BH 2014.5.153 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Magyar Nemzeti Bank) közérdekű igényérvényesítését több jogszabály is megalapozza. Figyelemmel ezen különböző eljárásokban hozott ítéletek eltérő joghatásaira, a kereseti kérelemben határozottan nyilatkozni kell arról, hogy melyik jogszabály alapján kérik az igényt érvényesíteni [Ptk. 209/B. §; 2010. évi CLVIII. tv. 116. §; 2013. évi CXXXIX. tv. (a továbbiakban: MNBtv.) 164. §].

A felperes 2009-ben célvizsgálat keretében ellenőrizte az alperes pénzügyi vállalkozás hitelezési tevékenységét, melynek keretében 2009 márciusában adatszolgáltatásra kötelezte. Az alperes a felperes kérésére rendelkezésre bocsátotta a 2009. január 1-jével hatályos Üzletszabályzatát és kölcsönszerződéseinek mintáit.

A felperes módosított keresetében az alperes 2009. január 1-jétől hatályos Általános Hitelezési Feltételek és Kondíciós Lista, Kölcsönszerződés minta, valamint az Általános Üzletszabályzat egyes, konkrétan megjelölt feltételei tisztességtelenségének megállapítását kérte. A keresetében megjelölt kikötésekkel kapcsolatban azt is kérte, hogy azok alkalmazásától a bíróság az alperest a jövőre nézve is tiltsa el, valamint jogosítsa fel a felperest arra, hogy az ítéletet az alperes költségén országos napilapban, szakmai lapban, illetve az alperes internetes honlapján közzétegye.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a felperes által megjelölt szerződési feltételek nem tisztességtelenek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a kölcsönszerződés, az Általános Hitelezési Feltételek és Kondíciós Lista, az Általános Üzletszabályzat egyes pontjainak szövegrészlete érvénytelen. Kötelezte az alperest, hogy a bíróság által megfogalmazott közleményt egy országos napilap, továbbá egy szakmai lap két egymást követő számában, valamint saját internetes honlapján egy évig tegye közzé. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes perlési jogosultsága az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 209/B. § (1) bekezdésén, valamint a Ptké. II. 5. § (2) bekezdés b) pontján alapult. A keresettel támadott és érvénytelennek talált rendelkezések vonatkozásában részletesen megindokolta, hogy azokat miért találta érvénytelennek. Az elsőfokú bíróság kifejtette, a jövőbeni alkalmazástól való eltiltásra a Ptk. 209/B. § (1)-(3) bekezdése alapján nincs jogszabályi lehetőség, mivel az érintett kikötések a fogyasztói szerződések megkötésénél már alkalmazásra kerültek.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezései közül az érvénytelenséget megállapító, valamint a közleményt és annak közzétételére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyebekben megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kijavított ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott: a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a keresetét nem a Ptk. 209/B. § (1) bekezdésére, illetve a Ptk. 209/A. § (2) bekezdésére alapította, hanem a 2010. évi CLVIII. tv. (a továbbiakban: Psztv.) 116. § (1) és (3) bekezdésére. A Psztv. 116. § (3) bekezdésében foglalt jogsértés ténye az volt, hogy az alperes tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazott a fogyasztói szerződésekben, így ezen tény megállapítását a felperes jogszerűen kérheti a közérdekű igényérvényesítésre irányuló keresetében.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt az abban hivatkozott indokok alapján jogszabálysértőnek találta.

A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseten, mivel a felperes kizárólag az általa megjelölt szerződéses feltételek tisztességtelenségének megállapítását kérte, ehhez képest az elsőfokú bíróság azok érvénytelensége tárgyában hozta meg döntését. A másodfokú bíróság arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a Psztv. 116. § (1) és (3) bekezdése sem jogosítja fel a felperest az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányuló kereset előterjesztésére.

A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ptk. 209/B. §-ában, illetve a Psztv. 116. §-ában szabályozott közérdekű igényérvényesítés két különböző perfajta.

A Ptk. 209/B. § (1) bekezdése alapján az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségének megállapítását lehet kérni annak tisztességtelensége miatt, míg a (2) bekezdés szerint az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása kérhető, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. E paragrafus alapján tehát, ha a tisztességtelennek állított szerződési feltétel már alkalmazásra került, csak a kikötés érvénytelenségének megállapítása, ehhez képest ha még nem került alkalmazásra, csak a feltétel tisztességtelenségének a megállapítása kérhető.

Az (1) bekezdés alapján indított perben a keresetnek helytadó ítélet hatálya kiterjed az általános szerződési feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi fogyasztóra, akiknek ezt követően nem kell külön perben az adott feltétel tisztességtelenségére hivatkozással az érvénytelenség megállapítását kérniük. A (2) bekezdés szerinti per esetén a bíróság a tisztességtelennek talált szerződési feltételt - annak alkalmazása esetére - a jövőre nézve nyilvánítja érvénytelenné.

A Ptk. 209/B. §-a szerinti közérdekű kereset előterjesztésére a Ptké. II. 5. §-ában felsorolt jogalanyok jogosultak, a kereset határidő nélkül terjeszthető elő. A felperes ilyen perben kereseti kérelmében kérheti az alperes kötelezését a bíróság által megfogalmazott közlemény közzétételére [Ptké. II. 5. § (1) és (2) bekezdés, 3/2011. PK vélemény 7.) pont].

Mindezektől eltérő feltételrendszert határoz meg a Psztv. 116. §-a, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 164. §-a. (E két törvénynek a jelen eljárásra irányadó rendelkezései azonosak.) A hivatkozott szabályok szerint a PSzÁF, illetve az MNBtv. hatályba lépését követően az MNB pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenységével kapcsolatosan felmerül többek között a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. Egy ilyen perben a PSzÁF, illetve az MNB azt kérheti, - figyelemmel a Psztv. 116. § (3) bekezdésére, az MNBtv. 164. § (3) bekezdésére -, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Amennyiben a bíróság egy ilyen keresetnek helyt ad, a jogsértéssel érintett fogyasztó a pénzügyi szolgáltató ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. A jogsértés tényét (azaz az adott tényállás mellett a tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazását) megállapító ítélet azonban nem eredményezi az adott szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását.