, és amelyet valamely közszervezet vagy nonprofit szervezet hajt végre nemzeti, regionális vagy helyi szinten;

5.

"élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító operatív program (OP I)" : olyan operatív program, amely élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás juttatását támogatja a leginkább rászoruló személyek számára, adott esetben olyan kísérő intézkedésekkel kombinálva, amely a leginkább rászoruló személyek társadalmi kirekesztésének enyhítését célozza;

6.

"a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célzó operatív program (OP II)" : olyan operatív program, amely a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célzó, az aktív munkaerő-piaci intézkedésektől eltérő, nem pénzügyi és nem anyagi támogatásból álló tevékenységeket támogatja;

7.

"művelet" : az érintett operatív program irányító hatósága által vagy hatáskörében kiválasztott projekt, szerződés vagy intézkedés, amely hozzájárul azon operatív program célkitűzéseihez, amelyhez kapcsolódik;

8.

"befejezett művelet" : olyan művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kifizetést elvégeztek, és a megfelelő operatív programból származó támogatást kifizették a kedvezményezettek részére;

9.

"kedvezményezett" : a közszférához vagy a magánszférához tartozó szerv, amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért;

10.

"végső kedvezményezett" : az e rendelet 4. cikkében meghatározott támogatásban részesülő leginkább rászoruló személy vagy személyek;

11.

"kísérő intézkedések" : az élelmiszerosztáson és/vagy az alapvető anyagi támogatásnyújtáson túlmutató tevékenységek, amelyek célja a társadalmi kirekesztés enyhítése, és/vagy a társadalmi vészhelyzetek nagyobb részvételen alapuló és fenntarthatóbb kezelése, például a kiegyensúlyozott étrendre vonatkozó iránymutatás és költségvetés-kezelési tanácsadás;

12.

"közkiadás" : közpénzekből nyújtott hozzájárulás műveletek finanszírozására, amelyek forrása nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervek költségvetéséből, az Unió alaphoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből vagy közigazgatási szervek társulásainak, illetve a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 1. cikkének (9) bekezdése szerinti közjogi intézmények költségvetéséből származik;

13.

"közreműködő szervezet" : bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely irányító hatóság vagy igazoló hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában;

14.

"számviteli év" : a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében ez a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-től2024. június 30-ig tart;

15.

"pénzügyi év" : a január 1. és december 31. közötti időszak;

16.

"szabálytalanság" : az uniós jog vagy az alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jog valamely rendelkezésének egy, az alap végrehajtásában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti;

17.

"gazdasági szereplő" : az alapból nyújtott támogatás végrehajtásában részt vevő természetes vagy jogi személy vagy egyéb jogalany, a közigazgatási szerv jogkörét gyakorló tagállam kivételével;

18.

"rendszerszintű szabálytalanság" : bármely szabálytalanság, amely esetében fennáll az ismétlődés lehetősége, amely nagy valószínűséggel hasonló művelettípusok esetében következik be, és amelyet valamely irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányossága okoz, beleértve azt is, hogy nem történt meg az e rendelet szerinti megfelelő eljárások kialakítása;

19.

"az irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányossága" : olyan hiányosság, amely jelentős javító intézkedéseket tesz szükségessé a rendszerben, és amely az alapot szabálytalanságok jelentős kockázatának teszi ki, és amelynek megléte nem egyeztethető össze egy, az irányítási és kontrollrendszer működéséről adott fenntartás nélküli auditvéleménnyel.

3. cikk

Célkitűzések

(1) Az alap azáltal ösztönzi a társadalmi kohéziót, fokozza a társadalmi befogadást és végül ezáltal hozzájárul a szegénység felszámolásának célkitűzéséhez az Unión belül, hogy az Európa 2020 stratégiának megfelelően hozzájárul a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek számát legalább 20 millióval csökkenteni kívánó célkitűzés megvalósításához, egyúttal kiegészítve a strukturális alapokat. Az alap a leginkább rászoruló személyek számára nyújtott nem pénzügyi támogatás - élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás juttatása a leginkább rászoruló személyeknek és a társadalmi befogadásukat célzó tevékenységek - biztosításával hozzájárul a szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló egyedi célkitűzés megvalósításához.

E célkitűzést és az alap végrehajtásának eredményeit minőségi és mennyiségi szempontból értékelni kell.

(2) Az alap kiegészíti a szegénység felszámolását és a társadalmi befogadást elősegítő fenntartható nemzeti szakpolitikákat, amelyek továbbra is tagállami hatáskörben maradnak.

4. cikk

A támogatás köre

(1) Az alap olyan nemzeti programokat támogat, amelyek keretében a tagállamok által kiválasztott partnerszervezeteken keresztül élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást juttatnak a leginkább rászoruló személyek számára.

A leginkább rászoruló személyek élelmiszer-ellátásának növelése és diverzifikálása, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentése és megelőzése érdekében az alap támogathat élelmiszer-adományok gyűjtéséhez, szállításához, tárolásához és elosztásához kapcsolódó tevékenységeket.

Az alap kísérő intézkedéseket is támogathat az élelmiszer és/vagy az alapvető anyagi támogatás kiegészítéseképpen.

(2) Az alap támogatja a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadásához hozzájáruló tevékenységeket.

(3) Az alap uniós szinten előmozdítja a kölcsönös tanulást, a hálózatépítést és a bevált gyakorlatok terjesztését a leginkább rászoruló személyeknek nyújtott nem pénzügyi támogatás területén.

5. cikk

Elvek

(1) Az Unió költségvetésének az alap számára juttatott részét a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében hajtják végre a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban, a Bizottság kezdeményezésére végzett technikai segítségnyújtás kivételével, amelyet a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlen irányítás keretében hajtanak végre.

(2) A Bizottság és a tagállamok - valamennyi tagállam sajátos helyzetének figyelembevételével - biztosítják, hogy az alapból származó támogatás összhangban legyen az Unió vonatkozó szakpolitikáival és prioritásaival, és kiegészítse az Unió egyéb eszközeit.

(3) Az alapból származó támogatás a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés révén kerül megvalósításra, a szubszidiaritás elvének megfelelően.

(4) A tagállamok és az általuk erre a célra kijelölt szervek feladata az operatív programok végrehajtása és az e rendelet szerinti feladataik elvégzése a tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretének megfelelően és e rendelet betartásával.

(5) Az alap végrehajtására és felhasználására - különösen a pénzügyi és igazgatási források felhasználására - vonatkozó, a jelentéstétellel, értékeléssel, irányítással és kontrollal kapcsolatos intézkedéseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét a nyújtott támogatás mértékének tekintetében, valamint a főként önkéntesek révén működő szervezetek korlátozott adminisztratív kapacitásait.

(6) A saját felelősségi körüknek megfelelően és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság és a tagállamok biztosítják az Európai Szociális Alappal (ESZA), valamint más vonatkozó uniós szakpolitikákkal, stratégiákkal és eszközökkel, különösen az egészségügyhöz és az élelmiszer-pazarláshoz kapcsolódó uniós kezdeményezésekkel történő koordinációt.

(7) A Bizottság, a tagállamok és a kedvezményezettek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét alkalmazzák a költségvetési rendelet 30. cikkének megfelelően.

(8) A Bizottság és a tagállamok biztosítják az alap eredményességét, különösen a monitoring, a jelentéstétel és az értékelés révén.

(9) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az operatív programokat az érintettekkel való konzultációk során a partnerség elvének tiszteletben tartásával készítsék el, programozzák, hajtsák végre, vonják monitoring alá és értékeljék, az e rendeletben rögzítettek szerint.

(10) A Bizottság és a tagállamok megteszik az alap eredményességének biztosításához szükséges lépéseket, és az alappal kapcsolatos szerepüket a kedvezményezettek adminisztratív terhei csökkentését célozva látják el.

(11) A Bizottság és a tagállamok biztosítják a nők és a férfiak közötti egyenlőség és a nemi dimenzió integrálásának figyelembevételét és az alap elkészítésének, programozásának, irányításának és végrehajtásának, monitoringjának és értékelésének különböző szakaszaiban, valamint a tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok, illetve a bevált gyakorlatok cseréje során. Ahol lehetséges, a Bizottság és a tagállamok nemek szerint lebontott adatokat használ.

A Bizottság és a tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alaphoz, valamint az alap által támogatott programokhoz és műveletekhez való hozzáférés megszerzése során.

(12) Az alap által támogatott műveletek megfelelnek az alkalmazandó uniós jognak és az uniós jog alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jognak (alkalmazandó jog). Az alap különösen csak olyan élelmiszer- vagy áruelosztás támogatására használható fel, amely megfelel a fogyasztói termékbiztonságra vonatkozó uniós jognak.

(13) A tagállamok és a kedvezményezettek a leginkább rászoruló személyek szükségleteihez kapcsolódó objektív kritériumok alapján választják ki az élelmiszereket és/vagy az alapvető anyagi támogatást. Az élelmiszer-ipari termékek és adott esetben áruk kiválasztási szempontjai ugyancsak figyelembe veszik az éghajlati és környezeti vonatkozásokat, különösen az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából. Adott esetben a kiosztani kívánt élelmiszer-ipari termékek típusának kiválasztása során figyelembe veszik a leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez való hozzájárulást is.

(14) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az ezen alap keretében biztosított segítségnyújtás a leginkább rászoruló személyek méltóságát tiszteletben tartva történjék.

II. CÍM

FORRÁSOK ÉS PROGRAMOZÁS

6. cikk

Globális források

(1) A 2014-2020 közötti időszak vonatkozásában az alapból finanszírozandó költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló források összege 2011. évi árakon 3 395 684 880 EUR, a II. mellékletben meghatározott éves bontással összhangban.

(2) A Covid19 kitörésére adott válaszként elkülönített, a 6a. cikkben említettek szerinti kiegészítő források kivételével a 2014-2020 közötti időszakban az egyes tagállamok számára az alapból nyújtandó összegek elosztását a III. melléklet tartalmazza. Az egyes tagállamok számára rendelkezésre álló minimális összeg az egész időszakra nézve 3 500 000 EUR.

(3) A programozás, majd az Unió általános költségvetésébe történő későbbi belefoglalás céljából a források összegének évi 2 %-os indexálására kerül sor.

(4) A globális források 0,35 %-át a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtásra kell fordítani.

6a. cikk

Kiegészítő források a Covid19 kitörésével összefüggő válságra adott válaszul

(1) A tagállam által megfelelőnek tartott esetben a Covid19 kitörésével összefüggő válságra adott válaszul növelni kell az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett forrásokat, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 92b. cikke (5) bekezdésének hetedik albekezdésével összhangban, az említett bekezdésben megállapított megfelelő feltételek szerint. A kiegészítő források az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet ( 3 ) 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételnek minősülnek, és azokra az említett rendelet 3. cikkének (3), (4), (7) és (9) bekezdése vonatkozik. A kiegészítő források hatással lehetnek a 2021. és 2022. évi költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(2) A 7. cikk (1) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kiegészítő forrásokban részesülő operatív programok esetében az időszak 2022. december 31-ig tart.

(3) E rendelet 38. cikkének első bekezdésétől eltérve a kiegészítő forrásokra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat az egyes programok vonatkozásában 2021-ben és 2022-ben kell teljesíteni.

Az e rendelet 59. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kiegészítő forrásokhoz kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokat a programok zárása esetén követendő szabályokkal összhangban kell visszavonni.

(4) A 44. cikk (1) bekezdésében említett előfinanszírozáson túl a Bizottság - egy programnak a kiegészítő források elosztása céljából történő módosítását jóváhagyó bizottsági határozatot követően - a 2021. évre elkülönített kiegészítő források 11 %-ának megfelelő előfinanszírozási összeget fizet.

Az első albekezdésben meghatározott kezdeti előfinanszírozáson felül a Bizottság 2022-ben a programokhoz a 2021-es évre elkülönített REACT-EU források 4 %-át fizeti ki kiegészítő kezdeti előfinanszírozásként. Azon tagállamok programjai esetében, amelyekben 2022. február 24. és 2022. március 23. között az Ukrajnából érkező személyek aránya meghaladta nemzeti népességük 1 %-át, az említett százalékos arányt 34 %-ra kell növelni.

Az első és a második albekezdésben említett kezdeti előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az operatív program zárásakor teljes egészében kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.

(5) A 20. cikktől eltérve az e cikk (1) bekezdése szerinti kiegészítő forrásokra akár 100 %-os társfinanszírozási arány is alkalmazható.

7. cikk

Operatív programok

(1) E rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül minden tagállam benyújt a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozóan egy OP I-et és/vagy OP II-t a Bizottságnak, amely a következő információkat tartalmazza:

(2) Az OP I tartalmazza:

a) az anyagi nélkülözés operatív program keretében kezelni kívánt típusának vagy típusainak azonosítása és kiválasztásának indokolása, valamint az anyagi nélkülözés egyes kezelni kívánt típusai tekintetében az élelmiszer-elosztás és/vagy alapvető anyagi támogatás, valamint adott esetben a biztosítani kívánt kísérő intézkedések fő jellemzőinek ismertetése, a 16. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelés eredményeire figyelemmel;

b) az anyagi nélkülözés egyes kezelni kívánt típusainak megfelelő nemzeti program vagy programok ismertetése;

c) a leginkább rászoruló személyekre vonatkozó támogathatósági szempontokat meghatározó mechanizmus ismertetése, szükség esetén az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerinti bontásban;

d) a műveletekre vonatkozó kiválasztási szempontok és a kiválasztási mechanizmus - szükség esetén a kezelni kívánt anyagi nélkülözés típusa szerint megkülönböztetett - ismertetése;

e) a partnerszervezetekre vonatkozó kiválasztási szempontok, szükség esetén az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerinti bontásban;

f) az ESZA-nak kiegészítő jelleget biztosító mechanizmus ismertetése;

g) az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusa szerinti bontásban ismertető táblázatot tartalmazó pénzügyi terv az egész programozási időszakra, valamint a megfelelő kísérő intézkedések.

(3) Az OP II tartalmazza:

a) a program társadalmi kohézió előmozdításához és a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulásának stratégiája, összhangban az Európa 2020 stratégiával, beleértve a támogatás prioritásai kiválasztásának indokolását is;

b) az operatív program egyedi, a nemzeti szükségletek azonosítása alapján meghatározott célkitűzései, tekintettel a 16. cikknek megfelelően elvégzett előzetes értékelésre. Az előzetes értékelést az operatív program benyújtásával egy időben kell benyújtani a Bizottságnak;

c) pénzügyi terv, amely tartalmaz egy, az operatív programokból származó támogatásra vonatkozó teljes pénzügyi előirányzat összegét a fellépés típusa szerinti bontásban az egész programozási időszakra ismertető táblázatot;

d) a megcélozni kívánt leginkább rászoruló személyek azonosítása;

e) a megfelelő nyújtott kiadásokkal kapcsolatos pénzügyi mutatók;

f) az egyedi célkitűzések esetében várt eredmények és a megfelelő programspecifikus teljesítmény- és eredménymutatók bázisértékekkel és célértékekkel;

g) a támogatni kívánt fellépések típusainak és példáinak, valamint a b) pontban szereplő egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulásuknak az ismertetése, beleértve a műveletek kiválasztásának vezérlőelveit és adott esetben a kedvezményezettek típusainak azonosítását is;

h) az ESZA-val való kiegészítő jelleg biztosítása, valamint a tevékenységek közötti átfedések és a kettős finanszírozás elkerülését célzó mechanizmus ismertetése.

(4) Minden operatív program tartalmazza továbbá:

a) az irányító hatóság, adott esetben az igazoló hatóság, az audithatóság és azon szerv azonosítása, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít, valamint a monitoringeljárás ismertetése;

b) valamennyi érintett és adott esetben az illetékes regionális, helyi és más közigazgatási szerveknek, az operatív program elkészítésében történő részvételét biztosító intézkedések ismertetése;

c) a 27. cikk (4) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának ismertetése, beleértve a kedvezményezetteknek az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket;

d) az alapból származó támogatásra tervezett pénzügyi előirányzat összegének évenkénti bontását, valamint a társfinanszírozás mértékét a 20. cikkel összhangban tartalmazó táblázatot magában foglaló pénzügyi terv;

A 7. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett, az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást közvetlenül juttató partnerszervezetek saját maguk vagy más szervezetekkel együttműködve olyan anyagi támogatás nyújtását kiegészítő tevékenységeket látnak el, adott esetben az illetékes szolgálatok felé átirányítva, amelyek célja a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadásának megvalósítása, függetlenül attól, hogy az alap támogatja-e ezeket a tevékenységeket. Azonban az ilyen kísérő intézkedések nem lehetnek kötelezőek azokban az esetekben, amikor az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást kizárólag a leginkább rászoruló gyermekeknek nyújtják gyermekgondozó vagy hasonló jellegű intézményekben.

(5) A tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság operatív programokat dolgoz ki. A tagállam vagy a tagállam által kijelölt hatóság együttműködik minden érintettel, valamint adott esetben az illetékes regionális, helyi és más közigazgatási szervekkel. A tagállamok biztosítják, hogy az operatív programok szorosan kapcsolódjanak a társadalmi befogadást célzó nemzeti szakpolitikákhoz.

(6) A tagállamok adott esetben az I. mellékletben meghatározott minták szerint készítik el operatív programjaik tervezetét.

8. cikk

Az operatív programok elfogadása

(1) A Bizottság értékeli az egyes operatív programok összhangját e rendelettel, valamint annak az alap célkitűzéseihez való hozzájárulását, figyelembe véve a 16. cikkel összhangban elvégzett előzetes értékelést. A Bizottság biztosítja, hogy ne legyen átfedés egyetlen, az ESZA-ból finanszírozott tagállami operatív programmal sem.

(2) A Bizottság az operatív program benyújtását követő három hónapon belül észrevételeket tehet. A tagállam megadja a Bizottság számára az összes további szükséges információt és adott esetben felülvizsgálja a javasolt operatív programot.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján legkésőbb a tagállam általi benyújtást követő hat hónapon belül elfogad minden operatív programot, feltéve hogy a Bizottság által a (2) bekezdéssel összhangban tett észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették.

9. cikk

Az operatív programok módosítása

(1) A tagállamok az operatív program módosítására vonatkozó kérelmet nyújthatnak be. A kérelemhez csatolni kell a felülvizsgált operatív programot és a módosítás indokolását.

(2) A Bizottság értékeli az (1) bekezdéssel összhangban megadott információkat, figyelembe véve a tagállam által benyújtott indokolást. A Bizottság észrevételeket tehet, a tagállam pedig megadja a Bizottság számára az összes szükséges további információt.

(3) A Bizottság az operatív program tagállam általi benyújtása után legkésőbb négy hónappal végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja annak módosítását, feltéve hogy a Bizottság által tett észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették.

(4) Az (1), a (2), illetve a (3) bekezdés nem alkalmazandó az operatív program azon elemeinek módosítása esetén, amelyeket az operatív programok tekintetében az I. mellékletben meghatározott minták 3.5. és 3.6. alszakasza, illetve 4. szakasza tartalmaz, illetve - amennyiben azok módosítására a COVID-19-járvánnyal kapcsolatos válságra való reagálás következtében kerül sor - a 7. cikk (2) bekezdésének a)-e) és g) pontjában meghatározott elemek módosítása esetén.

A tagállam az első albekezdésben említett, az elemek módosítására vonatkozóhatározatáról az annak meghozatalától számított egy hónapon belül értesíti a Bizottságot. A határozat tartalmazza a hatálybalépése időpontját, amely nem előzheti meg az elfogadásának időpontját.

Az első és a második albekezdés valamely, az Oroszországi Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívásokat kezelő operatív program elemeinek módosítása céljából is alkalmazandó.

10. cikk

A bevált gyakorlatok cseréje

A Bizottság elősegíti a leginkább rászoruló személyek részére biztosított nem pénzügyi segítségnyújtás területén folytatott tapasztalatcserét, kapacitás- és hálózatépítést, valamint a lényeges eredmények terjesztését, többek között egy weboldal révén.

A területen tevékenykedő olyan szervezetek is bevonhatók, amelyek nem veszik igénybe az alap forrásait.

A Bizottság ezenfelül évente legalább egy alkalommal konzultál a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő szervezetekkel az alapból származó támogatás végrehajtásáról, majd az ilyen konzultációt követően kellő időben jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság is elősegíti az alappal kapcsolatos releváns eredmények, jelentések és információk online terjesztését.

III. CÍM

MONITORING, ÉRTÉKELÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

11. cikk

Az OP II monitoring-bizottság

(1) A tagállam számára egy OP II elfogadásáról szóló határozatról megküldött értesítést követő három hónapon belül a tagállam - az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretének megfelelően - az irányító hatósággal egyetértésben létrehozza vagy kijelöli a program végrehajtását monitoring alá vonó bizottságot.

(2) Minden monitoring-bizottság - az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretein belül - kidolgozza és elfogadja a saját eljárási szabályzatát.

(3) A monitoring-bizottság összetételéről a tagállam határoz, feltéve, hogy a monitoring-bizottság az érintett tagállami hatóságok, a közreműködő szervezetek és valamennyi érintett, továbbá adott esetben az illetékes regionális, helyi és más közigazgatási szervek képviselőiből áll. Az illetékes regionális, helyi és más hatóságok, valamint az érintettek képviselőit az adott szervezetek átlátható eljárások révén delegálják a monitoring-bizottságba. A monitoring-bizottság minden tagja rendelkezhet szavazati joggal. A monitoring-bizottság tagjainak listáját közzéteszik.

(4) A Bizottság tanácsadói minőségben részt vesz a monitoring-bizottság munkájában.

(5) A monitoring-bizottság elnöke a tagállam vagy az irányító hatóság képviselője.

12. cikk

Az OP II monitoring-bizottság feladatai

(1) A monitoring-bizottság évente legalább egyszer ülésezik és felülvizsgálja a program végrehajtását és az egyedi célkitűzései teljesítése terén elért eredményeit. Ennek során figyelembe veszi a pénzügyi adatokat, a közös és programspecifikus mutatókat, beleértve az eredménymutatók értékének változásait, illetve a számszerűsített célértékek teljesítése terén elért eredményeket és adott esetben a minőségi elemzések eredményeit.

(2) A monitoring-bizottság megvizsgálja a program teljesítését érintő valamennyi kérdést, különösen a következőket:

a) az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján az operatív program konkrét célértékeinek teljesítése terén elért eredmények, beleértve az értékelés megállapításait is;

b) a tájékoztatással és a kommunikációval kapcsolatos intézkedések végrehajtása;

c) a férfiak és a nők közötti egyenlőséget, az esélyegyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet figyelembe vevő és előmozdító intézkedések.

(3) A monitoring-bizottság a következőket vizsgálja és hagyja jóvá:

a) a műveletek kiválasztási módszertana és kritériumai, összhangban a 7. cikk (3) bekezdésének f) pontjában rögzített vezérelvekkel;

b) az éves végrehajtási jelentések és záró végrehajtási jelentések;

c) az irányító hatóság által az operatív program módosítására tett javaslatok.

(4) A monitoring-bizottság a program végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos észrevételeket intézhet az irányító hatósághoz.

Monitoring alá vonja az észrevételek eredményeképpen hozott intézkedéseket.

13. cikk

Végrehajtási jelentések és mutatók

(1) 2015-től 2023-ig minden év június 30-ig a tagállamok éves végrehajtási jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző pénzügyi évben végrehajtott operatív programról.

Az első albekezdéstől eltérve, a 2019. évre vonatkozó éves végrehajtási jelentés benyújtásának határideje 2020. szeptember 30.

(2) A tagállamok az éves végrehajtási jelentés tervezetét a (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglaltaknak megfelelően készítik el, beleértve a közös mutatók listáját, valamint a társadalmi befogadást elősegítő operatív programok esetében a programspecifikus mutatók listáját.

A tagállamok az összeférhetetlenségeket elkerülve konzultálnak az érintettekkel az OP I-re vonatkozó végrehajtási jelentésekről. Az érintettek észrevételeiről készített összefoglalót csatolni kell a jelentéshez.

(3) Az éves végrehajtási tervek akkor fogadhatóak el, ha tartalmazzák a (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglaltaknak megfelelően előírt valamennyi információt. Amennyiben a jelentés nem elfogadható, a Bizottság az éves végrehajtási jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja erről az érintett tagállamot. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem tájékoztatta a tagállamot, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A Bizottság megvizsgálja az éves végrehajtási jelentést, és annak kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az észrevételeiről.

Amennyiben a Bizottság nem tesz észrevételeket a tagállam részére a fenti határidőn belül, akkor a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.

(5) A tagállamok legkésőbb 2026. február 15-ig zárójelentést nyújtanak be az operatív program végrehajtásáról, az 52. cikkben meghatározott lezárási dokumentumokkal együtt.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2014. július 17-ig a 62. cikkben foglaltaknak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek rögzítik az éves végrehajtási jelentések és záró végrehajtási jelentések tartalmát, ideértve a közös mutatók listáját.

(7) A Bizottság észrevételeket tehet a tagállamok részére az operatív program végrehajtására vonatkozóan. Az irányító hatóság három hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a végrehajtott korrekciós intézkedésekről.

(8) Az irányító hatóság minden egyes éves végrehajtási jelentés és a záró végrehajtási jelentés tartalmáról összefoglalót tesz közzé.

(9) A Bizottság az éves végrehajtási jelentések és a záró végrehajtási jelentések összefoglalóját kellő időben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(10) A végrehajtási jelentésekkel kapcsolatos eljárás a juttatott forrásokhoz és a támogatás jellegéhez képest nem lehet túl bonyolult, és nem okozhat szükségtelen adminisztratív terheket.

14. cikk

Felülvizsgálati ülések

(1) A Bizottság és a tagállamok 2014-től 2023-ig - eltérő megállapodás hiányában - évente egy alkalommal üléseznek, hogy felülvizsgálják az operatív program végrehajtása terén tett előrelépéseket, figyelembe véve az éves végrehajtási jelentést és adott esetben a Bizottság 13. cikk (7) bekezdésében említett észrevételeit.

(2) A felülvizsgálati ülés elnöki tisztségét a Bizottság tölti be. Az érintetteket meg kell hívni az OP I felülvizsgálati ülésein való részvételre az említett ülések azon részeinek kivételével, amikor részvételük összeférhetetlenséghez vagy az audit ügyekre vonatkozó titoktartás megsértéséhez vezetne.

(3) A tagállam biztosítja, hogy a felülvizsgálati ülés után megfelelően nyomon kövessék a Bizottság esetleges észrevételeit, és a következő pénzügyi évi vagy - adott esetben - a következő évekre vonatkozó végrehajtási jelentésben kitér erre a nyomon követésre.

15. cikk

Az értékelésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A tagállamok biztosítják az értékelések elvégzéséhez szükséges forrásokat, továbbá az értékelésekhez szükséges - többek között a 13. cikkben említett közös mutatókra vonatkozó - adatok előállításához és gyűjtéséhez szükséges eljárások rendelkezésre állását.

(2) Az értékeléseket az operatív program végrehajtásáért felelős hatóságoktól független szakértők végzik. Minden értékelést teljes egészében nyilvánosságra kell hozni, ugyanakkor azok nem tartalmazhatnak a végső kedvezményezettek személyazonosságára vonatkozó információkat.

(3) Az értékelések a juttatott forrásokhoz vagy a támogatás jellegéhez képest nem lehetnek túl bonyolultak, és nem okozhatnak szükségtelen adminisztratív terheket.

16. cikk

Előzetes értékelés

(1) A tagállamok minden egyes operatív program vonatkozásában előzetes értékelést végeznek.

(2) Az előzetes értékelést az operatív program előkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni. Ezt az operatív programmal egyidejűleg, vezetői összefoglalóval együtt kell benyújtani a Bizottságnak.

(3) Az OP I előzetes értékelése a következő elemeket méri fel:

a) a 2020-ig a szegénységben élők, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett lakosok számának 20 millióval történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás, tekintettel az anyagi nélkülözés kiválasztott kezelni kívánt típusára, és figyelembe véve a szegénység és társadalmi kirekesztés, valamint az anyagi nélkülözés tekintetében felmerülő nemzeti szükségleteket;

b) a javasolt operatív program belső koherenciája, valamint annak kapcsolata más releváns pénzügyi eszközökkel;

c) a költségvetési források elosztása és az operatív program célkitűzései közötti összhang;

d) a várható teljesítmények eredményekhez és ezáltal az alap célkitűzéseihez való hozzájárulása;

e) az érintettek részvétele;

f) az operatív program monitoringja és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmassága.

(4) Az OP II előzetes értékelése a következő elemeket méri fel:

a) figyelembe véve a nemzeti igényeket, az Európa 2020 stratégiával összhangban a társadalmi kohézió és a szegénység csökkentése elősegítéséhez való hozzájárulás;

b) a javasolt operatív program belső koherenciája, valamint annak kapcsolata más kapcsolódó pénzügyi eszközökkel, különösen az ESZA-val;

c) a költségvetési források elosztása és a program célkitűzései közötti összhang;

d) a javasolt programspecifikus mutatók relevanciája és egyértelműsége;

e) a várható teljesítmények miként járulnak hozzá az eredményekhez;

f) a mutatók számszerűsített célértékei reálisak-e, tekintettel az alapból előirányzott támogatásra;

g) a javasolt támogatási forma indokoltsága;

h) a program irányításához szükséges emberi erőforrások és adminisztratív kapacitás megfelelősége;

i) a program monitoring alá vonását és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmassága;

j) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és mindennemű megkülönböztetés megakadályozása érdekében tervezett intézkedések megfelelősége.

17. cikk

Értékelés a programozási időszak során

(1) A Bizottság 2018. december 31-ig benyújtja az alap félidős értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére értékelheti az operatív programokat.

(3) Valamely OP I irányító hatósága a programozási időszak során értékelheti az operatív program eredményességét és hatékonyságát.

(4) Valamely OP I irányító hatósága 2017-ben és 2022-ben a Bizottság által elfogadott minta szerint strukturált felmérést készít a végső kedvezményezettekről. A Bizottság az érintettekkel folytatott konzultációt követően a mintát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. A végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Az OP II irányító hatósága 2022. december 31-ig legalább egy értékelést végez. Az értékelés felméri a támogatott műveletek eredményességét, hatékonyságát és hatását. Biztosítani kell a megfelelő nyomon követést.

18. cikk

Utólagos értékelés

A Bizottság saját kezdeményezésére és a tagállamokkal szoros együttműködésben, külső szakértők segítségével utólagos értékelést végez az alap eredményességéről és hatékonyságáról és a kapott eredmények fenntarthatóságáról, valamint az alap hozzáadott értékének felmérése céljából. Az utólagos értékelést 2024. december 31-ig kell befejezni.

19. cikk

Tájékoztatás és kommunikáció

(1) Az alap által támogatott intézkedésekről a Bizottság és a tagállam információt szolgáltat, és népszerűsíti azokat. A tájékoztatás címzettjei elsősorban a leginkább rászoruló személyek, valamint a szélesebb közönség és a média. A tájékoztatás kiemeli az Unió szerepét és biztosítja az alapból, a tagállamoktól és a partnerszervezetektől származó, az Unió társadalmi kohéziós célkitűzéseihez való hozzájárulás láthatóságát, a végső kedvezményezettek megbélyegzése nélkül.

(2) Az alapból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében az irányító hatóság listát vezet az alap által támogatott műveletekről egy adatokat tartalmazó táblázat formájában, amely lehetővé teszi az adatok szétválogatását, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és könnyű internetes közzétételét. A műveletek listája legalább a következő információkat tartalmazza:

a) kedvezményezett neve, lakcíme;

b) a kiutalt uniós támogatás;

c) az OP I esetében az anyagi nélkülözés kezelni kívánt típusát.

Az irányító hatóság legalább tizenkét havonta aktualizálja a műveletek listáját.

(3) Egy művelet végrehajtása során a kedvezményezettek és a partnerszervezetek úgy tájékoztatják a nyilvánosságot az alaptól kapott támogatásról, hogy a nyilvánosság számára jól látható helyen vagy legalább egy - a műveletről, többek között az Uniótól kapott pénzügyi támogatásról tájékoztató - (minimum A3-as méretű) plakátot, vagy egy megfelelő méretű európai uniós emblémát helyeznek el. Ezt az előírást az OP I és/vagy az OP II minden egyes megvalósítási helyszínén a végső kedvezményezettek megbélyegzése nélkül teljesítik, kivéve, ha az elosztás körülményei miatt erre nincs lehetőség.

A saját weboldallal rendelkező kedvezményezettek és partnerszervezetek rövid leírást is közölnek a műveletről, megemlítve annak céljait és eredményeit, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást.

(4) A kedvezményezett és a partnerszervezetek valamennyi tájékoztatási és kommunikációs intézkedésükben elismerik az alapból a művelet számára nyújtott támogatást, feltüntetve az Unió jelképét, valamint az Unióra és az alapra utaló hivatkozást.

(5) Az irányító hatóság a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja a kedvezményezetteket a műveletek listájának közzétételéről. Az irányító hatóság tájékoztatási és kommunikációs segédanyagokat biztosít, beleértve elektronikus formátumú mintákat, hogy megkönnyítse a kedvezményezettek és a partnerszervezetek számára a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítését.

(6) Az OP II esetében:

a) a tagállam vagy az irányító hatóság feladatai:

i. az operatív program elindulását nyilvánosságra hozó nagyszabású tájékoztató kampány megszervezése; továbbá

ii. évente legalább egy olyan nagyszabású tájékoztató kampány szervezése, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az alkalmazott stratégiákat, és/vagy bemutatja az operatív program által elért eredményeket, beleértve adott esetben a műveletek példáit;

b) valamely művelet végrehajtása során a kedvezményezett tájékoztatja a nyilvánosságot az alaptól kapott támogatásról, gondoskodva arról, hogy a műveletben részt vevőket tájékoztassák az alaptól kapott támogatásról;

c) minden dokumentumnak, beleértve az e műveletekre vonatkozó részvételi vagy egyéb igazolást, tartalmaznia kell egy nyilatkozatot arról, hogy az operatív program végrehajtása az alap támogatásával történt;

d) az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek hozzáférjenek a finanszírozási lehetőségekre, a pályázati felhívások kiírására és feltételeire, valamint a támogatni kívánt műveletek kiválasztására vonatkozó információkhoz.

(7) A személyes adatoknak az e rendelet 15-19. cikke értelmében történő feldolgozása során az irányító hatóság, valamint a kedvezményezettek és a partnerszervezetek a 95/46/EK irányelvnek megfelelően járnak el.

IV. CÍM

AZ ALAPBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

20. cikk

Társfinanszírozás

(1) Az operatív program társfinanszírozási aránya az elszámolható kiadások legfeljebb 85 %-a. A 21. cikk (1) bekezdésében ismertetett körülmények között az arány növelhető. A tagállamok szabadon dönthetnek az alap tevékenységeinek nemzeti forrásból történő további támogatásáról.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve, egy tagállam kérésére 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazható a kifizetési kérelmekben a 2020. július 1-jén kezdődő és 2021. június 30-án végződő számviteli év során bejelentett közkiadásokra.

A társfinanszírozási arány módosítására irányuló kérelmeket az operatív programok módosítására vonatkozó, a 9. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell benyújtani, és azokhoz csatolni kell egy felülvizsgált programot. A 100 %-os társfinanszírozási arány csak abban az esetben alkalmazható, ha a Bizottság az operatív program releváns módosítását az utolsó időközi kifizetési kérelemnek a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban történő benyújtása előtt jóváhagyja.

A 2021. július 1-jén kezdődő számviteli évre vonatkozó első kifizetési kérelem benyújtása előtt a tagállamok megküldik az operatív programok tekintetében az I. mellékletben meghatározott minták 5.1. szakaszában említett táblázatot, megerősítve a 2020. június 30-án végződő számviteli év során alkalmazott társfinanszírozási arányt.

(1b) Az (1) bekezdéstől eltérve, 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazható a 2021. július 1-jén kezdődő és 2022. június 30-án végződő számviteli év során benyújtott kifizetési kérelmekben bejelentett kiadásokra.

A 9. cikk (1), (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazásához nem szükséges a program módosítását jóváhagyó bizottsági határozat. A tagállam megküldi a Bizottságnak az operatív programok I. mellékletben meghatározott mintáinak 5.1. alszakaszában említett felülvizsgált pénzügyi táblázatokat. A 100 %-os társfinanszírozási arány csak akkor alkalmazandó, ha a pénzügyi táblázatokat a 2021. július 1-jén kezdődő és 2022. június 30-án végződő számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban megküldik a Bizottságnak.

(2) A Bizottság operatív programot elfogadó határozata rögzíti az operatív program esetében alkalmazandó társfinanszírozási arányt és az alapból igénybe vehető támogatás maximális összegét.

(3) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedések 100 %-os finanszírozási aránya engedélyezett.

21. cikk

Kifizetések emelése az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok esetében

(1) A tagállam kérésére az időközi kifizetést és a végső egyenleg összegét az operatív programra vonatkozó társfinanszírozási arányhoz képest tíz százalékponttal növelt szintnek megfelelő összeggel meg lehet emelni. A megemelt arány, amely nem lépheti túl a 100 %-ot, az olyan kifizetési kérelmekre vonatkozik, amelyek azzal a elszámolási időszakkal kapcsolatosak, amelyre a tagállam a kérelmét benyújtotta, és az azt követő elszámolási időszakokra, amelyek során a tagállam megfelel a következő feltételek egyikének:

a) amennyiben az érintett tagállam bevezette pénznemeként az eurót, makrofinanszírozási támogatást kap az Uniótól a 407/2010/EU tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban;

b) amennyiben az érintett tagállam nem vezette be pénznemeként az eurót, középtávú finanszírozási támogatást kap a 332/2002/EK tanácsi rendelettel ( 5 ) összhangban;

c) a finanszírozási támogatás az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződéssel összhangban áll rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg a közpénzből nyújtott támogatást és a Bizottságnak az operatív programot jóváhagyó határozatában előírt, az alapból nyújtott támogatás legmagasabb összegét.

22. cikk

Támogathatósági időszak

(1) E cikk nem érinti a Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtásra való jogosultság 27. cikkben előírt szabályait.

(2) A kiadás abban az esetben jogosult az operatív programból származó támogatásra, ha az a kedvezményezettnél merül fel, és kifizetését 2013. december 1. és 2023. december 31. között teljesítik.

(2a) A 26. cikk (2) bekezdésének b)-e) pontja alapján visszatérített költségek esetében a visszatérítés tárgyát képező megfelelő intézkedéseket az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem 45. cikk (6) bekezdésével összhangban történő benyújtásáig kell végrehajtani.

(3) Az operatív programból nem ítélhető meg támogatás olyan műveletekre, amelyeket fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, mielőtt az operatív program finanszírozására irányuló kérelmet a kedvezményezett az irányító hatósághoz benyújtotta, tekintet nélkül arra, hogy a kedvezményezett teljesítette-e az összes kapcsolódó kifizetést.

(4) Az operatív program módosítása esetén a módosítás miatt támogathatóvá váló kiadás csak a módosítási kérelem tagállam által a Bizottságnak történő benyújtásának időpontjától kezdve támogatható.

Az első albekezdéstől eltérve, a COVID-19-járvánnyal kapcsolatban a válsághelyzetekre való reagálási képességet erősítő műveletekre fordított kiadások 2020. február 1-jétől kezdődően számolhatók el.

Az első albekezdéstől eltérve, az Oroszországi Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívásokat kezelő műveletek kiadásai 2022. február 24-től számolhatók el.

23. cikk

A műveletek támogathatósága

(1) Valamely operatív program által támogatott műveleteket az operatív program által érintett tagállamban valósítják meg.

(2) A műveletek abban az esetben támogathatók valamely operatív programból, ha méltányos és átlátható eljárásban, és vagy az operatív programban meghatározott feltételek, vagy adott esetben a monitoring-bizottság által jóváhagyott feltételek alapján választották ki azokat.

(3) A kiválasztási kritériumokat és a valamely OP II-ből támogatásra kiválasztott műveletek listáját elfogadásukat követően közölni kell az ESZA által társfinanszírozott operatív programok monitoring-bizottságaival.

(4) A leginkább rászoruló személyeknek szánt élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást maguk a partnerszervezetek is beszerezhetik.

A leginkább rászoruló személyeknek szánt élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást közszervezet is megvásárolhatja, és díjmentesen a partnerszervezetek rendelkezésére bocsáthatja. Ebben az esetben az élelmiszer az 1308/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott intervenciós készletekből származó termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből is származhat, feltéve, hogy ez a gazdaságilag legkedvezőbb lehetőség, és nem késlelteti indokolatlanul az élelmiszerek partnerszervezetekhez való szállítását. Minden olyan összeg, amely ilyen ügyletből származik, a leginkább rászoruló személyek javára használandó fel, és nem használható fel a tagállamok e rendelet 20. cikkében előírt, a program társfinanszírozására vonatkozó kötelezettségeinek csökkentésére.

A Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 20. cikke i) pontjának értelmében elfogadott eljárásokat alkalmazza, amelyek szerint az abban említett termékek felhasználhatók, feldolgozhatók vagy értékesíthetők e rendelet céljaira annak érdekében, hogy biztosítsák azok maximális hatékonyságát.

(4a) Élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás a leginkább rászoruló személyek számára közvetlenül, vagy közvetetten - így például elektronikus vagy egyéb formában kiadott utalványok vagy kártyák formájában - nyújtható, feltéve, hogy ezeket az utalványokat, kártyákat vagy egyéb eszközöket csak élelmiszerre és/vagy alapvető anyagi támogatásra lehet beváltani.

(5) Az említett élelmiszereket és/vagy alapvető anyagi támogatást díjmentesen kell eljuttatni a leginkább rászoruló személyekhez.

(6) Valamely művelet az alapból társfinanszírozott egy vagy több operatív programból, valamint más uniós eszközökből is kaphat támogatást, feltéve, hogy az alapból történő kifizetés iránti kérelemben elszámolásra benyújtott kiadást nem szerepeltették valamely másik uniós eszközből nyújtandó támogatás iránti kérelemben, sem egy másik program keretében ugyanabból az alapból nyújtandó támogatás iránti kérelemben. Az alapból történő kifizetés iránti kérelemben elszámolásra benyújtandó kiadási összeget az érintett programra vagy programokra vonatkozóan arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

24. cikk

Támogatási formák

Az alap vissza nem térítendő támogatások, beszerzés, illetve ezek kombinációjának formájában nyújt segítséget a tagállamoknak. Ez a támogatás azonban nem lehet az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá eső támogatás.

25. cikk

Vissza nem térítendő támogatási formák

(1) A vissza nem térítendő támogatás a következő formákban valósulhat meg:

a) a ténylegesen felmerült és kifizetett elszámolható költségek visszatérítése;

b) egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c) közpénzből nyújtott egyösszegű, 100 000 EUR-t nem meghaladó támogatás;

d) százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozás alkalmazása egy vagy több meghatározott költségkategóriára.

(2) Az (1) bekezdésben említett lehetőségek kombinálása csak akkor lehetséges egy művelet tekintetében, ha az egyes lehetőségek különböző költségkategóriákra vonatkoznak, illetve ha azok az említett művelet egymást követő szakaszaiban kerülnek felhasználásra.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett összegek meghatározása a következők alapján történik:

a) igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következők valamelyikén alapul:

i. statisztikai adatok vagy más objektív információk;

ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai vagy a szokásos költségelszámolási gyakorlatuk alkalmazása;

b) a teljes egészében az érintett tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetén alkalmazott módszerek és ezeknek megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozás;

c) e rendeletben meghatározott arányok;

d) eseti alapú kiszámítás az előzőleg az irányító hatóság által jóváhagyott költségvetés-tervezet alapján, amennyiben a közpénzből nyújtott támogatás összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t;

e) az uniós szakpolitikák hasonló típusú műveletei és kedvezményezettjei esetében alkalmazandó megfelelő egységköltségek, egyösszegű átalányok és százalékos átalányfinanszírozás alkalmazásának szabályai.

(4) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett vissza nem térítendő támogatási formákban kiszámított összegek a VI. cím alkalmazása céljából a kedvezményezettnél felmerült és általa kifizetett, elszámolható kiadásoknak tekintendők.

(5) Az egyes műveletek támogatásának feltételeit meghatározó dokumentum rögzíti a művelet költségeinek kiszámítására alkalmazandó módszert és a vissza nem térítendő támogatás folyósításának feltételeit.

26. cikk

A kiadások elszámolhatósága

(1) A kiadások elszámolhatóságának meghatározása a nemzeti szabályozás alapján történik, kivéve abban az esetben, ha e rendeletben, illetve e rendelet alapján egyedi szabályok megállapítására kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az OP I-ből elszámolható költségek a következők:

a) az élelmiszerek beszerzésével és/vagy az alapvető anyagi támogatással kapcsolatos költségek, valamint a partnerszervezeteknek szánt egyéni védőanyagok és -felszerelés beszerzési költségei;

b) amennyiben közszervezet vásárolja meg az élelmiszert vagy az alapvető anyagi támogatást, és partnerszervezetek számára továbbítja azokat, az élelmiszernek vagy alapvető anyagi támogatásnak a partnerszervezetek raktárába történő szállításának költségei, valamint a tárolás költségei az a) pontban említett költségek 1 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva, illetve - megfelelően indokolt esetekben- a ténylegesen felmerült és kifizetett költségek;

c) a partnerszervezetek által viselt adminisztratív, előkészítési, szállítási és tárolási költségek, az a) pontban említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott élelmiszerek értékének 5 %-a;

d) az élelmiszer-adományok begyűjtésének, szállításának, tárolásának és szétosztásának, továbbá az ezekkel közvetlenül kapcsolatos figyelemfelkeltő tevékenységeknek a partnerszervezeteknél felmerült költségei;

e) az élelmiszert és/vagy az alapvető anyagi támogatást a leginkább rászoruló személyekhez közvetlenül vagy együttműködési megállapodás keretében eljuttató partnerszervezetek által vállalt kísérő intézkedések bejelentett költségei, az e bekezdés a) pontjában említett költségek 5 %-ának megfelelő átalányösszegként megadva; vagy az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott élelmiszerek értékének 5 %-a.

(3) Az (1) bekezdés ellenére a valamely operatív programból támogatásra jogosult költségek a 27. cikk (4) bekezdése értelmében felmerülő költségek, illetve közvetett költségek esetében a 27. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felmerült költségek az elszámolható közvetlen személyi jellegű költségek 15 %-áig terjedő átalányösszegként számolhatók el.

(3a) A (2) bekezdés ellenére a (2) bekezdés a) pontjában említett elszámolható költségeknek az élelmiszer vásárlásáért és/vagy az alapvető anyagi támogatásért felelős szervezet alkalmazandó jognak való meg nem felelése miatti csökkentése nem vezethet az egyéb szervezetek 26. cikk (2) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott elszámolható költségeinek csökkentéséhez.

(4) A következő költségek nem jogosultak az operatív programból származó támogatásra:

a) hitelkamat;

b) infrastruktúra nyújtása;

c) a használt áruk költségei;

d) hozzáadottérték-adó (héa), kivéve, ha a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza.

26a. cikk

Az OP I keretében támogatott műveletek kiadásainak elszámolhatósága a műveletek COVID-19-járvány következtében való felfüggesztése alatt

Az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a COVID-19-járványból adódó késedelmes célba juttatása nem vezethet a beszerző szerv vagy a partnerszervezetek által viselt, a 26. cikk (2) bekezdésének megfelelő elszámolható költségek csökkenéséhez. Ezeket a költségeket a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban még azelőtt be lehet jelenteni teljes egészében a Bizottságnak, hogy az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás eljutna a leginkább rászoruló személyekhez, feltéve, hogy a célba juttatás a COVID-19-járvánnal összefüggő válság végét követően folytatódik.

Amennyiben az élelmiszer a célba juttatásnak a COVID-19-járványból adódó felfüggesztése miatt megromlik, a 26. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott költségek nem csökkennek.

26b. cikk

Az OP II vagy technikai segítségnyújtás keretében támogatott műveletek kiadásainak elszámolhatósága a műveletek COVID-19-járvány következtében való felfüggesztése alatt

(1) Amennyiben a műveletek végrehajtását a COVID-19-járvány következtében felfüggesztették, a tagállamok a felfüggesztés ideje alatt felmerülő kiadásokat elszámolható kiadásnak tekinthetik akkor is, ha nem kerül sor szolgáltatásnyújtásra, feltéve, hogy valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) a művelet végrehajtását 2020. január 31. után függesztik fel;

b) a művelet felfüggesztése a COVID-19-járványnak tulajdonítható;

c) a kiadások felmerültek, és azokat kifizették;

d) a kiadás tényleges költséget jelent a kedvezményezett számára, és nem téríthető vissza, illetve nem kompenzálható; a nem a tagállam által nyújtott visszatérítések és kompenzáció esetében a tagállam a kedvezményezett nyilatkozata alapján úgy tekintheti, hogy e feltétel teljesül; a visszatérítéseket és a kompenzációt le kell vonni a kiadásokból;

e) a kiadás a művelet felfüggesztésének időtartamára korlátozódik.

(2) Azon műveletek esetében, amelyeknél a kedvezményezett egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek alapján kap visszatérítést, és amennyiben a visszatérítés alapját képező intézkedések végrehajtását a COVID-19-járvány következtében függesztik fel, az érintett tagállam a felfüggesztés időtartamára tervezett teljesítmények alapján visszatérítést nyújthat a kedvezményezettnek még az intézkedések elmaradása esetén is, feltéve, hogy valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) az intézkedések végrehajtását 2020. január 31. után függesztik fel;

b) az intézkedések felfüggesztése a COVID-19-járványnak tulajdonítható;

c) az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek megfelelnek a kedvezményezett által viselt tényleges költségeknek, amelyeket a kedvezményezettnek igazolnia kell, és amelyek nem téríthetők vissza és nem kompenzálhatók; a nem a tagállam által nyújtott visszatérítések és kompenzáció esetében a tagállam a kedvezményezett nyilatkozata alapján úgy tekintheti, hogy e feltétel teljesül; a visszatérítéseket és a kompenzációt le kell vonni az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségnek megfelelő összegből;

d) a kedvezményezettnek nyújtott visszatérítés az intézkedések felfüggesztésének időtartamára korlátozódik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett műveletek esetében a tagállam a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett költségek alapján is nyújthat visszatérítést a kedvezményezettnek, feltéve, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Amennyiben egy tagállam mind az első, mind a második albekezdés alapján nyújt visszatérítést a kedvezményezettnek, biztosítania kell, hogy ugyanazon kiadás megtérítésére csak egy alkalommal kerüljön sor.

26c. cikk

Az OP II vagy technikai segítségnyújtás keretében támogatott azon műveletek kiadásainak elszámolhatósága, amelyek végrehajtására a COVID-19-járvány következtében nem teljes egészében kerül sor

(1) A tagállamok a COVID-19-járvány következtében nem teljes egészében végrehajtott műveletek kiadásait elszámolható kiadásoknak tekinthetik, feltéve, hogy valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) a művelet végrehajtását 2020. január 31. után szüntetik be;

b) a művelet végrehajtásának beszüntetése a COVID-19-járványnak tulajdonítható;

c) a művelet végrehajtásának beszüntetése előtti kiadások a kedvezményezettnél merültek fel és általa kerültek kifizetésre.

(2) Azon műveletek esetében, amelyeknél a kedvezményezett egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek alapján kap visszatérítést, a tagállamok a COVID-19-járvány következtében nem teljes egészében végrehajtott műveletek kiadásait elszámolható kiadásoknak tekinthetik, feltéve, hogy valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) a művelet végrehajtását 2020. január 31. után szüntetik be;

b) a művelet végrehajtásának beszüntetése a COVID-19-járványnak tulajdonítható;

c) az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek által érintett intézkedéseket a művelet végrehajtásának beszüntetését megelőzően legalább részben végrehajtották.

Az e bekezdés első albekezdésében említett műveletek esetében a tagállam a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett költségek alapján is nyújthat visszatérítést a kedvezményezettnek, feltéve, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Amennyiben egy tagállam mind az első, mint a második albekezdés alapján nyújt visszatérítést a kedvezményezettnek, biztosítania kell, hogy ugyanazon kiadás megtérítésére csak egy alkalommal kerüljön sor.

27. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1) A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében és az éves elosztható források legfeljebb 0,35 %-áig az alapból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, audit-, tájékoztatási, kontroll- és értékelési intézkedések, valamint tevékenységek a 10. cikknek megfelelően.

(2) A Bizottság konzultál a tagállamokkal és a partnerszervezeteket uniós szinten képviselő szervezetekkel a technikai segítségnyújtás tervezett igénybevételéről.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén évente megállapítja, hogy milyen típusú intézkedéseket tervez az (1) bekezdésben felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban arra az esetre, ha azokra támogatást irányoznak elő az alapból.

(4) A tagállamok kezdeményezésére és az alapból az operatív program elfogadásakor elkülönített források legfeljebb 5 %-áig, valamint a 6a. cikk (1) bekezdésében említett kiegészítő források legfeljebb 5 %-áig az operatív programból finanszírozhatók az alap végrehajtásához szükséges előkészítő, irányítási, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, audit-, tájékoztatási, kontroll- és értékelési intézkedések, beleértve az utalványrendszerek előkészítési és működési költségeit, amennyiben ezeket a költségeket az irányító hatóság vagy egy más, nem partnerszervezet közszervezet viseli. Az operatív program finanszírozhatja továbbá a partnerszervezetek és az alap végrehajtásában részt vevő bármely más szereplők kapacitásépítését, illetve a számukra biztosított technikai segítségnyújtást, többek között a válságelhárítási képességnek a Covid19 kitörésének kezelése érdekében történő megerősítése céljából. Az e bekezdésben említett intézkedések vonatkozhatnak a következő programozási időszakra, többek között az alapból más uniós alapokon keresztül nyújtott támogatás folytonosságának biztosítása érdekében.

V. CÍM

IRÁNYÍTÁS ÉS KONTROLL

28. cikk

Az irányítási és kontrollrendszerek általános alapelvei

Az irányítási és kontrollrendszerek az 5. cikk (7) bekezdésével összhangban biztosítják a következőket:

a) az irányításban és a kontrollban részt vevő szervezetek feladatainak ismertetése, valamint a feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;

b) a feladatköröknek e szervezeteken belüli és e szervezetek közötti szétválasztása elvének való megfelelés;

c) a bejelentett kiadások helytállóságát és szabályszerűségét biztosító eljárások;

d) számítógépesített rendszerek elszámolási célokra, pénzügyi adatok és mutatószámok tárolására és továbbítására, monitoring és jelentéstételi célokra;

e) jelentéstételi és monitoringrendszerek olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;

f) az irányítási és kontrollrendszerek működésének auditjára vonatkozó szabályok;

g) megfelelő auditnyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;

h) a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzése, felderítése és helyrehozása, és a jogosulatlanul kifizetett összegeknek az esetleges késedelmi kamatokkal együtt történő visszafizettetése.

29. cikk

Megosztott irányítás alá tartozó feladatok

A megosztott irányítás elvével összhangban a tagállamok és a Bizottság az ebben a rendeletben meghatározott feladatköreiknek megfelelően felelősek a programok irányításáért és kontrolljáért.

30. cikk

A tagállamok felelőssége

(1) A tagállamok teljesítik az irányítási, kontroll és auditkötelezettségeket, továbbá vállalják azokat a feladatokat, amelyeket a költségvetési rendeletben és az e rendeletben a megosztott irányítással kapcsolatban meghatározott szabályok megállapítanak.

(1a) Az esetleges kockázatok elemzése alapján a tagállamok enyhébb kontroll- és auditnyomvonal-követelményeket állapíthatnak meg a COVID-19-járvány idején az élelmiszernek és/vagy alapvető anyagi támogatásnak a leginkább rászoruló személyek számára történő elosztása tekintetében.

(2) A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, fel kell deríteniük és kezelniük kell a szabálytalanságokat, és a jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell téríttetniük a késedelmi kamattal együtt. Értesítik a Bizottságot azokról a szabálytalanságokról, amelyeknél az alapból nyert támogatás mértéke meghaladja a 10 000 EUR-t, és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot a vonatkozó igazgatási és bírósági eljárások jelentős előrehaladásáról.

A tagállamoknak nem kell értesíteniük a Bizottságot a következő esetekkel kapcsolatos szabálytalanságokról:

a) amikor a szabálytalanság kizárólag abban áll, hogy a társfinanszírozott operatív programban szereplő valamely művelet részben vagy egészben nem került végrehajtásra a kedvezményezett csődje miatt;

b) amelyeket a kedvezményezett önként hozott az irányító hatóság vagy igazoló hatóság tudomására, még mielőtt e hatóságok bármelyike maga fedezte volna azt fel, akár a közpénzből nyújtott hozzájárulás kifizetése előtt, akár azt követően;

c) amelyeket az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság még azelőtt derített fel, mielőtt az érintett kiadás bekerült volna a Bizottságnak benyújtott költségnyilatkozatba.

Minden más esetben, különösen a csődöt megelőző szabálytalanságok vagy a csalás gyanújának esetében jelentést kell küldeni a Bizottságnak a tapasztalt szabálytalanságokról és az azokhoz kapcsolódó megelőző és korrekciós intézkedésekről.

Ha valamely, a kedvezményezettnek egy művelettel kapcsolatban jogosulatlanul kifizetett összeg nem téríttethető vissza, és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszatérítse az Unió költségvetésébe. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem téríttetnek vissza egy jogosulatlanul kifizetett összeget, amennyiben az alapból a pénzügyi évben egy művelethez nyújtott hozzájárulásnak a kedvezményezett által visszatérítendő összege kamatok nélkül nem haladja meg a 250 EUR-t.

A Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek további részletes szabályokat írnak elő a jelentendő szabálytalanságok meghatározásának kritériumairól, a nyújtandó adatokról, valamint az annak meghatározása érdekében alkalmazandó feltételekről és eljárásokról, hogy a vissza nem téríttethető összegeket a tagállamoknak meg kell-e téríteniük.

A Bizottság a 63. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el a jelentés gyakoriságának és az alkalmazandó jelentési formátumnak a meghatározására.

(3) A tagállamok biztosítják az alappal kapcsolatos panaszok kivizsgálására vonatkozó hatékony szabályozás meglétét. E szabályozás hatálya, szabályai és eljárásai a tagállamok felelősségi körébe tartoznak intézményi és jogi keretükkel összhangban. A tagállamok a Bizottság kérésére megvizsgálják azokat a Bizottsághoz benyújtott panaszokat, amelyek szabályozásuk hatálya alá tartoznak. Kérésre a tagállam tájékoztatja a Bizottságot e vizsgálatok eredményeiről.

(4) A tagállam és a Bizottság között minden hivatalos információcsere elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül történik. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyeknek az említett elektronikus adatcsererendszernek meg kell felelnie. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

A hatóságok kijelölése

(1) Minden egyes tagállam minden egyes operatív program számára kijelöl egy nemzeti közigazgatási szervet vagy közszervezetet irányító hatóságként. Ugyanaz az irányító hatóság két operatív program irányító hatóságaként is kijelölhető.

(2) A tagállam - a (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül - minden egyes operatív program számára kijelöl egy nemzeti közigazgatási szervet vagy közszervezetet igazoló hatóságként. Ugyanaz az igazoló hatóság két operatív program igazoló hatóságaként is kijelölhető.

(3) A tagállam valamely operatív programhoz kijelölhet olyan irányító hatóságot, amely az igazoló hatóság feladatait is ellátja.

(4) A tagállam minden egyes operatív program számára audithatóságként olyan nemzeti közigazgatási szervet vagy közszervezetet jelöl ki, amely funkcionálisan független az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól. Ugyanaz az audithatóság két operatív program audithatóságaként is kijelölhető.

(5) A feladatkörök szétválasztásának tiszteletben tartásával az irányító hatóság, az igazoló hatóság, azon OP I és OP II esetében, ahol az alapból történő támogatás teljes összege nem haladja meg a 250 000 000 EUR-t, az audithatóság lehet ugyanannak a közigazgatási szervnek vagy közszervezetnek a része.

(6) A tagállam egy vagy több közreműködő szervezetet is kijelölhet arra, hogy az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság bizonyos feladatait annak felelősségére elvégezze. Az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság és a közreműködő szervezetek közötti feladatmegosztást hivatalosan, írásban kell rögzíteni.

(7) A tagállam vagy az irányító hatóság valamely operatív program egy részének irányítását közreműködő szervezetre ruházhatja át a közreműködő szervezet és a tagállam vagy az irányító hatóság között létrejött írásos megállapodással. A közreműködő szervezet biztosítékokat nyújt fizetőképessége, illetve az érintett területre, valamint az adminisztratív és a pénzügyi irányítási képességére vonatkozó szakértelme vonatkozásában.

(8) A tagállam írásba foglalja az irányító hatóságokkal, igazoló hatóságokkal és audithatóságokkal fenntartott kapcsolataira, az e hatóságok közötti kapcsolatokra, valamint az e hatóságok és a Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályait.

32. cikk

Az irányító hatóság feladatai

(1) Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért.

(2) Az operatív program irányításával kapcsolatosan az irányító hatóság feladata, hogy:

a) adott esetben támogassa a 11. cikkben említett monitoring-bizottság munkáját, és biztosítsa számára mindazon információkat, amelyek a feladatai elvégzéséhez szükségesek, különösen az operatív program során a célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásra vonatkozó adatokat, a pénzügyi adatokat és a mutatószámokhoz kapcsolódó adatokat;

b) az érintettekkel való konzultációt követően és az OP I esetében az összeférhetetlenségeket elkerülve, illetve az OP II esetében a 11. cikkben említett monitoring-bizottság jóváhagyása után elkészítse a 13. cikkben említett éves végrehajtási jelentéseket és záró végrehajtási jelentéseket, és azokat benyújtsa a Bizottságnak;

c) a közreműködő szervezeteket, illetve a kedvezményezetteket ellássa a feladataik elvégzése, illetve a műveletek végrehajtása terén lényeges információkkal;

d) nyilvántartási rendszert hozzon létre, amely számítógépesített formában tárolja az egyes műveletekre vonatkozó, azok monitoringjához, értékeléséhez, pénzügyi irányításához, ellenőrzéséhez és auditjához szükséges adatokat, beleértve az OP II által társfinanszírozott műveletek egyes résztvevőire vonatkozó adatokat is;

e) a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban biztosítsa, hogy a d) pontban említett adatokat összegyűjtsék, rögzítsék és tárolják a rendszerben, amennyiben lehetséges, nemek szerinti bontásban.

(3) A műveletek kiválasztásával kapcsolatban az irányító hatóság:

a) olyan megfelelő kiválasztási eljárásokat és/vagy kritériumokat alakít ki és - adott esetben, amennyiben jóváhagyták őket - alkalmaz, amelyek nem megkülönböztető jellegűek, ugyanakkor átláthatók;

b) biztosítja, hogy a kiválasztott művelet:

i. az alap és az operatív program hatálya alá tartozzon;

ii. teljesíti az operatív programban, valamint a 22., 23. és 26. cikkben meghatározott feltéteket;

iii. adott esetben figyelembe veszi az 5. cikk (11), (12), (13) és (14) bekezdésében előírt alapelveket;

c) biztosítja, hogy a kedvezményezett számára rendelkezésre bocsátják azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás feltételeit, beleértve a művelet keretében nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményeket, a pénzügyi tervet és a végrehajtás határidejét;

d) a művelet jóváhagyása előtt meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett rendelkezik a c) pontban említett feltételek teljesítéséhez szükséges igazgatási, pénzügyi és működési kapacitással;

e) meggyőződik arról, hogy amennyiben a művelet azelőtt kezdődött el, hogy a támogatási kérelmet az irányító hatóságnak benyújtották, a műveletre vonatkozóan alkalmazandó jogot betartották-e;

f) meghatározza az OP I esetében az anyagi támogatásnyújtás és az OP II esetében az intézkedés azon típusait, amelyekhez az adott művelet kiadása rendelendő.

(4) Az operatív program pénzügyi irányításával és kontrolljával kapcsolatosan az irányító hatóság:

a) megvizsgálja, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, az operatív programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és

i. amennyiben a költségek visszatérítése a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint történik, azt, hogy az említett költségek kapcsán a kedvezményezettek által bejelentett kiadások összege kifizetésre került-e;

ii. amennyiben a költségek visszatérítése a 25. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja szerint történik, azt, hogy teljesülnek-e a kiadások kedvezményezett számára való visszatérítésének feltételei;

b) biztosítja, hogy a műveletek végrehajtásában részt vevő kedvezményezettek, akik a ténylegesen felmerült elszámolható költségek alapján kapnak költségtérítést, vagy külön elszámolási rendszert vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet tekintetében megfelelő elszámolási szabályzatot alkalmazzanak;

c) eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket alkalmaz figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

d) eljárásokat alakít ki annak érdekében, hogy a megfelelő auditnyomvonal biztosításához szükséges, a kiadásokra és auditokra vonatkozó minden dokumentumot a 28. cikk g) pontjában szereplő követelményeknek megfelelően tartsanak nyilván;

e) elkészíti a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett vezetői nyilatkozatot és éves összefoglalót.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrző vizsgálatok a következő eljárásokat tartalmazzák:

a) a kedvezményezettek minden egyes kifizetési kérelmének adminisztratív ellenőrzése;

b) a műveletek helyszíni ellenőrzése.

A helyszíni ellenőrzések gyakorisága és kiterjedése arányos a művelethez rendelt közpénzből nyújtott támogatás összegével és az ilyen vizsgálatok, valamint az audithatóság által a teljes irányítási és kontrollrendszer vonatkozásában végzett ilyen ellenőrzések és auditok által kimutatott kockázat mértékével.

(6) Az egyes műveleteknek az (5) bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti helyszíni ellenőrzését mintavétel alapján is el lehet végezni.

(7) Amennyiben az irányító hatóság valamely operatív program kedvezményezettje is egyben, a (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzési szabályoknak megfelelően kell biztosítaniuk a feladatkörök szétválasztását.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja az e cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint létrehozott monitoringrendszerben számítógépesített formában rögzítésre és tárolásra kerülő adatokkal kapcsolatos információkat meghatározó szabályokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint létrehozott rendszer műszaki specifikációjának megállapítására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja az e cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett auditnyomvonalra vonatkozó részletes minimumkövetelményeket a fenntartandó számviteli nyilvántartások, valamint az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a közreműködő szervezetek és a kedvezményezettek szintjén tartandó igazoló dokumentumok tekintetében.

(10) A Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (4) bekezdés e) pontjában említett vezetői nyilatkozat mintájára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

Az igazoló hatóság feladatai

Az operatív program igazoló hatósága különösen a következőkért felel:

a) a kifizetési kérelmek elkészítése, azok benyújtása a Bizottságnak, valamint annak igazolása, hogy a bennük foglalt eredmények megbízható elszámolási rendszerekből származnak, ellenőrizhető dokumentumokon alapulnak és azokat az irányító hatóság ellenőrző vizsgálatnak vetette alá;

b) a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett elszámolások elkészítése;

c) az elszámolások teljességének, pontosságának és hitelességének, valamint annak az igazolása, hogy az azokban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jognak, és az operatív programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozásra kiválasztott, valamint az alkalmazandó jognak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

d) gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon egy olyan rendszer, amely számítógépesített formában nyilvántartásba veszi és tárolja az egyes műveletekhez kapcsolódó számviteli adatokat, és amely kiterjed a kifizetési kérelmekhez és az elszámolásokhoz szükséges összes adatra, beleértve az egy művelethez vagy operatív programhoz kapcsolódó hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó adatokra;

e) a kifizetési kérelem elkészítése és benyújtása céljából megbizonyosodik arról, hogy az irányító hatóságtól megfelelő információkat kapott a kiadásokkal kapcsolatosan lefolytatott eljárásokról és vizsgálatokról;

f) az audithatóság által vagy annak felelősségére elvégzett valamennyi audit eredményének figyelembevétele a kifizetési kérelmek elkészítése és benyújtása során;

g) a Bizottsághoz bejelentett kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzből nyújtott hozzájárulás számítógépesített formában történő számviteli nyilvántartása;

h) a művelethez nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő költségnyilatkozatból történő levonásuk útján az Unió költségvetésébe kerülnek visszafizetésre.

34. cikk

Az audithatóság feladatai

(1) A bejelentett kiadások alapján az audithatóság biztosítja, hogy elvégzik az operatív program irányítási és kontrollrendszere megfelelő működésének és a műveletek egy megfelelő mintájának auditját.

A bejelentett kiadások auditját reprezentatív minta vagy adott esetben tételes vizsgálat alapján, és főszabályként statisztikai mintavételi módszerek alapján végzi.

Nem statisztikai mintavétel az audithatóság szakmai megítélése alapján kellően indokolt esetekben alkalmazható a nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően, és minden olyan esetben, amikor az adott számviteli év műveleteinek száma elégtelen valamely statisztikai módszer alkalmazására.

Ezekben az esetekben a mintának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az audithatóság érvényes auditvéleményt készíthessen a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban.

A nem statisztikai mintavételi módszer lefedi azon műveletek legalább 5 %-át, amelyek tekintetében a számviteli év során kiadásokat jelentettek be a Bizottságnak, és a számviteli év során a Bizottságnak bejelentett kiadások 10 %-át.

Amennyiben az alapból valamely OP I számára nyújtott támogatás teljes összege nem haladja meg a 35 000 000 EUR-t, az audithatóság audittevékenységeit éves rendszerauditra korlátozhatja, amely a műveletek kombinált - szúrópróbaszerű és kockázatalapú -tételes tesztelésére is kiterjed. Az auditot a nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően kell elvégezni, és évente számszerűsíteni kell a Bizottság számára készített hitelesített kiadásigazoló nyilatkozatok hibaszintjét.

(2) Amennyiben az ellenőrzéseket az audithatóságtól eltérő szervezet végzi, az audithatóság biztosítja, hogy e szervezet a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzen.

(3) Az audithatóság biztosítja, hogy az audittevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott auditszabványokat.

(4) Az audithatóság az operatív program jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül az ellenőrzések megvalósítására vonatkozó auditstratégiát alakít ki. Az auditstratégia megállapítja az auditok módszerét, a műveletekből audit céljára történő mintavétel vagy adott esetben a tételes vizsgálat módját és az auditok tervét az aktuális számviteli évre és a két következő számviteli évre vonatkozóan. Az auditstratégiát 2016-tól évente kell aktualizálni 2024-ig bezárólag. Abban az esetben, ha egy közös irányítási és ellenőrzési rendszer alkalmazandó két operatív programra, akkor egy auditstratégiát lehet kidolgozni az érintett operatív programokra. Kérésre az audithatóság az auditstratégiát benyújtja a Bizottságnak.

(5) Az audithatóság elkészíti:

a) a költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti könyvvizsgálói véleményt;

b) az (1) bekezdéssel összhangban végzett ellenőrzések fő megállapításait tartalmazó kontrolljelentést, beleértve az irányítási és kontrollrendszerekben fellelt hiányosságokra vonatkozó megállapításokat, valamint a javasolt és végrehajtott korrekciós intézkedéseket.

Abban az esetben, ha két operatív programnak egy közös irányítási és kontrollrendszere van, az első albekezdés b) pontja szerinti információt egy jelentésbe lehet csoportosítani.

(6) A Bizottság, e cikk végrehajtása egységességének biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktusokat fogad el az auditstratégia, az auditvélemény és az kontrolljelentés mintáira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárás keretében kell elfogadni.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a műveletek auditjának és az elszámolások auditjának hatókörét és tartalmát, valamint a műveletek e cikk (1) bekezdésében említett mintájának kiválasztási módszertanát.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Bizottság tisztviselői vagy az arra jogosult bizottsági képviselők által elvégzett auditok során gyűjtött adatok felhasználására vonatkozó részletes szabályok tekintetében.

35. cikk

Az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelölésére vonatkozó eljárás

(1) A tagállamok az első időközi kifizetési kérelem Bizottság számára történő benyújtása előtt értesítik a Bizottságot az irányító hatóság és adott esetben az igazoló hatóság megfelelő szinten elvégzendő kijelölésének időpontjáról és formájáról.

(2) Az (1) bekezdésben említett kijelölések alapjául egy független auditszervezet azon jelentése és véleménye szolgál, amely értékeli a belső kontrollkörnyezettel, a kockázatkezeléssel, az irányítási és kontrolltevékenységekkel, valamint a monitoringgal kapcsolatban a IV. mellékletben foglalt kritériumok hatóságok általi teljesítését.

A független auditszervezet az audithatóság vagy más olyan közjogi, illetve magánjogi szerv, amely rendelkezik a szükséges auditkapacitással, továbbá független az irányító hatóságtól és adott esetben az igazoló hatóságtól, és amely feladatát a nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően végzi.

(3) A tagállamok határozhatnak arról, hogy az 1303/2013/EU rendelet szerinti, ESZA által társfinanszírozásban részesített operatív program vonatkozásában kijelölt irányító hatóságot vagy igazoló hatóságot e rendelet alkalmazásában kijelöltnek kell-e tekinteni.

(4) A Bizottság a kijelölésekről szóló, az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül kérheti a (2) bekezdésben említett független auditszervezet jelentését és véleményét, valamint az irányító hatóság vagy adott esetben az igazoló hatóság feladatainak és eljárásainak ismertetését. A Bizottság saját kockázatértékelése alapján határoz arról, hogy kéri-e az említett dokumentumok benyújtását.

A Bizottság az első albekezdésben említett dokumentumok kézhezvételétől számított két hónapon belül észrevételeket tehet.

A 46. cikk sérelme nélkül e dokumentumok vizsgálata miatt nem szakíthatja meg az időközi kifizetési kérelmek feldolgozását.

(5) Amennyiben az elvégzett audit és kontroll eredményei azt mutatják, hogy a kijelölt hatóság már nem teljesíti a (2) bekezdésben említett kritériumokat, a tagállam a probléma súlyosságának megfelelő szinten próbaidőt állapíthat meg, amely alatt meg kell hozni a szükséges kiigazító intézkedéseket.

Amennyiben a kijelölt hatóság nem hajtja végre a tagállam által megállapított próbaidőn belül a szükséges kiigazító intézkedéseket, a tagállam megfelelő szinten megszüntetheti annak kijelölését.

A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha egy kijelölt hatóságnak próbaidőt szabott meg, tájékoztatást nyújt a próbaidő hosszáról, arról, ha a kiigazító intézkedések végrehajtása után a próbaidő véget ért, valamint a hatóság kijelölésének megszüntetéséről is. A 46. cikk alkalmazásának sérelme nélkül az arról szóló értesítés, hogy egy tagállam próbaidőt határozott meg egy kijelölt hatóság számára, nem szakíthatja meg az időközi kifizetési kérelmek feldolgozását.

(6) Amennyiben egy irányító hatóság vagy igazoló hatóság kijelölése megszűnik, a tagállamok a (2) bekezdésben előírt eljárással összhangban új szervezetet jelölnek ki az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság feladatainak átvételére, és értesítik erről a Bizottságot.

(7) A Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktusokat fogad el a független auditszervezet jelentésére és véleményére, valamint az irányító hatóság vagy adott esetben az igazoló hatóság feladatainak és eljárásainak ismertetésére vonatkozó minta tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusok a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

36. cikk

A Bizottság hatáskörei és feladatai

(1) A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján - beleértve az irányításért és a kontrollért felelős szervezetek kijelölésével kapcsolatos információkat, a kijelölt szervezetek által évente a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) cikke szerint benyújtott dokumentumokat, a kontrolljelentéseket, az éves végrehajtási jelentéseket, valamint a nemzeti és uniós szervezetek által végzett auditokat - meggyőződik arról, hogy a tagállamok felállították az e rendeletnek megfelelő irányítási és kontrollrendszereket, és hogy ezek a rendszerek eredményesen működnek az operatív program végrehajtása során.

(2) A Bizottság tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői helyszíni auditokat vagy ellenőrzéseket végezhetnek, feltéve, hogy - a sürgős esetek kivételével - az ellenőrzést megelőzően legalább tizenkét munkanappal értesítik az illetékes nemzeti hatóságot. A Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét azáltal, hogy figyelembe veszi, hogy el kell kerülni a tagállamok által végzett auditok vagy ellenőrzések indokolatlan megkettőzését, továbbá szem előtt tartja az uniós költségvetésre jelentett kockázat mértékét és azt, hogy e rendeletnek megfelelően minimalizálni kell a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terheket. Az ilyen auditok vagy ellenőrzések kiterjedhetnek különösen az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működésének vizsgálatára valamely programban vagy annak egy részében, műveletek vagy programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának műveleteiben vagy értékelésében. A tagállamok tisztségviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek ezekben az auditokban, illetve vagy ellenőrzésekben.

A Bizottság helyszíni auditok vagy ellenőrzések végzésére felhatalmazott tisztviselői vagy képviselői hozzáférnek az alapból támogatott műveletekkel, illetve az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos minden szükséges nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, tekintet nélkül arra, hogy azokat milyen hordozón tárolják. A tagállamok a Bizottság kérésére másolatot adnak ezekről a nyilvántartásokról, dokumentumokról és metaadatokról.

Az ebben a bekezdésben meghatározott hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság tisztviselői és meghatalmazott képviselői nem vehetnek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Ugyanakkor ezek a tisztviselők és meghatalmazott képviselők - a tagállami bíróságok hatáskörének sérelme nélkül és az érintett jogalany alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett - hozzáférhetnek az így szerzett információkhoz.

(3) A Bizottság előírhatja a tagállamoknak olyan intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek irányítási és kontrollrendszereik eredményes működésének biztosításához vagy a kiadások helyességének ellenőrzéséhez a rendeletnek megfelelően.

37. cikk

Együttműködés az audithatóságokkal

(1) A Bizottság együttműködik az audithatóságokkal auditterveik és módszereik összehangolása érdekében, és gondoskodik az irányítási és kontrollrendszereken végzett auditok eredményeinek e hatóságokkal történő azonnali megosztásáról.

(2) Amennyiben egy tagállam több audithatóságot jelöl ki, ezen együttműködés megkönnyítése érdekében koordináló szervezetet is kijelölhet.

(3) A Bizottság és az audithatóságok, valamint bármely koordináló szervezet rendszeresen és - eltérő megállapodás hiányában főszabályként - évente legalább egy alkalommal összeülnek, hogy megvizsgálják az éves kontrolljelentést, az auditvéleményt és az auditstratégiát, valamint véleményt cseréljenek az irányítási és kontrollrendszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről.

VI. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, ELSZÁMOLÁSOK VIZSGÁLATA ÉS ELFOGADÁSA ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VISSZAVONÁSA

1. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

38. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes operatív programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítik. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 84. cikke szerinti finanszírozási határozatot, és - az érintett tagállam értesítése után - az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Minden egyes operatív program esetében az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás teljesítésére az adott operatív program Bizottság általi elfogadását követően kerül sor.

A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti a (2) bekezdésben említett határozat alapján, kivéve azokban az esetekben, amelyekre a költségvetési rendelet 16. cikke vonatkozik.

39. cikk

A Bizottság által teljesített kifizetések

(1) Az alapból származó hozzájárulás kifizetését a Bizottság a költségvetési előirányzatoknak megfelelően és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközök függvényében teljesíti minden operatív program részére. Minden kifizetést az alap legkorábbi, nyitott költségvetési kötelezettségvállalásainak terhére kell teljesíteni.

(2) A kifizetés történhet előfinanszírozás, időközi kifizetések, valamint végsőegyenleg-kifizetés formájában.

40. cikk

A Bizottság által teljesített időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés

(1) Időközi kifizetésként a Bizottság visszatéríti az operatív programot jóváhagyó határozatban szereplő társfinanszírozási arány felhasználásával kiszámolt összeg 90 %-át a kifizetési kérelemben szereplő elszámolható közkiadásnak. A Bizottság határozza meg azon fennmaradó összegeket, amelyeket az 50. cikkel összhangban időközi kifizetésként meg kell téríteni vagy vissza kell fizettetni.

(2) A 21. cikkben foglaltaktól függetlenül az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetés révén az alapból nyújtott hozzájárulás nem haladhatja meg az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatban előírt, az alapból nyújtott hozzájárulás maximális összegét.

41. cikk

Kifizetési kérelmek

(1) A Bizottságnak benyújtandó kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van a költségvetési rendelet 68. cikke (3) bekezdésének megfelelő elszámolások elkészítéséhez.

(2) Az operatív program egészére és a 27. cikk (4) bekezdésében említett technikai segítségnyújtásra vonatkozó kifizetési kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a kedvezményezetteknél a műveletek végrehajtása során felmerült és általuk kifizetett elszámolható közkiadások teljes összegét, az igazoló hatóság elszámolási rendszerében szereplő adatok szerint;

b) a műveletek végrehajtása során felmerült közkiadás teljes összegét, az igazoló hatóság elszámolási rendszerében szereplő adatok szerint;

(3) A kifizetési kérelemben szereplő elszámolható kiadásokat igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni, kivéve az e rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontja cikke szerinti támogatási formák esetében. Ez utóbbi támogatási formák esetében a kifizetési kérelemben az alkalmazandó alap szerint kiszámított költségeket kell feltüntetni.

(4) A Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a kifizetési kérelmek mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

42. cikk

A kedvezményezettek számára teljesített kifizetés

(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a partnerszervezeteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások esetében a kedvezményezetteknek folyamatosan rendelkezésére álljanak a műveletek megfelelő végrehajtását biztosító elegendő források.

(2) Az előfinanszírozásból és az időközi kifizetésekből származó finanszírozási eszközök rendelkezésre állásának függvényében az irányító hatóság biztosítja, hogy a kedvezményezettek az elszámolható közkiadások teljes összegét maradéktalanul, és a kifizetési kérelemnek a kedvezményezett által történő benyújtását követő 90 napon belül megkapják. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

(3) A (2) bekezdésben említett kifizetési határidőt az irányító hatóság a következő, kellően indokolt esetek bármelyikében felfüggesztheti:

a) a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes, vagy nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat, beleértve a 32. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti irányító hatósági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat;

b) az adott kiadást érintő esetleges szabálytalanságra vonatkozó vizsgálat indult.

Az érintett kedvezményezetteket írásban tájékoztatni kell a kifizetés felfüggesztéséről és annak indokairól. A kifizetésre rendelkezésre álló, fennmaradó idő attól a naptól indul újra, amikor a kért információk vagy a dokumentumok beérkeztek, vagy a vizsgálat lezárult.

43. cikk

Az euro szerepe

(1) A tagállamok által benyújtott operatív programokban megállapított összegeket, a kiadási kimutatásokat, a kifizetési kérelmeket, az elszámolásokat, valamint az éves és a záró végrehajtási jelentésekben említett kiadásokat euróban kell megadni.

(2) Azok a tagállamok, amelyek a kifizetési kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót pénznemként, a nemzeti pénznemben felmerült kiadások összegét átszámítják euróra. Az említett összegeket a Bizottság azon hónapban érvényes átváltási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az érintett operatív program igazoló hatósága a kiadást elszámolásaiban rögzítette. Ezt az átváltási árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi.

(3) Amikor egy adott tagállam bevezeti pénznemeként az eurót, a (2) bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is alkalmazni kell valamennyi olyan kiadásra, amelyet az igazoló hatóság a nemzeti pénznem és az euró közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését megelőzően rögzített elszámolásaiban.

44. cikk

Előfinanszírozás kifizetése és elszámolásból történő kivezetése

(1) Az operatív program elfogadásáról szóló határozatát követően a Bizottság átutal az érintett operatív programhoz az alapból nyújtott teljes hozzájárulás 11 %-ának megfelelő előfinanszírozási összeget.

(2) Az előfinanszírozás kizárólag az operatív program végrehajtása során a kedvezményezettek számára történő kifizetésekre használható fel. Erre a célra az előfinanszírozást haladéktalanul a felelős szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az előfinanszírozásként kifizetett teljes összeget vissza kell téríteni a Bizottság részére, amennyiben az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi kifizetésétől számított 24 hónapon belül nem érkezik kifizetési kérelem az operatív programra. Az ilyen visszatérítés nem érinti az érintett operatív programhoz való uniós hozzájárulást.

(4) Az előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az operatív program lezárásakor teljes egészében kivezetésre kerül a Bizottság elszámolásaiból.

45. cikk

Az időközi kifizetési kérelmek benyújtásának és kifizetésének határideje

(1) Az igazoló hatóság a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban rendszeresen benyújt időközi kifizetésekre vonatkozó kifizetési kérelmeket az elszámolási rendszerében a számviteli évben szereplő összegekről. Mindazonáltal az igazoló hatóság - amennyiben ezt szükségesnek véli - ezeket az összegeket az azt követő számviteli években benyújtott kifizetési kérelmekbe is felveheti.

(2) Az igazoló hatóság az utolsó időközi kifizetési kérelmet az előző számviteli év végét követő év július 31-ig nyújtja be, de minden esetben a következő számviteli évre vonatkozó első időközi kifizetési kérelmet megelőzően.

(3) Az első időközi kifizetési kérelem nem készíthető el mindaddig, amíg a 35. cikknek megfelelően a Bizottságot nem értesítik az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelöléséről.

(4) Nem történhet időközi kifizetés operatív programra, kivéve, ha az éves végrehajtási jelentését megküldték a Bizottságnak a 13. cikknek megfelelően.

(5) A finanszírozási eszközök rendelkezésére állásának függvényében a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a kifizetési kérelemnek a Bizottság által történt igazolt átvételét követő 60 napon belül teljesíti.

(6) A (2) bekezdéstől eltérve az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem benyújtásának határideje 2025. július 31. A 2025. július 31-ig benyújtott utolsó időközi kifizetési kérelmet az utolsó számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelemnek kell tekinteni.

A Bizottság által időközi kifizetésként 2025-ben megtérített összegek nem haladhatják meg az érintett program teljes pénzügyi előirányzatának 1%-át. Az e százalékos arányt meghaladóan Bizottság által 2025-ben kifizetendő összegek nem fizethetők ki, és ezek kizárólag az előfinanszírozás záróelszámolására használhatók fel.

46. cikk

A kifizetési határidő megszakítása

(1) Valamely időközi kifizetési kérelem fizetési határidejét a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet szerinti felhatalmazás révén legfeljebb hat hónapra megszakíthatja, amennyiben:

a) valamely nemzeti vagy uniós auditszervezet által szolgáltatott tájékoztatás szerint egyértelmű bizonyíték utal arra, hogy az irányítási és kontrollrendszerek működésében súlyos hiányosságok állnak fenn;

b) a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan információ jutott a tudomására, amely szerint egy kifizetési kérelemben szereplő kiadás súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik;

c) a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében előírt dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be.

A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak további három hónappal történő meghosszabbításához.

(2) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a megszakítást az (1) bekezdés első albekezdésében hivatkozott feltételek által érintett kifizetési kérelemben szereplő kiadásokra korlátozza, kivéve, ha a kiadások érintett részének azonosítása nem lehetséges. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő haladéktalanul, írásban tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot a kifizetés megszakításának okáról és felkéri őket a helyzet orvoslására. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő közvetlenül a szükséges intézkedések meghozatalát követően megszünteti a megszakítást.

47. cikk

Kifizetések felfüggesztése

(1) A Bizottság felfüggesztheti az időközi kifizetés egy részét vagy egészét, amennyiben a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:

a) az operatív program irányítási és kontrollrendszerének hatékony működésében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem hoztak korrekciós intézkedéseket, és amely veszélyezteti az operatív program számára kifizetett uniós hozzájárulást;

b) egy költségnyilatkozatban szereplő kiadás olyan súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak;

c) a tagállam nem hozta meg a szükséges intézkedéseket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 46. cikk szerinti megszakítást;

d) súlyos hiányosságok tapasztalhatók a monitoringra szolgáló rendszer minőségében és megbízhatóságában vagy a mutatókra vonatkozó adatokban.

(2) A Bizottság - végrehajtási jogi aktusok útján - határozhat az időközi kifizetések részben vagy egészben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy megtegye az észrevételeit.

(3) A Bizottság akkor szünteti meg az időközi kifizetések egy részének vagy egészének felfüggesztését, amikor a tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges intézkedéseket.

2. FEJEZET

Az elszámolások elkészítése, vizsgálata és elfogadása, valamint az operatív programok lezárása

48. cikk

Információk benyújtása

A tagállamok 2016-tól 2025-ig bezárólag minden évben, a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésében említett határidőig benyújtják a Bizottság részére az ugyanebben a cikkben említett következő dokumentumokat, nevezetesen:

a) az e rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett, a megelőző számviteli évre vonatkozó elszámolások;

b) az e rendelet 32. cikke (4) bekezdésének e) pontjában említett, a megelőző számviteli évre vonatkozó vezetői nyilatkozat és éves összefoglaló;

c) az e rendelet 34. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett, a megelőző számviteli évre vonatkozó auditvélemény és kontrolljelentés.

A tagállamok az első bekezdésben meghatározott határidőtől eltérve az utolsó számviteli évre vonatkozóan 2026. február 15-ig nyújthatják be az a), b) és c) pontban említett dokumentumokat.

49. cikk

Az elszámolások elkészítése

(1) A költségvetési rendelet 59. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, az egyes operatív programokra vonatkozó elszámolásokat be kell nyújtani a Bizottságnak. Az elszámolások az adott számviteli évre vonatkoznak, és tartalmazzák a következőket:

a) a Bizottság számára a 41. cikkel és a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban a számviteli év lezárását követő év július 31-éig benyújtott, kifizetési kérelmekben feltüntetett és az igazoló hatóság elszámolási rendszerébe felvett elszámolható közkiadások teljes összege, a műveletek végrehajtása során felmerült, elszámolható közkiadások teljes összege, és a 42. cikk (2) bekezdése alapján a kedvezményezetteknek juttatott megfelelő kifizetések;

b) a számviteli év során visszavont és visszatérített összegek, a számviteli év végén visszatérítendő összegek és a nem visszatéríthető összegek;

c) az a) pont szerint bejelentett kiadások és az ugyanazon számviteli évben a kifizetési kérelmekben bejelentett kiadások egyeztetése, az esetleges eltérések magyarázatával együtt.

(2) Amennyiben valamely tagállam - mivel folyamatban van az adott kiadás jogszerűségének és szabályszerűségének értékelése - az elszámolásaiban nem szerepelteti az adott számviteli évre vonatkozóan benyújtott időközi kifizetési kérelmekben korábban feltüntetett kiadásokat, úgy a később jogszerűnek és szabályszerűnek minősített kiadás teljes összege vagy ilyennek minősített része feltüntethető valamely, a következő számviteli évekre vonatkozó időközi kifizetési kérelemben.

(3) A Bizottság, e cikk egységes végrehajtása feltételeinek meghatározása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az e cikkben említett elszámolások mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusok a 63. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

50. cikk

Az elszámolások vizsgálata és elfogadása

(1) Az elszámolási időszak végét követő év május 31-ig a Bizottság a költségvetési rendelet 59. cikkének (6) bekezdésével összhangban elvégzi a tagállam által az e rendelet 48. cikke alapján benyújtott dokumentumok vizsgálatát.

A tagállam a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsát minden ahhoz szükséges további információt, hogy a Bizottság az e bekezdés első albekezdésében előírt határidőn belül meg tudja állapítani, hogy az elszámolások teljesek és pontosak-e, valamint megfelelnek-e a valóságnak.

(2) A Bizottság elfogadja az elszámolásokat, amennyiben azokról meg tudja állapítani, hogy teljesek, pontosak és megfelelnek a valóságnak. A Bizottság akkor jut erre a következtetésre, ha az audithatóság fenntartás nélküli auditvéleményt adott az elszámolások teljességéről, pontosságáról és helytállóságáról, kivéve, ha a Bizottságnak konkrét bizonyíték áll rendelkezésére, amely szerint az elszámolásokról készült auditvélemény nem megbízható.

(3) A Bizottság az érintett tagállamokat az (1) bekezdésben előírt határidőn belül értesíti arról, hogy el tudja-e fogadni az elszámolásokat.

(4) Amennyiben a Bizottság a tagállamnak felróható okokból az (1) bekezdésben előírt határidőig nem tudja elfogadni az elszámolásokat, a Bizottság értesíti a tagállamot, a (2) bekezdéssel összhangban pontosan megnevezve az okokat, valamint azt, hogy milyen intézkedéseket kell foganatosítani, és azok teljesítésére milyen határidők vonatkoznak. Az említett határidő lejártakor a Bizottság tájékoztatja a tagállamot arról, hogy el tudja-e fogadni az elszámolásokat.

(5) Az elszámolásokban szereplő kiadásokhoz kapcsolódó ügyletek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos szempontokat a Bizottság nem veszi figyelembe az elszámolások elfogadása céljából. Az elszámolások vizsgálatára és elfogadására irányuló eljárás - a 46. és 47. cikk sérelme nélkül - nem szakíthatja meg az időközi kifizetési kérelmek feldolgozását, és nem vezethet a kifizetések felfüggesztéséhez.

(6) A Bizottság az elfogadott elszámolások alapján kiszámítja az adott számviteli évben az alap terhére felszámítható összeget, valamint a tagállamnak történő kifizetések ebből adódó kiigazításait. A Bizottság figyelembe veszi:

i. a 49. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett elszámolásokban szereplő összegek, és azok, amelyekre a 20. cikkben meghatározott társfinanszírozási arány alkalmazandó;

ii. az adott számviteli évben a Bizottság által teljesített kifizetések teljes összege, azaz a Bizottság által a 21. cikk és a 40. cikk (1) bekezdése szerint teljesített időközi kifizetések összege.

(7) A Bizottság az e cikk (6) bekezdése szerinti számítás alapján az elszámolások elfogadásától számított 30 napon belül kifizeti az ennek alapján esetleg fizetendő különbözetet. Amennyiben a tagállam tartozik visszafizetéssel, erre vonatkozóan a Bizottság visszafizetési felszólítást ad ki, amelyet lehetőség szerint a tagállam részére az ugyanazon operatív programhoz nyújtandó következő kifizetésekből történő levonással kell teljesíteni. Az ilyen visszatéríttetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapból az operatív programhoz nyújtott támogatás összegét. A visszatéríttetett összeg a költségvetési rendelet 177. cikkének (3) bekezdésével összhangban belső címzett bevételt képez.

(8) Amennyiben a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott eljárás során nem tudja elfogadni az elszámolásokat, a rendelkezésére álló információk alapján és a (6) bekezdéssel összhangban meghatározza az adott számviteli évre vonatkozóan az alap terhére felszámítandó összeget, és erről tájékoztatja a tagállamot. Amennyiben a tagállam az említett információk Bizottság általi megküldésétől számított két hónapon belül egyetértéséről értesíti a Bizottságot, a (7) bekezdést kell alkalmazni. Ilyen egyetértés hiányában a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben meghatározza az adott számviteli évre vonatkozóan az alap terhére felszámítandó összeget. Az ilyen határozat nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapból az operatív programhoz nyújtott támogatás összegét. A Bizottság a határozat alapján a (7) bekezdéssel összhangban végrehajtja a tagállamnak teljesítendő kifizetések kiigazítását.

(9) Az elszámolások Bizottság általi elfogadása vagy a (8) bekezdés szerinti határozat Bizottság általi meghozatala nem érintheti az 55. és az 56. cikk szerinti korrekciók alkalmazását.

(10) A tagállamok az elszámolások benyújtását követően felfedezett szabálytalan összegeket - az 55. és az 56. cikk sérelme nélkül - helyesbíthetik azzal, hogy az adott számviteli év szabálytalan összegeket tartalmazó elszámolásaiban elvégzik a megfelelő kiigazításokat.

51. cikk

A dokumentumok elérhetősége

(1) Az irányító hatóság biztosítja, hogy az adott műveletre elszámolt kiadást tartalmazó elszámolásoknak a benyújtását követő december 31-étől számított három éven keresztül kérésre a Bizottság és az Európai Számvevőszék rendelkezésére bocsássák az 1 000 000 EUR-t meg nem haladó teljes elszámolható közkiadással elszámolt műveletekre vonatkozó valamennyi, az alapból támogatott kiadásokkal kapcsolatos igazoló dokumentumot.

Az első albekezdésben említettektől eltérő műveletek esetében az összes igazoló dokumentum a lezárt művelet végső összkiadásait tartalmazó elszámolások benyújtását követő december 31-étől számított két évig áll rendelkezésre.

Az irányító hatóság határozhat úgy, hogy az 1 000 000 EUR-t meg nem haladó teljes elszámolható kiadással elszámolt műveletekre a második albekezdésben említett szabályt alkalmazza.

Az első albekezdésben említett időszak jogi eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakad.

(2) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezetteket, hogy az (1) bekezdésben említett időszak mely nappal veszi kezdetét.

(3) A dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, illetve a csak elektronikus változatban létező dokumentumokat. Ha a dokumentumokat az (5) bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően általánosan elfogadott adathordozón tárolják, úgy nincs szükség eredeti példányra.

(4) A dokumentumokat olyan formában kell megőrizni, amely az adatalanyok azonosítását csak addig teszi lehetővé, ameddig az adatgyűjtés eredeti célja, illetve a továbbfeldolgozás célja indokolja.

(5) A nemzeti hatóságok dolgozzák ki azt az eljárást, amely az általánosan elfogadott adathordozón tárolt dokumentumoknak az eredeti dokumentumokkal való egyezőségét tanúsítja; az eljárás biztosítja, hogy a tárolókon őrzött változatok megfeleljenek a nemzeti jogszabályokban előírt követelményeknek, és azok audit céljára megbízhatóan felhasználhatók legyenek.

(6) Amennyiben a dokumentumok csak elektronikus formában léteznek, az alkalmazott számítógépes rendszereknek meg kell felelniük az elfogadott biztonsági szabványoknak, amelyek biztosítják, hogy a tárolt dokumentumok megfelelnek a nemzeti jogszabályok által előírt követelményeknek, és audit céljára megbízhatóan felhasználhatók legyenek.

52. cikk

Lezárási dokumentumok benyújtása és a végső egyenleg kifizetése

(1) A tagállamok a 48. cikkben említett dokumentumok mellett a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti utolsó számviteli év vonatkozásában benyújtják az operatív program záró végrehajtási jelentését.

(2) A végsőegyenleg-kifizetésre legkésőbb az utolsó számviteli év elszámolásai elfogadásának időpontját követő három hónapon belül, vagy amennyiben az későbbi időpont, a záró végrehajtási jelentés elfogadását követő egy hónapon belül kerül sor.

3. FEJEZET

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

53. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása és a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése, valamint a visszatérítések kezdeményezése. Az egész rendszert érintő szabálytalanság esetén a tagállamnak minden, potenciálisan érintett műveletre kiterjeszti a vizsgálatát.

(2) A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív programok esetében feltárt egyedi, illetve a rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A pénzügyi korrekciók a művelet vagy az operatív program számára közpénzből nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok jellegét és súlyosságát, valamint az alapot ért pénzügyi veszteséget, és arányos korrekciót alkalmaz. A pénzügyi korrekciókat az irányító hatóság rögzíti annak a számviteli évnek az elszámolásaiban, amelyben a megszüntetésről szóló határozat született.

(3) Az alapból nyújtandó, de a (2) bekezdés szerint megszüntetett hozzájárulást a tagállam újra felhasználhatja az érintett operatív programban a (4) bekezdés figyelembevételével.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően törölt hozzájárulás nem használható fel újra sem a korrekció tárgyát képező művelethez, sem - amennyiben a pénzügyi korrekció az egész rendszert érintő szabálytalanság miatt szükséges - az egész rendszert érintő szabálytalanság által érintett más művelethez.

(5) A pénzügyi korrekció nem érinti a tagállamoknak az e cikk szerinti visszafizetésre vonatkozó kötelezettségét.

54. cikk

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján pénzügyi korrekciókat hajt végre valamely operatív programnak nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével és a támogatás összegének a tagállam általi visszafizettetésével annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozásból az alkalmazandó jogot sértő kiadásokat;

(2) Az alkalmazandó jog megsértése kizárólag a Bizottságnak bejelentett kiadásokat illetően és abban az esetben vezet pénzügyi korrekcióhoz, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) a jogsértés befolyásolta a felelős szervezet által egy műveletnek az alapból történő támogatásra való kiválasztását, illetve olyan esetekben, amikor a jogsértés jellege miatt nem lehetséges megállapítani ezt a hatást, de jelentős a kockázata annak, hogy a jogsértés ilyen hatással járt;

b) a jogsértés befolyásolta az uniós költségvetésből visszatérítendőnek ítélt kiadás összegét, illetve olyan esetekben, amikor a jogsértés jellege miatt nem lehet számszerűsíteni annak pénzügyi hatását, de jelentős a kockázata annak, hogy a jogsértés ilyen hatással járt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalakor a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét azzal, hogy figyelembe veszi az alkalmazandó jog megsértésének jellegét és súlyosságát, valamint annak az Unió költségvetését érintő pénzügyi következményeit. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a pénzügyi korrekciók alkalmazásáról hozott határozatokról.

55. cikk

A Bizottság pénzügyi korrekcióira vonatkozó feltételek

(1) A Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével, az 54. cikknek megfelelően, végrehajtási jogi aktusok révén pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben - a szükséges vizsgálatokat követően - a következőket állapítja meg:

a) az operatív program irányítási és kontrollrendszerének hatékony működésében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja az operatív program számára már korábban kifizetett uniós hozzájárulást;

b) a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette az 53. cikkben foglalt kötelezettségeit;

c) valamely kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalan, és azt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta.

A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi, hogy az adott szabálytalanság az egész rendszert érinti-e. Abban az esetben, ha nem lehetséges pontosan megállapítani az alap terhére szabálytalanul elszámolt kiadás összegét, a Bizottság átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti korrekcióra vonatkozó döntése során tiszteletben tartja az arányosság elvét azáltal, hogy figyelembe veszi a szabálytalanság jellegét és súlyosságát, valamint az érintett operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok nagyságát és pénzügyi hatásait.

(3) Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított jelentések alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett tagállam által az 53. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedések, a 30. cikk (2) bekezdése szerint küldött értesítések és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyek részletes szabályokat írnak elő az irányítási és kontrollrendszer hatékony működése súlyos hiányosságainak - ideértve a súlyos hiányosságok fő típusait is - meghatározására vonatkozó kritériumok, az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapítására vonatkozó kritériumok, valamint a százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok tekintetében.

56. cikk

A Bizottság pénzügyi korrekciókra vonatkozó eljárása

(1) A Bizottság - mielőtt pénzügyi korrekcióval kapcsolatos határozatot hoz - azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot vizsgálata ideiglenes következtetéseiről, és felkéri arra, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

(2) Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy százalékban meghatározott átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia - az érintett dokumentumok átvizsgálása révén - annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésében szereplő mértéknél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam a vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az említett vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.

(3) A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül rendelkezésre bocsátott valamennyi bizonyítékot.

(4) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság ideiglenes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, hogy meggyőződjön afelől, hogy a Bizottságnak a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetéseinek az alapját képező minden releváns információ és észrevétel hozzáférhető.

(5) Megállapodás esetén, és az e cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállam az 53. cikk (3) bekezdésével összhangban újra felhasználhatja az alapot.

(6) Pénzügyi korrekciók alkalmazásához a Bizottság - végrehajtási jogi aktusok révén - a meghallgatást követő hat hónapon belül, vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül hoz határozatot. A Bizottság az eljárás során benyújtott valamennyi információt és észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hathónapos időszak a Bizottság által a meghallgatásról küldött meghívó keltezésétől számított két hónap elteltével kezdődik.

(7) Amennyiben a 36. cikk szerinti feladatainak ellátása során a Bizottság, illetve az Európai Számvevőszék olyan szabálytalanságokat tár fel, amelyek az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságairól tanúskodnak, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi korrekció csökkenti az alapból az operatív programhoz nyújtott támogatás mértékét.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének azon súlyos hiányosságai esetében, amelyek vonatkozásában a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék általi feltárást megelőzően:

a) a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott vezetői nyilatkozatban, éves kontrolljelentésben és auditvéleményben, illetve az audithatóság által a Bizottságnak benyújtott egyéb auditjelentésekben már említést tettek; vagy

b) a tagállam megfelelő kiigazító intézkedéseket hozott.

Az irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányosságaira vonatkozó értékelés az alkalmazandó jogon alapul, amennyiben sor került a vonatkozó vezetői nyilatkozatok, éves kontrolljelentések és auditvélemények benyújtására.

A pénzügyi korrekcióra vonatkozó döntés során a Bizottság:

a) tiszteletben tartja az arányosság elvét azáltal, hogy figyelembe veszi az irányítási és kontrollrendszer hatékony működése súlyos hiányosságának jellegét és mértékét, valamint az uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásait;

b) a százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált korrekció alkalmazása során kizárja a tagállam által már korábban észlelt és az 50. cikk (10) bekezdésével összhangban az elszámolásokban kiigazított szabálytalan kiadásokat, valamint a 49. cikk (2) bekezdése szerinti jogszerűségi és szabályszerűségi értékelés alatt álló kiadásokat;

c) az uniós költségvetést érintő fennmaradó kockázat meghatározása során figyelembe veszi a tagállam által észlelt egyéb súlyos hiányosságok okán a tagállam által az érintett kiadásokra alkalmazott százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált korrekciókat.

57. cikk

Visszafizetés

(1) Az Unió költségvetésébe teljesítendő visszafizetést a költségvetési rendelet 73. cikkének megfelelően kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékességi időpont előtt kell teljesíteni. Az esedékesség a felszólítás kiadását követő második hónap utolsó napja.

(2) Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. A kamatláb másfél százalékponttal haladja meg azt a kamatlábat, amelyet az Európai Központi Bank az irányadó refinanszírozási műveletekre az esedékesség napja szerinti hónap első munkanapján alkalmaz.

58. cikk

Az operatív programok arányos ellenőrzése

(1) Azon műveletek esetében, amelyeknél a teljes elszámolható kiadás nem haladja meg a 150 000 EUR-t, az audithatóság vagy a Bizottság csak egy az auditvizsgálatot végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A többi művelet esetében vagy az audithatóság vagy a Bizottság számviteli évenként legfeljebb egy auditvizsgálatot végez a művelet lezárásának számviteli évével azonos számviteli évre vonatkozó elszámolások benyújtása előtt. A Bizottság vagy az audithatóság egy adott évben nem végezheti el a műveletek auditját, ha az Európai Számvevőszék abban az évben már végzett auditot, feltéve, hogy az Európai Számvevőszék által e műveletek tekintetében elvégzett audit eredményeit az audithatóság vagy a Bizottság fel tudja használni feladatai teljesítéséhez.

(2) Egy OP I által támogatott művelet auditja a végrehajtásának minden szakaszára és az elosztási lánc valamennyi szintjére kiterjedhet, egyedül a végső kedvezményezettek kontrolljának kivételével, hacsak egy kockázatértékelés alkalmával nem merül fel konkrét szabálytalanság vagy csalás kockázata.

(3) Amennyiben operatív programok esetében a legutóbbi auditvélemény nem mutatott ki jelentős hiányosságokat, a Bizottság megállapodhat az audithatósággal a 37. cikk (2) bekezdésében említett következő találkozó alkalmával, hogy a szükséges auditmunka mértékét csökkenteni lehet, hogy az arányos legyen a megállapított kockázattal. Ezen esetekben a Bizottság nem végez saját helyszíni auditokat, hacsak nem áll rendelkezésre az irányítási és kontrollrendszer hiányosságára utaló bizonyíték, amely a Bizottságnak bejelentett kiadást érint egy olyan számviteli évben, amelynek elszámolásait a Bizottság már elfogadta.

(4) Azon operatív programok esetében, amelyeknél a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az audithatóság véleménye megbízható, megállapodhat az audithatósággal, hogy a Bizottság saját helyszíni auditjait az audithatóság munkájának auditjára korlátozza, hacsak nem merül fel bizonyíték az audithatóság munkájának hiányosságaira egy olyan számviteli évre vonatkozóan, amelynek elszámolásait a Bizottság már elfogadta.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, az audithatóság és a Bizottság végezhet műveletekre irányuló auditokat, amennyiben egy kockázatértékelés vagy az Európai Számvevőszék által végzett audit alkalmával konkrét szabálytalanság vagy visszaélés kockázata merül fel, vagy amennyiben bizonyított, hogy az érintett operatív program irányítási és kontrollrendszerének hatékony működésében súlyos hiányosságok tapasztalhatók, valamint az 51. cikk (1) bekezdésében említett időszak során. A Bizottság az audithatóság munkájának értékelése céljából felülvizsgálja az audithatóság auditnyomvonalát, vagy részt vesz az audithatóság helyszíni auditjaiban, és - amennyiben ez a nemzetközileg elfogadott auditszabványokkal összhangban szükséges ahhoz, hogy megbizonyosodjon az audithatóság hatékony működéséről - a Bizottság elvégezheti a műveletek auditját.

4. FEJEZET

Kötelezettségvállalás visszavonása

59. cikk

A kötelezettségvállalás visszavonása

(1) A Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalást az operatív programhoz kapcsolódó összeg bármely olyan része tekintetében, amelyet az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik pénzügyi év december 31-ig nem használtak fel az előfinanszírozás kifizetésére és időközi kifizetésekre, illetve amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be a 45. cikk értelmében a 41. cikknek megfelelően kiállított kifizetési kérelmet, ideértve azokat a kifizetési kérelmeket, amelyek egy részét vagy teljes egészét illetően a fizetési határidőt megszakították vagy a kifizetéseket felfüggesztették.

(2) A kötelezettségvállalásoknak a 2023. december 31-én még nyitott részét vissza kell vonni, ha az 52. cikk (1) bekezdésében előírt dokumentumokat az 52. cikk (1) bekezdésében előírt határidőig nem nyújtották be a Bizottsághoz.

60. cikk

Kivétel a kötelezettségvállalás visszavonása alól

(1) A kötelezettségvállalás visszavonása által érintett összegből a költségvetési kötelezettségvállalás következőkre vonatkozó részével egyenértékű összegek kerülnek levonásra:

a) a műveleteket valamely bírósági eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt felfüggesztették; vagy

b) az operatív program egy részének vagy egészének végrehajtását súlyosan érintő vis maior következtében nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani.

Az első albekezdés b) pontja szerinti vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak igazolniuk kell a vis maiornak az operatív program részének vagy egészének végrehajtására gyakorolt közvetlen következményeit.

Az első albekezdés a) és a b) pontja alkalmazásában a levonást egy alkalommal lehet kérni, abban az esetben, ha a felfüggesztés vagy a vis maior nem haladta meg az egy évet, vagy több alkalommal a vis maior időtartamának megfelelő ideig, illetve a művelet végrehajtását felfüggesztő bírósági vagy közigazgatási határozat dátuma és a jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat dátuma között eltelt évek számának megfelelő alkalommal.

(2) A tagállam az előző év végéig bejelentendő összeg vonatkozásában január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett kivételekről.

61. cikk

Eljárás

(1) A Bizottság a kellő időben tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot, amennyiben az 59. cikk szerinti kötelezettségvállalás-visszavonási szabály alkalmazásának kockázata fennáll.

(2) A január 31-ét követően kapott információk alapján a Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az irányító hatóságot a birtokában lévő információk alapján visszavonásra kerülő összegről.

(3) A tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy elfogadja a visszavonásra ítélt összeget, vagy benyújtsa az észrevételeit.

(4) A tagállam június 30-ig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált pénzügyi tervét, amely a szóban forgó pénzügyi évre tartalmazza a támogatás csökkentett összegét az operatív programra vonatkozóan. Amennyiben nem nyújtanak be ilyen tervet, a Bizottság felülvizsgálja a pénzügyi tervet és levonja az alapból történő hozzájárulást az érintett pénzügyi évre vonatkozóan.

(5) A Bizottság legkésőbb szeptember 30-ig végrehajtási jogi aktusok révén módosítja az operatív programot jóváhagyó határozatot.

VII. CÍM

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság a 13. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (2) bekezdése ötödik albekezdésében, a 32. cikk (8) bekezdése első albekezdésében, a 32. cikk (9) bekezdésében, a 34. cikk (7) bekezdésében, a 34. cikk (8) bekezdésében és az 55. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól az e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal.

(3) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Amennyiben az említett időszak lejártakor sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor sor kerül annak kihirdetésére az Európai Unió Hivatalos Lapjában; és az az ott megadott napon hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a fenti időszak lejárta előtt is kihirdetésre kerülhet az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézménynek meg kell indokolnia a kifogását.

63. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

(3) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Ha a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét az e rendelet 32. cikkének (8) bekezdése második albekezdésében említett végrehajtási hatáskörök tekintetében, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

63a. cikk

Alkalmazhatóság

A 6a. cikk nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra vagy az Egyesült Királyságban. Az említett cikkben a tagállamokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok nem foglalják magukban az Egyesült Királyságot.

64. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napján lép hatályba. Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

MINTÁK AZ OPERATÍV PROGRAMHOZ

1. Minta az OP I operatív programhoz

A pénzügyi adatok formátuma (5. szakasz):

5.1. Az operatív programon belül az alapból származó éves kötelezettségvállalás és a megfelelő nemzeti társfinanszírozás összegét ismertető, az operatív programhoz tartozó pénzügyi terv (EUR-ban)

Összesen

2014

2015

....

2020

Alap (a)

Nemzeti társfinanszírozás (b)

Közkiadás

c) = (a) + (b)

Társfinanszírozási arány

d) = (a) / (c)

5.2. Az operatív programokból származó támogatás teljes pénzügyi előirányzat összegét az anyagi nélkülözés minden egyes kezelni kívánt típusa szerinti bontásban megadó, valamint a megfelelő kísérő intézkedéseket tartalmazó pénzügyi terv (EUR-ban)

Az anyagi támogatás típusa

Közkiadás

Összesen

Technikai segítségnyújtás

Az anyagi támogatás típusa 1

ezen belül kísérő intézkedések

Az anyagi támogatás típusa 2

ezen belül kísérő intézkedések

Az anyagi támogatás típusa n

ezen belül kísérő intézkedések

2. Minta az OP II operatív programhoz

A pénzügyi adatok formátuma (4. szakasz):

5.1. Az operatív programon belül az alapból származó éves kötelezettségvállalás és a megfelelő nemzeti társfinanszírozás összegét ismertető, az operatív programhoz tartozó pénzügyi terv (EUR-ban)

Összesen

2014

2015

....

2020

Alap (a)

Nemzeti társfinanszírozás (b)

Közkiadás

c) = (a) + (b)

Társfinanszírozási arány (*1)

d) = (a) / (c)

(*1) Ez az arány felkerekíthető a táblázatban lévő legközelebbi egész számhoz. A kiadás visszafizetésénél alkalmazott pontos arány a (d).

5.2. Az operatív programokból származó támogatás teljes pénzügyi előirányzat összegét az intézkedés minden egyes típusa szerinti bontásban (EUR-ban) megadó pénzügyi terv

Intervenciós terület

Közkiadás

Összesen

Technikai segítségnyújtás

1. intézkedéstípus

2. intézkedéstípus

...

n. intézkedéstípus

II. MELLÉKLET

A kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontása a 2014-2020 közötti időszakban (a 2011-ben érvényes árak szerint)

III. MELLÉKLET

A 2014-2020 közötti időszakban az egyes tagállamok számára az alapból rendelkezésre álló összegek (a 2011-ben érvényes árak szerint)

IV. MELLÉKLET

Az irányító és az igazoló hatóság kijelölésének kritériumai

1. Belső ellenőrzési környezet

i. az irányító és az igazoló hatóság feladatait lefedő szervezeti struktúra megléte és a feladatok kiosztása az egyes hatóságokon belül, biztosítva, hogy a funkciók elkülönítésének elvét, amennyiben alkalmazható, betartsák;

ii. a feladatok közbenső szervezetekre történő ruházása esetén olyan keret, amely révén biztosítható azok feladatainak és kötelezettségeinek meghatározása, az átruházott feladatok elvégzésére vonatkozó képesség ellenőrzése és a jelentéstételi eljárások megléte;

iii. a szabálytalanságok esetére és a jogosulatlanul átutalt összegek visszafizettetésére vonatkozó jelentéstételi és monitoringeljárások;

iv. a szükséges technikai készségekkel rendelkező, megfelelő emberi erőforrásnak a szervezet különböző szintjei és feladatai közötti elosztására vonatkozó terv.

2. Kockázatkezelés

Egy olyan keret, amellyel - az arányosság elvét figyelembe véve - biztosítható, hogy szükség esetén és különösen a tevékenységek jelentős módosítása esetén megfelelő kockázatkezelési eljárást alkalmazzanak.

3. Irányítási és kontrolltevékenységek

A. Irányító hatóság

i. a támogatási kérelmekre, a kérelmek értékelésére, a támogatott kérelmek kiválasztására vonatkozó eljárások, ideértve azokat az utasításokat és útmutatásokat, amelyek biztosítják, hogy a műveletek az e rendelet 32. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban hozzájáruljanak az operatív program szerinti egyedi célkitűzések és eredmények eléréséhez;

ii. az audithatóság által lefolytatott ellenőrzésekre vonatkozó eljárások, ideértve a kedvezményezettek minden egyes kifizetési kérelmének adminisztratív ellenőrzését és a műveletek helyszíni ellenőrzését;

iii. a kedvezményezettek kifizetési kérelmeinek feldolgozására és a kifizetések engedélyezésére vonatkozó eljárások;

iv. egy olyan rendszer eljárásai, amellyel számítógépesített formában adatgyűjtés, -rögzítés és -tárolás végezhető minden egyes művelet vonatkozásában, ideértve adott esetben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat és az adatok bontását nemenkénti mutatók szerint, ha ez szükséges, továbbá olyan eljárások, amelyekkel biztosítható, hogy a rendszer biztonsága megfelel a nemzetközileg elfogadott előírásoknak;

v. az irányító hatóság által kidolgozott eljárások annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek vagy külön elszámolási rendszert vagy megfelelő elszámolási szabályzatot tartsanak fenn a művelethez kapcsolódó valamennyi ügylethez;

vi. a hatékony és arányos csalás elleni intézkedések alkalmazásához szükséges eljárások;

vii. a megfelelő auditnyomvonal és archiválási rendszer biztosításához szükséges eljárások;

viii. a vezetői megbízhatósági nyilatkozatának, az elvégzett kontrollokról és a feltárt hiányosságokról szóló jelentésnek, valamint a végső auditok és kontrollok éves összefoglalójának az elkészítésére vonatkozó eljárások;

ix. az annak biztosításához szükséges eljárások, hogy a kedvezményezett megkapja az egyes műveletek támogatási feltételeit tartalmazó dokumentumot.

B. Igazoló hatóság

i. a Bizottsághoz benyújtott időközi kifizetési kérelmek igazolására vonatkozó eljárások;

ii. az elszámolások elkészítésére és azok valódiságának, teljességének és pontosságának igazolására szolgáló eljárások, továbbá eljárások annak igazolására, hogy a kiadások az összes audit eredménye alapján megfelelnek az alkalmazandó uniós és nemzeti szabályoknak;

iii. a megfelelő auditnyomvonal biztosítására szolgáló eljárások, amelyek keretében számítógépesített formában rögzítik az egyes műveletekre vonatkozó számviteli adatokat, köztük a visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó adatokat;

iv. adott esetben olyan eljárások, amelyekkel biztosítható, hogy a hatóság megfelelő információkat kapjon az irányító hatóságtól az elvégzett auditokról, valamint az audithatóság által vagy annak hatáskörében végzett auditok eredményeiről.

4. Monitoring

A. Irányító hatóság

i. adott esetben a monitoring-bizottság munkájának támogatására vonatkozó eljárások;

ii. a Bizottságnak benyújtandó éves végrehajtási jelentések és záró végrehajtási jelentések elkészítésére vonatkozó eljárások.

B. Igazoló hatóság

az igazoló hatóság - irányító hatósági ellenőrzések eredményeinek és az audithatóság által vagy annak felelőssége alatt végzett auditok eredményeinek a kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően végzett monitoringjához kapcsolódó - feladatainak elvégzésére vonatkozó eljárások.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

( 3 ) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

( 4 ) A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118, 2010.5.12, 1. o.).

( 5 ) A Tanács 332/2002/EK rendelete (2009. május 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról (HL L 53, 23.02.02, 1. o.).