BH 2010.12.330 A követelés engedményezésének érvénytelensége nem ad alapot a végrehajtás megszüntetésére [Pp. 369. § a) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.21277/2008/23., Fővárosi Törvényszék Pf.641435/2008/10., Kúria Pfv.21764/2009/9. (*BH 2010.12.330*)

***********

Az I. rendű felperes az 1992. szeptember 7. napján közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés szerint 1,2 millió forint kölcsönt vett fel a D. Bank Rt.-től (a továbbiakban: Bank Rt.), a jogügylettel kapcsolatban a II-III. rendű felperesek készfizető kezességet vállaltak. A kölcsön visszafizetésének határideje 1993. augusztus 31. napja volt, az ügyleti kamat mértéke 36%. Mivel a felperesek nem kezdték meg a törlesztést, a Bank Rt. 1995-ben a közjegyzői okirat záradékolásának útján végrehajtás indított ellenük. Az I. Kft. 1995. március 20-án megvásárolta a követelést, majd 2001. május 2-án az alperesre engedményezte azt. A végrehajtást foganatosító bíróság mindkét esetben jogerős végzéssel állapította meg a jogutódlást.

A felperesek 2006-ban a követelés elévülésére hivatkozással pert indítottak a végrehajtás megszüntetése iránt; keresetüket azonban a bíróság 2006. december 14. napján jogerőre emelkedett ítéletével elutasította.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) 2007. augusztus 8-án meghozott határozatában megállapította, hogy az alperes engedély nélkül, üzletszerűen és ellenérték fejében, nyereség illetve vagyonszerzés céljával vásárolt követeléseket - többek között a perbeli követelést is - és eltiltotta az engedély nélkül végzett pénzügyi szolgáltatás folytatásától.

A felperesek ilyen előzmények után 2008 márciusában indították meg a jelen pert. Többször módosított a Pp. 369. § a) pontjára alapított keresetükben azzal az indokkal kérték a végrehajtási eljárások megszüntetését, hogy a 2001. május 2-ai engedményezési szerződés - a PSZÁF határozatára is figyelemmel - jogszabályba ütközik, semmis, és emiatt az alperesnek velük szemben követelése nem áll fenn. (Keresetük indokaként megismételték a végrehajtási jog elévülésére vonatkozó álláspontjukat is, azonban ezt a felülvizsgálati kérelem nem érintette.)

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a PSZÁF csak a jövőre nézve tiltotta el a pénzügyi szolgáltató tevékenységtől, azonban a felperesek egyébként sem hivatkozhatnak az engedményezés érvénytelenségére, mert ez nem befolyásolja fizetési kötelezettségüket.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet; a másodfokon eljárt bíróság az ítélet fellebbezett rendelkezését részben, mégpedig az elsőfokú eljárással kapcsolatos költség és illeték vonatkozásában változtatta meg, egyebekben helybenhagyta.