BH 2019.8.227 A támogatási szerződés polgári jogi szerződés. A közpénz felhasználásának módját az arra felhatalmazott szervezet hatósági jellegű szabálytalansági eljárásban ellenőrzi. A szabálytalanság jogkövetkezménye közjogi jellegű és polgári jogi (szerződéstől elállás) is lehet. A támogatott a szerződéstől való elállás jogszerűségét polgári perben vitathatja [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 320. § (1) bek., 4/2011. Korm. rend. 90. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek támogatási szerződést kötöttek 2013. február 27-én "LED alapú fényterápiás fekvőkabin", 2013. március 12-én "LED panelekből álló kombinált szolárium" kifejlesztésére. Az alperes helyszíni ellenőrzést követően 2015. február 25-én az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának a rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 85. § (1) bekezdés a) pontja alapján szabálytalansági eljárást indított, a két projekt ellenőrzését "szabálytalanság történt" megállapítással zárta. A Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság mint központi koordinációs szerv 2015. szeptember 3-án hozott határozataiban a szabálytalanságot megállapító döntést mindkét projekt kapcsán helybenhagyta. 2015. október 13-án az alperes a Miniszterelnökség jogorvoslati döntésére hivatkozással mindkét támogatási szerződéstől elállt. A felperes a 124 619 358 forint visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, ellene végrehajtás folyik.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes elállása a támogatási szerződésektől érvénytelen. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:89. § (1)-(3), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 200. § (2) bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 123. §-ára, ténybeli alapjaként a szabálytalansági eljárás valótlan megállapításaira, szerződésszerű teljesítésére hivatkozott.

[3] Az alperes az ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a keresetről az rPtk. és a felek szerződéses szabadságát korlátozó, a támogatások felhasználásának a rendjéről szóló R. alapján határozott arra is figyelemmel, hogy az R. 99. § (4) bekezdése a szabálytalansági eljárásban a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben a további jogorvoslat lehetőségét kizárja. Az elsőfokú bíróság szerint az elállás érvényességének/érvénytelenségének a megítélésekor nincs mód az elállás alapjául szolgáló határozat felülbírálatára, a polgári bíróságnak nincs hatásköre a szabálytalansági eljárás kapcsán további vizsgálatra. E perben irányadó a szabálytalansági eljárás során megállapított azon tény, hogy a pályázó felperes a hiánypótlási felhívásoknak nem tett eleget, el nem számolható berendezést kívánt elszámolhatóvá tenni, a fejlesztés megvalósulása nem tűnt biztosítottnak, a projekt költsége nem volt alátámasztott. Mindezen tényekre figyelemmel az alperes az rPtk. 320. § (1), az R. 90. § (3) és 35. § (1) bekezdésében biztosított elállás joga gyakorlása során érvényes jognyilatkozatot tett. A felperes számára a visszafizetési kötelezettséget az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 127. § (1) bekezdése állapítja meg. A felperes az elállás érvénytelensége körében csak a szabálytalansági eljárás hibáira hivatkozott, ezért a bizonyítási indítványa szükségtelen volt.

[5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolásában kiemelte a felperes kereseti és a fellebbezési kérelmét, amelyekben annak megállapítását kérte, hogy az alperes elállást tartalmazó nyilatkozata érvénytelen: az egyes projektek kapcsán nem jogszerűek, az R. 99. § (4) bekezdésébe ütköző, ezért az rPtk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis. A kereseti kérelem tartalmában az elállás jogszerűtlenségének a megállapítását és azt célozta, hogy megszűnjön a támogatás visszafizetésének kötelezettsége. A támogatási szerződés és az annak részét képező Általános Szerződési Feltételek alapján történt, az R. 35. § (1) és a 90. § (3) bekezdésén alapuló elállás jogszerűségét a perben érdemben kellett vizsgálni. Mindez biztosítja a támogatásban részesülő számára a megfelelő jogorvoslati lehetőséget. Az R. 92. § (1), a 94. § (1), a 97. § (1), a 99. § (4) bekezdéseiből következően a szabálytalansági eljárások kapcsán hozott döntések bírósági felülvizsgálatára nincs mód. A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint a "LED alapú fényterápiás fekvőkabin kifejlesztése" című projekttel összefüggésben a szabálytalansági eljárás eredményeként hozott döntés értelmében a felperes megsértette a Részletes Pályázati Útmutató C.3.F alpontját, a C.8.2. pontját, megvalósította az Általános Szerződési Feltételek 7.1.1., 7.1.3. és 7.2.2. pontjában írt szerződésszegést: a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, a támogatási összeget nem rendeltetésszerűen használta fel, a projekt megvalósítása nem felelt meg a pályázati feltételeknek. A szerződésszegés miatt a döntés a pénzügyi érdeksérelem tekintetében is megalapozott volt. A megállapítás alapját az képezte, hogy a támogatási szerződés 4. számú "a projekt számszerűsíthető eredményei" mellékletében a felperes vállalta, hogy a berendezést 300 tesztalanyon kipróbálja. A 300 fő a vizsgálatban való részvételéhez hozzájáruló és a felperesnek a személyek anonimitását biztosító nyilatkozatát nem küldte meg az Irányító Hatóság részére. Éppen a felperes nyilatkozatából valószínűsíthető, hogy a projekt keretében megvalósított eszköz nem rendelkezik több hatásmechanizmussal és funkcióval, mint egy átlagos szolárium. Ezzel pedig megvalósult az ÁSZF 7.1.1. szerinti szerződésszegés, ami szerint "a támogatás jogszabálysértő, vagy szerződésellenes módon, nem rendeltetésszerűen, illetve nem a projekt céljának megvalósítására használták fel". A LED panelekből álló kombinált szolárium projekt kapcsán a felperes megsértette az Általános Szerződési Feltételek 7.1.3.A és a 7.2.2. pontját. Megállapítható a Részletes Pályázati Útmutató C.3.F és C.8.2. pontjában foglaltak fennállta is. A projekt keretében kifejlesztett Beauty Hybrid Kombinált Szolárium engedélyköteles orvostechnikai eszköznek minősül, a forgalomba hozatalához szükséges feltételekkel a felperes nem rendelkezett [az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 17. §, 16. számú melléklet]. Az eszközt az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Orvostechnikai Főosztálya részére kellett volna bejelenteni engedélyeztetés céljából. Ezen jogszabályi kötelezettségének a felperes nem tett eleget. Mindezek mellett a gyógyhatás megállapításához az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ Orvostechnikai Főosztálya által kiadott igazolás kell, amellyel szintén nem rendelkezett a felperes. Nem állt rendelkezésre a gépek UV-fény­kibocsátási teljesítményéről a szükséges dokumentum, továbbá a kifejlesztett berendezés káros hatásait kizáró szakvélemény, valamint a prototípus tesztelését végző 300 fő anonimitásához hozzájáruló nyilatkozata sem. A tesztelést a felperes a Támogatási Szerződésben is vállalta. Mindezek a hiányosságok vezettek ahhoz a megállapításhoz, hogy az orvostechnikai eszköz forgalomba hozatalához szükséges feltételek nem valósultak meg. Az alperes fenti dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási felhívásának a felperes nem tett eleget, így súlyos pénzügyi érdeksérelem is fennáll, mivel a fejlesztés megvalósulása nem biztosított, a projekt költsége nem alátámasztott, valamint a felperes el nem számolható berendezést kíván elszámolhatóvá tenni. A jogerős ítélet szerint az okirati bizonyítékok kétséget kizáróan igazolják a felperes szerződésszegését. A felperes belgyógyász szakorvos csatolt véleményével, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat kapcsán született nyilatkozatokkal az alperes hiánypótlásra felhívásának nem tett eleget, megszegte az ÁSZF előírásait. Az alperes elállása a szerződéstől arányban állt a szerződésszegés súlyával.