1316/H/1990. AB határozat

véleménynyilvánító népszavazás előkészítésében, valamint az érvényes és eredményes szavazás alapján elvárható intézkedés elmulasztásában megnyilvánuló alkotmányellenesség miatt benyújtott indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság véleménynyilvánító népszavazás előkészítésében, valamint az érvényes és eredményes szavazás alapján elvárható intézkedés elmulasztásában megnyilvánuló alkotmányellenesség miatt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság az indítványt elutasítja. Egyidejűleg az indítványt a Pest megyei önkormányzati közgyűlés elnökéhez átteszi.

INDOKOLÁS

I.

Indítványozó 1990. március 14-én kelt írásbeli kezdeményezése alapján - a törvényes határidővel megkésve - 1990. június 17-én a Szigetszentmártoni Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozó Szigetcsép társközségben véleménynyilvánító népszavazást tartottak. A társközség az önállóvá válásra és önálló szakigazgatási szerv megalakítására szavazott. A népszavazás érvényességét és eredményességét a helyi Választási Elnökség a népszavazás napján felvett jegyzőkönyvben, a Nagyközségi Közös Tanács pedig az 1990. július 12-ei rendkívüli ülésén megállapította. A Tanács tisztségviselői július 20-án a Pest megyei Tanácshoz beküldték a rendkívüli tanácsülés 14/1990. határozatának kivonatát és kérték az önállósulás érdekében szükséges intézkedés megtételét. Az előterjesztésre a Megyei Tanács VB Szervezési és Jogi Osztályának vezetője augusztus 27-ei keltezéssel azt válaszolta, hogy az időközben kihirdetésre került s a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései szerint az év szeptember 30-án a társközségnek is - mint valamennyi településnek - önkormányzati képviselőtestületet kell választania, november 30-áig pedig ennek a képviselőtestületnek kell döntenie arról, hogy intézményét önállóan vagy más képviselőtestülettel közösen tartja-e fenn.

Az indítványozó kérte egyrészt a népszavazás késedelmes kitűzésében és az intézkedések megtételében mulasztók felelősségrevonását, másrészt a megyei állásfoglalás alkotmányellenessége megállapítását. Érvelése szerint a hivatkozott új törvényi rendelkezések csak 1990. szeptember 30-án léptek hatályba, s így a Megyei Tanács a korábbi hatályos jogszabályok szerinti intézkedési kötelezettségét elmulasztva gátolta Szigetcsép társközség törvényes önállósulása megteremtését.

II.

Az Alkotmánybíróság az indítványt elsősorban abból a szempontból vizsgálta meg, hogy az minősíthető-e az állami irányítás jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló beadványnak.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Pest megyei Tanács VB osztályvezetőjének 1990. augusztus 27-ei válaszlevele ahelyett, hogy a tanácsokról szóló hatályos 1971. évi I. törvény 71. § (2) bekezdése szerint az önálló községalakításra vonatkozó érvényes és eredményes népszavazási véleménynyilvánítást döntés céljából a köztársasági elnökhöz felterjesztette volna, olyan törvényekre utalva mulasztotta el előterjesztési kötelezettségét, amelyek akkor nem voltak ugyan hatályban, de már kihirdetésre kerültek, s hatályosulásuk - alig több mint egy hónap múltán történt - bekövetkezését biztosan lehetett tudni. Az új törvények közeli hatálybalépésével tehát az indítványozói fölvetés a gyakorlati lebonyolíthatóság reális időtartamát vizsgálva egyébként is tárgyát veszítette volna. Valamely jogszabály jogalkalmazói figyelmen kívül hagyása, elkésetten vagy akár tévesen történő alkalmazása önmagában nem elegendő az alkotmányellenesség megállapítására, ha az egyébként nem ütközik az alkotmány, vagy az abból levezethető jogszabály kifejezett rendelkezésével. Az adott esetben sem a határidő elodázását, sem az egyébként is egyedi válaszlevél állásfoglalását nem lehet az 1987. évi XI. törvényben meghatározott állami irányítás jogi eszközének tekinteni. Utólagos vizsgálaton alapuló megsemmisítésére ezért nincs alkotmányos indok. Esetleges megsemmisítése pedig mind az 1971. évi I. törvény, mind az 1989. évi XVII. törvény népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseinek időközben történt hatályvesztése miatt nem vonna maga után tényleges alkotmányjogi következményeket.

Az Alkotmánybíróság az indítványt alkotmányjogi panaszként, az indítványban feltárt tényállást pedig mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességként sem tudja elfogadni. Panaszként azért nem, mert nincs olyan alkotmányellenes jogszabály, amelynek alkalmazása folytán késett meg a népszavazásra irányuló kezdeményezés tárgyában a községi tanácsi határozathozatal, illetve maradt el a kifogásolt megyei felterjesztés. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet pedig azért nem lehet megállapítani, mert a szükséges községi, illetve megyei intézkedések meg nem tétele ugyancsak nem jogalkotói feladat elmulasztásának volt a következménye. Az 1989. évi XXXII. törvény pedig csak alkotmányellenes jogszabály alkalmazása, illetve jogalkotói feladat elmulasztása esetén tesz lehetővé alkotmánybírósági határozathozatalt.

Az Alkotmánybíróság megállapítja azt is, hogy az indítvány nem felel meg az 1990. évi LXV. törvény 51. §-ában meghatározott alkotmányossági panasz ismérveinek sem. E jogszabályhely szerint ugyanis - kiemelve az indítvány szempontjából ideillő szöveget - csak a népszavazás elrendelésének jogszabálysértő elutasítása, lebonyolítása, illetőleg a helyi népi kezdeményezés jogellenes elutasítása miatt lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ilyen törvénysértések pedig a beadvány szerint sem fordultak elő.

III.

Nem az Alkotmánybíróság feladata a népszavazás időpontja kitűzése elodázásában és a megyei állásfoglalás kialakításában résztvevő tisztségviselők és hivatali dolgozók esetleges munkajogi felelősségének és felelősségre vonásuk lehetőségének vagy indokoltságának megállapítása. Ezért az indítványt és mellékleteit az Alkotmánybíróság az 1990. évi LXV. törvény 75. § (2) bekezdése alapján a döntésre - illetőleg az esetleges eljárás kezdeményezésére - hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest megyei közgyűlés elnökéhez átteszi.

Az Alkotmánybíróság e határozatát az indítványozónak megküldi.

Budapest, 1991. március 5.

Dr. Kilényi Géza s. k.

előadó alkotmánybíró

Dr. Ádám Antal s. k.

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.

alkotmánybíró