666/B/2004. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetést jelentenek, és a gyermekek jogait sértik a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések, melyek az R. 3. §-a által méltányolható lakásigénynek tekintett lakásbővítés számára kisebb támogatást biztosítanak, mint az új lakás építése vagy vásárlása esetén.

Az indítvány benyújtását követően az R. több ízben módosításra került, azonban e módosítások a felvetett alkotmányossági kérdést nem érintették, így az Alkotmánybíróság az indítványozott alkotmányossági vizsgálatot az R. hatályos rendelkezései vonatkozásában végezte el.

II.

Az Alkotmány felhívott rendelkezései szerint:

"67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

Az R. vizsgált rendelkezései az indítvány elbírálásakor:

"5. § (1) Állami támogatásként lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez.

(2) A kedvezmény a következő célokra nyújtható:

a) új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével,

b) az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása,

c) olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen ötven százalékot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, az épület alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül,

ca) bármely építtető esetében, illetőleg

cb) két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést és emeletráépítést is,

d) a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik több mint két éve már tulajdonában lévő lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50%-os arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás eladási árának az azt terhelő, visszafizetett önkormányzati, illetőleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költöző eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.

(...)

(4) A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után kilencszázezer forint, a második gyermek után egymillió-ötszázezer forint, a harmadik gyermek után egymillió-négyszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettőszázezer forint.

(5) A kedvezmény összege a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után négyszázötvenezer forint, a második gyermek után hétszázötvenezer forint, a harmadik gyermek után hétszázezer forint, a negyedik gyermek után négyszázezer forint, minden további gyermek esetében százezer forint."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésének értelmezésével az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott. Már a 9/1990. (IV. 25.) AB határozat kimondta, hogy a diszkrimináció tilalma nem jelenti minden megkülönböztetés kizárását. Az Alkotmány ezen rendelkezése alapján azonban a jogszabályoknak mindenkit egyenlő méltóságú személyként, azonos tisztelettel és körültekintéssel kell kezelnie (ABH 1990, 46, 48.). A 21/1990. (X. 4.) AB határozat ezt az értelmezést alapul véve azt is kifejtette, hogy a 70/A. § az emberi, illetve az állampolgári jogok tekintetében tiltja a megkülönböztetést. Az egyes jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatánál a megkülönböztetés kérdését az adott jogi szabályozás tárgyi és alanyi összefüggésében kell figyelembe venni. Alkotmányellenes az a jogszabály, amely a tényállás lényeges eleme tekintetében valamilyen csoportra a szabályozási koncepción belül eltérő rendelkezést határoz meg, kivéve, ha az eltérésnek kellő súlyú alkotmányos indoka van (ABH 1990, 73, 77-78.). Alkotmányellenesnek minősül a megkülönböztetés, "ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget" (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 192, 193.). Olyan esetben, amelyben a jogszabály az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között nem emberi, illetve állampolgári alapvető jog tekintetében tartalmaz megkülönböztetést, az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ez akkor minősül alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tesz különbséget [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138.].

Az Alkotmány 67. § (1) bekezdéséből nem vezethető le az, hogy az államnak minden család számára az R. által méltányolhatónak tekinthető lakásigény kielégítését biztosítania kell. Ahogy az Alkotmánybíróság éppen egy, a korábbi szociálpolitikai kedvezménnyel kapcsolatos határozatában az Alkotmány 67. §-áról megállapította: "Ez a család- és gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos általános követelményeket és állami feladatok fennállását fogalmazza meg. Az ebbe a körbe eső kedvezmények feltételrendszerének jogi szabályozása önmagában nem alkotmányellenes azért, mert nem minden igényt elégít ki, illetőleg, mert a költségvetési időszakonként eltérő feltételek mellett nyújtja a kedvezményeket." (254/D/1991. AB határozat, ABH 1991, 803, 804.) A 731/B/1995. AB határozat szintén azt állapította meg, hogy a fiatalok lakásszerzésének állami támogatása és az Alkotmány 67. § (1) bekezdése kapcsolatáról, hogy "kedvezményes, támogatott lakásszerzésre nézve alanyi jogosultságok, illetőleg meghatározott, konkrét lakástámogatási formák kialakítása és biztosítása nem következik. Az alkotmányos intézményvédelem, az ifjúság létbiztonságának a biztosítása, érdekeinek a védelme, a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséről való gondoskodás a legkülönbözőbb állami kötelezettségteljesítésekben nyilvánul meg. Kétségkívül ide sorolható a családok, fiatalok lakáshoz jutásának állami segítése is. Ennek formája, módja, még kevésbé pedig mértéke a vonatkozó alkotmányi rendelkezésekből azonban nem következik. Így az sem, hogy az állam - költségvetési nehézségek és a megnövekedett nemzetgazdasági terhek miatt - a meglevő segítési, gondoskodási formákat, módozatokat kedvezőtlenül ne változtathatná meg. Az alkotmányos követelmény az, hogy az állam gondoskodása, segítése és védelme nem eshet a vonatkozó alkotmányi rendelkezésekben meghatározott minimális szint alá." (ABH 1995, 801, 807.)

Alanyi jogok híján a jogalkotói szabadságnak az önkényesség tilalma szab határt. A lakásvásárlás és a meglévő lakás alapterületének növelése számos szempontból eltér egymástól, és az Alkotmány 70/A. §-ából sem vezethető le, hogy a jogalkotónak azonos támogatásban kellene részesítenie a lakásvásárlókat és a lakásukat bővítőket. A lakáscélú támogatásokkal az állam a lakásigények kielégítésének elősegítése mellett gazdaságpolitikai és egyéb célokat is követhet. Adott esetben az új lakás építése vagy vásárlása és a meglévő lakás bővítése, azaz az R. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és a c) pontban szabályozott támogatási célok külön-külön szabályozási körbe sorolása nem önkényes, a külön szabályozási körbe tartozó támogatási célok vonatkozásában pedig a diszkrimináció nem merül fel.

A fentiekre tekintettel az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.

Budapest, 2006. október 31.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró