BH 2014.3.71 A vádelv nem sérül azzal, ha a bíróság a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett lopás bűntetteként vád tárgyává tett cselekményeket illetően csak az üzletszerű (és a dolog elleni erőszakkal) elkövetést tekinti a lopás minősítő körülményének, és a terheltekkel szemben a büntetést - a bűnszövetséghez szükséges szervezettséget messze meghaladó összehangoltsággal véghezvitt bűncselekmények sorozatára tekintettel - mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben, a felemelt büntetési tétel keretei között szabja ki [Be. 2. §; 1978. évi IV. tv. 137. § 8-9. pont, 316. §].

A megyei bíróság a 2011. november 9-én kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki

- 2 rb. bűnsegédként - egy esetben folytatólagosan - elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pont, (7) bek. b) pont],

- 9 rb. bűnsegédként - egy esetben folytatólagosan - elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pont, (6) bek. b) pont], mely egy esetben kísérlet,

- 2 rb. bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pont, (5) bek. b) pont],

- 2 rb. bűnsegédként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. c) és d) pont, (4) bek. b/1) pont], valamint

- 4 rb. méreggel visszaélés vétségében [Btk. 265. § (1) bek.]

és ezért őt - halmazati büntetésül - 8 év 6 hónapi börtönbüntetésre, a közügyek gyakorlásától 10 évi, a közúti járművezetéstől 5 évi eltiltásra ítélte.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a 2012. március 29-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta: az I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést, mint bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, ezért fegyházban rendelte végrehajtani azt, és az I. r. terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta.

Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. Megállapította, hogy az I. r. terhelt a társaival a vagyon elleni bűncselekményeket szervezett módon, rendszeres haszonszerzésre törekedve, összehangoltan működő csoportot alkotva, ekként a Btk. 137. § 8. pontja szerinti bűnszervezetben követte el.

A másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az I. r. terhelt bűnösségére vont következtetéssel és cselekményeinek minősítésével, valamint a bűnszervezetben való elkövetés megállapításával. Tekintve azonban, hogy a 61. BK véleményben foglaltak ellenére ez utóbbi feltüntetése az ítélet rendelkező részében elmaradt, azt pótolta, egyben rendelkezett azzal összefüggésben a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról és a feltételes szabadságra bocsáthatóság kizárásáról.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §-ának (1) bekezdés b) és c) pontjára - az ítéleti tényállás 1-11. pontjai tekintetében tartalmilag a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjára is - hivatkozással az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Álláspontja szerint téves volt vele szemben a bűncselekmények bűnszervezetben elkövetésének megállapítása és az ennek megfelelő büntetéskiszabás. A lopási cselekmények csak bűnszövetségben elkövetettek, az ügyész is csak e minősítés szerint emelt vádat, melyet utóbb az eljárás során nem módosított. Ennélfogva bizonyítás sem folyt a bűnszervezeti minősítésre, érdemben ezért ezzel kapcsolatban nem is védekezhetett, az eltérő minősülés lehetőségére pedig nem hívták fel.

Mindamellett vitatta az egyes növényvédő szerek ítélethozatalkor figyelembe vett elkövetési értékét és a megállapított tényállás helyességét. Eltérő tényállásra alapozottan állította, hogy a tényállás 1-10. pontjában írt bűncselekményeket nem követte el. Azzal, hogy a 11. pont szerinti cselekménytől kezdődően a fuvarozást vállalta, üzletszerű betörésben még nem vett részt, társai a lopásaikba nem avatták be, velük szándékegységben nem volt.

Mindezek alapján enyhébb büntetés kiszabását indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, egyebekben alaptalannak tartotta a felülvizsgálati indítványt, és a támadott határozat hatályban fenntartását indítványozta.

A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a védő a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyezően nyilatkozott. A bűnszervezet kapcsán fejtett ki részletes álláspontot, hivatkozva a másodfokon eljárt bíróság hasonló ügyben hozott, a jelentől eltérő döntésére. A cselekmények során sofőri tevékenységet vállaló, ekként bűnsegédi magatartást kifejtő I. r. terhelt a lehető legminimálisabb információkkal bírt, helyettesíthető személy volt, nem tagozódott be semmilyen formában sem a bűnszervezetbe.

A bűnszervezetben való elkövetés, ezzel összefüggésben a feltételes szabadságra bocsátás kizárásának mellőzését, a szabadságvesztés tartamának és végrehajtási fokozatának enyhítését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség képviselője az írásbeli nyilatkozatával egyezően szólalt fel. A mintegy kilenc hónapon keresztül, feladatmegosztás szerint, megrendelésre, ugyanolyan bűncselekményeket rendszeres haszonszerzésre törekedve sorozatban elkövető terheltek - így az I. r. terhelt is - terhére a bűnszervezetben elkövetés megállapítása helyes.

Indítványozta a támadott határozatok hatályában fenntartását.

Az I. r. terhelt korábbi vallomását megismételve állította, hogy csupán négy cselekményben vett részt, többen nem, ez utóbbiakat azonban csak a 6. pontban írtnál tudta igazolni. Azt, hogy ez a csoport hogyan működött, nem tudta; orgazdát nem ismert, a IV. r. terheltet is csak az előzetes letartóztatása alatt ismerte meg a börtönben.

A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alaptalan.

A Be. 423. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható.

A felülvizsgálat során a Kúria a jogi következtetéseket kizárólag az irányadó tényállásra alapozhatja, s ennek megfelelően az irányadó tények figyelembevételével dönthet abban, hogy akár a minősítés, akár a büntetéskiszabás törvényes-e.

Ennélfogva (a terhelt ezirányú kérésének is megfelelve) a Kúria nem bocsátkozott a vagyon elleni bűncselekmények felülbírálata során abba a kérdésbe, hogy helyes-e az elkövetési érték jogerős ítéleti megállapítása, minthogy ez a történeti tényállás része.

Hasonlóan nem vette figyelembe azt az előadást sem, miszerint csak a tényállás 11. pontjában írt, valamint az ezt követő cselekményekben vett részt az I. r. terhelt, csak ekkor csatlakozott az elkövető-társaihoz. Ez ellentétes ugyanis az irányadó tényállással.

A jogerős ítéleti tényállás szerint

- az I. r. terhelt a II. r., III. r., IV. r. és V. r. terhelttel 2009. február és október hónapok közötti időben rendszeres haszonszerzésre törekedve, összehangoltan működő csoportot alkotva nagyszámú vagyon elleni bűncselekményt követett el;

- így megbízás alapján növényvédő szereket loptak; minden esetben a megbízó határozta meg, hogy mikor, honnan, milyen növényvédő szereket kell elhozniuk, melyeket azután átadtak a megbízójuknak, azok értékesítését más személy végezte;