ÍH 2019.90 KÖVETELÉS RÉSZBENI ÉRVÉNYESÍTÉSE - JOGFENNTARTÁS - KÁRTÉRÍTÉSKÉNT JÁRADÉK MEGÍTÉLÉSE

I. A követelés egy részének érvényesítése esetén a többletre, azaz a nem érvényesített követelésrészre nem terjed ki az ítélet jogereje, feltéve, hogy a korábban érvényesített illetve nem érvényesített követelésrészek tekintetében a kötelezett személyét vagy a követelés jogalapját vagy tényalapját illetően kimutatható valamilyen különbség.

A kártérítési követelések tényalapja kettős: egyrészt magának a káresemény bekövetkezésének körülményei, másrészt a kár mibenléte.

II. A jogfenntartás intézményét a polgári eljárásjog nem ismeri, ezért egy korábbi perben tett jogfenntartó nyilatkozat önmagában nem zárja ki a res iudicata megállapíthatóságát.

III. Kártérítésként járadék megítélése akkor indokolt, ha a kártérítési kötelezettség a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére vonatkozik. Ilyen esetben általában nem állapítható meg, hogy a károkozás következményeképpen a károsult folyamatosan, időről időre jelentkező kára meddig fog felmerülni, ezért a fizetési kötelezettség végső időpontja sem határozható meg [1952. évi Pp. 229. §; 1959-es Ptk. 340. §, 355. §].

A felperes 2010. augusztus 30. napján az I. rendű alperesi társasház IV. emeletén húzódó függőfolyosón megcsúszott, elesett, majd a folyosót kívülről határoló üvegkorlátot kitörve az épület előtti parkolóban lévő autóra zuhant, onnan pedig az úttestre esett. Az esés következtében számos töréses, zúzódásos és vágásos sérülést szenvedett. Hónapokig tartó kórházi kezelést követően bocsátották otthonába, de még ezután is hosszú ideig ápolásra, gondozásra szorult. Három hónapig feküdnie kellett, ezt követően újra tanult járni. Eleinte ülőkocsiban, majd járókerettel, később két mankóval közlekedett. 2011 nyarától egy támbot segítette a járásban, jelenleg már ezt is csak alkalomszerűen használja. Utóbb a felperesen több korrekciós műtétet végeztek. Ennek ellenére mozgása ez idő szerint is nehezített, a váll-, a csípő-, a gerinc-, a térd- és a bokamozgások beszűkültek, a jobb comb izomzata sorvadt, emellett testén számos, az eséskor szerzett - a tört üveg által okozott - vágásos sérülésekből eredő hosszanti heg található. A ... Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve a balesettel összefüggésben a felperes többszörös törések miatti mozgásnehezítettség és a jelentős izomtömegvesztés miatt kialakult össz-szervezeti egészségkárosodását a 2014. január 13. napján kelt határozatában 50%-ban határozta meg.

A baleset bekövetkezésekor a felperes elvált családi állapotú volt, egy gyermeke van, aki Rómában él az édesapjával. A balesetet megelőzően a felperes évente kétszer Olaszországba utazott gyermekét meglátogatni, és ugyancsak 2 alkalommal a gyermek látogatott el a felpereshez Magyarországra. A balesetet követően a felperes és gyermeke közötti személyes találkozások elmaradtak, Facebookon tudják tartani egymással a kapcsolatot. A baleset óta a felperes idős édesanyjával él közös háztartásban, társkapcsolata nincs. Baráti, rokoni kapcsolatai lényegében nem változtak, korábban sem élt nagyobb társasági életet, baráti köre szűk volt.

A felperes óvónőképzőt és külkereskedelmi főiskolát végzett. 2004 óta tüzép-telepvezetőként állt munkaviszonyban, havi nettó keresete 82 345 Ft volt. Emellett alkalmanként német és olasz nyelven tolmácsolást végzett, illetve idegenvezetőként is dolgozott. A balesetet követően munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt, 2013. január hónaptól rehabilitációs ellátásban részesül.

A felperes 2011-ben pert indított az alperes ellen a (város neve)-i Járásbíróság előtt a balesettel összefüggésben keletkezett vagyoni és nemvagyoni kárának megtérítése iránt. Nemvagyoni kárigényét 500 000 Ft-ban jelölte meg, vagyoni kártérítés címén pedig 1 000 000 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Vagyoni kárigényét akként részletezte, hogy abból 20 490 Ft a baleset során tönkrement ruházatának értéke, 200 000 Ft a látogatási díjjal, benzinköltséggel felmerült kiadás, 480 000 Ft az otthoni ápolás díja és 288 060 Ft a baleset utáni 12 hónapra számított jövedelemkiesése. A (város neve)-i Járásbíróság a 2014. július 10. napján kelt - a Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.609/2014/5. számú ítéletével helybenhagyott - 6.P.20.699/2011/131. számú ítéletével a keresetnek lényegét tekintve helyt adott.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapításához végzett legutóbbi - 2017 márciusában lefolytatott - szakértői véleményezés során a ... Megyei Kormányhivatal ......-i Járási Hivatala a korábbiakkal megegyezően továbbra is 50%-os össz-szervezeti egészségkárosodást véleményezett a felperesnél azzal, hogy következő felülvizsgálata 2020. március hónapban szükséges. Megállapította továbbá, hogy a felperes rehabilitálható ugyan, foglalkozási rehabilitációja azonban nem javasolt, fokozottan balesetveszélyes munkát, gyakori hajolással, gyaloglással, tárgyak emelésével, nehéz fizikai megterheléssel járó munkát nem végezhet.

Összességében a felperes egészségi állapotában, életkörülményeiben, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban a (város neve)-i Járásbíróság előtt folyamatban volt per befejezését követően lényegi változás nem következett be.

A felperes a jelen perben előterjesztett módosított keresetében 10 000 000 Ft nemvagyoni és 30 000 000 Ft vagyoni kártérítés, valamint ez utóbbi egyes részösszegei után az általa megjelölt időpontoktól járó törvényes mértékű késedelmi kamat, továbbá 2016. április 1. napjától kezdődően havi 55 287 Ft járadék megfizetése kérte kötelezni az alperest. Vagyoni kártérítési követeléséből 200 000 Ft-ra a kórházi látogatásaival felmerült benzinköltség, 20 490 Ft-ra a baleset során tönkrement ruházatában keletkezett kár, 900 000 Ft-ra gyógyszerköltség és 28 879 500 Ft-ra jövedelemkiesés címén tartott igényt. A járadék igényén belül gyógyszerköltség címén havi 19 287 Ft-ban, közlekedési többletköltség címén havi 20 000 Ft-ban és háztartási kisegítés címén havi 16 000 Ft-ban jelölte meg a követelését. Kiemelte, a korábbi perben a jelen keresetében foglaltakkal egyezően a járadékkal nem érintett kártérítési igényét összesen 40 000 000 Ft-ban jelölte meg azzal, hogy a (város neve)-i Járásbíróság előtt folyó perben ezen követeléséből csupán 1 500 000 Ft-ot érvényesített, míg az ezt meghaladó összeg tekintetében jogfenntartással élt. Hivatkozása szerint állapota ugyan nem rosszabbodott az előző perben megállapítottakhoz képest, a balesettel összefüggésben felmerült kára azonban a korábban általa érvényesítetthez viszonyítva jóval magasabb összegű. Az egyes kárigényeit illetően kereseti követelését az alábbiakkal indokolta:

- Előadta, a balesetet megelőzően mindössze kétfajta gyógyszert kellett szednie, a baleset után ezek a kiadásai - a továbbra is szedett két gyógyszer költségét leszámítva - 19 287 Ft-ot tesznek ki.

- Állította, szüksége lenne a háztartási munkák elvégzéséhez segítő igénybevételére, jelenlegi jövedelmi viszonyai mellett azonban háztartási kisegítőt nem tud fizetni, közmunkások vagy házi segítségnyújtás keretében igénybe vehető ingyenes segítséget pedig nem kíván elfogadni, mert félti az értékes dísztárgyait. Előadása szerint jelenleg idős édesanyja és ő maga végzik a háztartási munkákat erejük megfeszítésével.