PKv 2009.4 A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 4/2009. (XII. 14.) PK véleménye

a perköltségről való rendelkezésről a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban, ha a bíróság az ügyben részítélettel vagy közbenső ítélettel határoz[1]

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 33. §-ának (1) bekezdése alapján a következő

véleményt

nyilvánítja.

I.

1. A Legfelsőbb Bíróság PK 154. számú állásfoglalásában írtak továbbra is irányadók.

Ha a másodfokú bíróság, illetve felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság részítéletet bírál felül részítélettel, az általa véglegesen elbírált kérdések vonatkozásában rendelkeznie kell a perköltség viseléséről, feltéve, hogy ez az el nem döntött kérdésekkel való összefüggésre tekintettel lehetséges, és a döntés a perköltségnek a Pp. 75. §-ában meghatározott minden elemére kiterjedhet.

Alanyi keresethalmazat esetén a felek egy részét érintő végleges döntésről szóló részítéletben a bíróság köteles dönteni a perköltség viseléséről.

Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság (másodfokú bíróság) a véglegesen elbírált kérdések vonatkozásában a részítéletében jogszerűen dönt a perköltség viseléséről, arról a másodfokú bíróságnak (a Legfelsőbb Bíróságnak) is rendelkeznie kell.

Ha a perköltség viseléséről való rendelkezés feltételei a részítélet meghozatalakor nem állnak fenn, a bíróságnak a rendelkezés elmaradását meg kell indokolnia.

2. Abban az esetben, ha a másodfokú bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság ítélet elleni perorvoslati kérelem alapján hoz részítéletet - mert a perorvoslati kérelemmel támadott határozat egy részét helybenhagyja (hatályában fenntartja) vagy megváltoztatja, míg más részét hatályon kívül helyezi - a ténylegesen elbírált kérdésekkel összefüggő perköltség viseléséről döntenie kell, és emellett a szükségszerűen részítéletbe foglalt hatályon kívül helyező rendelkezéssel összefüggő perköltség összegét meg kell állapítania.

II.

1. Ha a másodfokú, illetve a felülvizsgálati bíróság közbenső ítélet elleni fellebbezést, illetve felülvizsgálati kérelmet bírál el közbenső ítélettel, a Pp. 78. §-a (2) bekezdésének értelmében a felmerült - az Itv. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott összegű - perköltség viseléséről döntenie kell, mivel a közbenső ítélet a Pp. 77. §-ának alkalmazásában - a részítélettel megegyezően - ítéletnek minősül.

2. Ha a bíróság közbenső ítélet elleni fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban a közbenső ítélet megváltoztatásával a keresetet elutasítja, ítélettel határoz, és ebből adódóan a perköltség viseléséről az eljárás minden szakaszára kiterjedően rendelkeznie kell.

3. Ítélet elleni fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban hozott közbenső ítélet esetében a perköltség - mindkét félre kiterjedő - megállapításának van helye, mert ez a döntés rendszerint együtt jár az elsőfokú vagy a másodfokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezésével, és emiatt a Pp. 252. §-ának (4) bekezdését, illetve a Pp. 275. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni.

A másodfokú bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában eltérések észlelhetők abban a kérdésben, hogy ha a perorvoslat alapján eljáró bíróság az ügyben részítélettel vagy közbenső ítélettel határoz, rendelkezik-e - és ha igen, milyen tartalommal - az eljárása során felmerült perköltségről. Nem egyértelmű a gyakorlat a PK 154. számú állásfoglalás perorvoslati eljárásokban való alkalmazhatóságának a kérdésében sem.

A gyakorlat áttekintése azt mutatja, hogy az eltérések elsősorban az ügyek sajátosságaira, azok különbözőségeire vezethetők vissza. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleménye szerint az egységes jogalkalmazás szempontjai a Pp. szabályaiból - az alábbiak szerint - levezethetők.

A Pp. 75. §-ában szabályozott perköltség fogalmába mint gyűjtőfogalomba a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban tipikusan a fél jogi képviselőjének munkadíja és készkiadása, továbbá az eljárási illeték tartozik. A perköltség viseléséről a Pp. 77. §-a értelmében a bíróság az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. A Pp. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a perköltség viselése felől - e témához nem tartozó kivételektől eltekintve - hivatalból határoz. A Pp. 252. §-ának (4) bekezdése és 275. §-ának (5) bekezdése - a perköltség viseléséről való döntést előíró, részleteiben a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésében és 80-83. §-aiban foglalt szabályaitól eltérően - úgy rendelkezik, hogy a perorvoslat tárgyában döntő bíróság (másodfokú bíróság vagy Legfelsőbb Bíróság) a jogorvoslati eljárásban felmerült perköltség összegét csupán megállapítja, és annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

I.

Részítélet meghozatalának a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése értelmében akkor lehet helye, ha több kereseti kérelem vagy egy kereseti kérelem önállóan elbírálható egyes részei közül némelyik vonatkozásában további tárgyalásra nincs szükség, azonban a többi kereseti kérelem vagy keresetrész, illetőleg a viszontkereset vagy a beszámítási kifogás elbírálása végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet csak feltételesen emelkedik jogerőre, az ugyanis a beszámítási kifogásra, illetőleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest a később hozott ítélettel hatályon kívül helyezhető vagy megfelelően módosítható.

1. A Legfelsőbb Bíróság PK 154. számú állásfoglalása részítélet hozatala esetére azt az iránymutatást adja, hogy a részítélettel eldöntött vitás kérdések természetét és azoknak a még el nem döntött kérdésekkel való összefüggését vizsgálva kell eldönteni azt, hogy a Pp. 77. §-a alapján lehet-e a részítéletben a perköltség felől rendelkezni, vagyis a vitát a részítélettel elintézett kérdések tekintetében a perköltségre is kiterjedően lezárni.

Az elsőfokú bíróságok gyakorlata megfelel a kollégiumi állásfoglalásban írtaknak. Nem vitás, hogy a Pp. 77. §-ának alkalmazásában a részítélet is ítélet, s ezért a bíróság abban dönthet a perköltség viseléséről is. A Legfelsőbb Bíróság 154. számú Polgári kollégiumi állásfoglalásában írtakat továbbra is irányadónak tekintve az a kívánatos, ha a véglegesen elbírált kérdések vonatkozásában a másodfokú bíróság és a Legfelsőbb Bíróság is rendelkezik a perköltség viseléséről. Ennek feltétele egyrészről, hogy az, az el nem döntött kérdésekkel való összefüggésre tekintettel lehetséges; másrészről, hogy a döntés a perköltségnek a Pp. 75. §-ában meghatározott minden elemére (képviseleti költség, szakértői díj, illetékköltség, stb.) kiterjedjen.

A jövőben is követendő az a bírói gyakorlat, mely szerint kötelező a perköltségről való döntés, ha a bíróság - ideértve a másodfokú bíróságokat és a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróságot is - alanyi keresethalmazat esetén a részítéletben a felek egy részét érintően végleges döntést hoz.

Nem mellőzheti a perorvoslati kérelmet elbíráló bíróság a perköltség viseléséről szóló rendelkezést abban az esetben sem, ha a megelőző eljárási szakaszban eljárt bíróság jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a perköltség viselésének kérdése eldönthető, és határozott is annak tárgyában.

Annak érdekében, hogy az alsóbb fokú bíróság az eljárást véglegesen befejező határozatában teljes körűen rendelkezni tudjon a perköltségről, a másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat indokolásában legalább utalni kell arra, hogy az adott perorvoslati eljárásban is merült fel költség, amelyről a másodfokú bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság a PK 154. számú állásfoglalásra hivatkozással nem határozott.

2. Ítélet elleni perorvoslati kérelem alapján a másodfokú bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság részítéletet hoz, ha a perorvoslati kérelemmel támadott határozat egy részét helybenhagyja (hatályában fenntartja) vagy megváltoztatja, míg más részét hatályon kívül helyezi. Ebben az esetben a perorvoslattal támadott egyes kérdéseket a másodfokú bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság véglegesen eldönti, ezért döntenie kell az ebben a körben előtte felmerült perköltség viseléséről is. Emellett - miután a határozat azért részítélet, mert a perorvoslati kérelemmel támadott egyes kérdésekben az eljárást az új eljárásra és újabb (új) határozat hozatalára utasítás következtében folytatni kell - a hatályon kívül helyező rendelkezéssel összefüggő további perköltség megállapításának van helye.

II.

A Pp. 213. §-ának (3) bekezdése szerinti közbenső ítélet a jogalap és az összeg (mennyiség) szerint elkülöníthető követelés iránt folyó perben a jogalap fennállását előzetesen megállapító bírósági határozat. A közbenső ítélet tartalmilag tehát megállapítást foglal magában, s az összegszerűség vonatkozásában a tárgyalás - eltérően a részítélet hozatalától - csak a közbenső ítélet jogerőre emelkedését követően folytatódik. A közbenső ítélethez anyagi jogerő fűződik, a bíróság attól akkor sem térhet el, ha arra a követelés összege vagy mennyisége iránt folytatott eljárás során felvett bizonyítás anyaga alapot adna.

Közbenső ítélet elleni fellebbezés vagy jogerős közbenső ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a másodfokú bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság is közbenső ítéletet hoz, ha a kereset jogalapja fennáll. Abban az esetben viszont, ha azt állapítja meg, hogy hiányzik a kereset jogalapja, a kereset elutasításáról - megváltoztatva a közbenső ítéletet - ítélettel határoz.

1. Az elsőként megjelölt esetben a perköltség számításának alapját az Itv. 39. §-ának (3) bekezdésében írt összegek adják. Ez alapján nemcsak a perorvoslati illeték (BH 1995.641.), hanem az ügyvédi munkadíj mértéke is meghatározható. Nincs tehát akadálya annak, hogy a másodfokú, illetőleg a felülvizsgálati eljárásban a jogalap fennállásának eldöntésével összefüggésben felmerült perköltséget az eljáró bíróság megállapítsa, és az általa meghozott közbenső ítéletben annak viseléséről is döntsön. A Pp. 77. §-a a perköltségről szóló ilyen tartalmú rendelkezést nem zárja ki, mert a közbenső ítélet - amint ez a felfogás a részítéletet illetően általánosan elfogadott - is ítéletnek minősül, mely határozatban a bíróság köteles rendelkezni a perköltség viseléséről. Ebből adódóan a Legfelsőbb Bíróság a BH 1998.435. szám alatt közzétett eseti döntése III. pontjában írtakat a jövőre nézve nem tartja irányadónak.

2. A másodikként megjelölt esetben (a tárgyalt jogalkalmazási kérdés valamennyi esetének elemzése okán megvizsgált keresetet elutasító ítéletben) a perorvoslati kérelmet elbíráló bíróságnak a perköltség viseléséről teljes körűen - az eljárás megelőző szakaszára (szakaszaira) is kiterjedően - kell rendelkeznie, mégpedig a tényleges pertárgyérték alapulvételével.

3. Más a helyzet akkor, ha ítélet elleni fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban az eljáró bíróság közbenső ítéletet hoz, mert ez a döntés - eltekintve attól a kivételes perjogi helyzettől, amikor a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak a keresetet elutasító jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja - szükségszerűen együtt jár az alsóbb szintű bíróságnak a követelés összegére vonatkozóan az új eljárásra és újabb (új) határozat hozatalára utasításával. A hatályon kívül helyező rendelkezésből pedig az következik, hogy ilyenkor a közbenső ítéletet meghozó bíróság kötelessége a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése és 275. §-ának (5) bekezdése alapján a felek - értve ez alatt a felperesi és az alperesi oldalt egyaránt - költségeinek a II.1. pontban írtak figyelembevételével történő megállapítása. Ezzel kerülnek az alsóbb szinten eljárt bíróságok abba a helyzetbe, hogy az eljárást véglegesen befejező határozatukban teljes körűen dönteni tudjanak a perköltség viseléséről.