32010R1042[1]

A Bizottság 1042/2010/EU rendelete ( 2010. november 16. ) a Kínai Népköztársaságból származó fényezett finompapír behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

A BIZOTTSÁG 1042/2010/EU RENDELETE

(2010. november 16.)

a Kínai Népköztársaságból származó fényezett finompapír behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Az eljárás megindítása

(1) 2010. február 18-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK vagy az érintett ország) származó fényezett finompapírnak az Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2) A dömpingellenes eljárás indítására azt követően került sor, hogy a Finompapírgyártók Európai Szövetsége (CEPIFINE) (a továbbiakban: panaszos) 2010. január 4-én panaszt nyújtott be azon gyártók nevében, amelyek termelése a fényezett finompapír teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ez elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

1.2. Az eljárásban érintett felek

(3) A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, az ismert kínai exportáló gyártókat és egy gyártói szövetséget (egy papíripari szövetséget), az érintett ország képviselőit, valamint az ismert importőröket és felhasználókat. A Bizottság az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) gyártóit és egy gyártói szövetséget (egy papíripari szövetséget), valamint egy későbbi szakaszban egy thaiföldi gyártót is értesített az eljárás megindításáról, mivel mind az USA, mind Thaiföld felmerült mint lehetséges analóg ország. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(4) Tekintettel az érintett exportáló gyártók, uniós gyártók és független importőrök nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkével összhangban történő mintavételt javasoltak. A Bizottság - annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát - felkért minden exportáló gyártót, illetve az ezekből alakult ismert papíripari szövetséget, valamint minden ismert uniós gyártót és független importőrt arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően adja meg az alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban 2009. január 1. és 2009. december 31. között folytatott tevékenységéről (az alábbi 2.1. szakaszban meghatározottak szerint).

(5) Az alábbi (28) preambulumbekezdésben foglaltak szerint két kínai exportáló gyártói csoport megadta a kért információkat és beleegyezett abba, hogy szerepeljen a mintában. A fentiek alapján úgy határoztak, hogy nincs szükség mintavételre a kínai exportáló gyártókat illetően.

(6) Annak érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók saját belátásuk szerint piacgazdasági elbánást vagy egyéni elbánást kérhessenek, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismert érintett exportáló gyártóknak és a kínai hatóságoknak. Az alábbi (33) és (53) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a kínai exportáló gyártók egy csoportja piacgazdasági elbánást kért az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint, illetve egyéni elbánást arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felel meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek, míg a kínai exportáló gyártók másik csoportja egyéni elbánást kért.

(7) Az alábbi (29) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság úgy határozott, hogy az uniós gyártók tekintetében nem szükséges mintavétel.

(8) Az alábbi (30) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság úgy határozott, hogy a független importőrök tekintetében nem szükséges mintavétel.

(9) A Bizottság kérdőívet küldött az összes ismert érintett félnek és minden olyan egyéb félnek, aki ezt az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül kérte, azaz a panaszosnak, más ismert uniós gyártóknak, az ismert kínai exportáló gyártóknak és egy gyártói szövetségnek (egy papíripari szövetségnek), az érintett ország képviselőinek, az ismert importőröknek, az ismert felhasználóknak, az USA-beli ismert gyártóknak, egy USA-beli gyártói szövetségnek (egy papíripari szövetségnek) és egy thaiföldi gyártónak.

(10) A kínai exportáló gyártók két csoportja, a panaszos szövetség (Finompapírgyártók Európai Szövetsége [CEPIFINE]), a négy panaszos és egy további uniós gyártó, tizenhat független importőr és kereskedő, tizenhét felhasználó, három nyomda- és papíripari szövetség, valamint egy USA-beli (analóg országbeli) gyártó küldte vissza a kitöltött kérdőívet és az egyéb beadványokat.

(11) A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás elemzéséhez, valamint az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

a) Uniós gyártók és szövetségük

- CEPIFINE, Brüsszel, Belgium,

- Sappi Fine Paper Europe, Brüsszel, Belgium,

- LECTA Csoport (CARTIERE DEL GARDA SpA, Riva del Garda, Olaszország; CONDAT SAS, Le Plessis Robinson, Franciaország és TORRASPAPEL, S.A., Barcelona, Spanyolország), Barcelona, Spanyolország,

- Burgo Group spa, Altavilla Vicentina, Olaszország és kapcsolatban álló vállalatai, Burgo Distribuzione srl, Milánó, Olaszország és Ebix sa, Barcelona, Spanyolország,

- Papierfabrik Scheufelen GmbH, Lenningen, Németország.

b) Kínai exportáló gyártók:

1. Sinar Mas Paper (China) Investment Co., Ltd, az Asia Pulp & Paper Group ("APP") holdingvállalata;

- Gold East Paper (Jiangsu) Co., Ltd, Zhenjiang város, Jiangsu tartomány, Kína,

- Gold Huasheng Paper (Suzhou Industrial Park) Co., Ltd, Suzhou város, Jiangsu tartomány, Kína,

- Ningbo Zhonghua Paper Co., Ltd, Ningbo város, Zhejiang tartomány, Kína,

- Ningbo Asia Pulp & Paper Co., Ltd, Ningbo város, Zhejiang tartomány, Kína;

2. Chenming Paper Group (a továbbiakban: Chenming);

- Shangdong Chenming Paper Holdings Limited, Shouguang város, Shandong tartomány, Kína,

- Shouguang Chenming Art Paper Co., Ltd, Shouguang város, Shandong tartomány, Kína;

c) A kínai exportáló gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok:

- Gold East (Hongkong) Trading Co., Ltd., Hongkong,

- Chenming (HK) Limited, Hongkong,

- Asia Pulp & Paper Italia SRL, Padova, Olaszország;

d) Uniós importőrök:

- Cartaria Subalpina, Torino, Olaszország,

- Middleton Paper, Walsall, Egyesült Királyság,

- Paperlinx, Northampton, Egyesült Királyság.

(12) Annak érdekében, hogy a piacgazdasági elbánás hiányában megállapítsák a kínai exportáló gyártó részére a rendes értéket, a rendes értéknek egy analóg országból - ebben az esetben az USA-ból - származó adatok alapján történő megállapítása céljából a következő vállalat telephelyén ellenőrző látogatásra került sor:

- S.D. Warren Company d/b/a Sappi Fine Paper North America, Boston, Massachusetts, USA.

1.3. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(13) A dömping és a kár vizsgálata a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2006. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot foglalta magában (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

2. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

2.1. Érintett termék

(14) Az érintett termék a KNK-ból származó, jelenleg az ex 4810 13 20, ex 4810 13 80, ex 4810 14 20, ex 4810 14 80, ex 4810 19 10, ex 4810 19 90, ex 4810 22 10, ex 4810 22 90, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 99 10, ex 4810 99 30 és ex 4810 99 90 KN-kód alá tartozó fényezett finompapír, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán fényezett papír vagy karton (kivéve a nátronpapírt vagy -kartont), ívekben vagy tekercsekben, melynek tömege legalább 70 g/m2 és legfeljebb 400 g/m2, fehérítési foka pedig 84-nél nagyobb (az ISO 2470-1 szerint mérve) (a továbbiakban: érintett termék).

(15) Az érintett termék jó minőségű, általában írott anyagok, mint például magazinok, katalógusok, éves jelentések, évkönyvek nyomtatásához használt papír vagy karton. Az érintett termék az íves (cut star) nyomtatógépekben való használatra alkalmas íveket és tekercseket is magában foglalja. Az íves nyomdagépekben való használatra alkalmas tekercseket (vágótekercsek) a nyomtatás előtt darabokra kell vágni, éppen ezért ezek helyettesíthetők, és az ívekkel közvetlenül versenyző termékek.

(16) Az érintett termék nem foglalja magában a rotációs gyorssajtóhoz használható tekercseket. A rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsek olyan tekercsek, melyek esetében az ISO 3783:2006 vizsgálati szabvány szerint végzett, a szakadási nyúlás meghatározásához szükséges (gyorsított sebességű módszer szerint, IGT-tesztkészülék [elektromos modell] alkalmazásával végzett) teszt eredménye 30 N/m-nél alacsonyabb értéket mutat a papír keresztirányban (cross-direction, CD) való mérésekor és 50 N/m-nél alacsonyabb értéket a gyártási irányban (machine direction, MD) való méréskor. Az íves nyomdagépekben használt tekercsekkel szemben a rotációs gyorssajtóhoz használt tekercseket általában közvetlenül a nyomdagépbe vezetik be, és nem vágják fel előzetesen.

(17) Az egyik fél azt állította, hogy a vizsgálati termékkört túl szűken határozták meg, és a rotációs gyorssajtóban való használatra alkalmas tekercsekben árult érintett terméket is tartalmaznia kellene. A fél állítása szerint a rotációs gyorssajtóhoz használt tekercsek és e vizsgálat körébe tartozó termékek (vágótekercsek és ívek) azonos alapvető műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és egymástól nem különböztethetők meg. Azt állította továbbá, hogy mindkettőt használják magas minőségű nyomtatáshoz, és így ezek bizonyos mértékben felcserélhetők egymással.

(18) A fenti állítással szemben azonban a vizsgálat megerősítette, hogy valóban különbségek állnak fenn a rotációs gyorssajtóhoz használt tekercsek és az íves nyomdagépekben használt tekercsek műszaki és fizikai jellemzői között, például a nedvességet és a merevséget illetően. A vizsgálat alátámasztotta azt is, hogy a fenti (16) preambulumbekezdésben felsorolt műszaki tulajdonságok egyedül a rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsekre jellemzők. A fenti különbségek következtében a rotációs gyorssajtóhoz használt és az íves nyomdagépekben használt papírok nem használhatók ugyanazon típusú nyomdagépben, és így egymással nem cserélhetők fel. Megjegyzendő, hogy valamennyi fél egyetértett abban, hogy a két papírtípus eltér felületi és szakítószilárdságukban.

(19) A szóban forgó fél továbbá azt állította, hogy az ügyfelek az érintett termék piacát egységes piacnak tekintik, függetlenül attól, hogy a terméket ívekben, vágótekercsekben vagy rotációs tekercsekben árusítják, azaz a forgalmazási csatornák ugyanazok. Az említett termékcsoportok eltérő műszaki jellemzői csak minimális árkülönbségeket eredményeznek.

(20) A vizsgálat igazolta azonban azt is, hogy a két tekercstípus gazdasági szempontból sem cserélhető fel egymással, mivel a rotációs gyorssajtóhoz használt tekercseket nagy mennyiségű nyomtatási feladatokhoz használják, általában megrendelésre készítik és azok adott időpontban történő leszállítást igényelnek, így ezeket a termékeket nem közvetítők raktározzák, hanem közvetlenül a végfelhasználókhoz szállítják, azaz más értékesítési csatornán keresztül értékesítik őket, mint az íves nyomdagépekhez használt tekercseket. Az eltérő gyártási folyamat és a nyomtatási folyamat eltérő mértékű gazdaságossága jól érzékelhető árkülönbségekhez vezet.

(21) Ennek alapján ezeket az állításokat el kellett utasítani.

(22) Ugyanazon fél állítása szerint a szakadási nyúlás nem a legmegfelelőbb műszaki jellemző a termékek közötti különbségtétel szempontjából, mivel ez a vizsgálat általános jellegű, és a vizsgált papír nedvességtartalma is befolyásolhatja a vizsgálati eredményeket. Ugyanezen fél szerint a rotációs gyorssajtóban való használatra szánt érintett termék mintáján (többek között az uniós ágazat által előállított termékeken is) végzett néhány más vizsgálat alapján megállapítható, hogy a jelenlegi termékmeghatározás ezeket a termékeket nem fedi le, ami véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a szakadási nyúlás kritériuma nem alkalmas a rotációs gyorssajtóban, illetve az íves nyomdagépekben való használatra szánt fényezettfinompapír-fajták megkülönböztetésére. Egyrészt nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna, hogy az ISO 3783:2006 vizsgálati szabvány szerint végzett vizsgálatok eredményei a papír nedvességtartalma miatt nem lennének megbízhatók. Másrészt ami a rotációs gyorssajtóba szánt érintett termék mintáinak vizsgálatát illeti, e vizsgálatokat nem független szakértő végezte, ezért megállapítható, hogy nem elég megbízhatók és tárgyilagosak ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni belőlük. Ezért a szakadási nyúlást egyelőre megbízható műszaki jellemzőnek tekintettük, amely alapján különbséget lehet tenni a rotációs gyorssajtóba és az íves nyomdagépekbe szánt érintett termék között.

(23) A vizsgálat során egyes felek azt is állították, hogy a többrétegű papírt és a többrétegű kartont (amelyek meghatározása a következő preambulumbekezdésben szerepel) ki kell zárni a vizsgálatból. Állításuk szerint a többrétegű papír és a többrétegű karton eltérő fizikai jellemzőkkel rendelkezik: több rétegből állnak, merevebb és kisebb a sűrűségük, illetve a rendeltetésük is eltérő, mivel általában összecsukható kartondobozokhoz és csomagolóanyagokhoz használják őket. Ezek a felek azt is állították, hogy az egyrétegű és a többrétegű karton könnyen megkülönböztethető fizikai megjelenésük alapján.

(24) A 4805 vámtarifaszámhoz fűzött HR-magyarázatban található meghatározás szerint a többrétegű papír és a többrétegű karton olyan termékek, amelyeket kettő vagy több réteg nedves rostanyag összepréseléséből nyernek, amely rétegek közül legalább az egyik a többitől eltérő jellemzőkkel bír. E különbségek adódhatnak a felhasznált rostanyagok jellegéből (pl. újrahasznosított hulladék), a gyártási módszerből (pl. mechanikai vagy vegyi), illetve, amennyiben a rostanyagok tulajdonságai és gyártási eljárásuk is megegyeznek, a feldolgozottságuk fokától (pl. fehérítetlen, fehérített vagy színezett).

(25) A vizsgálat megállapította, hogy a többrétegű papírnak és kartonnak valóban van néhány eltérő fizikai és műszaki jellemzője - például több réteg rostanyagból állnak, ami merevebbé teszi őket. A többrétegű papírt és kartont eltérő gyártási módszerrel állítják elő, amihez más típusú papírgyártó gép szükséges, mint a fényezett finompapír gyártásához, mivel a gyártási folyamat során több réteg rostanyagot préselnek össze egyetlen termékké. A többrétegű papírt és kartont a fényezett finompapírhoz képest más területeken használják fel (főként csomagoláshoz), míg az utóbbit reklámanyagok, magazinok stb. magas minőségű nyomtatásához. Így a Bizottság ideiglenesen megállapította a (24) preambulumbekezdésben meghatározott többrétegű papírról és kartonról, hogy nem érintett termék. Következésképpen a többrétegű papír és karton behozatalára vonatkozó, korábban említett KN-kódokat ideiglenesen ki kell zárni a vizsgálat köréből.

(26) Egy kínai gyártó azt állította, hogy a kartonokat ki kell zárni a vizsgálatból, mert nem felelnek meg a finompapír fogalmának (függetlenül attól, hogy fényezettek-e vagy sem), hiszen különböznek a finompapírtól a súlyukat, a vastagságukat és a merevségüket illetően. Megállapították, hogy a "karton" kifejezést általában olyan papírra használják, amelynek magas a szilárdsága (ami a papírt általában nehezebbé teszi), azaz a "karton" köznapi értelemben olyan papír, amelynek az alaptömege 224 g/m2-nél nagyobb. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a tömegbeli különbségnek nincs jelentős hatása az olyan fizikai és műszaki jellemzőkre és végfelhasználásra, amely az érintett terméktől megkülönböztethetővé tenné. A Bizottság azt is megállapította, hogy a (14) preambulumbekezdésnek megfelelően minden olyan fényezett finompapír, amelynek a tömege legalább 70 g/m2, de nem több, mint 400 g/m2, kifejezetten beletartozik az érintett termék meghatározásába. Ezért a kartont ideiglenesen érintett terméknek kell tekinteni.

2.2. Hasonló termék

(27) Megállapították, hogy a kínai piacon, az ideiglenesen analóg országnak tekintett USA piacán, továbbá az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termékek és az érintett termék alapvető fizikai és műszaki jellemzői és felhasználási formái megegyeznek. Ezért ezeket a termékeket ideiglenesen hasonló terméknek tekintik az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

3. MINTAVÉTEL

3.1. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(28) Csak két kínai exportáló gyártói csoport válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt mintavételi adatokat kérő felhívásra. Az egyik csoport (Chenming) két egymással kapcsolatban álló exportáló gyártót, míg a másik csoport (APP) négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártót képvisel. Az együttműködő exportáló gyártók képviselik az érintett termék KNK-ból az Unióba irányuló teljes exportját. Ilyen körülmények között a Bizottság úgy határozott, hogy a kínai exportáló gyártók körében nincs szükség mintavételre.

3.2. Mintavétel az uniós gyártók körében

(29) Tekintettel az érintett uniós gyártók nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő mintavételt javasolt. A benyújtott tájékoztatások vizsgálatát követően, valamint figyelembe véve, hogy csak négy uniós gyártó válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül, a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre. A Bizottság a négy közreműködő gyártót (amelyek a teljes gyártás 61 %-át végzik) a lenti (77) preambulumbekezdésben meghatározott uniós ágazatra nézve reprezentatívnak ítélte. A közreműködő vállalatok által megadott információkat a helyszínen ellenőrizte, és a (90) preambulumbekezdés tárgyát képező mikromutatók céljára felhasználta.

3.3. Mintavétel a független importőrök körében

(30) Tekintettel az érintett importőrök nagy számára, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő mintavételt javasolt. A benyújtott tájékoztatások vizsgálatát követően, valamint figyelembe véve, hogy kevés importőr jelezte az együttműködési szándékát, a Bizottság azonban úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre.

4. DÖMPING

4.1. Általános módszertan

(31) Az együttműködő kínai exportáló gyártók körében az alábbiakban meghatározott általános módszertant alkalmazták.

4.2. Piacgazdasági elbánás

(32) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)-(6) bekezdésével összhangban állapítják meg azon exportáló gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat. Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönnyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

1. a vállalat döntéseit piaci jelzések alapján hozzák meg, jelentős állami beavatkozás nélkül, továbbá a főbb ráfordítások költségei alapvetően a piaci értékeket tükrözik;

2. a vállalat átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak;

3. nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások;

4. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak;

5. a valutaátváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(33) Csak egy kínai exportáló gyártói csoport (az APP) kért piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint. A fél harminchárom piacgazdasági elbánásra irányuló kérelmet nyújtott be a négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártója és egy sor további, az érintett termék előállításához kapcsolódó vállalat, így cellulózgyárak, vegyipari vállalatok, erdészeti vállalatok (beszállító gyártók) és a belföldi kereskedelmi vállalatok vonatkozásában.

(34) Mivel sok, a piacgazdasági elbánásra irányuló kérelem érkezett, az előzetes vizsgálatot tekintve indokoltnak tűnt a helyszíni ellenőrzéseket a csoport négy exportáló gyártójára korlátozni.

(35) A Bizottság a négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártó telephelyén megvizsgálta a szükségesnek ítélt információkat, és ellenőrizte a piacgazdasági elbánásra irányuló kérelmekben benyújtott adatokat.

(36) A Bizottság megállapította, hogy nem adható piacgazdasági elbánás, mert egyik kérelmező sem felel meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott első, második és harmadik kritériumnak.

(37) Az első kritériumra vonatkozóan megállapították, hogy az üzleti döntések és a költségek terén eltérések vannak. Számos esetben nem volt igazolható, hogy a vállalat üzletrészeinek átruházása fizetés ellenében történt. Ezenkívül nem értékelték külön-külön az állami tulajdonban álló részvényesektől vagy az egymással kapcsolatban álló felektől származó, befektetett eszközök, földterület vagy kiadások formájában nyújtott és üzletrészre átváltott hozzájárulásokat sem. Egy esetben az egyik állami tulajdonban álló részvényes az APP csoport egy vállalata részére nem piaci áron adott át üzletrészeket. A költségeket tekintve a vizsgálat azt állapította meg, hogy - figyelembe véve a csoport által a nyersanyag-ráfordítások nyilvántartására használt módszert - nem állnak rendelkezésre a nagyobb nyersanyagbeszerzések költségére vonatkozó bizonyítékok. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártó nem igazolta, hogy megfelel az első kritériumnak.

(38) A második kritériumot illetően megállapították, hogy az alapvető nemzetközi számviteli standardok, különösen az IAS 1 alapelveit figyelmen kívül hagyták mind az elszámolásokban, mind pedig azok könyvvizsgálatakor (például a költség-haszon összevetés elve, az ellentételezés, az óvatosság elvének és a tranzakciók tárgyilagos ismertetésének hiánya), ami miatt megkérdőjelezhető a vállalat könyvelésének hitelessége. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártó nem igazolta, hogy megfelel a második kritériumnak.

(39) A harmadik kritériumot illetően a vizsgálat megállapította, hogy jelentős torzulások állnak fenn a négy egymással kapcsolatban álló gyártó földhasználati jogai tekintetében. Ezekből az következik, hogy a földhasználati jogokat nem a piacgazdaság feltételeivel összhangban nyújtották és tartják fenn. A helyszínen azt is megállapították, hogy jelentős torzulások tapasztalhatók a négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártó részére a kínai bank-, illetve pénzügyi szektor által nyújtott hitelezés területén is. A legtöbb hitelt olyan bankok nyújtották, amelyekben az állam jelentős tulajdonrésszel rendelkezik, és egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a pénzintézetek az általános állami iparpolitikai intézkedések figyelembevételével állapították meg a csoport hitelképességét, ezért olyan vállalatoknak nyújtottak hitelt, amelyek rossz pénzügyi helyzetben voltak. A fenti megállapításokat figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártó nem igazolta, hogy megfelel a harmadik kritériumnak.

(40) Az APP és az uniós gyártók lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket a fenti megállapításokkal kapcsolatban.

(41) Az uniós gyártók a fenti megállapításokkal egyetértettek. A kínai exportáló csoport által a piacgazdasági elbánás nyújtásával kapcsolatban felhozott érveket ők is vitatták, mert a Bizottság jelenleg szubvencióellenes vizsgálatot is folytat.

(42) A kínai exportáló csoport nem értett egyet a fenti megállapításokkal.

(43) Az első kritériummal kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy nem relevánsak a csoporthoz tartozó vállalatok üzletrész-átruházásai és az azokra vonatkozó kifizetések, mivel a kritérium azt írja elő, hogy a vállalat döntéseit piaci jelzések alapján hozzák meg. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a piacgazdasági elbánás értékelésében jelzett hiányosságok (azaz az üzletrész-átruházások kifizetésére vonatkozó bizonyítékok hiánya, az állami tulajdonban álló részvényesek részére az üzletrész-átruházásért fizetett indokolatlanul alacsony összegek, a hozzájárulásként nyújtott eszközök független értékelésének hiánya) hatással vannak az üzleti döntésekre. Ezenfelül az, hogy egy vállalat el tudja kerülni az üzletrész-átruházások kifizetését, a jegyzett tőkéjében alul-/felülértékelt eszközöket alkalmaz, és az állami tulajdonban álló vállalatokkal olyan üzletrész-átruházásokat hajt végre, amelyeknek nincs gazdasági magyarázatuk vagy indokuk, akkor közvetlen hatást gyakorol a pénzügyi helyzetére és azon képességére, hogy döntéseit piaci jelzések alapján hozzák meg.

(44) A nyersanyagokkal kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy a Bizottságnak ki kellett volna vizsgálnia, hogy a kínai csoport nyersanyag-beszállítóinak beszerzései piaci értéken történtek-e. Azt is állították, hogy a Bizottság megállapításai helytelenek. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat megállapította, hogy gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni azt, hogy a csoport mennyit fizet nyersanyag-beszerzés esetén.

(45) A második kritériummal kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy a kínai számviteli szabványokat az Unió a nemzetközi pénzügyi beszámolási és számviteli standardokkal (IFRS/IAS) egyenértékűnek ismerte el. Fontos, hogy a piacgazdasági elbánással kapcsolatos értékelés a nemzetközi számviteli standardok és a nem a kínai számviteli szabványok alapján történik. Mindenesetre és különös tekintettel a két szabványrendszer közötti hivatkozott egyenértékűségre, elvárható lett volna az, hogy az e vonatkozásban talált hiányosságokat a könyvvizsgáló fel tudja fedni. Az APP vitatatta, hogy a vállalatai megsértik a piacgazdasági elbánás értékelésében említett nemzetközi számviteli standardok elemeit (a költség-haszon összevetés elve, a tranzakciók tárgyilagos ismertetésének elve és az ellentételezés). A benyújtott észrevételek azonban nem ingatják meg a vizsgálat megállapításait.

(46) A harmadik kritériumra és különösen a földhasználati jogokra vonatkozóan arra hivatkoztak, hogy ez a kritérium a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulásokra vonatkozik, és nem arra a fajta állami beavatkozásra, amely a piacgazdasággal rendelkező országokban megszokott. Így azt állították, hogy a földhasználati jogok juttatásával kapcsolatban jelzett torzulások nem csak a KNK-ra jellemzők, hanem Európában is léteznek, mivel ezeket a korlátozásokat a befektetők megszerzéséért és a befektetéseknek a vonatkozó szabályozási követelményekkel való összhangjáért felelős hatóságok rendelik el. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a vizsgálatnak egyáltalán nem célja annak meghatározása, hogy bármiféle torzulás fennáll-e az Unióban. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a földhasználat közvetlenül kapcsolódik egy olyan szigorú szabályrendszerhez (mind a feltételek, mind pedig a bérleti díjak tekintetében), amely közvetlenül a korábbi nem piacgazdasági rendszerből ered. Ezek a szabályok egy központilag tervezett rendszert írnak le, amely nem áll összhangban a piacgazdaság alapelveivel.

(47) A hiteleket illetően állították, hogy a Bizottság megállapításai spekulatívak. Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy vizsgálat megállapította, hogy egyértelmű kapcsolat van a csoport azon képessége, hogy banki finanszírozáshoz jusson és a központilag tervezett kínai gazdasági rendszer által meghatározott célok teljesítése között. Azt is állították továbbá, hogy a Bizottság által jelzett torzulások legfeljebb támogatásnak minősülhetnek. Így arra hivatkoztak, hogy - mivel folyamatban van egy párhuzamos szubvencióellenes vizsgálat is - ezek az állítólagos támogatások nem képezhetik a piacgazdasági elbánás elutasításának az alapját. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a piacgazdasági elbánás értékelésében azt állapították meg, hogy torzulások állnak fenn a kínai banki/finanszírozási ágazat által nyújtott hitelezés terén is. Ez olyan torzulás, amelyet a korábbi nem piacgazdasági rendszerből hoztak át, és független attól, hogy az ilyen cselekmények hatása kiegyenlíthető támogatásnak minősül-e vagy sem.

(48) Az ideiglenes vizsgálat során az APP nyilatkozatokat tett azzal érvelve, hogy a kínai exportáló gyártók csoportjának piacgazdasági elbánást kell biztosítani, hogy elkerüljék az egy időben végzett szubvencióellenes vizsgálatra vonatkozó kétszeri számítást. Érveik szerint az állami támogatás része a piacgazdasági elbánásra vonatkozó értékelésnek, hatással van a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokra, és így egy időben végzett szubvencióellenes vizsgálatokban kell foglalkozni vele. Ezen állítások alátámasztása érdekében a fél hivatkozott az arányosság alapelvére és a megfelelő ügyintézéshez való jogra is.

(49) Ezt a kérelmet a következő okokból kell elutasítani. Fontos megjegyezni, hogy a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kritériumokat rögzíti az alaprendelet, és felsorolja a fenti (32) preambulumbekezdés is. Az a tény, hogy jelenleg folyamatban van egy szubvencióellenes vizsgálat, nem menti fel a vizsgáló hatóságot az alól, hogy megbizonyosodjon a piacgazdasági elbánásban részesítés feltételeinek teljesüléséről. A dömpingellenes és a kiegyenlítő vámok kétszeri számításának a kérdését a hatályos uniós jogszabályok rendelkezései szabályozzák, azaz az alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdése, valamint az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (3) 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése, és ez független attól, hogy a kérdéses exportáló részére biztosítottak-e piacgazdasági elbánást. Mivel a kínai együttműködő felekre vonatkozó javasolt ideiglenes dömpingellenes vám alapja a kár megszüntetéséhez szükséges szint és nem a dömpingkülönbözet, bármely, kétszeri számításra vonatkozó kérelem érvénytelen.

(50) A négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártó közül kettőről megállapították, hogy csak a fenti (23) preambulumbekezdésben említett többrétegű kartont gyártják. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az ideiglenes következtetés szerint a többrétegű kartont ki kell zárni a jelenlegi vizsgálat hatálya alól. Így amennyiben a termékkörre vonatkozó ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek, ebben az eljárásban nem lesznek fontosak a piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapítások e két egymással kapcsolatban álló exportáló gyártót illetően.

(51) Ha az érintett termék gyártásához vagy értékesítéséhez kapcsolódó vállalatok közül akár csak egy nem felel meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek az Európai Unió gyakorlatával összhangban, akkor nem biztosítható piacgazdasági elbánás a kapcsolatban álló vállalatok csoportjának. Ezért megállapították, hogy az APP-vállalatoknak nem biztosítható piacgazdasági elbánás.

4.3. Egyéni elbánás

(52) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján, az említett cikk hatálya alá eső országokra vonatkozóan adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, és így jogosultak az egyéni elbánásra. Kizárólag tájékoztatás céljából az alábbiakban röviden összefoglaljuk ezeket a feltételeket:

- ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget,

- az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg,

- a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. - Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól,

- az árfolyamok átváltása piaci árfolyamon történik, és

- az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, amikor egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(53) Mindkét kínai exportáló gyártói csoport (azaz az APP és a Chenming) egyéni elbánásra vonatkozó kérelmet nyújtott be.

(54) Az ellenőrző látogatások során rendelkezésre álló és megerősített információk alapján megállapították, hogy mind az APP, mind pedig a Chenming együttműködő exportáló gyártói teljesítik mindazokat a követelményeket, amelyekről az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése rendelkezik.

(55) A fentieket figyelembe véve, ideiglenesen megállapították, hogy az érdekelt együttműködő exportáló gyártók számára egyéni elbánás biztosítható.

4.4. Rendes érték

4.4.1. Analóg ország

(56) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (analóg ország) megállapított ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani.

(57) Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte azt a szándékát, hogy az USA-t használja megfelelő analóg országként a KNK részére megállapítandó rendes érték tekintetében, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(58) Az együttműködő kínai exportáló gyártók egy csoportja kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az USA megfelelő analóg ország lenne, és alternatívaként Thaiföldet javasolta. Az USA-val kapcsolatban azzal érveltek, hogy az egyik USA-beli gyártó feltehetően az egyik uniós panaszossal kapcsolatban álló vállalat. Arra is hivatkoztak, hogy az USA gyártói érintettek az ugyanezen kínai termék elleni párhuzamos eljárásban, az USA gyártói jelentős mértékű támogatásban részesülnek, valamint elavultak az eszközeik.

(59) A Bizottság valamennyi érintett felet arra kérte, hogy tegyenek észrevételeket a fél javaslatával kapcsolatban. Az uniós gyártók nem értettek egyet azzal, hogy Thaiföldet használja a Bizottság megfelelő analóg országként, és vitatták a kínai félnek az USA-beli gyártókra vonatkozó érveit. A Bizottság felvette a kapcsolatot a kínai fél beadványában említett thai vállalattal, az azonban írásban nyilatkozott arról, hogy visszautasítja a vizsgálatban való együttműködést. A Bizottság nem tud másik olyan thaiföldi exportáló gyártóról, amely az érintett terméket gyártja.

(60) A Bizottság együttműködésre törekedett az USA-beli gyártókkal. Leveleket és kérdőíveket küldött a panaszban említett három ismert vállalat és egy illetékes papírgyártói szövetség részére. A megkeresett vállalatok közül csak egy gyártó nyújtotta be a rendes érték meghatározásához szükséges információkat, és egyezett bele a vizsgálatban való részvételbe.

(61) A vizsgálat során megállapították, hogy az USA a hasonló termék vonatkozásában versenyképes piaccal rendelkezik. Az a tény, hogy az USA dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat vetett ki a KNK-ból származó papírtermékek behozatalára, nem lehet ok arra, hogy az USA ne lehessen analóg ország, mivel az adott országban a verseny szintje megfelelő. Az USA-ban folyó szubvenciókkal és az elavult berendezésekkel kapcsolatos kérelmeket illetően fontos megjegyezni, hogy mivel a kínai fél nem tudta konkrét bizonyítékokkal alátámasztani a kérelmeket, és nem áll rendelkezésre igazolható információ, ezért ezeket el kell utasítani. Az USA-beli együttműködő gyártó és az egyik uniós gyártó vállalat közötti kapcsolatot illetően figyelembe kell venni azt, hogy a lehetséges analóg ország együttműködő gyártója és az uniós vállalat közötti kapcsolat nem lehet hatással a rendes értékre. A vizsgálatban megállapították, hogy ez a kapcsolat nincs hatással az USA-ban beszerzett információkra.

(62) A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az együttműködő USA-beli gyártó termelési volumene jelentősen meghaladja az érintett termék Unióba irányuló kínai exportjának 5 %-át, így a gyártás a volumen tekintetében reprezentatívnak minősül. Ami a minőséget illeti, az USA-ban használt hasonló termék műszaki jellemzői és szabványai nem mutattak jelentős különbséget a kínai termékekkel összehasonlítva. Ezért az USA piaca reprezentatívnak minősül a kínai rendes érték meghatározását illetően.

(63) Mindezekre tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az USA megfelelő analóg ország az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban.

4.4.2. A rendes érték meghatározása

(64) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket az alábbiak szerinti analóg ország gyártójától kapott ellenőrzött információk alapján állapítják meg:

(65) Az USA-beli gyártónak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítése a volumen tekintetében reprezentatívnak minősül az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó által az Unióba exportált érintett termékkel összehasonlítva.

(66) A vizsgálat arra is kiterjedt, hogy a belföldi értékesítés rendes kereskedelmi forgalomban történt-e, és e célból a Bizottság minden egyes terméktípusnál meghatározta, hogy mekkora volt a független fogyasztók számára történő belföldi piaci nyereséges értékesítés aránya a vizsgálati időszak alatt. Mivel a hasonló termék terméktípusonkénti nyereséges értékesítési volumene az adott típus összértékesítési volumenének legfeljebb 80 %-a volt, illetve az adott típus súlyozott átlagára a gyártási költség alatt volt, a rendes érték alapja a mindenkori belföldi ár volt, amelyet a vizsgálati időszak alatt az adott típus nyereséges értékesítési árainak súlyozott átlagaként számítottak ki.

(67) Fontos, hogy az együttműködő USA-beli gyártó a vizsgálati időszak alatt a hasonló termék valamennyi típusát gyártotta és értékesítette az USA piacán.

4.5. Exportár

(68) Az APP-re vonatkozóan négy egymással kapcsolatban álló exportáló gyártó közül kettőről kiderült, hogy csak a fenti (23) preambulumbekezdésben említett többrétegű kartont gyártják. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az ideiglenes következtetés szerint a többrétegű kartont ki kell zárni a jelenlegi vizsgálat hatálya alól. Így a Bizottság kizárta a dömpingszámításból az e két vállalat által szolgáltatott exportár-adatokat.

(69) Az exportáló gyártók az Unióba irányuló exportértékesítéseiket vagy i. az Unión kívül található kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatokon keresztül, vagy ii. az Unión belül található kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül végzik.

(70) Amikor az Unióba irányuló exportértékesítéseket az Unión kívül található kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatokon keresztül végzik, akkor az exportárat a termék azon ára alapján állapítják meg, amennyiért a kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatok az Unióba, azaz egy független fogyasztó részére értékesítik, összhangban az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével, a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján.

(71) Amikor az Unióba irányuló exportértékesítéseket az Unión belül található egyetlen kapcsolatban álló kereskedelmi vállalaton keresztül végzik, akkor az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban azon ár alapján állapítják meg, amennyiért az importált terméket először viszontértékesítették egy független fogyasztó részére az Unióban. A Bizottság kiigazította a behozatal és a viszonteladás között felmerült költségeket, beleértve az értékesítési, az általános és az igazgatási költségeket, valamint az importáló vállalat által a vizsgálati időszak alatt az Unióban realizált nyereséget. A haszonkulcsot illetően a kapcsolatban álló kereskedő tényleges nyeresége nem használható, mert az exportáló gyártó és a kapcsolatban álló kereskedő közötti kapcsolat miatt ezek az árak nem megbízhatók. Így az adott haszonkulcsot egy ésszerű szinten határozták meg, amely sokkal alacsonyabb a (155) preambulumbekezdésben említett haszonkulcsnál és annál a szintnél, amely elvárható lenne az ilyen típusú kereskedelmi műveletek során.

4.6. Összehasonlítás

(72) A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást EXW-alapon végezték el.

(73) Annak érdekében, hogy megfelelően összehasonlíthassák a rendes értéket az exportárral, kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban. A vizsgált kínai exportáló gyártók tekintetében - adott és indokolt esetben - kiigazították a fuvarozási, biztosítási, valamint a hitelköltségekben, és az év végi engedményekben, jutalékokban, minőségi követelésekben és banki kezelési költségekben mutatkozó különbségeket.

4.7. Dömpingkülönbözet

(74) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az együttműködő kínai exportáló gyártókat illetően a dömpingkülönbözet megállapítására úgy került sor, hogy árutípusonként összehasonlították a súlyozott átlaggal számított rendes értéket az érintett termék terméktípusonkénti exportárának súlyozott átlagával.

(75) A fenti módszertan alapján megállapított ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított ár százalékában kifejezve a következők:

(76) A panaszban szereplő, illetve az együttműködő kínai exportáló gyártóktól származó információk alapján megállapítható, hogy az érintett terméknek a KNK-ban van más ismert gyártója. Figyelembe véve azt, hogy a bejelentett exportvolument magasabbnak találták, mint az Eurostatból származó importadatokat, az együttműködés szintjét magasnak tekintették, és az országos kínai dömpingkülönbözetet a legmagasabb egyéni vámtétellel rendelkező együttműködő vállalatok tekintetében megállapított dömpingkülönbözet - azaz 63 % - alkalmazásával határozták meg

5. UNIÓS GYÁRTÓK

5.1. Uniós gyártás

(77) A vizsgálati időszak alatt a hasonló terméket tizennégy ismert és néhány egyéb nagyon kis gyártó állította elő az Unióban. A CEPIFINE által szolgáltatott adatok a becslések szerint az uniós gyártók termelésének 98 %-át lefedik. Ezen az alapon a teljes uniós termelés becsült mértéke körülbelül 5 270 000 tonna a vizsgálati időszak alatt. Az uniós ágazatot az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a teljes uniós termelést kitevő uniós gyártók alkotják.

(78) A fényezett finompapírgyártás energia- és tőkeintenzív. Ez az oka annak, hogy a méretgazdaságosság folytán a gyártás néhány nagy szereplő kezében összpontosul, amit kiegészítenek a földrajzilag közeli piacokra fókuszáló kisebb gyártók. Az uniós piac nagy részét öt egyformán nagy gyártó fedi le, amelyeknek a gyártóhelyei egész Európában megtalálhatók. A fényezett finompapír nagy részben árujellegű termék, és forgalmazásának fő csatornái a papírkereskedők és nagykereskedők. E forgalmazási csatornákat a vásárlóerő koncentrációjának magas foka és az árajánlatokból fakadó árátláthatóság jellemzi.

(79) Amint a fenti (17) preambulumbekezdés említi, az egyik érdekelt fél szerint a vizsgálatnak a rotációs gyorssajtóba szánt érintett termékre is ki kellett volna terjednie. Az említett fél erre hivatkozva azzal érvelt, hogy a panaszos uniós ágazat a jelen eljárásban nem kellő megalapozottsággal jár el. A fenti (20) és (22) preambulumbekezdésben vázolt következtetések alapján, miszerint a rotációs gyorssajtóban, illetve az íves nyomdagépekben használt érintett termék két különböző termék, el kell utasítani ezt az állítást.

6. KÁROKOZÁS

6.1. Uniós fogyasztás

(80) A fogyasztás a következők alapján került megállapításra:

- A harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó, az uniós gyártók által szolgáltatott információk alapján megfelelően kiigazított, az eljárás alá nem tartozó termékek vonatkozásában megállapított Eurostat-adatok. A vizsgálat bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy e feltevések ésszerűek és indokoltak voltak.

- A kínai együttműködő exportáló gyártóknak az uniós piacra irányuló ellenőrzött összes exportvolumene, mivel a bejelentett exportvolumen magasabb volt, mint az Eurostatból származó importadatok.

- Valamennyi uniós gyártó összes értékesítése az uniós piacon, a CEPIFINE által szolgáltatott adatok alapján.

(81) Ennek alapján az uniós összfogyasztás a következő: 1. táblázat Uniós fogyasztás

(82) A figyelembe vett időszak alatt az uniós fogyasztás összességében 14 %-kal csökkent. Megállapították, hogy a fogyasztás először 4 %-kal emelkedett 2006-2007-ben, ezután pedig 18 %-kal csökkent 2007 és a vizsgálati időszak között. A fogyasztás 2008-ban és a vizsgálati időszakban az alacsonyabb kereslet miatt csökkent (különösen 2009 első felében - a gazdasági visszaesés miatt).

6.2. A KNK-ból származó uniós behozatal

(83) A fenti (80) preambulumbekezdés szerint az együttműködő kínai exportőröknek az érintett termékre vonatkozó összes ellenőrzött értékesítési volumene az uniós piacon magasabb volt, mint az Eurostat által bejelentett importvolumenek. Mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ellenőrzött információ pontosabb, mint a rendelkezésre álló statisztikák, a KNK-ból származó összes importvolument az együttműködő vállalatok által szolgáltatott ellenőrzött információk alapján állapították meg. Az összes importból kivonták azoknak az együttműködő vállalatoknak az értékesítési volumenét, amelyekről megállapítható volt, hogy a figyelembe vett időszak alatt csak többrétegű kartont exportáltak, mert a (24) preambulumbekezdés szerint ideiglenesen megállapították, hogy a többrétegű papír és karton nem minősül érintett terméknek. Mivel az érintett termékre vonatkozó importadatok csak két vállalatra vonatkoznak, adatvédelmi okokból a Bizottság indokoltnak látta, hogy az adatokat indexált formában mutassa be. 2. táblázat A KNK-ból származó összes dömpingelt behozatal

(84) A KNK-ból származó összes import volumene drámaian nőtt, a figyelembe vett időszak alatt csaknem megháromszorozódott. Ennek eredményeként piaci részesedésük jelentősen nőtt a vizsgálati időszakban - a 2006. évi körülbelül 1 %-ról több mint 4 %-ra. Ehhez figyelembe kell venni a csökkenő fogyasztást is, amely ugyanezen időszak alatt 14 %-kal esett vissza. A KNK-ból származó dömpingelt behozatal átlagára a figyelembe vett időszak alatt 8 %-kal csökkent.

6.2.1. Áralákínálás

(85) Az áralákínálás elemzése céljából összehasonlították a kapcsolatban nem álló fogyasztók részére, terméktípusonként kínált átlagos uniós értékesítési árakat (gyártelepi szinten számított árak) a KNK-ból származó behozatal, első független uniós vásárló részére történő értékesítéshez megállapított, súlyozott átlagáraival - a CIF alapján, a fennálló vámokkal és az importálás utáni költségekkel megfelelően kiigazítva.

(86) A (28) preambulumbekezdés szerint a kínai exportőrök részéről történő együttműködés szintje nagyon magas volt, és a vizsgálati időszak során ez lefedte a KNK-ból az Unióba irányuló teljes exportvolument. Figyelembe véve, hogy két olyan kínai exportáló gyártóról, amelyek eredetileg jelentkeztek, kiderült, hogy nem exportálják az érintett terméket az uniós piacra, lásd az (50) preambulumbekezdést, e vállalatok behozatalait a Bizottság nem vette figyelembe az áralákínálás elemzése céljából.

(87) Az összehasonlítás szerint a vizsgálati időszak során a KNK-ból származó és az Unióban értékesített érintett dömpingelt termék ára átlagosan 5,6 %-kal volt kevesebb, mint az uniós gyártók eladási ára. Az alákínálási különbözet szintjének megítéléséhez figyelembe kell venni az árátláthatóság magas szintjét, amely a fényezett finompapír forgalmazási piacára jellemző árajánlatok eredménye.

6.3. Az uniós ágazat és az együttműködő uniós gyártók gazdasági helyzete

6.3.1. Előzetes megjegyzések

(88) Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban, a dömpingelt behozatal uniós gyártókra gyakorolt hatásának vizsgálata tartalmazta valamennyi gazdasági mutató értékelését az uniós gyártók helyzetének 2006-tól a vizsgálati időszak végéig tartó értékelése céljából.

(89) A makrogazdasági elemeket (gyártás, kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés és a dömpingkülönbözetek nagysága) a Bizottság a teljes uniós gyártás szintjén értékelte, a CEPIFINE által szolgáltatott információk alapján.

(90) A mikrogazdasági elemek elemzésére az uniós gyártók szintjén került sor (átlagos egységárak, foglalkoztatás, bérek, termelékenység, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, befektetések, befektetések megtérülése, tőkebevonási képesség), az általuk szolgáltatott és megfelelően ellenőrzött adatok alapján.

(91) Az egyik fél szerint az egyik együttműködő gyártó nem működött teljes mértékben együtt, mert 1. részvénytulajdoni viszony és 2. egy kizárólagos eladási és nyersanyagellátási megállapodásokra épülő közös vállalkozás révén kapcsolatban állt egy másik európai uniós gyártóval. A vizsgálat során azonban megerősítést nyert, hogy az uniós gyártó tulajdonában lévő részvények száma igen alacsony, és a 2454/93/EGK rendelet (4) 143. cikkében megállapított százalékos arányt nem éri el. A két vállalat egymással kötött megállapodásai nem tartalmaztak olyan elemeket, amelyekből arra lehetett volna következtetni, hogy a vállalatok közötti kapcsolat túlmutatott volna a vevő és az eladó közötti szokásos üzleti kapcsolaton.

6.3.2. Az uniós ágazatra vonatkozó adatok (makrogazdasági mutatók)

6.3.2.1. Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

3. táblázat

Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(92) A fenti táblázatból kitűnik, hogy az uniós ágazat gyártási volumene 20 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Meg kell jegyezni, hogy bár az uniós fogyasztás körülbelül 41 %-kal emelkedett 2006-2008-ban, ugyanezen időszak alatt az uniós ágazat általi gyártás szintje 2 %-kal csökkent, azonban 2008 és a vizsgálati időszak között, az uniós fogyasztás visszaesését követően, jelentősen csökkent.

(93) 2000 óta az uniós gyártók komoly szerkezetátalakítási lépéseket tettek a strukturális kapacitásfelesleg csökkentése érdekében. Egyesülések és gyárbezárások révén az uniós ágazat a fényezett finompapír-gyártási kapacitását körülbelül 770 000 tonnával - azaz 11 %-kal - csökkentette 2006 és a vizsgálati időszak között.

(94) Az összkapacitás csökkenése ellenére a kihasználtság a 2006. évi 92 %-ról 83 %-ra csökkent a vizsgálati időszakban. A fő csökkenés 2008 és a vizsgálati időszak között következett be. Meg kell jegyezni, hogy a kapacitáskihasználás magas szintje a befektetett eszközök nagysága következtében a papírgyártók hosszú távú életképességének fontos tényezője. Ezért a vizsgálati időszak alatti kapacitáskihasználtsági szintet alacsonynak kell tekinteni.

6.3.2.2. Az értékesítések volumene és a piaci részesedés

(95) Az alábbi táblázat értékesítési adatai az uniós piacon az első független fogyasztó részére értékesített mennyiségre vonatkoznak. 4. táblázat Az értékesítések volumene és a piaci részesedés

(96) Míg az uniós fogyasztás 4 %-kal nőtt 2006-2007-ben (lásd a fenti (81) preambulumbekezdést), az érintett termék független fogyasztók részére történő, uniós ágazat általi értékesítési volumene az uniós piacon csak 2 %-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt. Ez azt jelenti, hogy az uniós ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni az adott időszakban tapasztalt megnövekedett fogyasztást. Míg az uniós fogyasztás 2008 és a vizsgálati időszak között 15 %-kal csökkent, addig az uniós gyártók értékesítési volumene még ennél is nagyobb méretékben, 18 %-kal esett vissza. Ebből következően, az uniós ágazat értékesítési volumene a 2007-ben bekövetkezett kismértékű emelkedést követően folyamatosan és jelentősen csökkent, aminek következtében piaci részesedésük 5 százalékponttal esett vissza a figyelembe vett időszak alatt.

6.3.2.3. Növekedés

(97) A figyelembe vett időszak fejleményeit tekintve, az uniós ágazat értékesítési volumenének 19 %-os visszaesése sokkal jelentősebb volt, mint az uniós fogyasztás 14 %-os csökkenése. Ennek következtében az uniós ágazat piaci részesedése is jelentősen - 5 százalékponttal - csökkent ugyanebben az időszakban.

6.3.2.4. A dömpingkülönbözetek mértéke

(98) Jelentősek a dömpingről szóló fejezetben, a KNK-val kapcsolatban meghatározott ideiglenes dömpingkülönbözetek. Tekintettel a dömpingelt behozatal volumenére és áraira, a tényleges dömpingkülönbözetek hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

6.3.3. Az együttműködő uniós gyártókra vonatkozó adatok (mikrogazdasági mutatók)

6.3.3.1. Az együttműködő uniós gyártók átlagos egységárai

(99) Az együttműködő uniós gyártók által, az uniós piacon független fogyasztók részére történő értékesítés átlagos gyártelepi árai növekedtek 2007-ben, ezt követően csökkentek és 2009-re visszatértek csaknem ugyanarra a szintre, amelyen a figyelembe vett időszak elején voltak. A fényezett finompapír ára az elmúlt években stabil maradt. 5. táblázat Az uniós gyártók árai

6.3.3.2. Készletek

(100) A vizsgálati időszakban a készletek körülbelül a gyártási volumen 10 %-át tették ki. Az együttműködő uniós gyártók a készleteik szintjét a figyelembe vett időszak alatt 14 %-kal emelték, különösen 2006-2007-ben, később pedig 2008 és a vizsgálati időszak között. Ez pontosan egybeesett az alacsony árú dömpingelt kínai behozatal rohamával. 6. táblázat Készletek

6.3.3.3. Foglalkozatás, bérek és termelékenység

7. táblázat

Foglalkoztatás

(101) A gyárbezárások és az együttműködő uniós gyártók egyesülései következtében a figyelembe vett időszak alatt az alkalmazottak száma jelentősen - 11 %-kal - csökkent (ez csaknem 900 munkahelyet jelent). Megjegyzendő, hogy a vizsgálati időszakra vonatkozó, fenti foglalkoztatási adatokat jelentősen felduzzasztják azok a munkavállalók, akiket az egyik együttműködő uniós gyártó a vizsgálati időszak elején vett fel. Ha a személyzet bővítésének e mutatóra gyakorolt hatását nem vennénk figyelembe, a foglalkoztatás csökkenése 20 %-os lenne.

(102) A gyártók növelték a hatékonyságot azáltal, hogy egy alkalmazottra jutó magas kibocsátási szintet értek el és tartottak fenn még a jelentős elbocsátásokkal járó években, 2007-2008-ban is. Azt, hogy a termelékenységi szint a vizsgálati időszakra visszaesett a 2006-os szintre, a leépítések általános jellemzői alapján kell vizsgálni, ahol az alkalmazottak számának a csökkenése csak bizonyos késéssel követi a termelés visszaesését. A munkaerőköltségek folyamatosan növekedtek - a figyelembe vett időszak alatt összesen 10 %-kal.

6.3.3.4. Nyereségesség, pénzforgalom, befektetések, befektetések megtérülése

8. táblázat

Nyereségesség

(103) Az együttműködő uniós gyártókat veszteségek érték 2006-2008-ban, és a pénzügyi helyzet csak 2009-ben fordult jobbra, amikor a gazdasági visszaesés következtében a fő nyersanyagnak számító rostanyag világpiaci ára jelentősen csökkent. A 2008. évi átlagárhoz viszonyítva 19 %-os volt a rostanyag árának 2009. évi árcsökkenése, ami szokatlanul nagy visszaesésnek számít, és amely közvetlenül hozzájárult a pénzügyi helyzet vizsgálati időszak alatti javulásához.

(104) A pénzforgalom alakulásában tapasztalható tendencia, amely szerint a gyártók képesek tevékenységeik önfinanszírozására, nagy részben a nyereségesség fejlődését tükrözi. Éppen ezért a csökkenő rostanyagárak miatt a pénzforgalom kivételesen nagy növekedést mutat a vizsgálati időszak alatt. A befektetések megtérülése az együttműködő uniós gyártók által 2008-ig elért negatív nyereséggel összhangban kedvezőtlenül változott, a vizsgálati időszak alatt pedig kedvező tendenciát mutatott a rostanyagárakkal kapcsolatban elért kivételes költségmegtakarítások miatt.

(105) A fentiekből az következik, az együttműködő uniós gyártók befektetési képessége korlátozottá vált, mivel a vizsgálati időszak kivételével a pénzforgalom jelentősen romlott a figyelembe vett időszak során. Ennek következtében a befektetések 35 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt és csak olyan kapcsolt erőművek létesítésére korlátozódtak, amelyek elősegítették, hogy az uniós gyártók képesek legyenek ellensúlyozni a folyamatosan növekvő energiaköltségek hatását.

6.3.3.5. Tőkebevonási képesség

(106) A papíriparra a jelentős befektetetteszköz-beruházási igény következtében általában a magas eladósodottsági szint jellemző. A figyelembe vett időszak jelentős részében a felmerült veszteségek miatt az együttműködő uniós gyártók tőkebevonási képessége - és az a képességük, hogy tevékenységeiket ésszerű finanszírozási költségek mellett tudják finanszírozni - csökkent. Különösen 2008-ban állt fenn ez a helyzet, amikor az egyik együttműködő uniós gyártónak jelentős kockázati felárral kellett refinanszírozást folytatnia, míg a legkisebb együttműködő gyártó 2008-ban fizetésképtelenné vált és egy másik uniós gyártó vette át.

6.4. A károkozásra vonatkozó következtetések

(107) A vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszak alatt a legtöbb kármutató, például a gyártási volumen (- 20 %), a kapacitáskihasználás (- 10 %), a független fogyasztók részére az uniós piacon történő értékesítések volumene (- 19 %) és a piaci részesedés (- 5 százalékpont) romlott. Emellett 2008-ig jelentősen romlottak az együttműködő uniós gyártók pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók, például a befektetések megtérülése és a nyereségességük. A nyereségesség hirtelen emelkedése a vizsgálati időszakban pusztán annak volt köszönhető, hogy a rostanyag világpiaci ára ebben az időszakban átmenetileg nagymértékben lecsökkent. A Bizottság fontosnak tartja, hogy még a vizsgálati időszak alatt is nagyon alacsony volt a nyereségesség szintje és ez nem változtatott azon, hogy az együttműködő uniós gyártók pénzügyi helyzete nagyon gyenge volt.

(108) A vizsgálat azt is megállapította, hogy a károkozásra vonatkozó (a fentiekben bemutatott) helyzetet főként az a tény magyarázza, hogy az együttműködő uniós gyártók a szerkezetátalakítási törekvéseik és a termelékenység javítása ellenére sem voltak képesek a fényezett finompapír árát olyan szintre emelni, amely fedezte volna költségeiket. Ennek fő oka a kínai exportőrök által, a vizsgálati időszakban jellemző áralákínálás, amely jelentős hatást gyakorol egy olyan piacon, ahol az árátláthatóság magas. A vizsgálati időszak során az együttműködő uniós gyártóknak sikerült a gyártási költségeiket további termelékenységjavító fejlesztéssel csökkenteni, amihez a rostanyagárak csökkenése is hozzájárult, főként a vizsgálati időszak második felében. A kereslet és a kínálat a piacon kiegyensúlyozottabbá vált azután, hogy a gyártók egyesülések és kapacitásleépítés útján törekedtek arra, hogy megküzdjenek a szerkezeti kapacitásfelesleggel, és a fényezett finompapír ára stabil szintet ért el. Az együttműködő uniós gyártók azonban nem voltak olyan helyzetben, hogy eladási áraikat olyan szintre emelhessék, amely a hosszú távú életképességhez szükséges nyereségességet biztosíthatta volna.

(109) Amint a fenti (17) preambulumbekezdés említi, az egyik fél szerint a vizsgálatot a rotációs gyorssajtóban való használatra alkalmas érintett termékre is ki kellett volna terjeszteni. E fél szerint amiatt, hogy e terméket nem vették figyelembe a jelentős kár és a tendenciák meghatározásakor, a károkozásról alkotott kép nem pontos. A fenti (20) és (22) preambulumbekezdésben bemutatott következtetések alapján, miszerint a rotációs gyorssajtóban, illetve az íves nyomdagépekben használt érintett termék két különböző termék, el kell utasítani ezt az állítást.

(110) Ugyanezen fél szerint az, hogy az egyik uniós gyártót az együttműködő uniós gyártók egyike 2008-ban felvásárolta, azt bizonyítja, hogy ez az uniós gyártó meglehetősen jó pénzügyi helyzetben volt. Fontos megjegyezni, hogy a jelentős kár értékelése az uniós ágazat, nem pedig egyetlen gyártó helyzetén alapul. A fenti (107) preambulumbekezdés szerint a legtöbb kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott, ami igazolja azt, hogy az uniós ágazat helyzete romlott a figyelembe vett időszak alatt. A uniós ágazat általi felvásárlást a figyelembe vett időszak során tett szerkezetátalakítási törekvések részeként kell értékelni. Fontos, hogy az olyan makrogazdasági mutatók elemzése során, mint a gyártási volumen, a kapacitás, az értékesítési volumen és a piaci részesedés, a felvásárlás semleges hatással jár, mivel a makrogazdasági mutatók értékelése a (77) preambulumbekezdés meghatározása szerinti uniós ágazatot alkotó valamennyi uniós gyártóra való tekintettel történik. Más szóval, e tényezők összességében nem változnak tulajdonosváltás esetén.

(111) A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében az uniós ágazatot jelentős kár érte.

7. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

7.1. Bevezetés

(112) Összhangban az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós ágazatot ért jelentős kárt az érintett országból származó dömpingelt behozatal okozta-e. Azokat a dömpingelt behozataltól eltérő ismert tényezőket is megvizsgálták, amelyek kárt okozhattak az uniós ágazatnak, annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak.

7.2. A dömpingelt behozatal hatása

(113) Fontos, hogy az Unió fényezettfinompapír-piacát a vásárlóerő koncentrációjának magas foka és az árajánlatokból fakadó árátláthatóság jellemzi. A fényezett finompapír árujellegű termék, ezért a különböző források között nem lehetnek jelentős árkülönbségek. A termékek jelentős részét olyan kereskedőkön keresztül értékesítik, akik az uniós ágazatot arra kényszerítik, hogy az áraikat az alacsony árú és dömpingelt behozatalhoz igazítsák. Ezért az importált fényezett finompapír - amelynek a vizsgálati időszakban a 35 %-a a KNK-ból származott - ára általában jelentős hatással van az uniós piac árszintjeire.

(114) A vizsgálat megállapította, hogy a KNK-ból származó dömpingelt behozatal drámaian növekedett (+ 183 %-kal) a figyelembe vett időszak alatt. A KNK-ból származó dömpingelt behozatalok száma 2006-2007-ben megkétszereződött, az árak pedig 2007-ben 2 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az azt megelőző évben. 2008-ban a KNK-ból származó behozatal változatlan maradt, míg az átlagárak több mint 1 %-kal visszaestek. A vizsgálati időszakban ismét jelentősen emelkedett a kínai importvolumen (+ 71 %) és a piaci részesedés (+ 120 %), miközben az árak egyre csökkentek (- 5 %) - így a kínai importőrök az együttműködő uniós gyártóknál 5,6 %-kal alacsonyabb áron kínálták termékeiket, így árnyomást gyakoroltak az uniós piacra, és megakadályozták, hogy az uniós gyártók az áraikat nyereséges szintre emeljék.

(115) Fontos megemlíteni, hogy a figyelembe vett időszak során az uniós fogyasztás 14 %-kal esett vissza. Az uniós ágazat értékesítési volumene jelentősen (19 %-kal) csökkent. Az eladások visszaesése azonban sokkal hangsúlyosabb volt, mint a keresletcsökkenés, és ez 5 százalékpontos piacirészesedés-vesztéshez vezetett. Ugyanakkor a kínai behozatal piaci részesedése 3 százalékponttal emelkedett. Ez arra utal, hogy az uniós ágazat piaci részesedésének nagy részét a KNK-ból származó dömpingelt behozatal vette át.

(116) Ezért megállapították, hogy a KNK-ból származó olcsó dömpingelt behozatal által az uniós piacra továbbra is gyakorolt nyomás nem tette lehetővé, hogy az uniós ágazat az eladási áraikat a megnövekedett nyersanyagköltségekhez igazítsák, különösen 2008-ban, amikor a rostanyagárak rekordmagasságot értek el. Fontos, hogy az uniós ágazat fényezettfinompapír-piacát a vásárlóerő koncentrációjának magas foka és az árajánlatokból fakadó árátláthatóság jellemzi.

(117) A fentieket figyelembe véve ideiglenesen megállapították, hogy a KNK-ból származó olcsó dömpingelt behozatal áradata nagyon kedvezőtlen hatással volt az uniós ágazat gazdasági helyzetére.

7.3. További tényezők hatásai

7.3.1. A fogyasztás alakulása az uniós piacon

(118) A fenti (82) preambulumbekezdés szerint a fényezett finompapír uniós fogyasztása 2007-ben emelkedett, 2008-ban és a vizsgálati időszakban viszont csökkent. A figyelembe vett időszakban az uniós ágazat veszített a piaci részesedéséből. Az egyik kínai együttműködő exportáló gyártó állítása szerint az uniós ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének csökkenését a fogyasztás visszaesése okozta, ami a gazdasági válságnak és az elektronikus média terjedésének köszönhető.

(119) Bár nem tagadható, hogy az uniós fogyasztás 2007 és a vizsgálati időszak közötti kedvezőtlen alakulása - bármely okból is történt ez - negatív hatással volt az uniós ágazat helyzetére az értékesítési volumeneik és a termelésük tekintetében, nem felejthetjük el azt sem, hogy ugyanekkor - és különösen 2008-ról 2009-re - a kínai exportőröknek a dömpingelt behozatallal a piacra gyakorolt árnyomás révén sikerült értékesítési volumeneiket és piaci részesedésüket növelni. Ennek megfelelően megállapították, hogy az uniós ágazat gazdasági helyzetének romlását főként a KNK-ból származó dömpingelt importáruk áradata és a kínai exportőrök által gyakorolt alákínálás okozta, nem pedig a csökkenő fogyasztás. Bár a fogyasztás csökkenése hozzájárult a károkozáshoz, ez nem törte meg a dömpingelt behozatal növekedése és az elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

7.3.2. Nyersanyagárak

(120) Az együttműködő uniós gyártók átlagos gyártási költsége 2006-2008-ban kismértékben emelkedett (2 %), a vizsgálati időszakban pedig 5 %-kal csökkent. A vizsgálat megállapította, hogy az együttműködő uniós gyártók fényezettfinompapír-előállítási költsége általában a rostanyag (a papírgyártás egyik fő nyersanyaga) árának változásához hasonló tendenciát követett. A rostanyag átlagára 2006-2008-ban 8 %-kal emelkedett, ezután pedig 2008 végétől a vizsgálati időszak utolsó hónapjáig meredeken zuhant. A rostanyag ára 2009-ben átlagosan 19 %-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben.

(121) Kárt okozó dömping hiányában az lett volna várható, hogy az árak rendszeresen módosulnak, ezáltal tükrözik a gyártási költségek különböző összetevőinek változásait. Egészen 2008-ig azonban erre nem került sor. Sőt, az uniós gyártókat arra késztették, hogy eladási áraikat alacsonyan tartsák - még akkor is, amikor 2008-ban nőttek a rostanyagárak - annak érdekében, hogy versenyezni tudjanak az olcsó dömpingelt kínai behozatallal, ami ebben az időszakban a nyereségességük jelentős visszaeséséhez vezetett. A vizsgálati időszakban javult a helyzet a rostanyagárak rendellenes zuhanása következtében - míg ugyanezen időszak alatt a fényezett finompapír ára szinten tartható maradt. Még ebben a kivételes időszakban sem tették lehetővé a nagyon alacsony profitszintek azt, hogy az együttműködő uniós gyártók megerősödjenek a folytatódó dömpinggyakorlat okozta károk után. Valójában a nyersanyagárak csökkenése ellenére sem sikerült az árakat olyan szintre emelni, amely biztosíthatta volna az ilyen tőkeintenzív gyártók számára szükséges haszonkulcs elérését.

(122) Ez alapján ideiglenesen megállapították, hogy a KNK-ból származó dömpingelt behozatal, amellyel az együttműködő uniós gyártók árai alá kínáltak, lenyomta az árakat az uniós piacon és megakadályozta azt, hogy az együttműködő uniós gyártók eladásaikat növeljék annak érdekében, hogy költségeiket fedezzék vagy ésszerű profitot érjenek el. Tekintettel arra, hogy a nyersanyagárak jelentősen csökkentek a vizsgálati időszakban, megállapították, hogy ezek nem lehettek hatással az uniós ágazatot (ugyanebben az időszakban) ért kárra.

7.3.3. Az uniós ágazat exportteljesítménye

(123) A Bizottság az exportteljesítményt is megvizsgálta mint olyan - a dömpingelt behozatalon kívüli - ismert tényezőt, amely az uniós ágazatnak is kárt okozhatott, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ezen egyéb tényezők által esetlegesen felmerülő károkozás nem a dömpingelt behozataloknak tulajdonítható. Az elemzés szerint a figyelembe vett időszak alatt az együttműködő uniós gyártók független felek részére történő exportértékesítései az értékesítésük fontos részét képezték (körülbelül 27 %-át). Bár az exportértékesítések volumene is csökkent 9 %-kal a figyelembe vett időszakban, a mennyiségi veszteség kevésbé volt jelentős, mint az uniós piacon megfigyelhető értékesítési volumen csökkenése (19 %). Ezért megállapították, hogy az exportvolumen csökkenése nem magyarázza az együttműködő uniós gyártókat ért kár szintjét. Mivel az export fontos szerepet játszik abban, hogy magasan tartsák a kapacitáskihasználás szintjét (hogy fedezzék a gépberuházások állandó költségeit), megállapították, hogy az exportteljesítmény romlása ellenére is kedvező hatása volt. Ennek megfelelően arra a következtetésre jutottak, hogy még ha az exporttevékenységek csökkenése hozzá is járulhatott az uniós ágazat helyzetének romlásához, azok ugyanakkor enyhítették az uniós piacon elszenvedett veszteségeket, és így nem olyan mértékűek, hogy megszüntetnék a KNK-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós ágazatot ért kár közötti okozati összefüggést.

(124) Az egyik fél azt állította, hogy az uniós ágazat exportja azért csökkent jelentősen, mert az euro erős volt az amerikai dollárral szemben, és az e tényező által okozott kárt nem szabad a kínai behozatalnak tulajdonítani. A fentiekben tett megállapítások szerint az uniós ágazat exportteljesítményének romlása - tekintet nélkül a romlás okaira - nem a fő oka a gyártókat ért kárnak, és így nem szünteti meg a (117) preambulumbekezdésben megállapított okozati összefüggést.

7.3.4. Más harmadik országokból származó behozatal

(125) A más harmadik országokból származó importvolumenre és árakra vonatkozó tendenciák 2006 és a vizsgálati időszak között a következők voltak: 9. táblázat Harmadik országokból származó import

(126) A fényezett finompapírt az uniós piacra exportáló jelentősebb harmadik ország Svájc, Indonézia és Dél-Korea. Az importvolumenek tendenciáiból látható az, hogy a KNK-ból származó behozatal növekedése markánsabb volt, mint a többi harmadik országok bármelyikéből. A svájci behozatal esetén ezeket mindig jelentősen magasabb árakon értékesítették, mint a KNK-ból importált termékeket. A svájci termékek piaci részesedése viszonylag kiegyensúlyozott maradt, 2008 kivételével, amikor átmenetileg 4 % fölé emelkedett, majd a vizsgálati időszakban visszaesett csaknem a 2006. évi szintre. A Svájcból importált fényezett finompapír főként egy vállalat termeléséből származik, amelynek tulajdonosa az egyik együttműködő uniós gyártó, és a magasabb egységárak különböző termék-összeállításokhoz, illetve értékesítési szerkezetekhez köthetők. Ami az Indonéziából származó behozatalt illeti, ez is magasabb áron érkezett az Unióba, mint a kínai termékek, a vizsgálati időszak kivételével, akkor ugyanis visszaestek az árak - elsősorban a rostanyagárak csökkenése miatt. Az ebből származó importnövekedés - ami azonban a vizsgálati időszakban alacsony volumenű maradt - olyan piaci részesedéshez vezetett, ami szintén alacsony maradt ebben az időszakban. A figyelembe vett időszak során Dél-Koreából kis mennyiségben érkezett az Unióba az anyagból, és a piaci részesedése kiegyensúlyozott maradt. Bár a koreai importárak a kínai importárakkal összehasonlíthatók voltak, a koreai árak a figyelembe vett időszak során nem mutattak olyan folyamatosan csökkenő tendenciát, mint a kínai behozatal árai. Az összes további harmadik országból származó behozatal sokkal magasabb áron történt, mint a KNK-ból származó behozatal, és importvolumenük alacsony volt.

(127) A fentiek alapján ideiglenesen megállapították, hogy az ezekből a harmadik országokból származó behozatal nem járult hozzá az uniós ágazatot ért károkhoz.

7.3.5. Szerkezeti kapacitásfelesleg

(128) Az egyik együttműködő kínai exportőr azzal érvelt, hogy az uniós ágazatot ért kárt az uniós gyártók kapacitásfeleslege okozta. A kapacitáscsökkenés és az uniós ágazat egyesülése így nem a kínai behozatal következményének, hanem a kapacitásfelesleg elleni intézkedésnek tekintendő. A vizsgálat azonban azt állapította meg, hogy a figyelembe vett időszakban, különösen 2008-ban, az uniós ágazatot veszteségek érték a gyártók szerkezetátalakítása ellenére, mert - a fenti (113)-(117) preambulumbekezdés szerint - az uniós ágazat még ekkor sem voltak képesek arra, hogy áraikat a költségek szintje fölé emeljék. Ezt a helyzetet főként az uniós ágazat árainak alákínáló, dömpingelt behozatalból származó árnyomás okozta. Ezért ezt az érvet tehát el kellett vetni.

7.4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(129) A fenti elemzés azt igazolta, hogy a figyelembe vett időszakban jelentősen növekedett a KNK-ból származó, olcsón történő behozatal volumene és piaci részesedése. Azt is megállapították, hogy a behozatal olyan dömpingelt áron történt, amely alacsonyabb volt az uniós ágazat által a hasonló terméktípusokért kért uniós piaci árnál.

(130) A KNK-ból származó olcsó dömpingelt behozatal volumenének és piaci részesedésének növekedése 2006 és a vizsgálati időszak között egybeesett az általános keresletcsökkenéssel az uniós piacon, valamint ugyanebben az időszakban az uniós gyártók piaci részesedését érintő kedvezőtlen változással. A (107) preambulumbekezdés szerint ugyanakkor megfigyelhető az uniós ágazat gazdasági és pénzügyi helyzetét jellemző fő mutatók romlása is.

(131) Megvizsgálva azokat az egyéb ismert tényezőket, amelyek okozhatták volna az uniós ágazatot ért kárt, kiderült, hogy ezek a tényezők nem szüntetik meg a KNK-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós ágazatot ért kár közötti okozati összefüggést.

(132) A fenti elemzés alapján - amely egyértelműen elkülönítette az összes ismert tényező uniós ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól -, ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a KNK-ból származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós ágazatnak.

8. AZ UNIÓS ÉRDEK

8.1. Előzetes megjegyzés

(133) A Bizottság megvizsgálta az alaprendelet 21. cikke alapján, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére fennáll-e olyan kényszerítő erejű ok, amely alapján azt kellene megállapítani, hogy ebben az adott esetben nem szolgálná az Unió érdekét az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadása. Ennek érdekében az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban a benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság megvizsgálta a lehetséges intézkedések várható hatását az érintett termék uniós gyártóira, importőreire, kereskedőire és forgalmazóira vonatkozóan, valamint annak a következményeit is, ha nem fogadnak el intézkedéseket.

8.2. Uniós ágazat

(134) Összesen tizennégy ismert uniós gyártó van, amelyek a becslések szerint az Unió fényezettfinompapír-termelésének 98 %-át adják a CEPIFINE adatai alapján. A gyártók az Unió különböző tagállamaiban találhatók és közvetlenül több, mint 11 000 dolgozót foglalkoztatnak az érintett termékkel összefüggésben.

(135) Két ismert gyártó ellenezte a vizsgálat elindítását, nem adtak további információkat, és nem működtek együtt a vizsgálatban. A rendelkezésre álló információk alapján és különösen az uniós ágazat helyzetének romlására utaló, a CEPIFINE által szolgáltatott adatok alapján az feltételezhető, hogy ezt a két vállalatot is kedvezőtlenül érintette a dömpingelt behozatal. Ezért az együttműködés hiányát a Bizottság nem értékelte úgy, hogy más lenne a helyzetük, mint a többi uniós gyártóé.

(136) Az uniós ágazat a KNK-ból származó dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedtek. Fontos, hogy a figyelembe vett időszak alatt a legtöbb kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott. Ez különösen az együttműködő uniós gyártók pénzügyi teljesítményéhez kötődő mutatókat, így a nyereségességet és a befektetések megtérülését érintette súlyosan a vizsgálati időszakban bekövetkezett gyenge fellendülés ellenére. Intézkedések hiányában nagyon valószínű, hogy tovább romlana az uniós ágazat gazdasági helyzete.

(137) Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése várhatóan helyreállítja az uniós piac hatékony és tisztességes piaci feltételeit, és lehetővé teszi, hogy az uniós ágazat a fényezettfinompapír-áraikat úgy igazítsák, ki, hogy azok tükrözzék a különféle összetevők költségeit. Az ideiglenes intézkedések elrendelése lehetővé tenné, hogy az uniós ágazat visszaszerezzék a figyelembe vett időszak alatt elvesztett piaci részesedésük legalább egy részét, ami tovább javítaná a gazdasági helyzetüket és nyereségességüket.

(138) Ezért megállapították, hogy a KNK-ból származó fényezett finompapír behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése az uniós ágazat érdekét szolgálná.

8.3. Importőrök és kereskedők

(139) A Bizottság kérdőíveket küldött a panaszban felsorolt tizennégy ismert független uniós importőrnek és kereskedőnek. A vizsgálat során számos további kereskedő (az ágazatban árusítóknak nevezik őket) vált ismertté. Tizenkilenc vállalat működött együtt a vizsgálatban, bár a válaszadók némelyike csak részleges információkat adott. Mivel az importőrökről megállapították, hogy a piacon kereskedelmi tevékenységet is folytatnak, így a továbbiakban kereskedőknek nevezik őket.

(140) A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi kereskedő különböző forrásokból - főként uniós gyártóktól - szerezte be a fényezett finompapírt. Öt kereskedő nem vagy csak alkalmanként vásárolt a KNK-ból fényezett finompapírt. Az érintett termék vásárlására vonatkozó mennyiségi adatokat szolgáltató hét vállalat a KNK-ból származó összes behozatal 47 %-át képviselte. A behozatal - ideértve a KNK-ból származó behozatalt is - összes üzleti tevékenységüknek csak korlátozott részét jelentette, így esetükben a javasolt intézkedések kedvezőtlen hatása adott esetben elhanyagolható. Valamennyi kereskedő azt állította, hogy az Unióban és a KNK-ban gyártott fényezett finompapír nagyjából hasonló minőségű és egymással felcserélhető. A vizsgálat azt is alátámasztotta, hogy létezik számos egyéb importforrás is, és az importőrök - legalábbis hosszabb távon - áttérhetnek ezekre a beszerzési forrásokra.

(141) Két importáló kereskedő főként kínai forrásokból szerezte be a fényezett finompapírt. Mindkét vállalat azt állította, hogy az áruknak uniós gyártóktól való beszerzése nehézségeket okozna a minimális rendelési mennyiséget előíró gyártók és forgalmazási megállapodások miatti hagyományos értékesítési csatornák miatt. Ez azonban nem érinti közvetlenül az uniós gyártóktól származó fényezett finompapír hozzáférhetőségét, mivel azok elegendő tartalékkapacitással rendelkeznek. Ezért ezt az érvet tehát el kellett vetni.

(142) Valamennyi együttműködő kereskedő utalt az uniós piacon fennálló erős árátláthatóságra azzal kapcsolatban, hogy a kereskedők az esetleges költségnövekedéseket átháríthatják a fogyasztóikra, és azt állították, hogy csak akkor tudnák emelni a végfogyasztóknak szánt értékesítési árakat, ha az uniós árszint emelkedne. Ez alapján, valamint figyelembe véve, hogy a dömpingellenes vámok célzott hatása többek között az árszintnek a költségeket fedező szintre történő emelése az Unióban, várható, hogy az importőrök legalább részben a fogyasztóikra hárítják a dömpingellenes vám által okozott áremelkedést. Az is fontos, hogy a kínai behozatal a kereskedők össztevékenységének csak nagyon kis részét képezi, és így a dömpingellenes vám hatása összességében elhanyagolható lenne. Azt is figyelembe kell venni, hogy az importőrök a kínai gyártóktól beszerzett fényezett finompapír viszonteladásával magasabb nyereségességet érnek el; így arra is képesek lennének, hogy kisebb nyereségre tegyenek szert a költségnövekedés legalább részleges abszorpciójával.

(143) Ezért az ideiglenes intézkedések elrendelése összességében nem járna túlzottan kedvezőtlen hatással az importőrökre és kereskedőkre.

8.4. Felhasználók

(144) A Bizottság kérdőíveket küldött a panaszban felsorolt nyolc ismert uniós felhasználónak. A vizsgálat során számos további felhasználó vált ismertté. Összesen tizenhét vállalat küldte vissza a teljesen vagy részben kitöltött kérdőívet. Ezek a nyomdai vállalatok és kiadók az Unión belül találhatók. Mivel megállapították, hogy a nyomdák és a kiadók piaci feltételei és költségszerkezete különböző, az intézkedések hatását külön elemezték az egyes csoportok tekintetében.

8.4.1. Nyomdák

(145) Összesen kilenc nyomda - elsősorban kis- és középvállalkozások - szolgáltatott alapinformációkat. Az így rendelkezésre álló információk szerint megállapították, hogy a nyomtatott anyagok összes gyártási költségén belül a fényezett finompapír részesedése viszonylag magas, körülbelül átlagosan 40 %. A legtöbb együttműködő nyomda csak nemrég kezdett kínai papírt használni, sokuk csak a vizsgálati időszak után. Megerősítették, hogy az Unióban és a KNK-ban előállított fényezett finompapír hasonló minőségű és a kereskedők között erős árverseny áll fenn.

(146) Minden nyomda azt állította, hogy bármilyen áremelkedés kedvezőtlenül befolyásolná a nyereségességét. Szerintük a nyomdaipari ágazat már így is nyomás alatt áll a szerkezeti kapacitásfelesleg következtében, és a fényezett finompapír árának emelkedése további nyomást jelentene a gyártókra. Fontos, hogy mivel a nyomdák kevés kínai eredetű fényezett finompapírt használnak fel (a szükséges fényezett finompapír nagy részét továbbra is az uniós gyártóktól szerzik be), a vám mértéke elhanyagolhatónak tekinthető. Ami az uniós piacon történő általános áremelkedést illeti, a Bizottság véleménye szerint - mivel ez az áremelkedés valamennyi gazdasági szereplőt érintené - a hatása semleges lenne.

(147) Egyes nyomdák azt állították, hogy a dömpingellenes vám ellátási hiányt okozna piacaikon és a teljesítési határidők meghosszabbodását eredményezné. A vizsgálat azt állapította meg, hogy az uniós gyártók és közvetítőik képesek ellátni a piacot a keresletnek megfelelően. A fentiek alapján, és mert a kérelem nem volt bizonyítékkal alátámasztva, a kérelmet elutasították.

8.4.2. Kiadók

(148) A kiadói iparági vállalatok hat kitöltött kérdőívet küldtek vissza. A vizsgálati időszakban csak egy vállalat szerzett be kis mennyiségben kínai eredetű fényezett finompapírt. Négy vállalat szolgáltatott mennyiségi adatokat a fényezett finompapír felhasználásáról.

(149) Összességében megállapítható, hogy e vállalatok összes forgalmának átlagosan 16 %-ában használtak fel finompapírt, és az ezen üzletágban elért átlagos haszon 12 % volt. Megállapították azt is, hogy hat vállalat főként az uniós gyártóktól szerezte be a fényezett behozott terméket importált fényezett finompapírt. Egy vállalat csak a vizsgálati időszak befejezése után kezdett el kínai termékeket vásárolni. Ezért - és különös tekintettel az ágazat által felhasznált kínai eredetű fényezett finompapír mennyiségére - nem valószínű, hogy a KNK-ból származó behozatalra kivetett ideiglenes intézkedések összességében súlyosan érintenék a kiadói iparágat. Emellett azt is megállapították, hogy ezek a vállalatok nyereségesek és az áremelkedést könnyebben képesek áthárítani a végfogyasztóikra, mert a fogyasztók által irányított és vásárlók által kiválasztott papír használata következtében jellemzőbb az, hogy a gyártás során felhasznált papírt a vásárló veszi meg. A kiadóknak méretgazdaságossági szempontból is nagyobb a vásárlóerejük.

(150) Három nyomdaipari szövetség nyújtott be írásbeli észrevételt. Ketten ellenezték a vám bevezetését, és azt állították, hogy az áremelkedés költségnövekedéshez és ennek következtében versenyképességük csökkenéséhez, valamint munkahelyek megszűnéséhez vezetne az értékesítési iparágban. Szerintük a nyomdaipari termékek és az elektronikus média termékei között erős keresztrugalmasság áll fenn, ami azt jelenti, hogy bármilyen áremelkedés e szegmens szűkülését eredményezné. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a papíripari termékekre vonatkozóan a várható növekedés szempontjából számos szegmens létezik, és a kiváló minőségű nyomdai papír szegmense (elsősorban ebben a szegmensben használják fel a fényezett finompapírt) még mindig növekszik. Az az állítás, hogy a veszteségek elsősorban az értékesítési piacot érintenék, megalapozatlan, és nem támasztható alá semmilyen információval. A vizsgálat azokkal a kiadókkal kapcsolatban sem állapított meg jelentős hatást, amelyek a papírt nagyrészt a KNK-tól eltérő forrásokból szerzik be. Ezért a kérelmet elutasították.

(151) Bár a KNK-ból származó behozatalra megállapított intézkedések egyes felhasználókra lehetnek kedvezőtlen hatással (a fenti állítások alapján), a két ágazat felhasználóira nincsenek jelentős hatással. Ezért ideiglenesen megállapították, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a KNK-ból származó fényezett finompapír behozatala elleni dömpingellenes intézkedéseknek nagy valószínűséggel nem lesznek majd kedvezőtlen hatásai az érintett termék felhasználóira.

8.5. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(152) A fenti szempontokat figyelembe véve ideiglenesen megállapították, hogy az uniós érdekre vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján nincsenek kényszerítő erejű okok a KNK-ból származó fényezett finompapír behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések elrendelése ellen.

9. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

9.1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(153) A dömpinggel, az ebből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gyártóknak.

(154) Ezen intézkedések mértékének megállapításához a meglevő dömpingkülönbözeteket és az uniós gyártókat ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét vettük figyelembe.

(155) A káros dömping hatásainak felszámolásához szükséges vám mértékének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy az intézkedések lehetővé kell, hogy tegyék, hogy az uniós gyártók fedezzék gyártási költségeiket és olyan adózás előtti nyereségre tegyenek szert, amelyet egy hasonló ágazatban működő gyártó rendes versenyfeltételekkel, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. Amint azt a panaszos kérelmezte, ideiglenesen megállapították, hogy a forgalom alapján számított 8 %-os haszonkulcs az a lehető legkisebb arány, amelyet az uniós gyártók a káros dömping hiányában elérhettek volna.

(156) Ez alapján számították azt az árat a hasonló termékhez, amely nem okozott volna kárt. Ezen ár kiszámítása úgy történt, hogy a fent említett 8 %-os haszonkulcsot hozzáadták a gyártási költségekhez.

(157) Ezt követően terméktípusonként összehasonlították a kínai exportáló gyártók importárának súlyozott átlagát az uniós piacon az uniós gyártók által a vizsgálati időszakban értékesített terméktípusok nem káros árával, és ennek alapján állapították meg a szükséges áremelkedést. Az összehasonlításból származó különbséget az összehasonlított típusok átlagos CIF-importértékének százalékában fejezték ki.

9.2. Ideiglenes intézkedések

(158) A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a KNK-ból származó behozatalra ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve - a kisebb vámtétel szabályával összhangban. Ebben az esetben a vámtételt ennek megfelelően a megállapított kárkülönbözet szintjén kell meghatározni.

(159) Az alábbi táblázatban a kár megszüntetéséhez használt különbözet, a dömpingkülönbözet és a fényezett finompapírhoz javasolt ideiglenes dömpingellenes vámtétel CIF uniós határparitáson - vámfizetés nélkül - számított értéke szerepel százalékban kifejezve:

(160) Az e rendeletben meghatározott, az egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételeket a szóban forgó vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket (ellentétben "az összes többi vállalatra" alkalmazandó országos vámmal) kizárólag az érintett országból származó és az említett vállalatok mint egyedi jogi személyek által előállított termékek behozatalaira kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok - beleértve a névvel és címmel felsorolt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat - által előállított importált termékekre nem vonatkozhatnak ezek a vámtételek; ezekre a termékekre "az összes többi vállalatra" vonatkozó vámtételeket kell alkalmazni.

(161) A vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (5) kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok listájának aktualizálásával.

(162) A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a fennmaradó vámszintet nem csupán az együtt nem működő exportáló gyártókra kell alkalmazni, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

10. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(163) A felelősségteljes ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Emellett fontos kijelenteni, hogy az e rendelet céljait szolgáló vámkivetést érintő megállapítások ideiglenesek, amelyeket végleges vám meghatározása esetén valószínűleg újra mérlegelni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 4810 13 20, ex 4810 13 80, ex 4810 14 20, ex 4810 14 80, ex 4810 19 10, ex 4810 19 90, ex 4810 22 10, ex 4810 22 90, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 99 10, ex 4810 99 30 és ex 4810 99 90 KN-kód (a 4810132020, 4810138020, 4810142020, 4810148020, 4810191020, 4810199020, 4810221020, 4810229020, 4810293020, 4810298020, 4810991020, 4810993020 és 4810999020 TARIC-kód) alá tartozó fényezett finompapírra, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán fényezett papírra vagy kartonra (kivéve a nátronpapírt vagy -kartont), ívekben vagy tekercsekben, melynek tömege legalább 70 g/m2 és legfeljebb 400 g/m2, fehérítési foka pedig 84-nél nagyobb (az ISO 2470-1 szerint mérve) ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni.

Az ideiglenes dömpingellenes vám nem terjed ki a rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsekre. A rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsek olyan tekercsek, melyek esetében az ISO 3783:2006 vizsgálati szabvány szerint végzett, a szakadási nyúlás meghatározásához szükséges (gyorsított sebességű módszer szerint, IGT-tesztkészülék (elektromos modell) alkalmazásával végzett) teszt eredménye 30 N/m-nél alacsonyabb értéket mutat a papír keresztirányban ("cross-direction", CD) való mérésekor és 50 N/m-nél alacsonyabb értéket a gyártási irányban ("machine direction", MD) való méréskor. Az ideiglenes dömpingellenes vám nem terjed ki a többrétegű papírra és a többrétegű kartonra sem.

(2) Az (1) bekezdésben leírt termék vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára és az alábbi táblázatban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vám mértéke a következő:

(3) Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a közlését, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

Az 1225/2009/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján az érintett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül észrevételeket tehetnek e rendelet alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele utáni napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL C 41., 2010.2.18., 6. o.

(3) HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(4) A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról, HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(5) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Office Nerv- 105 B-1049 Brüsszel.