32013R1303[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELSŐ RÉSZ

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az - egy közös keret alapján működő - Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) (a továbbiakban: az ESB-alapok) vonatkozó közös szabályokat állapít meg. Továbbá meghatározza az ESB-alapok eredményességének és az alapok egymással és más uniós eszközökkel történő összehangolásának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Az ESB-alapokra alkalmazandó közös szabályokat a második rész tartalmazza.

A harmadik rész megállapítja az ERFA-ra, az ESZA-ra (a továbbiakban együttesen: strukturális alapok) és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános szabályokat a strukturális alapok és a Kohéziós Alap (a továbbiakban: az alapok) feladatai, elődleges célkitűzései és megszervezése tekintetében, a tagállamok és a régiók ESB-alapokból történő támogathatóságának kritériumait, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és azok elosztásának kritériumait.

A negyedik rész megállapítja az alapokra és az ETHA-ra vonatkozó irányítási, kontroll, pénzügyi irányítási, számviteli és pénzügyi korrekciós általános szabályokat.

Az ebben a rendeletben meghatározott szabályokat az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) rendelkezéseinek, valamint a következő rendeletek (a továbbiakban: az alapspecifikus szabályok) különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, e cikk ötödik bekezdésével összhangban kell alkalmazni:

1. az 1301/2013/EU rendelet (a továbbiakban: az ERFA-rendelet);

2. az 1304/2013/EU rendelet (a továbbiakban: az ESZA-rendelet);

3. az 1300/2013/EU rendelet (a továbbiakban: a KA-rendelet);

4. az 1299/2013/EU rendelet (a továbbiakban: az ETE-rendelet);

5. az 1305/2013/EU rendelet (a továbbiakban: az EMVA-rendelet); valamint

6. az 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó tengeri és halászati politikára biztosítandó pénzügyi támogatás feltételeinek megállapításáról szóló jövőbeli uniós jogi aktus (a továbbiakban: az ETHA-rendelet).

E rendelet második része valamennyi ESB-alapra vonatkozik, kivéve, ha kifejezetten az eltérésekről rendelkezik. E rendelet harmadik és negyedik része a második részben foglaltakat kiegészítő szabályokat határoz meg, amelyeket az alapokra, illetve az alapokra és az ETHA-ra kell alkalmazni, továbbá kifejezetten rendelkezhet eltérésekről az alapspecifikus érintett rendeletekben. Az alapspecifikus szabályok kiegészítő szabályokat állapíthatnak meg az ESB-alapok esetében az e rendelet második részére, az alapok esetében az e rendelet harmadik részére, illetve az alapok és az ETHA esetében az e rendelet negyedik részére vonatkozóan. Az alapspecifikus szabályokban foglalt kiegészítő szabályok nem lehetnek ellentétes értelműek az e rendelet második, a harmadik és a negyedik részével. Amennyiben kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy melyik rendelkezést kell alkalmazni, akkor e rendelet második részét kell előnyben részesíteni az alapspecifikus szabályokkal, illetve e rendelet második, harmadik és negyedik részét kell előnyben részesíteni az alapspecifikus szabályokkal szemben.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia" : a tagállamok és az Unióintézkedéseit irányító célok és közös célkitűzések, amelyeket az Európai Tanács által 2010. június 17-én elfogadott következtetések I. melléklete (A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia, Kiemelt európai uniós célok), a Tanács 2010. július 13-i ajánlása ( 2 ) és a 2010/707/EU tanácsi határozat ( 3 ) határoz meg, továbbá e célok és közös célkitűzések bármilyen felülvizsgálata;

2.

"stratégiai szakpolitikai keret" : egy vagy több dokumentumból álló, nemzeti vagy regionális szinten létrejött keret, amely tényeken alapuló, korlátozott számú koherens prioritást határoz meg és rögzíti az e prioritások végrehajtására vonatkozó időkeretet, továbbá monitoring-mechanizmust is tartalmazhat;

3.

"intelligens szakosodási stratégia" : olyan nemzeti és regionális innovációs stratégiák, amelyek prioritásokat határoznak meg annak érdekében, hogy versenyelőnyt építsenek ki a saját kutatási és innovációs erősségek fejlesztésén és ezen erősségek üzleti szükségletekkel való összehangolásán keresztül a felmerülő lehetőségek és piaci változások koherens módon történő kezelése érdekében, elkerülve mindeközben az erőfeszítések megkettőzését és szétaprózottságát; intelligens szakosodási stratégia megjelenhet nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs (KI) stratégiai szakpolitikai keret formájában, illetve ilyen keretbe beépítve;

4.

"az alapspecifikus szabályok" : az e rendelet harmadik vagy negyedik részében vagy az alapján megállapított vagy az 1. cikk (4) bekezdésében említett vagy felsorolt ESB-alapok közül egyre vagy többre vonatkozó rendeletben vagy az alapján megállapított rendelkezések;

5.

"programozás" : szervezésből, döntéshozatalból és a pénzügyi források elosztásából álló többlépéses folyamat, amely az 5. cikkel összhangban partnerek bevonásával zajlik, és amelynek célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia céljainak eléréséhez kapcsolódó uniós és tagállami közös intézkedések több éven keresztüli végrehajtása;

6.

"program" : az e rendelet harmadik vagy negyedik részében és az ETHA-rendeletben említett "operatív program", valamint az EMVA-rendeletben említett "vidékfejlesztési program";

7.

"programterület" : egy konkrét program által lefedett földrajzi terület, illetve olyan program esetén, amely több régiókategóriára vonatkozik, az egyes régiókategóriáknak megfelelő földrajzi terület;

8.

"prioritás" : e rendelet második és negyedik része vonatkozásában az e rendelet harmadik részében az ERFA-hoz, az ESZA-hoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódóan említett "prioritási tengely", valamint az ETHA-rendeletben és az EMVA-rendeletben említett "uniós prioritás";

9.

"művelet" : az érintett programok irányító hatóságai által vagy felelősségi körében kiválasztott projekt, szerződés, intézkedés vagy projektcsoport, amely hozzájárul prioritás vagy prioritások célkitűzéseihez; a pénzügyi eszközök összefüggésében a művelet egy program pénzügyi eszközökhöz történő pénzügyi hozzájárulásából és az említett pénzügyi eszközök által nyújtott későbbi pénzügyi támogatásból áll;

10. "kedvezményezett" : olyan közjogi vagy magánjogi szervezet vagy olyan természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős, és: a)

az állami támogatással összefüggésében a támogatásban részesülő szervezet, kivéve, ha a támogatás összege vállalkozásonként nem éri el a 200 000 EUR-t; ebben ez esetben az érintett tagállam dönthet úgy, hogy a támogatást nyújtó szervezet a kedvezményezett - az 1407/2013/EU ( 4 ), az 1408/2013/EU ( 5 ) és a 717/2014/EU ( 6 ) bizottsági rendelet sérelme nélkül; és b)

e rendelet második részének IV. címe szerinti pénzügyi eszközök összefüggésében a pénzügyi eszközt vagy - adott esetben - az alapok alapját végrehajtó szervezet;

11.

"pénzügyi eszközök" : e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési rendeletben meghatározott pénzügyi eszközök;

12.

"végső kedvezményezett" : jogi vagy természetes személy, amely vagy aki támogatást kap egy pénzügyi eszközből;

13.

"állami támogatás" : az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá eső támogatás, amely e rendelet értelmében magában foglalja az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben ( 7 ), az 1535/2007/EK bizottsági rendeletben ( 8 ) és a 875/2007/EK bizottsági rendeletben ( 9 ) meghatározott csekély összegű (de minimis) támogatást is;

14.

"befejezett művelet" : olyan művelet, amelyet fizikailag befejeztek vagy teljes körűen végrehajtottak, és amellyel kapcsolatban a kedvezményezettek minden kapcsolódó kifizetést teljesítettek, és a megfelelő közpénzből nyújtott hozzájárulást kifizették a kedvezményezettek részére;

15.

"közkiadás" : közpénzekből nyújtott hozzájárulás műveletek finanszírozására, amelyek forrása nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok költségvetéséből, az Unió ESB-alapokhoz kapcsolódó költségvetéséből, közjogi intézmények költségvetéséből vagy hatóságok és közjogi intézmények társulásainak költségvetéséből származik, és amely az ESZA-programok vagy -prioritások társfinanszírozási arányának megállapítása alkalmazásában kiterjedhet azokra a pénzügyi forrásokra, amelyekhez a munkaadók és a munkavállalók közösen hozzájárulnak;

16.

"közjogi intézmény" : a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 1. cikkének (9) pontja értelmében a közjog hatálya alá tartozó bármely intézmény, és az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) összhangban létrehozott bármely európai területi együttműködési csoportosulás, függetlenül attól, hogy az európai területi együttműködési csoportosulást a vonatkozó nemzeti végrehajtási rendelkezések alapján közjogi vagy magánjogi intézménynek kell-e tekinteni;

17.

"dokumentum" : papíralapú vagy elektronikus adathordozó, amely e rendelet tekintetében releváns információkat tartalmaz;

18.

"közreműködő szervezet" : bármely közjogi vagy magánjogi szervezet, amely irányító vagy igazoló hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában;

19.

"közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia" : a helyi célkitűzések és szükségletek teljesítését szolgáló műveletek koherens csoportja, és amely hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósításához, és amelyet egy helyi akciócsoport dolgoz ki és hajt végre;

20.

"partnerségi megállapodás" : a tagállam által a partnerek bevonásával a többszintű irányítási megközelítéssel összhangban készített dokumentum, amely a tagállamnak az ESB-alapok eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és intézkedéseit határozza meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítása érdekében, és amelyet a Bizottság vizsgálat és az érintett tagállammal folytatott párbeszéd után jóváhagy;

21.

"régiókategória" : a régiók a 90. cikk (2) bekezdésének megfelelő besorolása a "kevésbé fejlett régió", az "átmeneti régió" vagy a "fejlettebb régió" kategóriába;

22.

"kifizetési kérelem" : a tagállam által a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelem vagy költségnyilatkozat;

23.

"EBB" : az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata;

24.

"a köz- és magánszféra közötti partnerségek" (PPP-k) : a közintézmények és a magánszféra közötti együttműködés olyan formái, amelyek célja a kockázatmegosztás, a magánszféra szakértelmének összefogása vagy további tőkeforrások biztosítása révén javítani az infrastrukturális projektekbe vagy más, közszolgáltatást nyújtó művelettípusokba történő beruházások megvalósítását.

25.

"PPP-művelet" : olyan művelet, amelyet köz-magán társulási struktúra keretében hajtanak végre vagy szándékoznak végrehajtani;

26.

"escrow számla" : az irányító hatóság vagy egy közreműködő szervezet és a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet között létrejött írásbeli megállapodás, illetve PPP-művelet esetén az egyrészről a kedvezményezett közjogi szervezet, másrészről a magánszférabeli partner között létrejöttaz irányító hatóság vagy egy közreműködő szervezet által jóváhagyott írásbeli megállapodás hatálya alá tartozó bankszámla, amelyet a pénzügyi eszköz esetén az elszámolhatósági időszak lejártát követően, aPPP-művelet esetén pedig az elszámolhatósági időszak alatt és/vagy annak lejártát követően kifejezetten a kifizetendő pénzeszközök kezelése céljából nyitnak, kizárólag az e rendelet 42. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, 42. cikke (2) és (3) bekezdésében, valamint 64. cikkében előírt célokra, vagy olyan bankszámla, amely a pénzeszközökből történő kifizetésekre vonatkozóan ezzel egyenrangú garanciákat nyújtó feltételekkel jön létre;

27.

"alapok alapja" : olyan alap, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy támogatást nyújtson a programból vagy programokból több pénzügyi eszköznek. Amennyiben a pénzügyi eszközök végrehajtására alapok alapján keresztül kerül sor, akkor az alapok alapját végrehajtó szervezet tekintendő az e cikk 10. pontjának értelmében az egyetlen kedvezményezettnek;

28.

"kkv" : a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban ( 12 ) meghatározott mikro-, kis- vagy középvállalkozás;

29.

"számviteli év" : a harmadik és negyedik rész alkalmazásában a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-től2024. június 30-ig tart;

30.

"pénzügyi év" : a harmadik és negyedik rész alkalmazásában a január 1. és december 31. közötti időszak;

31.

"makroregionális stratégia" : a Tanács által elfogadott, valamint adott esetben az Európai Tanács által jóváhagyott integrált keret, amelyet többek között az ESB-alapok is támogathatnak, és amelynek célja meghatározott, a tagállamokhoz és az ugyanabban a földrajzi térségben található harmadik országokhoz kapcsolódó földrajzi területek előtt álló közös kihívások kezelése, amely területek előnyükre hasznosíthatják a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához hozzájáruló megerősített együttműködést;

32.

"tengeri medencéket érintő stratégia" : adott földrajzi területre vonatkozó, az uniós intézmények, a tagállamok, a tagállamok régiói és adott esetben a közös tengeri medencével rendelkező harmadik országok által kialakított strukturált együttműködési keret; a tengeri medencéket érintő stratégia figyelembe veszi a tengeri medence földrajzi, éghajlati, gazdasági és politikai sajátosságait.

33.

"alkalmazandó előzetes feltételrendszer" : olyan konkrét és előzetesen pontosan meghatározott kritikus tényező, amely valamely beruházási prioritással vagy uniós prioritással kapcsolatban kitűzött egyedi célkitűzés eredményes és hatékony teljesítésének előfeltétele, az ilyen teljesítéssel közvetlen és tényleges kapcsolatban áll, és arra közvetlen hatást gyakorol;

34.

"egyedi célkitűzés" : az az eredmény, amelynek eléréséhez valamely beruházási prioritás vagy uniós prioritás hozzájárul egy adott nemzeti vagy regionális összefüggésben, e prioritás keretében tett fellépések vagy intézkedések révén;

35.

"az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns országspecifikus ajánlások" és "az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns tanácsi ajánlások" : olyan strukturális kihívásokhoz kapcsolódó ajánlások, amelyeket helyénvaló a közvetlenül az ESB-alapok hatálya alá tartozó többéves beruházások révén kezelni, az alapspecifikus szabályokban foglaltak szerint;

36.

"szabálytalanság" : az uniós jog vagy az annak alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jog valamely rendelkezésének egy, az ESB-alapok megvalósításában részt vevő gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármilyen megsértése, ami az Unió költségvetését a költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti;

37.

"gazdasági szereplő" : az ESB-alapokból nyújtott támogatás felhasználásában részt vevő természetes vagy jogi személy vagy egyéb szervezet, a hatósági jogkörét gyakorló tagállam kivételével;

38.

"rendszerszintű szabálytalanság" : bármely szabálytalanság, amely esetében fennáll az ismétlődés lehetősége, amely nagy valószínűséggel hasonló művelettípusok esetében következik be, és amelyet valamely irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányossága okoz, beleértve azt is, hogy nem történt meg az e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerinti megfelelő eljárások kialakítása;

39.

"irányítási és kontrollrendszer hatékony működésének súlyos hiányossága" : a negyedik rész szerinti alapok és az ETHA végrehajtásának alkalmazásában olyan hiányosságot jelent, amely jelentős javító intézkedéseket tesz szükségessé a rendszerben, amely az alapokat és az ETHA-t jelentős szabálytalanság kockázatának teszi ki, és amely megléte nem egyeztethető össze egy, az irányítási és kontrollrendszer működéséről adott fenntartás nélküli auditvéleménnyel.

3. cikk

A Bizottság határozatai határidejének kiszámítása

Amennyiben a 16. cikk (2) és (4) bekezdése, a 29. cikk (4) bekezdése, a 30. cikk (2) és (3) bekezdése, a 102. cikk (2) bekezdése, a 107. cikk (2) bekezdése vagy a 108. cikk (3) bekezdése alapján határidőt szabnak meg a Bizottság számára arra, hogy végrehajtási jogi aktus révén elfogadjon vagy módosítson egy határozatot, a határidő nem foglalja magában azt az időszakot, amely a Bizottsági észrevételeinek a tagállam részére történő megküldését követő napon kezdődik és azon a napon végződik, amelyen a tagállam válaszol az észrevételekre.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

AZ ESB-ALAPOKNAK NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS ELVEI

4. cikk

Általános elvek

5. cikk

Partnerség és többszintű kormányzás

A partnerségi megállapodás, illetve az egyes programok érdekében minden egyes tagállam - intézményi és jogi keretének megfelelően - partnerséget szervez az illetékes regionális és helyi hatóságokkal. A partnerségbe a következő partnereket is bevonják:

a) illetékes városi és egyéb hatóságok;

b) gazdasági és szociális partnerek; valamint

c) a civil társadalmat képviselő érintett szervezetek, beleértve a környezetvédelmi partnereket, a nem kormányzati szervezeteket, valamint a társadalmi befogadást, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát előmozdító szervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex (a továbbiakban: a magatartási kódex) elkészítése céljából annak érdekében, hogy támogatást nyújtson és megkönnyítse a tagállamok számára a partnerség e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő megszervezését. A magatartási kódex meghatározza azt a keretet, amelyen belül a tagállamok - intézményi és jogi keretükkel, valamint nemzeti és regionális hatásköreikkel összhangban - törekednek a partnerség megvalósítására. A magatartási kódex - a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett - a következő elemeket állapítja meg:

a) azon átlátható eljárásokat érintő fő alapelvek, amelyeket az érintett partnerek azonosítása érdekében követni kell, ideértve adott esetben ezek ernyőszervezeteit is annak érdekében, hogy a tagállamok számára könnyebb legyen a legreprezentatívabb érintett partnerek - intézményi és jogi keretüknek megfelelő - kijelölése;

b) az (1) bekezdésben foglalt érintett partnerek különböző kategóriáinak a partnerségi megállapodás és a programok elkészítésébe történő bevonását, a partnerek bevonására vonatkozóan szolgáltatandó információkat, valamint a végrehajtás különböző szakaszaiban nyújtandó tájékoztatást érintő fő alapelvek és jó gyakorlatok;

c) a monitoring-bizottságok tagságra vonatkozó szabályainak és belső eljárásainak kidolgozását érintő jó gyakorlatok, amelyekről adott esetben a tagállamok vagy a programok monitoring-bizottságai döntenek, e rendelet releváns rendelkezéseinek, valamint az alapspecifikus szabályoknak megfelelően;

d) a fő célkitűzések és jó gyakorlatok azokban esetekben, amikor az irányító hatóság bevonja az érintett partnereket a pályázati felhívások elkészítésébe, és különösen a potenciális összeférhetetlenség elkerülésére szolgáló jó gyakorlatok olyan esetekben, amikor lehetséges, hogy az érintett partnerek egyben potenciális kedvezményezettek is, továbbá az érintett partnereknek az előrehaladási jelentések elkészítésébe történő bevonásával, valamint a programok monitoringjával és értékelésével összefüggésben, e rendelet releváns rendelkezéseinek és az alapspecifikus szabályoknak megfelelően;

e) az indikatív területek, témák és jó gyakorlatok arra vonatkozóan, hogy az illetékes tagállami hatóságok hogyan használják fel az ESB-alapokat az érintett partnerek intézményi kapacitásának erősítése érdekében - a technikai segítségnyújtást is ideértve - e rendelet releváns rendelkezéseinek és az alapspecifikus szabályoknak megfelelően;

f) a Bizottság szerepe a jó gyakorlatok terjesztésében;

g) azon fő alapelvek és jó gyakorlatok, amelyek alkalmasak arra, hogy megkönnyítsék a partnerség végrehajtásának és hozzáadott értékének tagállamok általi vizsgálatát.

A magatartási kódex rendelkezései semmiképpen nem lehetnek ellentétesek e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel vagy az alapspecifikus szabályokkal.

6. cikk

Az uniós és a nemzeti jognak való megfelelés

Az ESB-alapok által támogatott műveletek megfelelnek az alkalmazandó uniós jognak és az uniós jog alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jognak (a továbbiakban: az alkalmazandó jog).

7. cikk

A nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdítása

A tagállamok és a Bizottság biztosítják a férfiak és nők közötti egyenlőség és a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének figyelembevételét és elősegítését a programok elkészítése és végrehajtása során, többek között a monitoringjuk, a róluk szóló jelentéstétel és értékelésük tekintetében.

A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok elkészítése és végrehajtása során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok elkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőség biztosítását.

8. cikk

Fenntartható fejlődés

Az ESB-alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, valamint a környezet minőségének megóvása, védelme és állapotának javítása céljának az Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet.

A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a partnerségi megállapodások és a programok elkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezet védelmére vonatkozó követelményeket, a források hatékony felhasználását, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és a kockázat megelőzését és kezelését. A tagállamok a Bizottság által elfogadott - az egyes ESB-alapoktól függően - beavatkozási kategóriákon, kiemelt jelentőségű területeken vagy intézkedéseken alapuló módszertan segítségével tájékoztatást nyújtanak az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásáról. E módszertan keretében külön súlyozzák az ESB-alapokból nyújtott támogatásokat olyan mértékben, amely tükrözi az ilyen támogatásnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz történő alkalmazkodáshoz kapcsolódó célokhoz történő hozzájárulását. A meghatározott külön súlyozást annak alapján kell differenciálni, hogy a támogatás jelentősen vagy mérsékelten járul hozzá az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez. Amennyiben a támogatás nem járul hozzá e célkitűzésekhez vagy a hozzájárulás jelentéktelen, 0 %-os súlyozást állapítanak meg. Az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap esetében a súlyozás a Bizottság által elfogadott nómenklatúrában megállapított beavatkozási kategóriákhoz kapcsolódik. Az EMVA esetében a súlyozás az EMVA-rendeletben megállapított kiemelt területekhez kapcsolódik, és az ETHA az ETHA-rendeletben megállapított intézkedésekhez.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén minden egyes ESB-alap számára egységes feltételeket állapít meg a (2) bekezdésben említett módszertan alkalmazására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. CÍM

STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS

I. FEJEZET

Az ESB-alapok és a közös stratégiai keret tematikus célkitűzései

9. cikk

Tematikus célkitűzések

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, illetve az egyes alapok Szerződéseken alapuló célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében minden egyes ESB-alap a következő tematikus célkitűzéseket támogatja:

(1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése;

(2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása;

(3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése;

(4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban;

(5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása;

(6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;

(7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban;

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása;

(9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem;

(10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében;

(11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás.

Az egyes ESB-alapok tekintetében az alapspecifikus szabályokban meghatározott prioritások közé tartozik különösen az egyes ESB-alapoknak a migráció és menekültügy területén való megfelelő felhasználása. Ennek keretében adott esetben biztosítani kell a koordinációt az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 13 ) létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal.

10. cikk

Közös stratégiai keret

11. cikk

Tartalom

A közös stratégiai keret meghatározza:

a) azon mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy az ESB-alapok hozzájáruljanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, és hogy az ESB-alapok programozása koherens legyen és összhangban álljon az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, releváns országspecifikus ajánlásokkal, valamint az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns tanácsi ajánlásokkal, adott esetben pedig nemzeti szinten a nemzeti reformprogramokkal;

b) az ESB-alapok integrált felhasználásának előmozdítására szolgáló intézkedéseket;

c) az ESB-alapok és más releváns uniós szakpolitikák és eszközök közötti koordinációra irányuló intézkedéseket, beleértve a külső együttműködési eszközöket is;

d) az ESB-alapok végrehajtására vonatkozó, az 5., 7. és 8. cikkben említett horizontális elveket és több területet érintő szakpolitikai célkitűzéseket;

e) a városi területeket, vidéki térségeket, tengerparti és halászati területeket érintő főbb területi kihívásoknak és a régiókat érintő demográfiai kihívásoknak, illetve az EUMSZ 174. cikkében említett, súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő földrajzi térségek egyedi szükségleteinek, valamint az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiókat érintő sajátos kihívásoknak a kezelésére irányuló intézkedéseket;

f) az egyes ESB-alapok szerinti együttműködési tevékenységek kiemelt területeit, adott esetén figyelembe véve a makro-regionális és a tengeri medencéket érintő stratégiákat.

12. cikk

Felülvizsgálat

Az Unióban fennálló társadalmi és gazdasági helyzet jelentős változása, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia jelentős megváltoztatása esetén a Bizottság javaslatot nyújthat be a közös stratégiai keret felülvizsgálatára, vagy az Európai Parlament vagy a Tanács - az EUMSZ 225. vagy 241. cikkével összhangban eljárva - felkérheti a Bizottságot ilyen javaslat benyújtására.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közös stratégiai keret I. mellékletben foglalt 4. szakaszának és 7. szakaszának kiegészítése vagy módosítása céljából annak érdekében, hogy szükség esetén figyelembe vegye a 4. szakaszban említett uniós szakpolitikák és eszközök, illetve a 7. szakaszban említett együttműködési tevékenységek változásait, illetve az új uniós szakpolitikák, eszközök és együttműködési tevékenységek bevezetését.

13. cikk

Iránymutatás a kedvezményezettek számára

II. FEJEZET

Partnerségi megállapodás

14. cikk

A partnerségi megállapodás elkészítése

15. cikk

A partnerségi megállapodás tartalma

A partnerségi megállapodás a következőket határozza meg:

a) az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiával, valamint az egyes alapok Szerződéseken alapuló célkitűzései szerinti küldetésekkel - köztük a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval - való összhangot biztosító intézkedések, beleértve a következőket: i. az egyenlőtlenségek, fejlesztési szükségletek és növekedési potenciálok elemzése a tematikus célkitűzések és a területi kihívások tükrében, figyelembe véve adott esetben a tagállam nemzeti reformprogramját, valamint az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésével összhangban elfogadott releváns tanácsi ajánlásokat; ii. a programok előzetes értékelésének vagy a partnerségi megállapodás előzetes értékelés során tett főbb megállapítások összefoglalása, amennyiben az utóbbi értékeléseket a tagállam saját kezdeményezésére hajtották végre; iii. a kiválasztott tematikus célkitűzések, valamint minden egyes kiválasztott tematikus célkitűzés esetében az egyes ESB-alapok tekintetében várható főbb eredmények összefoglalása; iv. az uniós támogatás indikatív elosztása nemzeti szinten mindegyik ESB-alapra vonatkozóan, tematikus célkitűzésekre lebontva, valamint az éghajlat-változási célkitűzésekre előirányzott támogatás indikatív teljes összege; v. az ESB-alapok végrehajtására vonatkozó, az 5., a 7. és a 8. cikkben említett horizontális elvek és szakpolitikai célkitűzések alkalmazása; vi. az ERFA-hoz, az ESZA-hoz és a Kohéziós Alaphoz tartozó programok - az európai területi együttműködési cél alá tartozók kivételével -, valamint az EMVA-hoz és az ETHA-hoz tartozó programok listája a vonatkozó indikatív pénzelosztások ESB-alaponkénti és évenkénti bontásával; vii. tájékoztatás a teljesítménytartalékhoz kapcsolódó összegekről az ESB-alap, valamint adott esetben a régiókategóriák szerint lebontva, valamint tájékoztatás a teljesítménytartalék kiszámításához a 20. cikkel összhangban figyelembe nem vett összegekről;

b) az ESB-alapok eredményes végrehajtását biztosító intézkedések, beleértve a következőket: i. azon intézkedések - a tagállamok intézményi keretével összhangban -, amelyek biztosítják az ESB-alapok közötti, illetve más uniós és nemzeti finanszírozási eszközökkel, valamint az EBB-vel való koordinációt; ii. a harmadik részben meghatározott addicionalitásra vonatkozó szabályoknak való megfelelés előzetes vizsgálatához szükséges információk; iii. összefoglaló a 19. cikknek és a XI. mellékletnek megfelelően az alkalmazandó előzetes feltételrendszer nemzeti szintű teljesítésére vonatkozó vizsgálatról, valamint az alkalmazandó előzetes feltételrendszer teljesítésének elmulasztása esetén a meghozandó intézkedésekről, a felelős szervezetekről és ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervéről; iv. a teljesítmény-keretrendszer következetes működésének biztosítására szolgáló módszertan és mechanizmusok a 21. cikkel összhangban; v. annak vizsgálata, hogy szükség van-e a programok irányításában és kontrolljában közreműködő hatóságok - és adott esetben a kedvezményezettek - adminisztratív kapacitásának megerősítésére, továbbá szükség esetén az e célból megteendő intézkedések összefoglalása; vi. a programok keretében tervezett intézkedések összefoglalása, beleértve a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló indikatív ütemtervet is;

c) az 5. cikkben említett partnerségi elvhez kapcsolódó intézkedések;

d) az 5. cikkben említett partnerek indikatív listája, valamint az 5. cikk szerinti bevonásuk érdekében hozott intézkedések és a partnerségi megállapodás és az 52. cikkben említett előrehaladási jelentés elkészítésében játszott szerepük összefoglalása;

A partnerségi megállapodás a következőket is magában foglalja:

a) az ESB-alapok által támogatott területfejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítés, vagy a területfejlesztéssel kapcsolatos integrált megközelítések összefoglalása a programok tartalma alapján, a következők meghatározásával: i. azon intézkedések, amelyek biztosítják az ESB-alapoknak az adott szubregionális térségek területfejlesztése érdekében történő felhasználására vonatkozó integrált megközelítést, különösen a 32., 33. és 36. cikkel összefüggő végrehajtási intézkedések, amelyeket olyan elvek egészítenek ki, amelyek alapján azonosíthatók azok a városi területek, ahol fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedéseket kell végrehajtani; ii. az ESB-alapok keretében folytatott együttműködés főbb kiemelt területei, adott esetben figyelembe véve a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiákat; iii. ahol szükséges, integrált megközelítés a szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek, illetve a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatának kitett célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére, különös tekintettel a marginalizálódott közösségekre, a fogyatékossággal élőkre, a tartósan munkanélküliekre, valamint azon fiatalokra, akik nem vesznek részt sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben; iv. ahol szükséges, olyan integrált megközelítés, amely foglalkozik azon térségek demográfiai kihívásaival, illetve azon földrajzi térségek egyedi szükségleteivel, amelyek súlyos és tartós természeti és demográfiai hátrányokkal küzdenek, az EUMSZ 174. cikkében említettek szerint.

b) az ESB-alapok hatékony végrehajtását biztosító intézkedések, beleértvea a meglévő elektronikus adatcsere-rendszerek vizsgálatát, valamint azon tervezett intézkedések összefoglalását, amelyek fokozatosan lehetővé teszik, hogy a kedvezményezettek, valamint a programok irányításáért és kontrolljáért felelős hatóságok között folytatott minden információcsere elektronikus adatcsere formájában valósuljon meg.

16. cikk

A partnerségi megállapodás elfogadása és módosítása

A Bizottság a tárgyévben március 31-ig határozatot fogad el, amelyben megerősíti, hogy a partnerségi megállapodás módosításai megfelelnek a Bizottság által az előző naptári évben jóváhagyott egy vagy több programmódosításnak.

A határozat a partnerségi megállapodás más elemeinek a (4) bekezdésben említett javaslat szerinti módosítását is magában foglalhatja, amennyiben a javaslatot az előző naptári év december 31-ig benyújtották a Bizottságnak.

17. cikk

A felülvizsgált partnerségi megállapodás elfogadása az alapra vonatkozó rendelet késedelmes hatálybalépése esetén

III. FEJEZET

Tematikus koncentráció, előzetes feltételrendszer és teljesítmény-felülvizsgálat

18. cikk

Tematikus koncentráció

A tagállamok a támogatást az alapspecifikus szabályokkal összhangban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiával kapcsolatban a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő beavatkozásokra összpontosítják, a közös stratégiai kerettel összhangban figyelembe véve a különböző típusú területeket érintő főbb területi kihívásokat, adott esetben a tagállam nemzeti reformprogramjában azonosított kihívásokat, valamint az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdése szerinti, releváns országspecifikus ajánlásokat és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdése alapján elfogadott releváns tanácsi ajánlásokat. Az alapspecifikus szabályok szerinti, a tematikus koncentrációra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók a technikai segítségnyújtásra.

19. cikk

Előzetes feltételrendszer

Az előzetes feltételrendszer csak olyan mértékben és csak akkor alkalmazandó, ha a 2. cikk 33. pontjában foglalt fogalommeghatározás a program prioritásai keretében kitűzött egyedi célkitűzés tekintetében teljesül. Az alkalmazandóság vizsgálata - a 2. cikkben megállapított fogalommeghatározás sérelme nélkül - a 4. cikk (5) bekezdésének megfelelően figyelembe veszi az arányosság elvét - adott esetben - a nyújtott támogatás szintjére figyelemmel. A teljesítés vizsgálata az alapspecifikus szabályokban és a XI. melléklet II. részében meghatározott kritériumokra korlátozódik.

Az alkalmazandóság Bizottság általi ezen vizsgálata a 4. cikk (5) bekezdésének megfelelően figyelembe veszi az arányosság elvét tekintettel - adott esetben - a nyújtott támogatás szintjére. A feltételek teljesülésének Bizottság általi vizsgálata az alapspecifikus szabályokban és a XI. melléklet II. részében meghatározott kritériumokra korlátozódik, és tiszteletben tartja az egyedi és megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel - beleértve a stratégiák tartalommal - kapcsolatos határozathozatalra vonatkozó nemzeti és regionális hatásköröket.

20. cikk

Az ERFA-nak, az ESZA-nak és a Kohéziós Alapnak az e rendelet 89. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében, valamint az EMVA-nak és az ETHA-rendelettel összhangban megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedéseknek juttatott források 6 %-a teljesítménytartalékot képez, amelyet a partnerségi megállapodásban és programokban kell kialakítani, és az e rendelet 22. cikkének megfelelően kell elosztani a meghatározott prioritások között.

A következő forrásokat nem veszik figyelembe a teljesítmény-tartalék kiszámításához:

a) az ESZA-rendelet 18. cikke szerinti operatív programban meghatározott ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára juttatott források;

b) technikai segítségnyújtás számára a Bizottság kezdeményezésére juttatott források;

c) az 1307/2013/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a KAP első pilléréből az EMVA számára átcsoportosított források;

d) a 2013., illetve a 2014. év tekintetében a 73/2009/EK tanácsi rendelet 10b., 136. és 136b. cikkével összhangban az EMVA-hoz történő átcsoportosítások;

e) a Kohéziós Alapból az e rendelet 92. cikkének (6) bekezdésével összhangban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított források;

f) az e rendelet 92. cikkének (7) bekezdésével összhangban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz átcsoportosított források;

g) az e rendelet 92. cikkének (8) bekezdésével összhangban a fenntartható városfejlesztésre irányuló innovatív tevékenységekre juttatott források.

21. cikk

Teljesítmény-felülvizsgálat

22. cikk

A teljesítmény-keretrendszer alkalmazása

A Bizottság a 30. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban jóváhagyja az érintett programok módosítását. Amennyiben egy tagállam nem nyújtja be az 50. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban az információkat, akkor az érintett programokra vagy prioritásokra szánt teljesítménytartalék nem fordítható az érintett programokra vagy prioritásokra.

A Bizottság haladéktalanul megszünteti az időközi kifizetések felfüggesztését, amint a tagállam meghozta a szükséges korrekciós intézkedéseket. Amennyiben a korrekciós intézkedés a pénzügyi támogatásnak a részcélokat teljesítő más programokhoz vagy prioritásokhoz történő átcsoportosítására irányul, a Bizottság végrehajtási jogi aktus révén jóváhagyja az érintett programok szükséges módosítását, a 30. cikk (2) bekezdésének megfelelően. A 30. cikk (2) bekezdésétől eltérően ilyen esetben a Bizottság a tagállami kérelem benyújtásának időpontjától számított legfeljebb két hónapon belül határoz a módosításról.

A Bizottság a pénzügyi korrekciók alkalmazásakor - kellő tekintettel az arányosság elvére - figyelembe veszi a támogatás felhasználásának szintjét és a hiányossághoz hozzájáruló külső tényezőket.

Nem alkalmazandók pénzügyi korrekciók, amennyiben a célértékek teljesítésének elmulasztására társadalmi-gazdasági vagy környezeti tényezők hatása, valamely tagállam gazdasági vagy környezeti helyzetében bekövetkező jelentős változások, illetve az adott prioritások végrehajtását súlyos mértékben befolyásoló vis maior okán került sor.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjének megállapításához szükséges kritériumokra vonatkozó részteles szabályok meghatározása céljából.

A Bizottság részletes intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy az egyes prioritások teljesítmény-keretrendszeren belüli részcéljainak és céljainak meghatározása, illetve a részcélok és célok elérésére vonatkozó vizsgálat tekintetében egységes megközelítést biztosítson. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

A gondos gazdasági irányítással kapcsolatos intézkedések

23. cikk

Az ESB-alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések

A Bizottság ezt a felkérést a következő célokból teheti:

a) az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó országspecifikus ajánlás vagy az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott vonatkozó tanácsi ajánlás végrehajtásának támogatásához, amely címzettje az érintett tagállam;

b) a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához, amelyek címzettje az érintett tagállam, és amelyeket az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 7. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint fogadtak el, feltéve, hogy ezeket a módosításokat szükségesnek tartják a makrogazdasági egyensúlytalanságok kiigazításához; vagy

c) a rendelkezésre álló ESB-alapok növekedésre és versenyképességre gyakorolt hatásának maximalizálásához, amennyiben a tagállam teljesíti a következő feltételek valamelyikét: i. a 407/2010/EU tanácsi rendelet ( 15 ) értelmében uniós pénzügyi támogatás áll rendelkezésére; ii. a 332/2002/EK tanácsi rendelet ( 16 ) értelmében pénzügyi támogatás áll rendelkezésére; iii. pénzügyi támogatás áll rendelkezésére, amely a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) szerinti makrogazdasági kiigazítási program indítását idézi elő, vagy amely az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdése szerinti tanácsi határozatot vált ki.

A második albekezdés c) pontjának alkalmazásában valamennyi említett feltétel teljesítettnek tekintendő, ha a tagállam részére 2013. december 21-e előtt vagy után ilyen támogatást nyújtottak és a támogatást továbbra is nyújtják.

A Tanács a javaslatról végrehajtási jogi aktusban hoz határozatot. E végrehajtó határozat csak azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az említett végrehajtási jogi aktus elfogadásának időpontja után nyújtanak be.

A kifizetések felfüggesztése nem haladhatja meg az egyes érintett programok kifizetéseinek 50 %-át. A határozat rendelkezhet a kifizetések felfüggesztésének akár 100 %-ra történő emeléséről, ha a tagállam a kifizetések (6) bekezdésben említett felfüggesztéséről szóló határozatot követő három hónapon belül az (1) bekezdés szerinti kérés teljesítése érdekében nem tesz hatékony lépéseket.

A Bizottság az alábbi esetekben javasolja a Tanácsnak, hogy teljes egészében vagy részben függessze fel a valamely tagállam programjaira vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetések nyújtását:

a) az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével vagy 126. cikkének (11) bekezdésével összhangban a Tanács úgy dönt, hogy a tagállam nem tett hatékony lépéseket a túlzott deficitjének kiigazítására;

b) a Tanács 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban azzal az indokkal, hogy a tagállam nem nyújtott be megfelelő korrekciós intézkedési tervet, egymást követően két ajánlást fogad el az egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során.

c) a Tanács az 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egyensúlyhiány esetén követendő ugyanazon eljárás során egymást követően két olyan határozatot fogad el, amely megállapítja, hogy a tagállam nem teljesíti kötelezettségét, mivel nem hozta meg a javasolt korrekciós intézkedést;

d) a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam nem tette meg a 407/2010/EU rendeletben vagy a 332/2002/EK rendeletben említett kiigazítási program végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és ennek következtében úgy határoz, hogy nem engedélyezi az adott tagállam számára megítélt pénzügyi támogatás kifizetését;

e) a Tanács úgy határoz, hogy a tagállam nem teljesíti a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett makrogazdasági kiigazítási programot, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

Javaslatának kidolgozásakor a Bizottság tiszteletben tartja a (7) bekezdés rendelkezéseit, és figyelembe veszi az összes vonatkozó információt, valamint kellően tekintetbe veszi a (15) bekezdésnek megfelelő strukturált párbeszédből keletkező elemeket és az e párbeszéd során kifejezésre juttatott véleményeket.

Elsőbbséget kell biztosítani a kötelezettségvállalási előirányzatok felfüggesztése tekintetében: a kifizetési előirányzatokat csak akkor helyénvaló felfüggeszteni, ha azonnali intézkedésre van szükség, valamint a szabályok jelentős be nem tartása esetén. A kifizetések felfüggesztése azon kifizetési kérelmekre alkalmazandó, amelyeket az érintett programok esetében a felfüggesztésről szóló határozat időpontja után nyújtanak be.

A Tanács egy végrehajtási jogi aktus révén a Bizottság kötelezettségvállalások felfüggesztésével kapcsolatos, (9) bekezdésben említett javaslatára határozatot fogad el.

A felfüggesztések hatályát és szintjét meghatározó részletes rendelkezéseket a III. melléklet tartalmazza.

A kötelezettségvállalások felfüggesztésére a következő plafonértékek közül az alacsonyabb vonatkozik:

a) a (9) bekezdés első albekezdése a) pontjának megfelelően túlzott hiány esetén követendő eljárás nem teljesítésének első előfordulása esetén az ESB-alapokkal kapcsolatos, a következő pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 50 %-a, továbbá a (9) bekezdés első albekezdése b) pontjának megfelelően túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében a korrekciós intézkedési terv nem teljesítésének első előfordulása, illetve a (9) bekezdés első albekezdése c) pontjának megfelelően túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás szerinti ajánlott korrekciós intézkedés nem teljesítésének esetén az ESB-alapokkal kapcsolatos, a következő pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 25 %-a. A felfüggesztés szintje a túlzott hiány esetén követendő eljárás esetében fokozatosan eléri az ESB-alapokkal kapcsolatos, a következő pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalások 100 %-át, és a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás esetén az ESB-alapokkal kapcsolatos, a következő pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 50 %-át a nem teljesítés súlyosságának megfelelően.

b) a nominális GDP legfeljebb 0,5 %-a alkalmazandó a túlzott hiány esetén követendő eljárás (9) bekezdés első albekezdésének a) pontjában foglaltak szerinti nem teljesítésének első előfordulása esetén, valamint a nominális GDP legfeljebb 0,25 %-a alkalmazandó a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében a korrekciós intézkedési terv (9) bekezdés c) pontjában foglaltak szerinti nem teljesítésének, illetve a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében a javasolt korrekciós intézkedés (9) bekezdés első albekezdése c) pontjában foglaltak szerinti nem teljesítésének első előfordulásakor. Ha a korrekciós intézkedést a (9) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontja szerint továbbra sem teljesítik, e GDP-hez viszonyított felső értéket fokozatosan növelni kell: - legfeljebb a nominális GDP 1 %-áig, ha a túlzott hiány esetén követendő eljárást a (9) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban tartósan nem teljesítik; valamint - legfeljebb a nominális GDP 0,5 %-áig, ha a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást a (9) bekezdés első albekezdésének b) vagy c) pontja szerint tartósan nem teljesítik, a nem teljesítés súlyosságának megfelelően;

c) az ESB-alapokkal kapcsolatos, a következő pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalások legfeljebb 50 %-a vagy a nominális GDP legfeljebb 0,5 %-a a (9) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak szerinti nem teljesítés első előfordulásakor. A felfüggesztés mértékének meghatározásakor, illetve annak eldöntésékor, hogy a kötelezettségvállalásokat vagy a kifizetéseket függesszék-e fel, figyelembe kell venni, hogy a programciklus melyik szakaszánál tart, különös tekintettel a támogatás felhasználására fennmaradó időre azt követően, hogy újra elosztják a felfüggesztett kötelezettségvállalásokat.

A 78-80. cikkben foglalt, a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályok sérelme nélkül a Bizottság az alábbi esetekben késedelem nélkül megszünteti a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését:

a) a túlzott hiány esetén követendő eljárást az 1467/97/EK tanácsi rendelet ( 18 ) 9. cikkével összhangban felfüggesztik, vagy a Tanács az EUMSZ 126. cikk (12) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a túlzott hiány meglétéről szóló határozatot;

b) a Tanács támogatta az 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett tagállam által benyújtott korrekciós intézkedési tervet, vagy az említett rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban felfüggesztik a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást, vagy a Tanács az említett rendelet 11. cikkével összhangban lezárta a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárást;

c) a Bizottság megállapítja, hogy az érintett tagállam meghozta a megfelelő intézkedéseket a 472/2013/EU rendelet 7. cikkében említett kiigazítási program végrehajtása érdekében, illetve az EUMSZ 136. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozatban kért intézkedéseket.

A kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetésekor a Bizottság határozatot hoz a felfüggesztett kötelezettségvállalások újraelosztásáról az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 8. cikkével összhangban.

A Tanács - a Bizottság javaslatára - határozatot hoz a kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről, amennyiben teljesülnek az első albekezdés a), b) és c) pontjában foglalt alkalmazandó feltételek.

Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot strukturális párbeszéd folytatására e cikk alkalmazásáról, különös tekintettel az első albekezdésben említett információk megküldésére.

A Bizottság a kötelezettségvállalások és kifizetések felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó javaslatot annak elfogadása után haladéktalanul megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot a javaslat megindokolására.

24. cikk

Kifizetések emelése az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállam esetében

Amennyiben 2013. december 21-ét követően egy tagállam megfelel a következő feltételek egyikének, a megemelt arány - amely nem lépheti túl a 100 %-ot - az adott tagállam 2016. június 30-ig tartó időszakra benyújtott kifizetési kérelmeire vonatkozik:

a) amennyiben az érintett tagállam kölcsönt kap az Uniótól a 407/2010/EU rendelet értelmében;

b) amennyiben az érintett tagállam azzal a feltétellel kap középtávú pénzügyi támogatást a 332/2002/EK rendelet értelmében, hogy végrehajtotta a makrogazdasági kiigazítási programot;

c) amennyiben pénzügyi támogatás áll az adott tagállam rendelkezésére feltéve, hogy végrehajtotta a 472/2013/EU rendeletben meghatározott makrogazdasági kiigazítási programot.

Amennyiben egy tagállam 2016. június 30-át követően is eleget tesz a második albekezdésben előírt feltételek valamelyikének, a megemelt társfinanszírozási arány azon naptári évet követő június 30-ig alkalmazandó a kifizetési kérelmeire, amely során a kapcsolódó pénzügyi támogatás véget ér.

Ez a bekezdés nem vonatkozik az ETE-rendelet hatálya alá tartozó programokra.

Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott uniós támogatás nem haladhatja meg:

a) a közkiadások összegét; vagy

b) az ESB-alapokból nyújtott támogatásnak az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap egyes prioritásai vagy az EMVA és ETHA egyes intézkedései szerinti azon maximális összegét, amelyet a Bizottságnak a programot jóváhagyó határozata meghatározott,

amelyek közül az alacsonyabb összeget kell figyelembe venni.

25. cikk

A tagállamok számára nyújtott technikai segítségnyújtás igazgatása

Amennyiben a tagállam 2014. január 1-jén megfelel a 24. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, az arra az évre vonatkozó kérelmet a partnerségi megállapodás benyújtásával egy időben megküldheti, amely partnerségi megállapodásnak meg kell állapítania a Bizottság kezdeményezésére végrehajtandó technikai segítségnyújtás céljára átcsoportosítandó összeget.

V. FEJEZET

Az ESB-alapoknak a COVID-19-járványra adott válaszlépések céljára történő felhasználására vonatkozó rendkívüli intézkedések

25 a. cikk

Az ESB-alapoknak a COVID-19-járványra adott válaszlépések céljára történő felhasználására irányuló rendkívüli intézkedések

A társfinanszírozási arány módosítására irányuló kérelmeket a programok módosítására vonatkozó, a 30. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell benyújtani, és csatolni kell hozzájuk a felülvizsgált programot vagy programokat. A 100 %-os társfinanszírozási arány csak akkor alkalmazandó, ha a Bizottság az utolsó időközi kifizetési kérelemnek a 135. cikk (2) bekezdésével összhangban történő benyújtása előtt jóváhagyja az operatív program megfelelő módosítását.

A 2021. július 1-jén kezdődő számviteli évre vonatkozó első kifizetési kérelem benyújtása előtt a tagállamok megküldik a 96. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett táblázatot, így megerősítve a 2020. június 30-án végződő számviteli évben a 100 %-ra történő ideiglenes emelés által érintett prioritásokra alkalmazandó társfinanszírozási arányt.

A 30. cikk (1) és (2) bekezdésétől és a 96. cikk (10) bekezdésétől eltérve, a 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazásához nem szükséges a program módosítását jóváhagyó bizottsági határozat. A tagállam a monitoringbizottság jóváhagyását követően megküldi a Bizottságnak a felülvizsgált pénzügyi táblázatokat. A 100 %-os társfinanszírozási arány csak akkor alkalmazandó, ha a pénzügyi táblázatokat a 2021. július 1-jén kezdődő és 2022. június 30-án végződő számviteli évre vonatkozó utolsó időközi kifizetési kérelem benyújtása előtt - a 135. cikk (2) bekezdésével összhangban - megküldik a Bizottságnak.

A 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazásából eredő összes kiegészítő kifizetés összege nem haladhatja meg az 5 milliárd EUR-t 2022-ben, és az 1 milliárd EUR-t 2023-ban.

A Bizottság a második albekezdésben említett megküldés előtt az érintett prioritási tengelyekre alkalmazandó társfinanszírozási arány alkalmazásával teljesíti az időközi kifizetéseket. A 135. cikk (5) bekezdésétől eltérve, a Bizottság a 2021-2022-es számviteli évre vonatkozó valamennyi utolsó időközi kifizetési kérelem kézhezvételét követően fizeti ki a 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazásából eredő kiegészítő összegeket, szükség esetén arányosan a harmadik albekezdésben meghatározott felső összeghatárok betartása érdekében.

A 139. cikk (7) bekezdésétől eltérve, a 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazásából eredő fennmaradó összegeket, amelyeket - a harmadik albekezdésben meghatározott felső összeghatárok betartása érdekében - az elszámolások elfogadását követően nem lehet kifizetni, 2024-ben vagy később kell kifizetni.

A 92. cikk (4) bekezdésében megállapított követelmények nem alkalmazandók ezen átcsoportosítások tekintetében.

Az átcsoportosítások nem érintik a 92. cikk (5) bekezdésével összhangban az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, valamint a 92. cikk (7) bekezdésével összhangban a "beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzés keretében a leginkább rászoruló személyek támogatására elkülönített forrásokat.

Az e bekezdés alapján az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap között átcsoportosított forrásokat annak az alapnak a szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelyhez a forrásokat átcsoportosítják.

A 26. cikk (1) bekezdésétől, a 27. cikk (1) bekezdésétől, a 30. cikk (1) bekezdésétől és a 30. cikk (2) bekezdésétől eltérve 2020. április 24-től nem kerül sor a programok és végrehajtásuk partnerségi megállapodással való összhangjának ellenőrzésére.

A 125. cikk (3) bekezdésének b) pontjától eltérve az ilyen műveletek a módosított program jóváhagyása előtt is kiválaszthatók az ERFA vagy az ESZA általi támogatásra.

Az 1305/2013/EU rendelettől eltérve ilyen támogatás nyújtható az EMVA-ból is, az 1305/2013/EU rendeletben említett és a pénzügyi eszközök végrehajtása szempontjából releváns intézkedések keretében. Az ilyen támogatható kiadások nem haladhatják meg a 200 000 EUR-t.

25b. cikk

Rendkívüli intézkedések az alapok felhasználására az energiaárak emelkedése által különösen érintett kkv-k, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatás és az azzal egyenértékű rendszerek támogatása céljából

Az ESZA - az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatása által kiváltott energiaválság kezeléséhez feltétlenül szükséges további rendkívüli intézkedésként -, akár megfelelő aktív intézkedések hiányában is, támogathatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat energiafogyasztási költségeik fedezésében az 1304/2013/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának iv. alpontjában említett beruházási prioritás keretében.

Az e bekezdés első albekezdésében említett célzott prioritási tengelyekhez allokált összegek nem haladhatják meg az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap összes forrásából - beleértve a "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzéshez tartozó REACT-EU-t is - a 2014-2020-as programozási időszakban az érintett tagállamhoz allokált összeg 10 %-át, a vonatkozó bizottsági végrehajtási jogi aktusokban foglaltak szerint. A 120. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdésétől eltérve a célzott prioritási tengely vagy tengelyek esetében 100 %-os társfinanszírozási arány alkalmazandó.

III. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

Az ESB-alapokra vonatkozó általános rendelkezések

26. cikk

A programok elkészítése

27. cikk

A programok tartalma

Minden program az ESB-alapok eredményes, hatékony és összehangolt végrehajtását biztosító intézkedéseket, valamint a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentését célzó intézkedéseket tartalmaz.

Minden prioritás az alapspecifikus szabályoknak megfelelően minőségi vagy mennyiségi szempontból kifejezett mutatókat és kapcsolódó célértékeket határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért előrehaladás vizsgálatára, ami a monitoring, az értékelés és a teljesítmény-felülvizsgálatnak az alapját képezi. Ezek a mutatók a következőket tartalmazzák:

a) a kihelyezett összegekre vonatkozó pénzügyi mutatók;

b) a támogatott műveletekre vonatkozó kimeneti mutatók;

c) az érintett prioritáshoz kapcsolódó eredménymutatók.

Mindegyik ESB-alap esetében az adott alapra vonatkozó szabályok közös mutatókat határoznak meg, valamint rendelkezéseket állapíthatnak meg a programspecifikus mutatók vonatkozásában.

28. cikk

Az EBB által végrehajtott, tőketartalék felszabadítását biztosító, felső határ nélküli garanciákkal és értékpapírosítással kapcsolatos közös eszközökkel foglalkozó programok tartalmára vonatkozó konkrét rendelkezések

A 27. cikktől eltérően a 39. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett célzott programok közé a következők tartoznak:

a) a 27. cikk (1) bekezdésében, valamint ugyanezen cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott elemek az 5. cikkben rögzített alapelvek vonatkozásában;

b) az e rendelet 125., 126. és 127. cikkében és az EMVA-rendelet 65. cikke (2) bekezdésében meghatározott - az érintett alap szempontjából lényeges - szervezetek azonosítása;

c) minden egyes, a 19. cikkel és a XI. melléklettel összhangban megállapított, a programra vonatkozó előzetes feltételrendszer esetében annak vizsgálata, hogy az előzetes feltételrendszer teljesült-e a partnerségi megállapodás és a program benyújtásának időpontjában, illetve az előzetes feltételrendszer teljesülésének hiányában az illetékes szervezetek és az előzetes feltételrendszer teljesítését célzó intézkedések leírása, illetve azok ütemterve a partnerségi megállapodásban benyújtott összefoglalóval összhangban.

29. cikk

A programok elfogadására vonatkozó eljárás

Az első albekezdésben említett követelménytől eltérve az európai területi együttműködési cél alá tartozó programokat a Bizottság a partnerségi megállapodás jóváhagyásáról szóló határozat elfogadása előtt is jóváhagyhatja, valamint az ESZA-rendelet 18. cikke második bekezdése a) pontja iii. alpontjában említett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre irányuló célzott operatív programokat és az e rendelet 39. cikke (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett célzott operatív programokat a Bizottság a partnerségi megállapodás benyújtása előtt is jóváhagyhatja.

30. cikk

Programok módosítása

Amennyiben egy program módosítása érinti a partnerségi megállapodásban megadott információkat, a 16. cikk (4a) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazandó.

Az ilyen átcsoportosítások nem érinthetik a korábbi éveket. Az ilyen átcsoportosításokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem jelentősek, és az ilyen átcsoportosításokhoz nem szükséges a program módosításáról szóló bizottsági határozat. Meg kell azonban felelniük minden szabályozási követelménynek, és a monitoringbizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia őket. A tagállam megküldi a Bizottságnak a felülvizsgált pénzügyi táblázatokat.

Az ilyen átcsoportosításokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem jelentősek, és az ilyen átcsoportosításokhoz nem szükséges a program módosításáról szóló bizottsági határozat. Ezen átcsoportosításoknak meg kell azonban felelniük minden szabályozási követelménynek, és a monitoringbizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia azokat. A tagállam a felülvizsgált pénzügyi táblázatokat megküldi a Bizottságnak.

31. cikk

Az EBB részvétele

II. FEJEZET

Közösségvezérelt helyi fejlesztés

32. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztés

A közösségvezérelt helyi fejlesztés:

a) konkrét szubregionális területekre összpontosít;

b) irányítása a helyi társadalmi-gazdasági érdekek köz- és magánszférabeli képviselőiből álló helyi akciócsoportok révén történik, amelyekben a döntéshozatali szinten sem a nemzeti szabályokkal összhangban meghatározott hatóságok, sem egyetlen más érdekcsoport nem rendelkezik a szavazati jogok 49 %-ot meghaladó hányadával;

c) integrált és ágazatközi, területi alapú helyi fejlesztési stratégiák révén valósul meg;

d) célja a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével kialakított, és kiterjed a helyi környezet innovatív jellemzőire, a hálózatépítésre és adott esetben az együttműködésre.

33. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák

Egy közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia legalább a következő elemeket tartalmazza:

a) a stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása;

b) a terület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése, beleértve az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzését;

c) a stratégia és célkitűzései leírása, a stratégia integrált és innovatív jellemzőinek leírása és a célkitűzések hierarchiája, beleértve a kimenetek vagy eredmények mérhető célértékeit. Az eredmények tekintetében mennyiségi és minőségi célértékek egyaránt meghatározhatók. A stratégia összhangban van valamennyi részt vevő ESB-alap releváns programjaival;

d) a stratégia kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamatának leírása;

e) egy cselekvési terv, amely bemutatja, hogyan történik a célkitűzések alapján az intézkedések meghatározása;

f) a stratégia irányítási és monitoring-intézkedéseinek leírása, amely bemutatja, hogyan képes a helyi akciócsoport végrehajtani a stratégiát, valamint az értékelésre vonatkozó konkrét intézkedések leírása;

g) a stratégia pénzügyi terve, beleértve az egyes érintett ESB-alapokból tervezett forráselosztást.

34. cikk

Helyi akciócsoportok

A tagállamok határozzák meg a helyi akciócsoportok szerepét és a vonatkozó programok végrehajtásáért felelős hatóságokat a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiát érintő valamennyi végrehajtási feladatot illetően.

A helyi akciócsoportok feladatai a következőket tartalmazzák:

a) a helyi szereplők - ideértve a potenciális kedvezményezetteket is - fejlesztési és végrehajtási kapacitásainak kiépítése, beleértve azon képességeik fejlesztését is, hogy előkészítsék és irányítsák projektjeiket;

b) olyan megkülönböztetésmentes és átlátható kiválasztási eljárás kidolgozása, amely megakadályozza az összeférhetetlenséget, biztosítja, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50 %-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják, és engedélyezi az írásbeli eljárással történő kiválasztást;

c) olyan megkülönböztetésmentes és objektív szempontok kidolgozása és jóváhagyása a műveletek kiválasztásához, amelyek e műveleteket az adott stratégiai célkitűzések és célértékek eléréséhez való hozzájárulásuk szerint rangsorolva biztosítják a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiával való összhangot;

d) pályázati felhívások vagy folyamatban lévő projektbenyújtási eljárás előkészítése és közzététele;

e) támogatási kérelmek befogadása és vizsgálata;

f) műveletek kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, továbbá - adott esetben - a jóváhagyás előtt a javaslatok benyújtása a felelős hatósághoz a támogathatóság végső ellenőrzése céljából;

g) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia és a támogatott műveletek végrehajtásának monitoringja, és az adott stratégiához kapcsolódó egyedi értékelési tevékenységek végrehajtása.

Amennyiben helyi akciócsoportok az első albekezdés a)-g) ponton kívüli olyan feladatokat látnak el, amelyek az irányító vagy az igazoló hatóság vagy a kifizető ügynökség felelősségébe tartoznak, úgy ezeket a helyi akciócsoportokat az alapspecifikus szabályoknak megfelelően közreműködő szervezetnek kell kijelölni.

35. cikk

A közösségvezérelt helyi fejlesztés ESB-alapokból történő támogatása

A közösségvezérelt helyi fejlesztésre szánt, az érintett ESB-alapokból történő támogatás kiterjed:

a) az előkészítő támogatás költségeire, amely magában foglalja a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia elkészítését és végrehajtását szolgáló kapacitásfejlesztést, képzést és hálózatépítést. Ezek a költségek kiterjedhetnek a következő egy vagy több elemre: i. képzési tevékenységek a helyi érdekeltek számára; ii. az érintett területre vonatkozó tanulmányok; iii. a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia kidolgozásával összefüggő költségek, ideértve a konzultációs költségeket, valamint az érdekelt felekkel a stratégia elkészítése céljából folytatott konzultációhoz kapcsolódó intézkedések költségeit; iv. igazgatási költségek (operatív és személyi jellegű költségek) olyan szervezet esetében, amely az előkészületi szakaszban előkészítő támogatási kérelmet nyújt be; v. kisebb kísérleti projektek részére nyújtott támogatás. Ilyen előkészítő támogatás odaítélhető függetlenül attól, hogy a támogatásban részesülő helyi akciócsoport által kidolgozott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiát a 33. cikk (3) bekezdése alapján létrehozott kiválasztási bizottság kiválasztja-e finanszírozásra.

b) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szerinti műveletek végrehajtására;

c) a helyi akciócsoport együttműködési tevékenységeinek előkészítésére és végrehajtására;

d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségekre, amelyekbe beletartoznak az operatív költségek, a személyi jellegű költségek, a képzési költségek, a PR-költségek, a pénzügyi költségek, valamint a stratégiának a 34. cikk (3) bekezdése g) pontjában említett monitoringjához és értékeléséhez kapcsolódó költségek;

e) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezésére az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia előmozdítása, valamint a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében a műveletek kidolgozása és a pályázatok előkészítése céljából.

III. FEJEZET

TERÜLETFEJLESZTÉS

36. cikk

Integrált területi beruházás

Az integrált területi beruházás keretében végrehajtott tevékenységeket az EMVA-ból vagy az ETHA-ból nyújtott pénzügyi támogatással lehet kiegészíteni.

Amennyiben egy integrált területi beruházás az EMVA-ból vagy az ETHA-ból nyújtott pénzügyi támogatással egészül ki, az érintett programban vagy programokban meg kell határozni az alapspecifikus szabályoknak megfelelően az indikatív forráselosztást és a lefedett intézkedéseket.

IV. CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

37. cikk

Pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök olyan beruházások támogatása céljából kerülnek végrehajtásra, amelyek pénzügyi szempontból várhatóan életképesek, ugyanakkor nem vonzanak elegendő mennyiségű finanszírozást a piaci forrásokból. E cím alkalmazásakor az irányító hatóságok, az alapok alapjait végreható szervezetek és a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek betartják az alkalmazandó jogot, különös tekintettel az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezésekre.

A pénzügyi eszközök támogatása előzetes vizsgálatán alapul, amely igazolt bizonyítékokkal szolgál a piaci hiányosságok vagy a nem optimális beruházási helyzetek fennállásáról, valamint az állami beruházási szükségletek becsült szintjéről és nagyságrendjéről, beleértve a támogatandó pénzügyieszköz-típusokat is. Az ilyen előzetes vizsgálat kiterjed a következőkre:

a) a piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, valamint az olyan szakpolitikai területekhez és tematikus célkitűzésekhez kapcsolódó beruházási igények vagy azon beruházási prioritások elemzése, amelyeket kezelni kell annak érdekében, hogy hozzá lehessen járulni egy prioritás vagy intézkedés keretében megállapított egyedi célkitűzések megvalósításához, és amelyeket pénzügyi eszközök révén támogatni kell. Ezen elemzés a rendelkezésre álló bevált gyakorlatok módszertanán alapul;

b) az ESB-alapokból való támogathatóságuk szempontjából vizsgált pénzügyi eszközök hozzáadott értékének, az ugyanazon piacra irányuló állami beavatkozás egyéb formáival való összeegyeztethetőségnek, a lehetséges állami támogatási vonatkozásnak, az előirányzott beavatkozás arányosságnak, valamint a piacot torzító hatásokat minimalizáló intézkedéseknek a vizsgálata;

c) a pénzügyi eszköz révén potenciálisan mozgósítható további köz- és magánszférabeli források megbecslése a végső kedvezményezett szintjéig lebontva (várható multiplikátorhatás), mindezt adott esetben kiegészítve egy arra vonatkozó értékeléssel, hogy szükség van-e - és ha igen, milyen mértékben - a 43a. cikkben említettek szerinti megkülönböztetett bánásmód alkalmazására a piacgazdasági elven működő befektetői kiegészítő források bevonása céljából, és/vagy azon mechanizmusok leírásával, amelyek révén megállapítják a megkülönböztetett bánásmód alkalmazásának a szükségességét és mértékét; ilyen mechanizmus lehet például egy versenyalapú vagy kellőképpen független értékelési eljárás;

d) hasonló eszközök példája és a múltban elvégzett előzetes tagállami vizsgálatok alapján levonható tanulságok vizsgálata, valamint e tanulságok jövőbeli hasznosítási módjainak áttekintése;

e) a javasolt beruházási stratégia bemutatása, beleértve a 38. cikk szerinti lehetséges végrehajtási intézkedések vizsgálatát, továbbá a felkínálandó pénzügyi termékek és a megcélzott végső kedvezményezettek ismertetését, valamint adott esetben az előírányzott vissza nem térítendő támogatással való együttes alkalmazást;

f) a várt eredmények részletes ismertetése, valamint annak leírása, hogy az érintett pénzügyi eszköz várhatóan miként járul hozzá a releváns prioritásban meghatározott egyedi célkitűzések eléréséhez, e hozzájárulásra vonatkozó mutatókat is ideértve;

g) az előzetes vizsgálat szükség szerinti felülvizsgálatát és aktualizálását lehetővé tevő rendelkezések azon pénzügyi eszközök végrehajtása során, amelyeket az ilyen vizsgálat alapján hajtanak végre, amennyiben az irányító hatóság a végrehajtási szakaszban úgy ítéli meg, hogy az előzetes vizsgálat már nem tükrözi pontosan a végrehajtás idején meglévő pénzügyi viszonyokat.

Az előzetes vizsgálatok során a pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan tett összegző megállapításokat és következtetéseket a vizsgálatok véglegesítésének napjától számított három hónapon belül közzé kell tenni.

Az előzetes vizsgálatot az alapspecifikus szabályokkal összhangban tájékoztatás céljából be kell nyújtani a monitoring-bizottsághoz.

A közegészségügyi válság hatékony kezelése céljából - szükség esetén átmeneti intézkedésként - a pénzügyi eszközökből működő tőke formájában is nyújtható támogatás kkv-k részére.

38. cikk

A pénzügyi eszközök végrehajtása

A 37. cikk végrehajtása során az irányító hatóságok pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak a következő pénzügyi eszközökhöz:

a) uniós szinten létrehozott, a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított pénzügyi eszközök;

b) nemzeti, regionális, nemzetközi vagy határon átnyúló szinten létrehozott, az irányító hatóság által vagy felelősségi körében irányított pénzügyi eszközök;

c) olyan pénzügyi eszközök, amelyek a 39a. cikkel összhangban ötvözik az említett hozzájárulásokat az EBB-nek az ESBA keretében kínált pénzügyi termékeivel.

Az első albekezdésben említett pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulásokra ez a rendelet vonatkozik, amennyiben arról nem rendelkeznek kifejezetten eltérően.

A második albekezdés nem érinti a pénzügyi eszközök költségvetési rendelet szerinti kialakítására és működésére irányadó szabályokat, kivéve, ha azok ellentétesek e rendelet szabályaival, amely esetben e rendelet alkalmazandó.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi eszközök esetében az irányító hatóság a következő pénzügyi eszközökhöz nyújthat pénzügyi hozzájárulást:

a) a Bizottság által meghatározott általános feltételeket teljesítő pénzügyi eszközök, e bekezdés második albekezdésének megfelelően;

b) olyan már meglévő vagy újonnan létrehozott pénzügyi eszközök, amelyeket kimondottan a releváns prioritás keretében megállapított egyedi célkitűzések elérése érdekében dolgoztak ki.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el azon általános feltételek vonatkozásában, amelyeknek az első albekezdés a) pontja szerinti pénzügyi eszközöknek meg kell felelniük. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az (1) bekezdés b) pontjában említett pénzügyi eszközök támogatása során az irányító hatóság vagy:

a) beruházhat az ESB-alapok célkitűzéseinek megfelelő új pénzügyi eszközök végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközöket végrehajtó, olyan meglévő vagy újonnan létrehozott jogalanyok - beleértve más ESB-alapokból finanszírozottakat is - tőkéjébe, amelyek végrehajtási feladatokat végeznek; az ilyen jogalanyok támogatása a 37. cikkel összhangban álló és az e rendelet célkitűzéseinek megfelelő új beruházások végrehajtásához szükséges eszközökre korlátozódik;

b) szerződés közvetlen odaítélése révén a végrehajtási feladatokkal megbízhatja: i. az EBB-t; ii. egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam részvényes; iii. a hivatásos alapon pénzügyi tevékenységet folytató jogi személyként alapított olyan köztulajdonú bankot vagy intézményt, amely teljesíti a következő feltételek mindegyikét: - nem áll fenn benne közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban, nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedési formákat, amelyek nem biztosítanak döntő befolyást az adott bank vagy intézmény felett, valamint az olyan magántőke-részesedési formákat, amelyek nem biztosítanak semmilyen befolyást az ESB-alapok által támogatott pénzügyi eszközök napi szintű irányítási döntéseit illetően; - tagállam illetékes hatósága által adott, nemzeti vagy regionális szintű közpolitikai megbízatás alapján működik, ami magában foglalja azt is, hogy a szervezet tevékenységeinek részeként vagy kizárólagos tevékenységként az ESB-alapok célkitűzéseihez hozzájáruló gazdaságfejlesztési tevékenységeket hajt végre; - tevékenységeinek részeként vagy kizárólagos tevékenységként az ESB-alapok célkitűzéseihez hozzájáruló gazdaságfejlesztési tevékenységeket hajt végre olyan régiókban, szakpolitikai területeken vagy ágazatokban, amelyek tekintetében a piaci finanszírozás jellemzően nem, vagy csak elégtelen mértékben hozzáférhető; - működése során elsősorban nem nyereségmaximalizálásra összpontosít, de biztosítja tevékenységei számára a hosszú távú fenntarthatóságot; - az alkalmazandó joggal összhangban lévő, megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy a b) pontban említett közvetlen szerződés-odaítélés ne eredményezzen közvetlen vagy közvetett előnyöket a kereskedelmi tevékenységek vonatkozásában; - az alkalmazandó jognak megfelelően független hatóság felügyelete alá tartozik;

c) a végrehajtási feladatokkal megbízhat más közjogi vagy magánjogi szerveket; vagy

d) a kizárólag kölcsönökből vagy biztosítékokból álló pénzügyi eszközök esetében közvetlenül elvégezheti a végrehajtási feladatokat. Ebben az esetben az irányító hatóság a 2. cikk 10. pontja értelmében kedvezményezettnek tekintendő.

A pénzügyi eszközzel való gazdálkodás során az e bekezdés első albekezdésének a)-d) pontjában említett szervezeteknek biztosítaniuk kell az alkalmazandó jog és a költségvetési rendelet 155. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt követelmények betartását.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amely további egyedi szabályokat állapít meg a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szerepére, felelősségére és feladataira, valamint kapcsolódó kiválasztási kritériumokra és a 37. cikkel összhangban álló pénzügyi eszközök révén nyújtható termékekre vonatkozóan. A Bizottság erről a felhatalmazáson alapuló jogi aktusról 2014. április 22-i egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Ha valamely pénzügyi eszköz felhasználására a (4) bekezdés első albekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kerül sor, a programokból a pénzügyi eszközökhöz nyújtandó hozzájárulások feltételeit a IV. melléklettel összhangban az adott pénzügyi eszköz végrehajtási struktúrájától függően a következő szinteken megkötendő finanszírozási megállapodások keretében kell megállapítani:

a) adott esetben az irányító hatóság és az alapok alapját végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői között; és

b) az irányító hatóság vagy adott esetben az alapok alapját végrehajtó szervezet, valamint a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői között.

39. cikk

Az ERFA és EMVA hozzájárulásai a kkv-k számára nyújtott és az EBB által végrehajtott, felső határ nélküli garanciákat és értékpapírosítást célzó közös pénzügyi eszközökhöz

A tagállamok az e rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszakban az ERFA-t és az EMVA-t felhasználhatják arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz, amelyekkel a Bizottság a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontja és a költségvetés rendelet 208. cikkének (4) bekezdése szerint közvetetten, az EBB közreműködésével gazdálkodik, a következő tevékenységek vonatkozásában:

a) tőketartalék felszabadítását biztosító, felső határ nélküli garanciák a támogatható kkv-k számára nyújtott új hitelfinanszírozásokkal foglalkozó pénzügyi közvetítőknek, az e rendelet 37. cikkének (4) bekezdésével összhangban;

b) az alábbiak bármelyikének az575/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet ( 22 ) 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározottak értelmében történő értékpapírosítása: i. kkv-knak és egyéb, kevesebb mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kínált meglévő hitelfinanszírozási portfóliók; ii. kkv-knak kínált új hitelfinanszírozási portfóliók.

Az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott pénzügyi hozzájárulás az ott említett portfóliók alacsonyabb és/vagy köztes besorolású értékpapírosítási ügyletrész sorozataihoz járul hozzá, amennyiben az érintett pénzügyi közvetítő a portfóliókra vonatkozóan kellő mértékű, legalább a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 23 ) és az 575/2013/EU rendeletben meghatározott kockázatmegtartási követelménynek megfelelő kockázatot vállal az érdekek megfelelő összehangolása érdekében. Az e bekezdés első albekezdésének b) pontban említett értékpapírosítás esetén a pénzügyi közvetítő az e rendelet 37. cikkének (4) bekezdése értelmében köteles a támogatható kkv-k számára új hitelfinanszírozás nyújtására.

Az e finanszírozási eszközökben részt venni kívánó valamennyi tagállamnak olyan összegű hozzájárulást kell nyújtania, amely összhangban van az adott tagállamban tevékenykedő kkv-k hitelfinanszírozási szükségleteivel, valamint a kkv-hitelfinanszírozásra irányuló becsült kereslettel, figyelembe véve a (4) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett előzetes vizsgálatot, és amely semmi esetre sem magasabb, mint a tagállamnak nyújtott ERFA- és EMVA-támogatások 7 %-a. A részt vevő tagállamok által nyújtott összes ERFA- és EMVA-hozzájárulás összege legfeljebb 8 500 000 000 EUR lehet (2011-es árakon).

Amennyiben a Bizottság az EBB-vel egyeztetve úgy ítéli meg, hogy az eszközhöz nyújtott, valamennyi részt vevő ország összes hozzájárulását magában foglaló összesített minimális hozzájárulás a (4) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett előzetes vizsgálatban meghatározott minimálisan szükséges nagyságrend figyelembevételével nem elégséges, a pénzügyi eszközt meg kell szüntetni, és a hozzájárulásokat vissza kell juttatni a tagállamok részére.

Amennyiben a tagállamok és az EBB nem tudnak megállapodni az e cikk (4) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett finanszírozási megállapodás feltételeiről, a tagállam módosíthatja a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett programot és - a tematikus koncentráció követelményével összhangban - átcsoportosíthatja a hozzájárulást más programok és prioritások számára.

Amennyiben teljesülnek a (4) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett, az érintett tagállam és az EBB között létrejött finanszírozási megállapodásban megállapított eszközhöz történő tagállami hozzájárulás megszüntetésére vonatkozó feltételek, a tagállam módosíthatja a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett programot és - a tematikus koncentráció követelményével összhangban - átcsoportosíthatja a fennmaradó hozzájárulást más programok és prioritások számára.

Amennyiben megszűnik a tagállam részvétele, a tagállam program-módosítási kérelmet nyújt be. Amennyiben a fel nem használt költségvetési kötelezettségvállalások visszavonásra kerülnek, a visszavont költségvetési kötelezettségvállalásokat az érintett tagállam számára újra rendelkezésre kell bocsátani más programok és prioritások számára - a tematikus koncentráció követelményével összhangban - való átprogramozásuk érdekében.

A (2) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulásnak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) a 37. cikk (2) bekezdésétől eltérve az EBB és a Bizottság által elvégzett előzetes uniós szintű vizsgálaton vagy - naprakészebb adatok rendelkezése állása esetén - uniós, nemzeti vagy regionális szinten elvégzett előzetes vizsgálaton kell alapulnia. A banki hitelfinanszírozásról és a kkv-król rendelkezésre álló adatforrások alapján az előzetes vizsgálatnak magában kell foglalnia többek között a kkv-k releváns szintű finanszírozási szükségletére vonatkozó elemzést, a kkv-k finanszírozási feltételeit és szükségleteit, valamint a kkv-k finanszírozási hiányát, a kkv-szektor gazdasági és pénzügyi helyzetét a releváns szinten, az összesített hozzájárulások minimálisan szükséges nagyságrendjét, az e hozzájárulások által nyújtott összes hitel becsült összegét és a hozzáadott értéket;

b) a pénzügyi hozzájárulást az egyes részt vevő tagállamoknak ERFA-hozzájárulások esetében a program különálló prioritási tengelyének részeként, illetve az ERFA és az EMVA által biztosított pénzügyi hozzájárulások esetében a 9. cikk első bekezdésének 3. pontjában rögzített tematikus célkitűzést támogató egyetlen célzott nemzeti programként kell biztosítaniuk;

c) a részt vevő tagállam és az EBB között létrejött finanszírozási megállapodásban meghatározott feltételek vonatkoznak rá, amelyek többek között a következőket foglalják magukban: i. az EBB feladatai és kötelezettségei, beleértve a díjazást is; ii. elérendő minimális tőkeáttétel a 65. cikk (2) bekezdésében megjelölt elszámolhatósági időszakon belül világosan meghatározott részcéloknál; iii. az új hitelfinanszírozás feltételei; iv. a nem támogatható tevékenységekre és a kizárási feltételekre vonatkozó rendelkezések; v. a kifizetések ütemezése; vi. a pénzügyi közvetítők szerződésszegése esetén alkalmazandó szankciók; vii. a pénzügyi közvetítők kiválasztása; viii. monitoring, jelentéstétel és ellenőrzés; ix. láthatóság; x. a megállapodás megszüntetésének feltételei. Az eszköz végrehajtása céljából az EBB szerződéses megállapodást köt a kiválasztott pénzügyi közvetítőkkel;

d) abban az esetben, ha a c) pontban említett finanszírozási megállapodás nem jön létre a b) pontban említett program elfogadását követő hat hónapon belül, a tagállamnak joga van ahhoz, hogy - a tematikus koncentráció követelményével összhangban - átcsoportosítsa a hozzájárulást más programok és prioritások számára.

A Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktus révén elfogadja az első albekezdés c) pontjában említett finanszírozási megállapodást. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Abban az esetben, ha a pénzügyi közvetítő nem éri el a (4) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett finanszírozási megállapodásban meghatározott minimális tőkeáttételt, szerződés kötelezi a részt vevő tagállam részére történő bírság kifizetésére, a finanszírozási megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően.

Sem a kibocsátott garanciákat, sem az adott értékpapírosítási ügyleteket nem érinti, ha a pénzügyi közvetítő nem éri el a finanszírozási megállapodásban meghatározott minimális tőkeáttételt.

A program zárásakor a 42. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott elszámolható kiadás a programhoz való hozzájárulásoknak a pénzügyi eszköz számára kifizetett teljes összege, amely az alábbiaknak felel meg:

a) az e cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett tevékenységek esetében a 42. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett források;

b) az e cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett tevékenységek esetében a támogatható kkv-k részére vagy javára a 65. cikk (2) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszakon belül kifizetett, az értékpapírosítási ügyletekből származó új hitelfinanszírozás teljes összege.

A 46. cikk (1) bekezdésében említett jelentés a következő kiegészítő elemeket tartalmazza:

a) a pénzügyi eszközbe a felső határ nélküli garanciákra vagy értékpapírosítási ügyletekre vonatkozóan, program, prioritás vagy intézkedés révén befizetett ERFA- és EMVA-támogatások teljes összegét;

b) az új hitelfinanszírozás 37. cikk (4) bekezdése szerinti, a támogatható kkv-k számára történő rendelkezésre bocsátásának előrehaladása.

39a. cikk

Az ESB-alapok hozzájárulása az olyan pénzügyi eszközökhöz, amelyek ötvözik az említett hozzájárulásokat az EBB-nek az Európai Stratégiai Beruházási Alappal összefüggésben kidolgozott pénzügyi termékeivel.

A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi eszközökhöz való hozzájárulás esetén az irányító hatóság a következő módok bármelyike szerint eljárhat:

a) befektethet olyan, végrehajtási feladatokat ellátó meglévő vagy újonnan létrehozott jogalanyok tőkéjébe, amelyek célja az adott ESB-alapok célkitűzéseinek megfelelő végső kedvezményezettekbe történő befektetés;

b) a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjával összhangban megbízást adhat a végrehajtási feladatok elvégzésére.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetnek vagy vagyonkezelői számlát kell nyitnia a saját nevében az irányító hatóság javára, vagy a programhoz való hozzájárulás céljából az intézményen belül külön finanszírozási egységet kell létrehoznia. Külön finanszírozási egység létrehozása esetén a programokból a pénzügyi eszközbe befektetett forrásoknak az adott intézménynél rendelkezésre álló egyéb forrásoktól való megkülönböztetése céljából elkülönített számvitelt kell alkalmazni. A vagyonkezelői számlán levő eszközöket és az ilyen külön finanszírozási egységeket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, a megfelelő prudenciális szabályok szerint kell kezelni, és azoknak megfelelő likviditással kell rendelkezniük.

E cikk alkalmazásában a pénzügyi eszköz az (EU) 2015/1017 rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelő beruházási platform vagy annak egy része is lehet, amennyiben a beruházási platform különleges célú gazdasági egység vagy kezelt számla formáját ölti.

A 38. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti hozzájárulások feltételeit a IV. melléklet szerinti finanszírozási megállapodásban kell meghatározni a következő szinteken:

a) adott esetben az irányító hatóság megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői és az alapok alapját végrehajtó szervezet között;

b) az irányító hatóság megfelelő felhatalmazással rendelkező képviselői - vagy adott esetben az alapok alapját végrehajtó szervezet - és a pénzügyi finanszírozási eszközt végrehajtó szervezet között.

40. cikk

Pénzügyi eszközök irányítása és kontrollja

Az adott tagállam joghatóságában a kijelölt hatóságoknak azonban el kell végezniük a pénzügyi eszközöket végrehajtó egyéb szervezetek szintjén az ellenőrző vizsgálatokat az e rendelet 125. cikkének (5) bekezdésével, valamint az ellenőrzéseket az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

Az EBB-nek és az olyan egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetnek, amelyben valamely tagállam részvényes, minden kifizetési kérelem tekintetében a kijelölt hatóságok rendelkezésére kell bocsátania a kontrolljelentést. A Bizottság és a kijelölt hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk továbbá a külső ellenőreik által készített éves ellenőrzési jelentést. Ezek a jelentéstételi kötelezettségek nem érintik az e rendelet 46. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett - a pénzügyi eszközök teljesítményére is kiterjedő - jelentéstételi kötelezettségeket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon az e bekezdés harmadik albekezdésében említett kontrolljelentések és éves ellenőrzési jelentések mintáira vonatkozóan.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 150. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A programok auditjáért felelős szerveknek a pénzügyi eszközökkel az adott tagállam joghatóságában gazdálkodó egyéb szervezetek szintjén és a végső kedvezményezettek szintjén el kell végezniük a műveletekre és az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozó auditokat, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.

A Bizottság az (1) bekezdésben említett szervezetek szintjén auditokat végezhet, ha úgy ítéli meg, hogy erre az azonosított kockázatok miatt szükség van a megalapozott bizonyosság megszerzéséhez.

A programok auditjáért felelős szervezetek kizárólag abban az esetben végezhetnek auditokat a végső kedvezményezettek szintjén, amennyiben egy vagy több helyzet fennáll a következők közül:

a) az irányító hatóság, illetve a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre olyan igazoló dokumentumok, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnának arra, hogy a pénzügyi eszközből ténylegesen támogatták a végső kedvezményezetteket, és hogy e támogatást az alkalmazandó joggal összhangban, az eredeti célokra használták fel;

b) bizonyítékokkal igazolható, hogy az irányító hatóság vagy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén rendelkezésre álló dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról.

E rendelet 143. cikkének (4) bekezdésétől és az 1306/2013/EU rendelet 56. cikkének második bekezdésétől eltérve a pénzügyi eszközöket magukban foglaló műveletek esetében az e rendelet 143. cikkének (2) bekezdésével vagy az 1306/2013/EU rendelet 56. cikkének első bekezdésével összhangban egyedi szabálytalanság miatt megszüntetett hozzájárulás a következő feltételek mellett újból felhasználható ugyanazon művelethez:

a) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság a végső kedvezményezett szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak az adott pénzügyi finanszírozási eszköz más végső kedvezményezettjeinek javára használható fel újból;

b) ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság az alapok alapján belüli pénzügyi közvetítő szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás csak más pénzügyi közvetítők javára használható fel újból.

Ha a hozzájárulás megszüntetését eredményező szabálytalanság az alapok alapját végrehajtó szervezet szintjén jelentkezik, vagy - amennyiben egy pénzügyi eszköz kezelése alapok alapja nélküli struktúrában történik - a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén jelentkezik, akkor a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újból ugyanazon művelethez.

Amennyiben egy rendszerszintű szabálytalanság miatt előírt pénzügyi korrekció történik, a megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újból a rendszerszintű szabálytalansággal érintett műveletekhez.

41. cikk

Pénzügyi eszközök kiadásaira vonatkozó kifizetési kérelmek

A 38. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett azon pénzügyi eszközök és a 38. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett azon pénzügyi eszközök tekintetében, amelyeket a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban hajtanak végre, szakaszolt időközi kifizetési kérelmeket kell benyújtani a pénzügyi eszköznek juttatott program-hozzájárulásra a 65. cikk (2) bekezdésében meghatározott elszámolhatósági időszak (a továbbiakban: az elszámolhatósági időszak) során a következő feltételeknek megfelelően:

a) a pénzügyi eszközhöz nyújtandó program-hozzájárulás azon összege, amelyet az elszámolhatósági időszak folyamán benyújtott időközi kifizetési kérelmek tartalmaznak, nem haladhatja meg az adott pénzügyi eszköz számára a releváns finanszírozási megállapodás keretében lekötött program-hozzájárulások teljes összegének 25 %-át, amely összeg a 42. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja értelmében az elszámolhatósági időszak folyamán várhatóan kifizetésre kerülő kiadások összegének felel meg. Az elszámolhatósági időszakon túl benyújtott, időközi kifizetési kérelmek tartalmazzák a 42. cikk szerinti elszámolható kiadások teljes összegét;

b) az első albekezdés a) pontjában említett, egyes időközi kifizetési kérelmek legfeljebb a 38. cikk (9) bekezdésében említett, a pénzügyi eszközbe várhatóan befizetett nemzeti társfinanszírozás teljes összegének 25 %-ára vonatkozó összeget tartalmazhatnak, vagy - a végső kedvezményezettek szintjén - a 42. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti kiadásokra vonatkozó összeget, az elszámolhatósági időszakon belül;

c) az elszámolhatósági időszak folyamán további időközi kifizetési kérelmek kizárólag a következő feltételek alapján nyújthatók be: i. a második időközi kifizetési kérelem esetében akkor, ha az első időközi kifizetési kérelemben feltüntetett összegnek legalább 60 %-át már elköltötték a 42. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként; ii. a harmadik és minden további időközi kifizetési kérelem esetében akkor, ha az előző időközi kifizetési kérelmekben feltüntetett összegeknek legalább 85 %-át már elköltötték a 42. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként;

d) minden olyan időközi kifizetési kérelem, amely pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kiadásokat tartalmaz, külön tartalmazza a pénzügyi eszközökhöz nyújtott program-hozzájárulások teljes összegét és a 42. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti elszámolható kiadásként kifizetett összegeket is. A végső egyenleg kifizetése iránti, egy program lezárásakor benyújtott kérelem tartalmazza a 42. cikk szerinti elszámolható kiadások teljes összegét is.

42. cikk

Elszámolható kiadás záráskor

A program zárásakor a pénzügyi eszköz elszámolható kiadása az elszámolhatósági időszakon belül a pénzügyi eszköz számára ténylegesen kifizetett, illetve garanciák esetében a pénzügyi eszköz által lekötött program-hozzájárulások teljes összege, amely a következőknek felel meg:

a) végső kedvezményezettek számára kifizetett összegek, a végső kedvezményezett szintjén nemzeti állami és magán-hozzájárulások, adott esetben többek között a 37. cikk (10) bekezdésében említett természetbeni hozzájárulások, valamint a 37. cikk (7) bekezdésében említett esetekben a végső kedvezményezettek javára teljesített kifizetések;

b) akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekre a lehetséges garancialehívások teljesítése érdekében lekötött források, amelyeket prudens előzetes kockázatértékelés alapján számítottak ki, és amelyek a végső kedvezményezettben végrehajtott új beruházások céljára nyújtott mögöttes új kölcsönök vagy más kockázati eszközök összegét fedezik;

c) az elszámolhatósági időszak után legfeljebb tíz év alatt fizetendő, pénzügyi eszközökkel együttesen alkalmazott tőkésített kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás, amelyet egy kifejezetten ebből a célból létrehozott letéti számlára fizetnek be az elszámolhatósági időszak utáni tényleges kifizetések céljára, de a végső kedvezményezettekben végrehajtott beruházások céljából nyújtott kölcsönök és más kockázati eszközök vonatkozásában az elszámolhatósági időszakon belül;

d) a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése vagy a pénzügyi eszközzel kapcsolatos irányítási díjak kifizetése.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az éves részletek tőkésítési rendszerének létrehozására vonatkozó egyedi szabályok megállapítása tekintetében, az első albekezdés (c) pontjában említett kamattámogatások és garanciadíj-támogatások számára.

A letéti számlára befizetett összegek:

a) kizárólag olyan végső kezdeményezettek számára juttatott folyamatos finanszírozásra használhatók fel, amelyek a pénzügyi eszközből az elszámolhatósági időszakon belül eredetileg olyan sajáttőke-beruházásban részesültek, amelyek egészben vagy részben még mindig fennállnak,

b) kizárólag olyan követő finanszírozásra használhatók fel, amelyeket a piaci normáknak megfelelően, piaci normák szerinti szerződéses megállapodásokkal összhangban kell teljesíteni, és arra a minimumösszegre kell korlátozni őket, amely elegendő a magánszféra általi társfinanszírozás ösztönzéséhez, ugyanakkor biztosítaniuk kell a megcélzott vállalkozások finanszírozásának folyamatosságát annak érdekében, hogy mind a közszférához, mind a magánszférabeli befektetők számára előnyösek legyenek a beruházások.

c) nem haladhatják meg az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett tőkealapú pénzügyi eszköz elszámolható kiadásainak 20 %-át, amely felső összeghatárból a pénzügyi eszközhöz az elszámolhatósági időszak alatt visszafolyó tőkeforrásokat és tőkenyereségeket le kell vonni.

A letéti számlára befizetett azon összegeket, amelyek az első albekezdésben említett időszak alatt nem kerülnek felhasználásra a végső kedvezményezettek részére teljesített beruházások formájában, a 45. cikkel összhangban kell felhasználni.

Az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban feltüntetett elszámolható kiadás összege nem haladhatja meg a következők együttes összegét:

a) az ESB-alapokból az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában kifizetett támogatások teljes összege; valamint

b) a megfelelő nemzeti társfinanszírozás összege.

Az irányítási költségek és díjak ügyviteli díjakat is tartalmazhatnak. Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét a végső kedvezményezettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

Az irányítási költségek és díjak - ideértve azokat is, amelyek a pénzügyi eszközzel kapcsolatos előkészítő munka folyamán, még a vonatkozó finanszírozási megállapodás aláírása előtt merülnek fel - a releváns finanszírozási megállapodás aláírásának napjától kezdve minősülnek elszámolhatónak.

43. cikk

Az ESB-alapokból pénzügyi eszközök számára fizetett támogatás kamata és más nyeresége

43a. cikk

A befektetőkre vonatkozó megkülönböztetett bánásmód

44. cikk

Az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő források újbóli felhasználása az elszámolhatósági időszak végéig

A 43a. cikk sérelme nélkül, az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő, a pénzügyi finanszírozási eszközök számára beruházásokból vagy garanciaszerződések keretében lekötött források felszabadítása révén visszafizetett forrásokat - ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket, a nyereséget és más jövedelmeket vagy hozamokat, például kamatokat, garanciadíjakat, osztalékokat, tőkenyereségeket és a befektetésekből eredő egyéb bevételeket is - a következő célokra kell felhasználni az e célokhoz szükséges összeg erejéig, valamint a releváns finanszírozási megállapodásokban megállapított sorrendben:

a) további beruházások ugyanazon vagy más pénzügyi finanszírozási eszközök révén egy prioritás keretében megállapított egyedi célkitűzéseknek megfelelően;

b) adott esetben, hogy fedezze az ESB-alapokból a pénzügyi eszköznek juttatott hozzájárulás névértékének negatív kamatok miatti veszteségét, ha ilyen veszteségek a pénzügyi eszközzel gazdálkodó szervezetek aktív likviditáskezelése ellenére felmerülnek;

c) adott esetben a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése és az irányítási díjak kifizetése.

45. cikk

A források újrafelhasználása az elszámolhatósági időszak végét követően

A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi eszközök számára visszafizetett források - ideértve a tőkeösszeg-visszafizetéseket, valamint az elszámolhatósági időszak végét követő legalább nyolcéves időszak során keletkezett tőkeforrásokat, nyereséget és más jövedelmet vagy hozamot -, amelyek a pénzügyi eszközök számára a közös stratégiai kerethez tarozó alapokból a 37. cikk alapján nyújtott támogatásra vezethetők vissza, a program vagy a programok céljaival összhangban kerüljenek újrafelhasználásra vagy ugyanazon pénzügyi eszköz keretében vagy - e forrásoknak a pénzügyi eszközből való kiáramlását követően - más pénzügyi eszközök keretében, mindkét esetben azzal a feltétellel, hogy egy, a piaci feltételekről készülő vizsgálat kimutatja, hogy továbbra is szükség van az adott beruházásra, illetve egyéb támogatási formák keretében.

46. cikk

A pénzügyi eszközök végrehajtásáról szóló jelentés

Az (1) bekezdésben említett külön jelentés minden egyes pénzügyi eszközre vonatkozóan a következő információkat tartalmazza:

a) azon program és azon prioritás vagy intézkedés azonosítása, amelyből az ESB-alapokból származó támogatást nyújtották;

b) a pénzügyi eszközök és a végrehajtási intézkedések leírása;

c) a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek és adott esetben az alapok alapját végrehajtó szervezetek, a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 38. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti szervezetek azonosítása;

d) a pénzügyi eszköz számára kifizetett program-hozzájárulás teljes összege prioritásonként vagy intézkedésenként;

e) a végső kedvezményezetteknek vagy a végső kedvezményezettek javára a végső kedvezményezettbe történő beruházások számára nyújtott vagy garanciaszerződésben lekötött teljes támogatási összeg, valamint a felmerült irányítási költségek vagy kifizetett irányítási díjak programonként és prioritásonként vagy intézkedésenként;

f) a pénzügyi eszköz teljesítménye, beleértve létrehozásának és a pénzügyi eszközt végrehajtó szervezetek kiválasztásának előrehaladását (beleértve az alapok alapját végrehajtó szervezetet);

g) az ESB-alapokból pénzügyi eszközök számára fizetett támogatás kamata és más nyeresége, a 43. és 44. cikkben említett beruházásokból a pénzügyi eszközök számára visszafizetett programforrások, valamint a 43a. cikk szerinti megkülönböztetett bánásmód céljára felhasznált összegek;

h) a pénzügyi eszköz általi beruházások nyomán várt multiplikátorhatás megvalósításában elért előrehaladás;

i) a tőkeberuházások értéke az előző évekhez képest;

j) a pénzügyi eszköz hozzájárulása az érintett prioritás vagy intézkedés mutatóinak eléréséhez.

Az első albekezdés h) és j) pontjában foglalt információkat elegendő a 2017-ben és a 2019-ben benyújtott éves végrehajtási jelentések mellékletében és a záró végrehajtási jelentésben feltüntetni. Az első albekezdés a)-j) pontjában említett jelentéstételi kötelezettségeket a végső kedvezményezettek szintjén nem kell alkalmazni.

V. CÍM

MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS

I. FEJEZET

Monitoring

I. szakasz

A programok monitoringja

47. cikk

Monitoring-bizottság

A tagállamnak lehetősége van arra, hogy egynél több, ESB-alapokból társfinanszírozott program vonatkozásában egyetlen monitoring-bizottságot hozzon létre.

48. cikk

A monitoring-bizottság összetétele

Az európai területi együttműködési cél alá tartozó program monitoring-bizottságának összetételéről a programban közreműködő tagállamok állapodnak meg, valamint harmadik országok, amennyiben elfogadták az együttműködési programban való közreműködésre irányuló felkérést. A monitoring-bizottságban a tagállamok és a harmadik országok vonatkozó képviselői kapnak helyet. A monitoring-bizottságban olyan európai területi együttműködési csoportosulás képviselői is helyet kaphatnak, amely a programhoz kapcsolódó tevékenységeket végez a programterületen belül.

49. cikk

A monitoring-bizottság feladatai

50. cikk

Végrehajtási jelentések

A Bizottság az éves végrehajtási jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a jelentés nem elfogadható, ennek hiányában azt elfogadhatónak kell tekinteni.

51. cikk

Éves felülvizsgálati ülés

II. szakasz

Stratégiai eredmények

52. cikk

Előrehaladási jelentés

Az előrehaladási jelentés a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza és megvizsgálja:

a) a tagállamok fejlesztési szükségleteiben a partnerségi megállapodás elfogadása óta bekövetkezett változások;

b) az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia, valamint az egyes alapokra vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésében említett küldetések megvalósításában elért előrehaladás, az ESB-alapoknak a kiválasztott tematikus célkitűzésekhez való hozzájárulása révén, és különösen a teljesítmény-keretrendszerben az egyes programokra vonatkozóan meghatározott részcélok és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatása tekintetében;

c) végrehajtották-e a partnerségi megállapodás elfogadása napján nem teljesített, a partnerségi megállapodásban foglalt, alkalmazandó előzetes feltételek teljesítése érdekében hozott intézkedéseket a meghatározott ütemtervnek megfelelően. E pont kizárólag a 2017-ben benyújtandó előrehaladási jelentésre alkalmazandó;

d) az ESB-alapok és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti és az EBB-vel történő koordinációt biztosító mechanizmusok végrehajtása;

e) a területi fejlesztés integrált megközelítésének megvalósítása, vagy az integrált megközelítések programalapú végrehajtásának összefoglalása, ideértve az együttműködés érdekében meghatározott kiemelt területek megvalósításában elért előrehaladást is;

f) adott esetben azok az intézkedések, amelyek célja megerősíteni a tagállamok hatóságainak és a kedvezményezetteknek az ESB-alapok igazgatásával és felhasználásával kapcsolatos kapacitásait;

g) a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentése vonatkozásában hozott intézkedések és elért előrehaladás;

h) az 5. cikkben említett partnerek által a partnerségi megállapodás végrehajtásában betöltött szerep;

i) az ESB-alapok végrehajtására irányuló, az 5., 7. és 8. cikkben említett horizontális elvek és szakpolitikai célkitűzések alkalmazásával összefüggésben hozott intézkedések összefoglalása.

53. cikk

A Bizottság jelentése és vita az ESB-alapokról

II. FEJEZET

Értékelés

54. cikk

Általános rendelkezések

55. cikk

Előzetes értékelés

Az előzetes értékelés felméri:

a) az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulást, tekintettel a kiválasztott tematikus célkitűzésekre és prioritásokra, és figyelembe véve a nemzeti és regionális szükségleteket és fejlesztési potenciált, valamint a korábbi programozási időszakok során levont következtetéseket;

b) a javasolt program vagy tevékenység belső koherenciáját, valamint annak kapcsolatát más releváns eszközökkel;

c) a költségvetési források elosztása és a program célkitűzései közötti összhangot;

d) a programok kiválasztott tematikus célkitűzései, prioritásai és az azoknak megfelelő célkitűzések összhangját a közös stratégiai kerettel, a partnerségi megállapodással és az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokkal, továbbá - adott esetben - nemzeti szinten a nemzeti reformprogrammal;

e) a programra vonatkozóan javasolt mutatók relevanciáját és egyértelműségét;

f) hogy a várható kimenetek miként járulnak hozzá az eredményekhez;

g) hogy a mutatók számszerűsített célértékei reálisak-e, tekintettel az ESB-alapokból előirányzott támogatásra;

h) a javasolt támogatási forma indokoltságát;

i) a program irányításához szükséges emberi erőforrások és adminisztratív kapacitás megfelelőségét;

j) a program monitoringját és az értékelések elvégzéséhez szükséges adatok gyűjtését végző eljárások alkalmasságát;

k) a teljesítmény-keretrendszerhez kiválasztott részcélok alkalmasságát;

l) a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és mindennemű hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében tervezett intézkedések megfelelőségét, különös tekintettel a fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférésre;

m) a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében tervezett intézkedések megfelelőségét;

n) a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében tervezett intézkedéseket.

56. cikk

Értékelés a programozási időszak során

57. cikk

Utólagos értékelés

VI. CÍM

TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

58. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az első albekezdésben említett intézkedések végrehajthatók közvetlenül a Bizottság által vagy közvetetten a költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban a tagállamoktól eltérő szervezetek és személyek által.

Az első albekezdésben említett intézkedések magukban foglalhatják különösen a következőket:

a) a projektek előkészítéséhez és értékeléséhez biztosított segítségnyújtás, beleértve az EBB részéről nyújtott segítséget;

b) az ESB-alapok eredményes irányításához szükséges intézmények megerősítése és az adminisztratív kapacitás kiépítése;

c) a Bizottság ESB-alapokról szóló jelentéseihez és a kohéziós jelentéshez kapcsolódó tanulmányok;

d) az ESB-alapok elemzésével, irányításával, monitoringjával, információcseréjével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedések, valamint a kontrollrendszerek és a technikai és adminisztratív segítségnyújtás végrehajtásával összefüggő intézkedések;

e) az ESB-alapok jelenlegi és jövőbeli működésére vonatkozó értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, beleértve az általános jellegűeket, amelyeket adott esetben az EBB is elvégezhet;

f) az információk terjesztésére, a hálózatépítés támogatására, a kommunikációs tevékenységek elvégzésére - különös figyelmet fordítva az ESB-alapokból nyújtott támogatással elért eredményekre és a támogatás hozzáadott értékére -, a figyelemfelhívásra és az együttműködés és a tapasztalatcsere előmozdítására irányuló intézkedések előmozdítására, ideértve a harmadik országokat is;

g) az irányítást, a monitoringot, az auditot, a kontrollt és az értékelést szolgáló számítógépes rendszerek üzembe helyezése, működtetése és egymással való összekapcsolása;

h) az értékelési módszerek javítására és az értékelési gyakorlatokra vonatkozó információcserére irányuló intézkedések;

i) kontrollal kapcsolatos intézkedések;

j) a beruházások tervezéséhez, a szükségletek felméréséhez, a pénzügyi eszközök, közös cselekvési tervek és nagyprojektek előkészítéséhez, kidolgozásához és végrehajtásához szükséges nemzeti és regionális kapacitás erősítése, beleértve az EBB-vel közös kezdeményezéseket is;

k) a jó gyakorlatok terjesztése annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok megerősítsék az 5. cikkben említett, érintett partnerek és ernyőszervezeteik kapacitását;

l) az (EU) 2017/825 rendelet értelmében finanszírozott intézkedések, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósításának elősegítése érdekében.

A Bizottság az e cikkben említett források legalább 15 %-át arra fordítja, hogy hatékonyabbá tegye a lakosság felé irányuló kommunikációt, és az eredményekre vonatkozó tudásbázis kibővítésével biztosítsa a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergiákat, különösen az adatgyűjtés és -terjesztés, illetve az értékelés és a jelentéstétel eredményességének javításával, valamint különösen azáltal, hogy kiemeli az ESB-alapok által nyújtott hozzájárulást az emberek életének javításához, és fokozza az ESB-alapokból nyújtott támogatás láthatóságát, valamint azáltal, hogy felhívja a figyelmet az ilyen támogatás eredményeire és a hozzáadott értékére. Az ESB-alapokból nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt, valamint az eredmények és a hozzáadott érték láthatóságát növelő intézkedéseket adott esetben a programok lezárása után is folytatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek továbbá hozzá kell járulniuk az uniós szakpolitikai prioritások intézményes kommunikációjához, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak.

Az e cikkben említett intézkedések céljuktól függően működési vagy igazgatási kiadásként finanszírozhatók.

59. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásával szerződés közvetlen odaítélése révén megbízhatják:

a) az EBB-t;

b) egy olyan nemzetközi pénzügyi szervezetet, amelyben valamely tagállam részvényes;

c) a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett köztulajdonú bankot vagy intézményt.

VII. CÍM

AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

Az ESB-alapokból származó támogatás

60. cikk

Társfinanszírozási arányok meghatározása

61. cikk

A befejezést követően nettó bevételt termelő műveletek

Amikor a beruházás teljes költsége nem társfinanszírozható, a nettó bevételt a beruházási költségek elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani.

A művelet potenciális nettó bevételét előre meg kell határozni az ágazatot, alágazatot vagy művelettípust irányító hatóság által a következők közül kiválasztott módszerrel:

a) a nettó bevétel százalékban meghatározott átalány formájában meghatározott százalékos arányának alkalmazása a művelethez kapcsolódó, az V. mellékletben vagy a későbbiekben említett bármely, a második, harmadik és negyedik albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott ágazatra vagy alágazatra.

aa) a nettó bevétel százalékban meghatározott átalány formájában a tagállam által meghatározott százalékos arányának alkalmazása az a) pontban nem említett ágazatra vagy alágazatra. A százalékos átalány alkalmazása előtt a felelős audithatóságnak ellenőriznie kell, hogy a százalékos átalányt múltbeli adatokon vagy objektív szempontokon alapuló, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel határozták-e meg.

b) a művelet diszkontált nettó bevételének kiszámítása a művelethez kapcsolódó ágazatnak vagy alágazatnak megfelelő referenciaidőszakot, az érintett beruházási kategória esetében rendesen elvárható nyereségességet, a "szennyező fizet" elv alkalmazását, és szükség esetén az érintett tagállam vagy régió viszonylagos fellendüléséhez kapcsolódó méltányossági megfontolásokat figyelembe véve.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az V. melléklet indokolt esetben történő módosítására, a múltbeli adatokat, a költségmegtérülés lehetőségét és adott esetben a "szennyező fizet" elvet figyelembe véve az említett mellékletben megállapított százalékban meghatározott átalányok kiigazítására.

A 149. cikkel összhangban a Bizottság jogosult felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az IKT, a KFI, valamint az energiahatékonyság területének ágazatai és alágazatai tekintetében százalékban meghatározott átalány megállapítására vonatkozóan. A Bizottság legkésőbb 2015. június 30-ig értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezekről a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról.

A Bizottság ezenkívül felhatalmazást kap arra, hogy kellően indokolt esetekben a 149. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el többek között olyan további ágazatok vagy alágazatok V. mellékletben történő feltüntetésére vonatkozóan, amelyek megfelelnek a 9. cikk első bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzéseknek, és az ESB-alapokból kapnak támogatást.

Az első albekezdés a) pontjában említett módszer alkalmazása esetén a művelet végrehajtása során és a befejezését követően termelt összes nettó bevételt figyelembe kell venni a százalékban meghatározott átalány alkalmazásakor, és az ezért később nem vonható le a művelet elszámolható kiadásaiból.

Amennyiben a harmadik és negyedik albekezdéssel összhangban, egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával egy új ágazat vagy alágazat tekintetében százalékban meghatározott átalányt állapítottak meg, az irányító hatóság választhatja az első albekezdés a) pontjában meghatározott módszer alkalmazását az érintett ágazathoz vagy alágazathoz kapcsolódó új műveletekre.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az első albekezdés b) pontjában említett módszer meghatározására vonatkozóan. Az említett módszer alkalmazása esetén a művelet végrehajtása során termelt, olyan forrásokból származó nettó bevételt, amelyeket a művelet potenciális nettó bevételének megállapításakor nem vettek figyelembe, legkésőbb a kedvezményezett által benyújtott végső kifizetési kérelemben le kell vonni a művelet elszámolható kiadásaiból.

Az (1)-(6) bekezdés a következők esetében nem alkalmazandó:

a) a kizárólag az ESZA által támogatott műveletek vagy műveletrészek;

b) olyan műveletek, amelyek esetében a teljes elszámolható költség az (1)-(6) bekezdés alkalmazását megelőzően nem haladja meg az 1 000 000 EUR-t;

c) teljes visszafizetési kötelezettség alá eső visszatérítendő támogatások és díjak;

d) technikai segítségnyújtás;

e) pénzügyi eszközökre irányuló vagy azokból származó támogatások;

f) olyan műveletek, amelyek esetében a közpénzekből nyújtott támogatás egyösszegű átalány formájában vagy átalányalapú egységköltségek formájában történik;

g) együttes cselekvési tervek alapján végrehajtott műveletek;

h) olyan műveletek, amelyek esetében a támogatási összegeket vagy arányokat az EMVA-rendelet II. melléklete vagy az ETHA-rendelet határozza meg.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjától eltérve, amennyiben egy tagállam az (5) bekezdést alkalmazza, akkor felveheti a vonatkozó prioritásba vagy intézkedésbe azokat a műveleteket, amelyeknek a teljes elszámolható költsége az (1)-(6) bekezdés alkalmazása előtt nem haladja meg az 1 000 000 EUR-t.

II. FEJEZET

Az ESB-alapokból a PPP-kre irányuló támogatások különleges szabályai

62. cikk

A PPP-k

Az ESB-alapok felhasználhatók PPP-műveletek támogatására. Az ilyen PPP-műveleteknek összhangban kell lenniük az alkalmazandó joggal, különösen az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokkal.

63. cikk

Kedvezményezettek PPP-műveletek esetén

PPP-műveletek esetén és a 2. cikk 10. pontjától eltérően a kedvezményezettek a következők lehetnek:

a) a műveletet kezdeményező közjogi intézmény, vagy

b) a művelet végrehajtására kiválasztott vagy kiválasztandó, az adott tagállam magánjogának hatálya alá eső szervezet (a továbbiakban: a magánszférabeli partner).

64. cikk

A PPP-műveletek támogatása

Olyan PPP-műveletek esetében, amelyeknél a kedvezményezett egy közjogi intézmény, a PPP-művelet során a magánszférabeli partner számára felmerült és általa megfizetett kiadásokat a 65. cikk (2) bekezdésétől eltérően úgy lehet tekinteni, mint a kedvezményezett számára felmerült és általa megfizetett kiadásokat, és azokat fel lehet tüntetni a Bizottságnak benyújtandó kifizetési kérelemben, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a) a kedvezményezett PPP-megállapodást kötött egy magánszférabeli partnerrel;

b) az irányító hatóság ellenőrizte, hogy a kedvezményezett által bejelentett kiadásokat a magánszférabeli partner kifizette, és hogy a művelet összhangban áll az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal, a programmal és a művelet támogatására vonatkozó feltételekkel.

III. FEJEZET

Kiadások elszámolhatósága és tartósság

65. cikk

Elszámolhatóság

A műveletnek az ESB-alapokból társfinanszírozható kiadásait legkésőbb a kedvezményezett által benyújtott végső kifizetési kérelemben csökkenteni kell azzal a nettó bevétellel, amelyet a művelet jóváhagyásakor nem vettek figyelembe, és amelyet a művelet csak a végrehajtása során termel közvetlenül. Ha a költségek teljes összege nem társfinanszírozható, a nettó bevételt a költségek elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani.

E bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a) technikai segítségnyújtás;

b) pénzügyi eszközök;

c) teljes visszafizetési kötelezettség alá eső visszatérítendő támogatások;

d) díjak;

e) az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó műveletek;

f) olyan műveletek, amelyek esetében a közpénzekből nyújtott támogatás egyösszegű átalány vagy az átalányalapú egységköltség formáját ölti, feltéve, hogy a nettó bevételt előzetesen figyelembe vették;

g) közös cselekvési terv keretében végrehajtott műveletek, feltéve, hogy a nettó bevételt előzetesen figyelembe vették;

h) olyan műveletek, amelyek esetében a támogatási összegeket vagy arányokat az EMVA-rendelet II. melléklete vagy az ETHA-rendelet határozza meg, azon műveletek kivételével, amelyek tekintetében az ETHA-rendelet erre a bekezdésre hivatkozik; vagy

i) olyan műveletek, amelyek esetében a teljes elszámolható költség nem haladja meg a 100 000 EUR-t.

E cikk és a 61. cikk alkalmazásában nem tekintendők bevételnek a kedvezményezett által kapott azon kifizetések, amelyek a kedvezményezett és egy harmadik fél vagy harmadik felek közötti szerződésszegés esetén felmerülő szerződéses kötbérből adódnak, vagy a kedvezményezett közbeszerzési szabályoknak megfelelően kiválasztott ajánlatának harmadik fél általi visszavonásából keletkeznek (a továbbiakban: a letét), és ezek nem vonhatók le a művelet elszámolható kiadásaiból.

Az ETHA-ra vonatkozó egyedi szabályok eltérhetnek az első albekezdéstől.

A (9) bekezdéstől eltérve a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban a válsághelyzetekre való reagálási képességet javító műveletekre fordított kiadások 2020. február 1-jétől kezdődően számolhatók el.

A (9) bekezdéstől eltérve, az Oroszországi Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívásokat kezelő műveletek kiadásai 2022. február 24-től számolhatók el.

A (6) bekezdés az ETHA-ból támogatott azon műveletekre sem alkalmazandó, amelyek az ezen agresszió által a halászati és akvakultúra-ágazatra gyakorolt következmények kezelésére irányulnak.

A 125. cikk (3) bekezdésének b) pontjától eltérve az ilyen műveletek a módosított program jóváhagyását megelőzően is kiválaszthatók az ERFA-ból, az ESZA-ból, a Kohéziós Alapból vagy az ETHA-ból nyújtandó támogatásra.

66. cikk

Támogatási formák

Az ESB-alapok vissza nem térítendő támogatások, díjak, visszatérítendő támogatás, pénzügyi eszközök, illetve a fentiek ötvözésének formájában alkalmazandók.

Visszatérítendő támogatás esetében a támogatást nyújtó szervezetnek, illetve a tagállam más illetékes hatóságának visszafizetett támogatást külön számlán, vagy külön számviteli kód feltüntetésével kell nyilvántartani, és azt újra fel kell használni ugyanarra a célra vagy a program célkitűzései szerint.

67. cikk

Vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatási formák

A vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás a következő formákban történhet:

a) ténylegesen felmerült és kifizetett, adott esetben természetbeni hozzájárulással és értékcsökkenéssel felmerült elszámolható költségek visszatérítése;

b) átalányalapú egységköltség;

c) egyösszegű átalány;

d) százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozás alkalmazása egy vagy több meghatározott költségkategóriára;

e) a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás, amelynek alapját a programok végrehajtásában elért előrehaladással vagy célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos feltételek teljesítése képezi, az (5a) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottak szerint.

Alapspecifikus szabályok korlátozhatják a bizonyos műveletek esetén alkalmazandó vissza nem térítendő támogatások vagy a visszatérítendő támogatások formáit.

Az első albekezdés e) pontjában említett formában történő finanszírozás esetében az ellenőrzést kizárólag annak vizsgálatára kell korlátozni, hogy teljesültek-e a visszatérítési feltételek.

Amennyiben százalékos átalányfinanszírozásra kerül sor, az azokba a kategóriákba tartozó költségek, amelyekre a százalékos átalányfinanszírozást alkalmazzák, az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban megtéríthetők.

Az EMVA, az ERFA és az ESZA támogatásaiból részesülő műveletek esetében, amennyiben a 68b. cikk (1) bekezdésében említett százalékos átalányfinanszírozásra kerül sor, a résztvevőknek kifizetett juttatások és illetmények e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban megtéríthetők.

Ez a bekezdés a 152. cikk (7) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozik.

Az (1) bekezdés első albekezdésének b), c) és d) pontjaiban említett összegek meghatározása a következő módok egyikén történik:

a) igazságos, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely az alábbiak bármelyikén alapul: i. statisztikai adatok, más objektív információk vagy szakértői vélemény; ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai; iii. az egyes kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;

aa) legfeljebb 100 000 EUR összegű közpénzből származó támogatás esetében eseti alapon létrehozott és az irányító hatóság által - vagy az EMVA esetében a műveletek kiválasztásáért felelős hatóság által - előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezet;

b) az uniós szakpolitikákban hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetén alkalmazott egységköltség mértékek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;

c) a teljes egészében a tagállam által finanszírozott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetén alkalmazott egységköltség mértékek, egyösszegű átalányok és százalékban meghatározott átalányok alkalmazására vonatkozó szabályoknak megfelelően;

d) e rendeletben és az alapspecifikus szabályokban meghatározott ráták,

e) az alapspecifikus szabályok szerinti összegek meghatározására irányuló egyedi módszerek.

68. cikk

Közvetett költségek százalékos átalányfinanszírozása vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások esetében

Ha valamely művelet végrehajtása közben közvetett költségek keletkeznek, ezeket százalékos átalány alapján lehet kiszámítani a következő módszerek valamelyikével:

a) az elszámolható közvetlen költségek 25 %-áig terjedő százalékos átalány, feltéve, hogy az átalányt tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel számítják ki, illetve olyan módszerrel, amelyet a teljes egészében a tagállam által finanszírozott, hasonló típusú műveletek és kedvezményezettek esetében alkalmazott vissza nem térítendő támogatási rendszerekben használnak;

b) az elszámolható közvetlen személyzeti költségek 15 %-áig terjedő százalékos átalány, ahol a tagállamnak nem kell számításokat végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására;

c) az uniós szakpolitikákban a hasonló típusú művelet és kedvezményezett esetében alkalmazott módszerek és megfelelő ráták alapján számított, az elszámolható közvetlen költségekre vonatkozó százalékos átalány.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett százalékos átalányra és az ahhoz kapcsolódó módszerekre vonatkozó rendelkezések kiegészítése érdekében.

68a. cikk

Személyzeti költségek vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás esetén

Az első albekezdés nem alkalmazandó az európai területi együttműködési cél alá tartozó programok esetében a műveletre vonatkozó részmunkaidős megbízás keretében dolgozó személyekhez kapcsolódó személyzeti költségekre.

68b. cikk

A személyzeti költségektől eltérő költségek százalékos átalányfinanszírozása

Az ESZA, az ERFA, illetve az EMVA által támogatott műveletek tekintetében a résztvevőknek fizetett juttatásokat és illetményeket a százalékos átalányban nem szereplő további elszámolható költségeknek kell tekinteni.

68c. cikk

Az Orosz Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívások kezelését célzó műveletekre vonatkozó egységköltség

Az Oroszországi Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívások kezelését célzó műveletek végrehajtása érdekében a tagállamok a kifizetési kérelmekben bejelentett kiadásokba belefoglalhatnak egy olyan egységköltséget, amely az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozattal ( 25 ) és a 2001/55/EK tanácsi irányelvvel ( 26 ) összhangban a nemzeti jog alapján átmeneti védelemben vagy egyéb megfelelő védelemben részesülő személyek alapvető szükségleteihez és támogatásához kapcsolódik. Az említett egységköltség összege heti 100 EUR minden olyan teljes vagy részleges hét után, amikor a személy az érintett tagállamban tartózkodik. Az egységköltség a személy Unióba való érkezésének időpontjától kezdődően legfeljebb összesen 26 hétig alkalmazható.

Az említett alapon kiszámított összegeket a kedvezményezetteknek fizetett közpénzekből nyújtott támogatásnak és e rendelet alkalmazásában támogatható kiadásnak kell tekinteni.

69. cikk

A vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások elszámolhatóságának egyedi szabályai

A munkálatok, javak, szolgáltatások, föld és ingatlan formájában történő természetbeni hozzájárulás, amely nem igazolható számlákkal vagy más azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal, elszámolható lehet, feltéve hogy az ESB-alapok és a program támogathatósági szabályai így rendelkeznek, és valamennyi következő feltétel teljesül:

a) a művelet számára a közpénzekből nyújtott támogatás, amely tartalmaz természetbeni hozzájárulásokat is, nem haladja meg a természetbeni hozzájárulással csökkentett teljes elszámolható kiadást a művelet végén;

b) természetbeni hozzájárulásnak tulajdonított érték nem haladja meg a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket;

c) a hozzájárulások értéke és szolgáltatása függetlenül vizsgálható és ellenőrizhető;

d) föld és ingatlan biztosítása esetén lehetőség van készpénzkifizetésre bérleti szerződés teljesítése céljából, ha annak éves nominális értéke nem haladja meg az adott tagállam fizetőeszközének egy egységét;

e) ingyenes munkavégzés formájában történő természetbeni hozzájárulás esetén a munka értékét az annak elvégzésével igazoltan eltöltött idő és az egyenértékű munka díjazása alapján kell meghatározni.

Az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett föld vagy ingatlan értékét egy szakképzett független szakértő vagy egy megfelelően felhatalmazott hivatalos szervezet igazolja, és ez az érték nem haladja meg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határt.

Az értékcsökkenéssel kapcsolatos költségek a következő feltételek teljesítése esetén minősíthetők elszámolhatónak:

a) a programra vonatkozó támogathatósági szabályok azt lehetővé teszik;

b) a kiadás összegét megfelelően alátámasztják az elszámolható költségekre vonatkozó számlákkal egyenértékű számviteli bizonylatok, amennyiben a visszatérítés a 67. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján történik;

c) a költségek kizárólag a művelet támogatásának időszakához kapcsolódnak;

d) az értékcsökkenéssel érintett eszközök beszerzéséhez nem használtak fel közpénzekből nyújtott vissza nem térítendő támogatást.

A következő költségek nem számolhatók el az ESB-alapokból és a Kohéziós Alapból valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosított 10 000 millió EUR-ból, a 92. cikk (6) bekezdésében említettek szerint:

a) hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

b) beépített és be nem épített föld vásárlása esetén az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó érték. A parlagon heverő területek és olyan, korábban ipari hasznosítású területek esetében, amelyeken épületek találhatók, ezt a korlátozást 15 %-ra kell emelni. Kivételes és kellően indokolt esetekben a környezetmegőrzést szolgáló műveletek tekintetében ez a korlátozás az említett százalékarányoknál magasabb is lehet;

c) héa, kivéve, ha a héá-ra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem levonható.

70. cikk

Műveletek földrajzi elszámolhatósága

A valamely tagállam teljes területére kiterjedő, polgároknak vagy vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos műveleteket a tagállamon belüli összes programterületen megvalósuló tevékenységnek kell tekinteni. Ilyen esetekben a kiadásokat objektív szempontok alapján arányosan kell felosztani az érintett programterületek között.

E cikk második albekezdése nem alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti programra vagy e rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében említett, nemzeti vidékfejlesztési hálózatot létrehozó és működtető egyedi programra.

Az irányító hatóság elfogadhatja, hogy egy műveletet a programterületen kívül, azonban az Unión belül hajtsanak végre, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:

a) a művelet a programterület javát szolgálja;

b) az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az EMVA-ból és az ETHA-ból a program keretében a programterületen kívül eső műveletekre allokált teljes összeg nem haladja meg a program elfogadása időpontjában az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból, az EMVA-ból és az ETHA-ból a prioritásra szánt támogatás 15 %-át;

c) a monitoringbizottság jóváhagyta az érintett műveleteket vagy az érintett műveletek típusait;

d) a programért felelős hatóságokra a műveletekkel kapcsolatosan háruló irányítási, kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket azon programért felelős hatóságok teljesítik, amelyek keretében az adott művelet támogatásban részesül, vagy ezek a hatóságok megállapodást kötnek a tevékenység végrehajtása szerinti terület hatóságaival.

Abban az esetben, ha az alapokból és az ETHA-ból finanszírozott műveletek végrehajtása e bekezdéssel összhangban a programterületen kívül történik, és hasznuk mind a programterületen kívül, mind azon belül érvényesül, az ilyen kiadásokat objektív szempontok alapján arányosan kell felosztani az érintett területek között.

Abban az esetben, ha a műveletek a 9. cikk első bekezdésének 1. pontjában foglalt tematikus célkitűzés megvalósítására irányulnak, és végrehajtásuk helye a tagállamon kívül, de az Unión belül található, csak e bekezdés első albekezdésének b) és d) pontja alkalmazandó.

Amennyiben az ERFA-ból, az ESZA-ból vagy a Kohéziós Alapból támogatásban részesülő, az Oroszországi Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívások kezelésére irányuló műveleteket a programterületen kívül, de a tagállamon belül hajtják végre, csak az első albekezdés d) pontja alkalmazandó.

71. cikk

A műveletek tartóssága

Az ESB-alapokból valamely infrastrukturális vagy termelő beruházást magában foglaló műveletre fordított támogatás akkor fizetendő vissza, ha a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől számított öt éven belül, illetve adott esetben, az állami támogatásokról szóló szabályozás szerinti időtartamon belül, a következők valamelyike történik:

a) a termelő tevékenység megszűnése vagy a programterületen kívülre való áthelyezése;

b) az infrastruktúra valamely elemében tulajdonosváltás következik be, amelynek eredményeként egy cég vagy állami szervezet jogosulatlan előnyhöz jut;

c) a természetében, célkitűzéseiben vagy végrehajtási feltételeiben olyan lényeges változás következik be, amely az eredeti célkitűzéseket veszélyezteti.

A műveletre jogosulatlanul kifizetett összegeket a tagállamnak vissza kell téríttetnie, azon időszakkal arányosan, amelynek tekintetében nem teljesültek a követelmények.

Az első albekezdésben meghatározott határidőt a tagállamok három évre csökkenthetik a kkv-k általi beruházások vagy az általuk teremtett munkahelyek fenntartása esetén.

VIII. CÍM

IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

I. FEJEZET

Irányítási és kontrollrendszerek

72. cikk

Az irányítási és kontrollrendszerek általános alapelvei

Az irányítási és kontrollrendszerek a 4. cikk (8) bekezdésével összhangban a következőkről rendelkeznek:

a) az irányításban és a kontrollban részt vevő szervezetek feladatainak leírása, valamint a feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;

b) a feladatköröknek e szervezeteken belüli és e szervezetek közötti szétválasztása elvének való megfelelése;

c) a bejelentett kiadások helytállóságát és szabályszerűségét szavatoló eljárások;

d) számítógépes rendszerek számviteli célokra, pénzügyi adatok és mutatószámok tárolására és közlésére, monitoringra és pénzügyi jelentéstételre;

e) jelentéstételi és monitoring rendszerek olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;

f) az irányítási és kontrollrendszerek működésének auditjára vonatkozó intézkedések;

g) megfelelő auditnyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;

h) a szabálytalanságok - beleértve a csalást is - megelőzése, azonosítása és kijavítása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges késedelmi kamatok visszafizettetése.

73. cikk

Megosztott irányítás alá tartozó feladatok

A megosztott irányítás elvével összhangban a tagállamok és a Bizottság az ebben a rendeletben és az alapspecifikus szabályokban meghatározott feladatköreiknek megfelelően felelősek a programok irányításáért és ellenőrzéséért.

74. cikk

A tagállamok felelőssége

II. FEJEZET

A Bizottság hatáskörei és feladatai

75. cikk

A Bizottság hatáskörei és feladatai

A Bizottság helyszíni auditok vagy ellenőrzések végzésére felhatalmazott tisztviselői vagy képviselői hozzáférnek az ESB-alapokból támogatott műveletekkel, illetve az irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos minden szükséges nyilvántartáshoz, dokumentumhoz és metaadathoz, tekintet nélkül arra, hogy azokat milyen hordozón tárolják. A tagállamok a Bizottság kérésére másolatot adnak ezekről a nyilvántartásokról, dokumentumokról és metaadatokról.

Az e cikkben leírt hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság tisztviselői és meghatalmazott képviselői nem vehetnek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Ugyanakkor ezek a tisztviselők és meghatalmazott képviselők - a tagállami bíróságok hatáskörének sérelme nélkül és az érintett jogalany alapvető jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett - hozzáférhetnek az így szerzett információkhoz.

A Bizottság az illetékes nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátja a következőket:

a) a helyszíni pénzügyi ellenőrzésről vagy műveletellenőrzésről készített ellenőrzési jelentés tervezete, az adott helyszíni pénzügyi ellenőrzés vagy műveletellenőrzés befejezésének dátumától számított három hónapon belül;

b) a végső ellenőrzési jelentés, az attól az időponttól számított három hónapon belül, hogy megkapta az illetékes nemzeti hatóság teljeskörű válaszát az érintett helyszíni pénzügyi ellenőrzésről vagy műveletellenőrzésről készített ellenőrzési jelentés tervezetéről.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett jelentéseket az ezekben a pontokban említett határidőkön belül legalább az Unió intézményei hivatalos nyelveinek egyikén rendelkezésre kell bocsátani.

Ez első albekezdés a) pontjában meghatározott határidő nem foglalja magában azt az időszakot, amely az azt követő napon kezdődik, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak a kiegészítő információkra vonatkozó kérését, és addig tart, amíg a tagállam válaszol erre a kérésre.

E bekezdés nem alkalmazandó az EMVA-ra.

IX. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, SZÁMLÁK VIZSGÁLATA ÉS ELFOGADÁSA ÉS PÉNZÜGYI KORREKCIÓK, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS VISSZAVONÁSA

I. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

76. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesítik. A teljesítménytartalékhoz kötődő költségvetési kötelezettségvállalásokat minden programban a program maradék pénzügyi keretétől elkülönítve kell megtenni.

A Bizottság programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése szerinti finanszírozási határozatot, és - az érintett tagállam értesítése után - az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.

Minden egyes program esetében az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások teljesítésére az adott program Bizottság általi elfogadását követően kerül sor.

A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti az e cikk második bekezdésében említett határozat alapján, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a költségvetési rendelet 16. cikke vonatkozik.

A teljesítmény-keretrendszernek a 22. cikkel összhangban történő alkalmazását követően, amennyiben a prioritások nem teljesültek a célértékek szerint, a Bizottság szükség esetén visszavonja az érintett programokra a teljesítménytartalék részeként előirányzott megfelelő kötelezettségvállalásokat, és ismét azon programok rendelkezésére bocsátja, amelyek vonatkozásában az előirányzat összege a Bizottság által a 22. cikk (5) bekezdése értelmében jóváhagyott módosítás eredményeként megemelkedik.

77. cikk

A kifizetések általános szabályai

78. cikk

Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetés kiszámításának közös szabályai

Az alapspecifikus szabályok meghatározzák az időközi kifizetésként, valamint végsőegyenleg-kifizetésként megtérítendő összegek kiszámításának szabályait. Ez az összeg az elszámolható kiadásra vonatkozó konkrét társfinanszírozási rátától függ.

79. cikk

Kifizetési kérelmek

80. cikk

Az euro használata

A tagállamok által benyújtott programokban megállapított összegeket, az előre jelzett kiadásokat, a költségnyilatkozatokat, a kifizetési kérelmeket, az elszámolásokat, valamint az éves végrehajtási jelentésekben és a záró végrehajtási jelentésekben említett kiadásokat euróban kell megadni.

81. cikk

A kezdeti előfinanszírozás kifizetése

82. cikk

A kezdeti előfinanszírozás elszámolása

A kezdeti előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb a program lezárásakor teljes egészében kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.

83. cikk

A fizetési határidő megszakítása

Valamely időközi kifizetési kérelem fizetési határidejét a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet szerinti felhatalmazás révén legfeljebb hat hónapra megszakíthatja a következő esetekben:

a) valamely nemzeti vagy uniós auditszervezet által nyújtott információk alapján az irányítási és kontrollrendszerek működésének súlyos hiányosságaira utaló egyértelmű bizonyítékok léteznek;

b) a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan információ jut e tisztviselő tudomására, amely szerint egy kifizetési kérelemben szereplő kiadás súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik;

c) a költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésében előírt dokumentumok valamelyikét nem nyújtották be.

A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak további három hónappal történő meghosszabbításához.

Az ETHA-ra vonatkozó szabályok a fizetési határidő megszakítása tekintetében egyedi indokokat állapíthatnak meg olyan esetekben, amikor egy tagállam nem teljesíti a közös halászati politika keretében fennálló kötelezettségeit; ezen indokoknak arányosnak kell lenniük, figyelemmel a nem teljesítés jellegére, súlyosságára, időtartamára és ismétlődésére.

II. FEJEZET

A számlák vizsgálata és elfogadása

84. cikk

A számlák Bizottság általi vizsgálatának és elfogadásának határideje

A számviteli időszak végét követő év május 31-ig a Bizottság a költségvetési rendelet 63. cikkének (8) bekezdésével összhangban alkalmazza a számlák vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárásokat, és tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy elfogadja-e, hogy a számlák teljesek, pontosak és megfelelnek a valóságnak az alapspecifikus szabályok szerint.

III. FEJEZET

Pénzügyi korrekciók

85. cikk

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

A vonatkozó jog megsértése kizárólag a Bizottságnak bejelentett kiadásokat illetően és abban az esetben vezet pénzügyi korrekcióhoz, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) a jogsértés befolyásolta a felelős szervezet által egy műveletnek az ESB-alapokból történő támogatásra történő kiválasztását, vagy az olyan esetekben, amikor a jogsértés jellege miatt nem lehet megállapítani ezt a hatást, de jelentős a kockázata annak, hogy a jogsértés ilyen hatással járt;

b) a jogsértés befolyásolta az uniós költségvetésből visszatérítendőnek ítélt kiadás összegét, vagy az olyan esetekben, amikor a jogsértés jellege miatt nem lehet számszerűsíteni annak pénzügyi hatását, de jelentős a kockázata annak, hogy a jogsértés ilyen hatással járt.

IV. FEJEZET

Kötelezettségvállalás visszavonása

86. cikk

Elvek

87. cikk

Kivétel a kötelezettségvállalás visszavonása alól

A kötelezettségvállalás visszavonása által érintett összegből a költségvetési kötelezettségvállalás a következőkre vonatkozó részével egyenértékű összegek kerülnek levonásra:

a) a műveleteket valamely közigazgatási jogorvoslati eljárás vagy felfüggesztő hatályú közigazgatási fellebbezés miatt függesztették fel; vagy

b) a program egészének vagy egy részének a végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani.

Az első albekezdés b) pontja szerint vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságok igazolják a vis maior által a program egészének vagy egy részének a végrehajtását érintő közvetlen következményeket.

Az első albekezdés a) és a b) pont alkalmazásában a levonást egy alkalommal lehet kérni, abban az esetben, ha a felfüggesztés vagy a vis maior legfeljebb egy évig tartott, illetve több annyi alkalommal került rá sor, amely megfelel a vis maior időtartamának, vagy a művelet végrehajtását felfüggesztő bírósági vagy közigazgatási határozat dátuma és a jogerős közigazgatási határozat dátuma között eltelt évek számának.

88. cikk

Eljárás

HARMADIK RÉSZ

AZ ERFA-RA, AZ ESZA-RA ÉS A KOHÉZIÓS ALAPRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS PÉNZÜGYI KERET

I. FEJEZET

A támogatás küldetése, céljai és földrajzi hatóköre

89. cikk

Küldetés és célok

Az alapok által támogatott tevékenységek hozzájárulnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiának megvalósításához is.

Az (1) bekezdésben említett küldetéshez történő hozzájárulás érdekében a következő célokat kell követni:

a) az alapokból támogatandó beruházások a növekedésbe és munkahelyteremtésbe a tagállamokban és régiókban; valamint

b) az ERFA-ból támogatandó európai területi együttműködés.

90. cikk

Növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások

A beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés forrásait a következő három NUTS 2. szintű régiókategória között osztják el:

a) kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-át;

b) átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75 %-a és 90 %-a között van;

c) fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 90 %-át.

A régióknak a három régiókategória valamelyikébe történő besorolását az alapján kell meghatározni, hogy az egyes régiók vásárlóerő-paritáson mért és a 2007-2009 közötti időszak uniós értékei alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GDP-hez.

Azok a tagállamok, amelyek 2013-ban finanszírozásra jogosultak a Kohéziós Alapból, de a névleges egy főre jutó GNI-jük meghaladja az EU-27 első albekezdés szerint számított átlagos egy főre jutó GNI-jének 90 %-át, átmeneti és egyedi alapon kapnak támogatást a Kohéziós Alapból.

II. FEJEZET

Pénzügyi keret

91. cikk

A gazdasági, társadalmi és a területi kohéziót szolgáló források

92. cikk

A növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások és az európai területi együttműködés számára biztosított források

A beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe célkitűzés számára biztosított források a globális források összegének 96,09 %-át teszik ki (azaz összesen 317 073 545 392 EUR-t), és az alábbiak szerint kerülnek elosztásra:

a) 51,52 % (azaz összesen 163 359 380 738 EUR) a kevésbé fejlett régiók számára;

b) 10,82 % (azaz összesen 34 319 221 039 EUR) az átmeneti régiók számára;

c) 16,33 % (azaz összesen 51 773 321 432 EUR) a fejlettebb régiók számára;

d) 20,89 % (azaz összesen 66 236 030 665 EUR) a Kohéziós Alapból támogatott tagállamok számára;

e) 0,44 % (azaz összesen 1 385 591 518 EUR) kiegészítő támogatás az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók, valamint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt 6. jegyzőkönyv 2. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő, NUTS 2. szintű régiók számára.

Azok a tagállamok, amelyek az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített összeg kiegészítő forrásaiból részesülnek, e kiegészítő források legfeljebb 50 %-ának az ESZA-hoz való átcsoportosítását kérelmezhetik annak érdekében, hogy létrehozzák az ESZA-rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében előírt kapcsolódó célzott ESZA-beruházást. Ezt az átcsoportosítást az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített összeg megemelésére jogosult régiók osztályozásának megfelelő, vonatkozó régiókategóriák számára kell teljesíteni. A tagállamok az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti programmódosítási kérelmekben kérhetik az átcsoportosítást. A korábbi évekre elkülönített források nem csoportosíthatók át.

E bekezdés második albekezdését az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára 2019-ben és 2020-ban elkülönített összeg minden kiegészítő forrására alkalmazni kell.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus révén határozatot fogad el az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából átcsoportosítandó összeg megállapításáról, amely összeget a teljes időszakra arányosan kell meghatározni. Az egyes tagállamoknak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatását ennek megfelelően csökkenteni kell.

Az első albekezdésben említett, a Kohéziós Alapból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2014. költségvetési évtől kezdődően.

A Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosított, az első albekezdésben említett összeget - amelyet kizárólag a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamokban lehet felhasználni - olyan egyedi pályázati felhívások révén hajtják végre, amelyeket a törzshálózat megvalósítására irányuló projektek, illetve az 1316/2013/EU rendelet I. mellékletének I. részében meghatározott projektek és horizontális tevékenységek céljából indítottak.

Az 1316/2013/EU rendelet értelmében a közlekedési ágazatra alkalmazandó szabályok vonatkoznak a negyedik albekezdésben említett egyedi pályázati felhívásokra. 2016. december 31-ig a finanszírozásra jogosult projektek kiválasztása során tiszteletben kell tartani a Kohéziós Alap szerinti nemzeti támogatásokat. 2017. január 1-jétől kezdődően azon Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz átcsoportosított forrásokat, amelyeket nem kötöttek le egy adott közlekedési infrastrukturális projekthez, a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult valamennyi tagállam számára hozzáférhetővé kell tenni közlekedési infrastrukturális projektek az 1316/2013/EU rendelet szerinti finanszírozására.

A Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult, és a kellően előrehaladt és/vagy megfelelő minőségű és elegendő uniós hozzáadott értéket képviselő projektek kidolgozása során nehézségekkel küzdő tagállamok Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében történő támogatása érdekében különös figyelmet kell fordítani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretébe tartozó, az 1316/2013/EU rendelet I. mellékletének I. részében felsorolt projektek kidolgozásával és végrehajtásával foglalkozó közigazgatási szervek és állami szolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának megerősítését célzó programtámogató tevékenységekre. A Bizottság további pályázati felhívásokat tehet közzé, hogy a Kohéziós Alapból történő támogatásra jogosult tagállamokban biztosítsa az átcsoportosított források lehető legnagyobb mértékű felhasználását.

A Bizottság határozatot fogad el az egész időszakra vonatkozóan kiszámított, az egyes tagállamok strukturális alapokból származó támogatásából a leginkább rászoruló személyek számára átcsoportosítandó összeg megállapításáról. Az egyes tagállamok strukturális alapokból származó támogatásait ennek megfelelően a régió kategóriája szerint arányos módon csökkenteni kell.

Az első albekezdésben említett, a strukturális alapokból származó támogatásnak megfelelő éves előirányzatokat a leginkább rászoruló személyeket támogató eszköz megfelelő költségvetési soraiba kell átvezetni a 2014. költségvetési évben.

92a. cikk

REACT-EU források

Az (EU) 2020/2094 ( 27 ) tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedések végrehajtása a strukturális alapok keretében, 2018. évi árakon legfeljebb 47 500 000 000 EUR összegben az említett rendelet 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említetteknek megfelelően történik, az említett rendelet 3. cikke (3), (4), (7) és (9) bekezdésére is figyelemmel.

Ezek a 2021-re és 2022-re szóló, az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó kiegészítő források a Covid19-világjárvány okozta válság és társadalmi következményei elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogatják (a továbbiakban: a REACT-EU források).

Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint a REACT-EU források a költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában külső címzett bevételnek minősülnek.

92b. cikk

A REACT-EU forrásokra vonatkozó végrehajtási rendelkezések

A tagállamok a 94. cikktől eltérve a REACT-EU forrásaik egy részét közösen elkülönítik az európai területi együttműködési célkitűzés keretében olyan határokon átnyúló együttműködési programok számára, amelyben részt vesznek, ha megállapodnak abban, hogy az ilyen allokációk megfelelnek nemzeti prioritásaiknak.

A REACT-EU forrásokat az e cikk (6) bekezdése szerinti technikai segítségnyújtás végrehajtására és az e cikk (9) bekezdésének első albekezdésében említett tematikus célkitűzést végrehajtó műveletekre kell fordítani.

A REACT-EU forrásokat a 91. cikkben meghatározott globális forrásokon felül a 2021. és 2022. évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások tekintetében a következők szerint kell rendelkezésre bocsátani:

- 2021: 37 500 000 000 EUR,

- 2022: 10 000 000 000 EUR.

A REACT-EU forrásokból 2018-as árakon 18 000 000 EUR összegig igazgatási kiadások is támogathatók.

A REACT-EU forrásokból támogatandó műveletek 2023 végéig választhatók ki támogatásra. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, a Méltányos Átállást Támogató Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló rendeletben foglalt, a szakaszolt megvalósításra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a REACT-EU források által támogatott műveletekre.

A 76. cikk második bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalás 2021-re és 2022-re vonatkozóan az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett időpontban vagy azt követően lép hatályba.

A 76. cikk harmadik és negyedik bekezdése a REACT-EU forrásokra nem alkalmazandó.

A költségvetési rendelet 14. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az e rendelet II. része IX. címének IV. fejezetében és a 136. cikkében foglalt kötelezettségvállalás-visszavonási szabályokat kell alkalmazni a REACT-EU forrásokon alapuló költségvetési kötelezettségvállalásokra. A költségvetési rendelet 12. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve a REACT-EU források nem használhatók fel egy következő programra vagy intézkedésre.

Az e rendelet 86. cikkének (2) bekezdésétől és 136. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a REACT-EU forrásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat a programok zárása esetén követendő szabályokkal összhangban kell visszavonni.

Az ERFA és az ESZA keretében programozásra rendelkezésre álló REACT-EU forrásokat minden tagállam a partnerség elvével összhangban a helyi és regionális hatóságok, valamint a civil társadalmat és a szociális partnereket képviselő érintett szervezetek bevonásával operatív vagy határokon átnyúló együttműködésre irányuló programokhoz különíti el.

A Covid19-világjárvány okozta válság által rendkívül erősen sújtott személyek helyzetének kezelése érdekében a 92. cikk (7) bekezdésétől eltérve a REACT-EU források egy része felhasználható - ha az érintett tagállam ezt megfelelőnek tekinti - a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (a továbbiakban: a FEAD) keretében nyújtott támogatás növelésére. A REACT-EU források egy része emellett felhasználható az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatásának növelésére is. A növelés mindkét esetben az ERFA-nak és az ESZA-nak történő allokáció előtt vagy azzal egyidejűleg javasolható.

Eredeti allokációjukat követően a REACT-EU források - az operatív program módosítása céljából a 30. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott tagállami kérelemre - átcsoportosíthatók az ERFA és az ESZA között, tekintet nélkül a 92. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett százalékarányokra, fenntartva az ESZA uniós szintű általános operatív erejét. Ezen albekezdés nem alkalmazandó az európai területi együttműködési célkitűzés keretében a határokon átnyúló együttműködési programokra elkülönített ERFA-forrásokra.

A 30. cikk (5) bekezdése nem alkalmazandó a REACT-EU forrásokra. Az említett források nem számítandók bele az említett bekezdésben meghatározott felső határok kiszámításának alapjába.

A költségvetési rendelet 30. cikke (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában az előirányzatok ugyanazon célkitűzés érdekében történő felhasználására vonatkozó feltétel az ilyen átcsoportosítások esetében nem alkalmazandó. Ilyen átcsoportosítások csak a folyó évre vagy a pénzügyi tervben szereplő következő évekre alkalmazhatók.

Az e rendelet 92. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelmények nem alkalmazandók az eredeti allokációra és a REACT-EU források későbbi átcsoportosításaira.

A REACT-EU forrásokat annak az alapnak a szabályaival összhangban kell felhasználni, amelyhez azokat elkülönítették vagy átcsoportosították.

Technikai segítségnyújtásra az európai területi együttműködési célkitűzés keretében a határokon átnyúló együttműködési programra az (1) bekezdés második albekezdése szerint elkülönített kiegészítő ERFA-források legfeljebb 6%-a fordítható.

Az első albekezdésben meghatározott kezdeti előfinanszírozáson felül a Bizottság 2022-ben a 2021-es évre programokra elkülönített REACT-EU források 4 %-át fizeti ki kiegészítő kezdeti előfinanszírozásként. Azon tagállamok programjai esetében, amelyekben 2022. február 24. és 2022. március 23. között az Ukrajnából érkező személyek aránya meghaladta nemzeti népességük 1 %-át, az említett százalékos arányt 34 %-ra kell növelni.

Az 50. cikk (1) bekezdésében és a 111. cikkben előírt záró végrehajtási jelentés benyújtásakor a tagállamok jelentést tesznek az e bekezdés második albekezdésében biztosított kiegészítő kezdeti előfinanszírozásnak az Orosz Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívások kezelésére történő felhasználásáról, valamint az említett kiegészítő kezdeti előfinanszírozásnak a gazdaság helyreállításához való hozzájárulásáról.

A 134. cikk (2) bekezdésének a 2021., 2022. és 2023. évi éves előfinanszírozásra történő alkalmazása céljából, az operatív programhoz az alapokból a teljes programozási időszakra nyújtott támogatás összege a REACT-EU forrásokat is magában foglalja.

Amennyiben az operatív programot jóváhagyó bizottsági határozatot vagy az operatív program 2021-re REACT-EU forrásokat megállapító módosítását 2021. december 31. után fogadták el és a kapcsolódó előfinanszírozást nem fizették ki, az e bekezdés első és második albekezdésében említett kezdeti előfinanszírozás összegét 2022-ben kell kifizetni.

Az e bekezdés első és második albekezdésében említett kezdeti előfinanszírozásként kifizetett összeg legkésőbb az operatív program zárásakor teljes egészében kivezetésre kerül a Bizottság számláiból.

A REACT-EU forrásokat a tagállamok a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében folyó meglévő operatív programon vagy programokon, vagy az európai területi együttműködés célkitűzés keretében folyó, határokon átnyúló együttműködésre irányuló programon vagy programokon belül egy vagy több különálló prioritási tengelyhez, vagy az e cikk (10) bekezdésében említett, a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében folytatandó új operatív programhoz vagy programokhoz különíthetik el. A 26. cikk (1) bekezdésétől eltérve a program a 2022. december 31-ig tartó időszakra vonatkozik, e cikk (4) bekezdésére is figyelemmel.

Az ERFA esetében a REACT-EU forrásokat elsősorban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékekbe és szolgáltatásokba, illetve a szociális infrastruktúrába történő beruházások támogatására, a magas munkahelyteremtő potenciállal rendelkező ágazatokba történő kkv-beruházásokhoz működőtőke- vagy beruházási támogatás formájában nyújtandó támogatásra, a digitális és zöld gazdaságra való átálláshoz hozzájáruló beruházások támogatására, a polgároknak alapvető szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrákba történő beruházások támogatására, valamint a Covid19-válság által leginkább érintett ágazatoktól legjobban függő régiókban bevezetendő gazdaságtámogató intézkedések támogatására kell fordítani.

Az ESZA esetében a REACT-EU forrásokat elsősorban a munkaerőpiachoz való hozzáférés támogatására kell felhasználni, fenntartva a munkavállalók és az önfoglalkoztatók álláshelyeit, ideértve a csökkentett munkaidős foglalkoztatást még akkor is, ha az nem párosul aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel, kivéve ha a nemzeti jog előír ilyen intézkedéseket. A REACT-EU források támogatják a munkahelyteremtést és a minőségi foglalkoztatást, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők esetében, és a megerősített ifjúsági garanciaeszközzel összhangban kiterjesztik a fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedéseket. Az oktatásba, a képzésbe és a készségfejlesztésbe történő beruházásokat a zöld és digitális kettős átállásra törekedve kell irányítani.

A REACT-EU források olyan szociális rendszereket is támogatnak, amelyek hozzájárulnak a társadalmi befogadásra, a megkülönböztetésmentességre és a szegénység felszámolására irányuló intézkedésekhez, különös figyelmet fordítva a gyermekszegénységre, és javítják az általános érdekű, többek között a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékossággal élő személyekre, az etnikai kisebbségek tagjaira és a hajléktalanokra is kiterjedő szociális szolgáltatások egyenlő elérhetőségét.

Az e bekezdés első albekezdésében említett tematikus célkitűzés kizárólag a REACT-EU források programozására áll rendelkezésre. Az e rendelet 96. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjától, valamint az (EU) 1299/2013 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az nem kombinálható más beruházási prioritásokkal.

Az e bekezdés első albekezdésében említett tematikus célkitűzés képezi az ERFA-ból és az ESZA-ból származó REACT-EU források programozásának és végrehajtásának az egyetlen beruházási prioritását is.

Ha egy meglévő operatív programon belül egy vagy több, az e bekezdés első albekezdésében említett tematikus célkitűzésnek megfelelő külön prioritási tengelyt hoznak létre, az e rendelet 96. cikke (2) bekezdése b) pontjának v. és vii. alpontjában, valamint az (EU) 1299/2013 rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának v. és vi. alpontjában felsorolt elemeket nem szükséges belefoglalni a felülvizsgált operatív programban szereplő prioritási tengely ismertetésébe.

Az e rendelet 96. cikke (2) bekezdésének d) pontjában, valamint az (EU) 1299/2013 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott felülvizsgált pénzügyi terv megállapítja a REACT-EU források 2021. és adott esetben 2022. évi elosztását, de nem határozza meg a teljesítménytartalékra vonatkozó összegeket, és nem tartalmaz régiókategóriánkénti bontást.

E rendelet 30. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a tagállamoknak megfelelően indokolniuk kell a programok módosítására irányuló kérelmüket, és abban ismertetniük kell, hogy a program módosításai várhatóan milyen hatást gyakorolnak a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei elhárításának előmozdítására és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére. E kérelmekhez csatolni kell a felülvizsgált programot.

Ilyen új operatív program létrehozásakor a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontjától eltérve az indoklásnak ismertetnie kell, hogy az operatív program várhatóan milyen hatást gyakorol a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei elhárításának előmozdítására és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítésére.

Ilyen új operatív program létrehozásakor a tagállamok a 96. cikk (5) bekezdése a) pontjának alkalmazásában kizárólag az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból támogatott, folyamatban lévő operatív programok keretében már kijelölt hatóságokat nevezhetik meg.

A 96. cikk (2) bekezdése első albekezdése b) pontjának v. és vii. alpontjában, (4) bekezdésében, (6) bekezdése b) és c) pontjában, valamint (7) bekezdésében meghatározott elemek nem szükségesek az ilyen új operatív programok esetében. A 96. cikk (3) bekezdésében meghatározott elemekre csak akkor van szükség, ha az annak megfelelő támogatást nyújtják.

A 29. cikk (3) és (4) bekezdésétől, valamint a 30. cikk (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a célzott új operatív programokat vagy a meglévő programok módosításait azok tagállam általi benyújtását követően 15 munkanapon belül jóváhagyja.

Az 56. cikk (3) bekezdésétől és a 114. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamoknak 2024. december 31-ig legalább egy, a REACT-EU források felhasználására vonatkozó értékelés elkészítéséről gondoskodniuk kell, melyben értékelik a REACT-EU források eredményességét, hatékonyságát és hatását, adott esetben inkluzív és megkülönböztetésmentes jellegét, többek között nemi szempontból is, valamint azt, hogy azok miként járultak hozzá az e cikk (9) bekezdésének első albekezdésében említett tematikus célkitűzéshez.

A REACT-EU forrásokra a következő rendelkezések nem vonatkoznak:

a) a tematikus koncentráció követelményei, az e rendeletben vagy az alapspecifikus szabályokban a fenntartható városfejlesztésre megállapított küszöbértékeket is beleértve, a 18. cikktől eltérve;

b) előzetes feltételrendszerek, a 19. cikktől és az alapspecifikus szabályoktól eltérve;

c) a teljesítménytartalékra vonatkozó követelmények a 20. cikktől eltérve, és az teljesítmény-keretrendszer alkalmazása a 22. cikktől eltérve;

d) a 65. cikk (6) bekezdése azon műveletek esetében, amelyek 2020. február 1-jétől kezdődtek, és a Covid19-világjárvány okozta válság és társadalmi következményei elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogatják az e cikk (9) bekezdésének első albekezdésében említett tematikus célkitűzés keretében;

e) a kommunikációs stratégia kidolgozására vonatkozó követelmények, a 116. cikktől és a 115. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve.

Az (EU) 1299/2013/EU rendelet 12. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményektől eltérve az európai területi együttműködési célkitűzés keretében a REACT-EU forrásokból támogatott műveletek esetében a kedvezményezettek legalább két területen történő együttműködése elegendő.

A tagállamok és az irányító hatóságok egyértelművé teszik a polgárok számára, hogy a szóban forgó művelet finanszírozása a Covid19-világjárványra adott uniós válasz részeként történik, valamint biztosítják a teljes átláthatóságot, adott esetben a közösségi média felhasználásával.

Ha a műveletek a REACT-EU forrásokból részesülnek pénzügyi támogatásban, a XII. melléklet 2.2. pontjában szereplő "alap", "alapok" vagy "ESB-alapok" hivatkozásokat ki kell egészíteni " a finanszírozás a Covid19-világjárványra adott uniós válasz részeként történik" hivatkozással.

93. cikk

A források régiókategóriák közötti átcsoportosításának tilalma

94. cikk

A források célkitűzési közötti átcsoportosításának tilalma

95. cikk

Addicionalitás

E rendelet és a X. melléklet alkalmazásában a következő meghatározások alkalmazandók:

1.

"bruttó állóeszköz-felhalmozás" : az összes rezidens termelő által egy adott időszak során beszerzett, értékesített eszközökkel csökkentett, a termelők vagy intézményi egységek termelő tevékenysége révén nem saját termelésű eszközökben realizált, értéknövekedéssel megnövelt állóeszköz, a 2223/96/EK ( 28 ) tanácsi rendeletben meghatározottak szerint;

2.

"állóeszköz" : termelő folyamatok eredményeképpen létrehozott tárgyi eszközök és immateriális javak összessége, amelyeket egy évnél hosszabb időn át termelő folyamatok során ismételten vagy folyamatosan felhasználnak;

3.

"államháztartás" : az összes intézményi egység, amelyek a politikai feladataik elvégzésén és gazdasági szabályozó szerepük ellátásán túlmenően elsősorban nem piaci szolgáltatásokat (esetleg termékeket) állítanak elő egyéni vagy közösségi fogyasztásra, és jövedelmet és vagyont újra elosztanak;

4.

"közkiadás vagy egyenértékű strukturális kiadás" : az államháztartás bruttó állóeszköz-felhalmozása.

Az első albekezdésben említett referenciaszint meghatározásakor a Bizottság és a tagállamok figyelembe veszik az olyan általános makrogazdasági feltételeket és egyedi vagy különleges körülményeket, mint például a privatizáció, a tagállami közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások kivételes szintje egy tagállamban a 2007-2013-as programozási időszakban és a közszféra beruházásait jellemző egyéb mutatók alakulása. Figyelembe veszik az alapokból juttatott nemzeti összegekben történt változásokat is a 2007-2013 közötti időszakhoz képest.

Azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók a teljes lakosság legalább 65 %-át lefedik, a vizsgálatot nemzeti szinten végzik el.

Azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók a teljes lakosság több mint 15 %-át és kevesebb mint 65 %-át fedik le, a vizsgálatot nemzeti és regionális szinten végzik el. Ennek érdekében ezek a tagállamok információt szolgáltatnak a Bizottságnak a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók kiadásairól a vizsgálati eljárás valamennyi szakaszában.

Az addicionalitás vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a X. melléklet 2. pontja tartalmazza.

II. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

Az alapspecifikus általános rendelkezések

96. cikk

A beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésre irányuló operatív programok tartalma, elfogadása és módosítása

Az operatív program prioritási tengelyekből áll. A prioritási tengely a Kohéziós Alap kivételével egy alapra és egy régiókategóriára vonatkozik, valamint az 59. cikk sérelme nélkül egy tematikus célkitűzésnek felel meg, és az adott tematikus célkitűzés egy vagy több beruházási prioritását tartalmazza az alapspecifikus szabályokkal összhangban. Adott esetben, amennyiben egy tematikusan koherens integrált megközelítés szükséges a hatásának és hatékonyságának növeléséhez, akkor a prioritási tengely:

a) vonatkozhat egynél több régiókategóriára;

b) ötvözhet az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból és az ESZA-ból származó, egy tematikus célkitűzéshez tartozó egy vagy több egymást kiegészítő beruházási prioritást;

c) kellően indokolt esetekben ötvözheti a különböző tematikus célkitűzések egy vagy több kiegészítő beruházási prioritását a prioritási tengelyhez való maximális hozzájárulás érdekében;

d) az ESZA esetében ötvözheti a 9. cikk első bekezdésének (8)-(11) pontjaiban meghatározott különböző tematikus célkitűzések beruházási prioritásait a többi prioritási tengelyhez való hozzájárulásuk elősegítése, illetve a társadalmi innováció és a transznacionális együttműködés végrehajtása érdekében.

A tagállamok az a)-d) pont szerinti lehetőségek közül ötvözhetnek kettőt vagy többet.

Az operatív program hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió eléréséhez, és a következőket határozza meg:

a) a tematikus célkitűzések, az azokhoz tartozó beruházási prioritások és a forráselosztás kiválasztásának indokolása, tekintettel a partnerségi megállapodásra, és a regionális és adott esetben a nemzeti szükségletek azonosítása alapján, ideértve azokat a szükségleteket is, amelyek az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokban és az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns tanácsi ajánlásokban meghatározott nehézségek orvoslásához kapcsolódnak, az előzetes értékelést az 55. cikkel összhangban figyelembe véve.

b) a technikai segítségnyújtásra vonatkozó prioritási tengelyek kivételével minden egyes prioritási tengely esetében a következők: i. a beruházási prioritások és az azokhoz tartozó egyedi célkitűzések; ii. a programozás eredményorientáltságának megerősítése érdekében a várható eredmények az egyedi célkitűzések vonatkozásában, valamint a megfelelő eredménymutatók, a bázisértékkel és a célértékkel, adott esetben számszerűsítve, az alapspecifikus szabályokkal összhangban; iii. a támogatandó intézkedések típusának és példáinak leírása minden egyes beruházási prioritás vonatkozásában, és ezek várható hozzájárulása az i. pontban említett egyedi célkitűzésekhez, beleértve a művelet kiválasztásában alkalmazandó vezérelveket, illetve adott esetben a fő célcsoportok, az egyedi célterületek és a kedvezményezettek típusainak azonosítását, valamint a pénzügyi eszközök tervezett alkalmazását és a nagyprojekteket; iv. a kimeneti mutatók, ideértve a számszerűsített célértékeket, amelyek várhatóan hozzájárulnak az eredményekhez, összhangban az alapspecifikus szabályokkal, minden egyes beruházási prioritás tekintetében; v. a végrehajtás lépéseinek, a részcélként alkalmazandó pénzügyi mutatók és kimeneti mutatók, illetve adott esetben az eredménymutatók azonosítása, a teljesítmény-keretrendszer célértékei a 21. cikk (1) bekezdésével és a II. melléklettel összhangban; vi. a Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló, megfelelő beavatkozási kategóriák és a programozott források indikatív bontása; vii. adott esetben a technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásának összefoglalása, beleértve szükség esetén a programok irányításában és kontrolljában részt vevő hatóságok és kedvezményezettek adminisztratív kapacitásának megerősítését célzó intézkedéseket is;

c) a technikai segítségnyújtással kapcsolatos minden egyes prioritási tengely esetében: i. egyedi célkitűzések; ii. a várható eredmények minden egyes egyedi célkitűzés vonatkozásában, valamint amennyiben azt az intézkedések tartalma objektív módon indokolja, a kapcsolódó eredménymutatók a bázisértékkel és a célértékkel, összhangban az alapspecifikus szabályokkal; iii. a támogatandó intézkedések leírása és ezek várható hozzájárulása az i. pontban említett egyedi célkitűzésekhez, iv. a kimeneti mutatók, amelyek várhatóan hozzájárulnak majd az eredményekhez; v. a Bizottság által elfogadott nómenklatúrán alapuló, megfelelő beavatkozási kategóriák és a programozott források indikatív bontása. Az ii. alpont nem alkalmazandó, amennyiben az adott operatív program keretében a technikai segítségnyújtással kapcsolatos prioritási tengelyhez vagy tengelyekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladja meg a 15 000 000 EUR összeget.

d) pénzügyi terv, amely a következő táblázatokat tartalmazza: i. az egyes alapokból származó támogatásra tervezett teljes pénzügyi előirányzat összegének a 60., 120. és 121. cikknek megfelelő, évenkénti bontását tartalmazó táblázatok, a teljesítmény-keretrendszerhez tartozó összegek azonosításával; ii. az egyes alapokból az operatív programra és az egyes prioritási tengelyekre juttatott támogatás teljes pénzügyi előirányzat összegét és a nemzeti társfinanszírozást az egész programozási időszakra mutató táblázatok, amelyek azonosítják a teljesítmény-keretrendszerhez kapcsolódó összegeket. Az olyan prioritási tengelyek esetében, amelyek több régiókategóriát érintenek, a táblázatok tartalmazzák az alapokból származó teljes pénzügyi előirányzat összegét és a nemzeti társfinanszírozást minden egyes régiókategória vonatkozásában. Az olyan prioritási tengelyek vonatkozásában, amelyek különböző tematikus célkitűzések beruházási prioritásait ötvözik, a táblázat tartalmazza az egyes alapokból származó teljes pénzügyi előirányzat összegét és a nemzeti társfinanszírozást minden egyes kapcsolódó tematikus célkitűzés vonatkozásában. Amennyiben a nemzeti társfinanszírozás állami és magánforrásokból is származik, a táblázat tartalmazza az állami és magánforrások szerinti indikatív bontást. Tájékoztatás céljából tartalmazza az EBB tervezett részvételét is;

e) azon nagyprojektek felsorolása, amelyek végrehajtását a programozási időszak alatt tervezik;

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az első albekezdés b) pontja vi. alpontjában említett nómenklatúra vonatkozásában. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Figyelembe véve annak tartalmát és célkitűzéseit, az operatív program leírja a területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítést, tekintettel a partnerségi megállapodásra, és ismerteti, hogy az operatív program hogyan járul hozzá céljainak és várt eredményeinek eléréséhez, pontosítva szükség esetén a következőket:

a) a közösségvezérelt helyi fejlesztési eszközök alkalmazásával kapcsolatos megközelítés és az azon területek meghatározása során alkalmazandó elvek, ahol a végrehajtásra sor kerül;

b) a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedésekre fordítható ERFA-támogatás indikatív összege, amelyet az ERFA-rendelet 7. cikkének (4) bekezdése alapján kell biztosítani, valamint az integrált intézkedésekre juttatott ESZA-támogatás indikatív összege;

c) az integrált területi beruházási eszköznek a b) pontban említett esetektől eltérő felhasználásával kapcsolatos megközelítés, és az egyes prioritási tengelyekből származó indikatív forráselosztás;

d) a legalább egy másik tagállamban működő kedvezményezettekkel az operatív programok keretében végrehajtott interregionális és transznacionális fellépésekre vonatkozó intézkedések;

e) amennyiben a tagállamok és a régiók makroregionális stratégiákban és tengeri medencéket érintő stratégiákban vesznek részt, a tagállam által azonosított programterület szükségleteire is figyelemmel a program szerint tervezett beavatkozásoknak az ezekhez a stratégiákhoz való hozzájárulása.

Emellett az operatív programok meghatározzák a következőket:

a) adott esetben annak meghatározása, hogy kezeli-e - és ha igen, milyen módon - a szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek vagy a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteit, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre, a fogyatékossággal élő személyekre és adott esetben a partnerségi megállapodásban meghatározott integrált megközelítéshez való hozzájárulásra;

b) adott esetben annak meghatározása, hogy kezeli-e - és ha igen, milyen módon - a régiók demográfiai kihívásait vagy az EUMSZ 174. cikkében említett, súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányban lévő területek sajátos szükségleteit, valamint a partnerségi megállapodásban az erre a célra meghatározott integrált megközelítéshez való hozzájárulást.

Az operatív program meghatározza a következőket:

a) az irányító hatóság, az igazoló hatóság és adott esetben az audithatóság;

b) az a szervezet, amely számára a Bizottság kifizetéseket teljesít;

c) az 5. cikkben említett érintett partnereknek az operatív program elkészítésébe történő bevonására tett intézkedések és a partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében.

Az operatív program emellett meghatározza a következőket is, tekintettel a partnerségi megállapodások tartalmára, és figyelembe véve a tagállamok intézményi és jogi kereteit:

a) az alapok, az EMVA, az ETHA és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök közötti, valamint az EBB-vel történő koordinációt biztosító mechanizmusok, figyelembe véve a közös stratégiai keretben meghatározott releváns rendelkezéseket;

b) minden egyes, a 19. cikkel és a XI. melléklettel összhangban megállapított, az operatív programra alkalmazandó előzetes feltételrendszer esetében annak vizsgálata, hogy az előzetes feltételrendszer teljesült-e a partnerségi megállapodás és az operatív program benyújtásának időpontjában, és az előzetes feltételrendszer teljesülésének hiányában az előzetes feltételrendszer teljesítését célzó intézkedések leírása, a felelős szervezet és az ilyen intézkedések ütemterve a partnerségi megállapodásban benyújtott összefoglalóval összhangban;

c) a kedvezményezettek adminisztratív terhei vizsgálatának összefoglalása, és szükség esetén az adminisztratív terhek csökkentése elérése érdekében tervezett intézkedések indikatív időkerettel.

Valamennyi operatív program, kivéve azokat az egyedi operatív programokat, ahol technikai segítségnyújtás is történik, tartalmazza a következők leírását, figyelemmel arra, hogy a tagállam kellően megalapozott vizsgálata szerint azok mennyiben relevánsak az adott operatív program tartalma és célkitűzései szempontjából:

a) a műveletek kiválasztása során a környezetvédelmi követelmények, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés figyelembevételével hozott konkrét intézkedések leírása;

b) az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megakadályozása érdekében az operatív program elkészítése, kidolgozása és végrehajtása és különösen a finanszírozáshoz való hozzájutás során hozott konkrét intézkedések, figyelembe véve az ilyen hátrányos megkülönböztetés veszélyének kitett különböző célcsoportok szükségleteit és különösen a fogyatékos személyek hozzáférése biztosításának a követelményeit;

c) az operatív programnak a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításához történő hozzájárulása és adott esetben a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülésének érdekében hozott intézkedések az operatív program szintjén és műveleti szinten.

A tagállamok - a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében indítandó operatív programra vonatkozó javaslattal együtt - benyújthatják a nemzeti esélyegyenlőségi szervezeteknek az első albekezdés b) és c) alpontokban meghatározott intézkedésekre vonatkozó véleményét.

97. cikk

A beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében a felső határ nélküli garanciák és értékpapírosításra vonatkozó közös eszközök céljára nyújtott támogatás programozására vonatkozó különös rendelkezések

A 28. cikkel összhangban a 39. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett operatív programok kizárólag a 96. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, valamint a d) pontjában, a 96. cikk (5) bekezdésében és a 96. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett elemeket foglalják magukban.

98. cikk

Az alapokból származó, a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés alá tartozó közös támogatás

Ezenkívül az ilyen műveletek a Kohéziós Alapból is finanszírozhatók az ERFA-ra vagy az ESZA-ra alkalmazandó szabályok alapján.

Ilyen esetekben az említett műveleteket az említett másik alap célzott prioritási tengelye alatt kell programozni, amely hozzájárul annak megfelelő beruházási prioritásaihoz.

Amennyiben egy célzott prioritási tengely esetében élnek az első vagy a második albekezdésben meghatározott lehetőséggel, az adott prioritási tengely pénzügyi támogatásának legalább 30 %-át olyan műveletekhez kell rendelni, amelyek kedvezményezettjei helyi hatóságok, és/vagy helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek. A tagállamok az említett feltétel teljesüléséről az 50. cikk (1) bekezdésében és a 111. cikkben előírt záró végrehajtási jelentésben számolnak be. Amennyiben az említett feltétel nem teljesül, a Bizottság arányosan csökkenti az érintett prioritási tengely esetében teljesített visszatérítést annak érdekében, hogy az említett feltétel a program számára kifizetendő végső egyenleg kiszámításakor teljesüljön.

Amennyiben a harmadik albekezdésben említett prioritási tengely szerinti műveletek esetében a résztvevőkre vonatkozó adatokat jelenteni kell, az említett adatoknak megalapozott becsléseken kell alapulniuk, és a támogatott személyek teljes számára és a 18 év alatti gyermekek számára kell korlátozódniuk. Ugyanezeket a jelentéstételi követelményeket kell alkalmazni az ESZA által támogatott azon egyéb prioritási tengelyekre is, amelyek kizárólag az Oroszországi Föderáció által elkövetett katonai agresszió eredményezte migrációs kihívások kezelésére irányuló műveleteket támogatnak.

E bekezdés nem alkalmazandó az európai területi együttműködési célkitűzés alá tartozó programokra.

99. cikk

A beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésre irányuló operatív programok földrajzi hatálya

Hacsak a Bizottság és a tagállam másképpen nem állapodott meg, az ERFA és az ESZA által támogatott operatív programokat a megfelelő földrajzi szinten és legalább NUTS 2. szinten kell kidolgozni, a tagállamra jellemző intézményi és jogi keretének megfelelően.

A Kohéziós Alap által támogatott operatív programokat nemzeti szinten kell létrehozni.

II. FEJEZET

Nagyprojektek

100. cikk

Tartalom

Egy vagy több olyan operatív program részeként, amelyek az e rendeket 96. cikkének (10) bekezdése, vagy az ETE-rendelet 8. cikkének (12) bekezdése alapján a Bizottság határozatának tárgyát képezték, az ERFA és a Kohéziós Alap támogathat olyan munkálatok, tevékenységek vagy szolgáltatások sorából álló műveletet, amelyek célja valamely olyan, pontosan meghatározott gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen azonosított célokkal rendelkezik, és amelynek tekintetében a teljes elszámolható költség meghaladja az 50 000 000 EUR-t, illetve a 9. cikk első bekezdésének 7. pontjában meghatározott tematikus célkitűzéshez hozzájáruló műveletek esetében akkor, ha a teljes elszámolható költség meghaladja a 75 000 000 EUR-t (a továbbiakban: nagyprojekt). A pénzügyi eszközök nem tekintendők nagyprojekteknek.

101. cikk

A nagyprojektek jóváhagyásához szükséges információk

A nagyprojektek jóváhagyását megelőzően az irányító hatóság biztosítja, hogy rendelkezésre álljanak a következő információk:

a) a nagyprojekt végrehajtásáért felelős szervezetre vonatkozó részletes információk és e szervezet kapacitása;

b) a beruházás és helyszínének leírása;

c) teljes költség és teljes elszámolható költség a 61. cikkben foglalt követelmények figyelembe vételével;

d) az elvégzett megvalósíthatósági tanulmányok, beleértve a változatelemzést, és az eredmények;

e) költség-haszon elemzés, beleértve egy gazdasági és pénzügyi elemzést és egy kockázatelemzést;

f) környezeti hatásvizsgálat, figyelembe véve az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás szükségleteit, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet;

g) részletes magyarázat arról, hogy a nagyprojekt mennyiben felel meg az érintett operatív program vagy operatív programok megfelelő prioritási tengelyeinek, és a nagyprojekt e prioritási tengelyek egyedi célkitűzéseinek eléréséhez való várható hozzájárulásáról, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való várható hozzájárulásáról;

h) az összes tervezett pénzügyi erőforrást és az alapokból, EBB-től és más finanszírozási forrásokból származó, tervezett támogatást tartalmazó pénzügyi terv, az elért eredmények monitoringjára alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókkal, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

i) a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve és, amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb, mint a programozási szakaszok, amelyekre a programozási időszak vonatkozásában az alapokból támogatást igényelnek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az elismert bevált gyakorlatok alapján az első bekezdés e) pontjában említett költség-haszon elemzés elvégzésekor alkalmazandó módszertan megállapítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Valamely tagállam kezdeményezésére az első bekezdés a)-i) pontjában említett információkat a Bizottság technikai segítségnyújtásával támogatott független szakértők vagy - a Bizottsággal egyetértésben - más független szakértők vizsgálhatják (a továbbiakban: a minőségvizsgálat). Egyéb esetekben a tagállam az első bekezdés a)-i) pontjában meghatározott információkat továbbítja a Bizottság számára, amint azok a rendelkezésére állnak.

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 149. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza a nagyprojektek minőségvizsgálatának elvégzésekor alkalmazandó módszertant.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az első bekezdés a)-i) pontjában meghatározott információk benyújtása módjának meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

102. cikk

A nagyprojektről szóló határozat

Amennyiben a nagyprojekteket a 101. cikk első albekezdésében említett információk alapján független szakértői minőségvizsgálattal kedvezően értékelik, az irányító hatóság folytathatja a nagyprojektek 125. cikk (3) bekezdésével összhangban történő kiválasztását. Az irányító hatóság értesíti a Bizottságot a kiválasztott nagyprojektről. Ezen értesítés a következőket tartalmazza:

a) a 125. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett dokumentum, amely meghatározza a következőket: i. a nagyprojekt végrehajtásáért felelős szervezet; ii. a beruházásnak, valamint annak helyszínének és ütemtervének ismertetése, továbbá a nagyprojekt várható hozzájárulása a megfelelő prioritási tengely vagy tengelyek egyedi célkitűzéseihez; iii. teljes költség és teljes elszámolható költség a 61. cikkben foglalt követelmények figyelembevételével; iv. a pénzügyi terv, valamint az elért eredmények monitoringjára alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatók, figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

b) a független szakértők által készített minőségvizsgálat, amely egyértelmű megállapításokat tartalmaz a nagyprojektről a beruházás megvalósíthatóságával és a nagyprojekt gazdasági fenntarthatóságával kapcsolatban.

A tagállam által kiválasztott nagyprojekthez a pénzügyi hozzájárulást akkor kell Bizottság által végrehajtási jogi aktus révén jóváhagyottnak tekinteni, ha az első albekezdésben említett értesítéstől számított három hónapon belül nem határoz a pénzügyi hozzájárulás elutasításáról. A Bizottság kizárólag abban az esetben utasíthatja a el pénzügyi hozzájárulást, ha a független minőségvizsgálat jelentős hiányosságokat állapít meg.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az első albekezdésben említett értesítés formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az említett információknak a független szakértők számára való megküldésétől számított hat hónapon belül független minőségvizsgálatot kell végezni.

A megfelelő kiadásokat vissza kell vonni és a költségnyilatkozatot ennek megfelelően helyesbíteni kell az alábbi esetekben:

a) ha a független minőségvizsgálatról a Bizottságot nem értesítették a második albekezdésben említett határidő lejártától számított három hónapon belül;

b) ha a tagállam visszavonja a megküldött információkat; vagy

c) ha a vonatkozó értékelés negatív.

103. cikk

Szakaszolva végrehajtott nagyprojektekre vonatkozó döntések

A 101. cikk harmadik albekezdésétől, valamint a 102. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárásokat kell alkalmazni az olyan műveletek esetében, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:

a) a művelet egy korábbi programozási időszak során megkezdett olyan nagyprojekt második vagy későbbi szakaszának része, amelynek előző szakaszát vagy szakaszait a Bizottság az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően legkésőbb 2015. december 31-én, illetve az Unióhoz 2013. január 1. után csatlakozott tagállamok esetében legkésőbb 2016. december 31-én jóváhagyta;

b) a nagyprojekt összes szakasza elszámolható költségeinek teljes összege meghaladja a 100. cikkben meghatározott szinteket;

c) a nagyprojektre vonatkozóan benyújtott kérelem és annak a Bizottság általi vizsgálata az előző programozási időszak során kiterjedt minden tervezett szakaszra;

d) nem történtek jelentős változások az e rendelet 101. cikkének (1) bekezdésében említett, a nagyprojektre vonatkozó információkban az 1083/2006/EK rendelet értelmében benyújtott információkhoz képest, különösen az összes elszámolható költséget illetően;

e) a nagyprojektnek az előző programozási időszakban végrehajtandó szakasza kész, vagy a vonatkozó operatív program vagy programok tekintetében a Bizottság határozatának megfelelően a zárási dokumentumok benyújtására meghatározott határidőig kész lesz a rendeltetésszerű használatra.

III. FEJEZET

Közös cselekvési terv

104. cikk

Hatály

105. cikk

Közös cselekvési tervek előkészítése

106. cikk

A közös cselekvési tervek tartalma

A közös cselekvési terv a következőket tartalmazza:

(1) a közös cselekvési terv célkitűzéseinek és annak ismertetése, hogy miként járul hozzá a program célkitűzéseihez vagy a releváns országspecifikus ajánlásokhoz és a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó, az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdése szerinti átfogó iránymutatásokhoz, valamint a Tanács azon releváns ajánlásaihoz, amelyeket az EUMSZ 148. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe kell venniük;

(3) a tervezett projektek vagy projekttípusok ismertetése, adott esetben a mérföldkövekkel együtt, valamint, ahol ez releváns, a közös mutatókra vonatkozó kimeneti és eredmény-célértékeket, prioritási tengelyenként;

(4) a földrajzi hatályára és célcsoportjaira vonatkozó információk;

(5) a várható végrehajtási időszaka;

(6) megerősítés arra vonatkozóan, hogy hozzá fog járulni a nemek közötti egyenlőség előmozdítása kapcsán a vonatkozó programban vagy partnerségi megállapodásban rögzített megközelítés érvényesítéséhez;

(7) megerősítés arra vonatkozóan, hogy hozzá fog járulni a fenntartható fejlődés kapcsán a vonatkozó programban vagy partnerségi megállapodásban rögzített megközelítés érvényesítéséhez;

(8) a végrehajtási rendelkezései, beleértve a következőket: a) információk a közös cselekvési terv irányító hatóság általi, a 125. cikk (3) bekezdésének megfelelő kiválasztásáról; b) a közös cselekvési terv irányításával kapcsolatos intézkedések a 108. cikknek megfelelően; c) a közös cselekvési terv monitoringjával és értékelésével kapcsolatos intézkedések, beleértve a mérföldkövek, kimenetek és eredmények elérésére vonatkozó adatok minőségét, gyűjtését és tárolását biztosító intézkedéseket;

(9) a közös cselekvési terv pénzügyi intézkedései, beleértve a következőket: a) a mérföldkövek elérésének költségei, valamint a kimenetek és eredmények célértékei, átalányalapú egységköltség és egyösszegű átalány esetében az e rendelet 67. cikkének (5) bekezdésében és az ESZA-rendelet 14. cikkében foglalt módszerek alapján; c) a pénzügyi terv operatív programok és prioritási tengelyek szerinti bontásban, beleértve a teljes elszámolható összeget és a közkiadás összegét.

A Bizottság, e cikk végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, végrehajtási jogi aktusokat fogad el a közös cselekvési terv mintája formátumának meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

107. cikk

A közös cselekvési tervről szóló határozat

Amennyiben a Bizottság a közös cselekvési tervre vonatkozó javaslat benyújtását követő két hónapon belül úgy ítéli meg, hogy az nem teljesíti a 104. cikkben említett értékelési követelményeket, akkor észrevételeket tesz a tagállam számára. A tagállam megadja a Bizottság számára az összes kért további szükséges információt és adott esetben annak megfelelően felülvizsgálja a közös cselekvési tervet.

108. cikk

Irányító bizottság és a közös cselekvési terv módosítása

Az irányító bizottság összetételéről a tagállam dönt az illetékes irányító hatósággal egyetértésben, a partnerség elvének tiszteletben tartásával.

A Bizottság tanácsadói minőségben részt vehet az irányító bizottság munkájában.

Az irányító bizottság a következő tevékenységeket végzi:

a) felülvizsgálja a közös cselekvési terv részcéljai, kimenetei és eredményei elérése terén tett előrehaladást;

b) megfontolja és jóváhagyja a közös cselekvési terv módosítására vonatkozó javaslatokat, hogy figyelembe vegyen a terv végrehajtását akadályozó minden lehetséges problémát.

109. cikk

A közös cselekvési terv pénzügyi irányítása és kontrollja

III. CÍM

MONITORING, ÉRTÉKELÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

I. FEJEZET

Monitoring és értékelés

110. cikk

A monitoring-bizottság feladatai

A monitoring-bizottság elsősorban a következőket vonja monitoring alá:

a) az operatív program teljesítményére hatást gyakorló problémák;

b) elért előrehaladás az értékelési terv végrehajtása, valamint az értékelések során tett megállapításokra reagáló nyomon követési intézkedések végrehajtása terén;

c) a kommunikációs stratégia - és az abban foglalt tájékoztatási és kommunikációs intézkedések -, valamint az alapok láthatóságát növelő intézkedések végrehajtása;

d) nagyprojektek végrehajtása;

e) közös cselekvési tervek végrehajtása;

f) férfiak és nők közötti egyenlőség, esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdítását célzó intézkedések, beleértve a fogyatékkal élők hozzáférését;

g) fenntartható fejlődést előmozdító intézkedések;

h) ha az alkalmazandó előzetes feltételrendszer nem teljesül a partnerségi megállapodás és az operatív program benyújtásának időpontjában, az alkalmazandó előzetes feltételrendszer teljesítése érdekében hozott intézkedések terén elért haladás;

i) pénzügyi eszközök.

A 49. cikk (3) bekezdésétől eltérve, a monitoring-bizottság a következőket vizsgálja és hagyja jóvá:

a) a műveletek kiválasztásához használt módszerek és kritériumok, kivéve abban az esetben, ha ezeket a kritériumokat a helyi akciócsoportok hagyják jóvá a 34. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban;

b) az éves végrehajtási jelentések és a záró végrehajtási jelentések;

c) az operatív program értékelési terve és az értékelési terv módosításai, beleértve azt is, amikor az értékelési terv vagy annak módosítása a 114. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy közös értékelési terv része;

d) az operatív program kommunikációs stratégiája és a stratégia módosításai;

e) az irányító hatóság által az operatív program módosítására tett javaslatok.

111. cikk

A beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésre vonatkozó végrehajtási jelentések

Az éves végrehajtási jelentések a következőkről tartalmaznak információt:

a) az operatív programnak az 50. cikk (2) bekezdésének megfelelően történő megvalósítása;

b) előrehaladás a nagyobb projektek és közös cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása terén

A 2017-ben és 2019-ben benyújtott éves végrehajtási jelentések az 50. cikk (4), illetve (5) bekezdésének megfelelően tartalmazzák és megvizsgálják az e cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat, valamint a következő információkat:

a) az értékelési terv végrehajtása és az értékelések során tett megállapítások nyomon követése terén elért haladás;

b) a kommunikációs stratégiában az alapok által a tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása érdekében végrehajtott intézkedések eredményei;

c) a partnerek részvétele az operatív programok végrehajtásában, monitoringjában és értékelésében.

A 2017-ben és 2019-ben benyújtott éves végrehajtási jelentések az operatív programok tartalmától és célkitűzéseitől függően információkat nyújthatnak a következőkről és megvizsgálhatja a következőket:

a) a területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés végrehajtásának előrehaladása, beleértve a demográfiai kihívásokkal, valamint az állandó vagy természeti hátrányokkal küzdő régiók fejlesztését, a fenntartható városfejlesztést és az operatív program keretében végrehajtott, az adott közösség által vezérelt helyi fejlesztéseket;

b) olyan intézkedések végrehajtásának eredményei, amelyek célja megerősíteni a tagállamok hatóságainak és a kedvezményezetteknek az alapok igazgatásával és használatával kapcsolatos képességét;

c) az interregionális és transznacionális intézkedések végrehajtásának eredményei;

d) adott esetben hozzájárulás a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;

e) a férfiak és nők közötti egyenlőség elősegítése és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása - különös tekintettel a fogyatékkal élők hozzáférésére - érdekében tett egyedi intézkedések, illetve a nemek közötti esélyegyenlőség elvének az operatív programban és műveletekben való érvényesülése érdekében végrehajtott intézkedések;

f) a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében hozott intézkedések a 8. cikknek megfelelően;

g) adott esetben a társadalmi innováció területén végrehajtott intézkedések eredményei;

h) eredmények a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés vagy társadalmi kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelését célzó intézkedések végrehajtása terén, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre, a fogyatékossággal élőkre, a tartós munkanélküliekre és a nem foglalkoztatott fiatalokra, adott esetben az alkalmazott pénzügyi forrásokkal kiegészítve.

Az első és második albekezdéstől eltérve, valamint a partnerségi megállapodás és az előrehaladási jelentés közötti összhang biztosítása érdekében az alaponként legfeljebb egy operatív programmal rendelkező tagállamok az előrehaladási jelentésben szerepeltethetik az 50. cikk (4) bekezdésében említett előzetes feltételrendszerrel kapcsolatos információkat, az 50. cikk (5) bekezdésében megkövetelt információkat és az e bekezdés második albekezdésének a), b), c) és h) pontjában említett információkat a 2017-ben és 2019-ben benyújtott éves végrehajtási jelentések, illetve a záró végrehajtási jelentés helyett, a 110. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

112. cikk

Pénzügyi adatok továbbítása

A tagállam január 31-ig, július 31-ig és október 31-ig elektronikus úton továbbítja a Bizottság számára monitoring céljából minden egyes operatív program esetében, prioritási tengelyek szerint a következőket:

a) a műveletek összes költségét és elszámolható közkiadását, illetve a támogatásra kiválasztott műveletek számát;

b) a kedvezményezettek által az irányító hatóság felé elszámolt összes elszámolható kiadást.

113. cikk

Kohéziós jelentés

A Bizottságnak az EUMSZ 175. cikkében említett jelentése a következőket tartalmazza:

a) beszámoló a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén elért eredményekről, beleértve a régiók társadalmi-gazdasági helyzetét és fejlődését, valamint az uniós prioritások integrációját;

b) beszámoló az alapok, az EBB finanszírozás és más pénzügyi eszközök szerepéről, valamint egyéb uniós és nemzeti szakpolitikáknak az elért eredményekre gyakorolt hatásáról;

c) adott esetben a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, valamint az Unió prioritásainak elérése érdekében szükséges jövőbeli uniós intézkedések és szakpolitikák meghatározása.

114. cikk

Értékelés

II. FEJEZET

Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság

115. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság

A tagállamok és az irányító hatóságok felelősek a következőkért:

a) kommunikációs stratégiák kidolgozása;

b) egységes honlap vagy egységes honlap-portál létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az adott tagállamban levő valamennyi operatív programról, és hozzáférést biztosít ezekhez, beleértve a programozás végrehajtásának ütemtervére és a kapcsolódó nyilvános konzultációs folyamatokra vonatkozó információkat is;

c) tájékoztatás a lehetséges kedvezményezettek számára az operatív programok finanszírozási lehetőségeiről;

d) a kohéziós politika és az alapok szerepének és eredményeinek megismertetése az uniós polgárokkal a partnerségi megállapodások, az operatív programok és a műveletek eredményeinek és hatásának láthatóságát növelő intézkedések révén.

A műveletek listájának a magánszféra, a civil társadalom és a nemzeti közigazgatás általi további felhasználásának ösztönzése érdekében a honlap egyértelmű módon utalhat az adatok közzétételére vonatkozó engedélyezési szabályokra.

A műveletek listáját legalább hathavonta aktualizálni kell.

A műveletek listájára vonatkozó minimális információs követelmények a XII. mellékletben szerepelnek.

116. cikk

Kommunikációs stratégia

A kommunikációs stratégia tartalmazza a XII. mellékletben meghatározott elemeket.

Amennyiben több operatív programra olyan közös kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, amely több monitoring-bizottságot érint, a tagállam felelősként kijelölheti az egyik monitoring-bizottságot arra, hogy a többi érintett monitoring-bizottsággal konzultálva jóváhagyja a közös kommunikációs stratégiát és annak későbbi módosításait.

A tagállam vagy az irányító hatóságok szükség esetén a programozási időszak során is módosíthatják a kommunikációs stratégiát. A módosított kommunikációs stratégiát a 110. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban jóváhagyásra be kell nyújtani a monitoring-bizottságnak.

117. cikk

Tájékoztatási és kommunikációs tisztviselők és hálózataik

IV. CÍM

TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

118. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az alapok - figyelembe véve a 91. cikk (3) bekezdésé vel összhangban elvégzett levonásokat - az éves juttatás legfeljebb 0,35 %-áig finanszírozhatják a technikai segítségnyújtást.

119. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok részéről

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített támogatást a tagállamok figyelembe vehetik a tagállamnak nyújtott támogatásból technikai segítségnyújtásra fordítható összeg felső határának kiszámítása során.

V. CÍM

AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

120. cikk

Társfinanszírozási arányok meghatározása

Valamennyi prioritási tengely esetében a Bizottság határozata megállapítja, hogy a társfinanszírozási arány:

a) a teljes elszámolható kiadásra, beleértve a közkiadásokat és magánkiadásokat; vagy

b) az elszámolható közkiadásokra vonatkozik-e.

Az egyes prioritási tengelyek szintjén, és adott esetben a régiókategóriák és az alapok szerinti, a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés alá tartozó operatív programok társfinanszírozási aránya nem lehet magasabb, mint:

a) 85 % a Kohéziós Alap esetében;

b) 85 % azon tagállamok kevésbé fejlett régióiban, amelyekben a 2007-2009-es időszakban mért egy főre jutó GDP nem érte el az említett időszakban az EU-27 átlagának 85 %-át, valamint a legkülső régiókban, beleértve a legkülső régiók által az ETE-rendelet 92. cikke (1) bekezdésének e) pontjával és 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban kapott kiegészítő juttatást;

c) 80 % a b) pontban említettektől eltérő tagállamok kevésbé fejlett régiói és mindazon régiók esetében, amelyeknek az egy főre jutó, támogathatósági kritériumként alkalmazott GDP-je a 2007-2013 közötti programozási időszakban nem érte el az EU-25 átlagának a 75 %-át, de meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75 %-át, továbbá azon régiók esetében, amelyeket az 1083/2006/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése úgy határoz meg, mint a 2007-2013 közötti időszakban átmeneti támogatásban részesülő régiók;

d) 60 % a c) pontban említettektől eltérő átmeneti régiókban;

e) 50 % a c) pontban említettektől eltérő fejlettebb régiókban.

A 2014. január 1-jétől az operatív program lezárásáig terjedő időszakban valamennyi ciprusi operatív program társfinanszírozási aránya az egyes prioritási tengelyek szintjén nem lehet magasabb 85 %-nál.

A Bizottság felülvizsgálatot végez a második albekezdésben említett társfinanszírozási arány 2017. június 30-át követően való fenntartása igazolásának vizsgálata céljából, és szükség esetén 2016. június 30-a előtt jogalkotási javaslatot készít.

Az európai területi együttműködési célkitűzés keretében folyó operatív programok társfinanszírozási aránya az egyes prioritási tengelyek szintjén nem lehet magasabb, mint 85 %.

Az első albekezdés b), c), d) és e) pontja szerinti társfinanszírozás maximális arányát növelni kell az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést végrehajtó minden egyes prioritási tengely esetében, és amennyiben a prioritási tengely egésze a társadalmi innovációt vagy a transznacionális együttműködést, illetve ezek együttesét szolgálja Ezt a növelést az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban kell megállapítani.

Az operatív programokon belül létrehozható egy akár 95 %-os társfinanszírozási arányt biztosító különálló prioritási tengely a valamennyi alábbi feltételnek megfelelő műveletek támogatására:

a) a műveleteket az irányító hatóságok választják ki a 2012/2002/EK tanácsi rendelet ( 29 ) 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, jelentős vagy regionális természeti katasztrófákat követően;

b) a műveletek célja a természeti katasztrófát követő újjáépítés; és

c) a műveletek támogatása az ERFA beruházási prioritásainak keretében történik.

Az első albekezdésben említett műveletekre elkülönített összeg nem haladhatja meg az ERFA-nak a 2014-2020 közötti programozási időszakban az egyes tagállamokra vonatkozó keretének 5 %-át.

A 65. cikk (9) bekezdésétől eltérve az ehhez a prioritási tengelyhez tartozó műveletek kiadásai a természeti katasztrófa bekövetkezésének időpontjától kezdve elszámolhatók.

Amennyiben a Bizottság részére a különálló prioritási tengely létrehozását megelőzően benyújtott fizetési kérelem az első albekezdésben említett műveletekhez kapcsolódó kiadásokat tartalmaz, a tagállam elvégzi a következő kifizetési kérelem és adott esetben a program módosításának elfogadása után benyújtott elszámolások szükséges kiigazításait.

121. cikk

Társfinanszírozási arányok módosítása

Az alapokból származó adott prioritási tengelyre juttatott társfinanszírozás aránya kiigazítható a következők figyelembe vétele érdekében:

(1) a prioritási tengely jelentősége az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiának végrehajtásában, figyelemmel a konkrét kezelendő hiányosságokra;

(2) a környezet védelme és állapotának javítása, elsődlegesen az elővigyázatosság, a megelőzés és a "szennyező fizet" elvének alkalmazása révén;

(3) a magánfinanszírozás mozgósításának aránya.

(4) a következők szerint meghatározott súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányban lévő területek lefedése: a) a Kohéziós Alap keretében támogatásra jogosult, szigeten található tagállamok és egyéb szigetek, azok kivételével, amelyeken egy tagállam fővárosa található, illetve amelyeknek állandó összeköttetésük van a szárazfölddel; b) a tagállam nemzeti jogszabályai szerint meghatározott hegyvidéki térségek; c) ritkán lakott (azaz négyzetkilométerenként 50 főnél kevesebb lakosú) és nagyon ritkán lakott (azaz négyzetkilométerenként 8 főnél kevesebb lakosú) térségek; d) a EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók lefedése.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ALAPOKRA ÉS AZ ETHA-RA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

IRÁNYÍTÁS ÉS KONTROLL

I. FEJEZET

Irányítási és kontrollrendszerek

122. cikk

A tagállamok felelőssége

A tagállamoknak a szabálytalanságokról a következő esetekkel kapcsolatban nem kell értesíteniük a Bizottságot:

a) azon esetek, amikor a szabálytalanság kizárólag abban áll, hogy a társfinanszírozott operatív programban szereplő valamely művelet részben vagy egészen nem került kivitelezésre a kedvezményezett csődje miatt;

b) azon esetek, amelyeket a kedvezményezett önként hozott az irányító vagy igazoló hatóság tudomására, még mielőtt e hatóságok bármelyike maga fedezte volna azt fel, akár a közpénzekből nyújtott hozzájárulás kifizetése előtt, akár azt követően;

c) azon esetek, amelyeket az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság még azelőtt derített fel, mielőtt az érintett költség bekerült volna a Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelembe.

Minden más esetben, különösen a csődöt megelőző szabálytalanságok vagy a csalás gyanújának esetében jelentést kell küldeni a Bizottságnak a tapasztalt szabálytalanságokról és az azokhoz kapcsolódó megelőző és korrekciós intézkedésekről.

Ha valamely, a kedvezményezettnek egy művelettel kapcsolatban jogosulatlanul kifizetett összeg nem fizettethető vissza, és ez a tagállam hibájából vagy hanyagságából kifolyólag következik be, a tagállam felelőssége, hogy az érintett összeget visszafizesse az Unió költségvetésébe. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a jogosulatlanul kifizetett összeget nem fizettetik vissza, amennyiben az alapokból a számviteli évben egy művelethez nyújtott hozzájárulás kedvezményezett által visszafizetendő kamat nélkül számított összege nem haladja meg a 250 EUR-t.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 149. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amely további részletes szabályokat fektet le a jelentendő szabálytalanságok meghatározásának kritériumairól, a nyújtandó adatokról, valamint annak meghatározása feltételeiről és eljárásairól, hogy a vissza nem téríttethető összegeket a tagállamoknak meg kell-e térítenie.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a szabálytalanságokról szóló jelentés gyakoriságának és az alkalmazandó jelentési formátumnak a meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett rendszerek biztosítják a nemzeti és az uniós keretekkel való átjárhatóságot, és lehetővé teszik a kedvezményezettek számára, hogy minden, az első albekezdésben említett információt csak egyszer nyújtsanak be.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes szabályokat ír elő a tagállamoknak az ebben a bekezdésben leírt információcserékre vonatkozólag. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

Irányítási és kontrollhatóságok

123. cikk

A hatóságok kijelölése

Amennyiben az adott operatív program esetében az alapokból nyújtott támogatás teljes összege meghaladja a 250 000 000 EUR-t, illetve az ETHA-ból nyújtott támogatás teljes összege meghaladja a 100 000 000 EUR-t, az audithatóság akkor lehet ugyanannak a közigazgatási hatóságnak vagy szervnek a része, mint az irányító hatóság, ha a Bizottság - az előző programozási időszakra vonatkozó előírások értelmében - az érintett operatív programok elfogadása előtt arról tájékoztatta a tagállamot, hogy alapvetően építhet az audithatóság audit véleményére, vagy ha a Bizottság az előző programozási időszak alatt gyűjtött tapasztalatok alapján meg van győződve arról, hogy az audithatóság intézményi szervezete és elszámoltathatósága megfelelő biztosítékokat nyújt a hatóság működésének függetlenségére és megbízhatóságára.

124. cikk

Az irányító hatóság és az igazoló hatóság kijelölésére vonatkozó eljárás

A Bizottság a dokumentumok kézhezvételétől számított két hónapon belül észrevételeket tehet. A 83. cikk sérelme nélkül e dokumentumok vizsgálata miatt nem szakíthatja meg az időközi kifizetési kérelmek feldolgozását.

Amennyiben a kijelölt hatóság nem hajtja végre a tagállam által megállapított próbaidőn belül a szükséges javító intézkedéseket, a tagállam megfelelő szinten megszüntetheti annak kijelölését.

A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot arról, ha egy kijelölt hatóságnak próbaidőt szabott meg, tájékoztatást nyújt a próbaidő hosszáról, arról, ha a javító intézkedések végrehajtása után a próbaidő véget ért, valamint a hatóság kijelölésének megszüntetéséről is. Az arról szóló értesítés, hogy egy tagállam próbaidőt szabott egy kijelölt szervezet számára, a 83. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, nem szakíthatja meg az időközi kifizetési kérelmek feldolgozását.

125. cikk

Az irányító hatóság feladatai

Az operatív program irányításával kapcsolatosan az irányító hatóság feladata, hogy:

a) támogassa a 47. cikkben említett monitoring-bizottság munkáját és biztosítsa számára mindazon információkat, amelyek a feladatai elvégzéséhez szükségesek, különösképpen az operatív program során a célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásra vonatkozó adatokat, a pénzügyi adatokat, a mutatószámokhoz és részcélokhoz kapcsolódó adatokat;

b) elkészítse az 50. cikkben említett éves végrehajtási jelentéseket és záró végrehajtási jelentéseket, és azokat a monitoring-bizottság jóváhagyása után benyújtsa a Bizottságnak;

c) a közreműködő szervezeteket, illetve a kedvezményezetteket ellássa a feladataik elvégzése, illetve a műveletek végrehajtása terén releváns információkkal;

d) létrehozzon egy nyilvántartási rendszert, amely elektronikusan tárolja az egyes műveletekre vonatkozó, azok monitoringjához, értékeléséhez, pénzügyi irányításához, ellenőrzéséhez és auditjához szükséges adatokat, beleértve adott esetben a műveletek egyes résztvevőire vonatkozó adatokat is;

e) biztosítsa, hogy a d) pontban leírt adatokat összegyűjtsék, bevigyék és tárolják a d) pontban említett rendszerben, és hogy a mutatókra vonatkozó adatokat nemek szerinti bontásban is elérhetővé tegyék, amennyiben ezt az ESZA-rendelet I. és II. melléklete megkívánja.

A műveletek kiválasztásával kapcsolatban az irányító hatóság:

a) kialakít, és jóváhagyás után olyan megfelelő kiválasztási eljárásokat és kritériumokat alkalmaz: i. amelyek biztosítják, hogy a műveletek hozzájáruljanak a megfelelő prioritás szerinti egyedi célkitűzések és eredmények eléréséhez; ii. amelyek hátrányos megkülönböztetéstől mentesek és átláthatók; iii. figyelembe veszik a 7. és 8. cikkben leírt általános alapelveket;

b) biztosítja, hogy a kiválasztott művelet az ETHA, az érintett alap vagy alapok hatálya alá essen és az operatív program prioritása vagy prioritásai által meghatározott beavatkozási kategóriába - az ETHA esetében egy adott intézkedésbe - besorolható legyen;

c) biztosítja, hogy a kedvezményezett rendelkezésére bocsássák azt a dokumentumot, amely az egyes műveletekre vonatkozóan részletezi a támogatás feltételeit, beleértve a művelet keretében nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó konkrét követelményeket, a pénzügyi tervet, a végrehajtás határidejét, valamint a kivitelezés időkeretét és a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági követelményeket is;

d) a művelet jóváhagyása előtt meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett rendelkezik a c) pontban említett feltételek teljesítéséhez szükséges adminisztratív, pénzügyi és működési kapacitással;

e) meggyőződik arról, hogy amennyiben a művelet azelőtt kezdődött el, hogy a támogatási kérelmet az irányító hatóságnak benyújtották, a műveletre vonatkozóan alkalmazandó uniós és nemzeti szabályokat betartották-e;

f) biztosítja, hogy az alapokból való támogatásra kiválasztott műveletek ne tartalmazzanak olyan tevékenységeket, amelyek a 71. cikk szerinti visszatéríttetési eljárás alá estek vagy kellett volna esniük valamely termelő műveletnek a programterületen kívül történt áthelyezését követően;

g) meghatározza azt a beavatkozási kategóriát - az ETHA esetében intézkedéseket -, amelyekhez az adott művelet kiadása rendelendő.

Az operatív program pénzügyi irányításával és kontrolljával kapcsolatosan az irányító hatóság:

a) megvizsgálja, hogy megtörtént-e a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások nyújtása, hogy a művelet megfelel-e az alkalmazandó jognak, az operatív programnak és a műveletre vonatkozó támogatási feltételeknek, és: i. a 67. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti költség-visszatérítés esetében az említett költségek kapcsán a kedvezményezettek által bejelentett kiadások kifizetésre kerültek-e; ii. a 67. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b)-e) pontja szerinti költség-visszatérítés esetében teljesülnek-e a kiadások kedvezményezett számára való visszatérítésének feltételei;

b) biztosítja, hogy a műveletek végrehajtásában résztvevő kedvezményezettek, akik a ténylegesen felmerült elszámolható költségek alapján kapnak költségtérítést, vagy külön elszámolási rendszert vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet tekintetében megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak;

c) eredményes és arányos csalásellenes intézkedéseket alkalmaz figyelembe véve az azonosított kockázatokat;

d) eljárásokat alakít ki annak érdekében, hogy a megfelelő auditnyomvonal biztosításához szükséges, a kiadásokra és auditokra vonatkozó minden dokumentumot a 72. cikk g) pontjában szereplő követelményeknek megfelelően tartsanak nyilván;

e) elkészíti a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 63. cikkének (6) és (7) bekezdésében említett vezetői nyilatkozatot és éves összefoglalót.

Az első albekezdés a) pontjától eltérve, az ETE-rendelet az együttműködési programok vizsgálatára alkalmazandó egyedi szabályokat állapíthat meg.

A (4) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti ellenőrző vizsgálatok a következő eljárásokat tartalmazzák:

a) a kedvezményezettek minden egyes kifizetési kérelmének dokumentumalapú ellenőrzése;

b) a műveletek helyszíni ellenőrzése.

A helyszíni ellenőrzések gyakorisága és kiterjedése arányos a művelethez rendelt közpénzekből nyújtott támogatás összegével és az ilyen vizsgálatok, valamint az audithatóság által a teljes irányítási és kontrollrendszer vonatkozásában végzett ellenőrzések és audit által kimutatott kockázat mértékével.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint létrehozott rendszer műszaki specifikációjának megállapítására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 150. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

126. cikk

Az igazoló hatóság feladatai

Az operatív program igazoló hatósága különösen a következőkért felel:

a) a kifizetési kérelmek elkészítése, azok benyújtása a Bizottságnak, valamint annak igazolása, hogy a bennük foglalt eredmények megbízható elszámolási rendszerekből származnak, ellenőrizhető dokumentumokon alapulnak és azokat az irányító hatóság ellenőrző vizsgálatnak vetette alá;

b) a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontjában, valamint 63. cikkének (6) bekezdésében említett beszámolók elkészítése;

c) a beszámolók teljességének, pontosságának és hitelességének, valamint annak az igazolása, hogy a beszámolókban szereplő kiadások megfelelnek az alkalmazandó jognak, és az operatív programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozásra kiválasztott, valamint az alkalmazandó jognak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

d) gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon egy olyan rendszer, amely számítógépes formában nyilvántartásba veszi és tárolja az egyes műveletekhez kapcsolódó számviteli adatokat, és amely kiterjed a kifizetési kérelmekhez és a beszámolókhoz szükséges összes adatra, beleértve az egy művelethez vagy operatív programhoz kapcsolódó hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó adatokra;

e) a kifizetési kérelem elkészítése és benyújtása céljából megbizonyosodik arról, hogy az irányító hatóságtól megfelelő információkat kapott a kiadásokkal kapcsolatosan lefolytatott eljárásokról és vizsgálatokról;

f) az audithatóság által vagy annak felelősségére elvégzett valamennyi audit eredményének figyelembevétele a kifizetési kérelmek elkészítése és benyújtása során;

g) a Bizottsághoz bejelentett kiadások és a kedvezményezetteknek közpénzekből nyújtott hozzájárulás számítógépes számviteli nyilvántartása;

h) a művelethez nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek az operatív program lezárását megelőzően a következő kifizetési kérelemből történő levonásuk útján az Unió költségvetésébe kerülnek visszafizetésre.

127. cikk

Az audithatóság feladatai

Nem statisztikai mintavétel az audithatóság szakmai megítélése alapján használható a nemzetközileg elfogadott auditstandardoknak megfelelően kellően indokolt esetekben, és minden esetben, amikor az adott számviteli év műveleteinek száma elégtelen egy statisztikai módszer használatára.

Ezekben az esetekben a minta nagyságának elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az audithatóság érvényes auditvéleményt dolgozhasson ki a költségvetési rendelet 63. cikkének (7) bekezdésével összhangban.

A nem statisztikai mintavételi módszer lefedi azon műveletek legalább 5 %-át, amelyek tekintetében a számviteli év során kiadásokat jelentettek be a Bizottságnak, és a számviteli év során a Bizottságnak bejelentett kiadások 10 %-át.

Az audithatóság elkészíti:

a) a költségvetési rendelet 63. cikkének (7) bekezdése szerinti auditvéleményt;

b) az (1) bekezdés szerint végzett auditok során tett fő megállapításokat tartalmazó kontrolljelentést, amelyben szerepelnek az irányítási és kontrollrendszerekben talált hiányosságokra vonatkozó megállapítások is, valamint a javasolt és végrehajtott korrekciós intézkedések.

Abban az esetben, ha több operatív programnak van egy közös irányítási és kontrollrendszere, az első albekezdés b) pontja szerinti információt egy jelentésbe lehet csoportosítani.

III. FEJEZET

Együttműködés az audithatóságokkal

128. cikk

Együttműködés az audithatóságokkal

II. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS, ELSZÁMOLÁSOK ELKÉSZÍTÉSE, VIZSGÁLATA ÉS ELFOGADÁSA, VALAMINT PÉNZÜGYI KORREKCIÓK

I. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

129. cikk

A kifizetések általános szabályai

A tagállam gondoskodik arról, hogy az operatív program lezárásakor a kedvezményezettek részére kifizetett közkiadás összege a Bizottság által az alapokból és az ETHA-ból a tagállam részére kifizetett hozzájárulással legalább egyenlő mértékű legyen.

130. cikk

Az időközi kifizetések és a végsőegyenleg-kifizetés kiszámításának közös szabályai

Az alapokból vagy az ETHA-ból a prioritáshoz időközi kifizetések, illetve végsőegyenleg-kifizetés formájában nyújtott hozzájárulás nem lehet magasabb, mint:

a) a prioritásra vonatkozóan a kifizetési kérelmekben megjelölt elszámolható közkiadás; vagy

b) az alapokból vagy az ETHA-ból a prioritáshoz történő hozzájárulás, a Bizottságnak az operatív programot jóváhagyó határozata szerint,

amelyek közül az alacsonyabb összeget kell figyelembe venni.

Az alapokból vagy az ETHA-ból az utolsó számviteli évben a végsőegyenleg-kifizetések révén nyújtott hozzájárulás nem haladhatja meg a bejelentett támogatható közkiadásokat vagy az egyes alapokból és régiókategóriákból az egyes operatív programokhoz az operatív program jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatban meghatározottak szerint nyújtott hozzájárulást, amelyek közül az alacsonyabb összeget kell figyelembe venni.

131. cikk

Kifizetési kérelmek

A kifizetési kérelmeknek minden prioritás tekintetében tartalmazniuk kell:

a) a kedvezményezetteknél felmerült és a műveletek végrehajtása során általuk kifizetett támogatható kiadások teljes összegét, az igazoló hatóság elszámolási rendszerében szereplő adatok szerint;

b) a műveletek végrehajtása során felmerült közkiadások teljes összegét, az igazoló hatóság elszámolási rendszerében szereplő adatok szerint.

Ami a kifizetési kérelmekben feltüntetendő összegeket illeti, a 67. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett támogatási forma esetében a kifizetési kérelmekben a 67. cikk (5a) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt elemeket kell feltüntetni, és a kérelmeket e cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási aktusokban foglalt kifizetésikérelem-minta felhasználásával kell elkészíteni.

E cikk (1) bekezdésétől eltérve, állami támogatások esetében a kifizetési kérelmek a támogatást nyújtó szervezet által a kedvezményezettnek kifizetett előlegeket is tartalmazhatnak, illetve ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet, akkor a kifizetési kérelem a támogatásban részesülő szervezetnek a kedvezményezett által kifizetett előlegeket is tartalmazhatja, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) ezen előleg megadása valamely bank vagy a tagállamban székhellyel rendelkező egyéb pénzügyi intézmény által kibocsátott bankgaranciától függ, vagy valamely közigazgatási intézmény vagy a tagállam által nyújtott garanciakeret vonatkozik rá;

b) ezen előleg összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnek egy adott műveletre odaítélt támogatás teljes összegének 40 %-át, vagy ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet, akkor a támogatásban részesülő szervezetnek egy adott művelet keretében nyújtott támogatás teljes összegének 40 %-át;

c) ezen előleget a művelet végrehajtása során a kedvezményezettek által fizetett kiadások, vagy - ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontja a) alpontjának megfelelően a támogatást nyújtó szervezet - a támogatásban részesülő szervezet által a művelet végrehajtása céljából eszközölt kiadások fedezik, és azt nyugtázott számlákkal vagy azokkal egyenértékű bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni az előleg kifizetésétől számított legkésőbb három éven belül vagy - amennyiben ez hamarabbi időpont - 2023. december 31-ig.

Amennyiben az első albekezdés c) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek, a következő kifizetési kérelemben el kell végezni a megfelelő korrekciókat.

Minden, e cikk (4) bekezdésében említett típusú előlegeket tartalmazó kifizetési kérelemben külön fel kell tüntetni:

a) az operatív programból előlegként kifizetett teljes összeget;

b) a kedvezményezett által, az előleg kifizetésétől számított három éven belül a (4) bekezdés c) pontjával összhangban kifizetett kiadások által fedezett összeget, vagy - ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet - a támogatásban részesülő szervezet által kifizetett összeget; és

c) a kedvezményezett által kifizetett kiadások által nem fedezett összeget, vagy - ha a tagállamok úgy döntöttek, hogy a kedvezményezett a 2. cikk 10. pontjának a) alpontja alapján a támogatást nyújtó szervezet - a támogatásban részesülő szervezet által kifizetett összeget, és amelyekre vonatkozóan a hároméves időszak még nem telt le.

132. cikk

Kedvezményezettek számára teljesített kifizetések

Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

Az (1) bekezdésben említett kifizetési határidőt az irányító hatóságok a következő kellően indokolt esetek valamelyikében megszakíthatják:

a) a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes, vagy nem nyújtották be a megfelelő igazoló dokumentumokat, beleértve a 125. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti irányító hatósági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat;

b) az adott kiadást érintő esetleges szabálytalanságra vonatkozó vizsgálat indult.

Az érintett kedvezményezetteket írásban kell tájékoztatni a kifizetés megszakításáról és annak indokairól.

133. cikk

Az euro használata

134. cikk

Előfinanszírozás kifizetése

A kezdeti előfinanszírozási összeg részletekben fizetendő, a következők szerint:

a) 2014-ben az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból és az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a, vagy az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás összegének 1,5 %-a, ha a tagállam az EUMSZ 122. és 143. cikkének megfelelően 2010 óta pénzügyi támogatásban részesül, vagy az európai pénzügyi stabilitási eszközből (a továbbiakban: az EFSF) részesül támogatásban, vagy az EUMSZ 136. és 143. cikkének megfelelően 2013. december 31-én pénzügyi támogatásban részesül;

b) 2015-ben az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból és az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a, vagy az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból nyújtott hozzájárulás összegének 1,5 %-a, ha a tagállam az EUMSZ 122. és 143. cikkének megfelelően 2010 óta pénzügyi támogatásban részesül, vagy az EFSF-ből részesül támogatásban, vagy az EUMSZ 136. és 143. cikkének megfelelően 2014. december 31-én pénzügyi támogatásban részesül;

c) 2016-ban az operatív programhoz a teljes programozási időszak alatt az alapokból és az ETHA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a;

Ha a programot 2015-ben vagy később fogadják el, a részleteket az elfogadás évében nyújtják.

A kiegészítő kezdeti előfinanszírozás nem vonatkozik az európai területi együttműködés célkitűzés programjaira és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára allokált egyedi forrásokra.

Amennyiben 2016. december 31-ig az e bekezdés alapján 2015-ben és 2016-ban az egyes alapokból kifizetett kiegészítő kezdeti előfinanszírozás teljes összege nem felel meg az igazoló hatóság által adott esetben az egyes programok kapcsán benyújtott kifizetési kérelmek teljes összegének, Görögország visszafizeti a Bizottságnak az adott program kapcsán a vonatkozó alapból kifizetett kiegészítő kezdeti előfinanszírozás teljes összegét. Az ilyen visszafizetés nem minősül pénzügyi korrekciónak, és nem csökkenti az alapokból vagy az ETHA-ból az operatív programokhoz nyújtott támogatás összegét. A visszafizetett összegek a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban belső címzett bevételt képeznek.

A 2016-2023 közötti időszakban minden év július 1-jéig éves előfinanszírozás kifizetésére kerül sor. Az előfinanszírozás összege az operatív programhoz az alapokból és az ETHA-ból a teljes programozási időszakban nyújtott támogatás százalékában kifejezett összege, a következők szerint:

- 2016: 2 %

- 2017: 2,625 %

- 2018: 2,75 %

- 2019: 2,875 %

- 2020: 3 %

- 2021-2023 között: 2 %.

A (2) bekezdésben említett éves előfinanszírozás összegének a 2020-szal záruló időszakra történő kiszámításakor a teljes programozási időszakra szóló támogatás összegéből ki kell zárni az operatív programnak a teljesítménytartalékból eredetileg nyújtott összegeket.

135. cikk

Az időközi kifizetési kérelmek benyújtásának és kifizetésének határideje

136. cikk

Kötelezettségvállalás visszavonása

II. FEJEZET

Az elszámolások elkészítése, vizsgálata, elfogadása és az operatív programok lezárása, valamint a kifizetések felfüggesztése

I. szakasz

Az elszámolások elkészítése, vizsgálata és elfogadása

137. cikk

Az elszámolások elkészítése

A költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontjában, valamint 63. cikkének (6) bekezdésében említett elszámolásokat minden operatív programra vonatkozóan be kell nyújtani a Bizottságnak. Az elszámolások lefedik a számviteli évet, és a következőket tartalmazzák az egyes prioritások és adott esetben az egyes régiókategóriák szintjén.

a) a Bizottság számára a 131. cikkel és a 135. cikk (2) bekezdésével összhangban a számviteli év lezárását követően július 31-ig benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett és az igazoló hatóság elszámolási rendszerében rögzített elszámolható kiadások teljes összegét, a műveletek végrehajtása során felmerült, megfelelő közkiadások teljes összegét, valamint a 132. cikk (1) bekezdése értelmében a kedvezményezetteknek kifizetett megfelelő teljes összeget;

b) a számviteli év során visszavont és visszatérített összegeket, a számviteli év végén visszatérítendő összegeket, a 71. cikknek megfelelően történt visszatérítéseket és a nem visszatéríthető összegeket;

c) a 41. cikk (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszközhöz nyújtott programhozzájárulások összegeit, valamint a 131. cikk (4) bekezdése alapján kifizetett államitámogatás-előlegek összegeit;

d) az egyes prioritásokra vetítve, az a) pont szerint bejelentett kiadások és az ugyanazon számviteli évben a kifizetési kérelmekben bejelentett kiadások egyeztetését, az esetleges eltérések magyarázatával együtt.

138. cikk

Információk benyújtása

A 2016-tól 2025-ig bezárólag tartó időszakban a tagállam minden egyes évre vonatkozóan benyújtja a költségvetési rendelet 63. cikkének (5) bekezdésében és 63. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében említett dokumentumokat az említett cikkben meghatározott határidőig, nevezetesen:

a) az e rendelet 137. cikkének (1) bekezdésében említett, az előző számviteli évre vonatkozó elszámolásokat;

b) az e rendelet 125. cikke(4) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett vezetői nyilatkozatot és éves összefoglalót, az előző számviteli év tekintetében;

c) az e rendelet 127. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett auditvéleményt és kontrolljelentést, az előző számviteli év tekintetében.

139. cikk

Az elszámolások vizsgálata és elfogadása

A Bizottság az elfogadott elszámolások alapján kiszámítja az adott számviteli évben az alapok és az ETHA terhére felszámítható összeget, valamint a tagállamnak történő kifizetések ebből adódó kiigazításait. A Bizottság figyelembe veszi:

a) a 137. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett elszámolásokban szereplő összegeket, és amelyekre az egyes prioritásokra érvényes társfinanszírozási ráta alkalmazandó;

b) a Bizottság által az adott számviteli évben teljesített kifizetések teljes összegét, amely áll: i. a Bizottság által a 130. cikk (1) bekezdése és 24. cikke szerint teljesített időközi kifizetések összegéből; valamint ii. a 134. cikk (2) bekezdése szerinti éves előfinanszírozás összegéből.

Az első albekezdéstől eltérve a Bizottság nem ad ki visszafizetési felszólításokat a 2020-ban benyújtott pénzügyi kimutatások alá tartozó, tagállamoktól beszedendő összegek tekintetében. A vissza nem téríttetett összegeket a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos olyan beruházások felgyorsítására kell felhasználni, amelyek e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerint támogathatók.

A vissza nem téríttetett összegeket a programok lezárásakor kell elszámolni vagy visszatéríttetni.

140. cikk

A dokumentumok elérhetősége

Az első albekezdésben említettektől eltérő műveletek esetében az összes igazoló dokumentum a lezárt művelet végső összkiadásait tartalmazó elszámolások benyújtását követő december 31-étől számított két évig áll rendelkezésre.

Az irányító hatóság határozhat úgy, hogy az 1 000 000 EUR-t meg nem haladó teljes elszámolható kiadással elszámolt műveletekre a második albekezdésben említett szabályt alkalmazza.

Az első vagy a második albekezdésben említett időszak bírósági eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakad.

II. szakasz

Az operatív programok lezárása

141. cikk

Lezárási dokumentumok benyújtása és a végső egyenleg kifizetése

III. szakasz

Kifizetések felfüggesztése

142. cikk

Kifizetések felfüggesztése

A prioritások vagy operatív programok szintjén a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti az időközi kifizetések egészét vagy egy részét a következő feltételek közül egy vagy több teljesülése esetén:

a) az operatív program irányítási és kontrollrendszerének hatékony működésében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amelyre nézve nem hoztak korrekciós intézkedéseket, és amely kockáztatja az operatív program számára kifizetett uniós hozzájárulást;

b) egy kifizetési kérelemben szereplő kiadás olyan súlyos pénzügyi következményekkel járó szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak;

c) a tagállam nem tette meg a szükséges tevékenységeket azon helyzet orvoslására, amely indokolta a 83. cikk szerinti megszakítást;

d) súlyos hiányosság tapasztalható a monitoring-rendszerek minőségében és megbízhatóságában vagy az általános és specifikus mutatókra vonatkozó adatokban;

e) nem tették meg a 19. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel az előzetes feltételrendszer teljesítését célzó tevékenységeket;

f) teljesítmény-felülvizsgálata azt mutatja, hogy egy adott prioritás tekintetében súlyos mulasztás történt a pénzügyi és kimeneti mutatókhoz, valamint a kulcsfontosságú végrehajtási lépésekhez kapcsolódó, a 22. cikkben előírt feltételek szerinti teljesítmény-keretrendszerben meghatározott részcélok elérésével kapcsolatban;

Az ETHA-ra vonatkozó szabályok a kifizetések felfüggesztése tekintetében külön indokokat állapíthatnak meg a közös halászati politika keretében alkalmazandó szabályok be nem tartása tekintetében, amely indokoknak arányosnak kell lenniük, figyelemmel a nem teljesítés jellegére, súlyosságára, időtartamára és ismétlődésére.

III. FEJEZET

Pénzügyi korrekciók

I. szakasz

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

143. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

II. szakasz

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

144. cikk

A pénzügyi korrekciók feltételei

A Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével, a 85. cikknek megfelelően, végrehajtási jogi aktusok révén pénzügyi korrekciókat hajt végre, amennyiben - a szükséges vizsgálatokat követően - a következőket állapítja meg:

a) az operatív program irányítási és kotnrollrendszerének hatékony működésében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja az operatív program számára már korábban kifizetett uniós hozzájárulást;

b) a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette a 143. cikkben foglalt kötelezettségeit;

c) valamely kifizetési kérelemben szereplő kiadás szabálytalan, és azt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem helyesbítette.

A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, és figyelembe veszi, hogy az adott szabálytalanság az egész rendszert érinti-e. Abban az esetben, ha nem lehetséges pontosan megállapítani az alapok vagy az ETHA terhére szabálytalanul elszámolt kiadás összegét, a Bizottság százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

145. cikk

Eljárás

Az első albekezdés nem alkalmazandó az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működése azon súlyos hiányosságainak esetében, amelyek vonatkozásában a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék általi feltárást megelőzően:

a) a költségvetési rendelet 63. cikkének (5), (6) és (7) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott vezetői nyilatkozatban, éves kontrolljelentésben és auditvéleményben, illetve az audithatóság által a Bizottságnak benyújtott egyéb auditjelentésekben már említést tettek; vagy

b) a tagállam megfelelő javító intézkedéseket hozott.

Az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működésének súlyos hiányosságaira vonatkozó vizsgálat az alkalmazandó jogon alapul, amennyiben sor került a vonatkozó vezetői nyilatkozatok, éves kontrolljelentések és auditvélemények benyújtására.

A pénzügyi korrekcióra vonatkozó döntés során a Bizottság:

a) tiszteletben tartja az arányosság elvét azáltal, hogy figyelembe veszi az irányítási és kontrollrendszer hatékony működése súlyos hiányosságának jellegét és mértékét, valamint az uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásait;

b) a százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált korrekció alkalmazása során kizárja a tagállam által már korábban észlelt és a 139. cikk (10) bekezdésével összhangban az elszámolásokban kiigazított szabálytalan kiadásokat, valamint a 137. cikk (2) bekezdése szerinti jogszerűségi és szabályszerűségi vizsgálat alatt álló kiadásokat;

c) az uniós költségvetést érintő fennmaradó kockázat meghatározása során figyelembe veszi a tagállam által észlelt egyéb súlyos hiányosságok okán a tagállam által az érintett kiadásokra alkalmazott százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált korrekciókat.

146. cikk

A tagállamok kötelezettségei

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekció nem érinti a tagállamoknak az e rendelet 143. cikke (2) bekezdése szerinti visszafizetésre vonatkozó kötelezettségét, valamint az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése és a 659/1999/EK tanácsi rendelet ( 31 ) 14. cikke szerinti állami támogatás visszafizettetésére vonatkozó kötelezettségét.

147. cikk

Visszafizetés

III. CÍM

AZ OPERATÍV PROGRAMOK ARÁNYOS ELLENŐRZÉSE

148. cikk

Az operatív programok arányos ellenőrzése

Az első albekezdéstől eltérve, azon műveletek esetében, amelyeknél a teljes elszámolható kiadás az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a 200 000 EUR és 400 000 EUR közötti tartományba, az ESZA esetében a 150 000 EUR és 300 000 EUR közötti tartományba, az ETHA esetében pedig a 100 000 EUR és 200 000 EUR közötti tartományba esik, több audit is végezhető, amennyiben az audithatóság saját szakmai megítélése alapján arra a következtetésre jut, hogy a 127. cikk (1) bekezdésében említett statisztikai, illetve nem statisztikai jellegű mintavételi módszerek alkalmazásával, a szóban forgó műveletről további audit végzése nélkül nem adható ki vagy nem készíthető el az auditvélemény.

ÖTÖDIK RÉSZ

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

149. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

150. cikk

Bizottsági eljárás

Ha a bizottság nem ad ki véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét a 8. cikk harmadik bekezdésében, a 22. cikk (7) bekezdésének ötödik albekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 38. cikk (10) bekezdésében, a 39. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében, a 46. cikk (3) bekezdésében, a 96. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 115. cikk (4) bekezdésében és a 125. cikk (8) bekezdésének második albekezdésében említett végrehajtási hatáskörök tekintetében, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

II. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

151. cikk

Felülvizsgálat

Az EUMSZ 177. cikke értelmében az Európai Parlament és a Tanács e rendeletet 2020. december 31-ig felülvizsgálja.

152. cikk

Átmeneti rendelkezések

Görögország 2016 végéig jelentést nyújt be a Bizottságnak az e cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról, és az 1083/2006/EK rendelet 89. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint benyújtandó záró végrehajtási jelentésben erről szintén beszámol.

Amennyiben az irányító hatóság vagy az európai területi együttműködés célkitűzés keretébe tartozó programok esetében a monitoringbizottság úgy ítéli meg, hogy a 67. cikk (2a) bekezdése aránytalan adminisztratív terhet jelent, dönthet úgy, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett átmeneti időszakot az általa megfelelőnek ítélt időtartamra meghosszabbítja. E döntéséről az eredeti átmeneti időszak vége előtt értesítenie kell a Bizottságot.

Az első és második albekezdés nem alkalmazandó az ESZA által támogatott azon vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokra, amelyek esetében közpénzből származó támogatás nem haladja meg az 50 000 EUR-t.

153. cikk

Hatályon kívül helyezés

154. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A20-24. cikk, a 29. cikk (3) bekezdése, a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 58., 60., 76-92., 118., 120., 121. és 129-147. cikk 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

A 39. cikk (2) bekezdése hetedik albekezdésének második mondata és a 76. cikk ötödik bekezdése az a költségvetési rendeletnek az előírányzatok visszavonásával kapcsolatos módosítása hatályba lépésének napjától alkalmazandó.

A 92a. és a 92b. cikk nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra vagy az Egyesült Királyságban. Az említett rendelkezésekben a tagállamokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok nem foglalják magukban az Egyesült Királyságot.

I. MELLÉKLET

A KÖZÖS STRATÉGIAI KERET

1. BEVEZETÉS

Az Unió harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének előmozdítása céljából és annak érdekében, hogy az ESB-alapok maximálisan hozzájárulhassanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, továbbá az ESB-alapok alapspecifikus küldetéseihez - ideértve a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót is -, biztosítani kell, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia keretében tett szakpolitikai kötelezettségvállalások megfelelő támogatást kapjanak az ESB-alapokból, valamint más uniós eszközökből nyújtott finanszírozás révén. A közös stratégiai keret ezért a 10. cikkel és az alapspecifikus rendeletekben meghatározott prioritásokkal és célkitűzésekkel összhangban stratégiai vezérelveket határoz meg egy olyan integrált fejlesztési megközelítés elérése érdekében, amely a más uniós eszközökkel és szakpolitikákkal összehangolt ESB-alapokat veszi igénybe, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia szakpolitikai célkitűzéseivel és kiemelt céljaival, valamint adott esetben a kiemelt kezdeményezésekkel összhangban, miközben figyelembe veszi a főbb területi kihívásokat és a sajátos nemzeti, regionális és helyi összefüggéseket.

2. AZ ESB-ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ UNIÓS STRATÉGIÁHOZ ÉS AZ UNIÓ GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁSÁVAL VALÓ KOHERENCIA

1. Annak érdekében, hogy a partnerségi megállapodásokban és programokban ténylegesen támogatni lehessen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzését, e rendelet tizenegy olyan tematikus célkitűzést határoz meg a 9. cikk első bekezdésében, amelyek megfelelnek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia prioritásainak, és amelyek támogatásban részesülnek az ESB-alapokból.

2. A tagállamok - e 9. cikk első bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzésekkel összhangban - a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges kritikus tömeg biztosítása érdekében e rendelet 18. cikkének és az egyes alapok tekintetében a tematikus koncentrációra vonatkozó szabályoknak megfelelően összpontosítják a támogatást, valamint biztosítják a kiadások hatékonyságát. A tagállamok különös figyelmet szentelnek arra, hogy előnyben részesítsék a növekedést serkentő kiadásokat - köztük az oktatásra, kutatásra, innovációra és energiahatékonyságra fordított költségeket, illetve azon kiadásokat, amelyek a kkv-k számára megkönnyítik a finanszírozáshoz jutást, amelyek biztosítják a környezeti fenntarthatóságot -, valamint a természetes erőforrások kezelésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, illetve a közigazgatás korszerűsítésére. Szem előtt tartják továbbá, hogy a foglalkoztatási szolgálatok és az aktív munkaerő-piaci szakpolitikák hatóköre és hatékonysága továbbra is megfelelő szintű legyen, illetve növekedjen, a munkanélküliség elleni küzdelem - különös hangsúlyt fektetve a fiatalokra -, a válság társadalmi következményeinek kezelése és a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében.

3. Az európai szemeszter összefüggésében megállapított prioritásokkal való összhang biztosítása érdekében a tagállamok - partnerségi megállapodásaik kidolgozásakor - az ESB-alapok felhasználását adott esetben a nemzeti reformprogramok, illetve az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, legújabb releváns országspecifikus ajánlások, valamint az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns tanácsi ajánlások figyelembevételével tervezik meg, szerepüknek és kötelezettségeiknek megfelelően. A tagállamoknak - szükség szerint - figyelembe veszik továbbá a Tanácsnak a Stabilitási és növekedési paktum, illetve a gazdasági kiigazítási programok alapján kibocsátott vonatkozó ajánlásait is.

4. Annak meghatározása érdekében, hogy az ESB-alapok miként tudnak a leghatékonyabban hozzájárulni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, és hogy figyelembe vegyék a Szerződés célkitűzéseit, a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót is beleértve, a tagállamok kiválasztják az ESB-alapok nemzeti, regionális és helyi összefüggésekben való tervezett felhasználására vonatkozó tematikus célkitűzéseket.

3. AZ ESB-ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁNAK INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉSE ÉS SZABÁLYAI

3.1 Bevezetés

1. A 15. cikk (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a partnerségi megállapodás kitér a területi fejlesztés tekintetében alkalmazott integrált megközelítésre. A tagállamok biztosítják, hogy a tematikus célkitűzések, valamint a beruházások és az uniós prioritások megválasztása lehetővé tegye a fejlesztési szükségletek és a területi kihívások integrált módon történő kezelését a 6.4. szakaszban meghatározott elemzéssel összhangban. A tagállamok törekednek arra, hogy maximálisan kihasználják az ESB-alapok összehangolt és integrált megvalósításának biztosítására szolgáló lehetőségeket.

2. A tagállamok és adott esetben a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban a régiók gondoskodnak arról, hogy az ESB-alapokból támogatott beavatkozások kiegészítsék egymást, és megvalósításuk összehangolt módon történjék a szinergiák létrehozása céljából, hogy a 4., 15. és 27. cikkel összhangban csökkenjenek az irányító hatóságokra és kedvezményezettekre háruló igazgatási költségek és terhek.

3.2 Koordináció és kiegészítő jelleg

1. A tagállamok és az ESB-alapok végrehajtásáért felelős irányító hatóságok szoros együttműködésben dolgoznak a partnerségi megállapodások és a programok elkészítése, végrehajtása, monitoringja és értékelése során. Különösen a következő intézkedések végrehajtásáról gondoskodnak:

a) olyan beavatkozási területek azonosítása, ahol az ESB-alapok kiegészítő jelleggel ötvözhetők az e rendeletben megállapított tematikus célkitűzések teljesítése érdekében;

b) a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban az ESB-alapokra vonatkozó szabályok meglétének biztosítása, hogy növeljék az alapok hatását és eredményességét, adott esetben a több alapból finanszírozott programoknak az alapok tekintetében történő felhasználásán keresztül is;

c) más ESB-alapokért felelős irányító hatóságoknak vagy más irányító hatóságoknak és érintett minisztériumoknak a támogatási rendszerek kidolgozásában való részvételének előmozdítása az összehangolás biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében;

d) adott esetben közös monitoring-bizottságok létrehozása olyan programok esetében, amelyek támogatásban részesülnek az ESB-alapokból, valamint más közös irányítási és kontrollintézkedések kidolgozása az ESB-alapok felhasználásáért felelős hatóságok közötti koordináció megkönnyítése érdekében;

e) a pályázókat és kedvezményezetteket esetlegesen segítő, közös e-kormányzási megoldások és ESB- egyablakos tanácsadás alkalmazása, többek között az egyes ESB-alapon keresztül rendelkezésre álló támogatási lehetőségekkel kapcsolatban;

f) mechanizmusok létrehozása az ERFA és az ESZA által finanszírozott együttműködési tevékenységek összehangolására a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés alá tartozó programokból támogatott beruházásokkal;

g) közös megközelítések előmozdítása az ESB-alapok között a műveletek, az ajánlattételi felhívások és a kiválasztási eljárások vagy más olyan mechanizmusok fejlesztése tekintetében, amelyek az integrált projektek esetében elősegítik az alapokhoz való hozzáférést;

h) a különböző ESB-alapok irányító hatóságai közötti együttműködés ösztönzése a monitoring, értékelés, irányítás és kontroll, valamint az audit területén.

3.3 Az integrált megközelítések ösztönzése

1. A tagállamok adott esetben helyi, regionális vagy nemzeti szinten a sajátos területi kihívásokra szabott integrált csomagokban ötvözik az ESB-alapokat a partnerségi megállapodásokban és a programokban kitűzött célok megvalósításának támogatása érdekében. Ezt integrált területi beruházások, integrált műveletek, közös cselekvési tervek és közösségvezérelt helyi fejlesztés alkalmazásával lehet végrehajtani.

2. A 36. cikknek megfelelően a tematikus célkitűzések integrált felhasználásának megvalósítása érdekében integrált területi beruházás keretében ötvözhetők az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott különböző prioritási tengelyekből vagy operatív programokból származó pénzeszközök. Az integrált területi beruházás keretében tett fellépéseket az egyes programok tekintetében ki lehet egészíteni az EMVA vagy az ETHA keretében nyújtott pénzügyi támogatással.

3. Az alapspecifikus szabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban egy tematikusan koherens integrált megközelítés keretében a hatás és eredményesség fokozása érdekében egy prioritási tengely egynél több régiókategóriára vonatkozhat, egy tematikus célkitűzés alatt vonhatja össze az ERFA, Kohéziós Alap és az ESZA egy vagy több, egymást kiegészítő beruházási prioritásait, és kellően indokolt esetekben ötvözheti a különböző tematikus célkitűzések egy vagy több kiegészítő beruházási prioritását az adott prioritási tengelyhez való maximális hozzájárulás érdekében.

4. A tagállamok - intézményi és jogi kereteiknek, valamint a 32. cikknek megfelelően - előmozdítják helyi és szubregionális megközelítések kidolgozását. A közösségvezérelt helyi fejlesztést a stratégiai megközelítés keretében kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a helyi szükségletek "alulról felfelé" haladó meghatározása figyelembe vegye a magasabb szinten meghatározott prioritásokat. A tagállamok ezért a 15. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározzák az EMVA, illetve adott esetben az ERFA, az ESZA vagy az ETHA körébe tartozó, közösségvezérelt helyi fejlesztésre irányuló megközelítésüket, és a partnerségi megállapodásokban ismertetik az ily módon megoldani kívánt főbb problémákat, a közösségvezérelt helyi fejlesztés fő célkitűzéseit és prioritásait, valamint az intézkedések által érintett területtípusokat és azt, hogy milyen sajátos szerep jut a helyi akciócsoportoknak a stratégiák megvalósításában, illetve az EMVA, illetve adott esetben az ERFA, az ESZA vagy az ETHA tervezett szerepét a közösségvezérelt helyi fejlődést célzó stratégiák különböző területtípusokon - például vidéki térségekben, városi és tengerparti területeken - történő megvalósításában, valamint meghatározzák az intézkedéseknek megfelelő koordinációs mechanizmusokat.

4. AZ ESB-ALAPOK ÉS MÁS UNIÓS SZAKPOLITIKÁK ÉS ESZKÖZÖK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ ÉS SZINERGIÁK

A tagállamok általi, az e szakasznak megfelelő koordinációt abban az esetben alkalmazzák, ha egy tagállam az ESB-alapokból és az érintett szakpolitikai területen rendelkezésre álló más uniós eszközökből származó támogatást is igénybe szándékozik venni. Az ebben a szakaszban ismertetett uniós programok listája nem teljes körű.

4.1 Bevezetés

1. A tagállamok és a Bizottság a hatáskörüknek megfelelően figyelembe veszik az uniós szakpolitikák nemzeti és regionális szintű, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézióra gyakorolt hatását; ennek célja a szinergiák és a hatékony koordináció elősegítése, valamint az uniós alapok azon eszközeinek azonosítása és előmozdítása, amelyek leginkább alkalmasak a helyi, regionális és nemzeti beruházások támogatására. A tagállamok biztosítják az uniós szakpolitikák és eszközök, valamint a nemzeti, regionális és helyi beavatkozások közötti kiegészítő jelleget is.

2. A tagállamok és a Bizottság - a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban - a hatáskörüknek megfelelően biztosítják az ESB-alapok és a más vonatkozó uniós eszközök közötti, uniós és tagállami szintű koordinációt. A programozás és a végrehajtás szakaszában megfelelő lépéseket tesznek az ESB-alapok által támogatott beavatkozások és más uniós szakpolitikák célkitűzései közötti összhang biztosítása érdekében. E célból a következő szempontokat veszik figyelembe:

a) a különböző uniós eszközök közötti kiegészítő jelleg és szinergiák fokozása és kihasználása uniós, nemzeti és regionális szinten, mind a tervezés szakaszában, mind pedig a megvalósítás alatt;

b) a meglévő struktúrák optimalizálása és szükség szerint új struktúrák létrehozása, amelyek lehetővé teszik a különböző uniós és nemzeti szintű koordinációs eszközök és struktúrák prioritásainak stratégiai azonosítását, az erőfeszítések megkettőzésének elkerülését és azonosítják a kiegészítő pénzügyi támogatásra szoruló területeket;

c) a különböző eszközökből származó támogatások kombinációjával kapcsolatos potenciálnak az egyes műveletek támogatására és az uniós és nemzeti szintű végrehajtás felelőseivel való szoros együttműködésre való felhasználása abból a célból, hogy koherens és egyszerű finanszírozási lehetőség álljon a kedvezményezettek rendelkezésére.

4.2 Koordináció a közös agrárpolitikával és a közös halászati politikával

1. Az EMVA a közös agrárpolitika szerves része és kiegészíti az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap intézkedéseit, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak a mezőgazdasági termelőknek, illetve támogatják a piaci intézkedéseket. Ezért a tagállamok ezeket a beavatkozásokat együttesen irányítják annak érdekében, hogy a szinergiákat és az uniós támogatások hozzáadott értékét maximalizálni lehessen.

2. Az ETHA célja a megreformált közös halászati politika és az integrált tengerpolitika célkitűzéseinek elérése. A tagállamok ezért használják az ETHA-t egyrészt az adatgyűjtés javítása és a kontroll fokozására tett erőfeszítések támogatása, másrészt annak biztosítása érdekében, hogy a szinergiák az integrált tengerpolitika prioritásainak - például a tengerekkel kapcsolatos tudás, a tengeri területhasználat-tervezés, a tengerparti övezetek integrált kezelése, az integrált tengerfelügyelet, a tengeri környezet védelme és a biológiai sokféleség, valamint az éghajlatváltozás part menti területekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás - támogatása során is fontosak legyenek.

4.3 A Horizont 2020 és más központilag irányított uniós programok a kutatás és fejlesztés területén

1. A tagállamok és a Bizottság kellően figyelemmel vannak arra, hogy az ESB-alapok, a Horizont 2020, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), a(z) 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 32 ) összhangban, valamint más, központilag irányított, uniós támogatásban részesülő vonatkozó programok között jobb legyen a koordináció és erősödjön a kiegészítő jelleg, miközben a vonatkozó beavatkozási területeket világosan elkülönítik egymástól.

2. Adott esetben a tagállamok a nemzeti reformprogramnak megfelelően intelligens szakosodási nemzeti és/vagy regionális stratégiákat dolgoznak ki. Az ilyen stratégiák az intelligens szakosodási nemzeti és/vagy regionális kutatási és innovációs stratégiai szakpolitikai keret formáját ölthetik, vagy beépíthetők abba. Az intelligens szakosodási stratégiákat a nemzeti vagy regionális irányító hatóságok más érdekeltek - például egyetemek és felsőoktatási intézmények, helyi iparágak és szociális partnerek - bevonásával egy vállalkozói felfedezési folyamat során dolgozzák ki. A Horizont 2020 által közvetlenül érintett hatóságok szorosan kapcsolódnak e folyamathoz. Az intelligens szakosodási a stratégiák a következőket tartalmazzák:

a) az "alulról felfelé irányuló fellépések", amelyek a regionális kutatási és innovációs szereplőket hivatottak felkészíteni a Horizont 2020 projektjeiben ("stairways to excellence" - "a kiválósághoz vezető út") való részvételre, kapacitásépítés útján zajlanak. Erősíteni kell a Horizont 2020 nemzeti kapcsolattartó pontjai és az ESB-alapokat irányító hatóságok közötti kommunikációt és együttműködést.

b) a "felülről lefelé irányuló fellépések" olyan eszközöket biztosítanak, amelyekkel a Horizont 2020 és az azt megelőző programok kutatási és innovációs eredményei kiaknázhatók és a piacon terjeszthetők, különös hangsúlyt helyezve egy innovációbarát környezet kialakítására az üzleti élet és az ipar, ideértve a kkv-k számára, valamint összhangban azokkal a prioritásokkal, amelyeket az intelligens szakosodási stratégiában a területekre vonatkozóan megállapítottak.

3. A tagállamok ösztönöznek e rendelet azon rendelkezéseinek alkalmazására, amelyek lehetővé teszik a 2. pontban említett stratégiák egyes részeinek végrehajtását célzó releváns programoknál az ESB-alapoknak a Horizont 2020 forrásaival való együttes igénybevételét. A nemzeti és a regionális hatóságok számára közös támogatást kell biztosítani az ilyen jellegű stratégiák kidolgozásához és megvalósításához, az európai érdekű kutatási és innovációs infrastruktúrák közös finanszírozási lehetőségeinek azonosításához, a nemzetközi együttműködés előmozdításához, a partneri felülvizsgálati eljárás révén történő módszertani támogatáshoz, a bevált gyakorlatok cseréjéhez és a régiókon átívelő képzéshez.

4. A tagállamok és adott esetben a 4. cikk (4) bekezdése szerint a régiók kiegészítő intézkedéseket is figyelembe vesznek annak érdekében, hogy kutatási és innovációs potenciáljukat kiaknázhassák oly módon, hogy azok kiegészítsék a Horizont 2020-at és azzal szinergiákat alkossanak, különösen közös finanszírozás révén. Ezen intézkedések a következők:

a) a kiváló kutatóintézetek és a kevésbé fejlett régiók, valamint a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) területén rosszul teljesítő tagállamok és régiók összekapcsolása új kiválósági központok létrehozása vagy a meglévők fejlesztése céljából a kevésbé fejlett régiókban és a K+F+I területén rosszul teljesítő tagállamokban és régiókban;

b) kapcsolatépítés az elismert kiválóságú innovatív klaszterek között a kevésbé fejlett régiókban, valamint a K+F+I területén rosszul teljesítő tagállamokban és régiókban;

c) "EKT tanszékek" létrehozása, hogy a kiemelkedő egyetemi szakembereket különösen a kevésbé fejlett régiókba és a K+F+I területén rosszul teljesítő tagállamokba és régiókba vonzzák;

d) olyan kutatók és innovátorok nemzetközi hálózatokhoz való hozzáférésének támogatása, akiknek nincs megfelelő kapcsolatuk az Európai Kutatási Térséggel (EKT), vagy akik kevésbé fejlett régiókból, illetve a K+F+I területén rosszul teljesítő tagállamokból és régiókból származnak;

e) adott esetben az európai innovációs partnerségekhez való hozzájárulás;

f) nemzeti intézmények és/vagy kiválósági csoportok felkészítése az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) tudományos és innovációs társulásaiban (TIT-ek) való részvételre; valamint

g) magas színvonalú nemzetközi kutatói mobilitási programok megrendezése a "Marie Sklodowska-Curie-fellépések" társfinanszírozásával.

A tagállamok adott esetben a 70. cikkel összhangban a rugalmasság kihasználására törekednek, hogy a kritikus tömeg eléréséhez elégséges beruházási szinttel támogassák a programterületen kívüli műveleteket az első albekezdésben említett intézkedések lehető leghatékonyabb végrehajtása érdekében.

4.4 Demonstrációs projektek finanszírozása az új belépők részére fenntartott tartalék (NER) 300 keretében ( 33 )

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ESB-alapokból nyújtott finanszírozást összehangolják a NER 300 programból nyújtott finanszírozással, amely az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer keretében az új belépők részére fenntartott 300 millió kibocsátási egység árveréséből nyert bevételét használja fel.

4.5 A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) ( 34 ) és a környezetvédelmi uniós vívmányok

1. A tagállamok és a Bizottság a programok keretében az erőteljesebb tematikus irányultságon és a 8. cikkel összhangban a fenntartható fejlesztés elvének alkalmazásán keresztül törekednek az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a környezetvédelmet és az erőforrások hatékonyságát szolgáló uniós szakpolitikai eszközökkel (finanszírozási és nem finanszírozási eszközök) való szinergiák kiaknázására.

2. A tagállamok előmozdítják, és adott esetben a 4. cikkel összhangban biztosítják a kiegészítő jelleget és az összehangolást a LIFE-fal, különösen az integrált programokkal, a természet, a biológiai sokféleség, a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a levegő, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás területén. Az ilyen összehangolást olyan intézkedések által kell elérni, mint tevékenységeknek az ESB-alapokon keresztüli finanszírozása, amely kiegészíti a LIFE integrált projektjeinek finanszírozását, valamint a LIFE keretében érvényesített megoldások, módszerek és megközelítések használatának előmozdítása által, beleértve többek között a környezetbarát infrastruktúrába, energiahatékonyságba, ökoinnovációba és az ökoszisztéma alapú megoldásokba való beruházásokat és a kapcsolódó innovatív technológiák elfogadását.

3. A vonatkozó ágazati tervek, programok és stratégiák (közöttük a kiemelt cselekvési keret, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, a hulladékgazdálkodási terv, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló terv vagy az ahhoz történő alkalmazkodásra vonatkozó stratégia) koordinációs keretként szolgálhatnak azokban az esetekben, ha az érintett területeken támogatást terveztek.

4.6 ERASMUS + ( 35 )

1. A tagállamok arra törekednek, hogy felhasználják az ESB-alapokat az "Erasmus +" program keretében kidolgozott és sikeresen tesztelt eszközök és módszerek horizontális alkalmazására, hogy maximalizálják az emberekkel kapcsolatos beruházások társadalmi és gazdasági hatását, és lendületet adjanak többek között az ifjúsági kezdeményezéseknek és a polgári fellépéseknek.

2. A tagállamok előmozdítják és a 4. cikkel összhangban biztosítják az ESB-alapok és az "Erasmus +" program közötti hatékony nemzeti szintű koordinációt, világosan elkülönítve a támogatott beruházási típusokat és célcsoportokat. A tagállamok a mobilitást ösztönző fellépések finanszírozása tekintetében kiegészítő jellegre törekednek.

3. Az irányító hatóságok és az "Erasmus +" program keretében létrehozott nemzeti hivatalok közötti megfelelő együttműködési mechanizmusok kialakítása révén koordinációt kell megvalósítani, ami elősegítheti a polgárokra uniós, nemzeti és regionális szinten irányuló átlátható és elérhető kommunikációt.

4.7 Az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programja (EaSI) ( 36 )

1. A tagállamok előmozdítják és a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban biztosítják a hatékony koordináció kialakítását az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programja, valamint az ESB-alapokból a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás tematikus célkitűzések keretében nyújtott támogatás között. Ez a hatékony koordináció magában foglalja az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjának EURES elnevezésű tengelye alapján nyújtott támogatások koordinálását a munkaerő ESZA által támogatott transznacionális mobilitását erősítő intézkedésekkel, hogy előmozdítsák a munkavállalók földrajzi mobilitását és fellendítsék a foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá magában foglalja az ESB-alapok által az önfoglalkoztatásra, a vállalkozó szellemre, a vállalatalapításra és a szociális vállalkozásokra nyújtott támogatások és az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjának mikrofinanszírozási és a szociális vállalkozási területén nyújtott támogatás összehangolását.

2. A tagállamok arra törekszenek, hogy az ESZA támogatásával felerősítsék az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjának Progress elnevezésű területén - különösen a társadalmi innovációra és a szociálpolitikai kísérletre vonatkozóan - kidolgozott legsikeresebb intézkedéseket.

4.8 Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) ( 37 )

1. A közlekedés, távközlés és energia terén létrejövő európai hozzáadott érték maximalizálása érdekében a tagállamok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap beavatkozásait az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből nyújtott támogatással szoros együttműködésben tervezzék meg annak érdekében, hogy biztosítsák a kiegészítő jelleget, hogy ne kerüljön sor párhuzamos erőfeszítésekre, továbbá biztosítják az optimális kapcsolatok kialakítását a különböző infrastruktúra-típusok között helyi, regionális és nemzeti szinten, és az Unió egész területén. Biztosítani kell a különböző finanszírozási eszközök maximális hatását az uniós és belső piaci dimenzióval rendelkező projektek vonatkozásában, elő kell segíteni a társadalmi, gazdasági és területi kohézió, különösen a megfelelő transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó szakpolitikai keretben meghatározott, prioritást élvező közlekedési, energetikai és digitális infrastruktúra-hálózatok kiépítésére irányuló projektek esetében, hogy új infrastruktúrát építsenek és jelentősen korszerűsítsék a meglévő infrastruktúrát.

2. A közlekedés terén a beruházások tervezését a valós és prognosztizálható közlekedési igényre kell építeni, továbbá az Unión belüli határon átnyúló kapcsolatok fejlődését, és az adott tagállamon belüli régiók közötti fejlődő kapcsolatokat koherens módon szem előtt tartva kell meghatározni a hiányzó kapcsolatokat és a szűk keresztmetszeteket. Az átfogó transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) és a TEN-T törzshálózatokhoz való regionális összeköttetéseket célzó beruházásoknak biztosítaniuk kell, hogy a városi és a vidéki térségek kihasználhassák a nagy hálózatok által nyújtott lehetőségeket.

3. Az adott tagállamon túlmutató hatással rendelkező - különösen a TEN-T törzshálózati folyosók részét képező - beruházások rangsorolást össze kell hangolni a TEN-T tervezéssel és a törzshálózati folyosók végrehajtási terveivel, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap közlekedési infrastruktúrába irányuló beruházásai teljes mértékben összhangban legyenek a TEN-T iránymutatásokkal.

4. A tagállamok a közlekedés fenntartható formáira összpontosítanak és azokba a területekbe ruháznak be, amelyek a legmagasabb európai hozzáadott értékkel rendelkeznek, figyelembe véve, hogy a közösségi közlekedés előmozdítása érdekében jobb minőségűvé, akadálymentesebbé és megbízhatóbbá kell tenni a közlekedési szolgáltatásokat. Meghatározásukat követően az alapján kell rangsorolni a beruházásokat, hogy miként járulnak hozzá a mobilitáshoz, a fenntarthatósághoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és az egységes európai közlekedési térség megvalósításához, az "Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához - Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé" című fehér könyvben felvázolt elképzeléssel összhangban, amely kiemeli, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásnak jelentős csökkentésére van szükség a közlekedési ágazatban. A projektek környezeti hatásának előzetes vizsgálata alapján elő kell mozdítani a projekteknek a fenntartható európai árufuvarozási hálózatokhoz a vízi útvonalak kialakítása révén történő hozzájárulását.

5. Az ESB-alapok támogatást nyújtanak a helyi és regionális infrastruktúrák kiépítéséhez, valamint a prioritást élvező uniós energia- és telekommunikációs hálózatokkal való összekapcsolásukhoz.

6. A tagállamok és a Bizottság kialakítják az információs és kommunikációs technológiai (IKT) intézkedések kiegészítő jellegének és hatékony tervezésének biztosítására szolgáló, megfelelő koordinációs és technikai támogatási mechanizmusokat azzal a céllal, hogy teljes mértékben felhasználják a különböző uniós eszközöket (ESB-alapok, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, transzeurópai hálózatok, Horizont 2020) a szélessávú hálózatok és a digitális szolgáltatási infrastruktúrák finanszírozására. A legmegfelelőbb finanszírozási eszköz kiválasztása során - a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében - figyelembe kell venni a művelet bevételtermelő képességét és kockázati szintjét. Az irányító hatóság által a kiválasztással kapcsolatban hozott végső határozat sérelme nélkül az ESB-alapokból nyújtandó támogatás iránti kérelmek értékelésekor a tagállamok figyelembe veszik a hozzájuk kapcsolódó, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz tekintetében benyújtott, de nem kiválasztott műveletekről készített értékeléseket.

4.9 Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, és az Európai Fejlesztési Alap

1. A tagállamok és a Bizottság arra törekszenek, hogy hatásköreiknek megfelelően - számos uniós szakpolitikai célkitűzés hatékony elérésének javítása érdekében - erősítsék a külső eszközök és az ESB-alapok közötti koordinációt. Az Európai Fejlesztési Alappal, az Előcsatlakozási Eszközzel és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközzel megvalósított koordináció és kiegészítő jelleg különösen fontos.

2. A területi integráció elmélyítésének támogatása érdekében a tagállamok törekednek a szinergiák kihasználására a kohéziós politika, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközök keretében végzett területi együttműködési tevékenységek - különösen a határon átnyúló együttműködési tevékenységek - között, figyelembe véve az európai területi együttműködési csoportosulások által kínált potenciált.

5. A HORIZONTÁLIS ELVEK ÉS A TÖBB TERÜLETET ÉRINTŐ SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK

5.1 Partnerség és többszintű kormányzás

1. Az 5. cikk értelmében a tagállamok tiszteletben tartják a partnerség és a többszintű kormányzás elvét annak érdekében, hogy elősegítsék a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megvalósítását, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós prioritások teljesítését. Ezen elvek tiszteletben tartása érdekében olyan összehangolt fellépésre van szükség különösen a különböző kormányzati szintek között, amelyet a szubszidiaritás és az arányosság elveinek megfelelően és partnerségben - többek között operatív és intézményi együttműködés útján - hajtanak végre a partnerségi megállapodások és programok elkészítése és végrehajtása tekintetében.

2. A tagállamok megvizsgálják, hogy erősíteni kell-e a partnerek intézményi kapacitását annak érdekében, hogy képesek legyenek még jobban hozzájárulni a partnerség eredményességéhez.

5.2 Fenntartható fejlődés

1. A tagállamok és az irányító hatóságok a végrehajtás minden szakaszában teljes mértékben érvényre juttatják az ESB-alapokban a fenntartható fejlődés szempontjait, tiszteletben tartva - az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdésében megállapított - fenntartható fejlődés elvét, továbbá megfelelve a környezetvédelmi követelmények integrálására vonatkozó, az EUMSZ 11. cikke szerinti kötelezettségnek, valamint az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdésébe foglalt, "a szennyező fizet" elvnek.

Az irányító hatóságok az egész programciklus folyamán intézkedéseket tesznek az beavatkozások káros környezeti hatásainak elkerülésére vagy csökkentésére, és biztosítják a társadalmi, környezeti és éghajlati szempontból egyértelműen kedvező előnyöket. Ilyen intézkedések lehetnek a következők:

a) a beruházásoknak a leginkább erőforrás-hatékony és fenntartható lehetőségek felé irányítása;

b) az esetlegesen jelentős káros környezeti vagy éghajlati hatással járó beruházások elkerülése, valamint az esetleg fennmaradó hatások enyhítésére irányuló támogatási intézkedések,

c) hosszú távra előretekintő szemléletmód alkalmazása az alternatív beruházási lehetőségek életciklusra vetített költségeinek összehasonlításakor;

d) a zöld közbeszerzések növekvő mértékű alkalmazása.

2. A tagállamok a 8. cikknek megfelelően figyelembe veszik az ESB-alapok támogatásával végzett beruházásoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó potenciálját, valamint biztosítják, hogy azok ellenállóak legyenek az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal (így az áradások, aszályok, hőséghullámok, erdőtüzek és szélsőséges időjárási események növekvő kockázatával) szemben.

3. A beruházások összhangban állnak a vízgazdálkodási hierarchiával a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 38 ) megfelelően, a vízigény-korlátozási lehetőségekre összpontosítva. Alternatív vízellátási lehetőségeket csak akkor lehet mérlegelni, amikor kimerültek a vízzel történő takarékoskodásra és a vízkészletek hatékony felhasználására vonatkozó lehetőségek. A hulladékgazdálkodási ágazat terén az állami beavatkozás kiegészíti a magánszféra erőfeszítését, különösen a gyártói felelősség tekintetében. A beruházások a magas szintű újrafeldolgozást előmozdító innovatív megközelítéseket ösztönzik, és összhangban állnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 39 ) értelmében létrehozott hulladékhierarchiával. A biológiai sokféleséggel és a természeti erőforrások védelmével kapcsolatos kiadások összhangban vannak az élőhelyekről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelvvel ( 40 ).

5.3 A nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdítása

1. A 7. cikk értelmében a tagállamok és a Bizottság célul tűzik ki a nemek közötti egyenlőség elérését, és megfelelő intézkedéseket tesznek a hátrányos megkülönböztetés megakadályozására az ESB-alapokból társfinanszírozott programok műveleteinek elkészítése, végrehajtása, monitoringja és értékelése során. A 7. cikkben foglalt célok elérése érdekében a tagállamok ismertetik a meghozandó intézkedéseket, különösen a műveletek kiválasztása, a beavatkozások céljainak megállapítása, valamint a monitoring- és a jelentéstételi intézkedések meghatározása tekintetében. A tagállamok adott esetben nemi szempontok szerinti elemzést is végeznek. Az ESZA-n keresztül támogatni kell különösen az egyedi célzott intézkedéseket.

2. A tagállamok az 5. és 7. cikknek megfelelően biztosítják a nemek közötti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a hozzáférhetőség elősegítéséért felelős, megfelelő szervezetek részvételét a partnerségben, továbbá gondoskodnak arról, hogy a nemzeti gyakorlatokkal összhangban lévő, megfelelő struktúrák álljanak rendelkezésre a nemek közötti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a hozzáférhetőség terén történő tanácsadás céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges szakértelmet az ESB-alapok előkészítése, monitoringja és értékelése tekintetében.

3. Az irányító hatóságok - a monitoring-bizottságokkal összehangoltan - olyan értékeléseket vagy belső vizsgálatokat folytatnak, amelyek a nemek közötti egyenlőség érvényesítése elvének alkalmazására összpontosítanak.

4. A tagállamok megfelelően kezelik a hátrányos helyzetű csoportok szükségleteit, hogy lehetővé tegyék a munkaerőpiacra történő jobb beilleszkedésüket, és ezáltal elősegítsék a teljes körű társadalmi részvételüket.

5.4 Hozzáférhetőség

1. A tagállamok és a Bizottság a 7. cikknek megfelelően megteszik a megfelelő lépéseket a fogyatékosságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megakadályozása érdekében. Az irányító hatóságok a program életciklusa során végrehajtott intézkedésekkel biztosítják, hogy valamennyi nyilvános, vagy a nyilvánosság számára nyújtott és az ESB-alapokból társfinanszírozott termék, áru, szolgáltatás és infrastruktúra hozzáférhető legyen az összes polgár - köztük a fogyatékkal élők - számára az alkalmazandó joggal összhangban, hozzájárulva ezzel a fogyatékossággal élő személyek és az idősek akadálymentes környezetéhez. Különösen a fizikai környezethez, a közlekedéshez, valamint az IKT-hez való hozzáférést kell biztosítani a hátrányos helyzetű csoportok - köztük a fogyatékossággal élő személyek - társadalmi befogadásának előmozdítása érdekében. A meghozandó intézkedések magukban foglalhatják a beruházások átirányítását arra, hogy hozzáférhetővé tegyék a meglévő épületeket és infrastruktúrákat.

5.5 A demográfiai változás kezelése

1. A demográfiai változásból származó kihívásokat minden szinten figyelembe kell venni, ideértve különösen azokat, amelyek az aktív népesség zsugorodásával, a nyugdíjasok teljes lakossághoz képest növekvő arányával és az elnéptelenedéssel kapcsolatosak. A tagállamok a demográfiai problémák leküzdésére és az idősödő társadalomhoz kapcsolódó növekedés létrehozására felhasználják az ESB-alapokat, mégpedig a vonatkozó nemzeti vagy regionális stratégiákkal összhangban, amennyiben léteznek ilyenek.

2. A tagállamok a vonatkozó nemzeti vagy regionális stratégiákkal összhangban felhasználják az ESB-alapokat, hogy elősegítsék az összes életkori csoport társadalmi befogadását, többek között az oktatáshoz és a szociális támogatási struktúrákhoz való jobb hozzáférésen keresztül, az idősek és a fiatalok munkalehetőségeinek javítása céljából, és azokra a régiókra összpontosítva, ahol az uniós átlaghoz képest magas a fiatalok munkanélküliségi rátája. Az egészségügyi infrastruktúrákba történő beruházások annak biztosítására irányulnak, hogy hosszú és egészséges, munkával töltött életet biztosítsanak az Unió valamennyi polgára számára.

3. A demográfiai változás által leginkább érintett régiókban felmerülő kihívások kezelése céljából a tagállamok meghatározzák különösen a következőkre irányuló intézkedéseket:

a) a demográfiai megújulás támogatása a családok körülményeinek javítása, valamint hivatás és a családi élet közötti jobb egyensúly megteremtése révén;

b) a foglalkoztatás bővítése, a termelékenység és a gazdasági teljesítmény növelése az oktatásba, az IKT-be, a kutatásba és az innovációba történő beruházás révén;

c) az oktatás, a képzés és a szociális támogatási struktúrák megfelelőségének és minőségének, valamint adott esetben a szociális védelmi rendszerek hatékonyságának előtérbe helyezése;

d) az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás költséghatékonyságának előmozdítása, beleértve az e-egészségügybe, az e-ápolásba és az infrastruktúrába történő beruházásokat.

5.6 Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás

A 8. cikknek megfelelően az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzése a partnerségi megállapodások és a programok elkészítésének és végrehajtásának a részét képezi.

6. A FŐBB TERÜLETI KIHÍVÁSOK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

6.1. A tagállamok figyelembe vesznek földrajzi vagy demográfiai jellemzőket, és lépéseket tesznek az egyes régiók sajátos területi nehézségeinek kezelése érdekében, hogy felszabadítsák a bennük rejlő fejlődési potenciált, és ezáltal segítsék őket abban, hogy a leghatékonyabb módon tudják megvalósítani az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést.

6.2. A tematikus célkitűzések megválasztása és kombinációja, valamint a kapcsolódó beruházás és uniós prioritások, továbbá az egyedi célkitűzések megválasztása tükrözi az egyes tagállamok és régiók szükségleteit és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés tekintetében meglévő potenciálját.

6.3. A partnerségi megállapodások és programok elkészítésekor ezért a tagállamok figyelembe veszik, hogy azok a jelentős társadalmi kihívások, amelyek napjainkban az Unió előtt állnak - globalizáció, demográfiai változások, környezetkárosodás, migráció, éghajlatváltozás, energiafelhasználás, a válság gazdasági és társadalmi következményei - különböző hatásokat gyakorolhatnak az egyes régiókra.

6.4. A területi kihívások kezelésének integrált területi megközelítése céljából a tagállamok biztosítják, hogy az ESB-alapok keretébe tartozó programokban tükröződjön az európai régiók sokszínűsége a foglalkoztatási és munkaerő-piaci jellemzők, a különböző szektorok egymástól való kölcsönös függősége, az ingázási szokások, a népesség öregedése és a demográfiai változások, a kulturális, tájbeli és örökségi jellemzők, az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság és éghajlat-változási hatások, a földhasználat és az erőforrások szűkössége, a természeti erőforrások - köztük a megújuló erőforrások - fenntarthatóbb felhasználásában rejlő potenciál, az intézményi és kormányzási szabályozások, az összekapcsolódás és elérhetőség, valamint a vidéki térségek és városi területek közötti kapcsolatok terén. A tagállamok és a régiók ezért - a 15. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően - elvégzik a következőket partnerségi megállapodásaik és programjaik elkészítése céljából:

a) a tagállam vagy régió jellemzőinek, fejlődési potenciáljának és kapacitásának elemzése, különös tekintettel az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiában meghatározott főbb kihívásokra, a nemzeti reformprogramokra és - adott esetben - az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns országspecifikus ajánlásokra, valamint az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott releváns tanácsi ajánlásokra;

b) a régió vagy a tagállam által kezelendő legfontosabb kihívások vizsgálata, a szűk keresztmetszetek és a hiányzó kapcsolatok, valamint az innovációs hiányosságok - köztük a hosszú távú növekedési és munkahely-teremtési potenciált gátoló tervezési és végrehajtási kapacitáshiány - azonosítása. Ez képezi az alapját a szakpolitikai rangsorolás, beavatkozás és összpontosítás szempontjából figyelembe vehető területek és tevékenységek azonosításának;

c) az ágazatokon, jogrendszereken vagy határon átnyúló koordinációs kihívások vizsgálata, különösen a makro-regionális és tengeri medencéket érintő stratégiákkal összefüggésben;

d) a szakpolitika kidolgozására legalkalmasabb területi mértéket és összefüggést, valamint a tagállamok intézményi és jogi keretét figyelembe véve a különböző területi szintek és finanszírozási források közötti jobb koordináció érdekében megteendő lépések azonosítása, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiát, illetve a regionális és helyi szereplőket összekötő integrált megközelítés kialakítása céljából.

6.5. A területi kohézió célkitűzésének figyelembevétele érdekében a tagállamok és a régiók különösen arról gondoskodnak, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő átfogó megközelítés az érintett területeken:

a) tükrözze a városok, városi területek és vidéki térségek, halászterületek és part menti térségek, valamint a sajátos földrajzi vagy demográfiai hátrányokkal küzdő térségek szerepét;

b) figyelembe vegye a legkülső régiók, a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók előtt álló kihívásokat;

c) kezelje a város és a vidék közötti kapcsolatok kérdését, a magas színvonalú, megfizethető infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az olyan területek problémáinak vonatkozásában, amelyekre a társadalmilag perifériára szorult közösségek erőteljes koncentrációja jellemző.

7. EGYÜTTMŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

7.1 Koordináció és kiegészítő jelleg

1. A tagállamok arra törekszenek, hogy az együttműködési tevékenységek és az ESB-alapokból támogatott egyéb tevékenységek kiegészítsék egymást.

2. A tagállamok biztosítják, hogy az együttműködési tevékenységek hatékonyan hozzájáruljanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseihez, továbbá hogy az együttműködés a tágabb szakpolitikai célok támogatását szolgálja. Ennek elérése érdekében a tagállamok és a Bizottság a hatáskörüknek megfelelően gondoskodnak az egyéb uniós finanszírozású programokkal vagy eszközökkel való kiegészítő jellegről és koordinációról.

3. A kohéziós politika hatékonyságának erősítése érdekében a tagállamok törekednek az európai területi együttműködési cél programjai, valamint a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés közötti koordináció és kiegészítő jelleg biztosítására, különösen a következetes tervezés és a nagy volumenű beruházások kivitelezésének elősegítése érdekében.

4. A tagállamok adott esetben gondoskodnak arról, hogy a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiák részét képezzék e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban a partnerségi megállapodások, valamint az adott alapra irányadó szabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az érintett régiók és tagállamok programjai keretében végzett átfogó stratégiai tervezésnek. A tagállamok törekszenek továbbá arra, hogy amennyiben makroregionális és tengeri medencéket érintő stratégiákat dolgoztak ki, az ESB-alapok az e rendelet 15. cikke (2) bekezdésével és az adott alapra irányadó szabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, valamint a programterület számára az érintett tagállam által megfogalmazott szükségleteknek megfelelően hozzájáruljanak ezek végrehajtásához. A hatékony végrehajtás érdekében biztosítani kell a koordinációt az egyéb uniós finanszírozású eszközökkel és az egyéb releváns eszközökkel.

5. A tagállamok - adott esetben - élnek annak lehetőségével, hogy a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés operatív programjai keretében olyan interregionális és transznacionális intézkedéseket hozzanak, amelyek kedvezményezettjei legalább egy másik tagállamban találhatók, és amely intézkedések többek között az intelligens specializációra vonatkozó stratégiákból származó releváns kutatási és innovációs intézkedések végrehajtására vonatkoznak.

6. A tagállamok és a régiók a lehető legjobban kihasználják a területi együttműködési programokat a közigazgatási határon átnyúló együttműködés előtti akadályok áthidalása során, ugyanakkor hozzájárulnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítéséhez. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az EUMSZ 349. cikkének hatálya alá tartozó régiókra.

7.2 Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés az ERFA keretében

1. A tagállamok és a régiók törekszenek arra, hogy együttműködés révén kritikus tömeget érjenek el többek között az IKT, valamint a kutatás és az innováció terén, továbbá hogy ösztönözzék az intelligens szakosodásra vonatkozó közös megközelítések és partnerségek kidolgozását az oktatási intézmények között. Az interregionális együttműködés adott esetben kiterjed az innovatív kutatásközpontú klaszterek közötti együttműködés és a kutatóintézetek közötti csereprogramok ösztönzésére, figyelembe véve a hetedik kutatási keretprogram "tudásrégiók" és "a konvergenciában és a legkülső régiókban rejlő kutatási potenciál" területein szerzett tapasztalatokat.

2. A tagállamok és a régiók határon átnyúló és transznacionális együttműködésre törekednek az érintett területeken annak érdekében, hogy:

a) biztosítsák, hogy a fontos földrajzi képződményeken (szigeteken, tavakon, folyókon, tengermedencéken vagy hegyvidékeken) osztozó térségek támogassák természeti erőforrásaik közös kezelését és előmozdítását;

b) méretgazdaságosságot érjenek el, amelyet különösen a közös közszolgáltatások együttes használatához kapcsolódó beruházások tekintetében lehet megvalósítani;

c) előmozdítsák a határon átnyúló infrastruktúra-hálózat koherens tervezését és fejlesztését, különös tekintettel a hiányzó, határon átnyúló összeköttetésekre, valamint nagyobb földrajzi térségekben a környezetbarát és interoperábilis közlekedési módokra;

d) kritikus tömeget érjenek el különösen a kutatás és innováció, az IKT, valamint az oktatás területén, továbbá a kkv-k versenyképességének javítását célzó intézkedésekkel kapcsolatban;

e) megerősítsék a transznacionális munkaerő-piaci szolgáltatásokat annak érdekében, hogy fokozódjon a határokat átszelő munkavállalói mobilitás;

f) javítsák a határon átnyúló irányítást.

3. A tagállamok és a régiók törekszenek arra, hogy interregionális együttműködés révén növeljék a kohéziós politika hatékonyságát. Ennek keretében bátorítják a régiók és városok közötti tapasztalatcserét annak érdekében, hogy fokozódjon a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésre vonatkozó és az európai területi együttműködési cél alá tartozó programok kidolgozása és végrehajtása.

7.3 Az általános programok hozzájárulása a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiákhoz

1. A tagállamok - az e rendelet 15. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával, valamint az érintett uniós alapra irányadó szabályok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, továbbá a programterület számára az érintett tagállam által megfogalmazott szükségleteknek megfelelően - igyekeznek biztosítani az uniós finanszírozás sikeres mobilizálását a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiák számára. A sikeres mobilizálást egyéb intézkedések mellett azzal lehet elérni, hogy a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiák alapján végzett műveleteket kiemelt fontosságúnak tekintik, tehát ezekhez speciális pályázati felhívásokat tesznek közzé, vagy ezeket a kiválasztási folyamat során prioritásként kezelik, mégpedig azon műveletek azonosítása révén, amelyeket különböző programok keretében közös finanszírozásban lehet részesíteni.

2. A tagállamok megfontolják annak lehetőségét, hogy a releváns transznacionális programokat használják keretként azon szakpolitikák és alapok támogatásához, amelyekre a makroregionális és a tengeri medencéket érintő stratégiák végrehajtásához szükség van.

3. A tagállamok adott esetben előmozdítják, hogy a makroregionális stratégiák keretében az ESB-alapok felhasználásra kerüljenek a következő területeken: az európai közlekedési folyosók létrehozása, amelynek része a vámeljárások korszerűsítésének támogatása; a természeti katasztrófák megelőzése, az azokra való felkészülés és reagálás; a vízgyűjtő területek szintjén történő vízgazdálkodás; a zöld infrastruktúra; a nemzet- és ágazatközi integrált tengerügyi együttműködés; a kutatás és innováció, valamint az IKT-hálózatok; tengermedencék közös tengeri erőforrásaival való gazdálkodás; valamint a biológiai sokféleség megőrzése a tengerekben.

7.4 Transznacionális együttműködés az ESZA keretében

1. A tagállamok igyekeznek a vonatkozó tanácsi ajánlásokban azonosított minden szakpolitikai területtel foglalkozni az egymástól való tanulás maximális kihasználása érdekében.

2. A tagállamok adott esetben kiválasztják a transznacionális tevékenységek témáit, és megfelelő végrehajtási mechanizmusokat dolgoznak ki sajátos szükségleteiknek megfelelően.

II. MELLÉKLET

A TELJESÍTMÉNY-KERETRENDSZER LÉTREHOZÁSÁNAK MÓDSZERE

(1) Az eredményességmérési keret az egyes prioritásokra- kivéve a technikai segítségnyújtásra szolgáló prioritást és 39. cikkel összhangban a pénzügyi eszközökre szolgáló programot - vonatkozóan a 2018-as évre meghatározott részcélokból, valamint a 2023-ra meghatározott célokból áll. A részcélokat és célokat az 1. táblázatban feltüntetett formátumnak megfelelően kell ismertetni.

1. táblázat

A teljesítmény-keretrendszer általánosan alkalmazandó formátuma

(2) A részcélok köztes célok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak valamely prioritás tekintetében meghatározott egyedi célkitűzés eléréséhez, és adott esetben kifejezik az időszak végére kitűzött cél irányába történő előrehaladást. A 2018-ra meghatározott részcélok tartalmazzák a pénzügyi mutatókat, a kimeneti mutatókat és adott esetben az eredménymutatókat, amelyek szorosan kapcsolódnak a támogatott szakpolitikai beavatkozásokhoz. Az eredménymutatókat a 22. cikk (6) és (7) bekezdésének alkalmazásában nem kell figyelembe venni. A kulcsfontosságú végrehajtási lépésekhez is meghatározhatók részcélok.

(3) A részcélok és a célok:

a) reálisak, teljesíthetők, relevánsak és tartalmazzák az adott prioritás terén elért előrehaladásra vonatkozó lényeges információkat;

b) összhangban vannak a prioritás egyedi célkitűzéseinek természetével és jellegével;

c) átláthatóak, objektívan ellenőrizhető célokkal rendelkeznek, valamint a hozzájuk felhasznált forrásadatok azonosítottak és amennyiben lehetséges, nyilvánosan hozzáférhetők;

d) ellenőrizhetők anélkül, hogy az ellenőrzésük aránytalanul nagy adminisztratív terhet jelentene;

e) adott esetben az összes programban konzisztensek.

(4) Egy adott prioritás esetében a prioritáshoz kapcsolódó teljesítménytartalék összegének figyelembevételével kell meghatározni a 2023-ra vonatkozó célokat.

(5) Megfelelően indokolt esetekben, például ha valamely tagállamban vagy régióban jelentős változások következnek be a gazdasági, környezeti vagy munkaerő-piaci feltételekben, az adott prioritást illető támogatások változásából eredő módosítások mellett az adott tagállam a 30. cikknek megfelelően javasolhatja a részcélok és célok módosítását is.

III. MELLÉKLET

RENDELKEZÉSEK A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRA ÉS KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓAN A 23. CIKK (11) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FELFÜGGESZTÉS HATÁLYÁNAK ÉS SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA

(1) A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRA VONATKOZÓ FELFÜGGESZTÉS SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

A tagállamokra alkalmazott felfüggesztés maximális szintjét elsősorban a 23. cikk (11) bekezdése harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában megállapított felső határok figyelembevételével kell meghatározni. Ezt a szintet csökkenteni kell, ha legalább a következők egyike érvényes:

a) ha a 23. cikk (9) bekezdésében említett kiváltó okot megelőző évben a tagállamban a munkanélküliségi ráta több mint két százalékponttal meghaladja az Unióban tapasztalható átlagos arányt, a felfüggesztés maximális szintjét 15 %-kal csökkenteni kell;

b) ha a 23. cikk (9) bekezdésében említett kiváltó okot megelőző évben a tagállamban a munkanélküliségi ráta több mint öt százalékponttal meghaladja az Unióban tapasztalható átlagos arányt, a felfüggesztés maximális szintjét 25 %-kal csökkenteni kell;

c) ha a 23. cikk (9) bekezdésében említett kiváltó okot megelőző évben a tagállamban a munkanélküliségi ráta több mint nyolc százalékponttal meghaladja az Unióban tapasztalható átlagos arányt, a felfüggesztés maximális szintjét 50 %-kal csökkenteni kell;

d) ha a tagállamban a 23. cikk (9) bekezdésében említett kiváltó okot megelőző évben a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetett emberek aránya több mint tíz százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, a felfüggesztés maximális szintjét 20 %-kal csökkenteni kell;

e) ha a tagállamban 23. cikk (9) bekezdésében említett kiváltó okot megelőző két vagy több egymást követő évben a reál GDP csökkenése tapasztalható, a felfüggesztés maximális szintjét 20 %-kal csökkenteni kell;

f) ha a felfüggesztés a 2018-as, 2019-es vagy 2020-as évre vonatkozó kötelezettségvállalásokat érint, a következők szerint kell csökkenteni a 23. cikk (11) bekezdésének alkalmazásából eredő szintet: i. a 2018-as évre a felfüggesztés szintjét 15 %-kal kell csökkenteni; ii. a 2019-es évre a felfüggesztés szintjét 25 %-kal kell csökkenteni; iii. a 2020-as évre a felfüggesztés szintjét 50 %-kal kell csökkenteni.

A felfüggesztés szintjének az a)-f) pontok alkalmazásából eredő csökkentése összesen nem haladhatja meg az 50 %-ot.

Amennyiben a b) vagy c) pontban leírt helyzetek a d) és e) ponttal egyidejűleg következnek be, a felfüggesztés hatálybalépését el kell halasztani egy évvel.

(2) A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRA VONATKOZÓ FELFÜGGESZTÉS HATÁLYÁNAK MEGHATÁROZÁSA A PROGRAMOKON ÉS PRIORITÁSOKON BELÜL

A kötelezettségvállalásoknak egy adott tagállamra vonatkozó felfüggesztése elsősorban arányosan érint minden programot és prioritást.

A következő programokat és prioritásokat azonban ki kell zárni a felfüggesztés hatálya alól:

i. a 23. cikk (6) bekezdésével összhangban elfogadott felfüggesztési határozat által már érintett programok vagy prioritások;

ii. olyan programok vagy prioritások, amelyek forrásait növelni kell a Bizottság által a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban benyújtott újraprogramozási kérelem eredményeképpen a 23. cikk (9) bekezdésében említett kiváltó ok évében;

iii. olyan programok vagy prioritások, amelyek forrásai a 23. cikk (9) bekezdésében említett kiváltó okot megelőző két évben növelésre kerültek a 23. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott határozat eredményeképpen;

iv. kedvezőtlen gazdasági vagy társadalmi feltételek kezelése szempontjából kritikus fontosságú programok vagy prioritások. Az ilyen programok vagy prioritások magukban foglalják az Unió számára különleges fontosságú, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel kapcsolatos beruházásokat támogató programokat vagy prioritásokat. Egyes programok vagy prioritások akkor tekinthetők kritikus fontosságúnak, ha az érintett tagállamhoz az európai szemeszter keretében intézett ajánlások végrehajtásához kapcsolódó beruházásokat támogatnak, és strukturális reformokra irányulnak, vagy olyan prioritásokhoz kapcsolódnak, amelyek a szegénység csökkentését vagy a kkv-k versenyképességének növelésére szolgáló pénzügyi eszközöket támogatnak.

(3) A FELFÜGGESZTÉS HATÁLYA ALÁ ESŐ PROGRAMOKRA SZÁNT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRA VONATKOZÓ FELFÜGGESZTÉS VÉGSŐ SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Egy programon belül egy prioritást a programból a prioritásra juttatott előirányzatok arányos csökkentésével kell kizárni.

A programok kötelezettségvállalásaira alkalmazandó felfüggesztés szintjének az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztés össz-szintjének eléréséhez szükséges szintnek kell lennie.

(4) A KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ FELFÜGGESZTÉS HATÁLYÁNAK ÉS SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

A (2) bekezdés i.-iv. pontjában említett programokat és prioritásokat ki kell zárni a kifizetések felfüggesztésének hatálya alól is.

Az alkalmazandó felfüggesztés szintje nem haladhatja meg a programok és prioritások kifizetéseinek 50 %-át.

IV. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA: FINANSZÍROZÁSI MEGÁLLAPODÁSOK

(1) Amennyiben egy pénzügyi eszköz felhasználására a 39a. cikk és a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontja alapján kerül sor, a finanszírozási megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a feltételeket, amelyek alapján a programból hozzájárulás nyújtható a pénzügyi eszközhöz, és a megállapodásnak tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:

a) a beruházási stratégia vagy szakpolitika leírása, amelynek tartalmazza a végrehajtási intézkedéseknek, a felkínálandó pénzügyi termékeknek és a megcélzott végső kedvezményezetteknek az ismertetését, valamint a vissza nem térítendő támogatással való (esetleges) együttes alkalmazásra vonatkozó terveket;

b) a felhasználandó pénzügyi eszközre vonatkozó üzleti terv vagy más, azzal egyenértékű dokumentumok, amelyek ismertetik a 37. cikk (2) bekezdésében említett várható multiplikátorhatást is;

c) a vonatkozó prioritás egyedi célkitűzéseinek és eredményeinek az eléréséhez való hozzájárulás céljából az érintett pénzügyi eszköz révén elérni kívánt eredmények;

d) rendelkezések a beruházások végrehajtásának, valamint a beruházási ajánlatok ütemének a monitoringjára, illetve ennek részeként - a 46. cikknek való megfelelést biztosítandó - a pénzügyi eszköz által az alapok alapja és/vagy az irányító hatóság részére történő jelentéstételre vonatkozóan;

e) auditkövetelmények, azaz például a pénzügyi eszköz szintjén (illetve adott esetben az alapok alapja szintjén) vezetendő dokumentációra vonatkozó minimumkövetelmények, valamint (adott esetben) a különböző támogatási formák dokumentációjának a 37. cikk (7) és (8) bekezdésének megfelelő külön nyilvántartásával kapcsolatos követelmények, ideértve a tagállamok audithatóságainak, a Bizottság auditorjainak, valamint az Európai Számvevőszéknek a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseket és követelményeket is, az egyértelmű auditnyomvonalnak a 40. cikkel összhangban való biztosítása érdekében;

f) a program által a 41. cikkel összhangban nyújtott szakaszolt hozzájárulás kezelésére, valamint a beruházási ajánlatok ütemének előrejelzésére vonatkozó követelmények és eljárások, ideértve a 38. cikk (6) bekezdésében és a 39a. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett vagyonkezelői számla kezelésére, illetve az elkülönített számvitelre vonatkozó követelményeket is;

g) a 43. cikkben említettek szerint keletkezett kamatok és egyéb nyereségek kezelésére vonatkozó követelmények és eljárások, beleértve az elfogadható pénztári műveleteket/beruházásokat, valamint az érintett felek felelősségi köreit és feladatait is;

h) a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek vagy irányítási díjainak a kiszámítására és kifizetésére vonatkozó rendelkezések;

i) az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak a támogathatósági időszak végéig történő újbóli felhasználására vonatkozó rendelkezések a 44. cikkel összhangban, és adott esetben a 43a. cikk szerinti megkülönböztetett bánásmódra vonatkozó rendelkezések;

j) az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak a 45. cikkel összhangban, a elszámolhatósági időszak végét követően történő újrafelhasználására, valamint az említett forrásoknak a pénzügyi eszközből való kikerülésével kapcsolatos szakpolitikára vonatkozó rendelkezések;

k) a programokból a pénzügyi eszköz - illetve adott esetben az alapok alapja - számára nyújtott hozzájárulások esetleges teljes vagy részleges visszavonásának a feltételei;

l) rendelkezések annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközöket felhasználó szervezetek a pénzügyi eszközöket független módon, és - a vonatkozó szakmai előírásoknak megfelelően - a pénzügyi eszközhöz hozzájárulást nyújtó felek kizárólagos érdekében eljárva kezelik;

m) a pénzügyi eszköz megszüntetésére vonatkozó rendelkezések.

Mindezen túlmenően, amennyiben a pénzügyi eszközök szervezése alapok alapja révén történik, az irányító hatóság és az alapok alapját végrehajtó szervezet közötti finanszírozási megállapodás a pénzügyi eszközöket felhasználó szervezetek értékeléséről és kiválasztásáról - és ennek keretében a pályázati felhívásokra vagy közbeszerzési eljárásokról - is rendelkezik.

(2) A 38. cikk (8) bekezdésének c) pontja alapján felhasznált pénzügyi eszközök vonatkozásában a 38. cikk (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett stratégiai dokumentumok tartalmazzák legalább a következő elemeket:

a) a pénzügyi eszköz beruházási stratégiája vagy szakpolitikája, valamint a tervezett hitelre vagy garanciákra vonatkozó általános feltételek, a végső kedvezményezettek és a támogatandó intézkedések;

b) a felhasználandó pénzügyi eszközre vonatkozó üzleti terv vagy más, azzal egyenértékű dokumentumok, amelyek ismertetik a 37. cikk (2) bekezdésében említett várható multiplikátorhatást is;

c) az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő források felhasználására és újbóli felhasználására vonatkozó rendelkezések a 43., 44. és 45. cikkel összhangban, és adott esetben a 43a. cikk szerinti megkülönböztetett bánásmódra vonatkozó rendelkezések;

d) a pénzügyi eszköz felhasználásának monitoringja és az erre vonatkozó jelentéstétel a 46. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében;

V. MELLÉKLET

SZÁZALÉKBAN MEGHATÁROZOTT ÁTALÁNYOK A NETTÓ BEVÉTELT TERMELŐ PROJEKTEK ESETÉBEN

VI. MELLÉKLET

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK ÉVES BONTÁSA A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

Kiigazított éves megoszlás (az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés kiegészítő forrásait beleértve)

VII. MELLÉKLET

AZ ELOSZTÁS MÓDSZERE

A 90. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés alapján támogatásra jogosult, legkevésbé fejlett régiók esetében alkalmazott elosztási módszer

1. Az egyes tagállamoknak járó juttatás az adott tagállam támogatásra jogosult NUTS 2. szintű régiói számára nyújtott juttatások összegével egyenlő, kiszámítása pedig a következő lépésekkell összhangban történik:

a) az érintett régió népességét az adott régió vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó GDP-je és az EU-27 egy főre jutó átlagos GDP-je (vásárlóerő-paritáson mérve) közötti különbséggel megszorozva meg kell határozni egy abszolút összeget (euróban);

b) az adott régió pénzügyi keretösszegének meghatározásához a fenti abszolút összegnek egy adott százalékát kell venni; ez a százalékláb más és más annak megfelelően, hogy vásárlóerő-paritáson mérve milyen annak a tagállamnak az EU-27 átlagához viszonyított jóléte, amelyben a jogosult régió elhelyezkedik, azaz: i. azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje nem éri el az uniós átlag 82 %-át: 3,15 %; ii. azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje az EU-27 átlagának 82 %-a és 99 %-a között helyezkedik el: 2,70 %; iii. azon tagállamok régiói esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmének szintje meghaladja az EU-27 átlagának 99 %-át: 1,65 %;

c) a b) lépésben kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy munkanélküli személyenként évi 1 300 EUR összegű pótlékot, olyan számú munkanélkülire vonatkoztatva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes kevésbé fejlett uniós régió átlagos munkanélküliségi rátájának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne;.

A 90. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés alapján támogatásra jogosult, átmeneti régiók esetében alkalmazott elosztási módszer

2. Az egyes tagállamoknak járó juttatás az adott tagállam támogatásra jogosult NUTS 2. szintű régiói számára nyújtott juttatások összegével egyenlő, kiszámítása pedig a következő lépésekkel összhangban történik:

a) az elméleti minimális és maximális támogatásintenzitás meghatározása minden egyes támogatásra jogosult átmeneti régióra vonatkozóan. A támogatás minimális mértéke a tagállamnak járó átlagos, egy főre számolt támogatás intenzitása alapján kerül megállapításra az adott tagállam fejlettebb régióinak juttatott regionális védőháló alkalmazása nélkül. Amennyiben a tagállam nem rendelkezik fejlettebb régiókkal, a támogatás minimális szintje az összes fejlettebb régiónak járó eredeti átlagos, egy főre számolt támogatás intenzitása alapján kerül megállapításra, azaz évenként egy főre 19,80 EUR. A támogatás maximális mértéke egy olyan elméleti régióra vonatkozik, amelyben az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagának a 75 %-a, és azt az (1) bekezdés a) és b) pontjában ismertetett módszerrel kell kiszámítani. Az így kapott összeg 40 %-át kell figyelembe venni;

b) a regionális támogatások kezdő összegének a kiszámítása a régió EU-27-hez viszonyított relatív egy főre jutó GDP lineáris interpolációja útján, az egy főre jutó regionális GDP (PPS) figyelembevételével;

c) a b) ponttal összhangban kapott összeghez adott esetben hozzá kell adni egy munkanélküli személyenként évi 1 100 EUR összegű pótlékot, olyan számú munkanélkülire vonatkoztatva, amennyivel az adott régió munkanélküli lakosainak száma meghaladja azt a számot, ahány fő az összes kevésbé fejlett régió átlagos munkanélküliségi rátájának az adott régióra történő alkalmazása esetén az adott régióban munkanélküli lenne.

A 90. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett, a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzése alapján támogatásra jogosult, fejlettebb régiók esetében alkalmazott elosztási módszer

3. A teljes pénzügyi keret elméleti kezdő összegét a 19,80 EUR/fő/év támogatásintenzitás és a jogosult népességszám szorzata adja.

4. Az egyes érintett tagállamok részesedése támogatásra jogosult NUTS 2. szintű régióik részesedésének összegével egyenlő, amelyet a következő kritériumok alapján, a megadott súlyozás alkalmazásával kell meghatározni:

a) regionális össznépesség (súlyozás: 25 %),

b) a munkanélküliek száma az olyan NUTS 2. szintű régiókban, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb az összes fejlettebb régió átlagánál (súlyozás: 20 %),

c) (a 20-64 éves korosztályban) hány fővel kell növelni a foglalkoztatottak számát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiában meghatározott 75 %-os regionális foglalkoztatottsági arány eléréséhez (súlyozás: 20 %),

d) a 30-34 éves korosztályban hány fővel kell növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiában meghatározott 40 %-os cél eléréséhez (súlyozás: 12,5 %),

e) a 18-24 éves korosztályban hány fővel kell csökkenteni a korai iskolaelhagyók számát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiában meghatározott 10 %-os cél eléréséhez (súlyozás: 12,5 %),

f) a régió egy főre jutó tényleges GDP-je (vásárlóerő-paritáson mérve) és az elméleti regionális GDP (ha a régió a leggazdagabb NUTS 2. szintű régió egy főre jutó GDP-jével rendelkezne) közötti különbség (súlyozás: 7,5 %),

g) a 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű NUTS 3. szintű régiók lakossága (súlyozás: 2,5 %).

A 90. cikk (3) bekezdése alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok esetében alkalmazott elosztási módszer

5. A teljes pénzügyi keret elméleti összegét a 48 EUR/fő/év átlagos támogatásintenzitás és a jogosult népességszám szorzata adja. Az elméleti pénzügyi keretösszegből támogatásra jogosult egyes tagállamok kiinduló részesedését a népességük, a területük és a nemzeti jólétük alapján, a következő lépések alkalmazásával kell kiszámítani:

a) ki kell számítani az adott tagállam népességének, illetve területének az összes jogosult tagállam össznépességéből, illetve összterületéből való részesedését, és ezek számtani átlagát kell venni. Mindazonáltal, amennyiben egy tagállamnak a teljes népességből való részesedése ötszörösen vagy ennél nagyobb mértékben meghaladja az összterületből való részesedését, rendkívül magas népsűrűséget mutatva, akkor kizárólag a teljes népességből való részesedését kell figyelembe venni ennél a lépésnél;

b) az így kapott százalékos adatokat ki kell igazítani egy együtthatóval, amely azon százalékos arány egyharmadának felel meg, amely arányban az adott tagállamnak a 2008-2010 közötti időszakra vonatkozó, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (vásárlóerő-paritáson mérve) meghaladja az összes jogosult tagállam bruttó nemzeti jövedelmének egy főre jutó átlagát (ahol az átlag 100 %-nak felel meg), vagy amennyivel annál kevesebb.

6. Annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok jelentős közlekedési és környezetvédelmi szükségleteit, e tagállamok esetében a Kohéziós Alapból való részesedés mértéke legalább a (10)-(13) bekezdésben meghatározott, az időszak során átlagosan kapott - a felső értékhatár megállapítása utáni - végleges teljes pénzügyi támogatás egyharmada lesz.

7. A 90. cikk (3) bekezdésének második albekezdése alapján a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamok esetében az alkalmazott elosztás hét éven át csökken. Az átmeneti támogatás mértéke 2014-ben 48 EUR/fő lesz, a tagállam teljes lakosságára alkalmazva. Az azt követő évekre vonatkozóan az összegek a 2014-re meghatározott összeg százalékos arányaként kerülnek meghatározásra, ami 2015-ben 71 %, 2016-ban 42 %, 2017-ben 21 %, 2018-ban 17 %, 2019-ben 13 %, 2020-ban pedig 8 %.

Az európai területi együttműködésről szóló rendelet 4. cikkben említett európai területi együttműködési cél esetében alkalmazott elosztási módszer

8. A határon átnyúló, illetve a transznacionális együttműködésre fordítható források tagállamonkénti elosztása, beleértve az ERFA-ból az európai szomszédsági és partnerségi eszközhöz, valamint az előcsatlakozási segítségnyújtási eszközhöz való hozzájárulást, a következők súlyozott összege alapján kerül megállapításra: az adott tagállam határ menti régióiban élő lakosságnak az összes határ menti régióban élő lakossághoz viszonyított aránya, illetve az adott tagállam lakosságának az összes tagállam lakosságához viszonyított aránya. A súlyozást az együttműködés határon átnyúló, illetve transznacionális vetületének részaránya határozza meg. A határon átnyúló és a transznacionális együttműködési komponens részaránya 77,9 %, illetve 22,1 %.

A 92. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett régiók kiegészítő támogatásának elosztási módszere

9. A legkülső NUTS 2. szintű régiók és az északi gyéren lakott NUTS 2. szintű régiók 30 EUR/lakos/év további külön juttatásban részesülnek. Ez a juttatás régiónként és tagállamonként az érintett régiók összlakosságának arányában oszlik meg.

A kohéziót támogató alapokból nyújtható maximális támogatás

10. Annak érdekében, hogy a kohéziós támogatások megfelelő mértékben a legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra összpontosuljanak, valamint csökkenjenek az egy főre jutó átlagos támogatásintenzitások tekintetében felmerülő különbségek, az alapokból az egyes tagállamoknak juttatható összegek felső értékhatára (maximálás) a tagállam GDP-jének 2,35 %-a. A felső határ meghatározása évente fog történni, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előre ütemezésének lehetővé tételéhez szükséges kiigazítások függvényében, és - adott esetben - a maximális támogatás megszerzése érdekében arányosan csökkenti majd valamennyi, az érintett tagállamnak nyújtandó támogatást (kivéve a fejlettebb régiókat és az európai területi együttműködési célt). Az Unióhoz 2013 előtt csatlakozott és a 2008-2010 között - 1 %-nál alacsonyabb átlagos reál-GDP növekedést felmutató tagállamok esetében a maximális támogatás 2,59 % lesz.

11. A fenti (10) bekezdésben említett felső határok tartalmazzák az ERFA által az európai szomszédsági eszköz és az előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz határon átnyúló alkotóelemének finanszírozásához nyújtott hozzájárulást. E felső értékek nem tartalmazzák az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára juttatott 3 000 000 000 EUR külön előirányzatot.

12. A Bizottság a GDP-t a 2012 májusában rendelkezésre bocsátott statisztikák alapján számítja ki. A GDP-nek a Bizottság által 2012 májusában, a 2014 és 2020 közötti időszakra szólóan előrejelzett egyedi nemzeti növekedési ütemét valamennyi tagállam tekintetében külön kell alkalmazni.

13. A (10) bekezdésben leírt szabályok nem eredményezhetik a tagállamonkénti összeg 2007 -2013közötti programozási időszakra meghatározott szintjének a 110 %-ánál magasabb szintre való emelését.

Kiegészítő rendelkezések

14. Azon régióknak, ahol a 2007-2013közötti programozási időszakban a támogathatósági kritériumként alkalmazott, egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson mérve) nem érte el az EU-25 átlagának a 75 %-át, viszont meghaladja az EU-27 átlagának a 75 %-át, a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében a 2014-2020 közötti időszakban nyújtott minimális támogatás - a 2007-2013 közötti többéves pénzügyi kereten belül a Bizottság által végzett számításoknak megfelelően - minden évben a korábban a konvergencia célkitűzés alapján járó éves átlagos indikatív támogatás 60 %-a lesz.

15. Egyetlen átmeneti régió sem részesülhet kevesebb támogatásban, mint amennyit akkor kapott volna, ha fejlettebb régió lett volna. A minimális összes támogatás szintjének meghatározásához a fejlettebb régiókra alkalmazandó támogatáselosztási módszert kell alkalmazni mindazokra a régiókra, amelyekben az egy főre jutó GDP legalább az EU-27 átlagának a 75 %-a.

16. Az egy adott tagállamnak az alapokból járó minimális összes támogatás a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó összes egyéni támogatásának 55 %-ával egyenlő. Az e követelmény teljesítéséhez szükséges kiigazításokat arányosan kell alkalmazni az alapokból származó támogatásokra, az európai területi együttműködési cél szerinti támogatások kivételével.

17. A gazdasági válság euróövezetbe tartozó tagállamokra gyakorolt hatásainak kezelése, valamint e tagállamokban a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében a strukturális alapokból a következő további kereteket kell elkülöníteni:

a) 1 375 000 000 EUR Görögország fejlettebb régiói számára;

b) 1 000 000 000 EUR Portugália számára, a következő megoszlásban: 450 000 000 EUR a fejlettebb régiók részére, ebből 150 000 000 EUR Madeirának, 75 000 000 EUR az átmeneti régiónak és 475 000 000 EUR a kevésbé fejlett régióknak;

c) 100 000 000 EUR Írország határ menti, középső és nyugati régiója részére;

d) 1 824 000 000 euró Spanyolország részére, ebből 500 000 000 euró Extremadura, 1 051 000 000 euró az átmeneti régiók és 273 000 000 euró a fejlettebb régiók részére;

e) 1 500 000 000 EUR Olaszország kevésbé fejlett régiói részére, ebből 500 000 000 EUR a nem városi területekre.

18. A sziget tagállamoknak, illetve az Unió egyes távoli részeinek a helyzetéből eredő kihívások kezelése érdekében Málta és Ciprus részére a (16) bekezdésben említett számítási módszer alkalmazása után további 200 000 000 EUR, illetve 150 000 000 EUR összegű keretet kell elkülöníteni a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzés keretében, a következő elosztásban: az összeg egyharmada a Kohéziós Alapból, kétharmada a strukturális alapokból kerül elkülönítésre.

Spanyolország Ceuta és Melilla régiói számára a strukturális alapokból összesen 50 000 000 EUR további keretet kell elkülöníteni.

Mayotte legkülső régió számára a strukturális alapokból 200 000 000 EUR teljes keretet kell elkülöníteni.

19. Egyes régióknak a támogathatósági helyzetükben bekövetkezett változásokhoz, vagy a közelmúltbeli gazdasági változásaikból eredő hosszú távú hatásokhoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében a következő kiegészítő összegek elkülönítésére kerül sor:

a) Belgiumnak 133 000 000 EUR, ebből 66 500 000 EUR Limburgnak és 66 500 000 EUR Vallóniának;

b) Németországnak 710 000 000 EUR, ebből 510 000 000 EUR az átmeneti régiókategóriába tartozó korábbi konvergenciarégióknak és 200 000 000 EUR Lipcse régiónak;

c) a 10. ponttól eltérve Magyarország kevésbé fejlett régiói számára a strukturális alapokból 1 560 000 000 EUR összegű további keretet kell elkülöníteni, a Cseh Köztársaság kevésbé fejlett régiói számára 900 000 000 EUR összegű további keretet, Szlovénia kevésbé fejlett régiói számára pedig 75 000 000 EUR összegű további keretet.

20. A PEACE program számára összesen 150 000 000 EUR kerül elkülönítésre, ebből 106 500 000 EUR az Egyesült Királyságnak, 43 500 000 EUR pedig Írországnak. E program végrehajtása határon átnyúló együttműködési programként történik, Észak-Írország és Írország bevonásával.

További kiigazítások a 92. cikk (2) bekezdésével összhangban

21. A 91. és 92. cikkben meghatározott összegeken felül Ciprus a strukturális alapokból származó támogatásaihoz hozzáadódóan 2014-ben további 94 200 000 EUR, 2015-ben pedig további 92 400 000 EUR összeget kap.

VIIa. MELLÉKLET

A REACT-EU FORRÁSOK ELOSZTÁSÁNAK MÓDSZERTANA - A 92B. CIKK (4) BEKEZDÉSE

A REACT-EU források elosztásának módszertana

A REACT-EU forrásokat a következő módszertan alapján kell elosztani a tagállamok között:

(1) Az egyes tagállamok REACT-EU forrásokból való ideiglenes részesedési arányát az alábbi kritériumok alapján kiszámított részesedések súlyozott összegeként kell meghatározni, a megadott súlyozás alkalmazásával: a) GDP-tényező (súlyozás: 2/3), amely az alábbi lépések alkalmazásával kerül kiszámításra: i. meg kell állapítani az egyes tagállamok részesedési arányát a 2019 első féléve és az alkalmazandó referencia-időszak vége közötti, valamennyi figyelembe vett tagállamra vonatkozó, EUR-ban kifejezett, szezonálisan kiigazított teljes reál-GDP veszteségből; ii. az i. pontban kiszámított részesedési arányt ki kell igazítani oly módon, hogy el kell osztani az adott tagállam egy főre jutó, az EU-27 egy főre jutó átlagos GNI-jének százalékos arányában kifejezett GNI-jével (ahol a 100 % az átlagot jelzi); b) munkanélküliségi tényező (súlyozás: 2/9), az alábbiak súlyozott átlagaként kifejezve: i. az adott tagállam részesedési aránya a munkanélküliek valamennyi figyelembe vett tagállamra vonatkozó teljes számából (súlyozás: 3/4), 2020. januári adatok alapján, valamint ii. az adott tagállam részesedési aránya a munkanélküliek valamennyi figyelembe vett tagállamra vonatkozó teljes számának növekedéséből (súlyozás: 1/4), 2020. január és az alkalmazandó referencia-időszak vége között; c) ifjúsági munkanélküliségi tényező (súlyozás: 1/9), az alábbiak átlagaként kifejezve: i. az adott tagállam részesedési aránya a fiatal munkanélküliek valamennyi figyelembe vett tagállamra vonatkozó teljes számából (súlyozás: 3/4), 2020. januári adatok alapján, valamint ii. az adott tagállam részesedési aránya a fiatal munkanélküliek valamennyi figyelembe vett tagállamra vonatkozó teljes számának növekedéséből (súlyozás: 1/4), 2020. január és az alkalmazandó referencia-időszak vége között. Ha az adott tagállam EUR-ban kifejezett szezonálisan kiigazított reál-GDP-je az alkalmazandó referencia-időszakban magasabb, mint 2019 első félévében, a szóban forgó tagállam adatait ki kell zárni az a) pont i. alpontja szerinti kalkulációból. Ha a munkanélküliek (15-74 éves kor közötti személyek) száma vagy a fiatal munkanélküliek (15-24 éves kor közötti személyek) száma az adott tagállamban az alkalmazandó referencia-időszakban alacsonyabb, mint 2020 januárjában, a szóban forgó tagállam adatait ki kell zárni a b) pont ii. alpontja és a c) pont ii. alpontja szerinti kalkulációból.

(2) Az 1. pontban foglalt szabályok egy tagállam tekintetében sem eredményezhetnek a 2021 és 2022 közötti teljes időszakra olyan allokációkat, amelyek meghaladják: a) a 2019-es reál-GDP-jük 0,07 %-át azon tagállamok esetében, amelyeknek a (vásárlóerő-egységen (PPS) mért) 2015-2017-es időszakra vonatkozó, egy főre jutó GNI-átlaga magasabb, mint az EU-27 átlagának 109 %-a; b) a 2019-es reál-GDP-jük 2,6 %-át azon tagállamok esetében, amelyeknek a (vásárlóerő-egységen (PPS) mért) 2015-2017-es időszakra vonatkozó, egy főre jutó GNI-átlaga nem magasabb, mint az EU-27 átlagának 90 %-a; c) azon tagállamok esetében, amelyeknek a (vásárlóerő-egységen (PPS) mért) 2015-2017-es időszakra vonatkozó, egy főre jutó GNI-átlaga meghaladja az EU-27 átlagának 90 %-át, de nem magasabb, mint az EU-27 átlagának 109 %-a: a százalékos arányt a 2019-es reál-GDP-jük 0,07 %-a és 2,6 %-a közötti lineáris interpolációval kell kiszámítani, ami a százalékos felső határnak a jólét növekedésével összhangban történő arányos csökkentéséhez vezet. Az a)-c) pontban tagállamonként megállapított szintet meghaladó összegek arányosan újraelosztásra kerülnek azon tagállamok allokációi között, amelyeknek a (PPS-ben mért) egy főre jutó GNI-átlaga nem éri el az EU-27 átlagának 100 %-át. A (PPS-ben mért) 2015-2017-es időszakra vonatkozó, egy főre jutó GNI megegyezik a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során a kohéziós politikára alkalmazott adatok szerinti egy főre jutó GNI-vel.

(3) A 2021-re szóló REACT-EU források elosztásának kiszámításához: a) a GDP kiszámításához alapul vett referencia-időszak 2020 első féléve; b) a munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek számának figyelembevételéhez használt referencia-időszak a 2020. június és augusztus közötti időszak átlaga; c) a (2) bekezdés alkalmazásából adódó maximális allokációt meg kell szorozni a REACT-EU források 2021-ben és 2022-ben felhasználható teljes összegének a 2021-re eső részesedési arányával. Az (1) és a (2) bekezdésben ismertetett, 2021-re szóló REACT-EU források meghatározását szolgáló módszertan alkalmazását megelőzően az allokációból Luxembourg számára 100 000 000 EUR, Málta számára pedig 50 000 000 EUR összeget kell elkülöníteni. Ezenkívül az allokációból 30 EUR/lakos támogatási intenzitásnak megfelelő összeget kell elkülöníteni a NUTS 2. szintű legkülső régiók számára. Ezt az allokációt régiónként és tagállamonként, az érintett régiók teljes lakosságával arányos módon kell elosztani. A legkülső régióknak nyújtott kiegészítő allokációt hozzá kell adni ahhoz az allokációhoz, amelyet a nemzeti költségvetés elosztása révén minden legkülső régió megkap. A 2021-re fennmaradó összeget az (1) és a (2) bekezdésben ismertetett módszertannak megfelelően kell elosztani a tagállamok között.

(4) A 2022-re szóló REACT-EU források elosztásának kiszámításához: a) a GDP kiszámításához alapul vett referencia-időszak 2021 első féléve; b) a munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek számának figyelembevételéhez használt referencia-időszak: a 2021. június és augusztus közötti időszak átlaga; c) a (2) bekezdés alkalmazásából adódó maximális allokációt meg kell szorozni a REACT-EU források 2021-ben és 2022-ben felhasználható teljes összegének a 2022-re eső részesedési arányával.

VIII. MELLÉKLET

A 91. CIKKBEN EMLÍTETT IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉSRE ALLOKÁLT FORRÁSRA VONATKOZÓ MÓDSZERTAN

I. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált forrás bontását a következő lépéseknek megfelelően kell meghatározni:

1. Meg kell határozni a 15-24 év közötti fiatal munkanélküliek számát az ESZA-rendelet 16. cikkében meghatározott, jogosult NUTS 2 szintű régiókban, nevezetesen azokban a NUTS 2 szintű régiókban, amelyekben a 15 és 24 év közöttiek körében az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben több mint 25 % volt, vagy az olyan tagállamok tekintetében, ahol az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben 30 %-ot meghaladó mértékben növekedett, azokban a régiókban, amelyekben az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben meghaladta a 20 %-ot.

2. Az egyes támogatható régiók allokációját a támogatható régióban élő fiatal munkanélküliek számának és az összes támogatható régióban az 1. pontban említett összes fiatal munkanélküli számának hányadosa alapján kell meghatározni.

3. A tagállamonkénti allokáció az adott tagállam támogatható régióira allokált források összege.'

II. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre allokált forrást nem kell figyelembe venni a VII. mellékletben a globális források elosztásához kapcsolódó maximálási szabályok alkalmazásakor.

III. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből Mayotte részére allokálandó források meghatározása érdekében az ifjúsági munkanélküliségi rátát és a fiatal munkanélküliek számát a nemzeti szinten legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani, amennyiben az Eurostat NUTS 2 szintű adatai nem állnak rendelkezésre.

IV. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásait a (EU, Euratom) No 1311/2013 rendelet 14. cikkének megfelelő költségvetési eljárás keretében a 2016-2020 közötti időszak tekintetében növelni lehet. A kiegészítő források tagállamonkénti lebontása ugyanolyan lépések szerint történik, mint az eredeti allokáció során alkalmazottak, de alapját a legfrissebb rendelkezésre álló adatok képezik.

IX. MELLÉKLET

AZ ESZA MINIMUM RÉSZARÁNYA MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE

A tagállamokban a strukturális alapok forrásai ESZA részére nyújtott részéhez hozzáadott, a 92. cikk (4) bekezdésében említett százalékos részarányának - amely megfelel az adott tagállam részarányának a 2007-2013közötti programozási időszakban - meghatározása a 2012-es referenciaévben mért (a 20-64 éves korosztályra vonatkozó) foglalkoztatási ráta alapján történik, a következők szerint:

- ha a foglalkoztatási ráta 65 %-os vagy annál kevesebb, a részarányt 1,7 százalékponttal növelik;

- ha a foglalkoztatási ráta 65 %-nál nagyobb, de legfeljebb 70 %-os, a részarányt 1,2 százalékponttal növelik;

- ha a foglalkoztatási ráta 70 %-nál nagyobb, de legfeljebb 75 %-os, a részarányt 0,7 százalékponttal növelik;

- ha a foglalkoztatási ráta meghaladja a 75 %-ot, nincs szükség a részarány növelésére.

Egy tagállam összes százalékos részaránya a hozzáadás után nem haladhatja meg a strukturális alapok 92. cikk (4) bekezdésében említett forrásainak 52 %-át.

Horvátország vonatkozásában a strukturális alapok - az európai területi együttműködési célon kívül a 2007-2013közötti programozási időszakban az ESZA-hoz allokált - forrásainak részaránya azonos az Unióhoz 2004. január 1-jén vagy azt követően csatlakozott tagállamok konvergenciarégióinak átlagos részarányával.

X. MELLÉKLET

ADDICIONALITÁS

(1) KÖZKIADÁS VAGY EGYENÉRTÉKŰ STRUKTURÁLIS KIADÁS

Azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett régiókban él a lakosság legalább 65 %-a, a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások meghatározására a tagállamok által a középtávú költségvetési stratégiájuk benyújtása céljából az 1466/97/EK rendelet szerint jelentett, a stabilitási és konvergenciaprogramokban szereplő, az államháztartási bruttó állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó adatot fogják felhasználni. A felhasználandó adatnak meg kell egyeznie az államháztartási egyenleg és az államadósság tekintetében, valamint az általános kormányzati költségvetési többlettel és hiánnyal kapcsolatban jelentett adattal, amelyet a GDP százalékos arányában kell megadni.

Azokban a tagállamokban, ahol a kevésbé fejlett régiókban él a lakosság több mint 15 %-a, de kevesebb mint 65 %-a, a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások meghatározására a kevésbé fejlett régiókban az államháztartási bruttó állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó összesített adatot fogják felhasználni. Ezt az adatot ugyanolyan formátumban kell szerepeltetni, az első albekezdésben meghatározottak szerint.

(2) VIZSGÁLAT

Az addicionalitásnak a 95. cikk (5) bekezdése szerinti vizsgálatára a következő szabályok érvényesek:

2.1 Előzetes vizsgálat

a) Amikor valamelyik tagállam partnerségi megállapodást nyújt be, a tervezett kiadási profilra vonatkozólag a következő 1. táblázat szerinti formátumban kell megadnia az információkat. 1. táblázat Államháztartási kiadások a GDP százalékában 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 P51 X X X X X X X

b) Azok a tagállamok, amelyekben a kevésbé fejlett régiókban él a lakosság több mint 15 %-a, de kevesebb mint 65 %-a, az említett kevésbé fejlett régiókban tervezett kiadási profilra vonatkozó információkat is nyújtanak a következő 2. táblázat szerinti formátumban. 2. táblázat 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Államháztartási bruttó állóeszköz-felhalmozás a kevésbé fejlett régiókban, a GDP százalékában X X X X X X X

c) A tagállam adatokat szolgáltat a Bizottságnak a fő makrogazdasági mutatókról és előrejelzésekről a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások szintjének megállapítására.

d) Azok a tagállamok, amelyekben a kevésbé fejlett régiókban él a lakosság több mint 15 %-a, de kevesebb mint 65 %-a, arról is tájékoztatják a Bizottságot, hogy milyen módszert alkalmaznak az említett régiók bruttó állóeszköz-felhalmozásának a becslésére. Ebből a célból a tagállamok a regionális szintű, közpénzekből végrehajtott beruházásokra vonatkozó adatokat használnak, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, vagy egyéb kellően indokolt esetekben, beleértve azt, amikor egy tagállam a 2014-2020 közötti időszakra jelentősen megváltoztatta az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott regionális bontást, a bruttó állóeszköz-felhalmozás megbecsülhető a regionális szintű közkiadásokra vonatkozó mutatók vagy a regionális népesség országos szintű, közpénzekből végrehajtott beruházásokra való vetítésével.

e) Amikor a Bizottság és a tagállam közötti megállapodás létrejött, az 1. táblázat és adott esetben a 2. táblázat a közkiadásoknak vagy egyenértékű strukturális kiadásoknak a 2014-2020 közötti időszakban fenntartandó referenciaszintjeként bekerül az érintett tagállam partnerségi megállapodásába.

2.2 Félidős vizsgálat

a) A félidős vizsgálat során akkor jelenthető ki, hogy a tagállam fenntartotta a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások szintjét, ha a 2014-2017 közötti időszak éves átlagos kiadása megegyezik a kiadásoknak a partnerségi megállapodásban meghatározott referenciaszintjével, vagy annál magasabb.

b) A félidős vizsgálatot követően a Bizottság az adott tagállammal konzultálva felülvizsgálhatja a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások partnerségi megállapodásban rögzített referenciaszintjét, amennyiben az érintett tagállam gazdasági helyzete a partnerségi megállapodás elfogadásának időpontjában előre jelzett helyzethez képest jelentősen megváltozott.

2.3 Utólagos vizsgálat

Az utólagos vizsgálat során akkor jelenthető ki, hogy a tagállam fenntartotta a közkiadások vagy egyenértékű strukturális kiadások szintjét, ha a 2014-2020 közötti időszak éves átlagos kiadása megegyezik a kiadásoknak a partnerségi megállapodásban meghatározott referenciaszintjével, vagy annál magasabb.

(3) AZ UTÓLAGOS VIZSGÁLATOT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ PÉNZÜGYI KORREKCIÓS RÁTÁK

Amennyiben a Bizottság a 95. cikk (6) bekezdése szerinti pénzügyi korrekcióról határoz, a korrekciós ráta oly módon kerül kiszámításra, hogy a partnerségi megállapodásban rögzített referenciaszint és a ténylegesen elért szint különbségét kifejezik a referenciaszint százalékában, ebből levonnak 3 %-ot, és az így kapott eredményt elosztják tízzel. A pénzügyi korrekciót úgy kell meghatározni, hogy a kapott pénzügyi korrekciós rátát arra az összegre vetítik, amellyel az alapok a teljes programozási időszakban támogatták az érintett tagállam kevésbé fejlett és átmeneti régióit.

Amennyiben a partnerségi megállapodásban rögzített referenciaszintnek és a ténylegesen elért szintnek a partnerségi megállapodásban rögzített referenciaszint százalékában kifejezett különbsége 3 % vagy annál kisebb, nem kerül sor pénzügyi korrekcióra.

A pénzügyi korrekció mértéke nem haladhatja meg az érintett tagállam részére az alapokból nyújtott támogatás 5 %-át a kevésbé fejlett régiók vonatkozásában a teljes programozási időszakra nézve.

XI. MELLÉKLET

ELŐZETES FELTÉTELRENDSZER

I. RÉSZ: Tematikus előzetes feltételrendszer

II. RÉSZ: Általános előzetes feltételrendszer

XII. MELLÉKLET

AZ ALAPOKBÓL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ, VALAMINT A TÁMOGATÁSOK LÁTHATÓSÁGA

(1) MŰVELETEK LISTÁJA

A műveleteknek a 115. cikk (2) bekezdésében említett listája - a tagállam legalább egy hivatalos nyelvén - a következő adatmezőket tartalmazza:

- a kedvezményezett neve (csak jogi személyek; természetes személyeket nem kell megnevezni);

- a művelet neve;

- a művelet összefoglalása;

- a művelet megkezdésének időpontja;

- a művelet befejezésének időpontja (a művelet fizikai befejezésének vagy teljes végrehajtásának várható időpontja);

- a művelethez rendelt teljes elszámolható kiadás;

- uniós társfinanszírozási ráta prioritási tengelyenként;

- a művelet helyszínének postai irányítószáma, vagy egyéb megfelelő helymegjelölés;

- ország;

- a művelethez rendelt beavatkozási területre vonatkozó kód neve a 96. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjának vi. alpontjával összhangban;

- a műveletek listája legutóbbi frissítésének időpontja.

Az adatmezők fejléceit az Unió legalább egy másik hivatalos nyelvén szintén meg kell adni.

(2) TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS, ILLETVE NYILVÁNOS LÁTHATÓSÁGOT JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállam, az irányító hatóság és a kedvezményezettek megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az operatív programok keretében e rendelet szerint támogatott műveletekről tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak és kommunikáljanak a nyilvánossággal.

2.1. A tagállam és az irányító hatóság feladatai

(1) A tagállam és az irányító hatóság biztosítja, hogy a láthatóság és a polgárokkal való kapcsolattartás javítása érdekében a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket a kommunikációs stratégiával összhangban hajtsák végre, és hogy ezen intézkedések a lehető legszélesebb körű médialefedettség biztosítására irányuljanak, a különféle kommunikációs formákat és módszereket a megfelelő szinten alkalmazva és adott esetben igazodva a technológiai innovációhoz.

(2) A tagállam vagy az irányító hatóság felel legalább a következő tájékoztatási és kommunikációs intézkedésekért:

a) nagyszabású tájékoztatási kampány megszervezése az operatív program(ok) indításáról, akár a vonatkozó kommunikációs stratégiák jóváhagyását megelőzően;

b) egy nagyszabású tájékoztatási kampány megszervezése évente, amely népszerűsíti a finanszírozási lehetőségeket és az alkalmazott stratégiákat, illetve bemutatja az operatív program vagy programok által elért eredményeket, beleértve adott esetben a főbb projekteket, közös cselekvési terveket és más projektpéldákat;

c) az Unió jelképének kihelyezése az egyes irányító hatóságok működési helyén;

d) a műveletek e melléklet 1. szakasza szerinti listájának elektronikus úton történő közzététele;

e) operatív program szerinti bontásban példák felsorolása az adott operatív program szerinti műveletekre - különösen az olyan műveleteket feltüntetve, ahol az alapok közreműködéséből fakadó hozzáadott érték jól látható -, vagy az egységes honlapon vagy az operatív programnak az egységes honlap-portálon keresztül elérhető honlapján; a példákat az Unió valamely széles körben beszélt, az érintett tagállam hivatalos nyelvétől vagy nyelveitől eltérő hivatalos nyelvén kell közzétenni;

f) az operatív program végrehajtására vonatkozó információk frissítése, - beleértve a program által elért fontosabb vívmányokat és eredményeket is - az egységes honlapon vagy az adott operatív program egységes honlap-portálon keresztül elérhető honlapján.

(3) Az irányító hatóság a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásába, a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban adott esetben a bevonja következő szervezeteket:

a) az 5. cikkben említett partnerek;

b) az európai tájékoztatási központok, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodái és az Európai Parlamentnek a tagállamban működő tájékoztatási irodái;

c) oktatási és kutatási intézmények.

E szervezetek széles körben terjesztik a 115. cikk (1) bekezdésében leírt információkat.

2.2. A kedvezményezettek feladatai

(1) A kedvezményezettnek minden tájékoztatási és kommunikációs, illetve az alapok láthatóságát javító intézkedésében utal az alapokból a művelet számára nyújtott támogatásra, a következők feltüntetésével:

a) az uniós jelkép az Unióra való hivatkozással együtt, a Bizottság által a 115. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusban leírt technikai jellemzőkkel összhangban;

b) a műveletet támogató alapra vagy alapokra való hivatkozás.

Amennyiben a tájékoztatási vagy kommunikációs intézkedés több mint egy alap által társfinanszírozott műveletre vagy több műveletre vonatkozik, a b) pontban előírt hivatkozás helyébe egy az ESB-alapokra utaló hivatkozás léphet.

(2) A művelet végrehajtása közben a kedvezményezett a következő módon tájékoztatja a nyilvánosságot az alapoktól kapott támogatásról:

a) a kedvezményezett saját honlapján, amennyiben van ilyen, a támogatás mértékével arányos rövid leírást közöl a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást;

b) a 4. és 5. pont hatályán kívül eső műveletek esetében a nyilvánosság számára jól látható helyen, például egy épület bejáratánál, legalább egy (minimum A3-as méretű) posztert helyez el, amely tájékoztatást ad a projektről, többek között az Uniótól kapott pénzügyi támogatásról.

(3) Az ESZA által támogatott műveletek esetében, illetve az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott műveletek megfelelő eseteiben a kedvezményezett biztosítja, hogy a műveletekben részt vevő valamennyi érintett fél tájékoztatást kapjon a támogatásról.

A valamely művelet végrehajtásával kapcsolatos, a nyilvánosság vagy a résztvevők figyelmébe szánt minden dokumentum, beleértve a részvételi vagy egyéb igazolást is, tartalmaz egy kijelentést arra nézve, hogy a művelet végrehajtása az alap vagy alapok támogatásával történt.

(4) Az ERFA vagy a Kohéziós Alap által támogatott művelet végrehajtása során a kedvezményezett, a nyilvánosság számára jól látható helyen, ideiglenes jelleggel nagyméretű hirdetőtáblát helyez el minden olyan műveletre vonatkozóan, amely infrastruktúra vagy építési műveletek finanszírozására vonatkozik, és amely művelet közpénzekből nyújtott támogatásának teljes összege meghaladja az 500000 EUR-t.

(5) Legfeljebb három hónappal a művelet végrehajtása után a kedvezményezett kihelyez a nyilvánosság számára jól látható helyre egy állandó plakettet vagy hirdetőtáblát minden egyes olyan műveletre vonatkozóan, amely megfelel a következő követelményeknek:

a) a művelet közpénzekből nyújtott támogatásának teljes összege meghaladja az 500 000 EUR-t;

b) a művelet egy fizikai tárgy beszerzésére vagy infrastruktúra finanszírozására vagy építési műveletekre vonatkozik.

A plakettnek vagy a hirdetőtáblának tartalmaznia kell a művelet nevét és fő célkitűzését. A plakettet vagy a hirdetőtáblát a Bizottság által a 115. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott technikai jellemzőknek megfelelően kell elkészíteni.

(6) Az ezen alszakaszban megállapított feladatok attól az időponttól végzendők, amikor a kedvezményezett a művelethez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó, a 125. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot megkapja.

(3) A POTENCIÁLIS KEDVEZMÉNYEZETTEK ÉS A KEDVEZMÉNYEZETTEK TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

3.1. A potenciális kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

(1) Az irányító hatóság a kommunikációs stratégiával összhangban biztosítja, hogy az operatív program stratégiáját és célkitűzéseit, valamint az Unió és a tagállam által együttesen kínált támogatási lehetőségeket széles körben megismertessék a potenciális kedvezményezettekkel és valamennyi érdekelt féllel, az érintett alapokból kapható pénzügyi támogatás részleteivel együtt.

(2) Az irányító hatóság biztosítja, hogy a potenciális kedvezményezettek - figyelembe véve az elektronikus és más kommunikációs szolgáltatások elérhetőségét is bizonyos potenciális kedvezményezettek számára - hozzáférjenek a releváns, legalább a következőkről szóló információkhoz, köztük, szükség esetén, a naprakésszé tett információkhoz:

a) a finanszírozási lehetőségek és a pályázati felhívások kiírása;

b) a kiadások elszámolhatóságának feltételei, amelyeket teljesíteniük kell annak érdekében, hogy jogosultak legyenek támogatásra az operatív program keretében;

c) a támogatási kérelmek vizsgálati eljárásainak és a vonatkozó határidőknek a leírása;

d) a támogatandó műveletek kiválasztási kritériumai;

e) a nemzeti, regionális vagy helyi szintű kapcsolati pontok, amelyek tájékoztatást tudnak nyújtani az operatív programokról;

f) a kedvezményezettek azon feladata, hogy a 2.2. alszakasszal összhangban tájékoztassák a nyilvánosságot a művelet céljáról és a művelethez az alapokból nyújtott támogatásról, attól az időponttól kezdve, amikor a kedvezményezett a művelethez nyújtott támogatás feltételeit meghatározó, a 125. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti dokumentumot megkapja. Az irányító hatóság felkérheti a potenciális kedvezményezetteket, hogy pályázatukban javasoljanak olyan indikatív kommunikációs tevékenységeket az alapok láthatóságának növelésére, amelyek arányban állnak a művelet méretével.

3.2. A kedvezményezettek tájékoztatását szolgáló intézkedések

(1) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezetteket arról, hogy a finanszírozás elfogadásával beleegyeznek abba, hogy felvegyék őket a műveleteknek a 115. cikk (2) bekezdése szerint közzétett listájába.

(2) Az irányító hatóság tájékoztatási és kommunikációs eszközöket biztosít, elektronikus formátumú sablonokat is beleértve, hogy adott esetben megkönnyítse a kedvezményezettek számára a 2.2. pontban leírt kötelezettségeik teljesítését.

(4) A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ELEMEI

Az irányító hatóság és adott esetben a tagállam által kidolgozott kommunikációs stratégia a következő elemeket tartalmazza:

a) a megközelítés leírása, beleértve a tagállam vagy az irányító hatóság által hozandó, a potenciális kedvezményezetteket, a kedvezményezetteket, a multiplikátorokat és a szélesebb közönséget megcélzó főbb tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket, figyelembe véve a 115. cikkben leírt célokat;

b) leírás azokról az anyagokról, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhető formátumban bocsátanak rendelkezésre;

c) annak leírása, hogy a kedvezményezettek milyen támogatást kapnak a kommunikációs tevékenységeikhez;

d) a stratégia végrehajtásának tájékoztató jellegű költségvetése;

e) a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásáért felelős igazgatási szervek leírása, a személyi erőforrásokkal együtt;

f) a 2. pontban említett tájékoztatási és kommunikációs intézkedések módozatai, beleértve annak a honlapnak vagy honlap-portálnak a megjelölését is, ahol az adatok találhatók;

g) annak megjelölése, hogy a szakpolitika, az operatív programok és a műveletek láthatósága és az irántuk való figyelemfelkeltés, valamint az alapok és az Unió szerepe szempontjából hogyan értékelendők a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések;

h) adott esetben, leírás az előző operatív program főbb eredményeinek felhasználásáról;

i) a következő évben végrehajtandó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket - így többek között az alapok láthatóságát javító intézkedéseket is - tartalmazó éves frissítés, melyhez alapul kell venni az ilyen intézkedések hatékonysága tekintetében levont tanulságokat is.

XIII. MELLÉKLET

AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÉS AZ IGAZOLÓ HATÓSÁG KIJELÖLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

(1) BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÖRNYEZET

i. Az irányító és az igazoló hatóság feladatait lefedő szervezeti struktúra megléte és a feladatok kiosztása az adott hatóságokon belül, biztosítva, hogy a funkciók elkülönítésének elvét, amennyiben alkalmazható, betartsák.

ii. A feladatok közbenső szervezetekre történő ruházása esetén olyan keret, amely révén biztosítható azok feladatainak és kötelezettségeinek meghatározása, az átruházott feladatok elvégzésére vonatkozó képesség ellenőrzése és a jelentéstételi eljárások megléte.

iii. A szabálytalanságok esetére és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó jelentéstételi és monitoringeljárások.

iv. A szükséges technikai készségekkel rendelkező, megfelelő emberi erőforrásnak a szervezet különböző szintjei és feladatai közötti elosztására vonatkozó terv.

(2) KOCKÁZATKEZELÉS

Egy olyan keret, amellyel - az arányosság elvét figyelembe véve - biztosítható, hogy szükség esetén és különösen a tevékenységek jelentős módosítása esetén megfelelő kockázatkezelési eljárást alkalmazzanak.

(3) IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK

A. Irányító hatóság

i. A támogatási kérelmekre, a kérelmek értékelésére, a támogatott kérelmek kiválasztására vonatkozó eljárások, ideértve azokat az utasításokat és iránymutatásokat, amelyek biztosítják, hogy a műveletek a 125. cikk (3) bekezdése a) pontja i. alpontjával összhangban hozzájáruljanak a megfelelő prioritási tengelyek szerinti egyedi célkitűzések és eredmények eléréséhez.

ii. Az ellenőrző hatóság által lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó eljárások, ideértve a kedvezményezettek minden egyes kifizetési kérelmének dokumentumalapú ellenőrzését és a műveletek helyszíni ellenőrzését.

iii. A kedvezményezettek kifizetési kérelmeinek feldolgozására és a kifizetések engedélyezésére vonatkozó eljárások.

iv. Egy olyan rendszer eljárásai, amellyel elektronikus adatgyűjtés, -rögzítés és -tárolás végezhető minden egyes művelet vonatkozásában, ideértve adott esetben az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat és az adatok bontását nemenkénti mutatók szerint, ha ez szükséges, továbbá olyan eljárások, amelyekkel biztosítható, hogy a rendszer biztonsága megfelel a nemzetközileg elfogadott előírásoknak.

v. Az irányítási hatóság által kidolgozott eljárások annak biztosítására, hogy a kedvezményezettek vagy külön elszámolási rendszert vagy megfelelő számviteli szabályzatot tartsanak fenn a művelethez kapcsolódó valamennyi ügylethez.

vi. A hatékony és arányos csalás elleni intézkedések alkalmazásához szükséges eljárások.

vii. A megfelelő auditnyomvonal és archiválási rendszer biztosításához szükséges eljárások.

viii. A költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésben említett vezetői nyilatkozatnak, valamint az ugyanazon rendelet 59. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett végső auditjelentések és elvégzett kontrollok - beleértve a feltárt hiányosságokat is - éves összefoglalójának az elkészítésére vonatkozó eljárások.

ix. Az annak biztosításához szükséges eljárások, hogy a kedvezményezett megkapja az egyes műveletek támogatási feltételeit tartalmazó dokumentumot.

B. Igazoló hatóság

i. A Bizottsághoz benyújtott időközi kifizetési kérelmek igazolására vonatkozó eljárások.

ii. Az elszámolások elkészítésére és azok valódiságának, teljességének és pontosságának igazolására szolgáló eljárások, továbbá eljárások annak igazolására, hogy a kiadások az összes audit eredménye alapján megfelelnek az alkalmazandó jognak.

iii. A megfelelő auditnyomvonal biztosítására szolgáló eljárások, amelyek keretében számítógépesített formában rögzítik az egyes műveletekre vonatkozó számviteli adatokat, köztük a visszafizetendő, visszafizetett, valamint visszavont összegekre vonatkozó adatokat.

iv. Adott esetben olyan eljárások, amelyekkel biztosítható, hogy az igazoló hatóság megfelelő információkat kapjon az irányító hatóságtól az elvégzett auditokról, valamint az audithatóság által vagy annak hatáskörében végzett ellenőrzések eredményeiről.

(4) MONITORING

A. Irányító hatóság

i. A monitoring-bizottság munkájának támogatására vonatkozó eljárások.

ii. A Bizottságnak benyújtandó éves végrehajtási jelentések és záró végrehajtási jelentések elkészítésére vonatkozó eljárások.

B. Igazoló hatóság

Az igazoló hatóság -irányító hatósági ellenőrzések eredményeinek és az audithatóság által vagy annak hatáskörében végzett auditok eredményeinek a kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően végzett monitoringjához kapcsolódó - feladatainak elvégzésére vonatkozó eljárások.

XIV. MELLÉKLET

ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT

A Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a 67. cikkről

A Tanács és a Bizottság egyetértenek abban, hogy a 67. cikk (4) bekezdése, amely kizárja a 67. cikk (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti egyszerűsített költségelszámolás alkalmazását azokban az esetekben, amelyekben egy művelet vagy egy művelet részét képező projekt kizárólag közbeszerzési eljárás útján valósul meg, nem zárja ki egy olyan művelet közbeszerzés útján való megvalósítását, amely előzetesen meghatározott egységköltségek alapján történő, a kedvezményezett által a vállalkozó részére való kifizetést eredményez. A Tanács és a Bizottság egyetértenek abban, hogy a közbeszerzési eljárás keretében megállapított ezen egységköltségek alapján a kedvezményezett által meghatározott és kifizetett költségeknek valós költségeknek kell lenniük, amelyek a 67. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint ténylegesen a kedvezményezettnél merültek fel és általa kerültek kifizetésre.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az előirányzatok helyreállításával kapcsolatos felülvizsgálatáról

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez igazító költségvetési rendelet felülvizsgálata során beillesztik a teljesítménytartalék elosztási mechanizmusának alkalmazásához szükséges, valamint az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 39. cikke (kkv-kezdeményezés) szerinti pénzügyi eszközök végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek az alábbiak visszaállítását érintik:

i. azon előirányzatok, amelyeket a teljesítménytartalékhoz kapcsolódó programokra kötöttek le, és amelyeket amiatt kellett visszavonni, hogy az e programok szerinti prioritások eredményei nem teljesítették a mérföldköveket; és

ii. azon előirányzatok, amelyeket a 39. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti célzott programokkal kapcsolatban kötöttek le, és amelyeket amiatt kellett visszavonni, hogy valamely tagállamnak a pénzügyi eszközben való részvételét meg kellett szüntetni.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az 1. cikkről

Amennyiben az ETHA és az EMVA sajátosságainak figyelembevétele érdekében a közös szabályoktól való további indokolt eltérések szükségesek, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy engedélyezi ezen eltéréseket, és az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet szükséges módosításai során kellő gondossággal jár el.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU (2013. december 17-i) rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 549. oldalát).

( 2 ) A Tanács ajánlása (2010. július 13.) az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (HL L 191., 2010.7.23., 28. o.).

( 3 ) A Tanács 2010/707/EU határozata (2010. október 21.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010.11.24., 46. o.).

( 4 ) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

( 5 ) A Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.).

( 6 ) A Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.).

( 7 ) A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

( 8 ) A Bizottság 1535/2007/EK rendelete (2007. december 20.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 337., 2007.12.21., 35. o.).

( 9 ) A Bizottság 875/2007/EK rendelete (2007. július 24.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 193., 2007.7.25., 6. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról (HL L 210., 2006.7.31., 19. o.).

( 12 ) A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 516/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 168. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.)

( 15 ) A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.).

( 16 ) A Tanács 2002. február 18-i 332/2002/EK rendelete a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).

( 18 ) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.)

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/825 rendelete (2017. május 17.) a strukturálisreform-támogató program 2017-2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 129., 2017.5.19., 1 o.).

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról - az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 23 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 24 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

( 25 ) A Tanács (EU) 2022/382 végrehajtási határozata (2022. március 4.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről (HL L 71., 2022.3.4., 1. o.).

( 26 ) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

( 27 ) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433., 2020.12.22., 23. o.).

( 28 ) A Tanács 2223/96/EK rendelete (1996. június 25.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.1.30., 1. o.)

( 29 ) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

( 30 ) A Tanács 1198/2006/EK rendelete (2006. július 27.) az Európai Halászati Alapról (HL L 223., 2006.8.15., 1. o.).

( 31 ) A Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.).

( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014-2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 33. oldalát).

( 33 ) A Bizottság 2010/670/EU határozata (2010. november 3.) a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására irányuló kereskedelmi demonstrációs projekteknek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott kereskedelmi rendszere keretében történő finanszírozására vonatkozó kritériumok és intézkedések meghatározásáról (HL L 290., 2010.11.6., 39. o.).

( 34 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 185. oldalát).

( 35 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az "Erasmus+" elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 50. oldalát).

( 36 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi beilleszkedési célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz megteremtéséről szóló 283/2010/EU határozat módosításáról (Lásd e Hivatalos Lap 238. oldalát).

( 37 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, illetve a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 680/2007/EK és a 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

( 38 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

( 39 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

( 40 ) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).