32013R1308[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1308/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését, azaz halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék, a piacának közös szervezését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. melléklet megfelelő részeiben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:

a) gabonafélék, I. rész;

b) rizs, II. rész;

c) cukor, III. rész;

d) szárított takarmány, IV. rész;

e) vetőmagok, V. rész;

f) komló, VI. rész;

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, VII. rész;

h) len és kender, VIII. rész;

i) gyümölcs- és zöldségfélék, IX. rész;

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, X. rész;

k) banán, XI. rész;

l) bor, XII. rész;

m) élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, XIII. rész;

n) dohány, XIV. rész;

o) marha- és borjúhús, XV. rész;

p) tej és tejtermékek, XVI. rész;

q) sertéshús, XVII. rész;

r) juh- és kecskehús, XVIII. rész;

s) tojás, XIX. rész;

t) baromfihús, XX. rész;

u) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, XXI. rész;

v) méhészeti termékek, XXII. rész;

w) selyemhernyó, XXIII. rész;

x) egyéb termékek, XXIV. rész.

2. cikk

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 )és az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a II. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(3) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, e rendelet alkalmazásában az (EU) 2021/2116. rendeletben és az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 2 ) foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben - a 227. cikknek megfelelően - felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben meghatározott ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából, új fogalommeghatározások bevezetése nélkül.

(5) E rendelet alkalmazásában:

a) "kevésbé fejlett régiók" az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 90. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában ekként meghatározott régiók.

b) "természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek" azok az időjárási körülmények - így például fagy, jégeső, jég, eső vagy aszály -, amelyek a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában az adott mezőgazdasági termelő szokásos éves termelésének több mint 30 %-át elpusztítják.

4. cikk

A mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítása

Amennyiben a Kombinált Nómenklatúra módosításainak figyelembevételéhez szükséges, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e rendeletben szereplő árumegnevezéseket és hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokhoz és alszámokhoz igazítsa.

5. cikk

A rizs átváltási arányai

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a rizs átváltási arányainak rögzítéséről a feldolgozás különböző szakaszaira vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Gazdasági évek

A következő gazdasági évek kerülnek megállapításra:

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig a következő ágazatok esetében:

i. a gabonaágazat;

ii. a vetőmagágazat;

iii. a len- és kenderágazat;

iv. a tej- és tejtermékágazat;

d) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében és az étkezésiolajbogyó tekintetében;

f) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében és az olívaolaj tekintetében.

7. cikk

Referencia-küszöbértékek

(1) A referencia-küszöbértékek a következők:

a) a gabonaágazat tekintetében 101,31 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

b) a hántolatlan rizs tekintetében a III. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében 150 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

c) a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan cukor tekintetében a gyártelepi referencia-küszöbérték:

i. a fehércukor esetében: 404,4 EUR/tonna;

ii. a nyerscukor esetében: 335,2 EUR/tonna;

d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék esetében a IV. melléklet A. pontjában említett, a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerinti "R3" húsossági/faggyúborítottsági osztályozású hasított testre;

e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;

ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f) a sertéshús tekintetében 1 509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított testre, a sertések hasított testére vonatkozó, a IV. melléklet B. pontjában említett uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

i. legalább 60 kg, de 120 kg-ot el nem érő tömegű hasított testek: "E" osztály;

ii. legalább 120 kg, de legfeljebb 180 kg tömegű hasított testek: "R" osztály;

g) az olívaolaj-ágazat tekintetében:

i. 1 779 EUR/tonna az extra szűz olívaolaj esetében;

ii. 1 710 EUR/tonna a szűz olívaolaj esetében;

iii. 1 524 EUR/tonna a két fokos szabadzsírsav-tartalommal rendelkező lampante olívaolaj esetében, ez az összeg tonnánként 36,70 euróval csökken a zsírsavtartalom minden további foka után.

(2) A Bizottság - objektív kritériumok, nevezetesen a termelést érintő fejlemények, a termelési költségek (különösen az inputköltségek), valamint a piaci tendenciák figyelembevételével - rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésben meghatározott referencia-küszöbértékeket. A referencia-küszöbértékeket szükség esetén - a termelési és a piaci fejlemények tükrében - a rendes jogalkotási eljárással összhangban aktualizálni kell.

II. RÉSZ

BELSŐ PIAC

I. CÍM

PIACI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Állami intervenció és magántárolási támogatás

1. Szakasz

Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó általános rendelkezések

8. cikk

Hatály

Ez a fejezet megállapítja a piaci intervencióval kapcsolatos szabályokat az alábbiak tekintetében:

a) állami intervenció, amelynek keretében a tagállamok illetékes hatóságai a termékeket felvásárolják és kitárolásukig tárolják; valamint

b) a termékek magántárolásához nyújtott támogatás.

9. cikk

A támogatásra jogosult termékek eredete

Csak az Unióból származó termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántároláshoz nyújtott támogatásra. Előírás továbbá, hogy a növényekből előállított termékek, illetve a tejből előállított termékek csak abban az esetben jogosultak a fent említett felvásárlásra vagy támogatásra, ha azokat az Unióból származó növényből, illetve az Unióban termelt tejből állították elő.

10. cikk

A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszerek

A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket a IV. melléklet A, illetve B. pontjának megfelelően kell alkalmazni a marha- és borjúhúságazatban a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított teste tekintetében, a sertéshúságazatban pedig a nem tenyészállatként tartott sertések hasított teste tekintetében.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a juhok hasított teste vonatkozásában a IV. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatják az uniós osztályozási rendszert.

2. Szakasz

Állami intervenció

11. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:

a) közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;

b) hántolatlan rizs;

c) a 0201 10 00 és a 0201 20 20 - 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;

d) jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;

e) jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

12. cikk

Állami intervenciós időszakok

Állami intervencióra a következők szerint van lehetőség:

a) a közönséges búza tekintetében október 1-jétől május 31-ig;

b) a durumbúza, az árpa és a kukorica tekintetében egész évben;

c) a hántolatlan rizs tekintetében egész évben;

d) a marha- és borjúhús tekintetében egész évben;

e) a vaj és a sovány tejpor tekintetében február 1-jétől szeptember 30-ig.

13. cikk

Az állami intervenció megnyitása és lezárása

(1) A 12. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:

a) meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében;

b) a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

c) a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IV. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85 %-át.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az állami intervenciónak a marha- és borjúhúságazat tekintetében való lezárására vonatkozóan, amennyiben a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

14. cikk

Felvásárlás rögzített áron vagy pályázati eljárás útján

A 13. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a 11. cikkben említett termékek felvásárlási árának megállapításáról szóló intézkedéseket, továbbá adott esetben - rögzített áron való felvásárlás esetén - a mennyiségi korlátozásokra vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

15 cikk

Állami intervenciós ár

(1) Az állami intervenciós ár:

a) az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy

b) az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.

(2) Az állami intervenciós ár szintjének meghatározására vonatkozó intézkedéseket, beleértve az árnövelések, illetve árcsökkentések összegét is, a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

16. cikk

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésére vonatkozó általános elvek

(1) Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie:

a) a piac bármiféle zavarának elkerülésével;

b) a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; valamint

c) az EUMSZ értelmében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban.

(2) Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a vonatkozó uniós jogi aktusokban meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják. Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár.

(2a) A tagállamok közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben megállapított elveknek való megfelelés nyomon követésének lehetővé tételéhez szükséges valamennyi információt.

(3) A Bizottság minden évben közzéteszi azon feltételek részleteit, amelyek mellett az állami intervenció keretében felvásárolt termékeket az előző év folyamán felvásárolták, illetve értékesítették. Az említett részletek közé tartoznak a releváns mennyiségek, valamint a vételi és az eladási árak.

3. Szakasz

Magántárolási támogatás

17. cikk

Támogatható termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, továbbá a Bizottság által a 18. cikk (1) bekedése, vagy a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a 18. cikk (2) bekezdése vagy a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó további követelményekkel és feltételekkel összhangban magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható:

a) fehér cukor;

b) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

c) lenrost;

d) legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa;

e) közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyert tejszínből előállított vaj;

f) sajt;

g) tehéntejből előállított sovány tejpor;

h) sertéshús;

i) juh- és kecskehús.

Az első bekezdés f) pontja csak az 1151/2012/EU rendelet szerinti, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott olyan sajtra vonatkozik, amelyet a szóban forgó rendelet 7. cikkében említett termékleírásban megállapított érlelési időn túl és/vagy egy olyan érlelési időn túl tárolnak, amely hozzájárul a sajt értékének növeléséhez.

18. cikk

A támogatás odaítélésének feltételei

(1) A piac átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság szükség esetén felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 17. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelembe véve a következőket:

a) az érintett termékekre vonatkozó jegyzett uniós piaci átlagárak, referencia-küszöbértékek és termelési költségek; és/vagy

b) az ágazaton belüli haszonkulcsokra jelentős negatív hatást gyakorló, különösen súlyos piaci helyzet vagy gazdasági fejlemények nyomán szükséges, időben történő fellépés.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan:

a) magántárolási támogatást nyújtása az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével a 17. cikkben felsorolt termékekre.

b) a magántárolási támogatás odaítélésének korlátozása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) A 17. cikkben említett magántárolási támogatás összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

4. Szakasz

Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó közös rendelkezések

19. cikk

Felhatalmazás

(1) Annak biztosítása érdekében, hogy az állami intervenció keretében felvásárolt vagy magántárolási támogatásban részesülő termékek alkalmasak legyenek a hosszú távú tárolásra és épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek legyenek, továbbá az egyes ágazatok sajátosságainak az állami intervenció és a magántárolás gazdaságos működésének szavatolása céljából történő figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, az említett termékek vonatkozásában az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további követelményeket és feltételeket meghatározó jogi aktusokat fogadjon el. E követelmények és feltételek célja, hogy a felvásárolt és tárolt termékek tekintetében garantálják az alábbiakat:

a) a termékek minősége a minőségi paraméterek, a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a termékjellemzők és a termék kora vonatkozásában;

b) a termékek támogathatósága a mennyiségek, a csomagolás - ideértve a címkézést is -, a tartósítás, a korábbi tárolási szerződések, a vállalkozások jóváhagyása és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az állami intervenciós ár és a magántárolási támogatás vonatkozik.

(2) A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében a felvásárlásra és az eladásra vonatkozó minőségi kritériumok megállapítása céljából.

(3) A megfelelő tárolókapacitás biztosítása, az állami intervenciós rendszer gazdaságosság, elosztás és a gazdasági szereplők általi hozzáférés tekintetében megvalósuló hatékonyságának szavatolása, továbbá a tárolási időszak végén történő elhelyezés céljából állami intervenció keretében felvásárolt termékek minőségének megőrzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények;

b) a termékeknek az azokért, valamint azok vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek tekintetében való kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok.

(4) Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolási támogatás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a) abban az esetben alkalmazandó szabályok és feltételek, ha a tárolt mennyiség kevesebb, mint a szerződéses mennyiség;

b) az ilyen támogatásból juttatandó előleg fizetésére vonatkozó feltételek;

c) azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet.

(5) Az állami intervenciós és magántárolási rendszerek megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak céljából:

a) a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazásának előírása;

b) a gazdasági szereplők által teljesítendő további feltételek meghatározása annak érdekében, hogy a rendszer hatékony irányítása és ellenőrzése egyszerűbb legyen a tagállamok és a gazdasági szereplők számára;

c) azon követelmény előírása, hogy a gazdasági szereplők biztosítékot helyezzenek letétbeé kötelezettségeik teljesítésének garantálására.

(6) A műszaki fejlődés, valamint a 10. cikkben említett ágazatok igényeinek figyelembevétele, továbbá a különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak jegyzésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek:

a) kiigazítják és naprakésszé teszik a hasított testek osztályozására, azonosítására és kiszerelésére vonatkozó, a IV. mellékletben foglalt rendelkezéseket;

b) további rendelkezéseket határoznak meg a hasított testek osztályozására (többek között megfelelően képzett osztályozókkal), besorolására (többek között automatizált minősítési módszerek alkalmazásával), azonosítására, tömegének mérésére és jelölésére, továbbá az uniós átlagárak kiszámítására és az ezen árak kiszámításához alkalmazott súlyozási együtthatókra vonatkozóan;

c) eltéréseket határoznak meg a marha- és borjúhús-ágazatban egyes rendelkezésektől, továbbá a tagállamok által azon vágóhidak számára biztosítható egyedi eltéréseket állapítanak meg, amelyekben kevés szarvasmarhát vágnak, valamint egyes termékek kapcsán további rendelkezéseket fogadnak el, például a húsossági és a faggyússági osztályokba sorolás tekintetében, valamint további rendelkezéseket határoznak meg a juhhúságazatban a test súlya, a hús színe és faggyúborítottsága, és a kis tömegű bárányok osztályozási kritériumai tekintetében;

d) engedélyezik a tagállamoknak, hogy ne alkalmazzák a sertések hasított testére vonatkozó osztályozási és engedélyezési rendszert, valamint hogy a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is használjanak, vagy amelyek eltéréseket állapítanak meg az említett rendszer alkalmazása alól.

20. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az e fejezet egységes alkalmazásához szükséges intézkedések vonatkozásában. Az említett intézkedések különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a gazdasági szereplő által fizetendő költségek, amennyiben az állami intervenció keretében beszállított termékek nem felelnek meg a minőségi minimumkövetelményeknek;

b) az intervenciós tárolásra szolgáló létesítmények minimális tárolókapacitásának meghatározása;

c) az e fejezet alkalmazásához szükséges reprezentatív időszakok, piacok és piaci árak;

d) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállítása, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés;

e) a marha- és borjúhúságazat tekintetében a kicsontozással kapcsolatos műveletek;

f) a termékek csomagolásával, forgalmazásával és címkézésével kapcsolatos gyakorlati szabályok;

g) e fejezet alkalmazásában a vajat és sovány tejport előállító vállalkozások jóváhagyásának eljárása;

h) az egyik tagállamban intervenció keretében felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása;

i) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítése vagy elhelyezése, különös tekintettel az értékesítési árakra, a kitárolás feltételeire, a kitárolt termékek további felhasználására vagy rendeltetésére, beleértve a 16. cikk (2) bekezdésében említett program céljából rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokat, és ezen belül a tagállamok közötti átadásokat;

j) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek vonatkozásában rendelkezések a tagállamok azon lehetőségéről, hogy saját felelősségükre értékesítsék a tárolólétesítményekben maradt kis mennyiségeket, valamint az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségeket;

k) a magántárolás vonatkozásában a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmezők közötti szerződés megkötése és annak tartalma;

l) a termékek magántárolásba helyezése, magántárolása és kitárolása;

m) a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésére vagy meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések;

n) a rögzített áron való felvásárlás esetén alkalmazandó eljárások, ideértve a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárásokat, illetve a biztosítékok összegét, valamint a magántároláshoz nyújtott, előre rögzített támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokat;

o) pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen a következők tekintetében:

i. az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása, és az a minimális mennyiség, amelyre kérelmet vagy ajánlatot lehet benyújtani;

ii. a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosítékok összege; valamint

iii. az ajánlatok kiválasztása annak biztosításával, hogy azok részesülnek előnyben, amelyek az Unió számára a legelőnyösebbek, valamint fenntartva annak lehetőségét, hogy szerződés odaítélésére nem feltétlenül kerül sor;

p) a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alkalmazása;

q) a piaci árak megállapítása céljából a hasított testeknek és féltesteknek a IV. melléklet A IV. pontjában szereplőtől eltérő kiszerelése;

r) a tagállamok által a marhák és juhok hasított testének eltérő kiszerelésére alkalmazandó korrekciós tényezők, amennyiben a referencia-kiszerelés nem használatos;

s) az osztályozott hasított testek jelölésére vonatkozó gyakorlati szabályok, valamint a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó súlyozott uniós átlagárnak a Bizottság általi kiszámítására vonatkozó gyakorlati szabályok;

t) annak engedélyezése a tagállamok számára, hogy a területükön levágott sertések tekintetében a sertések hasított testének kiszerelését a IV. melléklet B.III. pontjában szereplőtől eltérő módon végezzék el, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

i. területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat eltér a IV. melléklet B.III. pontjában meghatározott kiszerelési módoktól;

ii. műszaki követelmények indokolják azt;

iii. a hasított testek bőrét egységes módon fejtik le;

u) a Bizottság szakértőiből és a tagállamok által kinevezett szakértőkből álló uniós bizottság által végzett, a hasított testek osztályozásának tagállamok általi alkalmazását ellenőrző helyszíni felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések a hasított testek pontos és megbízható osztályozásának biztosítása érdekében. E rendelkezéseknek elő kell írniuk, hogy a felülvizsgálattal járó költségeket az Unió viseli.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

21. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a IV. melléklet C.III. pontjától eltérve a következő osztályozási kritériumokat alkalmazzák azon bárányok esetében, amelyek hasított testének súlya 13 kg-nál kisebb:

a) a hasított test súlya;

b) a hús színe;

c) faggyússág.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

II. FEJEZET

A gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a tej- és tejtermékek oktatási intézményekben történő kiosztásának támogatása

22. cikk

Célcsoport

A mezőgazdasági termékek elosztásának és a gyermekek táplálkozási szokásainak javítását célzó támogatási programok azokra a gyermekekre irányulnak, akik rendszeresen járnak a tagállamok illetékes hatóságai által fenntartott vagy elismert valamely bölcsődébe, óvodába, vagy általános vagy középiskolai oktatási intézménybe.

23. cikk

Az iskolagyümölcs és -zöldség, valamint az iskolatej kiosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez és a kapcsolódó költségekhez nyújtott támogatás

(1) Az uniós támogatás a 22. cikkben említett oktatási intézményekben tanuló gyermekek tekintetében nyújtható:

a) az e cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett, támogatható termékek kiosztására és elosztására;

b) a kísérő oktatási intézkedésekre; és

c) az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a nyomon követéséhez és az értékeléshez, valamint - amennyiben ezeket a költségeket az ezen albekezdés a) pontja nem fedezi - a logisztikához és az elosztáshoz kapcsolódó egyes költségekhez.

A Tanács az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően megállapítja az e bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában említett intézkedések és költségek fedezéséhez szükséges uniós támogatás arányának határértékeit.

(2) E szakasz alkalmazásában:

a)

"iskolagyümölcs- és zöldség" : a (3) bekezdés a) pontjában, valamint a (4) bekezdés a) pontjában említett termékek;

b)

"iskolatej" : a (3) bekezdés b) pontjában említett termékek, a (4) bekezdés b) pontjában említett termékek, valamint az V. mellékletben említett termékek.

(3) Az (1) bekezdés szerint létrehozott támogatási rendszerben (a továbbiakban: iskolaprogram) részt venni kívánó, és a kapcsolódó uniós támogatást kérelmező tagállamok - a nemzeti körülmények figyelembevételével - kiemelt feladatként kezelik az alábbi két csoportba vagy közülük az egyikbe sorolt termékek elosztását:

a) gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a banánágazat friss termékei;

b) emberi fogyasztásra szánt tej, valamint annak laktózmentes változatai.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, egyes termékek fogyasztásának előmozdítása, és/vagy a területükön élő gyermekek sajátos táplálkozási szükségleteinek figyelembevétele érdekében azonban a tagállamok rendelkezhetnek a termékek egyik vagy mindkét alábbi csoportjának elosztásáról is:

a) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, a (3) bekezdés a) pontjában említett termékeken túlmenően;

b) sajt, túró, joghurt és más erjesztett vagy savanyított tejtermékek, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott ízesítőszereket, gyümölcsöt, dióféléket vagy kakaót, a (3) bekezdés b) pontjában említett termékeken túlmenően.

(5) Olyan esetekben, amikor a tagállamok az iskolaprogram célkitűzéseinek és a (8) bekezdésben említett stratégiákban foglalt céloknak a teljesítéséhez szükségesnek ítélik, a (3) és (4) bekezdésben említett termékek elosztását kiegészíthetik az V. mellékletben felsorolt termékekkel.

Ezekben az esetekben az uniós támogatást kizárólag az elosztott termékek tejösszetevője után lehet kifizetni. Ez a tejösszetevő nem lehet kevesebb 90 tömegszázaléknál az V. melléklet I. kategóriájának termékei, és 75 tömegszázaléknál az V. melléklet II. kategóriájának termékei tekintetében.

A tejösszetevőre vonatkozó uniós támogatás mértékét a Tanács az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően határozza meg.

(6) Az iskolaprogram keretében kiosztott termékek nem tartalmazhatják az alábbiak bármelyikét:

a) hozzáadott cukrot;

b) hozzáadott sót;

c) hozzáadott zsírt;

d) hozzáadott édesítőt;

e) az E 620-E 650 jelzésű, az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 4 ) felsorolt hozzáadott mesterséges ízfokozókat.

E bekezdés első bekezdésétől eltérően bármely tagállam - a megfelelő engedélynek az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyért felelős tagállami hatóságaitól a nemzeti eljárásokkal összhangban történő beszerzését követően - határozhat úgy, hogy a (4) és (5) bekezdésben említett támogatható termékek tartalmazhatnak korlátozott mennyiségű hozzáadott cukrot, hozzáadott sót és/vagy hozzáadott zsírt.

(7) Az e cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett termékeken túl a tagállamok a kísérő oktatási intézkedések keretében rendelkezhetnek más mezőgazdasági termékeknek a program körébe való bevonásáról, különös tekintettel az 1. cikk (2) bekezdésének g) és v) pontjában felsorolt termékekre.

(8) Egy tagállam az iskolaprogramban való részvétele feltételeként az iskolaprogramban való részvételét megelőzően, majd ez követően minden hatodik évben nemzeti vagy regionális szintű stratégiát dolgoz ki a program végrehajtására. A stratégiát a nemzeti vagy regionális szintű kidolgozásáért felelős hatóság módosíthatja, főként a nyomon követés és az értékelés, valamint az elért eredmények függvényében. A stratégia legalább a teljesítendő szükségleteket, a szükségletek prioritások szerinti rangsorát, a célcsoportot, az elvárt eredményeket és - amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak - a kiindulási helyzethez képest elérendő, számszerűsített célokat tartalmazza, valamint meghatározza az említett célok eléréséhez legmegfelelőbb eszközöket és intézkedéseket.

A stratégia tartalmazhat az iskolaprogram végrehajtásához kapcsolódó sajátos elemeket is, különösen olyanokat, amelyek a program irányításának egyszerűsítését célozzák.

(9) A tagállamok stratégiáikban meghatározzák mindazon termékek listáját, amelyeket az iskolaprogram keretében akár a szokásos elosztáson keresztül, akár a kísérő oktatási intézkedések révén kiosztanak. A (6) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok azt is biztosítják, hogy az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyért felelős nemzeti hatóságaik a nemzeti eljárások szerint közreműködjenek e lista kidolgozásában vagy hogy e listát ezek a hatóságok megfelelően engedélyezzék.

(10) A tagállamok az iskolaprogram eredményessége érdekében kísérő oktatási intézkedésekről is rendelkeznek, amelyek magukban foglalhatnak többek között arra irányuló intézkedéseket és tevékenységeket, hogy a gyermekeket különböző tevékenységeken - például mezőgazdasági üzemekben tett látogatásokon - keresztül újra kapcsolatba hozzák a mezőgazdasággal, valamint kiterjedhetnek a mezőgazdasági termékek szélesebb körének a biztosítására, a (7) bekezdésben említetteknek megfelelően. Ezeket az intézkedéseket úgy is ki lehet dolgozni, hogy a gyermekek elsajátíthassák a kapcsolódó kérdéseket - úgy mint egészséges táplálkozási szokások, helyi élelmiszer-láncok, biogazdálkodás, fenntartható termelés vagy az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem.

(11) A tagállamok az elosztandó vagy a kísérő oktatási intézkedések körébe bevonandó termékeket olyan objektív kritériumok alapján választják ki, amelyek a következők közül legalább egyet magukban foglalnak: egészségügyi és környezeti megfontolások, szezonális jelleg, változatosság és a helyi vagy regionális termékek elérhetősége, a lehetőségekhez mérten előnyben részesítve az Unióból származó termékeket. A tagállamok ösztönözhetik különösen a helyi vagy regionális beszerzést, a biotermékeket, a rövid ellátási láncokat vagy a környezeti előnyöket, beleértve a fenntartható csomagolást is, valamint - adott esetben - az 1151/2012/EU rendelet által létrehozott minőségrendszerek keretében elismert termékeket.

A tagállamok mérlegelhetik, hogy stratégiáikban előnyben részesítik a fenntarthatósággal és a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos szempontokat.

23a. cikk

Finanszírozási rendelkezések

(1) E cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az iskolaprogram keretében a termékek elosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez és a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségekhez nyújtott támogatás tanévenként nem haladhatja meg a 220 804 135 EUR összeget. Az említett általános értékhatáron belül, a támogatás nem haladhatja meg a következő összegeket:

a) az iskolagyümölcs és -zöldség esetében: 130 608 466 EUR tanévenként;

b) az iskolatej esetében: 90 195 669 EUR tanévenként.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatást az alábbiak figyelembevételével kell az egyes tagállamok között szétosztani:

a) a 6-10 éves korú gyermekek száma az érintett tagállamban;

b) az érintett tagállam régióinak fejlettségi szintje, annak érdekében, hogy magasabb támogatásban részesüljenek a kevésbé fejlett régiók, valamint a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigetek; és

c) az iskolatej tekintetében az a) és b) pontban említett kritériumokon túl a tej és tejtermékek gyermekek részére történő kiosztására biztosított uniós támogatás történelmi felhasználása.

Az érintett tagállamok részére nyújtott támogatásoknak biztosítaniuk kell, hogy az EUMSZ 349. cikkében felsorolt legkülső régiók nagyobb mértékű támogatásban részesüljenek, figyelemmel e régiók sajátosságaira a termékek beszerzését illetően, valamint az egymáshoz földrajzilag közel eső legkülső régiók közötti termékbeszerzés előmozdítása érdekében.

Az iskolatej tekintetében az e bekezdésben megállapított kritériumok alkalmazása alapján nyújtott támogatásoknak biztosítaniuk kell, hogy minden tagállam jogosult legyen az első albekezdés a) pontjában említett életkorú gyermekenként legalább egy minimális összegű uniós támogatásra. -----

Az iskolagyümölcsre és iskolazöldségre, valamint az iskolatejre nyújtott uniós támogatás indikatív és végleges elosztására, valamint az újraelosztásra vonatkozó intézkedéseket a Tanács fogadja el az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(3) Az iskolaprogramban részt venni szándékozó tagállamok minden évben uniós támogatás iránti kérelmet nyújtanak be, amelyben meghatározzák az általuk elosztani kívánt iskolagyümölcs- és zöldség, valamint iskolatej tekintetében igényelt összeget.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított 220 804 135 EUR összegű általános értékhatár túllépése nélkül tanévenként egy alkalommal bármely tagállam átcsoportosíthatja egyik vagy másik indikatív előirányzatának legfeljebb 20 %-át a másik javára.

Ez a százalékos arány 25 %-ra növelhető az EUMSZ 349. cikkében felsorolt legkülső régiókkal rendelkező tagállamok esetében és egyéb, kellően indokolt esetekben, például amikor valamely tagállamnak különleges piaci helyzetet kell megoldania az iskolaprogram hatálya alá tartozó ágazatban, ha a termékek valamely egy vagy több csoportja tekintetében aggasztóan alacsony a fogyasztás mértéke, vagy egyéb társadalmi változások okán.

Az átcsoportosításokra az alábbiak szerint kerülhet sor:

a) a következő tanévre vonatkozó végleges támogatás meghatározását megelőzően, a tagállam indikatív előirányzatai között; vagy

b) a tanév kezdetét követően a tagállam végleges előirányzatai között, amennyiben a szóban forgó tagállam esetében sor került ilyen előirányzatok meghatározására.

A harmadik albekezdés a) pontjában említett átcsoportosítás nem történhet az azon termékcsoportra vonatkozó indikatív előirányzatból, amelynek tekintetében az érintett tagállam az indikatív előirányzatot meghaladó összeg iránti kérelmet nyújt be. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az indikatív előirányzatok közötti minden átcsoportosítás összegéről.

(5) Az iskolaprogram nem sérti az uniós joggal összeegyeztethető külön nemzeti iskolaprogramokat. A 23. cikkben meghatározott uniós támogatást fel lehet használni az olyan meglévő nemzeti iskolaprogramok vagy iskolai elosztási programok hatályának bővítésére vagy hatékonyságának növelésére, amelyek keretében iskolagyümölcsöt és iskolazöldséget bocsátanak rendelkezésre, de nem használható fel ezen meglévő nemzeti programokhoz nyújtott finanszírozás kiváltására, kivéve a gyermekek részére az oktatási intézményekben történő ingyenes ételosztás esetében. Ha egy tagállam úgy dönt, hogy uniós támogatás iránti kérelem benyújtásával kibővíti valamely meglévő nemzeti iskolaprogram hatályát vagy uniós támogatás iránti kérelem által növeli annak hatékonyságát, a 23. cikk (8) bekezdésében említett stratégiában ismerteti, hogy azt miként fogja megvalósítani.

(6) A tagállamok az uniós támogatás mellett nemzeti támogatást is nyújthatnak az iskolaprogram finanszírozására.

A tagállamok ezt a támogatást finanszírozhatják az érintett ágazatban kivetett illetékekből vagy a magánszektorból származó egyéb hozzájárulásokból.

(7) Az Unió az 1306/2013/EU rendelet 6. cikkében foglaltaknak megfelelően az iskolaprogramhoz kapcsolódó tájékoztatási, népszerűsítő, nyomonkövetési és értékelési intézkedéseket is finanszírozhat, ideértve a program céljainak a köztudatban való megerősítését, valamint olyan kapcsolódó hálózatépítési intézkedéseket, amelyek célja a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje a program végrehajtásának és irányításának elősegítése érdekében.

A Bizottság e rendelet 24. cikke (4) bekezdésének megfelelően az iskolaprogram láthatóságának növelése érdekében egységes azonosító jelölést vagy grafikai elemeket dolgozhat ki.

(8) Az iskolaprogramban részt vevő tagállamok a programban történő részvételüket, valamint azt, hogy a programot az Unió támogatja, az iskolák területén vagy más releváns helyszíneken népszerűsítik. A tagállamok minden megfelelő, a nyilvánosság tájékoztatásra szolgáló eszközt felhasználhatnak, melyek többek között lehetnek poszterek, a témával foglalkozó honlapok, tájékoztató jellegű grafikai anyagok, valamint tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok. Az oktatási intézményekben kínált egyéb ételekhez kapcsolódóan a tagállamok gondoskodnak az uniós iskolaprogram hozzáadott értékéről és láthatóságáról.

24. cikk

Felhatalmazás

(1) A gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az iskolaprogramhoz kapcsolódó támogatásban a 22. cikkben említett célcsoportba tartozó gyermekek részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra vonatkozóan:

a) a 22. cikkben említett célcsoport támogathatóságával kapcsolatos további kritériumok;

b) a támogatást kérelmezők tagállamok általi kiválasztása és jóváhagyása;

c) nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozása, valamint a kísérő oktatási intézkedések.

(2) Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználásának biztosítása, valamint az iskolaprogram végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) az uniós támogatásra jogosult költségek és intézkedések meghatározása;

b) az iskolaprogramjuk eredményességének nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tagállami kötelezettség.

(3) A tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően a 23. cikk (6) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett mesterséges ízfokozók listájának kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

Annak biztosítása érdekében, hogy az iskolaprogram célkitűzései a 23. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően kiosztott termékek tekintetében teljesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy meghatározza a hozzáadott cukor, a hozzáadott só, a hozzáadott zsír legmagasabb mértékét, amelyeket a tagállamok a 23. cikk (6) bekezdésének második albekezdése alapján engedélyezhetnek, és amelyek a feldolgozott termékek elkészítéséhez vagy előállításához technológiailag szükségesek.

(4) Az iskolaprogram ismertségének javítása, valamint az uniós támogatás láthatóságának fokozása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben előírja az iskolaprogramban részt vevő tagállamok számára, hogy egyértelmű nyilvánosságot biztosítsanak annak a ténynek, hogy a program végrehajtásához uniós támogatásban részesülnek, beleértve az alábbiakat is:

a) adott esetben egységes azonosító jelölés vagy grafikai elemek megjelenítésére, összetételére, méretére és kialakítására vonatkozó konkrét kritériumok megállapítása;

b) a nyilvánosság tájékoztatására szolgáló eszközök felhasználásával kapcsolatos konkrét kritériumok.

(5) Az iskolaprogram hozzáadott értékének és láthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termékeknek az oktatási intézményekben kínált egyéb ételekhez kapcsolódóan történő kiosztására vonatkozó szabályok tekintetében.

(6) Figyelembe véve, hogy biztosítani kell, hogy az uniós támogatás tükröződjön a termékeknek az iskolaprogram számára történő beszerzési árában, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben előírja a tagállamok számára, hogy stratégiáikban ismertessék ennek megvalósítási módját.

25. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket fogadhat el, többek között az alábbiakra vonatkozóan:

a) a tagállami stratégiákban feltüntetendő információk;

b) a támogatás iránti kérelmek és a kifizetések, beleértve az eljárásoknak az iskolaprogramra vonatkozó közös keretből eredő egyszerűsödését;

c) az iskolaprogram népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatépítési intézkedések;

d) az iskolaprogramban részt vevő tagállamok nyomonkövetési és értékelési jelentéseinek, valamint éves támogatási kérelmeinek benyújtása, formátuma és tartalma;

e) a 23a. cikk (4) bekezdésének alkalmazása, többek között az átcsoportosítások határideje, valamint az átcsoportosításokról szóló értesítések benyújtása, formátuma és tartalma.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. FEJEZET

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer

61. cikk

Időtartam

Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1-jétől 2045. december 31-ig alkalmazandó; a Bizottságnak két félidős felülvizsgálatot kell lefolytatnia 2028-ban és 2040-ben, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat tegyen.

1. Szakasz

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer működése

62. cikk

Engedélyek

(1) A 81. cikk (2) bekezdése szerint osztályozott borszőlőfajták csak az e fejezetben megállapított feltételek alapján az 64., az 66. és az 68. cikknek megfelelően megadott engedély birtokában telepíthetők vagy telepíthetők újra.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett engedélyt a termelők által benyújtott, objektív és megkülönböztetéstől mentes jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelmek alapján, hektárban kifejezett meghatározott terület tekintetében adják meg. Az engedélyt a termelő számára díj felszámítása nélkül kell megadni.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított három évig érvényesek. Amennyiben a termelő nem használja fel a részére megadott engedélyt annak érvényességi ideje alatt, a 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének (4) bekezdése szerinti igazgatási szankciókkal kell sújtani.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben az újratelepítésre ugyanazon a parcellán vagy parcellákon kerül sor, ahol a kivágást végrehajtották, a 66. cikk (1) bekezdésében említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított hat évig érvényesek. Az ilyen engedélyeknek egyértelműen azonosítaniuk kell azon parcellát vagy parcellákat, ahol a kivágásra és az újratelepítésre sor fog kerülni.

Az első albekezdéstől eltérve, a 64. cikkel és a 66. cikk (1) bekezdésével összhangban megadott, 2020-ban és 2021-ben lejáró engedélyek érvényessége 2022. december 31-ig meghosszabbodik.

Azon termelőkkel szemben, akik e rendelet 64. cikkének és 66. cikke (1) bekezdésének megfelelő olyan engedélyekkel rendelkeznek, amelyek 2020-ban és 2021-ben lejárnak, az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, nem alkalmazható az 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének (4) bekezdésében említett igazgatási szankció, feltéve, hogy 2022. február 28-ig tájékoztatják az illetékes hatóságokat arról, hogy az engedélyüket nem szándékozzák felhasználni, és nem kívánnak élni azzal a lehetősséggel, hogy azok érvényessége az e bekezdés harmadik albekezdésében említettek szerint meghosszabbodjon. Amennyiben azon termelők, akik olyan engedélyekkel rendelkeznek, amelyek érvényességét 2021. december 31-ig meghosszabbították, 2021. február 28-ig úgy nyilatkoztak az illetékes hatóságnak, hogy nem szándékozzák felhasználni az említett engedélyeket, lehetővé kell tenni a számukra, hogy az illetékes hatósághoz intézett írásbeli közlés útján 2022. február 28-ig visszavonják a nyilatkozatukat, és a harmadik albekezdésben előírt meghosszabbított érvényességi időszakon belül használják fel engedélyeiket.

(4) E fejezet nem alkalmazandó az olyan területeken történő telepítésekre és újratelepítésekre, amelyek kísérleti célokra, szőlőfajta-gyűjteményeknek a genetikai erőforrások megőrzése céljából történő kialakítására, vagy oltványiskolák céljára szolgálnak, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog alapján közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.

(5) A tagállamok olyan területekre is alkalmazhatják e fejezetet, amelyeken a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) III. mellékletének megfelelően nyilvántartásba vett földrajzi árujelzőkkel ellátott borpárlatok készítésére alkalmas bort termelnek. E fejezet alkalmazásában ezeket a területeket olyan területként lehet kezelni, ahol az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokat lehet termelni.

63. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmus

(1) A tagállamok minden évben rendelkezésre bocsátanak olyan új telepítésekre vonatkozó engedélyeket, amelyek megfelelnek:

a) a területükön szőlővel ténylegesen betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-én mért adatok szerint; vagy

b) a területükön szőlővel ténylegesen betelepített terület 1 %-ának, a 2015. július 31-én mért adatok szerint, valamint a területükön a termelők részére az 1234/2007/EK rendelet 85h. cikkének, 85i. cikkének vagy 85k. cikkének megfelelően megadott, az e rendelet 68. cikkében említettek szerint engedélyekre történő átváltás céljából 2016. január 1-jén rendelkezésre állt telepítési jogok hatálya alá tartozó területnek.

(2) A tagállamok:

a) nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását.

Azon tagállamok, amelyek - az első albekezdés b) pontjával összhangban - az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok termelésére jogosult konkrét területek vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok termelésére jogosult területek esetében regionális szinten korlátozzák az engedélyek kibocsátását, megkövetelhetik, hogy az ilyen engedélyeket az említett régiókban kelljen felhasználni.

(3) A (2) bekezdésben említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a szőlőtelepítések rendes növekedéséhez, meg kell haladniuk a 0 %-ot, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:

a) annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;

b) annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy valamely oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát;

c) a szóban forgó termékek fejlődéséhez való hozzájárulás szándéka, az említett termékek minőségének megőrzése mellett.

(3a) A tagállamok minden szükséges szabályozási intézkedést meghozhatnak a (2) és a (3) bekezdés értelmében hozott korlátozó intézkedések gazdasági szereplők általi kijátszásának megakadályozása érdekében.

(4) A tagállamok közzétesznek minden olyan döntést, amelyet a (2) bekezdés értelmében hoznak, és azt kellően megindokolják. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az elfogadott döntéseikről és azok indokolásáról.

64. cikk

Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek megadása

(1) Ha a jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében nem haladja meg a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, minden kérelmet jóvá kell hagyni.

A tagállamok e cikk alkalmazásában a következő objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül alkalmazhatnak egyet vagy többet nemzeti vagy regionális szinten:

a) a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;

b) a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;

c) a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;

ca) a kérelmező nem rendelkezhet az e rendelet 71. cikke szerinti engedély vagy az 1234/2007/EK rendelet 85a. és 85b. cikke szerinti telepítési jog nélkül telepített szőlővel;

d) kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok minden kérelmező közötti arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az ilyen engedély-odaítélés során kérelmezőnként minimális és/vagy maximális területet lehet meghatározni, továbbá arra sor kerülhet részben vagy egészben a következő, nemzeti vagy regionális szinten alkalmazható objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:

a) olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);

b) olyan területek, ahol a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez vagy a szőlőfajták genetikai erőforrásainak a védelméhez;

c) területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;

d) hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;

e) a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;

f) újonnan telepítendő területek, amelyek a bortermelő ágazat olyan üzemei termelékenységének a növekedéséhez járulnak hozzá, amelyek fokozott költséghatékonyságot vagy versenyképességet vagy piaci jelenlétet mutatnak;

g) a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;

h) a kis és közepes méretű szőlőtermesztő üzemek méretének növelése keretében újonnan telepítendő területek;

(2a) Ha a tagállam úgy dönt, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok közül egyet vagy többet alkalmaz, kiegészítheti azt, illetve azokat azzal a további feltétellel, hogy a kérelmező természetes személy a kérelem benyújtásának évében legfeljebb 40 éves.

(2b) A tagállamok minden szükséges szabályozási intézkedést meghozhatnak, hogy megakadályozzák az (1), (2) és (2a) bekezdés értelmében általuk alkalmazott korlátozó kritériumok gazdasági szereplők általi kijátszását.

(3) A tagállamok közzéteszik az (1), (2) és (2a) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

65. cikk

A szakmai szervezetek szerepe

A 63. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok figyelembe veszik azon ajánlásokat, amelyeket a borágazatban működő, a 152., 156. és 157. cikkben említett elismert szakmai szervezetek, a 95. cikkben említett termelői érdekcsoportok vagy az említett tagállam jogszabályai alapján elismert, egyéb típusú szakmai szervezetek terjesztenek elő, feltéve, hogy az említett ajánlásokat megelőzően a referencia földrajzi területen a releváns reprezentatív érdekelt felek megállapodásra jutottak.

Az ajánlások legfeljebb három évre szólhatnak.

66. cikk

Újratelepítés

(1) A tagállamok automatikusan megadják az engedélyt azon termelők részére, akik 2016. január 1-jét követően szőlőt vágnak ki, majd kérelmet nyújtanak be. Ily módon a kivágott területtel - tiszta szőlőtermő területben kifejezve - megegyező nagyságú területet lehet engedélyezni. Az ezen engedély hatálya alá tartozó területek az 63. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.

(2) A tagállamok megadhatják az (1) bekezdésben említett engedélyt olyan termelők számára is, akik vállalják, hogy szőlőt vágnak ki egy szőlővel betelepített területen, amennyiben a kivágás az érintett területen legkésőbb az új szőlőtelepítés időpontjától számított negyedik év végéig megtörténik.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt ugyanabban a mezőgazdasági üzemben kell felhasználni, mint amelyben a kivágásra sor került. A tagállamok az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területeken az 65. cikknek megfelelően egy szakmai szervezet által készített ajánlás alapján azon szőlőkre korlátozhatják az újratelepítést, amelyek az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tekintetében a kivágott telepítés területével azonos feltételeket teljesítenek.

(4) Ez a cikk nem alkalmazandó engedély nélküli telepítések kivágása esetén.

67. cikk

De minimis

(1) A szőlőtelepítések engedélyezésére vonatkozóan e fejezetben létrehozott rendszer nem alkalmazandó azokban a tagállamokban, amelyekben 2007. december 31-én nem volt alkalmazandó a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás, amelyet az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakaszának II. alszakasza hozott létre.

(2) Azok a tagállamok, amelyek esetében az (1) bekezdésben említett rendszer 2007. december 31-én alkalmazandó volt, és amelyekben a szőlővel jelenleg betelepített terület nagysága nem haladja meg a 10 000 hektárt, dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a szőlőtelepítésekre vonatkozóan e fejezetben létrehozott engedélyezési rendszert.

68. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően 2015. december 31. előtt a termelők részére megadott olyan telepítési jogokat, amelyeket az érintett termelők nem használtak fel és amelyek a fenti időpontban még érvényesek, 2016. január 1-jétől át lehet váltani az e fejezet szerinti engedélyekre.

Erre az átváltásra a termelők által 2015. december 31-ét megelőzően benyújtott kérelem alapján kerül sor. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a telepítési jogok engedélyekre történő átváltásának kérelmezését 2022. december 31-ig lehetővé teszik a termelők számára.

(2) Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek érvényességi idejének meg kell egyeznie az (1) bekezdésben említett telepítési jogok érvényességi idejével. Amennyiben nem kerül sor ezen engedélyek felhasználására, azok legkésőbb 2018. december 31-ig, vagy amennyiben a tagállam meghozza az (1) bekezdés második albekezdésében említett határozatot, legkésőbb 2025. december 31-ig lejárnak.

(2a) 2023. január 1-jétől a 2022. december 31-én telepítési engedélyekre való átváltásra jogosult, de az (1) bekezdéssel összhangban engedélyekké még át nem váltott telepítési jogok hatálya alá tartozó területtel egyenértékű terület továbbra is az érintett tagállamok rendelkezésére áll, amely tagállamok a 64. cikkel összhangban legkésőbb 2025. december 31-ig engedélyeket adhatnak.

(3) Az e cikk (1) és (2a) bekezdése értelmében megadott engedélyek hatálya alá tartozó területeket nem lehet számításba venni a 63. cikk alkalmazásában.

69. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a) az 62. cikk (4) bekezdésében említett mentesség alkalmazására vonatkozó feltételek;

b) az 64. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kritériumokkal kapcsolatos szabályok;

c) az 64. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt kritériumok kiegészítése;

d) az 66. cikk (2) bekezdésének összefüggésében az újonnan telepített szőlőültetvények és az olyan szőlőültetvények egymás mellett létezése, amelyek kivágására a termelő kötelezettséget vállalt;

e) az 66. cikk (3) bekezdése értelmében hozott tagállami döntések indokai.

70. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a következőkre vonatkozóan:

a) az engedélyek megadására vonatkozó eljárások;

b) a tagállamok által vezetendő nyilvántartások és a Bizottság részére küldendő értesítések.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. Szakasz

Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer ellenőrzése

71. cikk

Engedély nélküli telepítések

(1) A termelőknek saját költségükön ki kell vágniuk a szőlőt az engedély nélkül betelepített területeken.

(2) Amennyiben a termelők a szabálytalanságról való értesítésük időpontjától számított négy hónapon belül nem hajtják végre a kivágást, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a négy hónapos időtartam leteltét követő két éven belül sor kerüljön az ilyen, engedély nélküli telepítések kivágására. Ennek költségét az érintett termelőknek kell viselniük.

(3) A tagállamok minden évben március 1-jéig közlik a Bizottsággal azon területek összterületét, amelyek esetében meggyőződtek arról, hogy azokat 2016. január 1-jét követően engedély nélkül telepítették, valamint közlik az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően kivágott telepítések összterületét.

(4) Amennyiben valamely termelő nem tesz eleget e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségnek, a 1306/2013/EU rendelet 64. cikkének megfelelően megállapítandó szankciókkal kell sújtani.

(5) Az engedély nélkül szőlővel betelepített területek tekintetében nem vehetők igénybe nemzeti vagy uniós támogatási intézkedések.

72. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a tagállamok által teljesítendő adatközlési kötelezettségekkel kapcsolatos részletek meghatározására, beleértve a VI. mellékletben említett költségvetési keretek esetleges csökkentését is e kötelezettségek be nem tartása esetén.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. CÍM

A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELŐI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

A forgalmazásra vonatkozó szabályok

1. Szakasz

Forgalmazási előírások

1. Alszakasz

Bevezető rendelkezések

73. cikk

Hatály

A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növény-egészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat. Az említett szabályok kötelező szabályokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó fakultatív fenntartott jelölésekre vonatkoznak.

2. Alszakasz

Ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások

74. cikk

Általános elv

Azok a termékek, amelyek tekintetében ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások kerültek megállapításra ezen alszakasszal összhangban, kizárólag abban az esetben forgalmazhatók az Unióban, ha megfelelnek ezen előírásoknak.

75. cikk

Az előírások megállapítása és tartalma

(1) A forgalmazási előírások az alábbi ágazatok és termékek közül egyre vagy többre alkalmazhatók:

a) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

b) gyümölcs- és zöldségfélék;

c) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;

d) banán;

e) élő növény;

f) tojás;

g) baromfihús;

h) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;

i) komló.

(2) A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint az e cikk (1) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását, továbbá minőségét érintő gazdasági feltételeknek a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.

(3) Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 26. cikkének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az egyes ágazatok jellemzői, a forgalomba hozatal szabályozásának szükségessége és az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján ágazatonként vagy termékenként meghatározandó alábbi kérdések közül egyre vagy többre vonatkozhatnak:

a) a 78. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések;

b) osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;

c) a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;

d) kiszerelés, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 92-123. cikk sérelme nélkül;

e) olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;

f) a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;

g) a gazdálkodás típusa és a termelési módszer - ideértve a borászati eljárásokat is -, valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;

h) must és bor házasítása - ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is -, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;

i) a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;

j) a termelés helye és a származási hely, a baromfihús és a kenhető zsírok kivételével;

k) egyes anyagok és eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;

l) egyedi felhasználás;

m) az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak vagy a 78. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek

(4) Az (1) bekezdés mellett forgalmazási előírások a borágazatra is alkalmazhatók. A (3) bekezdés f), g), h), k) és m) pontját a borágazatra alkalmazni kell.

(5) Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat a 84-88. cikk és IX. melléklet sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kell megállapítani:

a) az érintett termék sajátosságai;

b) a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;

c) a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás - többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása - iránti fogyasztói igény;

d) a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;

e) az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;

f) annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.

(6) A fogyasztói elvárások, továbbá annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az előállításukat és forgalmazásukat érintő gazdasági feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben szereplő ágazatlista módosítása céljából a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk, és azokról a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékelnie kell különösen a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplőkre háruló költségeket és adminisztratív terheket - ideértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat is -, továbbá a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket.

76. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazati termékek forgalmazására vonatkozó további követelmények

(1) Amennyiben továbbá az 75. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások tekintetében ez releváns, a fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.

(2) Az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan ezen alszakasznak megfelelően bevezetett bármely forgalmazási előírás a forgalmazás minden szakaszában alkalmazandó, a behozatalt és a kivitelt is beleértve, és a minőségre, kategóriába sorolásra, súlyra, méretre, csomagolásra, tárolásra, szállításra, kiszerelésre és forgalmazásra terjedhet ki.

(3) A gyümölcs- és zöldségágazat forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékeinek birtokosai e termékeket az Unión belül csak ezen előírásokkal összhangban állíthatják ki, kínálhatják eladásra, szállíthatják, illetve forgalmazhatják, és ők felelnek az ezen előírásoknak való megfelelés biztosításáért.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos egyedi helyzetek figyelembe vétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikktől való olyan egyedi eltérésekről, amelyek annak megfelelő alkalmazásához szükségesek.

77. cikk

A komlóra vonatkozó tanúsítványok

(1) A komlóágazat Unión belül betakarított vagy előállított termékeire az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett - adott esetben - az e cikk szerinti tanúsítási eljárást kell alkalmazni.

(2) Tanúsítványt csak olyan termékre lehet kiadni, amelynek minőségi jellemzői megfelelnek a forgalmazás meghatározott szakaszára érvényes minimális követelményeknek. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha az érintett termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3) A tanúsítványban fel kell tüntetni legalább:

a) a komló termesztési helyét (helyeit);

b) a betakarítás évét (éveit); valamint

c) a fajtát vagy fajtákat.

(4) A komlóágazat termékeit csak az e cikk szerint kiadott tanúsítvány birtokában lehet forgalmazni vagy exportálni.

A komlóágazat importált termékei esetében a 190. cikk (2)) bekezdésében előírt igazolás az e cikk szerinti tanúsítvánnyal egyenértékűnek tekintendő.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (4) bekezdésétől eltérő intézkedések elfogadására:

a) bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

b) különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében.

Az első albekezdésben említett intézkedések:

i) nem sérthetik azon termékek rendes forgalmazását, amelyekre a tanúsítványt kiállították; valamint

ii) olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének a kizárása.

78. cikk

Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések

(1) Az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett - adott esetben - a VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók a következő ágazatokra vagy termékekre:

a) marha- és borjúhús;

b) bor;

c) emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;

d) baromfihús

e) tojás;

f) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó.

(2) A VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk.

(4) Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak egyaránt pontos és megfelelő ismereteik legyenek a VII. mellékletben szereplő meghatározásokról és kereskedelmi megnevezésekről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.

(5) A fogyasztói elvárásoknak és a tejtermékpiac alakulásának a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelytől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítja a szükséges szabályokat.

79. cikk

Tűréshatár

(1) Az egyes termékek vagy ágazatok sajátosságainak, a forgalmazás különböző szakaszainak, a műszaki feltételeknek, az esetleges jelentős gyakorlati nehézségeknek, továbbá a vizsgálati módszerek pontosságának és megismételhetőségének a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy vagy több konkrét előírás tekintetében arra a tűréshatárra vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veszi annak szükségességét, hogy ne módosuljanak a termék alapvető tulajdonságai, és hogy ne romoljon a minőség.

80. cikk

Borászati eljárások és vizsgálati módszerek

(1) A VII. melléklet II. részében felsorolt termékek Unión belüli előállítása és tartósítása során kizárólag a VIII. mellékletnek megfelelően engedélyezett és az 75. cikk (3) bekezdésének g) pontjában, valamint a 83. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt borászati eljárások alkalmazhatók.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a) szőlőlé és sűrített szőlőlé; valamint

b) szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

Az engedélyezett borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tartósításának vagy érlelésének biztosítására alkalmazandók.

A VII. melléklet II. részében felsorolt termékeket az Unióban a VIII. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell előállítani.

(2) A VII. melléklet II. részében felsorolt termékek nem forgalmazhatók az Unióban abban az esetben, ha:

a) az Unióban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek;

b) valamely tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek; vagy

c) nem felelnek meg a VIII. mellékletben meghatározott szabályoknak.

Az első albekezdés értelmében nem forgalmazható szőlőtermékeket meg kell semmisíteni. E szabálytól eltérve a tagállamok engedélyezhetik bizonyos - általuk meghatározandó jellemzőkkel rendelkező - efféle termékek lepárlók vagy ecetgyárak általi vagy ipari célokra történő felhasználását, feltéve, hogy ez az engedélyezés nem ösztönzi a szőlőtermékek nem engedélyezett borászati eljárások útján végzett termelését.

(3) Az 75. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett borászati eljárások engedélyezésekor a Bizottság:

a) figyelembe veszi az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit;

b) figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c) figyelembe veszi a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott megalapozott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat, és felméri, hogy vannak-e, illetve alkalmazhatók-e az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök;

d) gondoskodik arról, hogy a bor természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak és ne következzen be lényeges változás az érintett termék összetételében;

e) biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f) tiszteletben tartja a borászati eljárásokra vonatkozó általános szabályokat, valamint a VIII. mellékletben megállapított szabályokat.

(4) A forgalomba nem hozható borászati termékek helyes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglalt nemzeti eljárásokra vonatkozó szabályok tekintetében, illetve az azoktól való eltérésekről, az előírásoknak meg nem felelő borászati termékek forgalomból való kivonása és megsemmisítése tekintetében,.

(5) A Bizottság - szükség esetén - végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az 75. cikk (5) bekezdésének d) pontjában említett módszereket a VII. melléklet II. részében felsorolt termékekre vonatkozóan. A módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az Unió által elérni kívánt cél szempontjából nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

81. cikk

Borszőlőfajták

(1) A VII. melléklet II. részében felsorolt és az Unióban előállított termékeket az e cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályba sorolható borszőlőfajtákból kell előállítani.

(2) A tagállamok - a (3) bekezdésre is figyelemmel - osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a) az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b) az érintett fajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3) Azok a tagállamok, amelyek bortermelése - az utolsó öt borászati év átlagos termelése alapján számítva - nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal bortermelés céljából az említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, telepíthetők újra és olthatók.

(4) A (2) bekezdés első és harmadik albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok tudományos kutatási és kísérleti célból engedélyezik az alábbi borszőlőfajták telepítését, újratelepítését és oltását:

a) a (3) bekezdésben nem említett tagállamok esetében az osztályozásban nem szereplő borszőlőfajták;

b) a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés második albekezdésének meg nem felelő borszőlőfajták.

(5) Azokat a borszőlőfajtákból álló szőlőültetvényeket, amelyeket bortermelés céljából a (2), (3) és (4) bekezdés megsértésével telepítettek, ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan ültetvények kivágása, amelyek esetében a termelés kizárólag a bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra szolgál.

(6) A bortermeléstől eltérő célra olyan szőlőfajtákkal betelepített területekre, amelyek - a (3) bekezdésben említettektől eltérő tagállamok esetében - nem szerepelnek osztályozásban, vagy amelyek - a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében - nem felelnek meg a (2) bekezdés második albekezdésének, nem alkalmazandó a kivágási kötelezettség.

Az első albekezdésben említett szőlőfajták bortermeléstől eltérő célra történő telepítésére és újratelepítésére nem alkalmazandó a szőlőtelepítésekre vonatkozó, a II. rész I. címének III. fejezetében megállapított engedélyezési rendszer.

82. cikk

A VII. melléklet II. részében felsorolt kategóriáknak nem megfelelő bor felhasználásának egyedi esetei

A 81. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a VII. melléklet II. részében meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor - a bizonyíthatóan 1971. szeptember 1. előtt palackozott borok kivételével - kizárólag az egyéni bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.

83. cikk

Egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályok

(1) Az 75. cikk (2) bekezdésében foglaltak ellenére a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek különböző minőségi szinteket állapítanak meg a kenhető zsírok vonatkozásában. E szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett minőségi szinteknek különösen a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokra, a termékek érzékszervi tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó kritériumok alapján történő meghatározását.

Az első albekezdés szerinti lehetőséggel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett nemzeti szabályokban megállapított kritériumoknak, megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett használhatók legyenek azon kifejezések, amelyek utalnak a szóban forgó kritériumoknak való megfelelésre.

(2) A tagállamok a területükön készített és az uniós jog alapján engedélyezett borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy megtilthatnak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb szabályokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

(3) A tagállamok engedélyezhetik nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazását.

(4) E cikk megfelelő és átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározására vonatkozóan.

(5) A tagállamok csak abban az esetben fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn további nemzeti rendelkezéseket az uniós forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában, ha ezek a rendelkezések megfelelnek az uniós jognak, mindenekelőtt az áruk szabad mozgása elvének, valamint a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) rendelkezéseinek.

3. Alszakasz

Fakultatív fenntartott jelölések

84. cikk

Általános rendelkezés

Ágazatok vagy termékek szerinti rendszert kell létrehozni a fakultatív fenntartott jelölésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy az értéknövelő tulajdonságokkal vagy jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek termelői a belső piacon könnyebben megismertethessék ezeket a tulajdonságokat vagy jellemzőket, továbbá különösen az egyedi forgalmazási előírások támogatása és kiegészítése céljából.

Ez az alszakasz nem alkalmazandó a 92. cikk (1) bekezdésében említett borászati termékekre.

85. cikk

A már létező fakultatív fenntartott jelölések

(1) A IX. melléklet tartalmazza azon fakultatív fenntartott jelölések listáját, amelyek 2013. december 20-án/én e rendszer hatálya alá tartoznak, és amelyek használatának feltételeit a 86. cikk a) pontjának megfelelően meg kell határozni.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett, fakultatív fenntartott jelölések addig maradnak hatályban - esetleges módosításuk mellett -, amíg a 86. cikknek megfelelően nem törlik azokat.

86. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések fenntartása, módosítása és törlése

A fogyasztói elvárások - többek között a termelési módszerek és az ellátási lánc fenntarthatósága tekintetében -, a tudományos és technikai ismeretek terén bekövetkezett fejlemények, a piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén bekövetkezett fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) egy további fakultatív fenntartott jelölés fenntartása, megállapítva annak használati feltételeit;

b) egy fakultatív fenntartott jelölés használati feltételeinek módosítása; vagy

c) egy fakultatív fenntartott jelölés törlése.

87. cikk

További fakultatív fenntartott jelölések

(1) Egy jelölés kizárólag az alábbi követelmények mindegyikének teljesülése esetén lehet további fakultatív fenntartott jelölésként fenntartható:

a) a jelölés egy adott termék valamely tulajdonságára, illetve a termeléshez vagy a feldolgozáshoz kötődő jellemzőre utal, és egy adott ágazathoz vagy termékhez kapcsolódik;

b) a jelölés lehetővé teszi a termék különleges tulajdonságaiból, illetve termelési vagy feldolgozási jellemzőiből eredő hozzáadott értékének világosabb kommunikálását;

c) a termék forgalomba hozatalakor az a) pontban említett tulajdonság vagy jellemző több tagállam fogyasztói számára is azonosítható;

d) a jelölés használatára vonatkozó feltételek összhangban vannak a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 8 ), vagy az 1169/2011/EU rendelettel.

További fakultatív fenntartott jelölések bevezetése esetén a Bizottság figyelembe veszi a vonatkozó nemzetközi szabványokat és az érintett termékek vagy ágazatok vonatkozásában már létező fenntartott jelöléseket.

(2) Bizonyos ágazatok sajátosságainak és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján részletesebben kidolgozza az e cikk (1) bekezdésében említett, a további fenntartott jelölések létrehozásával kapcsolatos követelményeket.

88. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozó korlátozások

(1) A fakultatív fenntartott jelölések kizárólag a hozzájuk kapcsolódó használati feltételeknek megfelelő termékek leírására használhatók.

(2) A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a termékek címkéin szereplő információkat ne lehessen összetéveszteni a fakultatív fenntartott jelölésekkel.

(3) Annak szavatolása érdekében, hogy a fakultatív fenntartott jelölésekkel leírt termékek megfeleljenek az alkalmazandó használati feltételeknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben további szabályokat határoz meg a fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozóan.

4. Alszakasz

A behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó forgalmazási előírások

89 cikk

Általános rendelkezések

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak vonatkozásában:

a) azon feltételek, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 74. cikkben foglaltaktól való eltérést; valamint

b) a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok.

90. cikk

A bor behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) Amennyiben az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodások másként nem rendelkeznek, a borok eredetmegjelölésére, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó, az e fejezet 2. szakaszában meghatározott rendelkezések, valamint az e rendelet 78. cikkében említett meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók az Unióba behozott és a 2009 61 , a 2009 69 , a 2204 KN-kód és adott esetben az ex 2202 99 19 KN-kód (egyéb, alkoholmentesített bor, melynek térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 %-ot) alá tartozó termékekre.

(2) Az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az Unió által az e rendelet alapján engedélyezett borászati eljárásokkal összhangban, illetőleg a 80. cikk (3) bekezdése szerinti engedély megadását megelőzően az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokkal összhangban kell előállítani.

(3) Amennyiben az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodások másként nem rendelkeznek, az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve:

a) az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában;

b) a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

4a. alszakasz

Ellenőrzések és szankciók

90a. cikk

Forgalmazási szabályokhoz kapcsolódó ellenőrzések és szankciók

(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a 119. cikk (1) bekezdésében említett azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg e rendeletnek, ne kerüljenek piaci forgalomba, vagy ha már forgalomba kerültek, vonják ki azokat a forgalomból.

(2) Bármely olyan különös rendelkezés sérelme nélkül, amelyet a Bizottság elfogadhat, a 189. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott termékeknek az Unióba történő behozatalát ellenőrzéseknek kell alávetni annak meghatározása céljából, hogy teljesülnek-e az említett cikk (1) bekezdésében előírt feltételek.

(3) A tagállamok kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket végeznek annak ellenőrzése érdekében, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek megfelelnek-e az e szakaszban megállapított szabályoknak, és adott esetben közigazgatási szankciókat alkalmaznak.

(4) A borágazatra vonatkozóan az (EU) 2021/2116 rendelet 58. cikke alapján elfogadott jogi aktusok sérelme nélkül, a borágazatra vonatkozó uniós szabályok megsértése esetén a tagállamok az említett rendelet IV. címének I. fejezetével összhangban arányos, hatékony és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat alkalmaznak. Amennyiben a meg nem felelés csekély mértékű, a tagállamok nem alkalmaznak ilyen szankciókat.

(5) Az uniós pénzeszközök védelme, valamint az uniós borok identitásának, származásának és minőségének védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, a következőkkel kapcsolatban:

a) a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása vagy fenntartása, amelyet a tagállamok által gyűjtött minták alapján kell összeállítani;

b) az ellenőrző szervekre és a köztük megvalósuló kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szabályok;

c) a tagállamok megállapításainak közös felhasználására vonatkozó szabályok.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkhöz szükséges intézkedések megállapításáról:

a) a tagállamok saját adatbankjára és az (5) bekezdés a) pontjában említett izotóp adatok analitikai adatbankjára vonatkozó eljárások;

b) az ellenőrző hatóságok és szervek közötti együttműködésre és segítségnyújtásra vonatkozó eljárások;

c) a (3) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében a forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzésének elvégzésére vonatkozó szabályok, az ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságokra vonatkozó szabályok, valamint az ellenőrzések tartalmára és gyakoriságára és a forgalmazás azon szakaszára vonatkozó szabályok, amelyre az említett ellenőrzéseket alkalmazni kell.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. Alszakasz

Közös rendelkezések

91 cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

a) megállapíthatja a VII. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében említett tej- és tejtermékeket, valamint a VII. melléklet VII. része I. pontja hatodik bekezdésének a) pontjában említett kenhető zsírokat felsoroló jegyzéket a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó azon indikatív jegyzékek alapján, amelyek a tagállamok területén az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintett termékeket tartalmazzák;

b) szabályokat állapíthat meg az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtására vonatkozóan;

c) szabályokat állapíthat meg annak meghatározására, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket;

d) szabályokat állapíthat meg a termékek jellemzőinek meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekre vonatkozóan;

e) szabályokat állapíthat meg a tűréshatár meghatározására vonatkozóan;

f) szabályokat állapíthat meg a 89. cikkben említett intézkedések végrehajtására vonatkozóan;

g) szabályokat állapíthat meg a terméket előállító vagy feldolgozó termelő és/vagy ipari létesítmény azonosítására vagy nyilvántartására, a tanúsítási eljárásokra, továbbá a megőrizendő kereskedelmi dokumentumokra, kísérő dokumentumokra és nyilvántartásokra vonatkozóan.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. Szakasz

Eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések a borágazatban

1. Alszakasz

Bevezető rendelkezések

92. cikk

Hatály

(1) Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VII. melléklet II. részének 1., 3-6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.

Az e szakaszban megállapított szabályok azonban nem alkalmazandók a VII. melléklet II. részének 1., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjában említett termékekre, amennyiben az ilyen termékek a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően teljes körű alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkön alapulnak:

a) a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme;

b) annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; és

c) az e szakaszban említett minőségi termékek előállításának az előmozdítása, és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának a lehetővé tétele.

2. Alszakasz

Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések

93. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "eredetmegjelölés": olyan elnevezés - a hagyományosan használt elnevezést is beleértve -, amely egy, a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan terméket jelöl:

i. amelynek minősége vagy jellemzői lényegében vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii. amely egy konkrét helyről, régióból vagy - kivételes esetekben - országból származik;

iii. amely kizárólag az említett földrajzi területről származó szőlőből készült;

iv. amelynek előállítására az említett földrajzi területen kerül sor; és

v. amelyet a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtákból vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtákból állítanak elő.

b) "földrajzi jelzés": olyan elnevezés - a hagyományosan használt elnevezést is beleértve -, amely egy, a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan terméket jelöl:

i. amelynek egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzői a földrajzi eredetének tulajdoníthatók;

ii. amely egy konkrét helyről, régióból vagy országból származik;

iii. amelynek az előállításához használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag az említett földrajzi területről származik;

iv. amelynek előállítására az adott földrajzi területen kerül sor; és

v. amelyet a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtákból vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtákból állítanak elő.

(3) Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeire vonatkozókat is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra az Unióban.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjának iv. alpontjában és b) pontjának iv. alpontjában említett előállításba beletartozik valamennyi érintett művelet a szőlő szüretelésétől a borkészítési folyamat lezárulásáig, kivéve a nem az (1) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában említettek szerinti érintett földrajzi területről származó szőlő szüretelését, és kivéve bármely, az előállítást követő eljárást.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a szőlő legfeljebb 15 %-a származhat a körülhatárolt területen kívülről, és csak abból a tagállamból vagy harmadik országból, ahol a körülhatárolt terület található.

94. cikk

Termékleírás

(1) A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. A termékleírásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

b) a szőlőből készült termékek kategóriái;

c) a földrajzi árujelző típusa, amely vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés;

d) a bor vagy borok leírása:

i. az eredetmegjelölés tekintetében a főbb analitikai és érzékszervi jellemzők;

ii. a földrajzi jelzés tekintetében a főbb analitikai jellemzők, valamint az érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

e) adott esetben a bor vagy borok előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

f) az e bekezdés i) pontjában említett kapcsolatra tekintettel körülhatárolt földrajzi terület meghatározása;

g) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

h) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);

i) az esettől függően a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatra vonatkozó adatok:

i. az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat; az említett földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj-, növényianyag- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok vagy az ugyanazon pontban említett földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való bármely egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetésére korlátozódhatnak;

ii. az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a földrajzi eredet közötti, a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat;

j) a tagállamok vagy adott esetben egy elismert termelői csoportosulás által előírt egyéb alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelményeknek objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és megfelelnek az uniós és a nemzeti jognak.

(2) A termékleírás tartalmazhat fenntartható gyakorlatokat az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 7. cikkével összhangban.

(3) Amennyiben a bor(ok) részlegesen alkoholmentesített(ek) lehet(nek), a termékleírásnak az (1) bekezdés d) pontjával összhangban - értelemszerűen - a részlegesen alkoholmentesített bor(ok) leírását, továbbá adott esetben a részlegesen alkoholmentesített bor(ok) készítéséhez használt konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó releváns korlátozások leírását is tartalmaznia kell.

95. cikk

Egységes dokumentum

(1) Az egységes dokumentumnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés;

b) az a tagállam vagy harmadik ország, amelyhez a körülhatárolt terület tartozik;

c) a földrajzi árujelző típusa;

d) a bor(ok) leírása;

e) a szőlőből készült termékek kategóriái;

f) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

g) azon borszőlőfajta vagy -fajták megjelölése, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);

h) a körülhatárolt földrajzi terület tömör meghatározása;

i) a 94. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett kapcsolat ismertetése;

j) adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

k) adott esetben a csomagolásra és a címkézésre vonatkozó külön szabályok, továbbá bármely egyéb alapvető releváns követelmény.

(2) Amennyiben a kérelem a szőlőből készült termékek több különböző kategóriájára is kiterjed, a 94. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett kapcsolatot igazoló adatokat valamennyi érintett, szőlőből készült termékkategória vonatkozásában külön-külön fel kell tüntetni.

100. cikk

Homonimák

(3) Amennyiben egy borszőlőfajta neve valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy ilyet tartalmaz, a szóban forgó név nem használható mezőgazdasági termékek címkézése céljából.

A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rendelkezik a fenti szabály alóli kivételekről.

(4) A termékeknek az e rendelet 93. cikke szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalom nem érinti a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 2. cikkében meghatározottak szerinti szeszes italokra alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket.

103. cikk

Oltalom

Az e rendeletben említett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket az (EU) 2024/1143 rendelet 26-31., 35. és 36. cikkével összhangban kell oltalomban részesíteni.

106a. cikk

Ideiglenes címkézés és kiszerelés

Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalma iránti kérelemnek a Bizottsághoz történő továbbítását követően a termelők feltüntethetik a termék címkézésén és kiszerelésén, hogy a kérelem benyújtásra került, valamint az uniós joggal, különösen az 1169/2011/EU rendelettel összhangban nemzeti logókat és jelzéseket használhatnak.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést jelölő uniós szimbólumok, valamint az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" uniós jelölés csak az említett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról rendelkező határozat közzétételét követően szerepelhet a címkézésen.

A kérelem elutasítása esetén az első bekezdésnek megfelelően címkézett, szőlőből készült termékek a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.

107. cikk

Meglévő oltalom alatt álló bornevek

(1) Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 11 ) 51. és 54. cikkében, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet ( 12 ) 28. cikkében említett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság e borneveket felveszi az e rendelet 104. cikke szerinti nyilvántartásba.

108. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik, többek között az ezen alszakasz szerinti oltalom iránti kérelmek, kifogásolási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadások fedezésére.

109. cikk

Felhatalmazás

(1) A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a) a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok; valamint

b) a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések.

(2) A termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki.

(3) A termelők és a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők köre;

b) az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmekre vonatkozó feltételek, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai;

c) a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

d) a harmadik országbeli földrajzi területeket érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

e) az az időpont, amikor az oltalom vagy a módosítás hatályba lép;

f) a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek.

(4) A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezésre vonatkozó korlátozások tekintetében.

(5) Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan ennek az alszakasznak azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyek 2009. augusztus 1. előtt már oltalomban részesültek vagy az oltalmuk iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos átmeneti szabályok megállapítására:

a) a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek és azon bornevek, amelyek tekintetében az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra;

b) azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; és

c) a termékleírás módosításai.

110. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

a) a termékleírás formája;

b) a 95. cikkben említett egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása;

c) a személyes adatok kizárása vagy anonimizálása.

(2) Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az (EU) 2024/1143 rendelet 88. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. Alszakasz

Hagyományos kifejezések

112. cikk

Fogalommeghatározás

A "hagyományos kifejezés" a tagállamokban a 92. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a) hogy egy adott termék uniós vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, illetve minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy valamely, a termék történetéhez kapcsolódó eseményt.

113. cikk

Oltalom

(1) Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések kizárólag a 112. cikk (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően előállított termékek esetében használhatók.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogellenes használattal szemben.

(2) A hagyományos kifejezések kizárólag a kérelemben megjelölt nyelven és az ott feltüntetett szőlőtermék-kategóriákban élveznek oltalmat az alábbiakkal szemben:

a) az oltalom alatt álló kifejezés bármilyen visszaélésszerű használata, még abban az esetben is, ha azt a "jellegű", "típusú", "módszerrel készített", "hasonlóan készített", "utánzat", "ízű", "-szerű" vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

b) a termék jellegére, tulajdonságaira vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy a termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb hamis vagy megtévesztő jelzés;

c) minden egyéb olyan gyakorlat, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a fogyasztókat, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a kérdéses bor jogosult az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésre.

(3) A hagyományos kifejezések az Unióban nem válhatnak köznevesült elnevezéssé.

113a. cikk

Kapcsolat az eredetmegjelölésekkel és a földrajzi jelzésekkel

(1) Egy olyan hagyományos kifejezés bejegyzését, amelynek használata sértené az (EU) 2024/1143 rendelet 26. cikkét, el kell utasítani, amennyiben a hagyományos kifejezés bejegyzése iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtják be.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az e cikk (1) bekezdésének megsértésével bejegyzett minden hagyományos kifejezést érvénytelennek nyilvánít és töröl az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet ( 13 ) 25. cikkében említett nyilvántartásból.

(3) Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

114. cikk

Felhatalmazás

(1) A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alá helyezendő hagyományos kifejezés nyelvére és helyesírására vonatkozóan.

(2) A termelők és a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők köre;

b) a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelem érvényességének feltételei;

c) azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt elismerésével szemben;

d) az oltalom hatálya, a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajta-nevekkel való kapcsolat;

e) a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai;

f) a hagyományos kifejezés oltalom alá helyezésére irányuló kérelmek vagy a kifogás, illetve törlés iránti kérelmek benyújtásának időpontja;

g) a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint a törlési és módosítási eljárás.

(3) Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén harmadik országból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, és eltérésekről rendelkezik a 112. cikk és a 113. cikk (2) bekezdésének alkalmazása alól.

115. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a hagyományos kifejezések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárás, valamint a kifogást tartalmazó, illetve a törlés iránti kérelmekre vonatkozó eljárás tekintetében, különös tekintettel az alábbiakra:

a) dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b) határidők;

c) a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek;

d) az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések közzétételére vonatkozó részletes szabályok.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határoz a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmek, valamint az oltalom alatt álló kifejezés módosítása iránti kérelmek elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a hagyományos kifejezések oltalmának törléséről.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik azon hagyományos kifejezések oltalmáról, amelyek esetében az oltalom iránti kérelem elfogadásra került, és ennek keretében a szóban forgó kifejezéseket a 89112 cikkel összhangban osztályozza, valamint közzéteszi fogalommeghatározásukat és/vagy a használatukra vonatkozó feltételeket.

(4) Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

116. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

4. alszakasz

Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzését, valamint az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések fogalommeghatározásának és használati feltételeinek való megfelelés ellenőrzését, továbbá a hagyományos kifejezések használati feltételeinek érvényesítését célzó ellenőrzések

116a. cikk

Ellenőrzések

(1) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges lépéseket, hogy megszüntessék az e rendeletben említett oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatát.

(2) A tagállamok kijelölik az eredetmegjelölésekhez és a földrajzi jelzésekhez kapcsolódó termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzéséért, valamint a hagyományos kifejezések fogalommeghatározásának és használati feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséért, továbbá a hagyományos kifejezések használati feltételeinek érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot. E célból az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 4. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint 5. cikkének (1), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó.

(3) Az Unión belül az e cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságnak vagy az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározott, az említett rendelet II. címének III. fejezetében meghatározott kritériumokkal összhangban terméktanúsító szervezetként eljáró egy vagy több, átruházott feladatot ellátó szervezetnek évente ellenőriznie kell a termékleírásoknak való megfelelést mind a bor készítése során, mind az érlelés/tárolás alatt vagy azt követően, továbbá ellenőriznie kell a hagyományos kifejezés e rendelet 112. cikkében megállapított fogalommeghatározásának és adott esetben a hagyományos kifejezés használatára vonatkozó, e rendelet 115. cikkének (3) bekezdésében említett feltételeknek való megfelelést.

Minden olyan gazdasági szereplőnek, amely részt kíván venni az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék termékleírásának hatálya alá tartozó valamely tevékenységben, értesítenie kell erről az első albekezdésben említett illetékes hatóságot vagy átruházott feladatot ellátó szervezeteket. A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják azon gazdasági szereplők jegyzékét, amelyek a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett, a területükről származó eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos termékleírásban előírt egy vagy több kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az alábbiakra vonatkozóan:

a) a tagállamok által a Bizottság felé történő kommunikáció;

b) azon hatóságra irányadó szabályok, amely az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel kapcsolatos termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzéséért felelős - beleértve azokat az eseteket is, ha az érintett földrajzi terület harmadik országban található -, és amely a hagyományos kifejezések 112. cikkben szereplő fogalommeghatározásának és adott esetben a hagyományos kifejezések használatára vonatkozó feltételeknek való megfelelés ellenőrzéséért felelős;

c) a tagállamok által az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megakadályozása érdekében végrehajtandó intézkedések;

d) a tagállamok által a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése érdekében végzendő ellenőrzések, beleértve a tesztelést is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. Szakasz

Címkézés és kiszerelés a borágazatban

117. cikk

Fogalommeghatározás

E szakasz alkalmazásában:

a)

"címkézés" : minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;

b)

"kiszerelés" : minden olyan információ, beleértve a palackok formáját és típusát is, amely az érintett termék csomagolása révén jut el a fogyasztókhoz.

118. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 89/396/EGK tanácsi irányelvet ( 15 ), a 2000/13/EK irányelvet, valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 16 ), a 2008/95/EK irányelvet és az 1169/2011/EU rendeletet kell alkalmazni a termékek címkézésére és kiszerelésére.

A VII. melléklet II. részének 1-11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéjén csak akkor szerepelhet az e rendeletben előírt adatokon kívül más adat is, ha az megfelel a 2000/13/EK irányelv vagy az 1169/2011/EU rendelet előírásainak.

119. cikk

Kötelező adatok

(1) Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1-11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

a) a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően. A szőlőből készült termékeknek a VII. melléklet II. része 1. és 4-9. pontjában meghatározott kategóriái esetében - amennyiben az adott termékek a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül - a kategória megnevezését ki kell egészíteni:

i. az "alkoholmentesített" kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék; vagy

ii. a "részlegesen alkoholmentesített" kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, és alacsonyabb az alkoholmentesítés előtti kategóriára vonatkozó minimális tényleges alkoholtartalomnál;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i. az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" kifejezés; és

ii. az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés neve;

c) a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d) a származás feltüntetése;

e) a palackozó vagy - pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében - a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f) importbor esetében az importőr feltüntetése; és

g) pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése;

h) az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének l) pontja szerinti tápértékjelölés;

i) az összetevőknek az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti felsorolása; és

j) azon szőlőből készült termékek esetében, amelyek a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül, és amelyek 10 térfogatszázaléknál alacsonyabb tényleges alkoholtartalommal rendelkeznek, az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti minőségmegőrzési idő.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az olyan termékektől eltérő szőlőből készült termékek esetében, amelyek a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy egy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" kifejezés elhagyható a következő esetekben:

a) amennyiben a címkén szerepel egy, a 112. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés a 94. cikk (2) bekezdésében említett termékleírással összhangban;

b) a Bizottság által a 227. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

(4) Az (1) bekezdés h) pontjától eltérve, a tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén korlátozni lehet az energiaértékre, amely kifejezhető az energia "E" jelével. Ilyen esetekben a teljes tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus úton kell biztosítani. Az említett tápértékjelölés nem tüntethető fel értékesítési vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt, továbbá tilos a felhasználói adatok gyűjtése és nyomon követése.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjától eltérve, az összetevők felsorolása a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus úton is biztosítható. Ilyen esetekben a következő követelmények alkalmazandók:

a) tilos a felhasználói adatok gyűjtése és nyomon követése;

b) az összetevők felsorolása nem tüntethető fel értékesítési vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt; és

c) az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok feltüntetésének közvetlenül a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén kell szerepelnie.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett adatfeltüntetés magában kell, hogy foglalja a "tartalmaz" szót, amelyet az anyagnak vagy a terméknek az 1169/2011/EU rendelet II. mellékletében felsoroltak szerinti elnevezése követ.

120. cikk

Választható adatok

(1) A VII. melléklet II. részének 1-11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a) évjárat;

b) egy vagy több borszőlőfajta neve;

c) a 119. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;

d) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 112. cikk b) pontja szerinti hagyományos kifejezések;

e) az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést megjelenítő uniós szimbólum;

f) bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik, az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve;

h) az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés", illetve az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" megjelölésnek megfelelő "OEM", illetve "OFJ" rövidítések.

(2) A 100. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

a) a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosítására irányuló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják az érintett információk helytállóságát;

b) a tagállamok a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült borok tekintetében - megkülönböztetéstől mentes, objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a tisztességes verseny biztosítására - listát készíthetnek a kizárt borszőlőfajtákról, különösen abban az esetben, ha:

i. a bor tényleges eredetét illetően a fogyasztók szempontjából fennáll az összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy meglévő oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi;

ii. az ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak amiatt, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c) a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem vonhatja maga után a borszőlőfajta címkén való feltüntetését, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és gondoskodnak a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségéről.

121. cikk

Nyelvek

(1) A 119. és a 120. cikkben említett, kötelező és választható szöveges adatokat az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell feltüntetni.

(2) Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések elnevezésének, illetve a 112 cikk b) pontjában említett hagyományos kifejezéseknek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelniük a címkén. A nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében az elnevezés az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

122. cikk

Felhatalmazás

(1) A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra és korlátozásokra vonatkozóan:

a) az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;

b) a kötelező adatok, és ezen belül:

i. a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv. olyan rendelkezések, amelyek a 119 cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően; és

v. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések;

vi. a 119. cikk (1) bekezdése i) pontjának alkalmazása céljából az összetevők feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó szabályok;

c) választható adatok, és ezen belül:

i. a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iii. a mezőgazdasági üzemre utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

d) a kiszerelés, és ezen belül:

i. bizonyos palackformák és záróelemek használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;

ii. a "pezsgős" típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;

iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.

(2) A gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.

(3) Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő idevágó szabályoknak megfelelően forgalomba hozott és címkézett borokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket illetően.

(4) Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szakasztól való - a kivitelre szánt termékeket érintő - eltérésekre vonatkozóan, amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi.

123. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el az e szakaszra alkalmazandó eljárásokra és technikai kritériumokra vonatkozóan, ideértve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borokra alkalmazandó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket is. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. FEJEZET

Egyes ágazatokra vonatkozó egyedi rendelkezések

1. Szakasz

Cukor

125. cikk

A cukorágazatban létrejött megállapodások

(1) A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit, ezen belül többek között a vetés előtti szállítási szerződéseket az egyrészről a cukorrépa és a cukornád uniós termelői - vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai - másrészről az uniós cukorgyártó vállalkozások - vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai - közötti, szakmán belüli írásos megállapodások szabályozzák.

(2) A cukorgyártó vállalkozásoknak értesíteniük kell a gyártás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait a II. melléklet II. része A. szakaszának 6. pontjában leírt, szakmán belüli megállapodásokról.

(3) A szakmán belüli megállapodásoknak meg kell felelniük a X. mellékletben megállapított felvásárlási feltételeknek.

(4) A cukorágazat sajátosságainak, valamint a termelési kvóták lejártát követő időszakban bekövetkező ágazati fejleményeknek a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében:

a) a II. melléklet II. részének A. szakaszában szereplő feltételek naprakésszé tétele;

b) a X. melléklet szerinti, a cukorrépára vonatkozó felvásárlási feltételek naprakésszé tétele;

c) a vállalkozásoknak kiszállított cukorrépa bruttó tömegének, tárájának és cukortartalmának meghatározására, valamint a cukorrépapépre vonatkozó további szabályok lefektetése.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el e cikk végrehajtásáról, többek között az egynél több tagállamra kiterjedő szakmán belüli megállapodások esetében alkalmazandó eljárások, értesítések és adminisztratív támogatás tekintetében is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

126. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a cukorpiaci árak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra konkrét árak, illetve gazdasági szereplők nevei.

2. Szakasz

Bor

145. cikk

Szőlőkataszter és a termelési potenciálra vonatkozó jegyzék

(1) A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban. 2016. január 1-jétől ez a kötelezettség csak azokra a tagállamokra alkalmazandó, amelyek létrehozzák az I. cím II. fejezetében említett szőlőültetvények engedélyezésére vonatkozó rendszert vagy nemzeti támogatási programot léptetnek életbe.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettség 2015. december 31-ig nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyekben a 81 cikk (2) bekezdése alapján osztályozott borszőlőfajtákkal betelepített összterület kevesebb, mint 500 hektár.

(3) Azon tagállamok, amelyek a KAP stratégiai tervükben az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelően rendelkeznek a szőlőültetvények szerkezetátalakításáról és átállításáról, a szőlőkataszter alapján minden év március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak termelési potenciáljuk naprakésszé tett jegyzékét.2016. január 1-jétől a szőlőtermő területekkel kapcsolatban a Bizottságnak nyújtandó tájékoztatás részleteit a Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A termelési potenciál tagállamok általi monitoringjának és ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szőlőkataszter tartalmára, valamint az azzal kapcsolatos mentességekre vonatkozóan.

146. cikk

A borágazat vonatkozásában illetékes nemzeti hatóságok

(1) E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok kijelölik a borágazatra vonatkozó uniós szabályozás betartásának biztosításáért felelős hatóságot vagy hatóságokat. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos analízis végzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/IEC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi, és rendszeres időközönként frissíti.

147. cikk

Kísérőokmányok és nyilvántartás

(1) A borágazati termékeket hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet az Unióban forgalomba hozni.

(2) Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során borágazati termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3) A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a kísérőokmánnyal és annak használatával kapcsolatos szabályok;

b) azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül;

c) nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség és a nyilvántartás használata;

d) annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, és az ilyen kötelezettség alóli mentességek;

e) a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

a) a nyilvántartás felépítésére, a nyilvántartásban szerepeltetendő termékekre, a nyilvántartásba vétel határidejére és a nyilvántartás lezárására vonatkozó szabályok;

b) a tagállamokat a veszteségek maximálisan elfogadható százalékos értékének meghatározására kötelező intézkedések;

c) a nyilvántartások vezetésére vonatkozó általános és átmeneti rendelkezések;

d) a kísérőokmányok és a nyilvántartások megőrzési idejét meghatározó szabályok.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

147a. cikk

Fizetési késedelmek a hordós borok értékesítése terén

Az (EU) 2019/633 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a borágazatban működő, az e rendelet 157. cikke alapján elismert szakmaközi szervezet kérésére rendelkezhetnek arról, hogy az (EU) 2019/633 irányelv 3. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett tilalom nem alkalmazandó a hordós borra vonatkozó értékesítési ügyletekre irányuló, a bortermelők és a viszonteladók, valamint a közvetlen vevőik közötti beszállítói megállapodások keretében végrehajtott kifizetésekre, feltéve, hogy:

a) a kifizetések 60 nap utáni teljesítését lehetővé tevő egyedi feltételek szerepelnek a hordós borra vonatkozó értékesítési ügyletekre irányuló szabványszerződésekben, amelyeket a tagállam e rendelet 164. cikke alapján 2021. október 30. előtt kötelező erejűvé tett, és a tagállam az említett időponttól megújítja a szabványszerződések ezen kiterjesztését a fizetési feltételek olyan jelentős megváltoztatása nélkül, ami hátrányos volna a hordós borok beszállítói számára; és

b) a hordós borok beszállítói és a közvetlen vevőik közötti beszállítói megállapodások több évre szólnak, vagy több évre szólóvá válnak.

3. Szakasz

Tej és tejtermékek

148. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1) Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződéses ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak meg kell felelnie a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.

Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi.

E cikk alkalmazásában a "begyűjtő" olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(1a) Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása megkövetelheti, hogy a nyers tej valamely nyerstej-feldolgozó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek, és/vagy az első felvásárlók - az e. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel - szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.

Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.

(2) Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:

a) a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

b) írásban kell rögzíteni; és

c) annak tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket:

i. a szállított nyers tejért fizetendő árat, amely:

- állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

- kiszámítására a szerződésben meghatározott különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek magukban foglalhatnak olyan objektív mutatókat, indexeket és a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben bekövetkező változásokat, a szállított mennyiséget és a szállított nyers tej minőségét vagy összetételét; az említett mutatók a releváns árakon, termelési és piaci költségeken alapulhatnak; ennek céljából a tagállamok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban mutatókat határozhatnak meg; a szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra,

ii. a szállítható és/vagy szállítandó nyers tej mennyiségét és e szállítások ütemezését,

iii. a szerződés időtartamát, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradékot,

iv. a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részleteket,

v. a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat.

(3) Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a nyers tejet szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.

(4) A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött nyerstej-szállítási szerződések valamennyi eleméről - ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is - a felek szabadon tárgyalhatnak.

Az első albekezdés ellenére az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő alkalmazandó:

a) ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, akkor előírhatja:

i. a feleknek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy egy meghatározott szállítandó mennyiség és az e szállításért fizetendő ár közötti összefüggésről megállapodjanak;

ii. azt a minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;

b) ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles az (1) bekezdés szerint írásbeli szerződésajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(5) Azon tagállamok, amelyek az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazzák, kötelesek értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

149. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1) A 161. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 148. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2) A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;

c) feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében valamennyi alábbi feltétel teljesül:

i. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 4 %-át;

ii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

iii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át;

d) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken;

e) feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet le kell adni; és

f) feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.

(3) A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett - 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított - nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45 %-át.

(4) E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő hivatkozás a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(5) A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazása során a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon és a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.

(6) A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve - még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése - az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek egy adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók.

(7) E cikk alkalmazásában:

a)

"nemzeti versenyhatóság" : az 1/2003/EK tanácsi rendelet ( 17 ) 5. cikkében említett hatóság;

b)

"kis- és középvállalkozás" : a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás.

(8) Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontjának és a (6) bekezdésnek az alkalmazásáról.

151. cikk

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

A nyers tej első felvásárlói bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk havonta szállított nyers tej mennyiségét és a fizetett átlagárat. Különbséget kell tenni a biotej és a nem biotej között.

E cikk és a 148. cikk alkalmazásában az "első felvásárló" olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:

a) begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás, többek között szerződés alapján;

b) egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nyers tej mennyiségeiről és az első bekezdésben említett átlagárakról.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen bejelentések tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. FEJEZET

Termelői szervezetek és társulások, valamint szakmaközi szervezetek

1. Szakasz

Fogalommeghatározás és elismerés

152. cikk

Termelői szervezetek

(1) A tagállamok - kérelem alapján - elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a) az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak;

b) a termelők kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:

i. közös feldolgozás;

ii. közös forgalmazás, ideértve a közös értékesítési platformokat vagy közös szállítást is;

iii. közös csomagolás, címkézés vagy promóció;

iv. a minőség-ellenőrzés közös szervezése;

v. berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

vi. a termeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;

vii. az inputanyagok közös beszerzése;

viii. az e bekezdés c) pontjában felsorolt célok elérését célzó bármilyen más közös szolgáltatási tevékenység;

c) meghatározott célokkal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:

i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,

ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén;

iii. a termelési költségeknek és a környezetvédelmi és állatjóléti előírások teljesítése céljából végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása és a termelői árak stabilizálása,

iv. kutatások folytatása és kezdeményezések kidolgozása a fenntartható termelési módszerekkel, innovatív gyakorlatokkal, a gazdasági versenyképességgel és a piac alakulásával kapcsolatban;

v. a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, illetve megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához;

vi. a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése;

vii. a melléktermékek, maradványanyagok és hulladékok kezelése és hasznosítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme céljából, megőrizve és ösztönözve a biológiai sokféleséget, és előmozdítva a körforgásos jelleget;

viii. hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez;

ix. kezdeményezések kidolgozása a promóció és a forgalmazás terén;

x. kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelése;

xi. a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása a határidős piacok és a biztosítási rendszerek alkalmazásához;

(1a) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.

Az első albekezdésben említett tevékenységekre a következő esetekben kerülhet sor:

a) ha az (1) bekezdés b) pontjának i-vii. alpontjában említett tevékenységek közül egyet vagy többet ténylegesen végeznek, hozzájárulva ezzel az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések teljesítéséhez;

b) ha a termelői szervezet koncentrálja a kínálati oldalt és forgalomba hozza a tagjai által előállított termékeket, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termékek tulajdonjoga átszáll-e a termelőkről a termelői szervezetre;

c) függetlenül attól, hogy a kialkudott ár a tagok egy részének vagy mindegyikének összesített termelése tekintetében azonos-e;

d) ha az érintett mezőgazdasági termelők az első albekezdésben említett tevékenységek által érintett termékek vonatkozásában nem tagjai más termelői szervezetnek;

e) ha a mezőgazdasági termékre nem vonatkozik olyan szállítási kötelezettség, amely a mezőgazdasági termelőnek a nem az érintett termelői szervezethez tartozó szövetkezetben lévő tagságából ered, a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az alapszabályban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően.

A tagállamok azonban kellően indokolt esetekben eltérhetnek a második albekezdés d) pontjában említett feltételtől, amennyiben a termelői szervezet tagja két különálló, különböző földrajzi helyeken található termelési egységgel rendelkezik.

(1b) E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezeteknek a 156. cikk (1) bekezdése értelmében elismert társulásaira is vonatkozik, amennyiben e társulások teljesítik az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket.

(1c) Az 1/2003/EK rendelet 5. cikkében említett tagállami versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy a továbbiakban az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységek közül egyet vagy többet módosítani kell, azok végzése nem folytatható vagy azok egyáltalán nem végezhetők, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez a verseny megszűnésének megelőzése érdekében szükséges, illetve amennyiben úgy ítéli meg, hogy az EUMSZ 39. cikkében említett célkitűzések teljesítése veszélyben forog.

Több tagállamot érintő tárgyalások esetén az e cikk első albekezdésében említett határozatot a Bizottság hozza meg, a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül.

Amikor a tagállami versenyhatóság e cikk első albekezdése szerint jár el, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdését megelőzően vagy azt követően haladéktalanul, írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot, a határozatokról pedig azok elfogadását követően haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot.

Az e bekezdésben említett határozatok legkorábban az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdés alapján elismert termelői szervezet továbbra is elismert szervezet maradhat, ha a Szerződések I. mellékletében említett termékektől eltérő, az ex 22 08 KN-kód alá tartozó termékeket forgalmaz, feltéve, hogy az említett termékek aránya nem haladja meg a termelői szervezet által forgalmazott termékek összértékének 49 %-át, és hogy az említett termékek nem részesülnek uniós támogatásban. Ezen termékek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek esetében nem számítanak bele a forgalmazott termékek értékének a 34. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában történő kiszámításába.

153. cikk

A termelői szervezetek alapszabálya

(1) A termelői szervezet alapszabálya megköveteli a termelő tagoktól különösen a következőket:

a) a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása;

b) a mezőgazdasági üzem egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek e feltételtől, amennyiben a társult mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el;

c) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása.

(2) A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakat is előírja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabása;

c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek, valamint elszámolásainak és költségvetéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért - különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért - vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;

e) az új tagok belépésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a minimális tagsági időtartamra, amely nem lehet kevesebb egy évnél;

f) a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályok.

(2a) A termelői szervezetek alapszabálya lehetővé teheti, hogy a termelő tagok közvetlen kapcsolatban álljanak a felvásárlókkal, feltéve, hogy az ilyen közvetlen kapcsolat nem veszélyezteti a kínálati oldal koncentrációját és a termékeknek a termelői szervezet általi forgalomba hozatalát. A kínálati oldal koncentrációját biztosítottnak kell tekinteni, ha az értékesítés alapvető elemeit - mint például az árat, a minőséget és a mennyiséget - a termelői szervezet tárgyalja és határozza meg.

(3) Az (1), a (2) és a (2a) bekezdés nem alkalmazandó a tej- és tejtermékágazati termelői szervezetekre.

154. cikk

A termelői szervezetek elismerése

(1) Ahhoz hogy valamely tagállam elismerjen egy termelői szervezetet, az ilyen elismerést kérelmező szervezetnek olyan jogi személynek, vagy egy olyan jogi személy egyértelműen meghatározott részének kell lennie, amely:

a) teljesíti a 152. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket;

b) a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által megállapítandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel vagy értékkel; az ilyen rendelkezések nem akadályozhatják meg azon termelői szervezetek elismerését, amelyek kisüzemi termeléssel foglalkoznak;

c) elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság, mind pedig a ténylegesen a tagok rendelkezésére bocsátott emberi, anyagi és technikai segítségnyújtási eszközök és adott esetben a kínálati oldal összefogása tekintetében;

d) alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(1a) A tagállamok - kérelem alapján - dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett, több ágazatban is tevékenykedő termelői szervezet számára több elismerést adnak ki, feltéve, hogy az adott termelői szervezet minden olyan ágazatban teljesíti az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeket, amelyre vonatkozóan az elismerést kezdeményezi.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő termelői szervezeteket a 152. cikk alapján elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3) A 2018. január 1-jét megelőzően elismert, de az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő termelői szervezetek esetében a tagállamok legkésőbb 2020. december 31-ig visszavonják az elismerést.

(4) A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek megfelelnek-e az e fejezetben foglaltaknak;

c) az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy az alkalmazás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

155. cikk

Kiszervezés

A tagállamok engedélyezhetik a Bizottság által a 173. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban meghatározott ágazatokban működő elismert termelői szervezetnek vagy termelői szervezetek elismert társulásának a termeléstől eltérő bármely tevékenysége kiszervezését többek között leányvállalatai felé, feltéve, hogy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása továbbra is felelős a kiszervezett tevékenység elvégzésének biztosításáért, az igazgatás általános ellenőrzéséért és tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi szerződés felügyeletéért.

156. cikk

Termelői szervezetek társulásai

(1) A tagállamok - kérelem alapján - elismerhetik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre.

A termelői szervezetek társulásai - a 173. cikk alapján elfogadott szabályok figyelembevételével - a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok kérelem alapján elismerhetik a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek társulását, ha az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes eredményesen elvégezni egy elismert termelői szervezet minden tevékenységét, és megfelel a 161. cikk (1) bekezdésben előírt feltételeknek.

157. cikk

Szakmaközi szervezetek

(1) A tagállamok - kérelem alapján - nemzeti és regionális szinten, valamint a 164. cikk (2) bekezdésében említett gazdasági területek szintjén elismerhetik az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely konkrét ágazatban működő azon szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a) a termeléshez és az élelmiszer-ellátási lánc következő szakaszainak legalább egyikéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak: egy vagy több ágazat termékeinek előállítása vagy kereskedelme, a forgalmazást is beleértve;

b) az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c) tagjaik és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve, meghatározott céllal működnek, amelyek egyike többek között az alábbiakra vonatkozhat:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében a termelési költségekre, az árakra - adott esetben árindexekkel kiegészítve -, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó összesített statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ii. a termelési potenciál előrejelzése és a piaci ártendenciák feljegyzése;

iii. a termékek forgalomba hozatala jobb koordinációjának elősegítése, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén,

iv. a potenciális exportpiacok felkutatása,

v. a 148. cikk és a 168. cikk sérelme nélkül az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a mezőgazdasági termékek felvásárlók számára történő eladása és/vagy a feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,

vi. a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása, többek között az értékesítési piacok szintjén, valamint a gazdasági versenyképesség és az innováció megerősítésére irányuló kezdeményezések kidolgozása,

vii. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek a termelés, és adott esetben a feldolgozás és a forgalmazás innovatívabbá tételéhez, észszerűsítéséhez, javításához és kiigazításához szükségesek, a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízléseknek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek irányába, különös tekintettel a termékminőségre, többek között az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek jellemzőire, valamint a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára, az állategészségügyre és az állatjólétre,

viii. az állat-egészségügyi készítmények, növényvédő szerek használatának csökkentését, az egyéb adalékok jobb kezelését, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítását, az élelmiszer-biztonságnak - elsősorban a termékek nyomon követhetősége révén történő - előmozdítását, valamint az állatok egészségének és jóllétének javítását célzó lehetőségek felkutatása,

ix. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és adott esetben a feldolgozás és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,

x. az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme, oltalma és előmozdítása érdekében történő bármilyen tevékenység végzése,

xi. kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,

xii. egészséges és felelős fogyasztási minták előmozdítása a belső piacon és/vagy a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás;

xiii. a belső és külső piacokon a termékek fogyasztásának előmozdítása és/vagy a termékekkel kapcsolatos információk nyújtása;

xiv. a melléktermékek kezeléséhez és a hasznosításukat célzó kezdeményezések kidolgozásához, valamint a hulladék csökkentéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás,

xv. a 172a. cikk szerinti, értékmegosztásra vonatkozó, piaci ártöbbletekre és árveszteségekre is kiterjedő egységes záradékok kidolgozása, amelyekben meghatározzák, hogy az érintett termékek piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését a felek hogyan osztják meg egymás között,

xvi. az állategészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzését, csökkentését és kezelését célzó intézkedések előmozdítása és végrehajtása, többek között kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása és kezelése révén, vagy az ilyen alapokhoz való hozzájárulás révén azzal a céllal, hogy pénzügyi ellentételezést fizessenek a mezőgazdasági termelőknek az ilyen intézkedések ösztönzéséből és végrehajtásából fakadó költségekért és gazdasági veszteségekért.

(1a) A tagállamok - kérelem alapján -határozhatnak úgy, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említettek közül több ágazatban is működő valamely szakmaközi szervezetnek egynél több elismerést adnak, feltéve, hogy a szakmaközi szervezet teljesíti az (1) bekezdésben említett feltételeket minden egyes olyan ágazat tekintetében, amelyre vonatkozóan elismerésért folyamodik:

(2) A tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján úgy dönthetnek, hogy a 158. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel teljesül a szakmaközi szervezetek számának regionális vagy nemzeti szintű korlátozásával, amennyiben ezt a 2014. január 1-je előtt hatályban lévő nemzeti szabályok előírják, és amennyiben ez nem akadályozza a belső piac megfelelő működését.

158. cikk

A szakmaközi szervezetek elismerése

(1) A tagállamok - kérelem alapján - elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a) megfelelnek a 157. cikkben meghatározott követelményeknek;

b) az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c) a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

ca) a szakmaközi szervezetet alkotó szervezetek kiegyensúlyozott képviseletére törekednek az élelmiszer-ellátási lánc 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szakaszaiban;

d) a 162. cikkben meghatározott esetek kivételével saját maguk nem végeznek termelő-, feldolgozó vagy kereskedelmi tevékenységet.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk alapján elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.

(3) Azok a szakmaközi szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.

(4) A tagállamok elismerhetnek szakmaközi szervezeteket a 2014. január 1. előtt már meglévő valamennyi ágazatban, akár kérelem alapján elismert, akár jogszabály által létrehozott szakmaközi szervezetekről van szó, abban az esetben is, ha azok nem felelnek meg a 157. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételnek.

(5) Amikor valamely szakmaközi szervezetet az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően elismerik, a tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található,

b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c) az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d) visszavonják az elismerést, amennyiben az elismerés tekintetében az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények már nem teljesülnek;

e) minden évben március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

2. Szakasz

Konkrét ágazatokra vonatkozó további szabályok

159. cikk

Kötelező elismerés

A 152-158. cikktől eltérve a tagállamok - kérelem alapján - elismerik:

a) az alábbi ágazatokban működő termelői szervezeteket:

i. gyümölcs- és zöldségágazat az érintett ágazatba tartozó egy vagy több termék tekintetében és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában;

ii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iii. selyemhernyó-ágazat,

iv. komlóágazat;

b) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezeteket.

160. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek a 152. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett célok közül legalább egynek a megvalósítására törekedniük kell.

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek alapszabályában elő kell írni azt, hogy a szervezet tagjainak teljes termelésüket a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozniuk.

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetekre és a termelői szervezetek társulásaira úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben saját hatáskörükön belül.

161. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezetek elismerése

(1) A tagállamoknak - kérelem alapján - termelői szervezetként kell elismerniük a tej- és tejtermékágazatban minden jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részeit feltéve, hogy:

a) a tej- és tejtermékágazatban működő termelők alapították őket, és e termelők kezdeményezésére jöttek létre és az alábbiakban meghatározott célok egyikének vagy azok közül többnek az elérését tűzik ki célul:

i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;

ii. a kínálat koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala;

iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása;

b) a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális értékesíthető termelési mennyiséggel;

c) elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság, valamint a kínálat koncentrációja tekintetében;

d) alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően a nemzeti jog alapján elismert és az (1) bekezdésben megállapított feltételeket teljesítő termelői szervezeteket elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3) A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek és ezek társulásai betartják-e e fejezet előírásait;

c) az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy azok végrehajtása során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják -e az elismerést;

d) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerések megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

162. cikk

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében a 157. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti meghatározott célok között a következők közül legalább az egyik is szerepelhet:

a) összefogni és koordinálni a tagok termékének értékesítésre szánt mennyiségét és forgalmazását;

b) a termelést és a feldolgozást egyaránt a piaci követelményekhez igazítani és tökéletesíteni a terméket;

c) ösztönözni a termelés és a feldolgozás ésszerűsítését és tökéletesítését.

163. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése

(1) A tagállamok elismerhetnek szakmaközi szervezeteket a tej- és tejtermékágazatban feltéve, hogy az ilyen szervezetek:

a) megfelelnek a 157. cikkben megállapított követelményeknek;

b) az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c) a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét képviselik;

d) ők maguk nem foglalkoznak a tej- és tejtermékágazatbeli termékek előállításával, feldolgozásával vagy kereskedelmével.

(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a 2012. április 2-t megelőzően a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk (1) bekezdése alapján elismerendő szakmaközi szervezetnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva négy hónapon belül határoznak a szakmaközi szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c) az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d) visszavonják az elismerést, ha az elismerés tekintetében e cikkben megállapított követelmények és feltételek többé nem teljesülnek;

e) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

3. Szakasz

A szabályok kiterjesztése és kötelező hozzájárulások

164. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1) Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy térségeiben működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére - korlátozott időtartamra - kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők - egyének vagy csoportok - számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2) E szakasz alkalmazásában a "gazdasági térség" olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi övezet, amelyekben a termelési és a piaci értékesítési körülmények azonosak, vagy - az uniós jog által elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében - a termékleírásban meghatározott földrajzi övezet.

(3) Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben:

a) az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi:

i. a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60 %-ot, illetve

ii. más esetekben legalább kétharmadot; és

b) a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50 %-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik.

A szakmaközi szervezetek esetében azonban - amennyiben az érintett termék vagy termékek előállítási, kereskedelmi vagy feldolgozási arányának meghatározása gyakorlati nehézségekbe ütközik -, a tagállamok nemzeti szabályokat állapíthatnak meg az első albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett meghatározott reprezentativitási szint megállapítására.

Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét.

(4) Azon szabályoknak, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb gazdasági szereplőkre, az alábbi célok egyikére kell irányulniuk:

a) a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;

b) a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;

c) az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

d) forgalmazás;

e) környezetvédelem;

f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;

g) az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, a minőségi védjegyek és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

h) a termékek értékének különösen a közegészséget nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

i) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állat-egészségügyi készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj védelmét, valamint a környezet állapotának védelmét vagy fejlesztését;

k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

l) a minősített vetőmag használata - az (EU) 2018/848 rendelet értelmében vett ökológiai termelés céljára történő felhasználás kivételével - és a termékminőség ellenőrzése;

m) a növényegészségügyi, állategészségügyi, élelmiszer-biztonsági és környezeti kockázatok megelőzése és kezelése;

n) a melléktermékek kezelése és hasznosítása.

Az említett szabályok nem okozhatnak kárt más gazdasági szereplőknek, és nem akadályozhatják meg új gazdasági szereplők belépését az érintett tagállamban vagy az Unióban, továbbá nem eredményezhetik a 210. cikk (4) bekezdésében felsorolt hatások egyikét sem, vagy nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós joggal vagy nemzeti szabályokkal.

(5) A szabályok (1) bekezdésben említett kiterjesztését teljes terjedelmében a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.

165. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás

Amennyiben egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy egy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 164. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és az említett szabályok hatálya alá tartozó tevékenységek azon gazdasági szereplőknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek vagy amelyeknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, az elismerést megadó tagállam - a releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően - úgy határozhat, hogy azon gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy egy részét, amennyiben az ilyen hozzájárulások a szóban forgó egy vagy több tevékenység végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgálnak. Bármely szervezetnek, amely e cikk alapján hozzájárulásokat kap tagsági viszonnyal nem rendelkezőktől, egy tag vagy egy, a szervezet tevékenységeihez pénzügyi hozzájárulást nyújtó, tagsági viszonnyal nem rendelkező kérésére rendelkezésre kell bocsátania az éves költségvetésének azon részeit, amelyek a 164. cikk (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek végzésére vonatkoznak.

4. Szakasz

A kínálat kiigazítása

166. cikk

A kínálat piaci követelményekhez igazítását elősegítő intézkedések

A 152-163. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely - a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével - elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatokban meghozott, az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

a) a minőség javítása;

b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítése;

c) a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése;

d) valamint az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítésének lehetővé tétele.

166a. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt áll földrajzi jelzéssel ellátott mezőgazdasági termékek kínálatának szabályozása

(1) E rendelet 167. és 167a. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet 152. cikke (1) bekezdésének vagy 161. cikke (1) bekezdésének alapján elismert termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás, az e rendelet 157. cikkének (1) bekezdése alapján elismert szakmaközi szervezet, az (EU) 2024/1143 rendelet 32. cikkében említett termelői csoportosulás vagy az (EU) 2024/1143 rendelet 33. cikkében említett elismert termelői csoportosulás kérésére a tagállamok - korlátozott időtartamra - kötelező erejű szabályokat állapíthatnak meg az az (EU) 2024/1143 rendelet 46. cikkének (1) és (2) bekezdése vagy az e rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett mezőgazdasági termékek kínálatának a szabályozására. Amennyiben van az (EU) 2024/1143 rendelet 33. cikkében említett elismert termelői csoportosulás, az említett rendelet 32. cikkében említett termelői csoportosulás nem rendelkezik az említett joggal.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok az e cikk (1) bekezdésében említettek szerinti termék olyan termelőinek vagy a képviselőiknek legalább kétharmada között létrehozandó előzetes megállapodás meglététől függenek, akik az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, vagy a bor esetében az e rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és b) pontjának iv. alpontjában említett földrajzi területen az említett termék termelésének legalább kétharmadát képviselik. Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett termék termelése feldolgozást is magában foglal, és az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében vagy az e rendelet 94. cikkének (2) bekezdésében említett termékleírás a nyersanyag beszerzését egy meghatározott földrajzi területre korlátozza, a tagállamok az e cikk (1) bekezdése szerint megállapítandó szabályok alkalmazásában megkövetelik, hogy:

a) az e bekezdésben említett megállapodás megkötését megelőzően konzultációra kerüljön sor az említett nyersanyagot a meghatározott földrajzi területen előállító termelőkkel; vagy

b) a nyersanyag termelőinek legalább kétharmada vagy a képviselőik - akik a meghatározott földrajzi területen a feldolgozás során használt nyersanyag termelésének legalább kétharmadát képviselik - is legyenek részesek az e bekezdésben említett megállapodásban.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt előállítása tekintetében az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazását egy előzetes megállapodás meglétéhez kell kötni, amely a sajt előállításához felhasznált nyers tej termelésének legalább kétharmadát képviselő tejtermelők vagy képviselőik legalább kétharmada, valamint adott esetben az említett sajtot előállító, és az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen az ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők vagy képviselőik legalább kétharmada között jött létre.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tejnek a sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területe meg kell, hogy egyezzen az említett sajttal kapcsolatos, az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(4) Az (1) bekezdésben említett szabályok:

a) csak az érintett termék és adott esetben az ahhoz szükséges nyersanyag kínálatának szabályozására vonatkozhatnak, és az a céljuk, hogy az említett termék kínálatát a kereslethez igazítsák;

b) csak az érintett termékre és adott esetben nyersanyagra lehetnek érvényesek;

c) legfeljebb három évre tehetők kötelező erejűvé - kivéve az (EU) 2024/1143 rendelet 33. cikkében említett elismert termelői csoportosulás kérésére, amikor ez az időszak legfeljebb hat év lehet -, de ezen időszak után egy, az e cikk (1) bekezdésében említettek szerinti új kérelmet követően megújíthatók;

d) nem okozhatnak kárt az említett szabályok által érintettektől eltérő, egyéb termékek kereskedelmében;

e) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre;

f) nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;

g) nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló túlságosan nagy arányát;

h) nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem képezhetnek akadályt a piacra újonnan belépők számára, vagy nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i) hozzá kell, hogy járuljanak az érintett termék minőségének fenntartásához vagy az érintett termék fejlesztéséhez;

j) nem érintik a 149. cikket és a 152. cikk (1a) bekezdését.

(5) Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(6) A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésének biztosítása érdekében. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok megállapítják, hogy az ilyen feltételek nem teljesültek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(7) A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló bármely értesítésről.

(8) A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat, amelyek előírják, hogy egy tagállam helyezze hatályon kívül az említett tagállam által az e cikk (1) bekezdése értelmében megállapított szabályokat, ha a Bizottság megállapítja, hogy az említett szabályok nem felelnek meg az e cikk (4) bekezdésében megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett eljárások alkalmazása nélkül kell elfogadni.

167. cikk

A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

(1) A közös borpiac - beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat - működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 157. és 158. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén.

E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

a) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalmazása utáni ügyletekre;

b) nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;

c) nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;

d) nem adhatnak alapot a borok forgalomba hozatalához és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben a forgalmazás az említett szabályoknak eleget tesz.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat teljes terjedelmükben közzéteszik az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.

167a. cikk

Az olívaolaj-ágazat közös piacának jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

(1) Az olívaolaj-ágazat - beleértve az olívaolaj előállításához felhasznált olajbogyót is - közös piacának jobb működése és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében. E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

a) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalmazása utáni ügyletekre;

b) nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;

c) nem tarthatják vissza a gazdasági év egyébként rendelkezésre álló termésmennyiségének túlságosan nagy részét.

(2) Az (1) bekezdésben előírt szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat teljes terjedelmükben közzéteszik az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.

5. Szakasz

Szerződésbe foglalási rendszerek

168. cikk

Szerződéses kapcsolatok

(1) A tej és tejtermékek ágazatára vonatkozó 148. cikk, valamint a cukorágazatra vonatkozó 125. cikk sérelme nélkül, ha valamely tagállam az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott ágazatba tartozó mezőgazdasági termékek - a tej és tejtermékek, valamint a cukor kivételével - tekintetében úgy dönt, hogy:

a) az említett termékek valamennyi, a területén belül egy mezőgazdasági termelő által valamely feldolgozónak vagy forgalmazónak való szállítására a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük; és/vagy

b) az első felvásárlóknak írásbeli ajánlatot kell tenniük a mezőgazdasági termékek termelő általi szállítására vonatkozó szerződésre,

akkor e szerződésnek vagy ajánlatnak teljesítenie kell az e cikk (4) és (6) bekezdésében megállapított feltételeket.

(1a) Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása az 1. cikk (2) bekezdésében említett ágazatokba tartozó mezőgazdasági termékek tekintetében - a tej és tejtermék-, valamint a cukorágazat kivételével - megkövetelheti, hogy a termékeinek valamely feldolgozó vagy forgalmazó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek és/vagy az első felvásárlók az e cikk (4) bekezdésében és (6) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.

Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.

(2) Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy feldolgozónak az e cikk hatálya alá tartozó termékeket szállít, a tagállamnak - ha az adott termékek szállítása egy vagy több közvetítőn keresztül történik - arról is döntenie kell, hogy az ilyen szerződés a szállítás mely szakaszaira vonatkozik.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján elfogadott intézkedéseik ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

(3) Az (2) bekezdésben említett esetben a tagállam közvetítő mechanizmust hozhat létre az olyan esetekre, amelyekben nincsen kölcsönös megállapodás ilyen szerződés megkötésére, biztosítva ezáltal a szerződéses kapcsolatok méltányosságát.

(4) Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:

a) a szállítás megkezdése előtt el kell készíteni;

b) írásban rögzíteni kell; és

c) oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:

i. a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

- állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

- kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek magukban foglalhatnak olyan objektív mutatókat, indexeket és a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket és a szállított mezőgazdasági termékek minőségét vagy összetételét; az említett mutatók a releváns árakon, a termelési és piaci költségeken alapulhatnak; ennek céljából a tagállamok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban mutatókat határozhatnak meg; a szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra.

ii. a szállítható vagy szállítandó termékek mennyisége és minősége, valamint e szállítások ütemezése,

iii. a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék,

iv. a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,

v. a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint

vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

(5) Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a szóban forgó termékeket szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (4) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaznak.

(6) A felek szabadon tárgyalhatnak a termelők, begyűjtők, feldolgozók vagy forgalmazók által a mezőgazdasági termékek szállítására kötött szerződések valamennyi eleméről, köztük a (4) bekezdés c) pontjában említett elemekről.

Az első albekezdés ellenére a következő pontok közül egyet vagy mindkettőt alkalmazni kell:

a) ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megszabhatja azt a minimális időtartamot, amelyet kizárólag a mezőgazdasági termékek termelője és első felvásárlója közötti szerződés esetén kell alkalmazni. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;

b) ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek első felvásárlója köteles a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésnek megfelelően szerződésre irányuló írásbeli ajánlatot tenni, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlat tartalmazza a nemzeti jogban az e célra rögzített minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (4) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(7) Az e cikkben említett lehetőségekkel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hozott intézkedések ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy miként hajtják végre az e cikk alapján hozott intézkedéseket.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (4) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (5) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5a. Szakasz

Értékmegosztási záradékok

172a. cikk

Értékmegosztás

A cukorágazatra vonatkozó egyedi értékmegosztási záradékok sérelme nélkül a mezőgazdasági termelők - beleértve a mezőgazdasági termelők társulásait is - megállapodhatnak a downstream gazdasági szereplőkkel az értékmegosztásra vonatkozó, piaci ártöbbletekre és árveszteségekre is kiterjedő olyan záradékokról, amelyek meghatározzák, hogy az érintett termékek releváns piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését hogyan osztják meg egymás között.

172b. cikk

A szakmaközi szervezetek által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok készítésére szánt szőlő értékesítése tekintetében adott iránymutatás

Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 157. cikke alapján elismert, borágazatban működő szakmaközi szervezetek fakultatív mutatókat biztosíthatnak az árak iránymutató jellegű rögzítésére vonatkozóan az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok készítésére szánt szőlő értékesítése tekintetében, feltéve, hogy az ilyen iránymutatás nem szünteti meg a versenyt az adott termékek jelentős része esetében.

6. Szakasz

Eljárási szabályok

173. cikk

Felhatalmazás

(1) Annak biztosítására, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal is fokozódjon a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonysága, ugyanakkor a gazdasági szereplőkre ne háruljon indokolatlan adminisztratív teher, és - különösen a szervezeti tagsággal nem rendelkezők tekintetében - ne sérüljön az egyesülés szabadságának az elve, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek vonatkozásában az alábbi kérdésekben, az 1. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több ágazat, illetve ezen ágazatok meghatározott termékei tekintetében:

a) az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, adott esetben a 152-163. cikkben megállapított célokon túlmenően;

b) e szervezetek és társulások szabályai, a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabályai, a bizonyos ágazatokban a termelői szervezetek alapszabályára alkalmazandó különös feltételek - beleértve a 160. cikk második bekezdésében említett azon kötelezettségtől való eltéréseket, mely szerint a teljes termelést a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozni -, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, tagsági időtartama, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az egyesüléseknek a következményei;

c) az elismerésre, valamint az elismerés visszavonására és felfüggesztésére vonatkozó feltételek, az elismerésből, valamint az elismerés visszavonásából és felfüggesztéséből eredő következmények, továbbá az elismerési kritériumok betartásának elmulasztása esetén a szóban forgó szervezetek és társulások számára előírt, korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó követelmények;

d) a több tagállamban működő szervezetek és társulások, ideértve az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett szabályokat is;

e) a létrehozásra vonatkozó szabályok és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében nyújtandó adminisztratív segítség feltételei;

f) azon ágazatok, amelyekre alkalmazni kell a 155. cikket, a tevékenységek kiszervezésének feltételei, a kiszervezhető tevékenységek jellege, továbbá a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása;

g) a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékei minimális mennyisége vagy értéke kiszámításának alapja;

h) a termelői szervezetek esetében a nem termelő tagok felvétele, a termelői szervezetek társulásai esetében pedig a nem termelői szervezetek felvétele;

i) a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő 164. cikk szerinti kiterjesztése és a 165. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül az említett szervezetek általi befizetések felhasználása és elosztása, valamint a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek a 164. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján kiterjeszthetők, annak biztosítása mellett, hogy az ilyen szervezetek átláthatók és elszámoltathatók legyenek a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkkel szemben, továbbá hogy az ilyen szervezetek tagjai a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkkel szemben ne részesüljenek kedvezőbb elbánásban, különösen ami a kötelező hozzájárulás felhasználását illeti;

j) a 164. cikkben említett szervezetek reprezentativitására vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, és ezen belül az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésnek vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, annak biztosítására, hogy a tej- és tejtermékágazatban a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak és a szakmaközi szervezeteknek a célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és hogy - szükségtelen terhek keletkeztetése nélkül - ezáltal is fokozódjon az ilyen szervezetek által folytatott fellépések hatékonysága, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza:

a) a transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai elismerésének feltételeit;

b) a létrehozásra vonatkozó szabályokat és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében a termelői szervezetek - a termelői szervezetek társulásait is beleértve - részére nyújtható adminisztratív segítség feltételeit;

c) a 149. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a (3) bekezdésében említett tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségének kiszámításával kapcsolatos további szabályokat;

d) a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő 164. cikk szerinti kiterjesztésére és a 165. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulásra vonatkozó szabályokat.

174. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e fejezet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

a) a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek 154. és 158. cikkben meghatározott elismerési feltételeinek a végrehajtására vonatkozó intézkedések;

b) termelői szervezetek egyesülése esetén alkalmazandó eljárások;

c) a minimális méretre és a minimális tagsági időtartamra vonatkozóan a tagállamok által meghatározandó eljárások;

d) a szabályok 164. cikkben említett kiterjesztésére, valamint a 165. cikkben említett pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó eljárások, különösen a 164. cikk (2) bekezdése szerinti "gazdasági térség" fogalmának alkalmazása;

e) az adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos eljárások;

f) a tevékenységek kiszervezésére vonatkozó eljárások;

g) a 166. cikkben említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatos egyéb eljárások és technikai feltételek.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottság a tej- és tejtermékágazat tekintetében végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az alábbiakhoz szükséges részletes szabályokat:

a) a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek 161. és 163. cikkben meghatározott elismerési feltételeinek a végrehajtása;

b) a 149. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett értesítés;

c) a tagállamok által a 161. cikk (3) bekezdésének d) pontjával, a 163. cikk (3) bekezdésének e) pontjával, a 149. cikk (8) bekezdésével és a 150. cikk (7) bekezdésével összhangban a Bizottságnak küldendő értesítések;

d) a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítséggel kapcsolatos eljárások.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

175. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyedi határozatokat fogadhat el az alábbiakkal kapcsolatban:

a) a 173. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében elfogadott szabályokkal összhangban azon szervezetek elismerése, amelyek egynél több tagállamban fejtenek ki tevékenységet;

b) egy szakmaközi szervezet valamely tagállam általi elismerésének kifogásolása vagy visszavonása;

c) a tagállamok által a 173. cikk (1) bekezdésének i) pontja és a 173. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján elfogadott szabályok értelmében közölt gazdasági térségek listája;

d) az a követelmény, hogy egy adott tagállam utasítsa el vagy vonja vissza a szabályok azon kiterjesztését, amelyről ő maga határozott, vagy a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetett azon pénzügyi hozzájárulásokat, amelyekről ő maga döntött.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

III. RÉSZ

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET

Behozatali és kiviteli engedélyek

176 cikk

Általános szabályok

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amikor e rendeletnek megfelelően behozatali vagy kiviteli engedélyre van szükség, az alábbi ágazatok egy vagy több termékének az Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából történő behozatala vagy az Unióból való kivitele engedély bemutatásához köthető:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) vetőmag;

e) olívaolaj és étkezési olajbogyó az 1509 , az 1510 00 , a 0709 92 90 , a 0711 20 90 , a 2306 90 19 , az 1522 00 31 és az 1522 00 39 KN-kód alá tartozó termékek vonatkozásában;

f) a len- és kenderágazaton belül a kender vonatkozásában;

g) gyümölcs- és zöldségfélék;

h) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

i) banán;

j) bor;

k) élő növény;

l) marha- és borjúhús;

m) tej és tejtermékek;

n) sertéshús;

o) juh- és kecskehús;

p) tojás;

q) baromfihús;

r) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

(2) Amennyiben valamely, az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktus másképp nem rendelkezik, továbbá az e rendelet 177., 178. és 179. cikke alkalmazásának sérelme nélkül, a tagállamok az engedélyt bármely kérelmezőnek kiadják a kérelmező Unión belüli székhelyétől függetlenül.

(3) Az engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

177. cikk

Felhatalmazás

(1) Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek és az alkalmazandó uniós szociális, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak a figyelembevétele érdekében, valamint a kereskedelmi és piaci fejlemények, a termékek behozatalának vagy kivitelének monitoringja, illetve a hatékony és eredményes piacirányítás és az adminisztratív terhek csökkentése céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket:

a) a 176. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok azon termékeinek jegyzéke, amelyek behozatala vagy kivitele engedély bemutatásához van kötve;

b) azon esetek és helyzetek, amikor - az adott termékek vámjogi státusza, a betartandó kereskedelmi rendelkezések, a műveletek céljai, a kérelmező jogállása és az érintett mennyiségek figyelembevételével - nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni.

(2) Az engedélyrendszer további elemeinek meghatározása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályok megállapítása céljából:

a) az engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek, az engedély joghatásai, és azon esetek, amikor toleranciát kell gyakorolni az engedélyben említett mennyiségre vonatkozó behozatali vagy kiviteli kötelezettség teljesítése tekintetében, illetve amikor az engedélyen fel kell tüntetni az eredetet;

b) a behozatali engedély kibocsátása vagy a szabad forgalomba bocsátása, amelynek előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy valamely tanúsító szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit;

c) az engedély átruházása, vagy az átruházhatóságra vonatkozó korlátozások;

d) a kendernek a 189. cikk szerinti behozatali engedélyeire vonatkozó további feltételek, valamint a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtás elve;

e) azok az esetek és helyzetek, amikor a kérelmezőnek biztosítékot kell letétbe helyeznie annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza, illetve kiviszi, valamint azok az esetek és helyzetek, amikor nincs szükség biztosíték letétbe helyezésére.

178. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e fejezet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakra vonatkozó szabályokat:

a) az engedély formátuma és tartalma;

b) a kérelmek benyújtása, valamint az engedélyek kibocsátása és felhasználása;

c) az engedély érvényességi ideje;

d) a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, valamint a biztosítékok összege;

e) az engedélyek használatához kapcsolódó követelmények teljesítésének igazolása;

f) a tűréshatár szintje az engedélyben említett mennyiségre vonatkozó behozatali és kiviteli kötelezettség teljesítésére vonatkozóan;

g) helyettesítő engedélyeknek és az engedélyek másolatainak a kiállítása;

h) az engedélyek tagállamok általi kezelése és a rendszer irányításához szükséges információcsere, ideértve a tagállamok közötti konkrét adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó eljárásokat is.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

179. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a) korlátozhatja azon mennyiségeket, amelyekre engedély adható ki;

b) elutasíthatja a kérelmezett mennyiségeket; valamint

c) felfüggesztheti a kérelmek benyújtását, hogy jelentős mennyiségek kérelmezése esetén ily módon szabályozza a piacot.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

II. FEJEZET

Behozatali vámok

180. cikk

Nemzetközi megállapodások és bizonyos egyéb aktusok végrehajtása

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban vagy bármely egyéb - az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével vagy 207. cikkével, illetve a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása tekintetében a közös vámtarifával összhangban elfogadott - releváns jogi aktusban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

181. cikk

A belépési árak rendszere a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség- és a borágazat egyes termékei esetében

(1) A gyümölcs- és zöldség-, illetve a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat termékeire, valamint a szőlőlére és a mustra vonatkozó, a közös vámtarifa szerinti vámtétel alkalmazása céljából a szállítmány belépési ára megegyezik annak - a 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 18 ) (a Vámkódex) és a 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 19 ) szerint kiszámított - vámértékével.

(2) A rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben előírja, hogy behozatali átalányérték használatával ellenőrizni kell a szállítmány bejelentett belépési árának valós voltát, valamint meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett biztosíték letétbe helyezésére van szükség.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a (32 bekezdésben említett behozatali átalányérték kiszámításához szükséges szabályokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

182. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi- és a banánágazat azon termékeit, valamint azokat a szőlőléből, illetve szőlőmustból készült termékeket, amelyekre - a közös vámtarifában megállapított vámtételek mellett történő behozataluk esetén - kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az uniós piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

a) a behozatal az Unió által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél ("küszöbár") alacsonyabb áron történik; vagy

b) a behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet ("küszöbmennyiség") meghalad.

A küszöbmennyiség 125 %, 110 % vagy 105 % attól függően, hogy a piacrajutási lehetőségek - amelyeket az importnak a három megelőző évre vonatkozó hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejeznek ki - legfeljebb 10 %-ot, 10 %-nál többet, de legfeljebb 30 %-ot, vagy 30 %-nál többet tesznek-e ki.

Amennyiben a hazai fogyasztást nem veszik figyelembe, a küszöbmennyiség 125 %.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha a kiváltott hatások nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3) Az (1) bekezdés első albekezdése a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni. A CIF-importárakat össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy az uniós importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229 cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

183. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a) az EUMSZ-nek megfelelően kötött valamely nemzetközi megállapodásban, a Közös Vámtarifában, továbbá a 180. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokban rögzített szabályoknak megfelelően megállapíthatja a behozatali vám mértékét;

b) a kiegészítő behozatali vámoknak a 182. cikk (1) bekezdésének első albekezdése alapján elfogadott szabályok keretében történő alkalmazása céljából megállapíthatja a reprezentatív árakat és a küszöbmennyiségeket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

III. FEJEZET

A vámkontingensek kezelése és a harmadik országok által alkalmazott különleges behozatali elbánás

184. cikk

Vámkontingensek

(1) Az Unióban vagy annak egy részében történő szabad forgalomba hozatalra szánt mezőgazdasági termékek behozatalára, vagy a részben vagy egészben az Unió által kezelendő, az uniós mezőgazdasági termékek harmadik országokba való bevitelére vonatkozó azon vámkontingenseket, amelyek az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokból vagy az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével vagy 207. cikkével összhangban elfogadott egyéb jogi aktusból erednek, a Bizottság nyitja meg és/vagy igazgatja az e rendelet 186. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, illetve az e rendelet 187. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján.

(2) A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az "érkezési sorrend" elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a párhuzamos vizsgálat módszere);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a hagyományos/újonnan érkező importőrök módszere).

(3) A kezelés alkalmazott módszerének:

a) behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie a meglévő, illetve az újonnan megjelenő uniós termelési, feldolgozási és fogyasztási piacon - a versenyképesség, a kínálat biztonsága és folytonossága tekintetében - jelentkező ellátási igényeke és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére; valamint

b) kiviteli vámkontingensek esetében lehetővé kell tennie az adott kontingens alapján rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű kihasználását.

185. cikk

Egyedi vámkontingensek

A Spanyolországba történő behozatalra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingens, valamint a Portugáliába történő behozatalra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingens érvényesítése céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához és az e tagállamok piacain történő elhelyezéséhez szükséges rendelkezések meghatározása céljából.

186. cikk

Felhatalmazás

(1) Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a vámkontingens keretében méltányos feltételek mellett jussanak hozzá a rendelkezésre álló mennyiségekhez és egyenlő bánásmódban részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben:

a) meghatározza azokat a feltételeket és jogosultsági követelményeket, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be; az érintett rendelkezések előírhatják a harmadik országokkal és az azokkal megegyező vámjogi helyzetű területekkel folytatott kereskedelem vagy a feldolgozói tevékenység terén szerzett tapasztalat minimális szintjét, az érintett piaci szektorra vonatkozóan meghatározott minimális mennyiségben és időtartamban kifejezve; a rendelkezések magukban foglalhatnak továbbá olyan konkrét szabályokat is, amelyek egy meghatározott ágazat szükségleteinek kielégítését és a szóban forgó ágazatban alkalmazott gyakorlatoknak, illetve a feldolgozóipari felhasználásoknak és szükségleteknek való megfelelést hivatottak biztosítani;

b) szabályokat határoz meg a jogoknak a gazdasági szereplők között történő átruházására, valamint szükség esetén a vámkontingens kezelésének keretében történő átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan;

c) biztosíték letétbe helyezéséhez köti a behozatali vámkontingens keretében történő behozatalt;

d) szükség esetén rendelkezik a vámkontingensre vonatkozóan a 184. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi megállapodásban vagy más vonatkozó jogi aktusban rögzített sajátosságokról, követelményekről vagy korlátozásokról.

(2) Annak érdekében, hogy az exportált termékek harmadik országba történő bevitelük során - az Unió által az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodások értelmében - bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhessenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 227. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon szabályokkal kapcsolatban, amelyek előírják, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak - kérelemre, és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően - ki kell állítaniuk a feltételeknek való megfelelést tanúsító olyan okmányt, amely alapján az exportált termékek harmadik országba történő bevitelük során bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén különleges elbánásban részesülhetnek.

187. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja:

a) az éves vámkontingenseket, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, és a kontingensek kezelésére alkalmazandó módszert;

b) a behozatali, illetve kiviteli rendszer elfogadásáról szóló megállapodásban vagy jogi aktusban megállapított egyedi rendelkezések alkalmazására vonatkozó eljárásokat, különösen a következők tekintetében:

i. a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciák,

ii. az i. pontban említett garanciák ellenőrzésére szolgáló dokumentum elismerése,

iii. az exportáló ország által kiadott dokumentum bemutatása,

iv. a termékek rendeltetési helye és felhasználása;

c) az engedélyek érvényességi idejét;

d) a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárásokat, valamint a biztosítékok összegét;

e) az engedélyek felhasználását, valamint - szükség esetén - különösen a vámkontingens keretében történő behozatal iránti kérelmek benyújtásának és az engedélyek megadásának feltételeire vonatkozó egyedi intézkedéseket;

f) a 185. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásokat és technikai kritériumokat.

g) a 186. cikk (2) bekezdésében említett okmány tartalmával, formájával, kiadásával és használatával kapcsolatos szükséges intézkedéseket.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

188. cikk

A vámkontingensek felosztására vonatkozó eljárás

(1) A Bizottságnak megfelelő internetes közzététel útján nyilvánosságra kell hoznia a vámkontingenseknek a bejelentett kérelmekkel kapcsolatos felosztását, amely a rendelkezésre álló vámkontingenseken és a bejelentett kérelmeken alapul.

(2) Az (1) bekezdésben említett közzététel keretében adott esetben tájékoztatást kell nyújtani az elbírálás alatt álló kérelmek elutasításának, a kérelembenyújtás felfüggesztésének vagy a fel nem használt mennyiségek felosztásának a szükségességéről is.

(3) A tagállamok a megfelelő elosztási együtthatók figyelembevételével a behozatali vámkontingensek és a kiviteli vámkontingensek keretében kért mennyiségek tekintetében - azoknak az (1) bekezdés szerinti, a Bizottság általi közzététele után - behozatali engedélyeket és kiviteli engedélyeket adnak ki.

IV. FEJEZET

Meghatározott termékek behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

189. cikk

Kenderbehozatal

(1) Az alábbi termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni az Unióba:

a) az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó valódi nyerskendert akkor, ha az teljesíti az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében és 35. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeket;

b) az ex 1207 99 20 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajtákat akkor, ha azokhoz mellékelték annak igazolását, hogy az adott fajta tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésével és 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározott szintet;

c) az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt kendermagot kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök hozhatnak be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni.

(2) Ezt a cikket a tagállamok által az EUMSZ-szel, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségekkel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

190. cikk

Komlóbehozatal

(1) A komlóágazat termékeit harmadik országokból kizárólag akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek az Unióban betakarított hasonló termékek vagy az ezekből készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal.

(2) A szóban forgó termékek akkor tekintendők az (1) bekezdésben említett minőségi előírásoknak megfelelőnek, ha azokhoz csatolják a származási ország hatóságai által kiadott, az 77. cikkben említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek elismert igazolást.

A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében az igazolás csak akkor ismerhető el a tanúsítvánnyal egyenértékűnek, ha a termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3) Az adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén nem alkalmazandók az egyenértékűség igazolásával és a csomagolás címkézésével kapcsolatos kötelezettségek.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket, beleértve az egyenértékűségre vonatkozó igazolások elismerésével és a komlóbehozatal ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat is. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

191. cikk

Az importált termékekre vonatkozó eltérések és különleges biztosíték a borágazatban

Az EUMSZ 43. cikke (2) bekezdésének tiszteletben tartásával a VIII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjától vagy C. szakaszától való eltérések fogadhatók el az importált termékekre vonatkozóan, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

A VIII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjától való eltérések esetében az importőröknek a szóban forgó termékekért azok szabad forgalomba bocsátásakor a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük. A biztosítékot fel kell szabadítani, amint az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy:

a) a termékek esetében nem alkalmaztak eltérést; illetve

b) amennyiben alkalmaztak eltérést, a termékekből nem készítettek bort, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat, többek között a biztosíték összegére és a megfelelő címkézésre vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

193a. cikk

A melaszra vonatkozó behozatali vámok felfüggesztése

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a 1703 KN-kód alá tartozó melaszra vonatkozó behozatali vámok teljes vagy részleges felfüggesztésére vonatkozó szabályok megállapításával.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásakor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 1703 KN-kód alá tartozó melaszra vonatkozó behozatali vámok teljes vagy részleges felfüggesztése céljából, a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül.

V. FEJEZET

Védintézkedések és aktív feldolgozás

194. cikk

Védintézkedések

(1) A Bizottság a 260/2009/EK ( 20 ) és a 625/2009/EK ( 21 ) tanácsi rendeletnek megfelelően védintézkedéseket hoz az Unióba történő behozatal tekintetében, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel.

(2) Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács valamely egyéb jogi aktusa, illetve a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban az Unióba történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3) A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján, valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére hozhatja meg. E végrehajtási jogi aktusokat a 162229 cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási jogi aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján visszavonhatja vagy módosíthatja az e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott uniós védintézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

195. cikk

A vámfelügyelet melletti feldolgozási és az aktív feldolgozási rendszer felfüggesztése

Amennyiben a vámfelügyelet melletti feldolgozási, illetve az aktív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktusok útján részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a vámfelügyelet melletti feldolgozási vagy aktív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabonafélék, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a gyümölcsök és zöldségek, a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, a bor, a marha- és borjúhús, a tej és a tejtermékek, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás, a baromfihús és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol ágazatába tartozó termékek tekintetében. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási jogi aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.

VI. FEJEZET

Export-visszatérítések

VII. FEJEZET

Passzív feldolgozás

205 cikk

A passzív feldolgozási rendszer felfüggesztése

Amennyiben a passzív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktusok útján részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabona-, a rizs-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfihús-ágazat termékei tekintetében. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási jogi aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.

IV. RÉSZ

VERSENYSZABÁLYOK

I. FEJEZET

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

206. cikk

Bizottsági iránymutatások a versenyszabályoknak a mezőgazdaságra való alkalmazásáról

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, és az EUMSZ 42. cikkének megfelelően, az EUMSZ 101-106. cikkét, valamint az azok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell - e rendelet 207-210a. cikkére is figyelemmel - alkalmazni az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésében és 102. cikkében említett valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

A belső piac működésének és az uniós versenyszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai szoros együttműködés keretében alkalmazzák az uniós versenyszabályokat.

Ezen túlmenően a Bizottság adott esetben iránymutatásokat tesz közzé a nemzeti versenyhatóságok és a vállalkozások munkájának segítése érdekében.

207. cikk

Az érintett piac

Az érintett piac fogalmának meghatározásával azonosítható és meghatározható az a kör, amelyen belül a vállalkozások közötti verseny működik, és két kumulatív dimenzió körül tagolódik:

a) az érintett termékpiac: e fejezet alkalmazásában "termékpiac" az a piac, amely tartalmaz minden olyan terméket, amely a fogyasztó megítélése szerint a termék jellemzői, ára és tervezett felhasználása alapján egymással felcserélhető vagy helyettesíthető;

b) az érintett földrajzi piac: e fejezet alkalmazásában "földrajzi piac" az a piac, amely magában foglalja azt a területet, ahol az érintett vállalkozások az érintett termékeket kínálják, ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely - különösen a versenyfeltételek érzékelhetően eltérő volta miatt - megkülönböztethető a szomszédos területektől.

208. cikk

Erőfölény

E fejezet alkalmazásában az "erőfölény" olyan helyzet, amelyben a vállalkozás az általa képviselt gazdasági erő következtében képes megakadályozni a tényleges verseny fenntartását a releváns piacon azáltal, hogy piaci magatartását csak viszonylag kis mértékben befolyásolja versenytársainak, beszállítóinak vagy vevőinek és végső soron a fogyasztóknak a magatartása.

209. cikk

A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések

(1) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 206. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelőknek, a mezőgazdasági termelők társulásainak vagy az ilyen szervezetek társulásainak, vagy az e rendelet 152., illetve 161. cikke alapján elismert termelői szervezeteknek vagy a termelői szervezetek az e rendelet 156. cikke alapján elismert társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartására, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, illetve az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatára vonatkoznak, kivéve, ha az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok elérése veszélyben forog.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek az árak azonos szinten való megállapításának kötelezettségével járnak vagy amelyek kizárják a versenyt.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeket teljesítő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások alkalmazása nem tiltható meg, és vonatkozásukban előzetes döntéshozatal sem írható elő.

Mindazonáltal a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők társulásai vagy az ilyen szervezetek társulásai, vagy az e rendelet 152., illetve 161. cikke alapján elismert termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek az e rendelet 156. cikke alapján elismert társulásai kérhetik a Bizottság véleményét e megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzésekkel való összeegyeztethetőségéről.

A Bizottság haladéktalanul foglalkozik a vélemények iránti kérelmekkel, és a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül elküldi a véleményét a kérelmezőnek. A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére módosíthatja a vélemény tartalmát, különösen ha a kérelmező pontatlan információkat adott, vagy visszaélt a véleménnyel.

Az EUMSZ 101. cikkének alkalmazásával járó bármely nemzeti vagy uniós eljárás során az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos bizonyítási terhet a jogsértést állító fél vagy hatóság viseli. Az e cikk (1) bekezdésében említett mentességekkel élni kívánó félnek kell bizonyítania azt, hogy az említett bekezdés feltételei teljesülnek.

210. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások elismert szakmaközi szervezetekben

(1) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 157. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt célok, vagy az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata, valamint a dohányágazat esetében az e rendelet 162. cikkében felsorolt célok eléréséhez szükséges, az e rendelet 157. cikke alapján elismert szakmaközi szervezetek olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek e cikk (4) bekezdése alapján nem összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal.

Az e bekezdés első albekezdésében említett feltételeket teljesítő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások nem tilthatók meg, és ilyen értelmű előzetes döntés sem írható elő.

(2) Az elismert szakmaközi szervezetek kérhetik a Bizottság véleményét az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az e cikkel való összeegyeztethetőségéről. A Bizottság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül megküldi a véleményét a kérelmező szakmaközi szervezetnek.

Ha a Bizottság a vélemény kibocsátását követően bármikor megállapítja, hogy többé nem teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek, kimondja, hogy a jövőben az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdését alkalmazni kell a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra, és megfelelően tájékoztatja a szakmaközi szervezetet.

A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére módosíthatja a vélemény tartalmát, különösen ha a kérelmező szakmaközi szervezet pontatlan információkat adott, vagy visszaélt a véleménnyel.

(4) Az uniós szabályokkal mindenképpen összeegyeztethetetlennek kell minősíteni azokat a megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek:

a) az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c) a verseny olyan jellegű torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett KAP-célok eléréséhez;

d) árak vagy kvóták rögzítését vonják maguk után;

e) hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termékek jelentős részének vonatkozásában.

(7) A Bizottság az e cikk egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

210a. cikk

Vertikális és horizontális fenntarthatósági kezdeményezések

(1) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termékeket előállító termelők olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek a mezőgazdasági termékek előállítására vagy kereskedelmére vonatkoznak, és amelyek az uniós vagy a nemzeti jog által előírtaknál szigorúbb fenntarthatósági előírás alkalmazását célozzák, feltéve, hogy az említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások csak olyan korlátozásokat támasztanak a versennyel szemben, amelyek elengedhetetlenek az említett előírás eléréséhez.

(2) Az (1) bekezdés a mezőgazdasági termékek előállítóinak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira alkalmazandó, amelyekben több termelő részes fél, vagy amelyekben egy vagy több termelő és az élelmiszer-ellátási láncban a termelés, a feldolgozás vagy a kereskedelem - a forgalmazást is beleértve - különböző szintjein elhelyezkedő egy vagy több gazdasági szereplő részes fél.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a "fenntarthatósági előírás" olyan előírás, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a következő célkitűzések legalább egyikéhez:

a) környezetvédelmi célkitűzések, beleértve a következőket: az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a tájak, a víz és a talaj fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, beleértve az élelmiszer-pazarlás csökkentését is, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása;

b) a mezőgazdasági termékek oly módon történő előállítása, amely csökkenti a növényvédő szerek használatát, és kezeli az ilyen használatból fakadó kockázatokat, vagy amely csökkenti az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának veszélyét a mezőgazdasági termelésben; és

c) állategészségügy és állatjólét.

(4) Az e cikkben említett feltételeket teljesítő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások nem tilthatók meg, és ilyen értelmű előzetes döntés sem írható elő.

(5) A Bizottság 2023. december 8-ig iránymutatásokat bocsát ki a gazdasági szereplők számára az e cikk alkalmazására vonatkozó feltételekre vonatkozóan.

(6) Az (1) bekezdésben említett termelők 2023. december 8-tól a Bizottságtól véleményt kérhetnek az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az e cikkel való összeegyeztethetőségéről. A Bizottság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül megküldi a véleményét a kérelmezőnek.

Ha a Bizottság a vélemény kibocsátását követően bármikor megállapítja, hogy többé nem teljesülnek az e cikk (1), (3) és (7) bekezdésében említett feltételek, kimondja, hogy a jövőben az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdését alkalmazni kell a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra, és megfelelően tájékoztatja a termelőket.

A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére módosíthatja a vélemény tartalmát, különösen ha a kérelmező pontatlan információkat adott, vagy visszaélt a véleménnyel.

(7) Az 1/2003/EK rendelet 5. cikkében említett nemzeti versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy a jövőben az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások közül egyet vagy többet módosítani kell, meg kell szüntetni, vagy azokra egyáltalán nem kerülhet sor, ha úgy ítéli meg, hogy egy ilyen határozat szükséges a verseny kizárásának megelőzése érdekében, vagy ha úgy ítéli meg, hogy az EUMSZ 39. cikkében említett célkitűzések elérése veszélyben van.

Több tagállamot érintő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások esetén az e bekezdés első albekezdésében említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg.

Amikor e bekezdés első albekezdése szerint jár el, a nemzeti versenyhatóság az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdését követően írásban tájékoztatja a Bizottságot, és minden további határozatról azok elfogadását követően haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

Az e bekezdésben említett határozatok legkorábban az érintett vállalkozások e határozatokról való értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

II. FEJEZET

Az állami támogatásra vonatkozó szabályok

211. cikk

Az EUMSZ 107-109. cikkének alkalmazása

(1) Az EUMSZ 107-109. cikkét alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az EUMSZ 107-109. cikkét nem kell alkalmazni a tagállamok által az alábbiak bármelyikének megfelelően és azzal összhangban nyújtott kifizetésekre:

a) az e rendelet szerinti, részben vagy egészben az Unió által finanszírozott intézkedések;

b) e rendelet 213-218. cikke.

(3) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó azokra a nemzeti adóintézkedésekre, amelyek értelmében a tagállamok úgy döntenek, hogy eltérnek az általános adózási szabályoktól oly módon, hogy lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó jövedelemadó-alapot többéves időszak alapján számítsák ki annak érdekében, hogy az adóalap bizonyos számú évre kiegyenlített legyen.

213. cikk

A rénszarvasra vonatkozó nemzeti kifizetés Finnországban és Svédországban

A Bizottság által a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül megadott engedély alapján Finnország és Svédország nemzeti kifizetést nyújthat a rénszarvas tenyésztéséhez és forgalmazásához, valamint a rénszarvasból készült termékek (ex 02 08 és ex 02 10 KN-kód) előállításához és forgalmazásához, amennyiben az nem vezet a termelés hagyományos szintjének emelkedéséhez.

214. cikk

A cukorágazatra vonatkozó nemzeti kifizetések Finnországban

Finnország egy adott gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR nemzeti kifizetést nyújthat a cukorrépa-termelőknek.

214a. cikk

Nemzeti kifizetések bizonyos ágazatok számára Finnországban

A Bizottság engedélyének függvényében Finnország a 2023-2027-es időszakban továbbra is nyújthatja azon nemzeti támogatásokat, amelyeket 2022-ben e cikk alapján nyújtott a termelőknek, feltéve, hogy:

a) a jövedelemtámogatás teljes összege az egész időszak alatt fokozatosan csökken, és 2027-ben nem haladja meg a 2022-ben nyújtott összeg 67 %-át; és

b) e lehetőség igénybevétele előtt teljes mértékben kihasználták az érintett ágazatok számára a KAP keretében rendelkezésre álló támogatási rendszereket.

A Bizottság az engedélyét az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül fogadja el.

215. cikk

A méhészetre vonatkozó nemzeti kifizetések

A tagállamok nemzeti kifizetést nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat.

216. cikk

A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás

(1) A tagállamok igazolt válsághelyzetben nemzeti kifizetést nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

E kifizetéseknek arányosnak kell lenniük és lehetővé kell tenniük a válságkezelését.

Az ilyen kifizetés céljára egy adott évben egy adott tagállamban rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan a VI. mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetést alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül határoz az intézkedés jóváhagyásáról és a kifizetések engedélyezéséről.

(3) Az (1) bekezdésben említett, lepárlásból származó alkohol - a versenytorzulás elkerülése érdekében - kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

217. cikk

Termékek gyermekek között történő elosztásához nyújtott nemzeti kifizetések

A tagállamok nemzeti kifizetéseket hajthatnak végre a 23. cikkben említett támogatható termékcsoportok oktatási intézményekben gyermekek részére történő kiosztása, az ilyen termékekkel kapcsolatos kísérő oktatási intézkedések, valamint a 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kapcsolódó költségek tekintetében.

A tagállamok az ilyen kifizetéseket az érintett ágazatban kivetett illetékekből vagy a magánszektorból származó egyéb hozzájárulásokból finanszírozhatják.

218. cikk

A diófélékre vonatkozó nemzeti kifizetések

(1) A tagállamok évente hektáronként legfeljebb 120,75 EUR összegig terjedő nemzeti kifizetést nyújthatnak a következő termékeket előállító mezőgazdasági termelőknek:

a) a 0802 11 és a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula;

b) a 0802 21 és a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró;

c) a 0802 31 00 és a 0802 32 00 KN-kód alá tartozó dió;

d) a 0802 51 00 és a 0802 52 00 KN-kód alá tartozó pisztácia;

e) a 1212 92 00 KN-kód alá tartozó szentjánoskenyér.

(2) Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetés legfeljebb a következő nagyságú területekre fizethető:

Tagállam

A terület maximális mérete (ha)

Belgium

100

Bulgária

11 984

Németország

1 500

Görögország

41 100

Spanyolország

568 200

Franciaország

17 300

Olaszország

130 100

Ciprus

5 100

Luxemburg

100

Magyarország

2 900

Hollandia

100

Lengyelország

4 200

Portugália

41 300

Románia

1 645

Szlovénia

300

Szlovákia

3 100

(3) A tagállamok az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetés odaítélésének feltételeként előírhatják, hogy a mezőgazdasági termelők legyenek tagjai egy a 152. cikk értelmében elismert termelői szervezetnek.

V. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Rendkívüli intézkedések

1. Szakasz

Piaci zavarok

219. cikk

A piaci zavarokkal szembeni intézkedések

(1) Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés által okozott piaci zavar veszélyeivel szemben, vagy egyéb, az érintett piacot jelentősen megzavaró vagy a megzavarás veszélyével fenyegető eseményekkel és körülményekkel szemben, amennyiben az említett helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűleg fennmaradnak vagy romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések meghozatala érdekében, ugyanakkor tiszteletben tartva az EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeket, és feltéve, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre álló bármely egyéb intézkedések elégtelennek vagy nem megfelelőnek bizonyulnak.

Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az e bekezdés első albekezdésében említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.

Az ilyen intézkedések - a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra - kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendelet alapján előírt egyéb intézkedések hatályát, időtartamát vagy egyéb aspektusait, egészben vagy részben kiigazíthatják vagy felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között szükség esetén bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében, vagy ideiglenes önkéntes termeléscsökkentési rendszer formáját ölthetik, különösen túlkínálat esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések nem alkalmazandók az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt termékekre.

Ugyanakkor a Bizottság a 228. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján döntést hozhat arról, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket alkalmazni kell az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt egy vagy több termékre.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések alkalmazásához szükséges eljárási szabályokat és technikai kritériumokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. Szakasz

Az állatbetegségekhez és növénykárosítókhoz, valamint a közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó piactámogatási intézkedések

220. cikk

Az állatbetegségekhez és növénykárosítókhoz, valamint a közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el a nehéz helyzetbe került piac tekintetében az alábbiak figyelembevétele érdekében:

a) az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásai, amelyek az állatbetegségek terjedésével vagy a növénykárosítók terjedésével szembeni küzdelmet szolgáló intézkedések alkalmazásából eredhetnek; és

b) azon súlyos piaci zavarok, amelyek közvetlenül a fennálló közegészségügyi, illetve állat- vagy növény-egészségügyi és növénybetegségekből eredő veszélyekből fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatok bármelyike esetében alkalmazandók:

-a) gyümölcs- és zöldségfélék;

a) marha- és borjúhús;

b) tej és tejtermékek;

c) sertéshús;

d) juh- és kecskehús;

e) tojás;

f) baromfihús.

A közegészségügyi vagy növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó, az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti intézkedések - az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsoroltak kivételével - az összes többi mezőgazdasági termék esetében is alkalmazandók.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 228. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek révén kibővíti az e bekezdés első két albekezdésében felsorolt termékek körét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam kérésére kell meghozni.

(4) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában előírt intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam gyorsan hozott egészségügyi, állat- és növényegészségügyi intézkedéseket a betegség felszámolása, vagy a károsítók nyomon követése, ellenőrzése és kiirtása érdekében, és csak abban a mértékben és az arra az időtartamra, amely az érintett piac támogatásához szigorúan szükséges.

(5) Az Unió az (1) bekezdés szerinti intézkedésekhez a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej- és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban az Unió a száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, ez ne vezessen a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

3. Szakasz

Egyedi problémák

221. cikk

Egyedi problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyedi problémák megoldására szolgáló, szükséges és indokolható szükséghelyzeti intézkedéseket fogad el. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) Egyedi problémák megoldása érdekében, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, amely olyan helyzetekhez kapcsolódik, melyek valószínűsíthetően a termelési és a piaci körülmények olyan gyors rosszabbodását okozzák, amelyet a szükséges intézkedések késedelmes elfogadása esetén nehezen lehetne kezelni, a Bizottság a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(3) A Bizottság csak abban az esetben fogadhat el az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket, ha a kívánt szükséghelyzeti intézkedéseket nem lehet a 219. vagy a 220. cikk alapján elfogadni.

(4) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedések legfeljebb tizenkét hónapig maradhatnak hatályban. Amennyiben az említett időtartam leteltét követően az említett intézkedések elfogadásához vezető egyedi problémák továbbra is fennállnak, a Bizottság a probléma tartós megoldása érdekében a 227. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e kérdésben, vagy megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszthet elő.

(5) A Bizottság az elfogadástól számított két munkanapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedésekről.

4. Szakasz

Megállapodások és döntések a piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején

222. cikk

Az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazása

(1) A piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek értelmében az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők társulásai vagy az ilyen szervezetek által alkotott társulások, illetve az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai és az elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira és döntéseire az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett ágazatok egyikében sem, feltéve, hogy a szóban forgó megállapodások és döntések nem ássák alá a belső piac megfelelő működését, kizárólag az érintett ágazat stabilizálására irányulnak, és az alábbi kategóriák közül egynek vagy többnek a keretébe tartoznak:

a) piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása;

b) feldolgozás;

c) magántárolás;

d) közös promóciós intézkedések;

e) minőségi követelményekkel kapcsolatos megállapodások;

f) a növényeket és állatokat sújtó kártevők és betegségek Unión belüli terjedésének megakadályozásához vagy az Unióban bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek kezeléséhez szükséges mezőgazdasági inputanyagok közös beszerzése;

g) a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban meghatározza a mentesség tárgyi és földrajzi hatályát és a (3) bekezdésre is figyelemmel a mentesség alkalmazásának időtartamát.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdésben említett megállapodások és döntések legfeljebb hat hónapig maradhatnak érvényben.

A Bizottság ugyanakkor végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben további, legfeljebb hathónapos időszakra engedélyezi e megállapodások és döntések fenntartását. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ia. fejezet

Piaci átláthatóság

222a. cikk

Uniós piaci megfigyelőközpontok

(1) Annak érdekében, hogy emelje az élelmiszer-ellátási láncon belül az átláthatóságot, információkkal szolgáljon a gazdasági szereplők és a közjogi hatóságok döntéseihez, megkönnyítse a piaci fejlemények és a piaci zavar veszélyeinek monitoringját, a Bizottság uniós piaci megfigyelőközpontokat hoz létre.

(2) A Bizottság eldöntheti, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében felsoroltak közül mely mezőgazdasági ágazatok számára kell uniós piaci megfigyelőközpontokat létrehozni.

(3) Az uniós piaci megfigyelőközpontoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk a piaci fejlemények és a piaci zavar veszélyeinek monitoringjához szükséges statisztikai adatokat és információkat, így különösen:

a) termelés, kínálat és készletek;

b) árak, költségek és lehetőség szerint haszonkulcsok az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szintjén;

c) rövid és középtávú piaci előrejelzések;

d) a mezőgazdasági termékek importja és exportja, különösen a mezőgazdasági termékek Unióba történő behozatalára vonatkozó vámkontingensek kimerítése.

Az uniós piaci megfigyelőközpontoknak jelentéseket kell készíteniük, amelyek tartalmazzák az első albekezdésben említett elemeket.

(4) A tagállamok összegyűjtik a (3) bekezdésben említett információkat, és közlik azokat a Bizottsággal.

222b. cikk

A piaci fejleményekkel kapcsolatos bizottsági jelentéstétel

(1) A 222a. cikk értelmében létrehozott uniós piaci megfigyelőközpontoknak a jelentéseikben azonosítaniuk kell a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedéshez vagy -csökkenéshez, illetve a hasonló hatással bíró eseményekhez vagy körülményekhez kapcsolódó piaci zavar veszélyeit.

(2) A Bizottság rendszeresen bemutatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mezőgazdasági termékek piaci helyzetére, a piaci zavarok okaira, valamint az e piaci zavarokra válaszként meghozandó lehetséges intézkedésekre - különösen a II. rész I. címének I. fejezetében, valamint a 219., 220., 221. és 222. cikkben meghatározott intézkedésekre - vonatkozó információkat, valamint az említett intézkedések indokolását.

II. FEJEZET

Információközlés és jelentéstétel

223. cikk

Információközlési kötelezettségek

(1) E rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának monitoringja, elemzése és szabályozása, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban lefektetett követelményeknek való megfelelés, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettségek teljesítése céljából a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a vállalkozások, tagállamok és harmadik országok által közlendő információkra vonatkozóan. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között.

A beérkezett információk nemzetközi szervezetek, uniós és nemzeti pénzpiaci hatóságok, harmadik országok illetékes hatóságai számára is továbbíthatók, vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők, figyelemmel a személyes adatok védelmére és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik, többek között az árak védelméhez fűződő jogos érdekére.

A Bizottság együttműködik és információt cserél az 596/2014/EU rendelet 22. cikkének megfelelően kijelölt illetékes hatóságokkal és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA), hogy segítsen azoknak az 596/2014/EU rendeletben meghatározott feladataik teljesítésében.

(2) Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek megállapítják a következőket:

a) azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;

b) a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok, valamint a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják;

c) az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok;

d) az információk közzétételének feltételei.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:

a) az értesítés módszerei;

b) az azon információkra vonatkozó szabályok, amelyekről értesítést kell küldeni;

c) a benyújtandó információk kezelésére, valamint az értesítések tartalmára, formájára, ütemezésére, gyakoriságára és határidőire vonatkozó rendelkezések;

d) az információk és dokumentumok tagállamok, nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására, illetve közzétételére vonatkozó rendelkezések, figyelembe véve a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

224. cikk

A személyes adatok feldolgozása és védelme

(1) A tagállamok és a Bizottság a 223. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokra személyes adatokat gyűjtenek, melyeket csak az e célokkal összeegyeztethető módon dolgozhatnak fel.

(2) Amennyiben a 223. cikk (1) bekezdésében említett monitoring és értékelés céljára dolgoznak fel személyes adatokat, azokat anonimmá kell tenni, és csak összesített formában szabad feldolgozni.

(3) A személyes adatokat a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően kell feldolgozni. Ezen belül a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további feldolgozásának indokát képező célok eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4) A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy nemzeti és uniós szervek az (1) bekezdésnek megfelelően feldolgozhatják személyes adataikat, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben megállapított jogok.

225. cikk

A Bizottság jelentéstételi kötelezettsége

A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

d) 2025. december 31-ig, és azt követően hétévente az e rendeletben megállapított versenyszabályoknak valamennyi tagállam mezőgazdasági ágazatában való alkalmazásáról;

da) 2023. december 31-ig a 222a. cikknek megfelelően létrehozott uniós piaci megfigyelőközpontokról;

db) 2023. december 31-ig, és azt követően háromévente a válságintézkedések alkalmazásáról, amelyeket különösen a 219-222. cikk alapján fogadtak el;

dc) 2024. december 31-ig új információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáról a 223. cikkben említettek szerinti jobb átláthatóság biztosítása érdekében;

dd) 2024. június 30-ig a juhhús- és kecskehúságazatban alkalmazott kereskedelmi megnevezésekről és hasítottest-osztályozásról;

e) 2023. július 31-ig a 23a. cikk (2) bekezdésében említett elosztási kritériumok alkalmazására vonatkozóan;

f) 2023. július 31-ig a 23a. cikk (4) bekezdésében említett átcsoportosításoknak az iskolagyümölcs és -zöldség, valamint az iskolatej kiosztásával kapcsolatban a program eredményességére gyakorolt hatásra vonatkozóan.

VI. RÉSZ

FELHATALMAZÁSOK, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Felhatalmazások és végrehajtási rendelkezések

227. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság e rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2013. december 20. időpontjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) Az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

228. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 227. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

229. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság a 80. cikk (5) bekezdésében, a 91. cikk c) és d) pontjában, a 97. cikk (4) bekezdésében, a 99. cikkben, a 106. cikkben és a 107. cikk (3) bekezdésében említett jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

230. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1234/2007/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1234/2007/EK rendelet alábbi rendelkezései azonban továbbra is alkalmazandók:

a) a tejtermelésre vonatkozó korlátozások rendszere tekintetében a III. rész I. cím III. fejezetének III. szakasza, az 55. cikk, a 85. cikk, valamint a IX. és a X. melléklet, 2015. március 31-ig;

b) a borágazat tekintetében:

i. a 85a-85e. cikk azon, a 85a. cikk (2) bekezdésében említett területek vonatkozásában, amelyeken még nem történt meg a szőlőültetvények kivágása, és azon, a 85b. cikk (1) bekezdésében említett területek vonatkozásában, amelyek helyzete nem került rendezésre, az érintett szőlőültetvények kivágásáig, illetve a terület helyzetének rendezéséig, valamint a 188a. cikk (1) és (2) bekezdése;

ii. a telepítési jogra vonatkozó, a II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakaszának II. alszakasza szerinti átmeneti szabályozás 2015. december 31-ig;

iii. a 118m. cikk (5) bekezdése a "Mlado vino portugizac" elnevezésű boroknak a 2013. július 1-jén meglévő készletei erejéig;

iv. a 118s. cikk (5) bekezdése 2017. június 30-ig;

ba) a 111. cikk 2015. március 31-ig;

c) a 113a. cikk (4) bekezdése, a 114., a 115., a 116. cikk, a 117. cikk (1)-(4) bekezdése és a 121. cikk e) pontjának iv. alpontja, továbbá az említett cikkek alkalmazása céljából a XIV. melléklet A. részének IV. pontja, a B. része I. pontjának 2. és 3. alpontja és III. pontjának 1. alpontja és a C. része, valamint a XV. melléklet II. részének 1., 3., 5. és 6. pontja és IV. részének 2. pontja, az e rendelet 75. cikkének (2) bekezdésében, 76. cikkének (4) bekezdésében, 78. cikkének (3) és (4) bekezdésében, 79. cikke (1) bekezdésében, 80. cikke (4) bekezdésében, 83. cikkének (4) bekezdésében, 86. cikkében, 87 cikke (2) bekezdésében, 88. cikke (3) bekezdésében, és 89. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében meghatározandó megfelelő piaci értékesítési szabályok alkalmazásának időpontjáig;

ca) a 125a. cikk (1) bekezdésének e) pontja és (2) bekezdése, valamint - a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében - a XVIa. melléklet a 173. cikk (1) bekezdésének b) és i) pontjában előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján meghatározandó vonatkozó szabályok alkalmazásának időpontjáig;

d) a 133a. cikk (1) bekezdése és a 140a. cikk 2014. szeptember 30-ig;

da) a 136., 138. és 140. cikk, valamint - e cikkek alkalmazásának céljára - a XVIII. melléklet a 180. és a 183. cikk a) pontjában előírt végrehajtási jogi aktusok alapján meghatározandó szabályok alkalmazásának időpontjáig vagy 2014. december 1-jéig: a kettő közül a korábbi időpontig;

e) a 182. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdése a 2013/14. cukorpiaci gazdasági év végéig, azaz 2014. szeptember 30-ig;

f) a 182. cikk (4) bekezdése 2017. december 31-ig;

g) a 182. cikk (7) bekezdése 2014. március 31-ig.

h) a XV. melléklet III. részének 3. pontja 2015. december 31-ig.

i) a XX. melléklet az 1216/2009/EK rendelet és a 614/2009/EK tanácsi rendelet ( 22 ) helyébe lépő jogalkotási aktus hatálybalépéséig.

(2) Az 1234/2007/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre, valamint az 1306/2013/EU rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet XIV. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

(3) A 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1601/96/EK és az 1037/2001/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

231. cikk

Átmeneti szabályok

(1) Az 1234/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések tekintetében.

(2) A 2014. január 1-je előtt elfogadott valamennyi többéves program tekintetében továbbra is az 1234/2007/EK rendelet érintett rendelkezései az irányadók e rendelet hatálybalépését követően is, a programok lezárulásáig.

(3) A 113a. cikk nem alkalmazandó azon hagyományos kifejezések oltalmára irányuló kérelmekre, amelyeket 2024. május 13. előtt nyújtottak be a Bizottságnak.

232. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ugyanakkor,

a) a 181. cikket 2014. október 1-jétől kell alkalmazni;

b) a VII. melléklet VII. része II. pontjának 3. alpontját 2016. január 1-jétől kell alkalmazni;

(3) A 127-144. cikket, a 192. és a 193. cikket a 2016/2017. cukorpiaci gazdasági év végéig, azaz 2017. szeptember 30-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK FELSOROLÁSA

I. RÉSZ

Gabonafélék

A gabonafélék ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

II. RÉSZ

Rizs

A rizságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

III. RÉSZ

Cukor

A cukorágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

IV. RÉSZ

Szárított takarmány

A szárított-takarmány-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

V. RÉSZ

Vetőmagok

A vetőmag-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

VI. RÉSZ

Komló

A komlóágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

VII. RÉSZ

Olívaolaj és étkezési olajbogyó

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

VIII. RÉSZ

Len és kender

A len- és kenderágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

IX. RÉSZ

Gyümölcs- és zöldségfélék

A gyümölcs- és zöldségágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

X. RÉSZ

Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek

A feldolgozott gyümölcs és zöldség ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XI. RÉSZ

Banán

A banánágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XII. RÉSZ

Bor

A borágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XIII. RÉSZ

Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat

Az élő növények ágazata magában foglalja a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjában található valamennyi terméket.

XIV. RÉSZ

Dohány

A dohányágazat a 2401 KN-kód alá tartozó nyers- vagy feldolgozatlan dohányt és dohányhulladékot foglalja magában.

XV. RÉSZ

Marha- és borjúhús

A marha- és borjúhúságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XVI. RÉSZ

Tej és tejtermékek

A tej- és tejtermékágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XVII. RÉSZ

Sertéshús

A sertéshúságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XVIII. RÉSZ

Juh- és kecskehús

A juh- és kecskehús-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XIX. RÉSZ

Tojás

A tojáságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XX. RÉSZ

Baromfihús

A baromfihús-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XXI. RÉSZ

Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol

1. Az etilalkohol-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

2. Az etilalkohol-ágazat magában foglalja a 2208 KN-kód alá tartozó, több mint kétliteres tartályban (palackban) kiszerelt és az etil-alkohol 1. pontban említett valamennyi tulajdonságával rendelkező, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholon alapuló termékeket is.

XXII. RÉSZ

Méhészeti termékek

A méhészeti ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

XXIII. RÉSZ

Selyemhernyó

A selyemhernyó-ágazat az ex 0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyókat, valamint az ex 0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópetéket foglalja magában.

XXIV. RÉSZ

Egyéb termékek

Egyéb termékek alatt az I-XXIII. részben nem felsorolt mezőgazdasági termékek értendők, beleértve az e rész 1. és 2. szakaszában felsorolt termékeket is.

1. szakasz

2. szakasz

II. MELLÉKLET

A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I. RÉSZ

A rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározások

I. A "hántolatlan rizs", "előmunkált rizs", "félig hántolt rizs", "teljesen hántolt rizs", "kerek szemű rizs", "közepes szemű rizs", "hosszú szemű A vagy B rizs" és "törmelék rizs" fogalmak meghatározása a következő:

1.

a)

"Hántolatlan rizs" : olyan rizs, amelyen csépelés után rajta marad a magburok.

b)

"Előmunkált rizs" : olyan hántolatlan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el. Az ide besorolandó rizsfajták kereskedelmi elnevezése "barnarizs", "cargo" rizs, "loonzain" és "riso sbramato".

c)

"Félig hántolt rizs" : olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem.

d)

"Teljesen hántolt rizs" : olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú, ill. a közepes szemű rizsnél a csírát teljesen, a kerek szemű rizsnél pedig legalább részben eltávolították, de amelynél a szemek hosszanti fehér barázdáltsága maximum a szemek 10 %-ánál maradt meg.

2.

a)

"Kerek szemű rizs" : olyan rizs, amelynél a szem hosszúsága nem haladja meg az 5,2 mm-t és hosszúság/szélesség aránya 2-nél kisebb.

b)

"Közepes szemű rizs" : az 5,2 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 6,0 mm hosszúságú olyan rizs, amelynél a hosszúság/szélesség aránya nem több 3-nál.

c)

"Hosszú szemű rizs" :

i. hosszú szemű A rizs, vagyis olyan rizs, amely szemeinek hosszúsága meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya 2-nél nagyobb, de 3-nál kisebb,

ii. hosszú szemű B rizs, vagyis olyan rizs, amely szemeinek hosszúsága meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya egyenlő vagy nagyobb, mint 3.

d)

"A rizsszemek mérése" :

a szemek mérését teljesen hántolt rizsen kell elvégezni a következő módszer szerint:

i. a szállítmányból reprezentatív mintát kell venni,

ii. a mintát át kell rostálni, hogy csak a teljes szemek, beleértve az éretlen szemeket is, maradjanak fönn,

iii. két mérést kell elvégezni egyenként 100 szemen, majd azokat átlagolni kell,

iv. az eredményt milliméterben, egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

3. "Törmelék rizs": olyan rizsszemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a rizsszemek átlagos hosszúságának háromnegyedét.

II. A nem kifogástalan minőségű szemek és tört szemek tekintetében a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

"Egész szemek" : olyan szemek, amelyekről csak a végződés egy részét távolították el, tekintet nélkül a hántolás egyes fázisaiban keletkező jellemzőkre.

2.

"Nyesett szemek" : olyan szemek, amelyekről a végződés egészét eltávolították.

3.

"Tört szemek, illetve szemdarabok" :

olyan szemek, amelyekről a végződésnél nagyobb részt távolítottak el; a tört szemek közé a következők tartoznak: i)

nagyméretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem fele, de amelyek nem alkotnak egy teljes egész szemet), ii)

közepes méretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem negyede, de amelyek kisebbek a "nagyméretű tört szemek" minimális méreténél), iii)

finom tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza kisebb, mint egy egész szem negyede, de amelyek túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek egy 1,4 mm lyukméretű rostán), iv)

törmelék (kis szemdarabok vagy -részecskék, amelyek átférnek egy 1,4 mm lyukméretű rostán); a hasított szemek (hosszirányú hasítással előállított szemdarabok) e meghatározás alá tartoznak.

4.

"Zöld szemek" : nem teljesen érett szemek.

5.

"Természetes torzulást mutató szemek" : olyan szemek, amelyek akár örökletes, akár nem örökletes eredetű természetes torzulást mutatnak a fajtára jellemző morfológiai jellemzőkhöz képest.

6.

"Fakó szemek" : olyan szemek, amelyek felületének legalább háromnegyede átlátszatlan és fakó.

7.

"Pirosbarázdás szemek" : különböző élénkségű és árnyalatú hosszirányú piros barázdákkal tarkított szemek, a magházból származó maradványoknak köszönhetően.

8.

"Pettyes szemek" : sötét színű, jól elkülöníthető, többé-kevésbé szabályos formájú kis kört tartalmazó szemek; a pettyes szemek közé tartoznak azok a szemek is, amelyeknek csak a felületén találhatók enyhe fekete barázdák; a barázdák és a pettyek körül nem lehet sárga vagy sötét udvar.

9.

"Foltos szemek" : olyan szemek, amelyek felülete egy kisebb területén természetes színük szembetűnő elváltozása észlelhető; a foltok különböző színűek lehetnek (feketés, vöröses, barna); foltnak tekintendők a mély fekete barázdák is. Ha a foltok színe kellőképpen erős ahhoz, hogy azonnal szembetűnjenek (fekete, rózsaszínű, vörösesbarna), és ha a szemnek legalább a felével egyenlő területet borítanak be, a szemeket sárga szemnek kell tekinteni.

10.

"Sárga szemek" : olyan szemek, amelyek egészben vagy részben szárítástól eltérő természetes színváltozáson mentek keresztül és citrom- vagy narancssárga árnyalatot vettek fel.

11.

"Borostyánszínű szemek" : olyan szemek, amelyek teljes felülete a szárítástól eltérő okból csekély egyenletes színváltozáson ment keresztül; e változás következtében a szemek színe világos borostyánsárgára változik.

II. RÉSZ

A cukorágazatra vonatkozó technikai fogalommeghatározások

A. szakasz

Általános fogalommeghatározások

1.

"Fehér cukor" : olyan cukor, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz.

2.

"Nyerscukor" : olyan cukor, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva kevesebb mint 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz.

3.

"Izoglükóz" : olyan, glükózból vagy polimerjeiből nyert termék, amely szárazanyagra számítva legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmaz.

4.

"Inulinszirup" : olyan közvetlen termék, amelyet inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyertek, szárazanyagra számítva legalább 10 % fruktózt tartalmaz szabadon vagy szacharóz formájában, és cukor/izoglükóz egyenértékként van kifejezve. -----

5.

"Szállítási szerződés" : egy eladó és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt répa szállítására irányuló szerződés.

6.

"szakmán belüli megállapodás" :

a következők valamelyike: a)

szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről vállalkozások vagy az érintett tagállam által elismert valamely vállalkozásokat tömörítő szervezet vagy vállalkozásokat tömörítő szervezetek valamely csoportja, másrészről egy, az érintett tagállam által elismert értékesítői társulás vagy értékesítői szervezetek valamely csoportja között létrejött megállapodás; b)

az a) pontban említett megállapodás hiányában, a társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény, amennyiben ezek a cukorrépának a cukorgyártó társaságok vagy szövetkezetek részvényesei vagy tagjai által történő szállítását szabályozzák.

III. RÉSZ

A komlóágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

1.

"Komló" : a nőivarú, kúszó komló növény (Humulus lupulus) szárított, toboz néven is ismert virágzata; a virágzat kocsányos, színe zöldessárga, alakja tojásdad, leghosszabb mérete általában 2 és 5 cm között váltakozik.

2.

"Komlóliszt" : a komló őrlésekor keletkező termék, amelyben annak minden természetes alkotóeleme megtalálható.

3.

"Emelt lupulintartalmú komlóliszt" : a levelek, a szárak, a murvalevelek és a főér részleges mechanikus eltávolítása után a komló őrlésével létrejövő termék.

4.

"Komlókivonat" : komlóból vagy komlólisztből oldószer segítségével nyert magas töménységű termék.

5.

"Kevert komlótermék" : az 1-4. pontban említett termékek közül kettőnek vagy ennél többnek a keveréke.

IV. RÉSZ

A borágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

Szőlőtőkékkel kapcsolatos fogalmak

1.

"Kivágás" : a szőlővel betelepített területen található összes szőlőtőke teljes eltávolítása.

2.

"Telepítés" : a beoltott vagy oltatlan szőlőtőkék vagy szőlőtőkerészek szőlőtermesztés vagy oltványiskola létrehozása céljából történő végleges ültetése.

3.

"Átoltás" : egy előzőleg már beoltott szőlőtőke oltása.

Termékkel kapcsolatos fogalmak

4.

"Friss szőlő" : a szőlőnek a bor készítésére, előállítására használt érett vagy enyhén szárított gyümölcse, amelyet szokásos borászati eszközökkel lehet zúzni vagy préselni, és amelyben spontán módon beindulhat az alkoholos erjedés.

5.

"Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust" :

olyan termék: a)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 12 és legfeljebb 15 térfogatszázalék, b)

amelyet úgy nyernek, hogy legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú és kizárólag a 81. cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályozható borszőlőfajtákból előállított, nem erjedt szőlőmusthoz hozzáadnak: i.

vagy szőlő eredetű semleges alkoholt, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék, ii.

vagy egy a bor lepárlásából származó, nem finomított terméket, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 80 térfogatszázalék.

6.

"Szőlőlé" :

olyan nem erjesztett, de erjeszthető folyékony termék, amelyet: a)

megfelelő kezeléssel állítottak elő, hogy így változatlan állapotában fogyasztásra alkalmas legyen, b)

friss szőlőből vagy szőlőmustból vagy visszaalakítással állítottak elő. Ha visszaalakítással állítják elő, sűrített szőlőmustból vagy sűrített szőlőléből kell előállítani.

A szőlőlé esetében az 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom megengedett.

7. "Sűrített szőlőlé" :

olyan nem karamellizált szőlőlé, amelyet a szőlőlé részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni, oly módon, hogy a később meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten a kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőlé esetében az 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom megengedett.

8.

"Borseprő" : a)

az erjedés után, a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a bort tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék; b)

az a) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék; c)

a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a szőlőmustot tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék; vagy d)

a c) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék.

9.

"Szőlőtörköly" : az erjedt vagy nem erjedt friss szőlő préseléséből származó maradvány.

10.

"Törkölybor/pikett" :

olyan termék, amelyet: a)

a vízben áztatott, kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével; vagy b)

az erjesztett szőlőtörköly vízzel történő kilúgozásával nyernek.

11.

"Lepárlás céljára szeszezett bor" :

olyan termék: a)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 18 és legfeljebb 24 térfogatszázalék; b)

amelyet kizárólag úgy állítanak elő, hogy egy maradékcukrot nem tartalmazó borhoz olyan, bor lepárlásából származó, nem finomított terméket adnak hozzá, amelynek maximális tényleges alkoholtartalma 86 térfogatszázalék; vagy c)

amelynek maximális illósav-tartalma ecetsavban kifejezve 1,5 gramm/liter.

12.

"Küvé" : a)

szőlőmust; b)

bor; vagy c)

szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keveréke,

amelyeket egy meghatározott pezsgőfajta készítésére szánnak.

Alkoholtartalommal kapcsolatos fogalmak

13.

"Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban" : annak a tiszta alkoholnak a térfogata, amely 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében található.

14.

"Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom" : annak a tiszta alkoholnak a térfogata 20 °C-os hőmérsékleten, amely a termék 100 térfogategységében található cukor e hőmérsékleten lezajló teljes erjedésével keletkezhetne.

15.

"Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban" : a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

16.

"Természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban" : egy termék alkoholtartalom-növelés előtti összes alkoholtartalma térfogatszázalékban.

17.

"Tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban" : 100 kg termékben levő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

18.

"Tömegben számított potenciális alkoholtartalom" : 100 kilogramm termékben található cukor teljes erjedésével készíthető tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

19.

"Összes alkoholtartalom tömegszázalékban" : a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

V. RÉSZ

A marha- és borjúhúságazatra vonatkozó fogalommeghatározások

"Szarvasmarha": a 0102 21 , ex 0102 31 00 , 0102 90 20 , ex 0102 29 10 - ex 0102 29 99 , 0102 39 10 , 0102 90 91 KN-kód alá tartozó háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állat.

VI. RÉSZ

A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

Az Új-Zélandról származó vaj vámkontingensének alkalmazása céljából a "közvetlenül tejből vagy tejszínből előállított" kifejezés nem zárja ki a tejből vagy tejszínből, tárolt anyagok felhasználása nélkül, olyan egyetlen, önálló és megszakítás nélküli eljárással előállított vajat, amelynek során a tejszín sűrített tejzsír és/vagy ilyen tejzsír frakcionálásának szakaszán mehet keresztül.

VII. RÉSZ

A tojáságazatra vonatkozó fogalommeghatározások

1.

"Héjas tojás" : baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve, kivéve a 2. pontban meghatározott keltetőtojást.

2.

"Keltetőtojás" : keltetési célú baromfitojás.

3.

"Teljes termékek" : emberi fogyasztásra alkalmas madártojás héj nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is.

4.

"Elkülönített termékek" : emberi fogyasztásra alkalmas madártojás-sárgája, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is.

VIII. RÉSZ

A baromfihús-ágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

1.

"Élő baromfi" : élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként több, mint 185 gramm súllyal.

2.

"Csirke" : élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként legfeljebb 185 gramm súllyal.

3.

"Vágott baromfi" : nem élő, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyas, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk, egész, belsőséggel vagy anélkül.

4.

"Származtatott termékek" :

a következő termékek: a)

az I. melléklet XX. részének a) pontjában megjelölt termékek; b)

az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt termékek, kivéve a vágott baromfit és az élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeket és belsőséget, amelyek "darabolt baromfiként" ismertek; c)

az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek; d)

az I. melléklet XX. részének c) pontjában megjelölt termékek; e)

az I. melléklet XX. részének d) és e) pontjában megjelölt termékek; f)

az I. melléklet XX. részének f) pontjában szereplő termékek, kivéve a 1602 20 10 KN-kód alá tartozó termékeket.

IX. RÉSZ

A méhészeti ágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

1. Méznek 2010/110/EK tanácsi irányelv ( 23 ) szerinti méz minősül, ideértve a méz főbb típusait is.

2. "Méhészeti termékek": méz, méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor.

III. MELLÉKLET

AZ 1370/2013/EU RENDELET ( 24 ) 1a. CIKKÉBEN EMLÍTETT RIZS ÉS CUKOR SZABVÁNYOS MINŐSÉGE

A. A hántolatlan rizs szabványos minősége

A szabványos minőségű hántolatlan rizs:

a) ép, megfelelő és kereskedelmi minőségű, szagtalan,

b) legfeljebb 13 % nedvességtartalmú,

c) az egész szemek tekintetében 63 tömegszázalékos teljesen hántolt rizshozammal rendelkezik (3 %-os nyesett szem tűréshatárral), amelyben a nem kifogástalan minőségű teljesen hántolt rizsszemek tömegszázaléka a következő:

a 1006 10 27 és a 1006 10 98 KN-kódok alá tartozó hántolatlan fakó rizsszemek

1,5 %

a 1006 10 27 és a 1006 10 98 KN-kódoktól eltérő KN-kódok alá tartozó hántolatlan fakó rizsszemek

2,0 %

pirosbarázdás szemek

1,0 %

pettyes szemek

0,50 %

foltos szemek

0,25 %

sárga szemek

0,02 %

borostyánszínű szemek

0,05 %

B. A cukor szabványos minősége

II. A fehércukor szabványos minősége

1. A szabványos minőségű fehércukor jellemzői a következők:

a) ép, megfelelő és kereskedelmi minőségű; száraz, homogén szemcsés kristályok, szabadon folyó;

b) minimális polarizáció: 99,7;

c) maximális nedvességtartalom: 0,06 %;

d) maximális invertcukor-tartalom: 0,04 %;

e) a 2. pont alapján meghatározott pontok száma nem haladja meg összesen a 22-t, sem:

- a 15-öt a hamutartalom tekintetében,

- a 9-et a színtípus tekintetében, amelyet a Braunschweigi Agrártechnológiai Intézet módszerének ("braunschweigi módszer") alkalmazásával határoztak meg,

- a 6-ot az oldat színezése tekintetében, amelyet a Cukorelemzés Egységes Módszereinek Nemzetközi Bizottsága módszerének ("ICUMSA-módszer") alkalmazásával határoztak meg.

2. Egy pont:

a) a 28o Brix-értéken, az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott hamutartalom 0,0018 %-ának;

b) a Braunschweigi módszer alkalmazásával meghatározott színtípus 0,5 egységének;

c) az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott oldatszínezés 7,5 egységének felel meg.

3. Az 1. pontban említett tényezők meghatározására azokat a módszereket kell alkalmazni, amelyeket e tényezők meghatározására az intervenciós intézkedések keretében alkalmaznak.

III. A nyerscukor szabványos minősége

1. A szabványos minőségű nyerscukor 92 %-os fehércukor-hozamú cukor.

2. A nyers répacukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor polarizációs fokából le kell vonni:

a) annak néggyel szorzott százalékos hamutartalmát,

b) annak kettővel szorzott százalékos invertcukor-tartalmát,

c) egyet.

3. A nyers nádcukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor kettővel szorzott polarizációs fokából le kell vonni százat.

IV. MELLÉKLET

A 10. CIKKBEN EMLÍTETT, HASÍTOTT TESTEKRE VONATKOZÓ UNIÓS OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK

A. A legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított testének uniós osztályozási rendszere

I. Fogalommeghatározások

A következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "hasított test": a levágott állat egész teste kivéreztetve, kizsigerelve és megnyúzva;

2. "hasított féltest": a hasított testnek a gerincoszlop mentén, a nyak-, hát-, ágyéki, illetve keresztcsonti csigolyák, valamint a szegycsont és a szeméremcsonti összenövés közepén végzett szimmetrikus szétválasztásával nyert termék.

II. Kategóriák

A szarvasmarhák hasított testét az alábbi kategóriákba kell sorolni:

Z : legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb állatok hasított teste;

A : nem ivartalanított, legalább 12 hónapos, de 24 hónaposnál fiatalabb hímivarú állatok hasított teste;

B : nem ivartalanított, legalább 24 hónapos hímivarú állatok hasított teste;

C : ivartalanított, legalább 12 hónapos hímivarú állatok hasított teste;

D : nőivarú, már borjadzott állatok hasított teste;

E : egyéb, legalább 12 hónapos nőivarú állatok hasított teste.

III. Osztályozás

A hasított testek osztályozását a következő tulajdonságok egymást követő felmérése alapján kell elvégezni:

1. Húsosság, az alábbiakban meghatározottak szerint:

A hasított test húsvonalainak fejlettsége, különösen a lényeges részeken (fartő, hát, lapocka)

Húsossági osztály

Leírás

S

Kiváló

Minden húsvonal rendkívül domború; kivételesen jó izmoltság (dupla izmú hasított test)

E

Kitűnő

Minden húsvonal domború vagy erősen domború; kivételesen jó izmoltság

U

Nagyon jó

A húsvonalak egészében domborúak; nagyon jó izmoltság

R

Jó

A húsvonalak egészében egyenesek; jó izmoltság

O

Közepes

A húsvonalak egyenesek vagy homorúak; átlagos izmoltság

P

Gyenge

Minden húsvonal homorú vagy egészen homorú; gyenge izmoltság

2. Faggyússág, az alábbiakban meghatározottak szerint:

- A hasított test külsején és a mellüregben található faggyú mennyisége

Faggyússági osztály

Leírás

1

nagyon csekély

Faggyúval borítottság nincs vagy csekély

2

csekély

Enyhe faggyúval borítottság, a hús majdnem mindenütt látható

3

közepes

A hús a fartő és lapocka kivételével majdnem mindenütt faggyúval borított, a mellüregben kevés faggyúlerakódás

4

erős

A hús mindenütt faggyúval borított, a fartő és lapocka részben még mindig látható, a mellüregben kifejezett faggyúlerakódás

5

nagyon erős

A teljes hasított test faggyúval borított; a mellüregben is vastag faggyúlerakódás

A tagállamok jogosultak az 1. és a 2. pontban előirányzott minden osztályt legfeljebb három alosztályra felosztani.

IV. Kiszerelés

Az egész vagy fél hasított testet a következőképpen kell előkészíteni:

a) fejek és lábvégek nélkül; a fejet a tarkóizületnél kell a hasított testről leválasztani, míg a lábvégeket kéztő-kézközép, illetve lábtő-lábközép csontok közötti izületeknél leválasztva kell eltávolítani;

b) a mellüregi és hasüregi szervek nélkül, vesével, vesefaggyúval, illetve medencei zsírszövettel együtt vagy azok nélkül;

c) a nemi szervek és a hozzájuk tartozó izmok nélkül, valamint - nőivarú állatok esetében - a tőgy, illetve a tőgy zsírszövete nélkül.

V. Osztályozás és azonosítás

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) 4. cikke értelmében jóváhagyott vágóhidak intézkedéseket hoznak, hogy az ilyen vágóhidakon levágott, legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított testét vagy féltestét, amely a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 26 ) I. melléklete I. szakaszának III. fejezetével összefüggésben az 5. cikk (2) bekezdésében előírtak szerinti állat-egészségügyi jelöléssel van ellátva, az uniós osztályozási rendszer szerint osztályozzák és azonosítsák.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a jelöléssel való azonosítást megelőzően a hasított testekről, illetve féltestekről eltávolítsák a külső faggyút, ha ezt a faggyússág indokolja.

B. A sertések hasított testének uniós osztályozási rendszere

I. Fogalommeghatározás

"Hasított test": a levágott sertés kivéreztetett és kizsigerelt teste egészben vagy a gerinc hosszanti középvonala mentén félbehasítva.

II. Osztályozás

A hasított testeket a becsült színhústartalmuk alapján kell csoportosítani, és a következő osztályokba sorolni:

III. Kiszerelés

A hasított testeket nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, háj, vese és rekeszizom nélkül kell kiszerelni.

IV. Színhústartalom

1. A színhústartalmat a Bizottság által engedélyezett osztályozási módszerekkel kell megbecsülni. Csak a sertés hasított testének egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag igazolt értékelési módszereket lehet engedélyezni. Az osztályozási módszerek engedélyezésének feltétele, hogy az értékelés statisztikai hibája egy megadott tűréshatáron belül maradjon.

2. A hasított test kereskedelmi értékének meghatározása azonban nem kizárólag a becsült színhústartalom alapján történik.

V. A hasított testek azonosítása

Amennyiben a Bizottság másképp nem rendelkezik, az osztályozott hasított testeket az uniós osztályozási rendszer szerinti jelöléssel kell azonosítani.

C. A juhok hasított testének uniós osztályozási rendszere

I. Fogalommeghatározás

A "hasított test" és "hasított féltest" A.I. pontban szereplő fogalommeghatározásai alkalmazandók.

II. Kategóriák

A hasított testeket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

A : a 12 hónapnál fiatalabb juhok vágott teste,

B : egyéb juhok vágott teste.

III. Osztályozás

A hasított testek osztályozására az A.III. pontban lévő rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. Az A.III.1. pontban, illetve az A.III.2. pontban szereplő táblázat 3. és 4. sorában azonban a "fartő" terminust a "hátulsó testnegyed" terminussal kell helyettesíteni.

IV. Kiszerelés

Az egész vagy fél hasított testet fej (az atlanto-occipitalis ízületnél leválasztva), lábvégek (kéztő-kézközép, illetve lábtő-lábközép csontok közötti izületeknél leválasztva), farok (a hatodik és hetedik farkcsigolya között elválasztva), tőgy, nemi szervek, máj és bélgarnitúra nélkül kell előkészíteni. A vesék és a vesefaggyú a hasított test részei.

A tagállamoknak jogukban áll más kiszerelési formákat is engedélyezni, amennyiben a referencia-kiszerelések nem használatosak.

V. A hasított testek azonosítása

Az osztályozott egész vagy fél hasított testeket az uniós osztályozási rendszer szerinti jelöléssel kell azonosítani.

V. MELLÉKLET

A 23. CIKK (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK

I. kategória

- Erjesztett tejtermékek gyümölcslé hozzáadása nélkül, természetes ízesítéssel

- Erjesztett tejtermékek gyümölcslé hozzáadásával, természetes ízesítéssel vagy ízesítés nélkül

- Tejalapú italok kakaóval, gyümölcslével vagy természetes ízesítéssel

II. kategória

Erjesztett vagy erjesztés nélküli, természetes ízesítésű vagy ízesítés nélküli tejtermékek gyümölccsel

VII. MELLÉKLET

A 78. CIKKBEN EMLÍTETT TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSAI, MEGJELÖLÉSEI ÉS KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI

E melléklet alkalmazásában a "kereskedelmi megnevezés" az élelmiszernek a 2000/13/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett árumegnevezését vagy az 1169/2011/EU rendelet 7. cikkének értelmében vett nevét jelenti.

I. RÉSZ

A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa

I. Fogalommeghatározás

E rész alkalmazásában "hús": bármely, 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhából származó, emberi fogyasztásra szánt hasított test, csontos vagy csont nélküli hús belsőségekkel vagy ezek nélkül, frissen, fagyasztva vagy mélyhűtve, csomagolva vagy kiszerelve is.

II. A tizenkét hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák kategóriákba sorolása a vágóhídon

Vágáskor a 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhákat a gazdasági szereplők az illetékes hatóság felügyelete alatt a következő kategóriák egyikébe sorolják:

A) V kategória: a nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák

A kategóriát azonosító betű: V;

B) Z kategória: legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák

A kategóriát azonosító betű: Z.

Ezt a besorolást a szarvasmarhák kísérőokmányában, a szarvasmarha-útlevélben szereplő adatok alapján, vagy ennek hiányában az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 27 ) 5. cikkében előírt számítógépes adatbázis adatai alapján kell elvégezni.

Az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének 2. pontjában említett csoportosulás kérésére a releváns tagállam dönthet úgy, hogy az e pontban említett feltételek nem alkalmazandók az 1151/2012/EU rendeletnek megfelelően, 2007. június 29. előtt bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott szarvasmarha-húsra.

III. Kereskedelmi megnevezések

1. A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsát a különböző tagállamokban csak a következő, valamennyi tagállam vonatkozásában meghatározott kereskedelmi megnevezéssel vagy megnevezésekkel szabad forgalmazni:

A) A nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa esetében (a kategóriát azonosító betű: V):

A forgalmazás helye szerinti ország

Használandó kereskedelmi megnevezés

Belgium

veau, viande de veau/kalfsvlees/Kalbfleisch

Bulgária

месо от малки телета

Cseh Köztársaság

Telecí

Dánia

Lyst kalvekød

Németország

Kalbfleisch

Észtország

Vasikaliha

Írország

Veal

Görögország

μοσχάρι γάλακτος

Spanyolország

Ternera blanca, carne de ternera blanca

Franciaország

veau, viande de veau

Horvátország

teletina

Olaszország

vitello, carne di vitello

Ciprus

μοσχάρι γάλακτος

Lettország

Teļa gaļa

Litvánia

Veršiena

Luxemburg

veau, viande de veau/Kalbfleisch

Magyarország

Borjúhús

Málta

Vitella

Hollandia

Kalfsvlees

Ausztria

Kalbfleisch

Lengyelország

Cielęcina

Portugália

Vitela

Románia

carne de vițel

Szlovénia

Teletina

Szlovákia

Teľacie mäso

Finnország

vaalea vasikanliha/ljust kalvkött

Svédország

ljust kalvkött

B) A legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa esetében (a kategóriát azonosító betű: Z):

A forgalmazás helye szerinti ország

Használandó kereskedelmi megnevezés

Belgium

jeune bovin, viande de jeune bovin/jongrundvlees/Jungrindfleisch

Bulgária

Телешко месо

Cseh Köztársaság

hovězí maso z mladého skotu

Dánia

Kalvekød

Németország

Jungrindfleisch

Észtország

noorloomaliha

Írország

rosé veal

Görögország

νεαρό μοσχάρι

Spanyolország

Ternera, carne de ternera

Franciaország

jeune bovin, viande de jeune bovin

Horvátország

mlada junetina

Olaszország

vitellone, carne di vitellone

Ciprus

νεαρό μοσχάρι

Lettország

jaunlopa gaļa

Litvánia

Jautiena

Luxemburg

jeune bovin, viande de jeune bovin/Jungrindfleisch

Magyarország

Növendék marha húsa

Málta

Vitellun

Hollandia

rosé kalfsvlees

Ausztria

Jungrindfleisch

Lengyelország

młoda wołowina

Portugália

Vitelão

Románia

carne de tineret bovin

Szlovénia

meso težjih telet

Szlovákia

mäso z mladého dobytka

Finnország

vasikanliha/kalvkött

Svédország

Kalvkött

2. Az (1) bekezdésben említett kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni az adott húsrész vagy belsőség megnevezésével vagy jelölésével.

3. Az (1) bekezdésben szereplő táblázat A) pontjában a "V" kategória esetében felsorolt kereskedelmi megnevezések, valamint az ezekből származtatott új megnevezések kizárólag abban az esetben használhatók, ha az e mellékletben foglalt követelmények teljesülnek.

Különösen a "veau", a "telecí", a "Kalb", a "μοσχάρι", a "ternera", a "kalv", a "veal", a "vitello", a "vitella", a "kalf", a "vitela" és a "teletina" kifejezés nem használható 12 hónapnál idősebb szarvasmarha húsának kereskedelmi megnevezéseként, illetve nem szerepelhet ilyen hús címkéjén.

4. Az (1) bekezdésben említett feltételek nem vonatkoznak az olyan szarvasmarha-húsra, amelyre 2007. június 29. előtt az 1151/2012/EU rendeletnek megfelelően oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be.

IV. A címkén kötelezően feltüntetendő jelzések

1. A 2000/13/EK irányelv, az 1169/2011/EU rendelet valamint az 1760/2000/EK rendelet 13., 14. és 15. cikkének sérelme nélkül a tizenkét hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsának címkéjén a piaci szereplők a termelés és a forgalmazás minden szakaszában feltüntetik a következő információkat:

a) a kereskedelmi megnevezés e rész III. pontjával összhangban;

b) az állatok vágási kora, esettől függően a következő formában:

- "vágási kor: kevesebb mint nyolc hónap",

- "vágási kor: több mint 8, de kevesebb mint 12 hónap".

Az első albekezdés b) pontjától eltérve a piaci szereplők a végső fogyasztó részére történő forgalomba hozatalt megelőző szakaszokban a vágási korra vonatkozó információ helyett a megfelelő kategóriát azonosító betűt is feltüntethetik a következő módon: "V kategória" vagy "Z kategória".

2. Arra az esetre, ha a tizenkét hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsát a végső fogyasztó számára kiskereskedelmi eladási helyen előre nem csomagolt formában értékesítik, a tagállamoknak meg kell határozniuk az (1) bekezdésben említett információk feltüntetésének szabályait.

V. Nyilvántartás

A piaci szereplőknek a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában nyilvántartásba kell venniük a következő adatokat:

a) az állatok azonosítási száma és születési ideje, kizárólag a vágóhíd szintjén;

b) az a referenciaszám, amelynek segítségével összekapcsolható a húst adó állat azonosítója a hús címkéjén szereplő kereskedelmi megnevezéssel, vágási korral és a kategóriát azonosító betűvel;

c) azok az időpontok, amikor az állatok vagy húsok beérkeztek a létesítménybe, illetve amikor ezek távoztak a létesítményből.

VI. Hatósági ellenőrzések

1. A tagállamok kijelölik az e rész alkalmazásának ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

2. A hatósági ellenőrzéseket az illetékes hatóság(ok) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 28 ) meghatározott általános elveknek megfelelően végzi(k).

3. A Bizottság szakértői - szükség esetén - az érintett illetékes hatóságokkal, és adott esetben a tagállamok szakértőivel együttműködve helyszíni ellenőrzést végeznek az ebben a mellékletben szereplő rendelkezések végrehajtásának biztosítása érdekében.

4. Az a tagállam, amelynek területén helyszíni ellenőrzésre kerül sor, a Bizottságnak a feladata teljesítéséhez kért minden szükséges segítséget megad.

5. A harmadik országokból behozott húsok esetében a harmadik ország által kijelölt illetékes hatóság, vagy adott esetben egy független harmadik szerv biztosítja az ebben a részben foglalt követelmények teljesítését. E független szervnek szavatolnia kell az EN 45011 európai szabvány vagy az ISO/IEC 65 iránymutatás által megállapított feltételek betartását.

II. RÉSZ

A szőlőből készült termékek kategóriái

A szőlőből készült termékek kategóriái az 1-17. pontban meghatározott kategóriák. A szőlőből készült termékek 1. és 4-9. pontban meghatározott kategóriái teljes vagy részleges alkoholmentesítési eljáráson mehetnek keresztül a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően, miután teljes mértékben kialakultak az említett pontokban leírt saját jellemzőik.

1. Bor

"Bor": kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék.

A bor:

a) tényleges alkoholtartalma - függetlenül attól, hogy sor került-e a VIII. melléklet I. részének B. szakaszában felsorolt eljárások alkalmazására vagy sem - nem kisebb 8,5 térfogatszázaléknál, amennyiben a bort kizárólag az e melléklet I. függelékében említett A. vagy B. szőlőtermő övezetekben szüretelt szőlőből állították elő, más szőlőtermő övezetekben pedig nem kisebb 9 térfogatszázaléknál;

b) tényleges alkoholtartalma - eltérve az egyébként alkalmazandó minimális tényleges alkoholtartalomtól - legalább 4,5 térfogatszázalék, amennyiben oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezik, függetlenül attól, hogy sor került-e a VIII. melléklet I. részének B. szakaszában meghatározott eljárások alkalmazására vagy sem;

c) összes alkoholtartalma nem nagyobb 15 térfogatszázaléknál. Ugyanakkor, ettől eltérően:

- az összes alkoholtartalom felső határa elérheti a 20 térfogatszázalékot az Unió egyes, a Bizottság által az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó szőlőtermő területeiről származó, olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő,

- az összes alkoholtartalom felső határa meghaladhatja a 15 térfogatszázalékot az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő, vagy alkoholtartalmát kizárólag a VIII. melléklet I. része B. szakaszának 1. pontjában felsorolt részleges sűrítési eljárásokkal növelik, feltéve, hogy az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölés technikai jellegű dokumentációjában szereplő termékleírásban engedélyezett ez a lehetőség;

d) összes savtartalma (borkősavban kifejezve) nem kisebb, mint 3,5 gramm/liter vagy 46,6 milliekvivalens/liter, kivéve a Bizottság által az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott esetleges eltéréseket.

A "retsina" olyan bor, amelyet kizárólag Görögország földrajzi területén állítanak elő az Aleppo fenyőfa gyantájával kezelt szőlőmust felhasználásával. Az Aleppo fenyőfa gyantájának használata kizárólag a "retsina" nevű bor készítésére megengedett, Görögország vonatkozó rendelkezéseiben megállapított feltételek szerint.

A második albekezdés b) pontjától eltérve a "tokaji eszencia" és a "Tokajská esencia" bornak minősül.

Mindazonáltal a tagállamok engedélyezhetik a "bor" kifejezés használatát, ha az:

a) valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek forgalmazásának céljára szolgál; vagy

b) egy összetett szó része.

Ki kell zárni az e mellékletben felsorolt borkategóriáknak megfelelő termékekkel való összetévesztés lehetőségét.

2. Még erjedésben lévő újbor

A "még erjedésben levő újbor" olyan termék, amelynek alkoholos erjedése még nem ment teljesen végbe, és amelyet még nem fejtettek le a seprőjéről.

3. Likőrbor

A "likőrbor" olyan termék:

a) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 15 és legfeljebb 22 térfogatszázalék. Kivételesen és hosszan tartó érlelésű borok esetében az említett tartalmak eltérhetnek bizonyos, a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján megállapított felsorolásban szereplő, eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrboroknál, azzal a feltétellel, hogy:

- az érlelési folyamatba bevezetett borok eleget tesznek a likőrborok fogalommeghatározásának; és

- az érlelt bor tényleges alkoholtartalma nem lehet 14 térfogatszázaléknál kevesebb;

b) amelynek összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, kivéve bizonyos eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek listáját a Bizottság az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze;

c) amelyet az alábbiakból állítanak elő:

- részben erjedt szőlőmust,

- bor,

- az előbbi termékek vegyítése, vagy

- szőlőmust vagy annak borral való vegyítése a Bizottság által az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó egyes olyan likőrborok esetében, amelyek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkeznek;

d) amelynek eredeti természetes alkoholtartalma nem kevesebb 12 térfogatszázaléknál, kivéve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott egyes olyan likőrborokat, amelyek jegyzékét a Bizottság az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze;

e) amelyhez a következők közül hozzáadtak:

i. egyet vagy többet együttesen:

- szőlő eredetű semleges alkohol, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék,

- borból vagy szárított szőlőből előállított párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 86 térfogatszázalék;

ii. adott esetben a következő termék(ek)kel együtt:

- sűrített szőlőmust,

- az e) pont i. alpontjában említett termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke;

f) amelyhez az e) ponttól eltérve, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező egyes olyan likőrborok esetében, amelyek jegyzékét a Bizottság az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze, hozzáadták:

i. az e) pont i. alpontjában felsorolt termékeket egyedül vagy együttesen; vagy

ii. a következő termékek közül egyet vagy többet:

- borból vagy száraz szőlőből előállított alkohol, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 95 és legfeljebb 96 térfogatszázalék,

- borpárlat vagy törkölypárlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 86 térfogatszázalék,

- szárított szőlőből készített párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 94,5 térfogatszázalék; és

iii adott esetben egy vagy több terméket az alábbiak közül:

- szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust,

- közvetlen hőhatással készített sűrített szőlőmust, amely - e művelet kivételével - megfelel a sűrített szőlőmust fogalommeghatározásának,

- sűrített szőlőmust,

- az f) pont ii. alpontjában felsorolt termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke.

4. Pezsgő

A "pezsgő" olyan termék:

a) amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek:

- friss szőlőből,

- szőlőmustból, vagy

- borból;

b) amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c) amelyben 20 -os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d) amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 8,5 térfogatszázalék.

5. Minőségi pezsgő

A "minőségi pezsgő" olyan termék:

a) amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek:

- friss szőlőből,

- szőlőmustból, vagy

- borból;

b) amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c) amelyben 20 -os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3,5 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d) amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 9 térfogatszázalék.

6. Illatos minőségi pezsgő

Az "illatos minőségi pezsgő" olyan minőségi pezsgő:

a) amelyet a küvé összeállításakor kizárólag a Bizottság által az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén összeállítandó jegyzéken szereplő különleges borszőlőfajtákból nyert szőlőmustból vagy erjedésben lévő szőlőmustból állítanak elő.

A küvé összeállításakor bor felhasználásával, hagyományos módon előállított illatos minőségi pezsgők jegyzékét a Bizottság az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozza meg;

b) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt;

c) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 6 térfogatszázalék; és

d) amelynek összes alkoholtartalma legalább 10 térfogatszázalék.

7. Szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor

A "szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor" olyan termék:

a) amelyet oltalom alatt álló eredetmegnevezéssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borból nyernek;

b) amelyből a tárolóedény kinyitásakor olyan szén-dioxid szabadul fel, amely teljesen vagy részben e gáz hozzáadásából származik; és

c) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt.

8. Gyöngyözőbor

A "gyöngyözőbor" olyan termék:

a) amelyet borból, még erjedésben lévő újborból, szőlőmustból vagy részben erjedt szőlőmustból nyernek, feltéve, hogy e termékek összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

b) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék;

c) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a benne oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt; és

d) amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek.

9. Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

A "szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor" olyan termék:

a) amelyet borból, még erjedésben lévő újborból, szőlőmustból vagy részben erjedt szőlőmustból nyernek;

b) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék és összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

c) amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a teljes mértékben vagy részben hozzáadott oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d) amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek.

10. Szőlőmust

A "szőlőmust" a friss szőlőből természetes úton vagy fizikai eljárások révén nyert folyékony termék. A szőlőmust megengedett tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1 térfogatszázalék.

11. Részben erjedt szőlőmust

Az "erjedésben lévő szőlőmust" a szőlőmust erjedése által nyert olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma nagyobb 1 térfogatszázaléknál, de kisebb a termék összes alkoholtartalmának háromötödénél.

12. Szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust

A "szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust" szárított szőlőből nyert szőlőmust részleges erjesztésével készített olyan termék, amelynek erjedés előtti teljes cukortartalma legalább 272 gramm/liter, és amelynek természetes és tényleges alkoholtartalma nem lehet 8 térfogatszázaléknál kisebb. Azonban egyes, a Bizottság által az 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó borok, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, nem tekinthetők szárított szőlőből nyert erjedésben lévő szőlőmustnak.

13. Sűrített szőlőmust

A "sűrített szőlőmust" olyan karamellizálatlan szőlőmust, amelyet szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 80. cikk (5) bekezdésének első albekezdésével és a 91. cikk első albekezdésének d) pontjával összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett érték ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőmust esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

14. Finomított szőlőmustsűrítmény

"Finomított szőlőmustsűrítmény":

a) olyan folyékony, karamellizálatlan termék:

i. amelyet a szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 80. cikk (5) bekezdése első albekezdésének és a 91. cikk első albekezdése d) pontjának megfelelően meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett érték ne legyen kisebb 61,7 ref. %-nál;

ii. amelyet a savtalanítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek;

iii. amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

- pH-értéke 25° Brix-értéken nem nagyobb 5-nél,

- abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon, 25° Brix-értéken sűrített szőlőmustnál nem több, mint 0,100,

- egy bizonyos - külön meghatározandó - analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalommal rendelkezik,

- Folin-Ciocalteu-indexe nem nagyobb 6,00-nál 25° Brix-értéken,

- titrálható savtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 15 milliekvivalens,

- kén-dioxid-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 25 milligramm,

- összes kationtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 8 milliekvivalens,

- 25° Brix-értéken és 20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége nem nagyobb, mint 120 mikro-Siemens/centiméter,

- hidroxi-metil-furfurol-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem több, mint 25 milligramm,

- mezoinozitol jelenléte jellemzi.

b) olyan szilárd, karamellizálatlan termék:

i. amelyet a folyékony finomított szőlőmustsűrítmény oldószer alkalmazása nélkül történő kristályosításával állítanak elő;

ii. amelyet a savtalanítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek;

iii. amely 25 Brix-fokos oldattá hígítását követően a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

- pH-értéke legfeljebb 7,5,

- abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon nem több, mint 0,100,

- egy bizonyos - külön meghatározandó - analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalommal rendelkezik,

- Folin-Ciocalteu-indexe nem nagyobb 6,00-nál,

- titrálható savtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 15 milliekvivalens,

- kén-dioxid-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 10 milligramm,

- összes kationtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 8 milliekvivalens,

- 20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége nem nagyobb, mint 120 mikro-Siemens/centiméter,

- hidroxi-metil-furfurol-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem több, mint 25 milligramm,

- mezoinozitol jelenléte jellemzi.

A finomított szőlőmustsűrítmény esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

15. Szárított szőlőből készült bor

A "szárított szőlőből készült bor" olyan termék:

a) amelyet alkoholtartalom-növelés nélkül, részleges vízelvonás céljából napon vagy árnyékon hagyott szőlőből állítanak elő;

b) amelynek összes alkoholtartalma legalább 16 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék; és

c) amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16 térfogatszázalék (vagy 272 gramm cukor literenként).

16. Túlérett szőlőből készült bor

A "túlérett szőlőből készült bor" olyan termék:

a) amelyet alkohol hozzáadása nélkül állítanak elő;

b) amelynek természetes alkoholtartalma nagyobb 15 térfogatszázaléknál; és

c) amelynek összes alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék.

A tagállamok e termékre érlelési időtartamot írhatnak elő.

17. Borecet

A "borecet" olyan ecet;

a) amelyet kizárólag a bor ecetsavas erjedése által nyernek; és

b) amelynek összes savtartalma - ecetsavban kifejezve - legalább 60 gramm/liter.

III. RÉSZ

Tej és tejtermékek

1. A "tej" kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül.

A "tej" kifejezés alkalmazható azonban:

a) olyan tejre, amelyet összetételének megváltoztatása nélkül kezeltek, vagy olyan tejre, amelynek zsírtartalmát a IV. rész értelmében szabványosították;

b) egy vagy több szóval együtt a tej típusának, osztályának, eredetének és/vagy tervezett felhasználásának megjelölésére, azon fizikai kezelés, illetve az összetételben történt változtatás ismertetésére, amelynek alávetették, feltéve, hogy ez a változtatás a természetes tejalkotóelemek hozzáadására és/vagy kivonására korlátozódik.

2. E rész alkalmazásában "tejtermékek" a kizárólag tejből származó termékek, elismerve azt, hogy adhatók hozzájuk az előállításukhoz szükséges anyagok, feltéve, hogy ezeknek az anyagoknak a használata nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja.

A következőket kizárólag a tejtermékekre kell fenntartani:

a) a forgalmazás valamennyi fázisában használt következő elnevezések:

i. savó;

ii. tejszín;

iii. vaj;

iv. író;

v. vajolaj;

vi. kazeinok;

vii. vízmentes tejzsír (AMF);

viii. sajt;

ix. joghurt;

x. kefir;

xi. kumisz;

xii. viili/fil;

xiii. tejföl;

xiv. fil;

xv. rjaženka;

xvi. rūgušpiens;

b) a 2000/13/EK irányelv 5. cikkének vagy az 1169/2011/EU rendelet 17. cikkének értelmében a tejtermékek kapcsán használt árumegnevezések.

3. A "tej" kifejezés és a tejtermékekre alkalmazott megnevezések használhatóak más szóval vagy szavakkal együtt olyan összetett termékek megjelölésére, amelyeknek egyik alkotórésze sem helyettesíti valamely tejalkotórészt, illetve nem szolgál valamely tejalkotórész helyettesítésére, és amelyeknek a tej vagy a tejtermék akár mennyiségi szempontból, akár a termék jellegénél fogva lényeges összetevője.

4. A tej tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelyből származik, amennyiben az nem szarvasmarha.

5. Az 1., 2. és 3. pontban említett megnevezések nem alkalmazhatók a hivatkozott pontokban említettektől eltérő termékekre.

Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik olyan termékek megnevezésére, amelyek pontos jellege a hagyományos felhasználásból egyértelműen kiderül, és/vagy amennyiben a megnevezést egyértelműen a termék valamely jellemző tulajdonságának leírására alkalmazzák.

6. Az e rész 1., 2. és 3. pontjában említettektől eltérő termékek vonatkozásában nem alkalmazható semmiféle olyan címke, kereskedelmi dokumentum, tájékoztató anyag vagy a 2006/114/EK tanácsi irányelv ( 29 ) 2. cikkében meghatározott reklám bármely olyan formája, sem olyan kiszerelési forma, amely azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy az tejtermék.

A tejet vagy tejterméket tartalmazó termékek esetében azonban a "tej" vagy az e rész 2. pontjának második albekezdésében említett megnevezések kizárólag az alapanyagok ismertetésére és az összetevőknek a 2000/13/EK irányelv vagy az 1169/2011/EU rendelet szerinti felsorolásában használhatók.

IV. RÉSZ

A 0401 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt tej

I. Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában:

a)

"tej" : egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b)

"fogyasztói tej" : a III. pontban említett olyan termékek, amelyeket további feldolgozás nélkül juttatnak el a fogyasztókhoz;

c)

"zsírtartalom" : az adott tej száz egységében levő tejzsír tömegben kifejezett aránya;

d)

"fehérjetartalom" : az adott tej száz egységében lévő fehérje tömegben kifejezett aránya (a tej tömegszázalékban kifejezett összes nitrogéntartalmát 6,38-cal megszorozva számított érték).

II. A végső fogyasztó részére történő szállítás vagy értékesítés

1. A végső fogyasztó részére csak a fogyasztói tejre megállapított követelményeknek megfelelő, feldolgozás nélküli tej szállítható vagy értékesíthető, akár közvetlenül, akár éttermek, kórházak, üzemi étkezdék vagy egyéb hasonló tömegétkeztetési egységek közvetítésével.

2. A termékek tekintetében alkalmazandó kereskedelmi megnevezések a III. pontban szereplő megnevezések. Ezek a megnevezések csak a hivatkozott pontban említett termékekre alkalmazhatóak az összetett megnevezésekben történő használatuk sérelme nélkül.

3. A tagállamok rendelkezéseket hoznak a fogyasztóknak az érintett termékek jellegével és összetételével kapcsolatos tájékoztatása érdekében, amennyiben az ilyen tájékoztatás hiánya zavart eredményezhet.

III. Fogyasztói tej

1. A következő termékeket kell fogyasztói tejnek tekinteni:

a) nyers tej: olyan tej, amelyet nem melegítettek 40 °C fölé vagy nem tettek ki hasonló eredménnyel járó kezelésnek;

b) teljes tej: hőkezelt tej, amely a zsírtartalom vonatkozásában megfelel a következő követelmények egyikének:

i. standardizált teljes tej: legalább 3,50 % (m/m) zsírtartalmú tej. A tagállamok azonban további kategóriát is megállapíthatnak a 4,00 % (m/m) vagy azt meghaladó zsírtartalmú teljes tejre;

ii. nem standardizált teljes tej: olyan tej, amelynek zsírtartalmát a fejési fázis óta nem változtatták meg, sem tejzsírok hozzáadásával vagy kivonásával, sem olyan tejjel való elegyítésével, amelynek természetes zsírtartalmát megváltoztatták. Tejzsírtartalma azonban nem lehet 3,50 %-nál (m/m) kevesebb;

c) zsírszegény tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát legalább 1,50 %-ra (m/m) és legfeljebb 1,80 %-ra (m/m) csökkentették;

d) sovány (fölözött) tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát nem több, mint 0,50 %-ra (m/m) csökkentették.

Az első albekezdés b), c) és d) pontjában megállapított, zsírtartalomra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő hőkezelt tej fogyasztói tejnek tekinthető, amennyiben zsírtartalmát világosan és könnyen olvasható formában, egy tizedesjegy pontossággal feltüntetik a csomagoláson "... % zsírtartalom" formában. Az ilyen típusú tej azonban nem nevezhető teljes tejnek, zsírszegény tejnek vagy sovány (fölözött) tejnek.

2. Az 1.b) pont ii. alpontjának sérelme nélkül csak a következő módosítások engedhetők meg:

a) a fogyasztói tejre meghatározott zsírtartalom teljesítése érdekében a természetes zsírtartalom módosítása tejszín hozzáadásával vagy kivonásával, vagy teljes tej, zsírszegény tej, illetve sovány (fölözött) tej hozzáadásával;

b) a tej dúsítása tejfehérjékkel, ásványi sókkal vagy vitaminokkal az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 30 ) összhangban;

c) a laktóztartalom csökkentése glükózra vagy galaktózra történő átalakítás révén.

A tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítása csak akkor engedélyezhető, ha ezt a termék csomagolásán kitörölhetetlenül feltüntetik úgy, hogy az könnyen látható és olvasható legyen. E jelölések feltüntetése azonban nem mentesít a 1169/2011/EU rendeletben meghatározott tápérték-jelölési kötelezettség alól. Amennyiben fehérjék hozzáadására került sor, a dúsított tej fehérjetartalma legalább 3,8 % (m/m).

A tagállamok azonban korlátozhatják vagy megtilthatják a tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítását.

3. A fogyasztói tej:

a) fagyáspontja közelít a begyűjtött fogyasztói tej származási területén a nyers tej rögzített, átlagos fagyáspontjához;

b) a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében 20 °C-on mérve legalább 1 028 gramm/liter tömegű, az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében pedig azzal egyenértékű literenkénti tömegű;

c) a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében minimum 2,9 % (m/m) fehérjét tartalmaz, az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében pedig azzal egyenértékű koncentrációjú.

V. RÉSZ

Baromfihús-ágazati termékek

I.

E rész az alábbi fajoktól származó, bizonyos típusú és kiszerelésű baromfihús, előkészített baromfihús és -belsőségek, valamint baromfihúsból vagy -belsőségből készült termékek Unión belüli, ipari vagy kereskedelmi úton történő forgalmazására alkalmazandó: - Gallus domesticus, - kacsa, - liba, - pulyka, - gyöngytyúk.

E rendelkezéseket a 0210 99 39 KN-kód alá tartozó, sós lében tartósított baromfihúsra is alkalmazni kell.

II.

1.

"baromfihús" : olyan emberi fogyasztásra alkalmas baromfihús, amelyet hűtőkezelésen kívül nem vetettek alá kezelésnek;

2.

"friss baromfihús" : - 2 °C-nál nem alacsonyabb és + 4 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten tárolt, a hűtési eljárás során korábban soha meg nem keményedett baromfihús. A tagállamok azonban megállapíthatnak ettől kis mértékben eltérő hőmérsékleti követelményeket a friss baromfihús kiskereskedelmi egységekben vagy az árusító hellyel szomszédos létesítményben történő darabolásához és kezeléséhez szükséges legrövidebb időtartamra, amennyiben a darabolás és a kezelés kizárólagos célja a vevő közvetlen, helyszíni kiszolgálása;

3.

"fagyasztott baromfihús" : olyan baromfihús, amelyet a szokásos vágási technológia által megengedett lehető legrövidebb időn belül le kell fagyasztani, és mindenkor - 12 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani;

4.

"gyorsfagyasztott baromfihús" : olyan baromfihús, amelyet mindenkor -18 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani a 89/108/EGK tanácsi irányelvben ( 31 ) előírt tűréshatárokon belül;

5.

"előkészített baromfihús" : olyan baromfihús, beleértve az apróra darabolt baromfihúst, amelyhez élelmiszereket, fűszereket vagy adalékanyagokat adtak hozzá, vagy amelyen olyan eljárásokat végeztek, amelyek nem voltak elegendőek a hús belső izomrostszerkezetének módosításához;

6. "friss előkészített baromfihús" :

olyan előkészített baromfihús, amelyhez friss baromfihúst használtak fel.

A tagállamok azonban megállapíthatnak ettől kis mértékben eltérő hőmérsékleti követelményeket a friss előkészített baromfihús előállítása során az üzemben végzett darabolás és kezelés megkönnyítéséhez szükséges legrövidebb időtartamra, és csak a szükséges mértékben;

7.

"baromfihús-készítmény" : a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározott olyan húskészítmény, amelyhez baromfihúst használtak fel.

III.

Baromfihús és előkészített baromfihús az alábbi állapotokban forgalmazható: - frissen, - fagyasztva, - gyorsfagyasztottan.

VI. RÉSZ

A Gallus gallus fajtához tartozó tyúkok tojásai

I. Hatály

1. A 75. cikk sérelme nélkül, a keltetőtojásokra és a naposcsibékre vonatkozó forgalmazási előírások kapcsán ez a rész az Unióban termelt, a harmadik országokból behozott vagy az Unión kívüli kivitelre szánt tojások Unión belüli forgalmazására alkalmazandó.

2. A tagállamok - a III. 3. pont kivételével - mentességet adhatnak az e részben meghatározott követelmények alól az olyan tojás tekintetében, amelyet a termelő közvetlenül a végső fogyasztónak ad el:

a) a termelési helyen; vagy

b) az érintett tagállam termelési régióján belül működő helyi piacon vagy házhoz szállítás útján.

A mentesség megadása esetén valamennyi termelő eldöntheti, hogy él-e a mentességgel vagy nem. Amennyiben él a mentességgel, minőségi és mennyiségi osztályozás nem alkalmazható.

A tagállamok nemzeti joguknak megfelelően meghatározhatják a "helyi piac", a "házhoz szállítás" és a "termelési régió" fogalmát.

II. Minőség és súly szerinti osztályok

1. A tojást minőség szerint a következőképpen kell osztályozni:

a) A. osztályú vagy "friss";

b) B. osztályú.

2. Az A. osztályba sorolt tojást súly szerint is osztályozni kell. A súly szerinti osztályozás azonban nem kötelező az élelmiszeripar és a nem élelmiszer-ipari ágazatok részére szállított tojás esetében.

3. A B. osztályba sorolt tojás csak az élelmiszeripar és a nem élelmiszer-ipari ágazatok részére szállítható.

III. A tojás megjelölése

1. Az A. osztályba sorolt tojást a termelői kóddal kell megjelölni.

A B. osztályba sorolt tojást a termelői kóddal kell megjelölni, és/vagy más jelöléssel kell ellátni.

A tagállamok mentességet adhatnak ezen követelmény alól az olyan, B. osztályba sorolt tojás esetében, amely kizárólag a hazai piacon kerül forgalomba.

2. A tojásnak az 1. ponttal összhangban történő megjelölésére vagy a termelés helyén kerül sor, vagy az első csomagolóközpontban, ahová a tojást a termelés helyéről elszállítják.

3. A termelő által az érintett tagállam termelési régiójában működő helyi piacon, közvetlenül a végső fogyasztónak eladott tojást az 1. ponttal összhangban kell megjelölni.

A tagállamok azonban mentesíthetik e követelmény alól a legfeljebb 50 tojótyúkkal rendelkező termelőket, feltéve, hogy a termelő neve és címe az értékesítés helyén fel van tüntetve.

VII. RÉSZ

Kenhető zsírok

I. Kereskedelmi megnevezés

A 78. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett termékek feldolgozás nélkül sem közvetlenül, sem éttermeken, kórházakon, üzemi étkezdéken vagy hasonló létesítményeken keresztül nem értékesíthetők és nem juttathatók el a végső fogyasztóhoz, amennyiben nem felelnek meg a II. függelékben meghatározott követelményeknek.

A II. pont 2., 3. és 4. alpontjának sérelme nélkül, e termékek kereskedelmi megnevezésének meg kell egyeznie a II. függelékben meghatározottakkal.

A II. függelékben szereplő kereskedelmi megnevezéseket az itt meghatározott, a következő KN-kódok alá besorolt, legalább 10, de kevesebb, mint 90 tömegszázalék zsírtartalmú termékek számára kell fenntartani:

a) a 0405 és az ex 21 06 KN-kód alá tartozó tejzsírok;

b) az ex 15 17 KN-kód alá tartozó zsírok;

c) az ex 15 17 és az ex 21 06 KN-kód alá tartozó, növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok.

A szárazanyagon belül a zsírtartalom só nélküli arányának legalább kétharmadot kell kitennie.

E kereskedelmi megnevezések azonban csak azokra a termékekre alkalmazandók, amelyek 20 °C hőmérsékleten megőrzik szilárd halmazállapotukat, és kenhetőek.

E fogalommeghatározások nem alkalmazandók a következőkre:

a) olyan termékek megjelölése, amelyeknél a hagyományos felhasználásból egyértelműen megállapítható a termékek pontos jellege és/vagy ha a megjelöléseket egyértelműen a termék jellemző tulajdonságának ismertetésére használják;

b) olyan koncentrált termékek (vaj, margarin, keverékek), amelyek zsírtartalma legalább 90 %.

II. Terminológia

1. A "hagyományos" kifejezés a II. függelék A. részének 1. pontjában meghatározott "vaj" névvel akkor használható együtt, ha a terméket közvetlenül tejből vagy tejszínből állítják elő.

E pont alkalmazásában a "tejszín" a tejből - "olaj a vízben" emulzió formájában - előállított, legalább 10 % tejzsírtartalmú termék.

2. Tilos a II. függelékben említett termékekre vonatkozó olyan kifejezések használata, amelyek a függelékben szereplőtől eltérő zsírtartalmat közölnek vagy sugallnak.

3. A 2. bekezdéstől eltérve, valamint azt kiegészítve, a "csökkentett zsírtartalmú" vagy "light" kifejezés azoknál a II. függelékben említett termékeknél használható, amelyeknek a zsírtartalma nem haladja meg a 62 %-ot.

A "csökkentett zsírtartalmú", valamint a "light" fogalmak kiválthatják azonban a II. függelékben használt "háromnegyed-zsíros" vagy "félzsíros" fogalmakat.

4. A II. függelék B. részének 3. pontjában említett termékeknél használható a "minarin" vagy "halvarin" kereskedelmi megnevezés.

5. A "növényi" kifejezés a II. függelék B. részében található kereskedelmi megnevezésekkel együtt használható, feltéve hogy a termék csak növényi eredetű zsírt tartalmaz, és az állati eredetű zsírok aránya nem haladja meg a 2 %-os tűréshatárt. Ezt a tűréshatárt kell alkalmazni akkor is, ha növényfajra történik hivatkozás.

VIII. RÉSZ

Az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó megjelölések és fogalommeghatározások

Az e részben meghatározott, az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó megjelölések és fogalommeghatározások használata kötelező az érintett termékek Unión belüli forgalmazása során, valamint - amennyiben a szóban forgó megjelölések és fogalommeghatározások összeegyeztethetőek a kötelező erejű nemzetközi szabályokkal - a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során is.

Kizárólag az 1. pont a) és b) alpontjában, valamint a 3. és 6. pontban említett olajok hozhatók kiskereskedelmi forgalomba.

1. SZŰZ OLÍVAOLAJOK

A "szűz olívaolajok" az olajfa terméséből kizárólag mechanikai vagy egyéb fizikai eljárással olyan körülmények, különösen hőmérsékleti viszonyok között előállított olajok, amelyek nem vezetnek az olaj összetételének megváltozásához, és amelyeket mosáson, ülepítésen, centrifugáláson és szűrésen kívül nem vetettek alá semmilyen kezelésnek, kizárva az oldószerek felhasználásával vagy újraészterezési eljárással nyert olajokat és mindenféle, egyéb olajokkal képzett keverékeket.

A szűz olívaolajok kizárólag a következő osztályokba sorolhatók be és az alábbi megjelölésekkel láthatók el:

a) Extraszűz olívaolaj

Az "extraszűz olívaolaj" szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,8 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott jellemzőknek.

b) Szűz olívaolaj

A "szűz olívaolaj" szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 2 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott jellemzőknek.

c) Lampant olívaolaj

A "lampant olívaolaj" szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként meghaladja a 2 grammot, és/vagy amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott jellemzőknek.

2. FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJ

A "finomított olívaolaj" szűz olívaolaj finomításával nyert olyan olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott jellemzőknek.

3. FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJOKBÓL ÉS SZŰZ OLÍVAOLAJOKBÓL ÁLLÓ OLÍVAOLAJ

A "finomított olívaolajokból és szűz olívaolajokból álló olívaolaj" finomított olívaolaj és a lampant olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olyan olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott jellemzőknek.

4. NYERS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

A "nyers olívapogácsa-olaj" olívapogácsából oldószeres vagy fizikai eszközök alkalmazásával történő kezelés útján nyert olyan olaj, vagy bizonyos meghatározott jellemzők kivételével a lampant olívaolajnak megfelelő olaj - az újraészterezés útján nyert olaj és az egyéb olajfajtákkal kevert olajok kivételével -, amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott jellemzőknek.

5. FINOMÍTOTT OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

A "finomított olívapogácsa-olaj" nyers olívapogácsa-olaj finomításával nyert olyan olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott jellemzőknek.

6. OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Az "olívapogácsa-olaj" finomított olívapogácsa-olaj és a lampant olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olyan olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott jellemzőknek.

I. Függelék

Szőlőtermő övezetek

A szőlőtermő övezetek a következők:

1. Az A. szőlőtermő övezet részei:

a) Németországban a 2.a) pontba nem tartozó szőlőfajtákkal betelepített területek;

b) Luxemburgban a luxemburgi borvidék;

c) Belgiumban, Dániában, Észtországban, Írországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban ezen tagállamok bortermelő területei;

d) a Cseh Köztársaságban a Čechy bortermelő vidék.

2. A B. szőlőtermő övezet részei:

a) Németországban a Baden régióhoz tartozó, szőlővel betelepített területek;

b) Franciaországban az e mellékletben nem említett megyékben, valamint a következő megyékben található, szőlővel betelepített területek:

- Elzász: Bas-Rhin, Haut-Rhin,

- Lotaringia: Meurthe-et-Moselle, Meuse, Moselle, Vosges,

- Champagne: Aisne, Aube, Marne, Haute-Marne, Seine-et-Marne,

- Jura: Ain, Doubs, Jura, Haute-Saône,

- Savoie: Savoie, Haute-Savoie, Isère (Chapareillan település),

- a Loire völgye: Cher, Deux-Sèvres, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loire-Atlantique, Loiret, Maine-et-Loire, Sarthe, Vendée, Vienne, valamint a Nièvre megyei Cosne-sur-Loire járás szőlővel betelepített területei;

c) Ausztriában az ausztriai szőlőtermő területek;

d) a Cseh Köztársaságban Moravia régió bortermelő vidéke és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek az 1.d) pontban;

e) Szlovákiában a következő régiókban található szőlőtermő területek: Malokarpatská vinohradnícka oblasť, Južnoslovenská vinohradnícka oblasť, Nitrianska vinohradnícka oblasť, Stredoslovenská vinohradnícka oblasť, Východoslovenská vinohradnícka oblasť és a 3.f) pontban nem szereplő szőlőtermő területek;

f) Szlovéniában a következő régiókban található szőlőtermő területek:

- Podravje: Štajerska Slovenija, Prekmurje,

- Posavje: Bizeljsko Sremič, Dolenjska és Bela krajina, és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek a 4.d) pontban;

g) Romániában a Podișul Transilvaniei bortermelő vidéke;

h) Horvátországban a következő alrégiókban található szőlőtermő területek: Moslavina, Prigorje-Bilogora, Plešivica, Pokuplje és Zagorje-Međimurje.

3. A C. I. szőlőtermő övezet részei:

a) Franciaországban:

- a következő megyék szőlővel betelepített területei: Allier, Alpes-de-Haute-Provence, Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes, Ariège, Aveyron, Cantal, Charente, Charente-Maritime, Corrèze, Côte-d'Or, Dordogne, Haute-Garonne, Gers, Gironde, Isère (Chapareillan település kivételével), Landes, Loire, Haute-Loire, Lot, Lot-et-Garonne, Lozère, Nièvre, (Cosne-sur-Loire járás kivételével), Puy-de-Dôme, Pyrénées-Atlantiques, Hautes- Pyrénées, Rhône, Saône-et-Loire, Tarn, Tarn-et-Garonne, Haute-Vienne, Yonne,

- a Drôme megyei Valence és Die járás szőlővel betelepített területei (Dieulefit, Loriol, Marsanne és Montélimar kanton kivételével),

- Ardèche megyében Tournon járásban Antraigues, Burzet, Coucouron, Montpezat-sous-Bauzon, Privas, Saint-Etienne de Lugdarès, Saint-Pierreville, Valgorge és la Voulte-sur-Rhône kantonok szőlővel betelepített területei;

b) Olaszországban a Valle d'Aosta régióban, valamint Sondrio, Bolzano, Trento és Belluno tartományban található, szőlővel betelepített területek;

c) Spanyolországban A Coruña, Asturias, Cantabria, Guipúzcoa és Vizcaya tartományban található, szőlővel betelepített területek;

d) Portugáliában a Norte régiónak abban a részében található szőlőtermő területek, amely megfelel a "Vinho Verde"-ként megjelölt bortermőhelynek, valamint a "Região viticola da Extremadura"-hoz tartozó "Concelhos de Bombarral, Lourinhã, Mafra e Torres Vedras" szőlőtermő területek ("Freguesias da Carvoeira e Dois Portos" kivételével);

e) Magyarországon az összes szőlőtermő terület;

f) Szlovákiában a Tokajská vinohradnícka oblasť területén található, szőlővel betelepített területek;

g) Romániában azok a szőlőtermő területek, amelyek nem tartoznak a 2.g) vagy a 4.f) pont alá;

h) Horvátországban a következő alrégiókban található szőlőtermő területek: Hrvatsko Podunavlje és Slavonija.

4. A C. II. szőlőtermő övezet részei:

a) Franciaországban:

- a következő megyék szőlővel betelepített területei: Aude, Bouches-du-Rhône, Gard, Hérault, Pyrénées-Orientales (Olette és Arles-sur-Tech kanton kivételével), Vaucluse,

- szőlővel betelepített területek Var megye azon részén, amely a délen határos Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település északi határával,

- szőlővel betelepített területek Nyons járásban, illetve a Drôme megyei Loriol-sur-Drôme kantonban,

- szőlővel betelepített területek Ardèche megyének a 3.a) pontban fel nem sorolt részeiben;

b) Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területei: Abruzzo, Campania, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Sondrio tartomány kivételével), Marche, Molise, Piemont, Toscana, Umbria Veneto (Belluno tartomány kivételével), beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Elba és a Toszkán szigetcsoport többi szigete, a Ponziane szigetek, Capri és Ischia;

c) Spanyo0lországban a következő tartományok szőlővel betelepített területei:

- Lugo, Orense, Pontevedra,

- Ávila (kivéve azokat a településeket, amelyek megfelelnek a cebrerosi "comarca"-ként megjelölt bornak), Burgos, León, Palencia, Salamanca, Segovia, Soria, Valladolid, Zamora,

- La Rioja,

- Álava,

- Navarra,

- Huesca,

- Barcelona, Girona, Lleida,

- Zaragoza tartománynak abban a részében, amely az Ebro folyótól északra fekszik,

- Tarragona tartománynak azokon a településein, amelyek a Penedés eredetmegjelöléshez tartoznak,

- Tarragona tartománynak abban a részében, amelyhez a Conca de Barbera-i "comarca"-ként megjelölt bor tartozik;

d) Szlovéniában a következő régiók szőlővel betelepített területei: Brda vagy Goriška Brda, Vipavska dolina vagy Vipava, Kras és Slovenska Istra;

e) Bulgáriában a következő régiók szőlővel betelepített területei: Dunavska Ravnina (Дунавска равнина), Chernomorski Rayon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина);

f) Romániában a következő bortermelő vidékek szőlővel betelepített területei: Dealurile Munteniei și Olteniei a Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei szőlőültetvénnyel együtt, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidék, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket is;

g) Horvátországban a következő alrégiókban található, szőlővel betelepített területek: Hrvatska Istra, Hrvatsko primorje és Dalmatinska zagora;

5. A C. III. a) szőlőtermő övezet részei:

a) Görögországban a következő prefektúrák szőlővel betelepített területei: Flórina, Imathía, Kilkísz, Grevená, Lárisza, Joánina, Lefkáda, Ahaía, Meszinía, Árkádia, Korinthía, Iráklio, Haniá, Réthimno, Számosz, Laszíthi, valamint Thíra szigete (Szantorini);

b) Cipruson a 600 métert meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területek;

c) Bulgáriában azok a szőlőtermő területek, amelyek nem tartoznak a 4.e) pontba.

6. A C. III. b) szőlőtermő övezet részei:

a) Franciaországban:

- a Korzika megyéiben található, szőlővel betelepített területek,

- Var megyében a tenger és a (szintén idetartozó) Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település által határolt vonal között található, szőlővel betelepített területek,

- az Olette és az Arles-sur-Tech kantonban a Pyrénées-Orientales megyében található, szőlővel betelepített területek;

b) Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területei: Calabria, Basilicata, Apulia, Szardínia és Szicília, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Pantelleria és a Lipari-, Egadi- és a Pelagiai-szigetek;

c) Görögországban az 5.a) pontban fel nem sorolt, szőlővel betelepített területek;

d) Spanyolországban a 3.c) vagy a 4.c) pontban fel nem sorolt, szőlővel betelepített területek;

e) Portugáliában a 3.d) pontban fel nem sorolt régiókban található, szőlővel betelepített területek;

f) Cipruson a 600 métert nem meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területek;

g) Máltán a szőlővel betelepített területek;

h) Horvátországban a következő alrégiókban található, szőlővel betelepített területek: Sjeverna Dalmacija és Srednja i Južna Dalmacija.

7. Az e mellékletben említett közigazgatási egységek által lefedett területek körülhatárolása az 1981. december 15-én hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint történt, illetve Spanyolország esetében az 1986. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint, Portugália esetében pedig az 1998. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint.

II.függelék

Kenhető zsírok

Az e függelékben felsorolt termékek tejzsírösszetevője kizárólag fizikai eljárásokkal módosítható.

VIII. MELLÉKLET

A 80. CIKKBEN EMLÍTETT BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

I. RÉSZ

Alkoholtartalom-növelés, savtartalom-növelés, savtompítás bizonyos bortermelő övezetekben és alkoholmentesítés

A. Az alkoholtartalom-növelés korlátai

1. Amennyiben az Unió bizonyos szőlőtermelő övezeteiben az éghajlati feltételek azt szükségessé teszik, az érintett tagállamok megengedhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor és a 81. cikk szerint osztályozható borszőlőfajtákból előállított borok térfogatszázalékban számított természetes alkoholtartalmának növelését.

2. A természetes alkoholtartalom növelése a B. szakaszban említett borászati eljárásokkal történik, és nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a) 3 térfogatszázalék az A. szőlőtermő övezetben;

b) 2 térfogatszázalék a B. szőlőtermő övezetben;

c) 1,5 térfogatszázalék a C. szőlőtermő övezetekben.

3. A rendkívül kedvezőtlen időjárású években a tagállamok az érintett régiók vonatkozásában kivételesen 0,5 %-kal megemelhetik a 2. pontban megállapított határérték(ek)et. A tagállamoknak a Bizottságot értesíteniük kell a határérték(ek) bármilyen ilyen jellegű megemeléséről.

B. Alkoholtartalom-növelési eljárások

1. Az A. szakaszban említett, térfogatszázalékban számított természetes alkoholtartalom-növelés csak a következők szerint hajtható végre:

a) friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával;

b) szőlőmust esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist;

c) bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel.

2. Az 1. pontban említett eljárások kölcsönösen kizárják egymást, amennyiben a bor vagy a szőlőmust alkoholtartalmát sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel növelik, és az 1234/2007/EK rendelet 103y. cikke alapján támogatást fizettek.

3. A szacharóz 1. pont a) és b) alpontjában említett hozzáadása csak száraz cukrozással, és csak az alábbi övezetekben végezhető:

a) A. szőlőtermő övezet;

b) B. szőlőtermő övezet;

c) C. szőlőtermő övezet,

kivéve az, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson és Portugáliában található szőlőültetvényeket, és az alábbi fellebbviteli bíróságok joghatósága alá tartozó franciaországi megyékben lévő szőlőültetvényeket:

- Aix-en-Provence,

- Nîmes,

- Montpellier,

- Toulouse,

- Agen,

- Pau,

- Bordeaux,

- Bastia.

A francia nemzeti hatóságok azonban a fent említett francia megyékben kivételesen engedélyezhetik a száraz cukorral történő alkoholtartalom-növelést. Franciaországnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen engedélyekről.

4. A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása nem eredményezheti a friss zúzott szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy még erjedésben levő újbor eredeti térfogatának az A. szőlőtermő övezetben 11 %-nál, a B. szőlőtermő övezetben 8 %-nál és a C. szőlőtermő övezetekben pedig 6,5 %-nál nagyobb mértékű növekedését.

5. Az 1. pontban említett eljárásoknak alávetett szőlőmust vagy bor sűrítése:

a) nem eredményezheti a termék eredeti térfogatának 20 %-nál nagyobb mértékű csökkenését;

b) az A. szakasz 2.c) pontjától eltérve nem eredményezheti a termék természetes alkoholtartalmának 2 térfogatszázalékot meghaladó növekedését.

6. Az 1. és az 5. pontban említett eljárások nem növelhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben lévő újbor és a bor térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmát:

a) az A. szőlőtermő övezetben több, mint 11,5 térfogatszázalékra;

b) a B. szőlőtermő övezetben több, mint 12 térfogatszázalékra;

c) a C. I. szőlőtermő övezetben több, mint 12,5 térfogatszázalékra;

d) a C. II. szőlőtermő övezetben több, mint 13 térfogatszázalékra; valamint

e) a C. III. szőlőtermő övezetben több, mint 13,5 térfogatszázalékra.

7. A 6. ponttól eltérve a tagállamok:

a) vörösbor esetében a 6. pontban említett termékek térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának felső határát 12 térfogatszázalékra emelhetik az A. szőlőtermő övezetben, illetve 12,5 térfogatszázalékra a B. szőlőtermő övezetben;

b) a 6. pontban említett termékek térfogatban számított összes alkoholtartalmát az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok termelése esetében egy általuk meghatározandó szintre emelhetik.

C. Savtartalom-növelés és savtompítás

1. A friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben lévő újbor és a bor alávethető savtartalom-növelésnek és savtompításnak.

2. Az 1. pontban említett termékek savtartalmának növelését csak 4 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 53,3 milliekvivalensig lehet elvégezni.

3. A borok savtompítását csak 1 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 13,3 milliekvivalensig lehet elvégezni.

4. A sűrítésre szánt szőlőmust savtartalma részlegesen tompítható.

5. Ugyanazon termék savtartalom-növelése és alkoholtartalom-növelése - kivéve a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó eltéréseket -, illetve savtartalom-növelése és savtompítása egymást kölcsönösen kizáró eljárások.

D. Eljárások

1. A B. és a C. szakaszban említett eljárások - a borok savtartalom-növelésének és savtompításának kivételével - csak akkor engedélyezettek, ha ezeket a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek szerint végzik akkor, amikor a friss szőlőt, a szőlőmustot, a részben erjedt szőlőmustot vagy a még erjedésben levő újbort borrá vagy egyéb, a pezsgőtől és a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbortól eltérő, közvetlen emberi fogyasztásra szánt borágazati itallá alakítják abban a szőlőtermő övezetben, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

2. A borok sűrítését abban a szőlőtermő övezetben kell végezni, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

3. A borok savtartalmának növelésére és savtompítására csak azon bortermelő övezetben kerülhet sor, ahol a szóban forgó bor termeléséhez felhasznált szőlőt szüretelték.

4. Az 1., 2. és 3. pontban említett eljárásokról tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat. Ugyanez vonatkozik a természetes vagy jogi személyek, illetve személyek csoportjai, különösen a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó termelők, palackozók, feldolgozók és kereskedők által szakmájuk gyakorlása során a friss szőlővel, szőlőmusttal, részben erjedt szőlőmusttal vagy hordós borral azonos időben és azonos helyen tárolt sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény vagy szacharóz mennyiségére vonatkozóan. Az e mennyiségekről való tájékoztatás azonban helyettesíthető a bejövő árukra és a készlet felhasználására vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzéssel.

5. A B. és C. szakaszban említett eljárások mindegyikét fel kell tüntetni a 147. cikkben előírt kísérőokmányon, amely a kezelésen átesett termékek forgalomba hozatalához szükséges.

6. A B. és C. szakaszban említett eljárások - a rendkívüli időjárási körülmények esetén alkalmazható eltérésekre figyelemmel - nem végezhetők el:

a) a C. szőlőtermő övezetben január 1. után;

b) az A. és a B. szőlőtermő övezetekben március 16. után; és kizárólag az e dátumokat közvetlenül megelőző szőlőszüretből származó termékek esetében végezhetők el.

7. A 6. pont ellenére a borok hűtéssel történő sűrítése, savtartalmának növelése és savtompítása egész évben végezhető.

E. Alkoholmentesítési eljárások

Az alább felsorolt alkoholmentesítési eljárások mindegyike engedélyezhető, akár önmagában, akár más felsorolt alkoholmentesítési eljárásokkal együttesen alkalmazva, a VII. melléklet II. részének 1. és 4-9. pontjában említett szőlőből készült termékek etanoltartalmának részleges vagy majdnem teljes redukálása érdekében:

a) részleges vákuumos párologtatás;

b) membrántechnikák;

c) lepárlás.

Az alkalmazott alkoholmentesítési eljárások nem eredményezhetik a szőlőből készült termék érzékszervi jellemzőinek elváltozását. A szőlőből készült termékekben található etanoltartalom kivonása nem végezhető együttesen a szőlőmust cukortartalmának növelésével.

II. RÉSZ

Korlátozások

A. Általános korlátozások

1. Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja víz hozzáadását, kivéve, ha az különleges technikai okból szükséges.

2. Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja alkohol hozzáadását, kivéve az alkohol, likőrbor, a pezsgő, a lepárlás céljából szeszezett bor és a gyöngyözőbor hozzáadásával lefojtott erjesztésű friss szőlőmustok esetét.

3. A lepárlás céljára szeszezett bort kizárólag lepárlásra lehet felhasználni.

B. Friss szőlő, szőlőmust és szőlőlé

1. Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust csak a 2204 10 , a 2204 21 és a 2204 29 KN-kódok alá nem tartozó termékek készítése során használható. Ez nincs kihatással azon szigorúbb előírásokra, amelyeket a tagállamok a 2204 10 , a 2204 21 és a 2204 29 KN-kódok alá nem tartozó termékek területükön történő előállítására vonatkozóan érvényesíthetnek.

2. A szőlőlevet és sűrített szőlőlevet nem szabad borrá alakítani vagy borhoz hozzáadni. Az Unió területén tilos ezeknek az alkoholos erjesztése.

3. Az 1. és a 2. pont nem alkalmazandó azon termékekre, amelyek Írországban és Lengyelországban a 2206 00 KN-kód alá tartozó termékek előállítására szolgálnak, és amelyek esetében a tagállamok engedélyezhetik a "bor" kereskedelmi megjelölést is magában foglaló összetett név használatát.

4. Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot kizárólag likőrborok készítésére - kizárólag azokon a borvidékeken, ahol ennek 1985. január 1-jén hagyományai voltak - és túlérett szőlőből készített borok készítésére lehet forgalomba hozni.

5. A harmadik országokból származó friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, finomított szőlőmustsűrítményt, alkohol hozzáadásával fojtott szőlőmustot, szőlőlevet, sűrített szőlőlevet és bort, valamint e termékek keverékeit az Unió területén nem szabad a VII. melléklet II. részében említett termékké feldolgozni vagy ilyen termékhez hozzáadni.

C. Borok keverése

A harmadik országból származó bort tilos az Unióból származó borral házasítani, valamint tilos harmadik országokból származó borokat egymással házasítani az Unió területén.

D. Melléktermékek

1. A szőlő túlpréselése tilos. A tagállamok a helyi és a technikai feltételeket figyelembe véve meghatározzák azt a minimális alkoholmennyiséget, amelyet a szőlő kipréselése után a szőlőtörkölynek és a borseprőnek tartalmaznia kell.

Az e melléktermékekben levő alkohol mennyiségét a tagállamok legalább az előállított bor alkoholtartalmának 5 %-ával egyenlő szinten határozzák meg.

2. Borseprőből vagy szőlőtörkölyből közvetlen emberi fogyasztásra szánt bort vagy italt - alkohol, borpárlat vagy törkölybor kivételével - nem szabad előállítani. A bor borseprőre, szőlőtörkölyre vagy kipréselt aszúpépre töltése a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek mellett engedélyezhető, amennyiben ezt az eljárást hagyományosan alkalmazzák Magyarországon a "tokaji fordítás" és a "tokaji máslás", valamint Szlovákiában a "Tokajský forditáš" és a "Tokajský mášláš" előállításakor.

3. A borseprő préselése és a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól és a törkölyborkészítéstől eltérő célra tilos. A borseprő szűrése és centrifugálása nem tekintendő préselésnek abban az esetben, ha az így előállított termékek épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek.

4. A törkölybort, amennyiben előállítását az érintett tagállam engedélyezi, kizárólag lepárlásra vagy a bortermelő háztartásában való fogyasztásra lehet felhasználni.

5. A tagállamok arra vonatkozó lehetőségének sérelme nélkül, hogy a melléktermékek lepárlás útján történő kivonásának megköveteléséről határozzanak, bármely olyan természetes vagy jogi személynek vagy személyek csoportjának, aki, illetve amely melléktermékekkel rendelkezik, a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek szerint ki kell vonnia azokat.

IX. MELLÉKLET

FAKULTATÍV FENNTARTOTT JELÖLÉSEK

X. MELLÉKLET

CUKORRÉPA-FELVÁSÁRLÁSI FELTÉTELEKA 125. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT IDŐSZAKBAN

I. PONT

1. A szállítási szerződéseket előírt mennyiségű cukorrépára vonatkozóan, írásban kötik.

2. A szállítási szerződések időtartama több év is lehet.

3. A szállítási szerződések rögzíthetik, hogy további cukorrépa-mennyiség szállítható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett.

II. PONT

1 A szállítási szerződésekben fel kell tüntetni az I. pontban említett répamennyiségekre vonatkozó beszerzési árakat.

2. Az 1. alpontban említett árat az ép, megfelelő és kereskedelmi minőségű, az átvételi ponton 16 %-os cukortartalmú cukorrépára kell alkalmazni.

Az árat az első albekezdésben említett minőségtől való eltérés lehetővé tétele érdekében - a felek általi előzetes megállapodás alapján - áremeléssel vagy árcsökkentéssel kell kiigazítani.

3. A szállítási szerződésben rögzíteni kell, hogy a piaci árak alakulása hogyan kerül felosztásra a felek között.

4. A szállítási szerződésekben a cukorrépa cukortartalmára egy rögzített értéket kell előírni. Ezek a szerződések tartalmaznak egy, a különböző cukortartalmakat és tényezőket feltüntető átszámítási skálát, amelynek segítségével a szállított cukorrépa-mennyiségeket át lehet váltani a szállítási szerződésben feltüntetett cukortartalomnak megfelelő mennyiségekre.

A skála a különböző cukortartalmaknak megfelelő hozamokon alapul.

III. PONT

A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-szállítások időbeni eloszlásáról és szokásos időtartamáról.

IV. PONT

1. A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-begyűjtő helyekről és a szállítással kapcsolatos feltételekről.

2. A szállítási szerződések rendelkeznek annak egyértelmű meghatározásáról, hogy ki viseli a berakodás és a begyűjtő helyről való elszállítás költségeit. Amennyiben a szállítási szerződések megkövetelik a cukorgyártó vállalkozásoknak a berakodási és szállítási költségekhez való hozzájárulását, egyértelműen meg kell határozni a hozzájárulás százalékos arányát vagy összegét.

3. A szállítási szerződések rendelkeznek az egyes felekre eső költségek egyértelmű meghatározásáról.

V. PONT

1. A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-átvételi helyekről.

2. Amennyiben a cukorrépa-eladók és a cukorgyártó vállalkozások az előző gazdasági évre már kötöttek szállítási szerződést, az említett gazdasági év folyamán történő szállításokra nézve általuk közös megegyezéssel elfogadott átvételi helyek továbbra is működnek. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

VI. PONT

1. A szállítási szerződések rendelkeznek a cukortartalom polarimetriás módszerrel - illetve a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében egy mindkét fél által elfogadott más módszerrel - történő meghatározásáról. Az átvételkor a répából mintát kell venni.

2. A szakmán belüli megállapodások más mintavételi időpontokról is rendelkezhetnek. A szállítási szerződés ilyen esetben rendelkezik az átvétel és a mintavétel között a cukortartalomban bekövetkezett csökkenés ellensúlyozása céljából történő helyesbítésről.

VII. PONT

A szállítási szerződések rendelkezései szerint a bruttó tömeg, a tára és a cukortartalom megállapítása az alábbi elfogadott eljárások valamelyikével történik:

a) a cukorgyártó vállalkozás és a cukorrépa-termelők szakmai szervezete közösen állapítja meg, amennyiben egy szakmán belüli megállapodás így rendelkezik;

b) a cukorgyártó vállalkozás állapítja meg, a cukorrépa-termelők szakmai szervezetének felügyelete alatt;

c) a cukorgyártó vállalkozás állapítja meg, az érintett tagállam által elismert szakértő felügyelete alatt, feltéve hogy a cukorrépa-eladó annak költségeit megtéríti.

VIII. PONT

1. A szállítási szerződések megkövetelik, hogy a cukorgyártó vállalkozás a leszállított cukorrépa teljes mennyisége tekintetében a következők közül egyet vagy többet teljesítsenek:

a) a leszállított répa össztömegéből származó friss répapépet a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

b) az említett répapép egy részét, összepréselve, szárítva vagy szárítva és kilúgozva, a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

c) a répapépet, összepréselve vagy szárítva, a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett visszaküldjék; a cukorgyártó vállalkozás ebben az esetben a cukorrépa-eladótól megkövetelheti a préselés vagy szárítás költségeinek megfizetését;

d) a cukorrépa-eladónak az érintett répapép értékesítési lehetőségeit figyelembe vevő ellentételezést fizessenek.

2. Ha a leszállított cukorrépa teljes mennyiségének egyes részeit eltérő módokon dolgozzák fel, a szállítási szerződés az 1. alpontban előírt kötelezettségek közül egynél többet követel meg.

3. A szakmán belüli megállapodás előírhatja a répapépnek az 1. a), b) és c) alpontban említettől eltérő szakaszban történő leszállítását.

IX. PONT

A szállítási szerződésekben minden előlegfizetésre, valamint a cukorrépa beszerzési árának megfizetésére vonatkozóan rögzíteni kell a határidőket.

X. PONT

Amennyiben a szállítási szerződések az e melléklet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

XI. PONT

1. A II. melléklet II. része A. szakaszának 6. pontjában leírt, szakmán belüli megállapodások egyeztetési vagy közvetítéses vitarendezési mechanizmust és választottbírósági záradékokat tartalmaznak.

2. A szakmán belüli megállapodások a szállítási szerződések tekintetében meghatározhatnak egy egységes, az e rendeletnek és az uniós szabályoknak megfelelő mintát.

3. Amennyiben az uniós, regionális vagy helyi szintű, szakmán belüli megállapodások az e rendelet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

4. A 3. alpontban említett megállapodások különösen a következőket állapítják meg:

a) a II. pont 4. alpontjában említett átszámítási skála;

b) a termelendő cukorrépafajták vetőmagjának választékára és szállítására vonatkozó szabályok;

c) a szállítandó cukorrépa minimális cukortartalma;

d) a cukorgyártó vállalkozás és a cukorrépa-eladók képviselői között a cukorrépa-szállítások kezdő időpontjának rögzítése előtt történő egyeztetés követelménye;

e) a korai vagy későbbi szállítások után a cukorrépa-eladóknak járó ösztönzők kifizetése;

f) a répapéppel kapcsolatos, a VIII. pontban említett feltételek és költségek részletei;

g) a répapépnek a cukorrépa-eladó általi elszállítása;

h) többéves szerződések esetében az árak kiigazítására vonatkozó szabályok;

i) a mintavételre vonatkozó szabályok, valamint a bruttó tömeg, a tára és a cukortartalom megállapításának módszerei.

5. Egy adott cukorgyártó vállalkozás és az érintett cukorrépa-eladók közösen értékmegosztási záradékokat - többek között a piaci árprémiumokra és árveszteségekre vonatkozó rendelkezéseket - fogadhatnak el, amelyekben meghatározzák, hogy hogyan osztják fel maguk között a releváns cukorpiaci árak vagy más nyersanyagpiaci árak alakulását.

XIV. MELLÉKLET

A 230. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT