A Debreceni Törvényszék P.20140/2008/20. számú határozata elbirtoklás tárgyában. [1948. évi XXVIII. törvénycikk 1. §, 4. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 124. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 80. §, 4028/1949. (V. 12.) Korm. rendelet 1. §, 2. §, 10. §, 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §, 3. §]

10.P.20.140/2008/20. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a ... jogtanácsos (...) által képviselt (...) felperesnek - a dr. Fekete István László ügyvéd (1071 Budapest, Damjanich u. 42.; 1390 Budapest, Pf.: 247.) által képviselt (...) alperes ellen elbirtoklás iránt indított perében meghozta a következő - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. r. alperesnek 500.000.- (Ötszázezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 900.000.- (Kilencszázezer) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy a fellebbezés kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, illetve, ha a felek ezt kérték.

Bármely fél kérelmére azonban tárgyalást tart, amelyet a fellebbező fél a fellebbezésében kérhet.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a felek szóbeli nyilatkozatai, az általuk csatolt okiratok, a becsatolt tulajdoni lap tartalma alapján állapította meg.

A ... hrsz.-ú, a valóságban a D., B. u. ... szám alatti ingatlan az I. r. alperes jogelődjének a tulajdonát képezte, aki tulajdonjogát vétel és öröklés jogcímeken már 1945-öt megelőzően megszerezte. Az I. r. alperes öröklés és a jogelőd jogutódaival hagyatéki tárgyaláson megkötött egyezség alapján szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát (8/A/3. hagyatékátadó jegyzőkönyv).

Az I. r. alperes jogelődjét a II. világháború során ...ba deportálták, ahonnan Magyarországra történő visszatérése nélkül ... országba távozott. Felkutatott korabeli iratok szerint (13. sorsz. beadvány) a perbeli ingatlan az 1948. évi XXVIII. törvény hatálya alá esett, mely az elhagyott javak kérdésének rendezéséről szól. E jogszabály 4.§-a szerint a elhagyottnak tekintendő javak a törvény hatálybalépésével - minden kártalanítás nélkül - az államkincstár tulajdona mennek át azzal, hogy a jogszabály 1.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint azon javakat nem lehet elhagyatottnak tekinteni, akinek tulajdonosa a ... személyekre hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok folytán hurcoltatott el az ország területéről.

A perbeli ingatlan nem került állami tulajdonba, vélhetőleg a fenti jogszabályhely alapján kezelték, mivel a 13. sorszámú beadványban elfekszik a ..., 1950. VI. 30. napján kelt határozat, mely szerint W.T. mentesítés iránti kérelme folytán a perbeli ingatlan állami tulajdonba vételére vonatkozó eljárást felfüggesztették. Az 1948. évi XXVII. törvény 4.§-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a jogszabály hatálybalépésétől (1948. V. 24.) számított 60 nap alatt a tulajdonos kérhette az elhagyottság megszüntetését.

Az ingatlanra a ... Bíróság ... számú határozatával a ... Vállalat kezelői joga került bejegyzésre (9. sorsz. beadvány), amely az ingatlan tulajdoni lapjáról 1993-ban került törlésre. Azt megállapítani, hogy a kezelői jog bejegyzése után mely szerv, mikor vette birtokba az ingatlant megállapítani a rendelkezésre álló iratok alapján nem lehetett. A 13. sorszámú beadvány mellékletét képező okiratokból annyi kitűnik, hogy az ingatlant 1959-től 1966-ig a ... sz. ... Szociális Otthon birtokolta és, hogy a ... Tanács Egészügyi Osztálya az ingatlant 1959-ben felújította, azt utóbb diákotthonná alakították és önálló intézményként, részben a perbeli ingatlanban, részben a B. u. ... sz. alatti telephellyel önálló intézményként az általános iskolai diákotthont létrehozták 1966-ban. Ezt követően az ingatlan birtokába 1982-ig a ... Iskola lépett, majd 1982. decemberétől a ... Iskola, ezt követően 1987. június 17-étől a ... Tanácsadó birtokába került, így azt a felperes jogelődjének szervei birtokolták, amit az I. r. alperes nem is vitatott.

1993. június 23. napján a felperes polgármestere a ... Körzeti Földhivatalhoz fordult kérve, hogy a felperes tulajdonjogát elbirtoklás címén a perbeli ingatlanra a ... Körzeti Földhivatal jegyezze be.

Az I. r. alperes előadása szerint ennek oka az volt, hogy e levelet megelőzően már az I. r. alperes jogi képviselője az elbirtoklást egy, a felpereshez 1993-ban megküldött levelével megszakította. Ennek bizonyításául a felperes postakönyve csatolásra került (9. sorsz. beadvány), amiből megállapítható, hogy 1993. és 1994-ben is levelet küldött a felperesnek az I. r. alperes jogelődjének képviselője, továbbá elfekszik az iratok között (7. sorsz. beadvány) az az okirat, amelyben a ... Körzeti Földhivatalnál tiltakozik az I. r. alperes jogelődje a felperesi tulajdonszerzés ellen. A ... Körzeti Földhivatal egyebekben a fenti felperesi kérelemnek nem adott helyt.

A felperes a módosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket annak tűrésére, hogy a bíróság megállapítsa, hogy a II. r. alperes elbirtoklás útján megszerezte a perbeli ingatlant, majd azt jogszabály erejénél fogva átszállt a felperesre az 1991. évi XXXIII. törvény alapján.