4028/1949. (V. 12.) Korm. rendelet
a közületi és egyes más ingatlanok kezelése tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 3.277.)
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
A közület és a közületi ingatlan fogalma
(1) A jelen rendelet alkalmazásában közületek:
a) az állam;
b) a törvényhatóságok, a megyei városok és a községek;
c) a társadalombiztosító intézetek;
d) az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára;
e) a szövetkezeti központok, ideértve az Országos Szövetkezeti Hitelintézetet is;
f) a nemzeti vállalatok;
g) a községi vállalatok;
h) jogszabály alapján létesült, önálló jogi személyiséggel felruházott, az a) vagy b) pontban felsoroltak valamelyikének felügyelete alatt álló köztestület, közintézmény, vagy közintézet;
i) az a)-c) pontok alatt felsoroltak vállalatai és üzemei.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában közületi vállalatnak [(1) bek. i) pont] kell tekinteni azt a vállalatot, amely az (1) bekezdés a)-c) pontjában említett közület tulajdonában vagy rendelkezése alatt áll. Közületi tulajdonban van az a vállalat, amelyben a közület tulajdoni érdekeltsége teljes és kizárólagos. Közületi rendelkezés alatt áll az a vállalat, amelyben a közület tulajdoni érdekeltsége nem kizárólagos ugyan, de eléri vagy meghaladja az 50%-ot. Tulajdoni érdekeltségnek kell tekinteni a részvények (üzletrészek), valamint a törzstőke tulajdonát is.
(3) A jelen rendelet alkalmazásában nem lehet közületi rendelkezés alatt állónak tekinteni azt a vállalatot, amelyben az 50%-ot elérő nem közületi érdekeltség az 1947. XVIII. törvénycikkbe iktatott békeszerződés 28. cikke alá tartozik, vagy más jogszabályon, illetőleg nemzetközi egyezményen alapszik.
(4) A jelen rendelet alkalmazásában közületi ingatlan az (1) bekezdésben említett közület tulajdonában vagy kezelésében álló az az ingatlan, amelyet a jelen rendelet vagy más jogszabály értelmében az ingatlankezelő községi vállalat (2. §) kezel.
2. §
Ingatlankezelő községi vállalatok
(1) Az 1949. X. törvénycikknek megfelelően ingatlankezelő községi vállalatok szervezeteknek (a továbbiakban: vállalat).
(2) A vállalat feladatkörébe tartozik:
a) a közületi ingatlanok [1. § (4) bek.] kezelése, a 3. §-ban meghatározott kivételekkel;
b) az elismert és el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárak vagyonához tartozó ingatlanok kezelése;
c) a kormányhatóság kezelésében levő alapítvány (alap) vagyonához tartozó ingatlanok kezelése, továbbá más alapítvány (alap) vagyonához tartozó ingatlanok kezelése akkor, ha a kezelést a Gazdasági Főtanács határozata a vállalat feladatkörébe utalja;
d) a Szakszervezeti Tanács és a kötelékébe tartozó szakszervezetek ingatlanainak kezelése, amennyiben a Szakszervezeti Tanács azoknak a vállalat által való kezelését kívánja;
e) mindazoknak az ingatlanoknak a kezelése, amelyeket a jogszabály a 9390/1948. (205) Korm. rendelettel szervezett Közületi Ingatlan Központ (KIK) kezelésébe utal;
f) lakóházak építtetése;
(3) Ha valamely ingatlan 50%-át meghaladó részében közületi ingatlannak minősül, az egész ingatlan kezelését a vállalat veszi át.
(4) A (3) bekezdésben említett közületi érdekeltség megállapítása szempontjából osztatlan tulajdonközösség és társasháztulajdon (1924. XII. törvénycikk) esetében az az irányadó, hogy a tulajdonostársi illetőség az egész ingatlan 50%-ánál nagyobb-e vagy sem, ha pedig a közületi érdekeltség részvénytársaság vagy szövetkezet tulajdonában levő ú. n. öröklakásos házra nézve áll fenn irányadó az, hogy a vállalat tulajdonában vagy kezelésében álló részvény vagy üzletrész névértéke a részvénytőke, illetőleg üzletrésztőke 50%-át meghaladja-e vagy sem.
(5) A kezelésre az a vállalat illetékes, amelynek működési területén az ingatlan fekszik.
3. §
A vállalat kezelése alá nem tartozó közületi ingatlanok
Az 1. § (4) bekezdése szerint közületi ingatlanoknak minősülő ingatlanok közül nem tartoznak a vállalat kezelése alá:
a) azok az ingatlanok, amelyek kizárólag vagy túlnyomórészben a közület feladatkörének ellátására (hivatali, üzemi stb. célra) szolgálnak és amelyet a közület alkalmazottainak szociális, üdültetési, vagy testedzés (sport) céljára használnak;
b) azok az ingatlanok, amelyek a honvédelmi miniszter igazgatása alatt állanak, amennyiben a miniszter azok felett a rendelkezési jogot magának kívánja fenntartani;
c) a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta igazgatása alatt álló lakótelepek, továbbá a Magyar Államvasutak - és a Magyar Posta betegségi biztosító és nyugdíjintézeteinek vagyonához tartozó ingatlanok;
d) a kizáróan mezőgazdasági, erdőgazdasági, kertészeti vagy bányászati célra szolgáló ingatlanok.
4. §
Ingatlankezelő központok
(1) A vállalatok kezelésének irányítása és ellenőrzése céljából ingatlankezelő központok szerveztetnek (a továbbiakban: központ).
(2) A központok a belügyminiszter főfelügyelete alatt működnek. A belügyminiszter főfelügyeleti jogkörében megtehet minden intézkedést, amely a központok és az alájuk rendelt vállalatok eredményes és gazdaságos működésének biztosításához szükséges.
(3) A központok számát és azt, hogy működésük mely vállalatokra terjed ki, a belügyminiszter állapítja meg.
(4) Egyebekben a központok szervezetére, jogállására, hatáskörére és működésére az ipari központokról szóló 7210/1948. (148) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy illetékes miniszternek a belügyminisztert kell tekinteni.
5. §
A vállalat feladatköre tekintetében felmerülő viták elintézése
Ha vita merül fel a tekintetben, hogy az ingatlan kezelése a vállalat feladatkörébe tartozik-e vagy sem, a vita felől a központ előterjesztésére az 1560/1949. (37) Korm. rendelettel szervezett döntőbizottság határoz.
6. §
A vállalat jogállása a közületi ingatlanok kezelése tekintetében
(1) A vállalat a közületi ingatlant [1. § (4) bek.] jelzálogjoggal csak a belügyminiszternek a központ előterjesztésére adott előzetes hozzájárulásával terhelheti meg, ide nem értve az ingatlannak a 9. §-on alapuló megterhelését.
(2) Az ingatlan kezelésének a vállalatra történő átszállása az ingatlanra vonatkozóan fennálló bérleti jogviszonyt nem érinti, hanem az átvétel időpontjától kezdve a vállalat lép a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek tekintetében az előbbi bérbeadó helyébe.
(3) A lakásbérleti szabályrendeleteknek (1912. LIV. tc. 102. §-a) a házkezelő jogkörét korlátozó rendelkezései a vállalatra nem vonatkoznak.
(4) A Közületi Ingatlan Központot a 1630/1949. (39) Korm. rendelet 2. §-a szerint megillető jogot a jelen rendelet hatálybalépése után a vállalat gyakorolja.
7. §
A vállalat jogállása a kezelésébe átvett nem közületi ingatlanok kezelése tekintetében
(1) A vállalat kezelésébe átvett nem közületi ingatlant [2. § (2) bek. b)-e) pont] jelzálogjoggal csak az Épülethelyreállítási Kölcsönakció keretében felvett kölcsön biztosítása céljából terhelheti meg.
(2) A 6. § (2), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései a nem közületi ingatlan kezelése tekintetében is megfelelően irányadók.
8. §
A tulajdonossal szemben fennálló követelések érvényesítése a vállalattal szemben
(1) A vállalattal szemben a közületi ingatlan [1. (4) bek.] tulajdonosát terhelő követelések közül csak azokat lehet érvényesíteni, amelyek
a) tartásra, járadékra, vagy más időszakos szolgáltatásra vonatkoznak, feltéve, hogy jelzálogilag biztosítva vannak;
b) szolgálati jogviszonyból származnak, feltéve, hogy jelzálogjogilag biztosítva vannak, vagy a szolgálati, jogviszony az ingatlan kezelésével vagy fenntartásával kapcsolatos;
c) baleset folytán bekövetkezett halál, sérülés, sebesülés vagy más egészségromlás által előidézett kár megtérítésére vonatkoznak, feltéve, hogy jelzálogilag biztosítva vannak vagy a baleset az ingatlannal kapcsolatban állott elő.
d) az 1945. évi január hó 1. napja után épült lakóház építéséből származnak;
e) a lakóházak helyreállításáról szóló jogszabályok értelmében a helyreállított ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli;
f) kisiparosoknak az épületben végzett helyreállítási, karbantartási vagy javítási munkálataiból kifolyólag az 1946. évi augusztus hó 1. napja után keletkeztek;
g) külföldi hitelezők javára keletkeztek, feltéve, hogy jelzálogjogilag biztosítva vannak.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt követeléseket a vállalattal szemben csak az ingatlan tiszta jövedelme erejéig lehet érvényesíteni. E rendelkezés alkalmazásában tiszta jövedelem alatt azt az összeget kell érteni, amely az ingatlan hasznosításából elért nyers jövedelemből a tulajdonost az ingatlannal kapcsolatban terhelő adók és más közterhek, továbbá az ingatlan kezeléséhez és állagának megóvásához szükséges költségek, valamint az ingatlan tulajdonából vagy bérbeadásából kifolyólag a fennálló jogszabályok értelmében a tulajdonost, illetőleg a bérbeadót terhelő költségek levonása után fennmarad.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásából kifolyólag felmerült vitás kérdésekben a 2850/1949. (69) Korm. rendelettel szervezett egyeztető bizottság határoz.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt követelés tárgyában folyamatban levő pert a bíróság a perköltségek kölcsönös megszűntetése mellett hivatalból végzéssel megszűnteti és a per minden iratát a (3) bekezdésbe említett egyeztető bizottsághoz teszi át.
(5) A vállalat kezelésébe átvett nem közületi ingatlan [2. § (2) bek. b)-e) pont] tulajdonosa ellen fennálló követelésből kifolyólag - amennyiben nem az ingatlan állaga szolgál biztosítás vagy kielégítés tárgyául - csak az ingatlannak a (2) bekezdésben meghatározott tiszta jövedelmét lehet végrehajtás alá vonni.
9. §
Új jelzálogjogok alapítása
A vállalat kezelésében levő közületi ingatlanra - a 6. § (1) bekezdésének esetén kívül - csak a 8. § (1) bekezdésében felsorolt követelés biztosítása céljából lehet jelzálogjogot bejegyezni.
10. §
Az ingatlan jövedelmének elszámolása és kiszolgáltatása
(1) A vállalat a közületi ingatlan jövedelméről a tulajdonossal elszámolni és a jövedelmet a tulajdonosnak kiszolgáltatni nem köteles.
(2) A vállalat köteles a nem közületi ingatlan hasznosításából eredő jövedelmet az ingatlan tulajdonosának, illetőleg annak, aki az ingatlan hasznosítása felől a magánjog szabályai szerint rendelkezni jogosult (a továbbiakban: tulajdonos), évenkint a következő év március hó 1. napjáig az alábbi bekezdések rendelkezései értelmében kiszolgáltatni. A vállalat által felszámítható kezelési költség mértékét a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve a belügyminiszter állapítja meg.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint kiszolgáltatandó összeg tekintetében a vállalat és a tulajdonos nem egyeznek meg, azt a 8. § (3) bekezdésében említett egyeztető bizottság állapítja meg.
(4) A vállalat az ingatlan kezelésével kapcsolatban a tulajdonosnak részletes (tételszerű) elszámolást csak akkor köteles adni, ha erre a vállalatot az egyeztető bizottság kötelezi.
(5) Arra az időre, amíg az ingatlan tulajdonosának kiléte ismeretlen vagy a tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik, a vállalatot a hasznosításból eredő jövedelem kiszolgáltatásának kötelezettsége nem terheli.
11. §
A vállalat pénzgazdálkodása
(1) A vállalat pénzgazdálkodását a Magyar Nemzeti Bank egyszámlarendjében vezetett folyószámlán bonyolítja le.
(2) A vállalat köteles negyedévenként pénzügyi előirányzatot a központ elé terjeszteni. A pénzügyi előirányzatot jóváhagyása tekintetében az üzemgazdasági pénzügyi bizottság és a központ meghallgatása után a pénzügyminiszterrel és a Gazdasági Főtanács főtitkárával egyetértve a belügyminiszter határoz.
12. §
Az ingatlan kezelésbe adásával kapcsolatos kérdések
A tulajdonos köteles a birtokában levő mindazokat az iratokat - ideértve a bérleti szerződéseket is -, továbbá mindazokat a felszerelési tárgyakat és munkaeszközöket, amelyek az ingatlanhoz tartoznak, illetőleg az ingatlan karbantartásához és tisztántartásához szükségesek, valamint az evégből beszerzett anyagkészleteket a vállalat felhívásától számított harminc nap alatt jegyzék mellett a vállalatnak átadni.
13. §
Megüresedett üzlethelyiség bérbeadása
(1) Ha a vállalat kezelésben álló épületben levő üzlethelyiségre vonatkozóan a bérleti jogviszony vagy a használat joga a jelen rendelet hatálybalépése után bármely okból megszűnik, az üzlethelyiség igénybevételére és visszabocsátására vonatkozó jogszabályok alkalmazását mellőzni kell s a vállalat az üzlethelyiséget mind a bérlő kiválasztása és a bér megállapítása, mind általában a bérleti jogviszony körébe tartozó megállapodások tekintetében az 5000/1948. (80) Korm. rendelet 3-4., 6-8., 10. és 12-13. §-ában, valamint az 5990/1948. (119) Korm. rendelet 8. §-ában megállapított korlátok közt szabadon bérbeadhatja.
(2) Ha az (1) bekezdés hatálya alá tartozó üzlethelyiség vidéki városban van, Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendeletének az 5000/1948. Korm. rendelet 6. és 7. §-ában említett korlátozó rendelkezései alatt az illető vidéki város lakásbérleti szabályrendeletének tartalmilag azonos rendelkezéseit kell érteni.
14. §
A házkezelés körében alkalmazottak átvétele
(1) A vállalat kezelésébe átvett ingatlan házkezelőjének (házgondnokának) ez a megbízása az átvétel időpontjától kezdve megszűnik. A megbízás megszűnéséből kifolyólag a megbízóval és a vállalattal szemben semmiféle igényt sem lehet támasztani.
(2) Azoknak a magánjogi szolgálati jogviszonyát, akik az ingatlannak a vállalat kezelésébe átvétele időpontjában kizárólag az ingatlan kezelési teendőinek ellátása céljából voltak alkalmazva, amennyiben a vállalat szolgálatába át nem vétetnek, a magánjogi szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával meg kell szűntetni.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett alkalmazottat a vállalat átveszi, szolgálati jogviszonya tekintetében a közületi vállalatok (üzemek stb.) alkalmazottaknak szolgálati jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 8260/1948. (173) Korm. rendelet és az azt kiegészítő 1910/1949. (48) Korm. rendelet rendelkezései, nyugellátásuk tekintetében pedig a nemzeti vállalat alkalmazottainak nyugellátására vonatkozó jogszabályok az irányadók.
(4) Ha az ingatlan kezelésére alkalmazottnak az ingatlanban a szolgálati illetmény fejében vagy annak részeként használatba adott szolgálati lakása van, erre a lakásra nézve az alkalmazott és a vállalat közt a jelen rendelet erejénél fogva a kezelésbe átvétel időpontját követő hónap első napjától kezdődően határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszony jön létre.
15. §
A telekkönyvi eljárással kapcsolatos kérdések
(1) A telekkönyvi hatóság a közületi ingatlan kezelésbe vétele esetében az ingatlan telekkönyvében a vállalat kérelmére a kezelésbevételt a telekkönyvi betét B) lapjára a jelen rendeletre utalással feljegyzi.
(2) A vállalatnak a telekkönyvi hatósághoz a jelen rendelet alapján benyújtott minden beadványa és a jelen rendeleten alapuló minden telekkönyvi bejegyzés illetékmentes.
16. §
Bérhátralékok behajtása
(1) A vállalat kezelésében álló épületben levő lakás vagy más helyiség bérének hátralékát közadók módjára kell behajtani. A végrehajtás elrendelésének alapjául a vállalat által kiállított hátraléki kimutatás szolgál.
(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt végrehajtás foganatosítását fel kell függeszteni, ha a végrehajtást szenvedő a végrehajtás útján érvényesített követelés fenn nem állásának megállapítása iránt a bíróság előtt keresetet indít. A keresetindítás napjától a per jogerős befejezéséig további végrehajtási cselekményeknek nincs helye. A per befejezése után a végrehajtást a bíróság ítéletében foglalt döntés keretei között lehet folytatni, illetőleg azt meg kell szűntetni.
17. §
A rendelet hatálybalépésének ideje
(1) A jelen rendelet a Nagy-Budapesthez tartozó városok és községek [9390/1948. (205) Korm. rendelet 15. §] területére kiterjedő működési körrel alapítandó valamennyi ingatlankezelő községi vállalat (2. §) megalakulásának (1949. X. tc. 6. §) befejezésével lép hatályba. Azt a napot, amikor az említett vállalatok megalakulása befejezést nyert, a jelen rendeletnek az ország egész területén váló hatálybalépése napjaként a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(2) A 2390/1949. (56) Korm. rendelet hatálya a jelen rendelet hatálybalépésének napjáig meghosszabbíttatik.
(3) A jelen rendelet hatálybalépésével a Közületi Ingatlan Központ szervezéséről szóló 9390/1948. (205) Korm. rendelet, továbbá az ennek a rendeletnek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában kibocsátott 1630/1949. (39) Korm. rendelet - a 2. § kivételével -, a 2390/1949. (56) Korm. rendelet és a 3260/1949. (77) Korm. rendelet hatályát veszti.
Budapest, 1949. évi május hó 6-án.
Dobi István s. k.
miniszterelnök