31979R0357[1]

A Tanács 357/79/EGK rendelete (1979. február 5.) a szőlőterületek statisztikai felméréseiről

A TANÁCS 357/79/EGK RENDELETE

(1979. február 5.)

a szőlőterületek statisztikai felméréseiről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

mivel a Bizottságnak a közösségi szőlőterületek termelési potenciáljára és a termelésben, illetve a kínálatban jelentkező középtávú tendenciákra vonatkozóan pontos, naprakész adatokra van szüksége, hogy teljesíthesse a Szerződésből és a borpiac közös szervezésére vonatkozó közösségi rendelkezésekből fakadó kötelezettségeit;

mivel a borpiac közös szervezésének fokozatos kialakításáról szóló 24. rendelet ( 3 ) 1. cikke elrendelte, hogy a tagállamoknak legkésőbb 1964. december 31-ig el kell készíteniük a szőlészeti földnyilvántartást, amelyet a továbbiakban folyamatosan frissíteni kell;

mivel a legutóbb az 1456/76/EGK rendelettel ( 4 ) módosított, a szőlészeti földnyilvántartás elkészítésére, kezelésére és folyamatos frissítésére vonatkozó kiegészítő rendelkezésekről szóló, 1964. február 28-i 26/64/EGK bizottsági rendelet ( 5 ) elrendeli, hogy a közösségi szőlészeti földnyilvántartásnak a 3. cikk (1) bekezdésében említett teljes felülvizsgálatára 1979-től kezdődően tízévente sort kell keríteni;

mivel a szűk értelemben vett földnyilvántartás, a tulajdonosokra és valamennyi szőlőparcellára vonatkozó információt az azonosításhoz szükséges részletességgel tartalmazó jegyzék vagy nyilvántartás létrehozása, feldolgozása és folyamatos frissítése jelentős közigazgatási tevékenységgel jár; mivel csak néhány tagállam hozott létre ilyen értelemben vett szőlészeti földnyilvántartást, és ezek frissítését is csak részben és rendszertelen időközökben tudták elvégezni; mivel az egyes tagállamok által elvégzett, a szőlőterületekre vonatkozó felmérésekhez eltérő referenciaéveket vettek alapul; mivel ennélfogva ezen országos nyilvántartások és felmérések nem teszik lehetővé a közösségi borpiacok termelési potenciálja és a kínálat pontos, egységes és összehangolt megfigyelését;

mivel a közösségi borpiac helyzetének és fejlődésének felmérése érdekében tízévente a teljes szőlőterületre kiterjedő statisztikai alapfelmérést kell végezni a szőlőtermelő gazdaságokban, az alapfelmérések közötti időszakban pedig kisebb statisztikai felméréseket kell végezni kizárólag a borszőlővel beültetett szőlőterületeken;

mivel gazdasági és technikai okokból és a Közösség borpiacán való korlátozott jelentőségükre tekintettel a felmérésből ki kell zárni az 500 hektárnál kisebb összes szabadtéri szőlőterülettel rendelkező tagállamokban termesztett szőlőt, az üvegházban termesztett szőlőt és az igen kis területen, a termelő otthoni fogyasztására termesztett szőlőt;

mivel részletes információra van szükség a borszőlő, csemegeszőlő és a szőlő vegetatív szaporítóanyagának termesztésére szolgáló szőlőterület hasznosításáról, valamint az egyes szőlőfajtákról és azok életkoráról; mivel különösen az asztali bor túltermelése komoly nehézségeket okozhat egyes szőlőtermelő országokban; mivel ennek megfelelően külön szükséges nyilvántartani a meghatározott termőhelyű minőségi borszőlő, illetve az asztali borszőlő termesztésére szolgáló szőlőterületeket;

mivel a bortermelési potenciál fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése érdekében a borszőlővel beültetett szőlőterületen a kivágás, új telepítés vagy újratelepítés révén bekövetkező változásokra vonatkozóan időközi éves felméréseket kell végezni;

mivel mind az alap-, mind az időközi felmérések eredményeiről a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell;

mivel figyelembe kell venni a közösségi bortermelés átszervezésére vonatkozó intézkedéseket meghatározó egyéb közösségi rendelkezések alkalmazásából származó statisztikákat is;

mivel a mintavételes felmérési módszerek mérsékelt költségek mellett nagy szőlőterületek vonatkozásában pontos eredményekre vezethetnek, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a felméréseket teljes körűen vagy mintavételes módszerrel végezhessék, feltéve, hogy a statisztikai megbízhatóságra vonatkozó szabványokat megállapították;

mivel a közösségi bortermelés felmérésének lehetővé tétele érdekében minden évben információra van szükség a hektáronkénti hozamokról és a friss szőlő, a must és a bor átlagos természetes alkoholtartalmáról; mivel az egyes termőterületek hozama igen eltérő lehet, a borszőlővel beültetett termőterületeket hozam szerint osztályokba kell sorolni;

mivel a Bizottságnak jelentéseket kell benyújtania annak érdekében, hogy a Tanács megvizsgálhassa, hogy az elvégzett felmérések és a közölt információk mennyiben járulnak hozzá az ezen rendeletben kitűzött célok eléréséhez; mivel a Bizottságnak szükség szerint javaslatot kell tennie az alkalmazott módszerek harmonizálására;

mivel ennek a rendeletnek az alkalmazása során a tagállamoknak és a Bizottságnak a lehető legnagyobb mértékben együtt kell működniük; mivel a végrehajtási szabályokat a 72/279/EGK határozattal ( 6 ) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal történő konzultációt követően kell megállapítani;

mivel meg kell állapítani az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság által követendő eljárást;

mivel a statisztikai felmérések lehetővé teszik, hogy a termelési potenciált a megfelelő időben a piaci kereslethez lehessen igazítani; mivel ez az igazítás jelentősen csökkentheti a borpiac irányításának folyamatosan növekvő költségeit; mivel az érintett tagállamok részéről az ezen rendelettel elrendelt első alapfelméréssel összefüggésben felmerült költségekért a Közösségnek kell pénzügyi felelősséget vállalnia;

mivel az ezen rendelet értelmében kialakítandó felmérési rendszer létrehozása miatt egyes közösségi rendelkezések megfelelő módosítására van szükség a bortermelő ágazatban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. Azok a tagállamok, amelyek területén az összes szabadtéri szőlőterület 500 hektárnál nem kevesebb:

- tízévente kötelesek elvégezni a szőlőterület alapfelmérését; az 1978/79-es borászati évben történt kivágás és telepítés utáni helyzetre vonatkozó első alapfelmérést 1979-ben vagy legkésőbb 1980. április 1-jéig kell elvégezni;

- az alapfelmérésektől számított második évtől kezdődően évente kötelesek elvégezni a borszőlővel beültetett termőterületeken bekövetkezett változásokra vonatkozó időközi felméréseket; az első időközi felmérést 1981-ben kell elvégezni, és ennek a felmérésnek az 1979/80-as és az 1980/81-es két borászati év során bekövetkezett változásokra kell vonatkoznia.

Mindazonáltal Olaszországban az első alapfelmérés 1982. október 31-ig végezhető el, és annak az 1981/82-es borászati évben végzett kivágások és telepítések utáni állapotra kell vonatkoznia. Ebben a tagállamban az első időközi felmérést 1984-ben kell elvégezni, és annak az 1982/83-as és 1983/84-es két borászati év során bekövetkezett változásokra kell vonatkoznia.

The first intermediate survey to be carried out in the territory of the former German Democratic Republic shall take place not later than two years after the first basic survey.

Ha a mezőgazdasági üzemek szerkezetével kapcsolatos, az 571/88/EGK ( 7 ) rendeleten alapuló közösségi felmérésre az ütemezés szerint az első albekezdés első francia bekezdésében meghatározott alapfelmérés időpontjától számított 12 hónapon belül kerülne sor, úgy mindkét felmérést egyidejűleg el lehet végezni. A tagállamoknak előre tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amennyiben élni kívánnak ezzel a rendelkezéssel.

2. A borászati évet az 1979. február 5-i 337/79/EGK tanácsi rendelet 5. cikk (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

1a. cikk

A Görög Köztársaság az első alapfelmérést 1982-től kezdve az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően végzi el.

1981-re vonatkozóan azonban a Görög Köztársaság vállalja, hogy biztosítja az 5. cikkben előírt adatokat.

1b. cikk

A Spanyol Királyság ennek a rendeletnek megfelelően az első alapfelmérést 1987-ben végzi el. Ez a felmérés az 1986/87-es borászati évben történt kivágást, új telepítést vagy újratelepítést követő helyzetre terjed ki.

A Portugál Köztársaság az első alapfelmérést 1989-ben végzi el. Ez a felmérés az 1988/89-es borászati évben történt kivágást, új telepítést vagy újratelepítést követő helyzetre terjed ki.

1c. cikk

Az Osztrák Köztársaságnak az első felmérést 1999-ben kell elkészítenie. A felmérésnek tartalmaznia kell az 1998/1999-es szőlőtermő évben végzett kivágás, új tőkeültetés vagy átültetés után fennálló állapotot.

2. cikk

(1) Az alapfelmérésnek ki kell terjednie minden olyan gazdaságra, amely szőlő, must, bor vagy szőlő vegetatív szaporítóanyagának eladására történő termelésére szolgáló megművelt szőlőterülettel rendelkezik.

(2) Az alapfelmérés során az (1) bekezdésben említett gazdaságok tekintetében a következő adatokat kell nyilvántartásba venni:

A. mezőgazdasági hasznosítású összes földterület;

B. megművelt szőlőtermő terület;

A megművelt szőlőtermő területet a termelés jellegétől függően tovább kell bontani:

a) borszőlőfajták termőterületeire, amelyet szintén tovább kell bontani:

- meghatározott termőhelyről származó minőségi borszőlőre,

- egyéb borszőlőre:

- ideértve azokat a borszőlőket is, amelyeket kizárólag bejegyzett eredet-megjelöléssel rendelkező borból előállított borpárlatok gyártására szabad felhasználni;

b) csemegeszőlővel beültetett területre;

c) oltványokkal beültetett területre;

d) kizárólag szőlő vegetatív szaporítóanyagának termesztésére szolgáló területek, tovább bontva:

- szőlőiskolákra,

- anyatőkékre;

e) szárításra szánt szőlőt termesztésére szolgáló területekre.

Azokat a fajtákat, amelyeket borszőlőként és csemegeszőlőként is nyilvántartanak, az adott földrajzi területi egységben jellemző fő felhasználásuk szerint kell nyilvántartásba venni.

(3) Az alapfelmérések során azokra a területekre vonatkozóan, amelyeken borszőlőt termesztenek, a következő adatokat kell nyilvántartásba venni:

A. Szőlőfajták

Az érintett tagállamokban a 4. cikk (3) bekezdésében említett minden egyes földrajzi területek vonatkozásában külön kell nyilvántartásba venni azokat a borszőlőfajtákat, amelyek együttesen a borszőlővel beültetett összes terület legalább 70 százalékát alkotják, és minden esetben azokat a fajtákat is, amelyek az említett terület legalább 3 százalékát alkotják. A fennmaradó fajtákat a szőlő színe szerint együttesen lehet kezelni.

Mindazonáltal az 1999-es alapfelmérés tekintetében a Portugál Köztársaság információkat szolgáltathat olyan szőlőfajtákról, amelyek együttesen a teljes borszőlő termőterület legalább 53 %-át teszik ki.

B. A szőlőtőke életkora

A szőlőtőke korát attól a borászati évtől kell számítani, amelyben a telepítés vagy az oltás történt. A korcsoportokat minden érintett tagállamra vonatkozóan a 8. cikkben leírt eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

(4) Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a szőlőterületek olyan felmérését előíró egyéb rendelkezéseit, amelyek a (2) és (3) bekezdésben említett információkon túl további információkra is kiterjednek, például az (1) bekezdésben említettnél szélesebb körű felmérésre, illetve a szőlőtermő területekre és az érintett gazdaságokra vonatkozó részletesebb adatokra. Ezeket a kiegészítő adatokat szintén továbbítani kell a Bizottsághoz.

3. cikk

(1) Az érintett tagállamoknak az alapfelmérés során alkalmazandó módszer részletes leírását és adott esetben a mintavételi tervet a felmérést megelőző év szeptember 30-ig kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

(2) Az érintett tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket a 2. cikk (2) bekezdésének B. pontjában említett, valamennyi szőlőművelési hasznosítású összes földterületre vonatkozó vizsgálati hibák korlátozására, illetve szükséges esetben ezek felmérésére.

(3) Az alapfelmérések lehetnek teljes körűek vagy alapulhatnak véletlenszerű mintavételen. A véletlenszerű mintavétellel végzett alapfelmérések eredményei tekintetében a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a mintavételi hibaszázalék 68 százalékos megbízhatósági szintnél az érintett földrajzi területi egységben a 2. cikk (2) bekezdés B. pontjában említett adatok tekintetében legfeljebb 1 százalékos nagyságrendű legyen. A mintának ki kell terjednie valamennyi méretosztályba tartozó gazdaságra.

(4) Azok a tagállamok, amelyek befejezték az országos szintű vagy bizonyos régiókban működő szőlőkataszter létrehozását, és amelyek ezt a 2392/86/EGK rendeletnek megfelelően évente frissítik, forrásként felhasználhatják a szőlőkataszter adatait ahhoz, hogy az alapfelmérés adatait közöljék a Bizottsággal.

4. cikk

(1) Az érintett tagállamoknak a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a terepmunka befejezésétől számított 15 hónapon belül tájékoztatniuk kell a Bizottságot az alapfelmérés eredményeiről.

(2) Az alapfelmérés eredményeit földrajzi területi egységenként, a 8. cikkben leírt eljárásnak megfelelően kialakított táblázatokban kell benyújtani.

(3) A (2) bekezdésben, a 2. cikk (2) bekezdésének B. pontjában és (3) bekezdésének A. pontjában, valamint a 3. cikk (3) bekezdésében említett földrajzi egységek a következők:

- a Németországi Szövetségi Köztársaságban: a legutóbb a 3687/84/EGK rendelettel ( 8 ) módosított, a meghatározott termőhelyről származó minőségi borokkal kapcsolatos különleges rendelkezések megállapításáról szóló, 1979. február 5-i 338/79/EGK tanácsi rendeletnek ( 9 ) 3. cikkével összhangban megállapított borvidékek,

- Görögországban: a mellékletben felsorolt borvidékek,

- Spanyolországban: a mellékletben felsorolt régiók,

- Franciaországban: a mellékletben felsorolt megyék, vagy megyék csoportjai,

- Olaszországban: a tartományok,

- Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Máltán, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában: a csatolt mellékletben felsorolt régiók,

- Portugáliában: a mellékletben felsorolt régiók,

- a többi érintett tagállamban: az ország teljes területe.

(4) Azoknak a tagállamoknak, amelyek az alapfelmérés eredményeit elektronikus úton dolgozzák fel, az eredményeket a 8. cikkben leírt eljárással összhangban meghatározásra kerülő, gépileg olvasható formában kell benyújtaniuk.

5. cikk

(1) Az időközi felmérések a 2. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságokban a borszőlőfajtákkal beültetett szőlőterületekre terjednek ki, és az e területeken az előző borászati év során bekövetkezett változásokra vonatkoznak; mindazonáltal, az alapfelméréseket követő első időközi felmérések az előző két borászati év során bekövetkezett változásokra vonatkoznak.

(2) Az időközi felmérés során azokat a szőlőtermő területeket, amelyeket:

- kivágtak, vagy amelyek művelésével felhagytak,

- amelyeket a 337/79/EGK rendelet IVa. melléklet d) pontja értelmében újratelepítettek, továbbá külön azokat, amelyeket az említett rendelet IVa. melléklet e) pontja értelmében újonnan telepítettek,

szőlőfajták és legalább a 6. cikk (2) bekezdésében említett hozamosztályok szerint kell nyilvántartásba venni azokra a területekre vonatkozóan, amelyeket általában az alábbi borok termelésére használnak:

- meghatározott termőhelyről származó minőségi borok,

- egyéb borok:

- ideértve azokat a borokat is, amelyeket kizárólag bejegyzett eredetmegjelöléssel rendelkező borból előállított párlatok gyártására szabad felhasználni.

Az egyéb közösségi rendelkezések végrehajtásának eredményeként kapott, a szőlőtőkék kivágásával és telepítésével kapcsolatos minden adatot figyelembe kell venni.

(3) Az időközi felmérések lehetnek teljes körűek vagy alapulhatnak véletlenszerű mintavételen. A véletlenszerű mintavétellel végzett alapfelmérések eredményei tekintetében az érintett tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az érintett földrajzi területi egységekben a mintavételi hibaszázalék 68 százalékos megbízhatósági szintnél legfeljebb 3 százalék nagyságrendű legyen az általában borszőlő termelésére szolgáló szőlőtermő terület egészén.

(4) Az érintett tagállamoknak 1980. június 30-ig, a Görög Köztársaság, illetve az Osztrák Köztársaság esetében a csatlakozás időpontjában be kell nyújtania a Bizottsághoz az időközi felmérés során alkalmazandó módszerek részletes leírását; az ezekben a módszerekben bekövetkező bármilyen változásról előzetes értesítést kell küldeni.

Mindazonáltal Olaszország ezt a részletes leírást 1983. június 30-ig nyújthatja be.

Ezt a részletes leírást a Spanyol Királyság 1987. június 30-ig, a Portugál Köztársaság 1990. június 30-ig nyújthatja be.

(4a) A Bizottság az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben vizsgálja, hogy a szőlőkataszter adatai statisztikai célokra történő felhasználásának feltételeit teljesítették -e.

(5) Az érintett tagállamoknak az időközi felmérések eredményeit a szóban forgó borászati évet követő év május 1-jéig meg kell küldeniük a Bizottsághoz. Az eredményeket a 8. cikkben leírt eljárással összhangban kialakítandó táblázatok formájában a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított földrajzi egységekre kell lebontani.

(6) Azoknak a tagállamoknak, amelyek az időközi felmérések eredményeit elektronikus úton dolgozzák fel, az (5) bekezdésben említett eredményeket a 8. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően meghatározásra kerülő, gépileg olvasható formában kell benyújtaniuk.

6. cikk

(1) Az érintett tagállamoknak minden borászati évre vonatkozóan tájékoztatniuk kell a Bizottságot a borszőlővel beültetett szőlőterületekről származó hektáronkénti átlagos hozamról, a mustra vagy a borra vonatkozó hektoliter/hektár vagy a megtermelt szőlőre vonatkozó tizedtonna/hektár egységben kifejezve, a borszőlővel beültetett területekre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett hozamosztályok szerinti bontásban.

Ezeket az adatokat Németország, Franciaország és Luxemburg esetében az 1979/80-as, Olaszország és Görögország esetében az 1982/83-as, Spanyolország esetében az 1987/88-as, Portugália esetében az 1989/90-es Ausztria esetében az 1999/2000-asborászati évtől kezdődően kell közölni.

(2) Az érintett tagállamoknak az alapfelmérésben nyilvántartásba vett, borszőlőfajtákkal beültetett szőlőterületeket hozam szerinti osztályokba kell tovább osztályozniuk, amelyek az (1) bekezdésben említett és a 8. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően megállapított hektáronkénti átlagos hozamon alapulnak.

(3) Az érintett tagállamoknak fel kell becsülniük a (2) bekezdésben említett hozam szerinti valamennyi osztály esetében a hektáronkénti átlagos hozamban öt borászati év során jelentkező jövőbeni tendenciákat, figyelembe véve a mezőgazdasági és a gazdasági fejlődést is.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett adatokat a 4. cikk (3) bekezdésében említett földrajzi területi egységek szerint kell bontani, különbséget téve azok között a szőlőtermő területek között, amelyek általában az alábbi típusokba tartozó borok termelésére szolgálnak:

- meghatározott termőhelyről származó minőségi borok,

- egyéb borok:

- ideértve azokat a borokat is, amelyeket kizárólag bejegyzett eredetmegjelöléssel rendelkező borból előállított párlatok gyártására szabad felhasználni.

(5) Az érintett tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az egyes borászati évekre vonatkozó, földrajzi egységekre lebontott becsléseikről az általában az alábbi típusokba tartozó borok termelésére szolgáló szőlőterületeken megtermelt friss szőlő, must vagy bor térfogatszázalékban vagy Oechsle fokban kifejezett átlagos természetes alkoholtartalmáról:

- meghatározott termőhelyről származó minőségi borok,

- egyéb borok:

- ideértve azokat a borokat is, amelyeket kizárólag védett eredetmegjelöléssel rendelkező borból előállított párlatok gyártására szabad felhasználni.

Ezeket az adatokat Németország, Franciaország és Luxemburg esetében az 1979/80-as, Olaszország és Görögország esetében az 1982/83-as, Spanyolország esetében az 1987/88-as, Portugália esetében az 1989/90-es borászati évvel kezdődően kell közölni.

(6) Az (1) és (5) bekezdésben említett éves adatokat minden borászati évet követő április 1-jéig kell benyújtani. A (2) bekezdésben említett hozamosztályokra vonatkozó információkat a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül kell benyújtani. A (3) bekezdésben említett, jövőbeli trendekre vonatkozó hektáronkénti átlagos hozambecsléseket:

- Németország, Franciaország és Luxemburg esetében első alkalommal 1981. október 1-jéig, Olaszország és Görögország esetében 1984. október 1-jéig, Spanyolország és Portugália esetében 1991. október 1-jéig Ausztria esetében pedig 1996. október 1-jéig,

- ezt követően ötévente április 1-jéig, az Olaszország és Görögország által benyújtandó második becslést kivéve, amelyet két év után kell előterjeszteni.

(7) Az ebben a cikkben említett információkat a 8. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kialakítandó táblázatok formájában kell továbbítani a Bizottsághoz.

6a. cikk

Azok a tagállamok, amelyek a szőlőkatasztert nemzeti szinten vagy néhány régióban bevezették, és amelyek a 2392/86/EGK rendeletnek megfelelően biztosítják annak évenkénti frissítését, azoknak az adatait felhasználhatják az e rendelet 5. és 6. cikkében meghatározott éves információknak a Bizottsághoz történő továbbítása során.

7. cikk

(1) A Bizottság a tagállamokkal egyeztetve és folyamatosan együttműködve vizsgálja:

a) a rendelkezésre bocsátott adatokat;

b) a felmérésekkel és az adatgyűjtéssel kapcsolatban felmerült technikai problémákat, különös tekintettel a "telepítésre/újratelepítés" közösségi meghatározásokat, valamint a "szőlőtermő területek termelésből való kivonása" meghatározásokat;

c) a felmérés megállapításai és a közölt adatok jelentőségét.

(2) A Bizottság az eredményeknek az érintett tagállamok általi közlésétől számított egy éven belül az alapfelmérés során szerzett tapasztalatokra vonatkozó jelentéssel együtt előterjeszti az eredményeket a Tanácsnak.

(3) A Bizottság a Tanács 337/79/EGK rendelete 30c. cikk (2) bekezdésében elrendelt éves jelentés részeként közzéteszi az időközi felmérések eredményeit és a 6. cikkben említett évenkénti információkat.

8. cikk

(1) A Bizottságot 89/382/EGK, Euratom határozat által létrehozott statisztikai programbizottság segíti (a továbbiakban: a bizottság).

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 10 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

9. cikk

Németország, Franciaország és Luxemburg esetében az 1978/79-es borászati év, Olaszország és Görögország esetében az 1981/82-es borászati év, Spanyolország esetében az 1986/87-es borászati év, Portugália esetében az 1988/89-es borászati évet követő helyzetre vonatkozó alapfelméréshez szükséges ráfordításokat a Közösség egy megállapításra kerülő átalány összegig fedezi.

10. cikk

(1) Ez a rendelet hatályon kívül helyezi a szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló, 1978. május 10-i 978/78/EGK tanácsi rendeletet ( 11 ).

(2) Az (1) bekezdésben hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az erre a rendeletre vonatkozó hivatkozásoknak kell tekinteni.

11. cikk

Ez a rendelet 1979. április 2-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A 4. cikk (3) bekezdésében említett megyék, illetve megyék csoportjainak jegyzéke

FRANCIAORSZÁG

1. Aude

2. Gard

3. Hérault

4. Lozère

5. Pyrénées-Orientales

6. Var

7. Vaucluse

8. Bouches-du-Rhône

9. Gironde

10. Gers

11. Charente

12. Charente-Maritime

13. Ardèche

14. Aisne

15. Seine-et-Marne

16. Ardennes, Aube, Marne, Haute-Marne

17. Cher, Eure-et-Loire, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loiret

18. Côte-d'Or, Nièvre, Saône-et-Loire, Yonne

19. Meurthe-et-Moselle, Meuse, Moselle, Vosges

20. Bas-Rhin, Haut-Rhin

21. Doubs, Jura, Haute-Saône, Territorire-de-Belfort

22. Loire-Atlantique, Maine-et-Loire, Sarthe, Vendée

23. Deux-Sèvres, Vienne

24. Dordogne, Landees, Lot-et-Garonne, Pyrénées-Atlantiques

25. Ariège, Aveyron, Haute-Garonne, Lot, Hautes-Pyrénées, Tarn, Tarn-et-Garonne

26. Corrèze, Haute-Vienne

27. Ain, Drôme, Isère, Loire, Rhône, Savoie, Haute-Savoie

28. Cantal, Allier, Haute-Loire, Puy-de-Dôme

29. Alpes-de-Haute-Provence, Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes

30. Corse-du-Sud, Haute-Corse

GÖRÖGORSZÁG

1. Közép-Görögország és Euboea

2. Peloponnészosz

3. Ión szigetek

4. Epirosz

5. Thesszália

6. Macedónia

7. Trákia

8. Égei-tengeri szigetek

9. Kréta

SPANYOLORSZÁG

1. Galicia

2. Principado de Asturias

3. Cantabria

4. País Vasco A (provincia de Álava)

5. País Vasco B (provincias de Guipúzcoa y Vizcaya)

6. Navarra

7. La Rioja

8. Aragón A (provincia de Zaragoza)

9. Aragón B (provincias de Huesca y Teruel)

10. Cataluña A (provincia de Barcelona)

11. Cataluña B (provincia de Tarragona)

12. Cataluña C (provincias de Gerona y Lérida)

13. Baleares

14. Castilla-León A (provincia de Burgos)

15. Castilla-León B (provincia de León)

16. Castilla-León C (provincia de Valladolid)

17. Castilla-León D (provincia de Zamora)

18. Castilla-León E (provincias de Ávila, Palencia, Salamanca, Segovia y Soria)

19. Madrid

20. Castilla-La Mancha A (provincia de Albacete)

21. Castilla-La Mancha B (provincia de Ciudad Real)

22. Castilla-La Mancha C (provincia de Cuenca)

23. Castilla-La Mancha D (provincia de Guadalajara)

24. Castilla-La Mancha E (provincia de Toledo)

25. C. Valenciana A (provincia de Alicante)

26. C. Valenciana B (provincia de Castellón)

27. C. Valenciana C (provincia de Valencia)

28. Región de Murcia

29. Extremadura A (provincia de Badajoz)

30. Extremadura B (provincia de Cáceres)

31. Andalucía A (provincia de Cádiz)

32. Andalucía B (provincia de Córdoba)

33. Andalucía C (provincia de Huelva)

34. Andalucía D (provincia de Málaga)

35. Andalucía E (provincias de Almería, Granada, Jaén y Sevilla)

36. Canarias

PORTUGÁLIA

1. Entre Douro e Minho

2. Trás-os-Montes

3. Beira Litoral

4. Beira Interior

5. Ribatejo e Oeste

6. Alentejo

7. Algarve

8. R. A. Açores

9. R. A. Madeira

CSEH KÖZTÁRSASÁG

1. Pražská

2. Mělnická

3. Roudnická

4. Žernosecká

5. Mostecká

6. Čáslavská

7. Brněnská

8. Bzenecká

9. Mikulovská

10. Mutěnická

11. Velkopavlovická

12. Znojemská

13. Strážnická

14. Kyjovská

15. Uherskohradišťská

16. Podluží

MAGYARORSZÁG

1. Alföldi szőlőtermő táj

2. Észak-Dunántúli szőlőtermő táj

3. Dél-Dunántúli szőlőtermő táj

4. Észak-Magyarországi szőlőtermő táj

MÁLTA

1. Málta

2. Gozo és Comino

SZLOVÉNIA

1. Ljutomersko-ormoški vinorodni okoliš

2. Mariborski vinorodni okoliš

3. Radgonsko-kapelski vinorodni okoliš

4. Šmarsko-virštajnski vinorodni okoliš

5. Vinorodni okoliš Haloze

6. Prekmurski vinorodni okoliš

7. Vinorodni okoliš Srednje Slovenske gorice

8. Bizeljsko-sremiški vinorodni okoliš

9. Vinorodni okoliš Bela krajina

10. Vinorodni okoliš Dolenjska

11. Koprski vinorodni okoliš

12. Vinorodni okoliš Goriška Brda

13. Vinorodni okoliš Kras

14. Vinorodni okoliš Vipavska dolina

SZLOVÁKIA

1. Malokarpatská vinohradnícka oblasť

2. Južnoslovenská vinohradnícka oblasť

3. Stredoslovenská vinohradnícka oblasť

4. Nitrianska vinohradnícka oblasť

5. Východoslovenská vinohradnícka oblasť

6. Tokajská vinohradnícka oblasť

BULGÁRIA

1. Severozapaden

2. Severen tsentralen

3. Severoiztochen

4. Yugozapaden

5. Yuzhen tsentralen

6. Yugoiztochen

ROMÁNIA

1. Nord-Est

2. Sud-Est

3. Sud-Muntenia

4. Sud-Vest Oltenia

5. Vest

6. Nord-Vest

7. Centru

8. București-Ilfov.

( 1 ) HL C 276., 1978.11.20., 1. o.

( 2 ) HL C 296., 1978.12.11., 58. o.

( 3 ) HL 30., 1962.4.20., 989/62. o.

( 4 ) HL L 163., 1976.6.24., 13. o.

( 5 ) HL 48., 1964.3.19., 753/64. o.

( 6 ) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

( 7 ) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.

( 8 ) HL L 341., 1984.12.29., 5. o.

( 9 ) HL L 54., 1979.3.5., 124. o.

( 10 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 11 ) HL L 128., 1978.5.17., 1. o.